Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_classification

like 0

Pert indítottak a gazdák a kormányhivatal által rendelt szakvéleménnyel szemben, mert szerintük irreálisan alacsony összeget adna a szegedi önkormányzat a földjeikért. Az Átlátszóhoz eljutott tárgyalási anyagok szerint jól sejtették, hogy valójában többet ér a földjük, de a kormányhivatal megbízásából készült újabb szakértői vélemény 20 százalékkal még alacsonyabb árat állapított meg a korábbihoz képest. A bíróság viszont kimondta, hogy törvénybe ütközik a szakvélemény, ezért elrendelte egy másik elkészítését. "A 02122/1. hrsz.-ú ingatlan ismereteim szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kisajátítási eljárásban bekért adat. Álláspontunk szerint nincsen jogi akadálya annak, hogy a másik kisajátítási eljárásban bekért adathalmaz a jelen per alapját képező kisajátítási eljárásban felhasználásra kerüljön". Ez a jogi nyelven megfogalmazott mondat nemrég hangzott el a Szegedi Törvényszéken, ahol több gazda is pert indított Szeged önkormányzata és a vármegyei kormányhivatal ellen a kisajátítások során kiadott ingatlan-értékbecslések miatt. Mielőtt belemerülnék a per részleteibe, a fenti mondat leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az értékbecslő nem a kisajátított földek melletti területek árát vette alapul, hanem egy onnan jóval távolabbit, ezért a szegedi gazdákkal közölt ár sokkal alacsonyabb lehetett a valósnál. Titkos adatok, alapos csúsztatás a bíróságon A bejelentéstől a kisajátításig gyorsan zajlanak az események az állami milliárdokkal megtámogatott kínai autógyár, a BYD szegedi építkezésén. Több cikkben mutattunk rá a visszásságokra, többek között arra, hogy miközben a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick-területért 80 millió forint/hektárt fizetett az önkormányzat, a gazdák termőföldjeiért csak 3-4 milliót. Majd a gazdák területeit körülbelül 72 millió forint/hektár, vagyis 17-szeres áron adta el Szeged a BYD-nak. Azt, hogy mennyit ér a termőföld, szakértő mondja meg a kisajátítás során. Az Átlátszó több értékbecslést is megkapott, a tavaly ősszel készülteket támadták meg a gazdák a bíróságon. A tárgyaláson hangzott el az egyik gazda ügyvédjétől, hogy "a szakértő nem egységes és azonos szakmai paraméterek szerint járt el a különböző kisajátítási eljárásokban. Alapvető probléma továbbá az is, hogy egyetlen egy második kerületi ingatlan nem lett figyelembe véve a szakértői véleményben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy a második és a harmadik kerületi ingatlanok között nincsen fajlagos eltérés, ugyanakkor a szakértő a szakvéleményében ezt nem igazolta és nem támasztotta alá". A jegyzőkönyv szerint erre azt válaszolta az alperes, hogy "Egyebekben állítom, hogy a szakértő minden egyes esetben olyan ingatlanokat vett figyelembe szakvéleménye elkészítése során, amelyek azonos tulajdonsággal rendelkeztek a jelen kisajátítási eljárás tárgyát képező ingatlannal." Pedig nem ez történt, nagyon nem. A felperes jogi képviselője azt is sérelmezte, hogy a szakértői véleményben titkosan próbálták a szakvélemény alapját képző adatokat kezelni, ami több mint furcsa. Az ügyvéd azt mondta, "Álláspontom szerint a titkosítás miatt a szakvélemény továbbra is aggályos, hiszen éppen a titkosítás miatt nem volt követhető az, hogy a megelőző közigazgatási eljárás során a szakvélemény elkészítése kapcsán mely ingatlanok kerültek kizárásra, ezért továbbra is aggályosnak tartom a megelőző eljárás során kirendelt szakértő véleményét". Az eljárásban a szakértő bevallotta, hogy valóban nem szomszédos földek árát is felhasználták. Ahogy a jegyzőkönyv szerint fogalmazott: "A 02122/1. hrsz.-ú ingatlan ismereteim szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kisajátítási eljárásban bekért adat. Álláspontunk szerint nincsen jogi akadálya annak, hogy a másik kisajátítási eljárásban bekért adathalmaz a jelen per alapját képező kisajátítási eljárásban felhasználásra kerüljön". Drága beruházás miatt még olcsóbb földek Az értékbecslések 180 nap után lejárnak. Az Átlátszóhoz eljuttatott, ugyanazon helyrajzi számra kiadott iratot a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal megbízásából a ConzusAgro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft. készítette. Tavaly novemberben - még a BYD bejelentése előtt - azt írták, "Az értékelés során nem történt földmérés, területmérés, a szakvéleményben megadott paraméterek a kapott adatszolgáltatásból és az ingatlan nyilvántartásból származnak. Az értékbecslés a csatolt dokumentumokon alapszik". Hozzátették: "Nyilatkozunk, hogy a szakvélemény maradéktalanul eleget tesz mind a szakmai, mind a jogszabályi előírásoknak". A szakvélemény szerint 4 adatot vettek alapul a NAV-adatbázis alapján, 340-420 forint/m2 ár között. A listában ugyan szerepelt 216 forintos ár és 2639 forintos is, de ezek kimaradtak a számításból, pedig a 10 érték mediánja 720 forintra jött volna ki. Ehhez képest a szakértő 407 forintos árat hozott ki. 2024 májusára újabb szakvéleményt készített a ConzusAgro Igazságügyi Szakértő és Vadkárbecslő Kft., immár annak tükrében, hogy a földre államilag megtámogatott beruházás érkezik. De a BYD-gyár miatt a földek értéke nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 326 forintra csökkent a szakvéleményben. A szakértő azt írja, "Az összehasonlításban szerepeltetett ingatlanárak 2023-ban megvalósult jogügyletek adásvételi árai, amely időintervallumon belül a környék termőföld eladási árai emelkedést nem mutattak, korrekció alkalmazása nem indokolt". A bíróság szerint a szakértő törvénybe ütköző módon szakértett A Szegedi Törvényszék végzése szerint a szakértő nem éppen szakértő módon dolgozott. Az Átlátszónak megküldött bírósági iratban az áll, hogy "a megelőző eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét kizárólag olyan értékadatokra alapította, amelyek felhasználása szakértői törvénybe ütközik, mivel sem a közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága, sem az eljárások területi szempontból összefüggése nem áll fenn. A szakértői vélemény olyan hibában szenved, ami a szakértőhöz intézett felhívással nem küszöbölhető ki, új szakvélemény elkészítése szükséges". A bíróság azt is előírta, hogy a szakvéleményben nem lehet ad-hoc felhasználni adatokat, azokat indokolni kell. Segesvári Csaba Címlapkép: A BYD-gyár leendő területe Szeged mellett 2024 februárjában (fotó: Olvasónk)

Távoli, olcsó földek ára alapján végeztek értékbecslést a BYD-gyár területének kisajátításához

Pert indítottak a gazdák a kormányhivatal által rendelt szakvéleménnyel szemben, mert szerintük irreálisan alacsony összeget adna a szegedi önkormányzat a földjeikért. Az Átlátszóhoz eljutott tárgyalási anyagok szerint jól sejtették, hogy valójában többet ér a földjük, de a kormányhivatal megbízásából készült újabb szakértői vélemény 20 százalékkal még alacsonyabb árat állapított meg a korábbihoz képest. A bíróság viszont kimondta, hogy törvénybe ütközik a szakvélemény, ezért elrendelte egy másik elkészítését.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/07/30/tavoli-olcso-foldek-ara-alapjan-vegeztek-ertekbecslest-a-byd-gyar-teruletenek-kisajatitasahoz/

2024-07-30 00:00:00

olvasási idő 1 perc megjelent 2024.08.02. 10:15 utolsó frissítés 2024.08.02. 11:01

Covidos gyorsteszteken gazdagodott, új cége is az egészségügyben érdekelt, de szerencsejátékkal is foglalkozhat

A Cold Blood tevékenységi körei közt ott van a gyógyszerkészítmények gyártása és a gyógyászati termékek kereskedelme is.

https://m.hvg.hu/360/20240802_Covidon-meggazdagodva

2024-08-02 12:15:00

A nyomozó ügyészség feljelentés kiegészítése keretében megvizsgálta egy internetes portálnak nyilatkozó volt pénzügyőr állításait az úgynevezett Gattyán-ügyben -olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében. A feljelentéskiegészítés eredményeként megállapítható, hogy - a volt pénzügyőr állításaival ellentétben - a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem - az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély alkalmával beszerzett bizonyítékok alapján. Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó. A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott. A volt pénzügyőr egyebekben nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett. A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az ezen személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, az együttműködő által előadottak valóságtartalmát semmilyen módon nem ellenőrizte. A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen. A 2021. szeptember 30-án az adóhatóság által megszüntetett nyomozás semmilyen módon nem függött össze a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből. Amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, sőt jelen ügyben sem ő volt a feljelentő. A nyomozó ügyészség feljelentést elutasító határozata olyan adatokat is tartalmaz, amelyet más hatóság minősített, így az nyilvánosságra nem hozható, azonban ezen adatok a feljelentés elutasításának közleményben összefoglalt alapját nem érintik - zárja sorait a hatóság. Mintegy 20 milliárdos adócsalási ügyön dolgozott A volt NAV-ossal a Partizán készített interjút, amit június közepén publikáltak a csatornájukon. Ebben Tiszolczi Lajos úgy fogalmazott az üggyel kapcsolatban: "Valószínűleg tudni akarták, hogy van-e még valami a felterjesztett jelentéseken kívül, amit én tudok. Az embernek elkezdett dolgozni az agya, hogy most akkor mire kíváncsiak. [...] Készítettem egy jelentést, ez nem volt terjedelmes, három nevet írtam le, akik - úgymond - kapcsolatba hozhatók adott esetben a Gattyán-üggyel, ez is felterjesztésre került. A furcsa az volt, hogy amikor ezt követően is kérdeztek, akkor már nem kellett leírnom semmit, csak szóban kellett jelentenem, vagy válaszolnom a kérdésekre." Tiszolczi Lajos a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott nyomozóként, foglalkozott többek között a Gattyán Györgyéket érintő, 19,4 milliárd forintos adócsalási üggyel is. A nevek nem hangzottak el, de a Partizán műsorában elhangzott, hogy a három ember "nem az adócsalási ügyben, hanem a büntetőeljárás későbbi alakulásában játszott szerepet. Ketten közülük nagyon ismert, rendkívül jól bekötött emberek".

Megszólalt az ügyészség a Gattyán-üggyel kapcsolatban

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség feljelentéskiegészítést követően elutasította egy volt pénzügyőr állításával kapcsolatos – azonos tárgyú – feljelentéseket.

https://index.hu/belfold/2024/07/29/gattyan-gyorgy-nav-adocsalas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-interju-partizan/

2024-07-29 10:33:00

Hadházy Ákos közösségi média posztjában kemény kritikát fogalmazott meg egy nemrég épült ipari park miatt."Néhány újabb fotó arról, hogy mennyire fölösleges és káros Magyarországnak egyetlen eurocentet is küldeni addig, amíg szabadon lophatják és herdálhatják a pénzt fideszes politikusok. EZ ITT EGY IPARI PARK SZURDOKPÜSPÖKIBEN 290 millió forint EU-s támogatásból. A képek magukért beszélnek, de azért néhány tudnivalót felsorolok a projektről" - kezdi Hadházy, aki nemrég egy újabb leleplezéssel rukkolt elő.Majd folytatja: "a terület szinte üres, a préri legtávolabbi csücskében egy pár száz négyzetméteres elhagyatott kis csarnok áll, ami elvileg egy műanyag fröccsöntő üzem. A leírás szerint ez egy ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁS. Tulajdonképpen nagyon őszinték voltak. A legviccesebb, hogy a hivatalos projekt adatbázis képi dokumentációjában egy traktor kaszálja éppen a területet.A megyei propagandalap egy éve arról lelkendezett, hogy az ipari park fellendíti a település gazdaságát, mert három üzem is lesz ott, egy FRÖCCSÖNTŐ , EGY ZABHÁNTOLÓ (!) , ÉS EGY TOJÁSTARTÓ DOBOZ (!) GYÁRTÓ ÜZEM. Nos, ahogy mondtam , néháy hete egyetlen kis elhagyatott csarnok állt ott, de semmi jelét nem láttam, hogy bármilyen mozgás lenne ott.Az ipari park fejlesztése kimerült abban, hogy 280 méter utat vezettek el a "park" legtávolabbi csücskéig...Ha a fröccsöntő üzemet a legközelebbi csücsökbe tették volna, megspórolhatták volna a munkát... Viszont az út mellett szigorúan ott sorakozik a közvilágítás is...Elvileg elvezették a területre kb 500 méterről a víz- és szennyvíz csatornát is, bár ennek munkálatairól a képi dokumentáción nem látszik semmi (miközben az útépítésről vannak."

"Szabadon lophatják és herdálhatják a pénzt fideszes politikusok" - Hadházy Ákos nekiment a kormánynak

Hadházy Ákos közösségi média posztjában kemény kritikát fogalmazott meg egy nemrég épült ipari park miatt.

https://propeller.hu/itthon/4058808-hadhazy-akos-szabadon-szabadon-lophatjak-herdalhatjak-penzt-fideszes

2024-07-19 12:50:00

Július eleje óta orosz és fehérorosz vendégmunkások is jöhetnek Magyarországra az úgynevezett Nemzeti Kártyával - írja a Forbes. A kártya birtokában már eddig is érkezhettek ukrán és szerb vendégmunkások az országba, július 8-ától azonban orosz és fehérorosz állampolgárok is igényelhetik. A Nemzeti Kártya nem azonos a vendégmunkásstátusszal, több fontos különbség is van. A Nemzeti Kártyával rendelkezők nem számítanak bele a vendégmunkásoknál megállapított körülbelül 60 ezer fő/év foglalkoztatási korlátba, és bármilyen munkakörben foglalkoztathatók. Ráadásul a kártyásoknak a kérelemhez nem kell munkaerőigényről szóló igazolást benyújtaniuk, hosszabbítási eljárásnál nem kell kulturális ismereti vizsgát tenniük, sőt családegyesítésre is van lehetőségük. A Forbes szerint az oroszok beutazásának megkönnyítésére egyetlen lehetséges magyarázat látszik, Paks II., de a lapnak nyilatkozó Rácz András Oroszország-szakértő úgy véli, amíg a Roszatom képtelen elkészíteni az európai uniós szabványoknak megfelelő terveket és engedélyeztetést, addig nem fog elkezdődni az építkezés nukleáris technológiai fázisa, amelyhez orosz szakemberek kellenének. "Ha ennek ellenére a kormányzat idejekorán kinyitja előttük ezt az ajtót, az nehezen értelmezhető" - fogalmazott. A szakértő szerint sokkal valószínűbb, hogy a Nemzeti Kártya a tavaly amerikai nyomásra Budapestről elköltöztetett Nemzetközi Beruházási Bankot helyettesítheti. A bank ugyanis teljes diplomáciai mentességet kapott Magyarországon a magyar hatóságok ellenőrzései alól, továbbá adó- és járulékmentességet, a dolgozóik és vendégeik pedig szabad utat az ország területére. "Amikor az amerikaiak szankcionálták a Nemzetközi Beruházási Bankot, akkor ez a kiskapu is megszűnt. Most ezzel a Nemzeti Kártyával, hacsak nincs a jogszabályba beépítve valami ezt kizáró fék, akkor egy nagyon hasonló dolog történhet: nagy számban jöhetnek be oroszok újra anélkül, hogy ez célhoz vagy magyarázathoz lenne kötve - vélekedett Rácz András. Hozzátette: a lépés komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, de nem csak Magyarország kerülhet bajba. "A nemzetbiztonsági kockázatot jelentő oroszok számára a schengeni zóna a cél. A diplomáciai fedésben lévő orosz kémek esetében teljesen rendszeres, hogy például egy prágai akkreditáció mellett Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon vagy akár Németországban hajtsanak végre műveleteket" - mondta a szakértő.

Forbes: Átvilágítás nélkül jöhetnek Magyarországra az orosz és fehérorosz vendégmunkások

A lépés komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz Rácz András Oroszország-szakértő szerint.

https://hvg.hu/kkv/20240725_orosz-feherorosz-vendegmunkasok-nemzeti-kartya-racz-andras

2024-07-25 14:04:00

olvasási idő 7 perc megjelent 2024.07.31. 10:47 utolsó frissítés 2024.07.31. 11:51 Majdnem 300 millió forintba került csak az, hogy ne legyen életveszélyes a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főépülete, ez legfeljebb tűzoltásnak elég, így viszont legalább a tervezést el lehet kezdeni. Válaszra bírtuk az épületet megkapó alapítvány cégét, a közbeszerzést kiíró Közép-európai Oktatási Zrt.-t is, sokkal többet azonban nem tudtunk meg, így az továbbra sem ismert, hogy mennyibe kerülhet a teljes projekt, az oktatás megkezdéséről pedig csak annyit árultak el, hogy a beruházás befejezését követően indulhat el.

Elindult a munka Lipótmezőn: 292 milliót már elköltöttek a volt pszichiátriára, az is kiderült, hogy mire

Majdnem 300 millió forintba került csak az, hogy ne legyen életveszélyes a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főépülete, ez legfeljebb tűzoltásnak elég, így viszont legalább a tervezést el lehet kezdeni. Válaszra bírtuk az épületet megkapó alapítvány cégét, a közbeszerzést kiíró Közép-európai Oktatási Zrt.-t is, sokkal többet azonban nem tudtunk meg, így az továbbra sem ismert, hogy mennyibe kerülhet a teljes projekt, az oktatás megkezdéséről pedig csak annyit árultak el, hogy a beruházás befejezését követően indulhat el.

https://m.hvg.hu/360/20240731_opni-eletveszely-kozbeszerzes-keo-zrt-hidvegi-gabor

2024-07-31 12:47:00

Feljelentésként értékelte Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos a 13,4 milliárdos egészségügyi szoftverek ügyében feltett kérdését, és azt kivizsgálásra továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának, írja a független képviselő szerda reggeli Facebook-posztjában. Hadházy szerint kérdése amúgy valójában alapból feljelentés is volt, konkrétan utalva arra, hogy nem működő programokra 13,4 milliárdot kiadni "konkrétan hűtlen kezelés, arra pénzt kérni pedig csalás". Hadházy előtt maga Takács Péter egészségügyi államtitkár is élesen kritizálta a milliárdokért beszerzett szoftvereket. A 11,5 milliárd forint az európai uniós támogatásból fejlesztett Ápolástámogató Rendszert (ÁTR) használhatatlannak nevezte. Az ÁTR-t az i-Cell Mobilsoft fejlesztette, mely korábban a Mészáros Lőrinc-féle R-Korddal fejlesztett vasúti GSMR-rendszert. A kivitelezés azonban annyira rosszul sikerült, hogy a rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomozást indított az ügyben. A 444 rámutat, hogy a másik kifogásolható minőségű fejlesztés az 1,58 milliárd forintból megvalósult miniHIS, a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végző rendszer volt, melynek első verzióját Takács tragikusnak nevezte, később azonban azt mondta, ha nehezen is, de használható. A miniHIS fejlesztésében az i-Cell mellett a kormányközeli 4iG is közreműködött. A harmadik problémás fejlesztés pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) belső rendszerének, az ESZENY-nek (Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása) a kialakítása volt. Hadházy szerdai posztjában felidézi, hogy korábban egy nagyon hasonló esetben, a Klebelsberg Központ 25 nem működő szoftverénél annyi volt a "nyomozás", hogy megkérdezték a minisztériumokat, hogy szerintük működnek-e a programok. "Akkor amúgy Lázár maga ismerte el, hogy többségük nem is létezik, és három minisztériumból kettő azt mondta a ‘nyomozóknak’, hogy ez valóban így van. Azonban az Emmi szerint viszont minden rendben volt. Így aztán megnyugodva lezárták a ‘nyomozást’ anélkül, hogy a sejhajukat felemelték volna, és befáradtak volna a Klebelsberg Központba megnézni, hogy működnek-e a rendszerek. Most viszont maga a szakminiszter ismerte be, hogy a három programot elcsalták, így lehet, hogy kénytelenek lesznek megnézni azokat" -írja Hadházy.

Hadházy kérdéséből feljelentés lett, vizsgálat indul a 13,4 milliárdos egészségügyi szoftverek ügyében

A független képviselő hűtlen kezelésről ír, de a szoftvereket maga Takács Péter egészségügyi államtitkár is élesen kritizálta.

https://hvg.hu/itthon/20240731_Hadhazy-kerdesebol-feljelentes-lett-vizsgalat-indul-a-134-milliardos-egeszsegugyi-szoftverek-ugyeben

2024-07-31 09:00:00

"Miniszter úr lakásbérleti szerződésének aláíratása: 4 464 770 forint" - írta válaszul, kissé nehezen megfejthető megfogalmazással közérdekű adatigénylésünkre az Agrárminisztérium, miután július elején minden tárcának adatigénylést küldtünk, és arra kértük őket, hogy listázva küldjék el, mely állami vezetőnek bérel az adott minisztérium közpénzből hivatali lakást. Ki számít állami vezetőnek? Az erről szóló kormányrendelet szerint állami vezetőnek minősül a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, vagyis Orbán Balázs, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, vagyis Bíró Marcell, továbbá az államtitkárok, közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok is. Hivatalosan az állami vezetőket megilleti egy hivatali lakás, a kiemelt egészségügyi ellátás, az autóval kapcsolatos juttatások (vagyis magát az autót adhatja állami szerv, ahogy intézheti ő annak szervizelését és a sofőrt is, ha kell), ehhez dukál az üzemanyagkártya, az utazásokkal kapcsolatos juttatások, a reptéri kormányváró, a külföldi költségek fedezése és még a számítástechnikai eszközök is. Ezen felsorolásból bennünket első körben az érdekelt, kinek jár hivatali lakás, a kapott válaszokból pedig kiderül: Nagy István agrárminiszter budapesti lakhatásáért minisztériuma havonta nagyjából 372 ezer forintot fizet ki. A szerződés 2024. január elsejétől él 2025. január elsejéig, vagyis egy évre kötötték, ha a minisztert addig nem váltja le Orbán Viktor, vagy nem költözik át máshova, akkor azt követően emelheti meg az árát a lakás tulajdonosa. A mosonmagyaróvári Nagy Istvánt leszámítva viszont nincs egyetlen olyan miniszter sem, aki igényelt volna magának hivatali lakást, még a hódmezővásárhelyi Lázár János építési és közlekedési miniszter sem, ő feltehetően onnan ingázik, friss vagyonnyilatkozata szerint ugyanis ő nem vásárolt sem lakást, sem földet, sem házat a főváros közvetlen közelében. Van azonban, aki egy, a hódmezővásárhelyinél a fővároshoz jóval közelebbi választókerület országgyűlési képviselője, mégis igényelt magának hivatali lakást. A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott válasz szerint Vitályos Eszter kormányszóvivőnek annak ellenére bérelnek egy 96 négyzetméteres lakást, hogy ő amúgy Pest megye 3-as számú választókerületének, vagyis Szentendrének az országgyűlési képviselője. Igaz, legutóbbi vagyonnyilatkozatai szerint nincs ingatlana az agglomerációs településen, sem máshol. Ahogy az is igaz, hogy mivel a képviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatai nem nyilvánosak, így azt nem tudjuk, Vitályos közeli hozzátartozóinak akad-e ilyen ingatlana. A lakásbérlet idén év végéig szól, és Vitályos lakását havonta 470 ezer forintért bérli Rogán Antal minisztériumának tájékoztatása szerint. A Miniszterelnöki Kabinetiroda lakást bérel azonban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárnak is, neki ráadásul jóval nagyobbat, mint Vitályosnak: Kovács ingatlana 160 négyzetméteres. Ami talán furcsa lehet, hogy ezért a 160 négyzetméterért kevesebbet fizetnek, mint Vitályos lakásáért: 230 ezer forintot havonta. A Kovács lakására vonatkozó bérleti szerződés a jelek szerint határozatlan idejű, mert a "politikai szolgálati jogviszony fennállásáig" érvényes. A minisztériumoktól kapott válaszokból azonban rálátunk még pár olyan juttatásra is, amelyekre korábban nem. A dokumentumok szerint mind Kovács, mind Vitályos egy-egy Skoda Kodiaq típusú kisterepjárót használnak, Kovács 2019-est, Vitályos 2020-ast. A Használtautó oldalon elérhető hirdetésekből látszik: a jó állapotú, ’19-es-’20-as Kodiaqok ára jelenleg tízmillió forint körül mozog, vagyis nem olcsó autókról van szó. Vitályos mindemellett 2022 óta kapott egy sor más juttatást is. Járt neki gyermeknevelési támogatás (2022-ben bruttó 145 315 forint, 2023-ban 278 400 forint), cafeteria (2022. május 25-től december 31-ig 200 ezer forint, 2023. január elsejétől december 31-ig 200 ezer forint, 2024. január elsejétől március 31-ig 49 727 forint), iskolakezdési támogatás (2022-ben 90 ezer forint, majd 2023-ban 104 400 forint), de a dokumentumban szerepel kétszer is a "deviza napidíj" nevű tétel, amely 2023. október elseje és 31-e között 30 726 forintot, míg november elseje és 30-a között napi 30 970 forintot jelentett neki. Arra külön visszakérdeztünk a kabinetirodánál és Vitályos Eszternél is, hogy mégis mire kapta ezt a "deviza napidíj" juttatást, de egyelőre választ nem kaptunk kérdéseinkre. Kovács Zoltánnál ilyen jellegű juttatások nem szerepelnek. Van egy negyedik állami vezető is, aki kapott szolgálati lakást, ő Mayer Gábor, a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. Neki 2022 szeptemberétől a minisztériuma egy 46 négyzetméteres hivatali lakást bérel Budapesten. Mayer amúgy az ország nyugati feléből származik, lakhatási viszonyait pedig a Momentum mutatta be, miután államtitkár lett belőle. Tompos Márton, a párt jelenlegi elnöke és Hajnal Miklós kérdésére Mayer 2023-ban beismerte, hogy egy olyan ingatlanban él, amelyet uniós pénzből építettek rekreációs központnak, még 2014-ben. Különféle pluszjuttatásokat Mayer is kapott: 2022-ben cafeteriára 310 ezer, 2024-ben 200 ezer forintot költhetett el, gyermeknevelési támogatásként 2022-ben 230, míg 2023-ban 440 ezer forintot kapott, iskolakezdési támogatásként 2023-ban pedig 313 ezret. Ahogy Kovács Zoltán, úgy ő is egy 2019-es Skoda Kodiaqot használ. Mi a helyzet a képviselőkkel?

Megtudtuk, mennyiért bérelnek közpénzből hivatali lakást az állami vezetők számára

Emeltek ugyan a miniszterek fizetésén, de van, amikor ez sem elég. Kikértük, milyen egyéb juttatásokat vesznek igénybe a kormány tagjai.

https://hvg.hu/itthon/20240731_nagy-istvan-vitalyos-eszter-kovacs-zoltan-allami-vezetok-hivatali-lakas-ebx

2024-07-31 11:07:00

A Központi Maradványelszámolási Alapból kivett 57 milliárd forintból 14 milliárdot kapott fejlesztési koncepciók megvalósítására, beruházásokra és dologi kiadásokra a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség, valamint a Rezsivédelmi Alapból is jutott nekik 3,5 milliárd. Emellett a Miniszterelnöki Kabinetiroda is kapott 18 milliárdot kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására. Igaz, mindeközben el is vettek a sporttól: a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadásokra szánt pénzéből 1,3 milliárdot áttettek a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatására.

Újabb tízmilliárdokat fordít a kormány sportcélokra

A kormány szokás szerint jelentős átcsoportosításokat hajtott végre a költségvetésben, a fő nyertes a sport.

https://hvg.hu/itthon/20240801_ujabb-tizmilliardokat-fordit-a-kormany-sportcelokra

2024-08-01 11:12:00

A szerda este megjelent kormányrendelet szerint különleges gazdasági övezet a Paks város közigazgatási területén elhelyezkedő, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelet szerinti ingatlanok területe. Ezzel kapcsolatban "nem kell kikérni az érintett települési önkormányzat, illetve vármegyei önkormányzat véleményét", bár az utóbbi bizonyára egyetért, hiszen a különleges gazdasági övezet területén a feladat- és hatásköröket Tolna Vármegye Önkormányzata gyakorolja, az önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterület tulajdonjogát is ő szerzi meg. Megvalósítják a tisztségét közben elveszített fideszes kalocsai polgármester, Filvig Géza ötletét is, hogy az új Tomori hídra tekintettel osszák meg a Pakstól származó adóbevételt. Az augusztus 15-étől hatályos mostani kormányrendelet szerint ugyanis a bevétel 62,5%-a Tolna Vármegye, 37,5%-a pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát illeti. Ezt a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására kell fordítani. 107 tolnai és 29 bács-kiskuni települést sorol fel a melléklet. Legfeljebb 3% mehet a vármegyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségekre és legfeljebb 17% a vármegyei önkormányzat saját beruházásaira. A különleges gazdasági övezet működését az építési és közlekedési miniszter koordinálja és támogatja. A kormány az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva ír át törvényeket alacsonyabb rangú jogszabállyal, azaz rendelettel. Arról természetesen nincs szó benne, amit a háttérben mindenki sejt: június 9-én az eddig mindig jobboldali vezetésű város polgármesterévé Heringes Anita volt szocialista országgyűlési képviselőt választották. A képviselő-testületben is biztos többségre támaszkodhat - csak éppen sokkal kevesebb pénzről dönthetnek majd, mint remélték.

Elveszik az ellenzéki vezetésűvé vált Paks adóbevételeit

Nem volt alaptalan az aggodalom: különleges gazdasági övezet lett Paks.

https://hvg.hu/itthon/20240801_Elveszik-az-ellenzeki-vezetesuve-valt-Paks-adobeveteleit

2024-08-01 08:51:00

A Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal 12,5 milliárd forintot adott a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek a Szent István Napi Programsorozatra, írja a K-Monitor a hivatal adatai alapján. Ehhez jön a korábban a tűzijáték megszervezésére adott 2,4 milliárdos támogatás, így a civil szervezet számításai szerintaz augusztus 20-i ünnepség legalább 15 milliárd forint közpénzbe kerül majd.Tavaly a programsorozatra 12,88 milliárdot szántak, a tűzijátékra viszont csak 1,8 milliárd ment el. A K-Monitor figyelmeztet arra, hogy végleges számokról majd csak a rendezvényszervezés közbeszereztetése után beszélhetünk, amit egy versenykorlátozó konstrukció miatt csak Balásy Gyula cégcsoportja, a kormánypropagandát is gyártó Lounge-cégcsoportja kaphat meg egyedüli versenyzőként.A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség általában minden feladatot és pénzt nekik ad tovább. A tűzijátékra kiírt tendert már meg is nyerték Balásyék.

Idén 15 milliárdba kerülhet az augusztus 20-i ünnepségsorozat

Várhatóan idén is Balásy Gyula cégeit találják meg a szervezési feladatokkal.

https://444.hu/2024/07/03/iden-15-milliardba-kerulhet-az-augusztus-20-i-unnepsegsorozat

2024-07-03 02:00:00

A hazai biztonsági piac egyik legnagyobb szereplője a Fidesz kedvenc cégének is aposztrofált Valton-Sec Zrt., mely számos állami cégnél, központi rendezvénynél és kiemelt sporteseményen lát el biztonsági, őrző-védő feladatokat. Magyarul stabilan be vannak csatornázva a kormányhoz, amit mi sem bizonyít jobban, hogy tavaly 18 milliárd forint után már 23 milliárdos árbevételre tettek szert, amiből a végén 2,8 milliárdos tiszta profitot mutattak ki.Ebből minden bizonnyal a korábbi évekhez hasonlóan szép osztalékot fizetnek a tulajdonosoknak, a feltételezés azonban nem véletlen, hiszen a taggyűlési jegyzőkönyvben homályosan fogalmaznak ezzel kapcsolatban. Mint írják:"Az osztalékról ugyanezen a napon a 2/2023 sorszámú határozatban dönt a taggyűlés."Vagyis titkolják, hogy adott évben mekkora osztalékot vesznek ki a tulajdonosok a cégből. Erre még a kiegészítő melléklet egyik táblázata is csak utólag világít rá. Vagyis a 2021-es év eredménye után 950 milliót fizettek, és csak most derült ki, hogy a 2022-es év után tavaly 1,32 milliárd forintot fizettek ki.Ennek ellenére szép tartalékot halmozott fel az elmúlt években maga a cég is. Az előző évek gazdálkodásainak eredményét halmozó eredménytartalék soron tavaly év végén 4,3 milliárd forint pihent, a cég bankszámláján pedig 2,1 milliárd forint volt.Hiába azonban mindez, úgy tűnik, egyben 20,1 millió forintot sem hajlandó kifizetni a Valton annak érdekében, hogy környezetkímélőbb legyen.Történt ugyanis, hogy "a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránti elkötelezettség jegyében" a cég venne három darab elektromos autót, amihez idén februárban uniós támogatást igényeltek. Szűk négy hónappal később meglett a pályázat pozitív elbírása is, így50 százalékos támogatási intenzitással mellett 10 millió forint uniós pénzt kaptak ahhoz, hogy vegyenek három elektromos autót. A projekt teljes költsége 20,1 millió forint.A projekt leírása szerint szeretnének venniegy Dacia Spring Electric típusú járművet (listára valahol bruttó 8,4 milliótól kezdődhet)egy Dacia Spring Cargo Electricet (ennek listaára bruttó 9 milliótól kezdődik)és egy Cenntro Logistar 1000 típusú autót (listaára bruttó 7,3 milliótól kezdődik az importőr árlistája szerint).Az is kiderült, hogy az autókat a gödöllői Békési-Fót Kft.-től és a budapesti Birdiecar Hungary Kft.-től szerezték be. Ezzel három "átlagosan" idős autót váltottak ki. A pályázati anyag szerint a "Valton-Sec Zrt. a jövőben is tervezi elektromos autók beszerzését, a teljes flotta elektromossá tétele a cél". Úgy gondolják, hogy a "Valton-Sec Zrt. elektromos flottára való átállása példaértékű lépés a fenntarthatóság és a környezetvédelem irányába".Leírják: "a beszerzés eredményeként a társaság csökkentette károsanyag-kibocsátását, üzemeltetési költségeit és zajszennyezését".

Milliárdos profitot termel, mégis uniós pénzből vesz elektromos autókat a Fidesz kedvenc őrző-védő cége

Átlagosan idős autókat cseréltek elektromosakra, úgy vélik, a cég eme lépése példaértékű lesz.

https://444.hu/2024/07/04/milliardos-profitot-termel-megis-unios-penzbol-vesz-elektromos-autokat-a-fidesz-kedvenc-orzo-vedo-cege

2024-07-04 02:00:00

A kormányfő barátja és a kormányfő veje keményen küzdött egymással a biztosítási piacon, és végül a vő halászta el a barát elől az állami posta két biztosítóját. A Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. kétharmada immár a Gránit Biztosító Zrt. birtokában van. Ki vitatná, hogy szabad verseny van Magyarországon? Igaz, Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre nem is elégedett azzal, amit a biztosítók piacán tapasztal, hiszen ott is többségi magyar tulajdont szeretne látni. Attól azonban még messze van a Mészáros Lőrinc portfóliójába tartozó CIG-csoport és a Tiborcz István érdekkörében lévő Gránit-csoport, hogy akár csak együttesen ellenőrizzék a piac felét. (Bár az állami posta kimazsolázásával Tiborcz cége az életbiztosítási piac legnagyobb szereplőjévé lépett elő.) Addig jó azonban a fogyasztóknak, amíg nem sikerül az orbáni terv. A magyarországi piacon két tucat biztosító működik, köztük több globális szereplő, és közöttük sokkal élesebb a versenyfutás a fogyasztókért, mint például a távközlési ágazatban, ahol ma már nagyjából két és fél szereplőről lehet beszélni.

Dobogóra áll Mészáros, Tiborcz és Szíjj: együtt 250 milliárdos bevásárlást bonyolítottak május óta

Három hónap alatt tucatnyi vállalat került a kormányhoz közel álló vállalkozók, köztük Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Tiborcz István birtokába. Van, aki piaci konszolidációról beszél, van, aki a piac gátlástalan leuralásáról.

https://m.hvg.hu/360/20240805_Meszaros-Lorinc-Szijj-Laszlo-Tiborcz-Istvan-felvasarlas

2024-08-05 06:30:00

A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke szerint már most olyan számaik vannak, hogy csuda. Ősszel távol-keleti influenszereket várnak.Mi történt? "Úgy számoltunk, hogy a tavalyi évben összesen hatmilliárd forintot költöttünk külföldre, ez az influenszer trip, média trip nagyjából másfél milliárd forintba került" - mondta a Mandinernek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke arról a programsorozatról, amikor külföldi és magyar influenszerek jöttek-mentek a magyar fővárosban.Hogy mi van? A Forbes.hu is megírta: néhány napig Budapesten szórakozott néhány hete egy nemzetközi influenszercsapat - közpénzen. A Magyar Turisztikai Ügynökség és az abban nagy befolyással rendelkező Orbán Ráhel hívta meg őket, hogy megmutassák, sok-sok pénzből mi mindent lehet itt látni. Például Tiborcz István-féle BDPST Group érdekeltségébe tartozó helyszíneket. A rendezvényre Budapest Influencer Trip néven hivatkoztak, amelyen a meghívottak elit helyszíneken, privát bulikon szórakoztak, ahonnan a nyilvánosságot és a sajtót is kizárták.Miért mi fizetjük? Ez jó kérdés, hiszen az e módon népszerűsített helyek listája sokatmondó. A Spice of Europe kampány részeként tartották a Vörösmarty téri Hotel Dorothea luxushotel nyitóbuliját is, a külföldi influenszerek nagy része onnan jelentkezett be. De a napokig tartó programsorozat kiemelt helyszínei között volt a BDPST Group érdekeltségébe tartozó Botaniq Budai Klub, az Opera, a Four Seasons Hotel, a Szimpla, a New York Kávézó, illetve az Arany Bástya étterem is. A Telex információ szerint a szintén a BDPST Group-hoz tartozó sárvári szállodában ért véget a hétvége.

Ki nem találnád, mennyi közpénzbe került a Tiborcz-birodalmat népszerűsítő budapesti influenszer trip

A Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke szerint már most olyan számaik vannak, hogy csuda. Ősszel távol-keleti influenszereket várnak.

https://forbes.hu/uzlet/budapesti-influenszer-trip-mtu-kozpenz-tiborcz-birodalom-nepszerusites/

2024-07-02 08:08:00

Virág Csaba egyik legfontosabb épületét és hazánknak is az egyik igen fontos 20. századi emlékét bontották le – sőt, egy olvasói fotó szerint faanyagainak maradékát még fel is gyújtották a Zákonyi Ferenc utca mentén, egy épülő szálloda és apartman beruházás érdekében, melynek híre 2020 végén járta be az építészeti sajtót.A projekt még az Appeninn Holding Nyrt. és a Solum-Invest Kft-vel indult meg, ráadásul komoly állami támogatások kíséretében. 8 milliárd forintos hitelt is kaptak a Takarékbanktól, melyből 7,5 milliárd forint a Balatonfüred belterület 80/4 Hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon megvalósuló vitorláskikötő, hotel, apartman és üzlethelyiség megvalósítását, 500 millió forint pedig a projekthez kapcsolódó áfa finanszírozását szolgálta. Az elkövetkezendő évekre azonban a projekt teljesen leállt, a vasbetonvázakig jutottak csak el.Az anyagi támogatások ellenére a kivitelezők levonultak a helyszínről, a projektet a weboldala szerint is felfüggesztették, ám a később lebonyolítóként feltűnő Spányi Partners honlapján most újra aktív referenciaként látható a projekt új néven. Új tulajdonosként tűnt fel ugyanis a BalaPort Investment, és BalaPort projektnéven fel is támadt az építkezés, a munkagépek ott sündörögnek a helyszínen.Több mint 100 szobás hotel, apartmanházak, négy étterem és a parti promenád külső és belsőmunkálatai folytatódnak. A terveket a Fazakas Építésziroda jegyzi továbbra is, legmehatározóbb elemeként a főépület két hajóorrot formázó architektúrája tűnik majd fel a vedutában. A szerződést a Mariott International szállodalánccal kötötték meg és tematikus szálloda révén, idézem: „a dél-francia Riviéra hangulata, valamint az olasz „dolce vita” lenne az uralkodó téma a magyar tenger partján.Ehhez valamiért a magyar építészet egyik legjelentősebb alkotásának is el kellett pusztulnia, habár túl sok négyzetmétert nem foglalt el, akár bele is tervezhették volna a koncepcióba. Az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság balatonfüredi Jacht Klubjának tervezésére Virág Csaba az 1960-as évek elején kapta a megbízást, végül csak a sportszállás készült el 1972-re. A tervező maga is szenvedélyes hajós volt, az épület egyszerre játszott a vitorlás formával és a különleges szerkezetekkel. Az örökséget próbálták szakemberek a Városi Értéktárba is elhelyezni, ám az elbíráló balatonfüredi bizottság végül nem fogadta be a védendő épületek sorába.Az új komplexumban a tervek szerint jövő év elején már a próbaüzem működhet, a helyszínnek már saját hivatalos Facebook oldala is van.

Más fejlesztővel, de mégis folytatódik a balatonfüredi gigaberuházás (oktogon.hu)

A 20. századi balatoni építészet egyik leghíresebb, Virág Csaba tervezte épülete helyén a „francia Riviéra és az olasz dolce vita” szálloda-tematikával folytatódik a korábban leállt balatonfüredi komplexum építése – írja az oktogon.hu.

http://www.hirbalaton.hu/mas-fejlesztovel-de-megis-folytatodik-a-balatonfuredi-gigaberuhazas-oktogon-hu/

2024-07-24 16:36:00

A képviselő-testület várhatóan júliusban megtárgyalja a beruházóval, a Félsziget Resort Kft-vel kötendő Településrendezési szerződést és a HÉSZ módosítását annak érdekében, hogy a terület "szabadidő központ építési" övezetből "kertvárosias" területbe kerüljön, ide illő családi házak épülhessenek meg. A kért változtatás paraméterei szigorítást jelentenek az előzőhöz képest; a kialakítandó telkek száma 45-ről 32-re csökkenne, a megengedett építménymagasság pedig 7,5 méterről 6,5 méterre, a beépítési százalék 18 százalékra csökkenhet, a zöldterület aránya pedig növekszik.A szerződésben a beruházó vállalja, hogy a megvalósításhoz szükséges dokumentumok, így a Településképi Arculati Kézikönyv, valamint a településkép védelméről szóló helyi rendelet és a HÉSZ módosítás felmerülő költségeit teljes egészében magára vállalja. Vállalja továbbá a terület infrastruktúrájának kiépítését, a kialakított telkek közművesítését közmű-gerincvezetékek létesítésével, utak kialakítását, a csapadékvíz-elvezetést, a közvilágítás kiépítését, sőt, az önkormányzati területen, a szennyvíztisztító telep mellett felgyülemlett zöldhulladék-hegy felszámolását is - írja a Tihanyi Visszhang.A Révbe Érünk Egyesület a márciusi egyeztetést követő levelében jelezte, hogy célja a terület túlzott beépítésének elkerülése, és ennek érdekében egy, a teljes területre, a Kenderföldekre, a Lovardára, az erdőbirtokossági és az önkormányzati területekre kiterjedő környezeti hatásvizsgálatot kér. Kompromisszumként azonban megfelelőnek tartanák, hogy hatásvizsgálat helyett az önkormányzat olyan új településrendezési tervet készítsen a területre, amelyben nem számol az önkormányzati területek beépítésével, és az állami területek beépítése is csak minimális, a jelenleg lehetségesnél jóval kisebb mértékben történhet meg. Az önkormányzat ebben a fázisban a környezeti hatástanulmány készítését amúgy sem tartja indokoltnak, mert 2025-ben mindenképpen meg kell indítani a szabályozási terv felülvizsgálatát, amely során a kérdéses területek környezetvédelmi hatásvizsgálatát is el kell végezni. A településrendezési terv felülvizsgálatáig a következő testületnek bőven lesz ideje a meg nem valósult projektek, mint a turisztikai fogadóépület, a parkoló, a szabadidőközpont esetében a szabályozást végiggondolni. Mindezek miatt a főépítész javaslata megfelelőnek tűnik, hiszen jelenleg nem indokolt a teljes körű hatásvizsgálat, mert a korábban tervezettnél lényegesen kisebb mértékű beépítés valósul meg.Ha megszületik a megállapodás, a szabályozási terv módosításával a jelenleginél szigorúbb feltételrendszert szabnak a beépíthetőségnek, ráadásul ezt a tulajdonosok kezdeményezik, nem pedig az önkormányzatnak kell utólag ráerőltetni a beruházóra. A feltételek utólagos megváltoztatása amúgy is következményekkel járna.Amennyiben a testület nem fogadja el a kért módosítást, akkor hatályban marad a régi HÉSZ, ami azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett épületek, 20 százalékos beépítettség és 10 méteres magasságkorlát mellett valósulhatnak meg, vagyis nagyobb fokú beépítést eredményezne.Az előterjesztésben javasolt döntések tehát olyan kompromisszumos megoldást jelentenek, amely az üdülőtulajdonosok nagy többségének véleményével egyezik, és megoldást jelent a Kenderföld problémájára.

Újabb módosítás a tihanyi Kenderföldek ügyében (Tihanyi Visszhang)

A képviselő-testület várhatóan júliusban megtárgyalja a beruházóval, a Félsziget Resort Kft-vel kötendő Településrendezési szerződést és a HÉSZ módosítását annak érdekében, hogy a terület „szabadidő központ építési” övezetből „kertvárosias” területbe kerüljön, ide illő családi házak épülhessenek meg. A kért változtatás paraméterei szigorítást jelentenek az előzőhöz képest; a kialakítandó telkek száma 45-ről 32-re csökkenne, a megengedett építménymagasság pedig 7,5 méterről 6,5 méterre, a beépítési százalék 18 százalékra csökkenhet, a zöldterület aránya pedig növekszik.

http://www.hirbalaton.hu/ujabb-modositas-a-tihanyi-kenderfoldek-ugyeben-tihanyi-visszhang/

2024-07-02 13:00:00

A világ rendvédelmi szervei és korrupcióellenes hatóságai június végén Vilniusban, Litvániában magas szintű találkozóra gyűltek össze a 21. Nemzetközi Korrupcióellenes Konferencián.A találkozó, ahogy ez már ilyenkor lenni szokott, egy nyilatkozat elfogadásával zárult. A nyilatkozatban a résztvevő szervek/hatóságok (pl. OLAF, Europol, FBI, SFO) vezetőiként kötelezettséget vállaltunk a jogállamiság fenntartása és a magas szintű korrupció elleni küzdelem mellett. Hangsúlyoztuk a fejlett technológiai eszközök, a speciális szakértelem, a társadalmi edukáció és a nemzetközi együttműködés kiemelkedő szerepét. A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható (már csak azért is érdemes elolvasni, mert rámutat egyes problémák egyetemleges voltára).E cikk megszületésének oka azonban az, hogy az ott töltött hét alatt nem tudtam nem meglátni, hogy Litvánia, a balti államok egyike milyen rendezett és milyen látványosan jóléti társadalom. Fájt, hogy a miénk nem az.Ebből a gondolatból szinte automatikusan következett a kérdés: milyen út vezet a tényleges jóléti társadalomhoz, amelyet többek között a jó közszolgáltatások, a biztonságérzet és a társadalmi bizalom jellemez. Mi az, ami meggátolhatja e pozitív fejlődést?A tanulságot előre hozva: nem hiszem, hogy bárkit meglep, hogy Litvánia, Lettország és Észtország gazdasága 2024-ben jóval egészségesebb képet mutat, mint hazánké. Ebben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a korrupció kezelésének jóval sikeresebb módját választották, mint itthon (hiszen a balti államok láthatóan felismerik a problémát, és kezelik).A köz erőforrásaival való gondos (és hatékony) bánásmód, a korrupció határozott visszaszorítására való nemzeti akarat közvetlen összefüggésben áll a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség növelésével és a nemzeti gazdaság tényleges ellenállóképességének kialakulásával.Ez teremti meg a valóban szuverén, jóléti társadalom gazdasági alapjait.A balti modellA kommunizmus összeomlása után, a kilencvenes években a balti államok és Magyarország nagyjából hasonló kihívások előtt állt, általános jólét kérdésében talán hazánk még előrébb is tartott. A balti államok függetlenségük óta jelentős gazdasági növekedést értek el. 2004-ben velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz, ami a strukturális alapok és a nagyobb piachoz való hozzáférés révén jelentős lendületet adott. Észtország és Litvánia a technológiára és az innovációra összpontosított, utóbbi idejekorán felismerte azt is, hogy szükséges függetlenné válni az energiaellátás terén, és meg kell szüntetni az egyetlen országnak való kitettséget.A kiszámítható üzleti környezet, a jogbiztonság, a hatékony államigazgatás kedvező üzleti környezetet teremtett a hazai és külföldi befektetéseknek egyaránt. A csúcstechnológia iránti fogékonyság és a hazai gazdasági szereplők helyzetbe hozása többek között startuptérséggé tette a Baltikumot, amely olyan globális sikersztorikat is produkált, mint a litván fintechcég, a Revolut. (Lettország eközben tranzitközpontként találta meg szerepét.) Ezzel párhuzamosan komoly tempóban fogtak neki az állami jóléti programok és a szociális védőháló kialakításának. Az egymást követő kormányok politikai nézeteik különbözősége ellenére sem tértek le erről a kijelölt gazdaságfejlesztési útról, követve a németországi mintát.A korrupció, a befolyással való üzérkedés, a hatalommal való visszaélés és hasonló bűncselekmények elleni küzdelemre tett erőfeszítések nemzet- és államközileg is gyakran hivatkozott és elismert példája a litván Különleges Nyomozószolgálat (STT), amely nyomozóhatóságként jelentős szerepet játszott abban, hogy az állami befektetéseket, a jóléti programokat, általában véve a köz pénzének elköltését ne ássák alá a korrupciós gyakorlatok. 1997-ig, az STT létrehozásáig a gazdasági visszaélések jelentős akadályt jelentettek a litván GDP növekedésében.Ez megváltozott a szervezet megalapításával, amely megfelelő jogkörei révén jelentős korrupciós ügyekben indíthatott büntetőeljárásokat. Ezek az eljárások vezettek végül a közbeszerzés és a vállalatirányítás reformjához. A 2000-es években az éves gazdasági növekedés 7-8 százalék volt Litvániában, és csak a 2008-as gazdasági válság jelentett némi megtorpanást, a Covidnak azonban már nem volt jelentős hatása. Az állam látványos elköteleződése a korrupció elleni küzdelem mellett az üzleti bizalom és a gazdasági teljesítmény látványos növekedéséhez vezetett. Az STT talán az egyik legközvetlenebb bizonyíték a korrupció és a gazdasági teljesítmény közötti direkt összefüggésre. A szervezet munkája egyébként döntő szerepet játszott a kormányzásra és a korrupcióellenes küzdelemre vonatkozó uniós normák teljesítésében is, elősegítve Litvánia integrációját az Európai Unióba.Ahogy a jóléti rendszerek egyre szilárdabbá váltak, úgy csökkent a korrupciós gyakorlatok elterjedtsége is: a hatékony szociális háló és a mindenkinek hozzáférhető, jó minőségű közszolgáltatások kevésbé ösztönöztek visszaélésekre, elősegítve az átláthatóság és az elszámoltathatóság kultúráját. Tehát a szigorú szabályozás és a szabályok betartatása csupán az első lépés volt a magasabb társadalmi integritás útján.A látszatteljesítményre épülő gazdaságEközben Magyarországon néhány sikeres példa ellenére az egymást váltó politikai kurzusok homlokegyenest ellenkező nézeteket vallottak a sikeres gazdasági modellt illetően. Ami állandó maradt, az a korrupció elterjedtsége és mértéke, amelybe a társadalom mára már belefáradt, belefásult és emiatt egészségtelen módon lett elfogadóvá. Úgy tűnik, mintha egy egész nemzet érezné magát tehetetlennek.Ez különösen érvényes a magas szintű korrupcióra és egyes emberek vélt vagy valós érinthetetlenségére. A korrupció magas szintje kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtett, ami ma is visszatartja a hazai és külföldi befektetéseket.Nemzeti nagyvállalatokra és egy erős kkv-szektorra szüksége van az országnak, hogy méretéhez képest erős, ha tetszik, szuverén gazdaság és ország legyünk. Fontos lépés volt, hogy az állam létrehozta és/vagy támogatni kezdte a nemzeti nagyvállalatokat.Ugyanakkor ezeknek a nemzeti vállalatoknak úgy kellene működniük, hogy nemzetközi összehasonlításban és a belső versenyben egyaránt megállják a helyüket. A korrupció torzító hatása, a nem létező belső verseny és a cégek gazdasági hatását visszamérő mechanizmusok hiánya vezetett ahhoz az alapvetően téves az a benyomáshoz, hogy a változó minőségben szállítani képes (már amikor tényleg szállít is), közbeszerzéseken mesterségesen helyzetbe hozott vállalatok lennének a nemzetgazdaság oszlopai. A látszatteljesítményre épülő gazdaság nem lehet erős, sőt épp az ellenkezője. Ennek jó mutatója például a forint árfolyamának ingadozása, ami az elmúlt tíz évben nem tudott 21 százalék alá csökkenni. Összehasonlításképp a nagy, relatíve stabil piacok: a dollár 6-7 százalék, az euró 10-11százalék között mozognak, de a bolgár leva és a horvát kuna kilengése sem ment13-15 százalék fölé 2013-23 között éves szinten. Nézhetjük a forint értékvesztését is - nemzeti fizetőeszközünk értéke gyakorlatilag feleződött 2004 óta.Krízishelyzetben kiderül(t), hogy többek között a fentiek okán gazdaságunk amellett, hogy nyitott, túlságosan gyenge lábakon áll, ezért kockázatnak kitett. Ez a kockázat pedig a szuverenitásunkat érintő kockázat - akár veszélynek is mondhatjuk -, amely a Magyarországtól keletre és nyugatra is fekvő, nálunk nagyobb gazdasági súlyú és hatalmú országok céljaitól és törekvéseitől a szükségszerűnél jobban teszi függővé a magyar gazdaságot.Erős, nemzeti érdekeket képviselő, tényleges teljesítményt produkálni tudó (!) és akaró (!) hazai gazdasági szereplők elengedhetetlenek az ország függetlenségének megőrzéséhez. A gazdaság stabilitásához persze a kevés nemzeti, nagy "zászlóshajó" mellett ugyanakkor fontos (lenne) a kkv-szektor tényleges, érdemi támogatása is, ami (mint a német példa is mutatja) a gazdaság gerince és motorja tud lenni - de ez egy másik cikk témája.Az antikorrupciós intézmény létkérdésNem nehéz megérteni, hogy az ország gazdaságának külföldi befolyásolásra való nyitottságát fokozó korrupciós jelenségek egyének szintjén valósulnak meg. A probléma egyik rákfenéje a személyes érintettség és felelősség meg nem értése és hárítása. Pedig egyszerű.Nem elodázható tehát a korrupció kezelése. Itt a "korrupció kezelése" alatt értelemszerűen azt a magas szintű korrupciót értem, amely egyes emberekhez, akár rendszereken átívelve kapcsolható.A bemutatott litván példán kívül más hatóságok (például a világszerte mintának tekintett brit Serious Fraud Office vagy jógyakorlatait nemzetközi szinten már oktató hongkongi Independent Commission Against Corruption) elvégzett munkája is bizonyíték arra, hogy egy erős antikorrupciós intézmény hajtóereje a nemzet felemelkedésének.A hazai és nemzetközi sajtóban is többször hangsúlyoztam: egy erős, kellően széles nyomozati jogkörökkel, adathozzáféréssel felruházott, feladatait ténylegesen ellátni tudó Integritás Hatóság fontos eszköz a hazai gazdaság fehérítéséhez, a társadalmi bizalom megerősítéséhez. Az ehhez kapcsolódó, az Integritás Hatóság jogköreit rendező törvénymódosító javaslatot eljuttattam a megfelelő minisztériumokhoz. Egy szereplő akarata persze önmagában kevés - az állami szándék elengedhetetlen. Az államigazgatási szervek együttműködésével belefoghatnánk a megvalósításba.

A korrupció mint szuverenitás-kockázat: avagy aki eladó, azt bárki megveheti

A korrupció mint szuverenitás-kockázat: avagy aki eladó, azt bárki megveheti - A látszatteljesítményre épülő gazdaság nem lehet erős. Az Integritás Hatóság elnökének írása.

https://index.hu/velemeny/2024/07/11/korrupcio-joleti-tarsadalmak-latszatteljesitmeny-kkv-allami-penzek/

2024-07-11 02:00:00

Az LMP szerint Lázár János kastélytörvénye sérti a gránitszilárdságú alaptörvényt, ezért az ellenzéki párt utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordul. Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban közölte ezt.Mint jelezte, a törvény alapján - amelyet Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére fogadott el a parlament június közepén a Fidesz és a KDNP szavazataival - ingyen privatizálnák Magyarország történelmi kastélyainak jelentős részét. "Negyvenhét műemléki védettségű kastélyt épületekkel, lovardákkal, melléképületekkel, parkokkal együtt kíván Lázár János magánosítani, odaadni adott esetben cégeknek, különböző más magánszereplőknek, úgy, hogy ezeket a döntéseket egymaga hozhatja meg, és augusztustól már el is indíthatja ezt a privatizációs folyamatot" - fogalmazott Keresztes László Lóránt. Hozzátette, olyan épületek kerültek a privatizációs listára, mint a történelmi szempontból is rendkívül jelentős műemlék épületet jelentő sárvári Nádasdy-vár, a sümegi Püspöki Palota vagy a dégi Festetics-kastély.A képviselő hangsúlyozta: a nemzet vagyonát óvni kell és gyarapítani, nem pedig elosztogatni, és aki a hatalmával visszaélve ilyen tervet akar végrehajtani, az a nemzetet lopja meg, ezért ők minden eszközzel megpróbálnak fellépni a nemzet kirablása ellen. Keresztes László Lóránt elfogadhatatlannak nevezte, hogy különböző cégeknek vagy magánszemélyeknek a tulajdonába kerüljenek történelmi léptékkel is jelentős műemlék épületek, amelyek jelenleg a magyar emberek, a magyar állam birtokában vannak. Értékelése szerint hiába volt már egy változtatás a törvény szövegében, az jelenleg is sérti az alaptörvényt. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak normakontrollért a jogszabály ügyében - közölte.Keresztes László Lóránt elmondta azt is, megkeresi az érintett önkormányzatokat, tegyék lehetővé, hogy a helyi közösségek a privatizációról véleményt mondhassanak.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP a Lázár-féle kastélytörvény miatt

A miniszteri vezénylésű szabadrablást korábban még Novák Katalin akadályozta meg államfőként.

https://nepszava.hu/3243209_az-alkotmanybirosaghoz-fordul-az-lmp-a-lazar-fele-kastelytorveny-miatt

2024-07-16 16:09:00

Június elejéhez hasonlóan ismét elhalasztotta a Pécsi Törvényszék az ítélethirdetést a Club Aliga kikötőjének használatbavételi engedélyéről. Az alperes Fővárosi Kormányhivatal ugyanis időközben módosította az engedélyét, amely alapján a két mólószárnak a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot Kft. csak kezelője, és azok továbbra is állami tulajdonban maradnak.Az ügyben pert indító Aligai Fürdőegyesület (AFE) ezzel egy kis győzelmet könyvelhet el, ugyanis ez a kitétel megakadályozza, hogy a cég az északihoz hasonlóan lezárja a nagyközönség elől a déli mólót is. Miután a kormányhivatal azon az elvén, hogy a balatonaligai kikötőre is érvényesnek tartja a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek számító beruházás státuszt, nem változtatott, így a Club Aliga partjának beépítése ellen tiltakozó civilek folytatják a pert, amelyben ítélet szeptemberben várható.Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületetA kikötőt amúgy érvényes engedélyek híján még az önkormányzati választások előtt ünnepélyes keretek között felavatta a Pro Mot és a balatonvilágosi önkormányzat: az építmény nemcsak jogerős használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik, de - mint arról a Népszava elsőként beszámolt - a Pécsi Törvényszék június elején megsemmisítette a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az illetékes fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságot. A bírósági indoklás szerint ugyanis a Club Aliga kikötőépítésére nem vonatkozik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítés, ugyanis ez nem turisztikai fejlesztés, vagyis a hatóság tévesen alkalmazta a szabályozást a beruházásra. A használatbavételi engedélyben viszont a kormányhivatal éppen ezzel érvel.Megy a harc a Balaton talán legértékesebb ingatlanáért, a NER kiszolgálása miatt feloszlatnák a balatonvilágosi képviselő-testületetLapunkban évek óta nyomon követjük, hogy az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro Mot Kft. ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány tavaly szeptemberben módosította a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik.Ezt Csárdi Antal jelentette be, miután az LMP frakcióvezetője átvette a hitelesített aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodában. A referendum kiírásához négy hónap alatt 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni. Csárdi szerint, bár a kezdeményezés az LMP neve alatt fut, a népszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, s a jogszabály eltörlésével meg lehetne szüntetni a "visszaélés törvényét". A kormány ezen törvényre hivatkozva - az engedélyezési eljárásokat felgyorsítva, az illetékes hatóságok és helyi szabályozást félresöpörve - vont ki az általános jogszabályok alól megannyi, nagy botrányt kiváltó NER-beruházást, mint például a Balaton-part vagy a Fertő-tó beépítése, illetve az akkumulátorgyárak telepítése. Ráadásul a törvényt tavaly úgy módosították, hogy a kibővített jogszabályi háttér ellehetetleníti a civilek tiltakozását, a beruházásokra vonatkozó információk megismerését, sőt, az érdemi bírósági peres eljárásokat is.Ezrek használják az aligai lejárót, lehet, hogy most elveszik tőlük

Club Aliga: kis győzelmet könyvelhetnek el a civilek, elhalasztották a döntést a kikötőről

Ez egyelőre megakadályozza, hogy az erős kormányzati hátszéllel rendelkező Pro Mot Kft. az északihoz hasonlóan lezárja a nagyközönség elől a déli mólót is.

https://nepszava.hu/3242516_club-aliga-dontes-halasztas-kikoto-aligai-furdoegyesulet

2024-07-10 20:34:00

Egy partközeli önkormányzati telket cserélne egy belvárosi, jelenleg parkolóként használt ingatlanra az októberig még regnáló, kormánypárti keszthelyi önkormányzat - értesült lapunk. Helyi források szerint a cserét egy helyi cég kezdeményezte, amely korábban is üzletelt már a városvezetéssel, s az akkori biznisz sem Keszthelynek kedvezett.Lapunknak ellenzéki képviselők állították, hallottak ugyan a tervezett ingatlancseréről, de az ügyben semmilyen anyag nem került a testület elé. Elvileg Manninger Jenő Fidesz-KDNP-s polgármester ennek ellenére nyélbe üthetné az üzletet, hiszen a júniusban megválasztott képviselő-testület csak október elején alakulhat meg, ám, ha addig már nem ül össze a régi, akkor a városvezető egy személyben dönthetne.Keszthely ugyan régóta Tiborcz István és Mészáros Lőrinc vadászterülete - sőt, Orbán Viktor vejének balatoni karrierje itt kezdődött, több komoly érdekeltséggel - szállodák, vagy éppen a hajdani Zalatour-kemping, ahol most luxuslakópark épül - rendelkeznek, ám a zámori rész eddig kimaradt a NER látványos területfoglalásából. Legalábbis a vasúton túli terület, a sínek és a part között, a Libás-strandnál ugyanis luxusapartmanpark nőtt ki a földből. Ahogyan a Castrum Camping melletti Nyárfa utca tetején is, lentebb viszont még akad üresen álló terület, ami az önkormányzaté.Az ingatlanpiacot ismerő forrásaink szerint a kormánypárti vezetésű településeknél bevett módszer, hogy az átjátszani szánt önkormányzati vagyon esetében első lépésként az eladási idő előtt évekkel eladhatóvá teszik az adott ingatlant.Információink alapján erre a területre pályázna két, keszthelyi illetőségű vállalkozó, Bucher Tamás és Sós Mihály, illetve cégeik. Forrásaink a Bucher érdekeltségébe tartozó Develop Pro Immo Kft.-t említették, amelynek tulajdonosai a vállalkozó két lánya, apjuk pedig az ügyvezető, ám valószínűbb érdeklődőnek tűnik az MST Pro Immo Kft., mely Sósé, illetve Bucher egyik lányáé. Utóbbi egy belize-i cég helyére került tulajdonostársnak, s bár Buchernek névleg nincs köze a vállalkozáshoz, a hivatalos iratok szerint már egy 2019-es, az önkormányzattal ugyanebben az utcában kötött telekrész-vásárlás kapcsán ő képviselte a céget. Akkor az MST Pro Immo egy cirka 1150 négyzetméteres területet vásárolt meg a várostól nettó 15 millió forintért, ami nagyjából 13 ezer forintos négyzetméterárat jelent: jelenleg ezen a környéken 60 ezer forint a legolcsóbb négyzetméterár, vagyis a 2019-es vételből igencsak jól jött ki a cég, helyi ingatlanszakértők szerint ugyanis az árak öt év alatt nem ötszöröződtek meg. Nem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők akkor nem szavazták meg a cég ajánlatát, amelyre azonban a kormánypárti többségű, akkor Ruzsics Ferenc polgármester irányította városvezetés rábólintott.Úgy tudjuk, a mostani ajánlatban egy belvárosi, Bem utcai ingatlan szerepel ellentételként. A piacbejárattal szembeni félutca elején egy romos ház állt korábban, ezt elbontották, s jelenleg az önkormányzat üzemeltet itt parkolót. Helyi ingatlanszakértők szerint a két terület értéke jelentősen különbözik, hiszen míg a Nyárfa utcai társasház építésére alkalmas, a belvárosi sokkal nehezebben hasznosítható.Miután hivatalos információt sehonnan sem kaptunk, az ügyben értelemszerűen megkerestük a keszthelyi polgármestert, a júniusi választást simán elvesztő - az ellenzék nemcsak a polgármesteri posztot szerezte meg a városban, hanem a nyolc egyéni körzetből hetet megnyerve kétharmados többsége lesz októbertől a képviselő-testületben -, kormánypárti Manninger Jenőt, aki az ingatlancsere ötletét nem tagadta, ám állította, nem tervezik nyélbe ütni az üzletet.Vállalkozói oldalról valóban felmerült egy ingatlancsere lehetősége: egy, az utóbbi években nem használt területet értékkülönbözettel lehetne cserélni egy belvárosi ingatlanra. Olyan helyre, ahol akár többszintes parkolót is lehetne építeni, megoldva ezzel a város egyik legnagyobb problémáját. Korábban is az volt a véleményem, hogy egy önkormányzati ingatlan eladása csak nyílt versenyeztetési eljárással történhet, nem cserével. A belvárosi parkoló építését fontosnak tartom továbbra is, de a következő hónapokban ilyen előterjesztést nem készítek, így a belvárosi parkolási helyzet javítása is már a következő testületre marad.Manninger hozzátette: semmilyen értékesebb ingatlanprojekt nem lehetséges testületi döntés, azaz az ellenzéki képviselők nélkül. Egy kiskapu - mint fentebb említettük - azért akad, ám jelen állás szerint ez zárva marad.

Előálltak egy nagy ingatlanbiznisz ötletével Tiborcz István és Mészáros Lőrinc vadászterületén

Bár vállalkozói oldalról valóban felmerült egy csere lehetősége, a jelenlegi keszthelyi vezetés tagadja, hogy nyélbe ütné az üzletet, amellyel egy partközeli területhez juthatna egy társaság.

https://nepszava.hu/3242326_keszthely-ingatlanbiznisz-fidesz-onkormanyzat-ner

2024-07-10 12:32:00

Az Orbán-kormány május végén újabb 14 milliárd forintot utalt ki a rezsialapból a "rezsivédelmi készletezési szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra". Az már egy korábbi, március végi határozatból kiderült, hogy a pénzt a biztonsági olaj- és gáztartalékokat kezelő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) kapja, mégpedig ama kiadásaira, amelyeket a "különleges földgázkészlete" utáni tagdíjak nem fedeznek. Az iratban a kabinet, hasonló célból, 2025. január 5-ig, további 4,5 milliárd forint átutalását vállalja. De nem ez az első alkalom, hogy a kormány tízmilliárdokkal stafírozza az MSZKSZ-t a "különleges gázkészlettel kapcsolatos kiadások" ürügyén: a szervezet, hasonló célokra, elsőként tavaly áprilisban kapott 31 milliárd forintot a rezsialapból.De mi ez a rejtélyes pénznyelő?Miután 2022 február végén Putyin lerohanta Ukrajnát, az európai tőzsdék addig se túl nyugodt gázárai soha nem látott nyargalásba kezdtek. A többszöröződéseket, vagyis a több száz százalékos áremelkedéseket tízszereződések, vagyis több ezer százalékos drágulások váltották fel. Az Orbán-kormány az életveszélyes árugrásokért mindenkit hibáztatott, épp csak Putyint nem. A Kreml ura ezt meg is hálálta, amikor a nyáron, a legtöbb uniós tagállamtól eltérően, Magyarország orosz gázcsapját nem zárta el. Bár így az ország gázellátása zavartalannak látszott, a kisebb vészjelzésekre is előszeretettel pánikoló kabinet úgy döntött: "kerül, amibe kerül", vegyünk további vagy 700 millió köbméter gázt. Viszonyításképp, Magyarország éves gázfogyasztása akkor körülbelül 10 milliárd köbméterre rúgott (ami ma már inkább 8 milliárd), egy cúgos téli napon pedig mintegy 50 millió köbméter fogy. A mennyiség tehát körülbelül két heti igényt elégít ki. De a hazai tárolók is több mint 6 milliárd köbméteresek és emellett létezik belföldi kitermelés, illetve nyugati behozatal is. A kabinet végül 2022 júliusában, 733 millió köbméter megvételére döbbenetes, 1,85 milliárd eurós keretet szabott. Ebből még a tőzsdei őrület közepette is kiugró, köbméterenként 1023 forintos beszerzési ár adódott. (A rezsicsökkentett lakossági díj körülbelül 55 forint.) A vásárlással a kormány a sajátos helyzetű, az ország biztonsági olaj- és gázkészleteit addig is kezelő MSZKSZ-t bízta meg.A vésztartalékokat elvileg az ellátás összeomlása esetére őrzik. Bár a készletek az olajpiac néhány - például tavalyelőtti - megingásakor jól jöttek, hagyta már vevőit állva néhány kisebb gázkereskedő is, mi több, árbefolyásolási céllal időnként a Nemzetközi Energiaügynökség és a magyar kormány egyaránt kér ki- és betárolást, ilyenAz MSZKSZ, amellyel korábban az EU-nak is besorolási nehézségei támadtak, tulajdonos nélkül, de a hazai energiacégek kötelező tagsága mellett működik. Bár utóbbiak bizonyos befolyást gyakorolhatnak a napi működésre, alapvetően a kormány által kijelölt ki- és betárolások végrehajtásához szabott tagdíjakat fizetik. Ezek a tételek, aztán, bárki is tagadja, végül nyilván beépülnek az energiaárakba: üzemanyagok esetén például ez literenként 3,3 forint.Hozzá se kellett nyúlni az Orbán-kormány által 800 milliárd forintért vett biztonsági gázkészlethez, most meg jelentős kamatterhek sújtjákIgaz, a földgáznál a kormány a rezsicsökkentés lendületében a terheket a lakosságon kívüli fogyasztókra hárította. A nem nyereségérdekelt MSZKSZ, eddigi "üzleti modellje" szerint, a készletvásárlásokhoz és -fenntartáshoz nem igényelt állami forrást, mivel a hitelnyújtó pénzintézetek elfogadták biztosítékként magukat a termékeket. A "különleges földgázkészletre" biztosított, döbbenetes keret ellenben azért kerülhetett egyáltalán nyilvánosságra, mert annak hitelére a - máig ismeretlen - bankok, a piaci zűrzavarra tekintettel, már kértek állami biztosítékot. Mint később kiderült, az MSZKSZ-nek és a kormány által kijelölt eladónak, az állami MVM-nek, a készletről sikerült az augusztusi, történelmi csúcsárakon leszerződnie. Utóbbi az adagot a kormány-nyilatkozatok alapján vélhetőleg szokásos partnerétől, az orosz Gazpromtól szerezte be. Mi több, egy még furább, októberi rendeletmódosítás a végső keretet 2 milliárd euróra, az adagot pedig 739 millió köbméterre emelte. Az MSZKSZ papírjaiból kiolvasható, hogy a keretet teljes egészében elköltötték a különlegesen drága gázra, amiből még magasabb, a történelmi csúcsokat is meghaladó, 1141 forintos köbméterár adódott.Mivel azonban Orbán Viktor alig leplezett igyekezete nyomán Vlagyimir Putyin Magyarországot megőrizte kegyeiben, a gázválság elmaradt, a piac pedig már 2023 eleje óta köbméterenként 100-200 forint között mozog.A felelőtlen beszerzésre ugyanakkor vélhetőleg még hosszú ideig emlékezünk. A sajátos pénzügyi keretek nyomán ugyanis a luxusgáz beszerzési ár alatt nem adható el. Ilyen tőzsdei árak pedig belátható időn belül nem lesznek, hisz egy ténylegesen patrióta kormány a jövőben vélhetőleg egy lukas vasat se ad Putyin szavára. Kétségtelen: a kabinet súlyos tévedése akkor terhelné meg ténylegesen is közel ezermilliárddal az államkasszát, ha a nagyon különleges gázunkat piaci áron eladnánk.Méregdrága az Orbán-kormány által vett extra gázkészlet, de legalább nem is kellett hozzányúlniÍgy viszont valamit kell kezdeni a nyakunkon maradt, méregdrága, jellege folytán viszont sajnos még vitrinben sem mutogatható gázzal: hisz nem csak a tárolás, de a pénzügyi háttér is folyamatos kezelést igényel. Bár az MSZKSZ-nél megkeresésünkre tavaly márciusban még azt nyomatékosították, hogy addig az ügy tényleges állami támogatást nem igényelt, a kormány már áprilisban utalta a rezsialapból a 31 milliárdot, amit idén májusban 14 milliárddal toldott meg. Érdemi indoklás híján a helyzetet az MSZKSZ honlapja és minap leadott 2023-as éves beszámolója alapján igyekeztünk áttekinteni. Igaz, a szervezet visszatérően hangsúlyozza, hogy a különleges készlettel kapcsolatos elszámolás nem része költségvetésüknek: arról az energiaügyi miniszternek készítenek külön beszámolót. Bár a különleges készlettel kapcsolatos pénzügyeket ennek megfelelően az MSZKSZ-anyagok nem tárják fel a maguk teljességében, ennek kapcsán számos adatot mégis közölnek. Így az MSZKSZ gázipari tagvállalataitól 2022 októbere óta az általuk forgalmazott fűtőanyag megawattórája után 726,4 forintos, 2023. január 1-től pedig 754,7 forintos "különleges tagi hozzájárulást" szedtek, ami tavaly áprilisban 537,7 forintra csökkent.E tételeket az energiaügyi miniszter határozza meg. Ugyanakkor az MSZKSZ elismeri: az állami támogatás azért vált szükségessé, mert az ebből származó, tételesen nem számszerűsített bevételek nem fedezték a tárolási- és a kamatkiadásokat. Mi több, a tárolást is egy kereskedő intézi nekik, külön szolgáltatási díj fejében. A különleges tagdíjbevételek 2022-ben 3,7, 2023-ban pedig 14,7 milliárd forintos hiányt mutattak. A nagyságrendekre utal, hogy az 1200 millió köbméteres, korábban beszerzett, "normál" biztonsági gázkészletre befolyt, 29 milliárdos díjbevétel bőven fedezte a 25 milliárdos tavalyi költségeket. A beszerzési árak különbségére egyébként jellemző, hogy a 739 millió köbméter különleges gázkészlet 2 milliárd eurós hiteléhez képest az ennek közel kétszeresére rúgó, 1200 köbméteres biztonsági készlet hiteltőkeösszege 997 millió euró, vagyis egy egységre vetítve közel negyednyi. A pénzügyi hátteret illető, folyamatos ötletbörzére utal egyébként, hogy tavaly a hitelcsomagból 500 millió eurót az Államadósság Kezelő Központ kiváltott. A hitelek nagy része - a 2023-as mérleg szerint közel ezermilliárd forint - egyébként rövid lejáratú, vagyis egy éven belül visszafizetendő. Ennek egyik oka lehet, hogyAz MSZKSZ a különleges földgázkészlettel kapcsolatos döntésekben nem vesz részt, csupán végrehajtói szerepkört tölt be - hangsúlyozták az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a szervezetnél, lapunkat az Energiaügyi Minisztériumhoz (EM) irányítva. Közlésük szerint a rövid lejáratú hiteleket évente újakkal váltják ki, de annak megbecslésére nem vállalkoztak, hogy ez egy hosszú távú hitelhez képest mekkora többletköltség. Emellett azt sem indokolták, hogy a különleges gáz nagy részét miért az MVM-nél és miért nem a saját tulajdonukban lévő Hexum Zrt. Szőreg-1 jelű, a biztonsági készleteknek is helyt adó, 1,9 milliárd köbméteres tárolójában tartják, ahol így az 1,2 milliárd köbméter biztonsági készlet mellett akadna még 700 millió köbméternyi hely. Az EM-től lapzártánkig nem kaptunk választ.

Évente tízmilliárdokba kerül tárolni Orbán Viktor két éve teljesen feleslegesen vett földgázt

Nemcsak a készlet különleges, de a vételi ára és a tárolásának a költségei is.

https://nepszava.hu/3244192_magyarorszag-kulonleges-gazkeszlet-oroszorszag-tarolas-draga

2024-07-25 12:43:00

A fővárosi közszolgáltató cégek összesen 23 vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, ügyvezetője, gazdasági igazgatója kapott fejenként 2,2-11,7 millió forint közötti prémiumot, jövedelemtől függően.A prémium toplista első három helyezettje: Mártha Imre, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt., Walter Katalin Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., valamint Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója. Ők egyenként 11 millió forintnál is többet tehettek zsebre.A tízmillió felettiek között találjuk a főváros vagyonkezelő cégének, a BFVK Zrt.-nek a vezetőjét Barts J. Balázst, a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatóját, Szőke Gábort, valamint Walter Katalin két helyettesét is. Ezek egyike Szarka Zsolt, aki 2021. 04. 01 és 2024. 05. 31. között töltötte be az operatív vezérigazgató-helyettesi pozíciót a BKK-nál. Feladata volt az IT, a gazdasági és jogi területek, a Digitalizációs Projektiroda, valamint az üzemeltetés irányítása. Szarka Zsolt azonban már nem dolgozik a fővárosi közlekedésszervező cégnél, mivel időközben átcsekkolt a MÁV-Start Zrt.-hez, ahol szintén vezérigazgató-helyettesként dolgozik. A főpolgármester által jóváhagyott teljesítményprémium (10,2 millió) ennek ellenére azért illeti meg, mert az "a 2023-as célokra és teljesítményre vonatkozott" - válaszolta a Népszava kérdésére a BKK.Karácsony Gergely főpolgármester korábban azzal magyarázta a sok tízmilliós prémiumosztást, hogy önkormányzati vezérigazgatók munkaszerződése rögzíti, hogy teljes éves javadalmazásuk nagyjából 72 százalékát személyi alapbérként, havonta kapják meg, míg a teljes javadalmazásuk 28 százalékához csak akkor juthatnak hozzá, ha a teljesítménykövetelményeknek is megfelelnek. Ebben az esetben viszont jog szerint jár nekik a prémium.Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetőihez képest a fővárosiak lényegesen alacsonyabb javadalmazás ellenében végzik munkájukat. Példaként éppen a MÁV vezérigazgatóját említette, aki a prémiummal együtt évi 72 millió forintot keres, miközben a BKK vezérigazgatója prémiummal együtt is ennek kevesebb mint a kétharmadát. Holott a BKK több utas szállítását szervezi meg, mint a MÁV, és kánikula esetén sem kéri arra az embereket, hogy halasszák el az utazásukat - tette hozzá nem kis pikírtséggel. Azt viszont nem említette, hogy a főváros a nyár eleje óta folyószámlahitelből működik, július közepén már mínusz 26 milliárdon állt a számláló.

Repkedtek a tízmilliós prémiumok, MÁV-os vezetőre is hullott a budapesti pénzesőből

A BKK, a BKM és a BKV vezérigazgatója mellett az állami tulajdonban lévő MÁV-Start gazdasági és működéstámogatási vezérigazgató-helyettese Szarka Zsolt is kapott abból az összesen 172 millió forintos fővárosi önkormányzati prémiumkeretből, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten hagyott jóvá.

https://nepszava.hu/3244188_budapest-tizmillios-premium-cegvezetok-karacsony-gergely

2024-07-25 07:50:00

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából - szúrtuk ki az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudunk, hogy változó.A hitelfelvételről nem találtunk kormányzati bejelentést. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel. Ha megkapjuk a választ, természetesen frissítjük a cikket.Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátásáraAz egymilliárd euró (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) nem kis tétel, az ÁKK adatbázisa szerint a meglévő állományon belül (amely nem kötvénykibocsátás keretében történt) ez a legmagasabb összeg, a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel kicsivel több mint 917 millió dollár volt, ez a második legnagyobb összegű hitelszerződés. Azt szintén a Kínai Eximbanktól vettük fel.Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát.Azért is érdekes a hitelfelvétel, mert Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30%-os benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9% volt. Azt feltételezhetjük, hogy az egymilliárd eurónyi hitelfelvétel már benne van ebben, hiszen az is június végi állapotot tükröz.Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem tudjuk megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert. Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki eurókötvényt másfél milliárd euró összegben, annak 4% volt a kamatozása. Azóta némileg kedvezőbbé vált a kamatkörnyezet, így a most felvett hitel akkor érte meg, ha érdemben alacsonyabb kamatozású, mint a piaci referenciahozamok.Nem világos, hogy ez a hitelfelvétel miért nem volt teljesen transzparens, ugyanis az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány rendszeresen beszámol (gondoljunk csak a pandakötvények vagy a szamurájkötvények kibocsátására), és a hitelfelvételek folyamata jellemzően jól követhető volt (mint például a Budapest-Belgrád vasútvonalra hasonló összegben felvett, szintén kínai hitel). Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel.Mire kellhet a pénz?Mivel a kormányzat nem kommunikálta a hitelfelvételt, és megkeresésünkre eddig nem kaptunk választ, nem ismert, hogy pontosan milyen infrastrukturális és energetikai beruházások megvalósítása miatt volt szükség az egymilliárd eurónyi hitel felvételére.Indokot hivatalos magyarázat nélkül is találhatunk bőségesen, pénzre ugyanis a kormánynak nagy szüksége van. A költségvetés helyzete továbbra sem kedvező, a megemelt hiánycél (GDP-arányosan 4,5%) is nehezen teljesíthető, a kormány épp júliusban jelentett be 400 milliárd forint összegű adóemelést. Amikor a kormány kiadása jelentősen meghaladják a bevételeket, újabb forrásbevonásokra lehet szükség.Idén júniusban jelentette be a kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlását. A magyar állam 2,5 milliárd euró körüli összeget fizetett a reptér tulajdonjogának 80%-áért, amelyet Nagy Márton magyarázata szerint egyharmad részt költségvetési forrásból, egyharmad részt az Eximbank hiteléből, harmadrészt pedig az állami ingatlanok értékesítéséből finanszírozták. A "költségvetési forrás" biztosítása mögött akár állhatott is a kínai hitelfelvétel, hiszen időben megelőzte azt. A kormány emellett fejlesztéseket is tervez a reptéren, amely komoly költségű beruházásokat jelent. (Például a reptéri gyorsvasutat a tervek szerint a kíniaiak építenék meg.)Valójában egy több ezermilliárdos költségvetésnél nehéz egy-egy költségvetési kiadáshoz kötni az egyes hitelfelvételeket, főleg akkor, ha a hitelfelvétel indoklásában ennyire általános célok szerepelnek, valamint a pénz nincs megpántlikázva.Megemlíthető még az EU-s források elapadása is. A kormány az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában úgy érvelt, hogy az uniós transzferek pótolhatóak Kínából származó forrásokkal. Noha a kormányzati érvelésben elsősorban a kínai működőtőke-beáramlás szerepelt az uniós források pótlásaként, nem kizárt, hogy a kínai devizahitel-felvétel is azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat betömje azt a lyukat, amit az EU-s források elakadása okozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánynak az Európai Bíróság döntése értelmében 200 millió eurót meghaladó összegben kell bírásgot fizetni az Európai Uniónak rövid időn belül, amely összeg napról-napra 1 millió euróval nő.Nagy Márton korábban már utalt a kínai finanszírozás növekedéséreNagy Márton korábban általánosságban beszélt a kínai finanszírozás Magyarországi növekedéséről egy júliusi 10-i sajtótájékoztatón, amelyen az elektromos autópiac támogatásáról beszélt. Ám ekkor még konkrétan nem említette, hogy a magyar állam bármilyen formában hitelt vett fel kínai bankoktól.Pontosan azt mondta, hogy a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik. Elmondása szerint ez összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik, a Bank of China például részt vesz a Magyarországon működő kínai vállalatok finanszírozásában is. "Mi azt kértük, hogy gondolja át, hogy olyan infrastrukturális projektekbe is beszáll-e ami ezeknek a kínai vállalatoknak a kereskedelmét segíti akár autópálya, akár vasúti fejlesztés tekintetében" - mondta akkor a bankról Nagy Márton.Emellett elmondta, hogy az MFB jelentős hitelkeretekkel rendelkezik kínai bankoktól. Ezeknek a hitelkereteknek Nagy elmondása szerint az a célja, hogy vagy kínai vállalatokat finanszírozzon, vagy olyan magyar vállalatokat, amik valamilyen módon kapcsolódnak ezekhez a kínai vállalatokhoz. "Fel kell készülni, hogy ha van egy ország, ahol van keleti és nyugati FDI is, akkor a pénzügyi finanszírozásban és a bankrendszerben is ugyanilyen arányban megjelennek a nyugati bankok mellett a kínai banki finanszírozás" - mondta a miniszter.

Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam

Megugrott ezzel a devizaadósság aránya az államadósságon belül.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240725/kiderult-szep-csendben-gigaosszegu-devizahitelt-vett-fel-kinatol-a-magyar-allam-700357

2024-07-25 08:58:00

Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára - köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is - letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amelyben februárban emeltek vádat. A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy ember ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A 24.hu által megismert vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, melyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy több munkatársát - köztük vezető kormánytisztviselőket - bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások kedvező elbírálását. A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét - a későbbi harmadrendű vádlottat - is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére magát vagy egy munkatársát - aki az ötödrendű vádlott lett - osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis nem tárnak fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat. Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Külön pikantériája az ügynek, hogy az első hat vádlottnak - mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek - az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön. "Gestapo" és "a Faszfej" - ilyen a minisztériumi tolvajnyelv A vádirat azt is részletezi, hogy az elsőrendű vádlott azért, hogy az általa kialakított korrupciós hálózat a hatóságok elől rejtve maradjon - a saját használatú mobiltelefonja mellett -, beszerzett egy másik, hagyományos, operációs rendszerrel nem rendelkező telefont és egy, nem az ő nevére szóló előfizetéshez tartozó telefonszámot, amit évente lecserélt. Ezenkívül további egy-egy hagyományos mobiltelefont és egy-egy, nem az ő előfizetésében lévő telefonszámot szerzett be a másod-, a harmad-, és a tizenkilencedrendű vádlottak számára, hogy a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos kommunikációjukat ezeken keresztül folytassák. Az elsőrendű vádlott által erre a célra használt telefonszámot kizárólag a vele a korrupciós bűncselekmények elkövetésében együttműködő hivatalos személy vádlottak és a pályázó cégek érdekében tevékenykedő vádlottak ismerték. De ez még nem minden, az ügyészség szerint a korrupciós bűncselekmények elfedése érdekében az elsőrendű vádlott kitalálta azt is, hogy ő és társai az érintett cégeket és személyeket kódneveken, egy-egy jellemző tulajdonságukból képzett ragadványneveken említették egymás közt azért, hogy ha a hatóság lehallgatná a telefonbeszélgetést, annak témája ne legyen felismerhető. Így például az ügy másodrendű vádlottját úgy nevezték, "az Öreg". A harmadrendű vádlottat "a Kedves" néven, míg a helyszíni ellenőrzést "gestapo" fedőnéven emlegették. A hetedrendű vádlottat - aki a Pénzügyminisztérium egyik kontrolling osztályát vezette - úgy nevezték: "a Faszfej" vagy "a hülye, akihez ki kell menni". A Miniszterelnökség részéről érintett főosztályvezetőt "Pulyka husinak" nevezték el, más vádlottakat "Pumukli", "Bagoly" vagy "Okos madár" néven emlegették, de volt köztük olyan is, akit "Kudlik Julinak" vagy "Görögsalinak" hívtak. Fedőneve: "Kékszakáll" - négy évet kaphat a volt helyettes államtitkár A vádiratból kiderül az is, hogy az egymás közt csak "Kékszakállként", illetve "Lisztes Krisztiánként" is emlegetett tizenegyedrendű vádlott Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt. Karsai a vádak szerint egy problémás EU-s pályázat kapcsán azt ajánlotta fel, hogy - kenőpénzért cserébe - a korábbi munkaköréből eredő, hivatalos személyekkel fennálló jó kapcsolatai révén elintézi, hogy egy nyertes cég szerződését módosítsák. Továbbá, hogy a társasággal szemben hozott, támogatás visszafizetésre kötelező döntés visszavonását is elintézi. Ez végül Karsai segítsége nélkül is megtörtént, de a vádirat szerint ötmillió forintot azért felvett "szolgálataiért". Továbbá a korrupciós hálózat egyik tagjával arról is megállapodott, hogy havonta 500 ezer forintért rendelkezésre áll, és korábbi kapcsolatait be tudja vetni hasonló ügyekben. E körben összesen 4,5 millió forintot, összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint. A volt helyettes államtitkárra - beismerés esetén - négy év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést, és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást. Öt évre börtönbe küldenék az ügyészek Palkovics László bizalmasát "B úr" volt a ragadványneve a vádak szerint Barta-Eke Gyula tizenkettedrendű vádlottnak, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) volt kancellárjaként 2015-ben vált ismertté, amikor egy egyetemi tévéműsor felvételén a stúdióban lévő nők teherbeejtésén viccelődött, amiért az egyetem teljes vezetése elhatárolódott tőle. Barta-Eke 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E minőségében ő volt az, aki egyes EU-s pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította. A vádirat szerint Barta-Eke Gyula a tanúsítványok kiállításáért cserébe egyenként hárommillió forintot kért a pályázóktól. Az ügyészek szerint a pénzeket egy ismerőse, a bűnügy tizenharmadrendű vádlottjának közreműködésével kapta meg. Ezenkívül a vádak alapján azt is vállalta az állami cégvezér, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a Pénzügyminisztérium pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott. A vádak alapján Barta-Eke többször kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldené őt. Egyebekben az ügyészek hat évre eltiltanák a volt állami tisztviselőt a gazdálkodó szervezetek vezetésétől és öt évre a közügyektől is. Továbbá kiszabnának rá majdnem hétmillió forint pénzbüntetést. A cégadatok szerint Barta-Eke Gyula jelenleg a Palkovics László irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. Ezt a társaságot több más céggel együtt kiszervezték az államtól a győri egyetemet is működtető Széchenyi István Egyetemért Alapítványba. A vádakkal kapcsolatban kerestük a céget, valamint Barta-Eke Gyulát és Palkovics Lászlót is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Mindazonáltal a társaság honlapjára nemrég felkerült vezető tisztviselőket tartalmazó dokumentumból törölték Barta-Eke nevét (az év elején még havi bruttó 2,3 millió forintos fizetéssel szerepelt ott), ugyanakkor a cégbíróságra leadott dokumentumok alapján egyelőre továbbra is ő a cégvezető. Hadházy Ákos szövetségese is vádlottak közt A büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja Vancsura István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként ismert. A férfit pénzmosással vádolja az ügyészség. A terhére rótt vádak szerint a bűnügy elsőrendű vádlottja - a korrupciós hálózatot létrehozó pénzügyminisztériumi referens - pénzének tisztára mosásában segédkezett, akivel már az 1990-es évek óta barátok voltak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott a hozzátartozói részére két panellakást vásárolt a korrupcióval szerzett készpénzből, és ezek esetében Vancsurát bízta meg az adásvételi okiratok megszerkesztésével. Az ügyészek szerint Vancsurának a lakásvásárlások esetében az a bűne, hogy nem ellenőrizte ügyvédként a vételár eredetét. A vádak szerint Vancsura az elsőrendű vádlottal fennálló barátsága okán a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, családtagjait nem nyilatkoztatta a készpénz forrásának igazolására. Továbbá azzal vádolják, hogy ellenjegyzett egy olyan dokumentumot, amelynek segítségével az elsőrendű vádlott 180 millió forint korrupciós pénzt próbált elfedni. A vádirat alapján az elsőrendű vádlott tartott tőle, hogy a korrupcióból származó pénzét a hatóságok lefoglalják, ezért egy olyan dokumentumot készített, amely azt tartalmazta, hogy az egyébként széfben tárolt pénz a vidéken élő, korábban fogorvosként dolgozó - szintén megvádolt - édesanyjától származik, aki paraszolvenciaként kapta az összesen 180 millió forintot. Az ügyvédet mindezekért hét évre börtönbe küldené az ügyészség. A vádakkal kapcsolatban megkerestük Vancsura Istvánt, aki elmondta, nem jegyezte ellen a dokumentumot, amivel az elsőrendű vádlott a 180 millió forint származását próbálta igazolni. Azt állítja, ez a vád egyszerűen nem igaz. Elmondta azt is, nem tudott arról, hogy régi ismerősének, az elsőrendű vádlottnak illegális jövedelme lenne. Az ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettség elmulasztásáról szólva pedig elmondta, csak magas kockázat esetén lett volna kötelessége jelenteni a pénzmosás gyanúját, ám nem tartotta kockázatosnak két panellakás megvásárlását családon belül.

Varga Mihály volt helyettes államtitkárát és Palkovics László bizalmasát is börtönbe zárná az ügyészség

Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amelyben februárban emeltek vádat.

https://24.hu/kozelet/2024/04/09/varga-mihaly-penzugyminiszterium-volt-helyettes-allamtitkar-karsai-tamas-palkovics-laszlo-barta-eke-gyula-korrupcio-eu-palyazat-kenopenz-vesztegetes-borton-vadirat/

2024-04-09 00:00:00

Nagyon durván le akartak húzni egy panzióját áruló férfit. A rendőrség őrizetbe vette a két nagykállói elkövetőt, és a valótlan tartalmú szerződést ellenjegyző nyíregyházi ügyvédet is. A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint egy 87 éves balatonszabadi lakos tett feljelentést a rendőrségen május végén. Elmondta, hogy a panzióként is üzemelő ingatlanját szerette volna eladni, és két nagykállói férfi jelentkezett a hirdetésére. A vevők az eladó korát kihasználva egy nyíregyházi ügyvédhez vitték a férfit, aki már gondosan előkészített papírokkal várta őket. Az ügyvédnél történtekre csak foszlányokban emlékező áldozat másnap feljelentést tett a rendőrségen, a csalárdság pedig hamar be is igazolódott. A vevők pár nap múlva egy olyan, egyértelműen valótlan tartalmú, ügyvéd által is ellenjegyzett szerződést nyújtottak be a hivatalba, ami igazolta volna a vételér megfizetését. - közölte a rendőrség. Mivel nyomozás indult az ügyben, azért az adásvételt nem jegyezték be. Ezzel közel 200 millió forint kárt okozó csalást előztek meg a somogyi zsaruk. A nyomozók július 10-én hallgatták ki a két nagykállói férfit mint társtetteseket, valamint a nyíregyházi ügyvédet mint bűnsegédjüket különösen nagy értékű csalás kísérletének megalapozott gyanúja miatt. A rendőrök mindhárom elkövetőt őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatásukat.

Kétszázmilliós ingatlancsalás: őrizetbe vettek egy nyíregyházi ügyvédet

Nagyon durván le akartak húzni egy panzióját áruló férfit. A rendőrség őrizetbe vette a két nagykállói elkövetőt, és a valótlan tartalmú szerződést ellenjegyző nyíregyházi ügyvédet is.

https://24.hu/belfold/2024/07/11/ketszazmillios-ingatlancsalas-orizetbe-vettek-egy-nyiregyhazi-ugyvedet/

2024-07-11 00:00:00

Valamennyien találkozhattunk már olyan esettel, amikor egy új, vagy frissen felújított útszakaszon a csatornafedelek az út szintje alatt helyezkednek el, vagy éppenséggel kiemelkednek, az oda nem illő mélyedésekben pedig áll a víz - írja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közleményében. Ez nem csupán bosszúságot okoz, hanem balesetveszélyes is, anyagi kárt okozhat az autósoknak. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés mindenkiben: vajon ez így rendben van? Akiknek felelősen kellene gazdálkodniuk, azok megfelelő gondossággal költötték el a közpénzt? Az ÁSZ olyan konkrét esetek mentén tekinti át a folyamatokat a tervezéstől a kivitelezésig, amelyek az állampolgárok mindennapi életét, közérzetét közvetlenül is befolyásolják. Összességében a cél annak kivizsgálása, hogy érvényesül-e az állampolgárként is joggal számon kért "értéket a pénzünkért" elve. A válasz úgy tűnik, nem. Legalábbis ez derül ki a most lezárult, egy konkrét útburkolatfelújítást vizsgáló ellenőrzésük alapján. A Budapest XV. ker. Rákospalotai Körvasút sor Kolozsvár utca és Rákos út közötti szakaszán megvalósult útburkolat-felújítás végeredményét ellenőrizték. Az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet a műszaki átadás során észlelték, hogy maradtak olyan csatornafedelek, amelyek nem voltak az út szintjében, a kijavításra nem szabtak ésszerű határidőt, a hibát pedig csak az ÁSZ ellenőrzési szándékáról való tudomásszerzést követően javították ki. A számvevőszék szerint nemcsak a kivitelezői hanyagság, hanem a megrendelő intézmények gondosságának a hiánya, a minőségi paraméterek meghatározatlansága vagy az átadás-átvétel szabályozatlansága is hozzájárulhatott a rossz minőségű végeredményhez.

Csatornafedeleket ellenőrzött az ÁSZ, azt nézték, szintben vannak-e a felújított úttal

„Értéket a pénzünkért” szlogennel hirdették meg az új típusú ellenőrzéseket.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/04/csatornafedelek-felujitott-ut-nincs-szintben-asz-ellenorzes/

2024-07-04 00:00:00

Luxustársasházak és villatelepek fojtogatják a budai Hegyvidéket - írtuk meg néhány héttel ezelőtt, bemutatva a főváros legértékesebb, sokszor még összefüggő zöldfelületeket rejtő területeit érő beépítési hullámot. A folyamat persze szerteágazóbb, hiszen a budai oldal más részein, illetve Pesten is nagy tempóban zajlik az egykori ipari zónák, foghíjak, valamint a hosszú ideje kihasználatlan földdarabok lakáshegyekkel megtöltése. Ennek a lendületnek rövidesen egy műemléket, a Gellért fürdő egykori fűtőházát is magában foglaló, illetve világörökségi környezetnek is számító terület, a fürdővel szomszédos egykori Pagony esik áldozatául. A Kemenes utca 10. számmal jelzett, az Orlay utca és Mányoki út felé egyaránt nyújtózó 1,1 hektáros ingatlanon hosszú évtizedeken át a Gellért napozóit találhattuk volna, a fürdő 1918. szeptemberi megnyitásának hatvanadik évfordulójához közeledve a cél azonban az lett, hogy a pázsitos terület egy részét megtartva gyermekmedencéket építsenek, azokat pedig egy, az utca alatt futó alagúton át kössék össze a fürdővel. Az éveken át húzódó munkákat a hosszúra nyúló projekt harmadik ütemébe sikerült besűríteni, így a gyerekek és felnőttek csak 1985-ben vehették újra használatba a Perczel Anna, Vészi Éva, Kölönte Zsolt és Palotai Tamás tervei nyomán épült új részeket, amiket az alagúttól induló, kanyargó kerti útra fűztek fel. A kiszolgáló helyiségeket, illetve a modern medencéket végül 2008-ban hagyták el végleg a fürdő dolgozói, illetve látogatói, a terület jövője pedig bizonytalanná vált - egészen 2014-ig, mikor a pillanatok alatt kultstátuszig jutó Pagony székei és asztalai jelentek meg a csempézett falak között. A Pagony végül nyolc nyáron át, 2021 októberéig tartotta magát, a következő évben pedig már nem nyitott ki. A pesti romkocsmák budai párjává emelkedő hely bezárásának okairól semmit sem lehetett tudni, az elmúlt hetek eseményei azonban rávilágítottak a történésekre. A néhány éve a pincétől a kupoláig általunk is bejárt Gellért szállodai része a Danubius Hotels-től a kormányközeli Jellinek Dánielen át végül a miniszterelnöki vő, Tiborcz István BDPST-jéhez került, a Kemenes út túloldalán lévő területek jövője azonban más irányt vett. Az értékes földdarab gazdája a földhivatali lap szerint ma is a 2007-ben, jó eséllyel projektcégként létrejött Egészségsziget Szolgáltató Kft., háttere azonban néhány hónappal ezelőtt megváltozott: tulajdonosa a NER-oligarchák egyik legfontosabb képviselőjéhez, Garancsi Istvánhoz kötődő Market Asset Management Zrt. lett, ügyvezetői pozícióiban pedig a Danubius vezetői helyett az új gazda két fontos embere tűnt fel - ezek egyike a cég az MNB-hez kötődő ingatlanbefektető vállalkozásoknál, illetve a Schmidt Mária és Ungár Péter vagyonának jó részét adó BIF-nél edződött vezérigazgatója. A Market tervei a környező házak lakói előtt idén tavasszal kezdtek körvonalazódni: forrásaink szerint a Szigma Stúdió februárban felmérte a telekszomszédok állapotát, hogy egy jövőbeli esetleges építkezés esetén tudni lehessen, mik azok a károk, amiket nem az építtető felelőssége lesz kijavítani. A cég egy lakónak adott válaszában kijelentette: a várható munkákról semmit sem tudnak, azok pedig még csak koncepcióterv fázisban járnak. Néhány héttel később, március 18-án aztán egy talajfúró gép jelent meg a Bartók Béla úthoz közelebbi, hosszú ideje parkolóként hasznosított telekrészen, nyilvánvalóan azért, hogy felmérje a talaj állapotát. A folyamat ezután rövid időre megállni látszott, a koncepcióról azonban semmi sem került napvilágra. A helyzetet tovább bonyolította, hogy lapunk júniusban több forrásból is arról értesült, hogy elindult egy zárt tervpályázat, aminek keretében a Market Asset kereste a jövőbeli épület, vagy épületek arcát. Július 1-jén aztán szabad szemmel is láthatóvá váltak a közelgő beavatkozások első komoly nyomai, hiszen az aznap kihelyezett értesítések szerint a felsőbb szinten megszüntették a parkolást, másnap pedig a kisebb bokrok aprítása is megkezdődött, mintegy felvezetve azt, ami 4-én, csütörtökön fogadta a kíváncsi lakókat: egy, a bontási munkákról szóló értesítő, ami szerint a hónap közepén biztosan megkezdődik a hat héten át, augusztus végéig tartó folyamat, amelynek terveit a Market-csoporthoz tartozó Lean Tech Mérnökiroda jegyzi. A bontási eljárás megindulásáról az építési hatósági adatbázisban semmiféle nyomot nem találtunk, így kérdéssel fordultunk Budapest Főváros Kormányhivatalához, amely július 8-i válaszában kijelentette: a meglévő, szabadon álló épületek bontása nem engedélyköteles, így tényleg hiába kerestük az adatokat.

A miniszterelnök barátja építene társasházat a Gellért egykori gyermekmedencéinek helyére

A tervek egyelőre még nem készek arra, hogy engedélyért fussanak, a Marketnek a kultikus Pagony helyét átvevő álma azonban lassan mégiscsak körvonalazódik.

https://24.hu/kultura/2024/07/12/ismeretlen-budapest-kemenes-utca-gellert-furdo-szalloda-pagony-gyerek-medence-napozo-market-asset-management-egeszsegsziget-terv-lakohaz-tarsashaz-epiteszet/

2024-07-12 00:00:00

Miközben a június 9-ei önkormányzati választáson polgármesternek választották meg Pusztaottlakán Simonka Györgyöt, a korrupcióval vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere tovább húzódik a Fővárosi Törvényszéken. A több mint négy éve kezdődött eljárás folytatását ezúttal novemberre halasztották, amikor a vád egyik legfontosabb tanújának meghallgatása lesz. Az ügy koronatanújának is nevezett J. Gábor szerepével korábban részletesen foglalkoztunk, amikor a fideszes politikus és társai ellen vádat emeltek. A tanú ugyanis amellett, hogy Simonka ügyében is fontos szerepet játszott, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányban is felbukkant. A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerügy egyik legemlékezetesebb felvonásában ő "szállította" a legendássá vált strómant, Orgován Bélát. Emellett pedig az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt, könyvelőként és "reorganizációs szakemberként" tevékenykedett a volt fideszes képviselő mellett. J. Gábor már márciusban színre lépett a bíróságon, és feltáró vallomást tett arról, hogyan működött a korrupció és a túlárazás rendszere, és ezáltal az európai uniós pénzek megszerzése Simonka György irányításával. J. Gábor az ügyészség egyik legfontosabb tanúja, akit hitelesnek ismernek el, vallomásai pedig a vádirat alapjait képezik. Ennek ismeretében még meghökkentőbbek azok az állítások, amiket a koronatanú a nyomozati vallomásaiban tett, amelyeket fel is olvastak a bíróságon. A tanú elsősorban Simonkától, de az ügy más szereplőitől hallottakról adott számot a hatóságoknak. Állításai nehezen ellenőrizhetők, mivel azok többnyire személyes beszélgetésekből erednek. Ugyanakkor arra utalnak, hogy bizalmas kapcsolat volt Simonka György és J. Gábor közt, aki az eljárás elején még gyanúsítottja volt az ügynek, később vált az ügyészség fontos tanújává. A koronatanú vallomásai során részletesen beszélt többek közt arról, hogy Simonka György miként próbálta érvényesíteni politikai befolyását annak érdekében, hogy megállítsa, vagy legalábbis enyhítse az ellene és társai ellen indult eljárást - minderről J. Gábor szerint Simonka mesélt neki bizalmasan. Elmondta például az ügyészségnek a nyomozás során, hogy Simonka Györgytől van tudomása arról, hogy a volt fideszes politikus Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel, és Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával, egyben alelnökével több találkozót is folytatott a nyomozás és a büntetőeljárás folyamán. Mint mondta, a házkutatások után, de még a letartóztatások előtt Simonka a Garibaldi utcában - ahol a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda is működik - találkozót bonyolított Kubatovval és Rogánnal, akik a tanú állítása szerint ígéretet tettek ügye kivizsgálására. J. Gábor szerint Simonka úgy érvelt a fideszes vezetőknek, hogy az ügyészek olyan erővel léptek fel ebben a gazdasági ügyben, ami nem volt indokolt. Példaként említette nekik, hogy a szintén vádlott unokahúga 32 millió forintját is lefoglalták a nyomozók, közúton szorították le őt a nyomozók. A koronatanú szerint Simonka folyamatosan kereste a kapcsolatot Kubatov Gáborral és Rogán Antallal, hogy meggyőzze őket az ártatlanságáról, illetve, hogy megtudja, mi várható az ügyben. Rajtuk keresztül próbált eljutni Orbán Viktor miniszterelnökig, akinek tudomása szerint egy levelet is küldött, hogy őt is tájékoztassa ártatlanságáról. Arról is beszélt a tanú, hogy Simonka állítása szerint Kubatov Gábortól és Rogán Antaltól rendelkezett információkkal ügyéről, sőt - szerinte - Simonka arra is utalt, hogy az érdekében az eljárást is befolyásolják.

Koronatanú: Rogán Antalt és Orbán Viktort akarta meggyőzni ártatlanságáról Simonka György, aki a zöldhatáron át menekült volna Romániába

Miközben a június 9-ei önkormányzati választáson polgármesternek választották meg Pusztaottlakán Simonka Györgyöt, a korrupcióval vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere tovább húzódik a Fővárosi Törvényszéken. A több mint négy éve kezdődött eljárás folytatását ezúttal novemberre halasztották, amikor a vád egyik legfontosabb tanújának meghallgatása lesz.

https://24.hu/belfold/2024/07/16/simonka-gyorgy-korrupcio-vad-pusztaottlaka-koronatanu-rogan-antal-orban-viktor-kubatov-gabor-menekules-romania-zoldhatar-ortodox-egyhaz/

2024-07-16 00:00:00

Megalapozottnak minősítette a Kúria a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott, olvasható a szervezet csütörtöki közleményében. Az engedély módosítása a Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tavasszal a tóban és a körülötte lévő nádasban megindul az élet, és ezt a tó medrét érintő kotrás, illetve az ott folyó egyéb munkálatok zavarják. Sőt azt is, hogy a munkálatok során sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki, és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen. Emlékeztettek, a Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. Szerintük a szervezetnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az egész évben végzett kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondta, hogy a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet. Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről döntött. A bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye teljes mértékben a Greenpeace állításait támasztotta alá. A nemzeti parki területeken a szakértő szerint védett fajok is sérülhetnek, és el is pusztulhatnak a Fertő tó kotrása miatt. A szakértő véleményét a Győri Törvényszék bírója azonban felülbírálta ítéletében. Ennek az ítéletnek megdöbbentő eleme volt az az érvelés, hogy ha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá "elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is". A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette. Nagyon örülünk az ítéletnek. Ez a kúriai döntés a Greenpeace és a Fertő tó Barátai Egyesület négy éven át tartó közös harcának eredménye. Meggyőződésünk, hogy ez az ítélet nagyon sok más szervezetnek is segítségére lesz, hogy hatékonyan és bátran fellépjenek a rövid távú, szűk csoportok anyagi érdekeit érvényesíteni akaró pusztítás ellen - nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa.

A Greenpeace-nek adott igazat a Kúria a Fertő tó ügyében

Megalapozottnak minősítette a Kúria a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott, olvasható a szervezet csütörtöki közleményében.

https://24.hu/belfold/2024/07/11/ferto-to-greenpeace-kuria-itelet/

2024-07-11 00:00:00

Jelenleg is folyamatban van a magyar alvilág egykori rettegett ura, Portik Tamás titkosszolgálati kapcsolatainak a vizsgálata - értesült a Magyar Nemzet. Ez a vizsgálat az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendelése miatt jogerősen, Fenyő János megöletése kapcsán pedig elsőfokon elítélt bűnöző 2012-es letartóztatása után lett intenzívebb, igaz, már jóval korábban felmerült annak a gyanúja, hogy Portiknak köze lehet a magyar titkosszolgálatokhoz."Kötés" fedőnéven például 2011 február 23-án titkos vizsgálódás indult "Portik Tamás és az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve más rendvédelmi szervek között kialakított hivatalos, illetve leplezett kapcsolat felderítése, illetve ezen kapcsolatok segítségével elkövetett törvénysértések bizonyítékainak beszerzése" érdekében.Mindez a gyanú csak erősödött azután, hogy 2013 tavaszán a nyilvánosság számára is kiderült, 2008-ban Portik Laborc Sándor volt NBH-vezérrel két ízben is találkozott azzal az indokkal, hogy korrupt hatósági személyekről van információja. Igaz, a két találkozón ehelyett inkább az ellene nyomozó rendőröket próbálta gyanúba keverni, továbbá fideszes politikusok lejáratása is szóba került.Az esetből óriási botrány lett, és a Portik-Laborc-ügy miatt még egy ténymegállapító albizottságot is létrehoztak az LMP-s Mile Lajos vezetésével, de ahogy ez a parlamenti vizsgálóbizottságoknál lenni szokott, nem sok mindenre jutottak.Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen hiába merültek fel korábban is információk az olajbűnözésben élen járó Energol Rt. (ennek a vállalkozásnak volt Portik a "marketingigazgatója") és más cégek titkosszolgálati érintettségéről, még az erre hivatott szervek sem jutottak semmire. Pedig többször előkerült annak a "Guriga" tábornokként emlegetett Kerekes Istvánnak a neve, akit nem sokkal azelőtt távolítottak el fegyelmivel a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH), hogy az Energol egyik alapítója lett. Valószínű, hogy a tábornok valójában nem hagyta el a szolgálatokat, hanem az Energolhoz vezényelték.Az Energol Rt. titkosszolgálati kötődését igazolja az a korábbi Magyar Nemzet információ is, hogy 1995-től az Energolt a katonai elhárítás szoros felügyelete alá vonta és a cég "üzletpolitikájának" minden mozzanatáról jelenteni kellett a Katonai Biztonsági Hivatal Szovjetunióban végzett mindenható vezetőjének, a 2009-ben elhunyt Stefán Gézának.Levél az amerikaiaktólStefán Gézáról és az Energolról még lesz szó a későbbiekben, de most folytassuk azzal, amiről februárban, kétrészes cikksorozatunkban írtunk, hogy Portiknak az amerikai titkosszolgálathoz és az FBI-hoz is lehetett valamilyen kapcsolata úgy is, hogy nagy valószínűséggel nem szervezték be.Erről részletek azután derültek ki, hogy 2015 márciusában az FBI jogi attaséja magyar megkeresésre levelet küldött a hazai szerveknek a Portik-témát érintően. Ebben, illetve a későbbi levélváltásokban több, korábban már tudott tény is volt a két ország Portik Tamással kapcsolatos korábbi együttműködéséről, de akadtak olyan információk is, melyekről a magyar hatóságok egészen addig nem tudtak. Például, hogy az olajügyek idején hat évig körözött, az Egyesült Államokban is tartózkodó Portik összesen háromszor lépte át az amerikai határt: 1992. december 2-án, 1996. január 27-én, illetve 1997. február 27-én. Utóbbi két dátum már ismert volt a magyar szervek előtt, ugyanakkor Portik 1992-es útjáról akkor hallottak először.A dátumokon kívül azonban a jogi attasé válaszlevelében az Energol-vezér tartózkodási idejéről, annak tevékenységéről, valamint távozásának időpontjairól semmit nem árult el. Az amerikaiak emellett azt állították, hogy az FBI-nak, vagy más amerikai rendvédelmi szervnek az USA területén Portikkal kapcsolatfelvétele nem volt. Azt azonban elismerték, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 2006. november 6. és december 19. között öt alkalommal találkoztak Portikkal. Erről 2011-ben egy rendőrségi tanúkihallgatáson egyébként maga Portik Tamás is beszélt. Ő azt állította, hogy Bécsben az FBI konkrétan 2006-ban megzsarolta, ha nem mondja el őszintén a magyar alvilág, rendőrök és a politikusok összefonódását, akkor neki és családjának megtagadják a beutazási lehetőséget az USA-ba. Ezek után állítása szerint kénytelen volt részletes vallomást tenni.Az amerikaiak annyit közöltek magyar kollégáikkal, hogy Portiktól csupán a Budapesten működő bűnözői csoportokról szerettek volna többet megtudni, ám, miután kiderült, hogy Portik is egy bűnszervezet vezetője, megszakították vele a kapcsolatot.Portik FBI-ügynökökkel találkozott az elfogása előttNos, ez információink szerint biztosan nem igaz, hiszen értesülésünk szerint hat évvel később, 2012. június 7-én a leszámolásos gyilkosságokon dolgozó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) titkos megfigyelés alá vonta Portik Tamást, aki aznap, az esti órákban egy belvárosi, Kossuth Lajos utcai épületben tartózkodott. A közelben parkolt egy, a rendőrök által később azonosított, DT 00-81 forgalmi rendszámú gépkocsi. Portik, miután távozott a lakásból, beszállt az autóba, és az ott tartózkodó személyekkel néhány percig beszélt, majd visszament a lakásba. A megbeszélés nem sokkal később egy közeli irodában folytatódott. Az autó az Amerikai Nagykövetség tulajdona volt, a magyar bűnözővel tárgyaló emberek pedig az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda hazánkban dolgozó ügynökei voltak.Mindezek mellett az FBI jogi attaséjának az a kijelentése is megkérdőjelezhető, hogy csak 2006-ban tudták meg, Portik egy bűnszervezet vezetője. Forrásaink állítják, a magyar rendőrség már 1999-ben közölte az FBI-al, hogy kicsoda Portik és hogy milyen veszedelmes szervezett bűnözői csoportosulás vezetőjeként vált ismertté.Kapcsolat az amerikai titkosszolgálattal is?Úgy tudjuk, a magyar vizsgálatok azt is megállapították, hogy Portik már a 90-es években elején-közepén kapcsolatba lépett az FBI-al. Ezt erősítette meg a vizsgálatra rálátó forrásunk is, aki hozzátette: az Energol-vezér egy, az éjszakai életben jól ismert barátja közvetítésével Bécsben vette fel a kapcsolatot az amerikaiakkal.Ami még ennél is érdekesebb, hogy az érintett magyar szervek arra jutottak: Portiknak az amerikai titkosszolgálatokhoz is lehetett valamilyen köze, hiszen a bűnöző különböző kedvezményekért cserébe három stratégiai fontosságú információt is megadhatott a külföldi szolgálatnak a 90-es években.Információ a magyar szolgálatok és a bűnözők kapcsolatárólAz egyik ilyen információ a leszámolásos ügyekben dolgozó különböző rendvédelmi szervekhez tartozó, vezető beosztású emberek korrumpálása volt. Erről a magyar közvélemény csak azután tudott meg részleteket, hogy Portikot letartóztatták és a sajtóban is megjelent: a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálata után csak azért nem tudták elővenni a 90-es évek korrupt rendőreit, mert az általuk elkövetett bűncselekmények már elévültek.A második kulcsfontosságú adat, amit az amerikai szolgálatok megkaphattak Portiktól, az a "magyar titkosszolgálatok részvétele a vámcsalásokra specializálódott bűnszervezetek létrehozásában". Ez az úgynevezett vámcsalás nem más, mint az 1990-es évek legnagyobb üzlete, az államot csaknem ezer milliárd forinttal megkárosító olajszőkítés. Ennek a biznisznek egyik haszonélvezője Portik Tamásék cége volt. Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy a keletről érkező olaj útját sokszor - az előző cikkünkben már említett - Szemjon Mogiljevics egyengette, akiről alvilági körökben jól tudták, nem érdemes keresztezni az útját. Az Agyas Donként is emlegetett, döbbenetes kapcsolatrendszerrel rendelkező férfit az FBI sokáig a világ tíz legveszélyesebb bűnözője között tartotta számon. Sajtóhírek szerint a Magyarországon huzamos ideig tartózkodó, üzletelő - most 78 éves - Szeva bácsi kapcsolatban van, volt az orosz titkosszolgálattal. Hogy ez a kötődés valójában milyen mélységű lehet, lehetett, arról a dolog természeténél fogva szinte semmit nem lehet tudni.De visszatérve az Energol Rt-hez. A céget 1994. november 30-án alapította három, már 80-as évek óta bűnözésből élő keményfiú, Portik, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila -akik a magyar szervezett bűnözés meghatározó alakjává nőtték ki magukat az 1990-es évekre -, valamint a kiváló titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Gulyás Emil és fia, Gulyás Emil Róbert, illetve Kerekes István, aki a cég első vezérigazgatója lett.Kipakolt az illegális olajszállításokrólMa már azt is tudhatjuk, hogy az Energol Rt. működtetése nagypolitikai érdeket is szolgált. Ebben az időszakban - 1992-től - ENSZ-embargó volt érvényben Szerbiával szemben. Oroszország azonban a korlátozások ellenére minden eszközzel megpróbálta segíteni a Milosevics-rezsimet. A szocialisták 1994-es hatalomra kerülését követően, a kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkező Stefán Géza, engedve a baráti kérésnek, az Energolon keresztül - amelynek legfőbb felügyelője volt - egyengette néhány olajszállítmány áthaladását az országon. Volt olyan dokumentált szállítás, amelyben egy egész szerelvény olaj utazott a déli határig, ahonnan - téves címzés miatt - visszafordították ugyan, ám a visszaúton a tartályokban már nem olaj, hanem víz volt. A folyékony arany minden bizonnyal Szerbiában kötött ki. A magyar vizsgálatok szerint Portik ezekről az illegális olajszállításokról is beszámolt az amerikai szerveknek.Gyurcsány titkosszolgálati főnökét is kihallgattákArról, hogy Portikot beszervezhette-e a CIA, vagy az FBI, 2011. november 15-ei kihallgatásán az akkor éppen kémkedés gyanújával letartóztatott volt NBH-vezért, Galambos Lajost is faggatták. Galambos ugyanakkor állítása szerint ezekről a kapcsolatokról nem tudott. Érdekesség, hogy Portik FBI-os érintettsége még a rendőrök megvesztegetése és adócsalás miatt elítélt Vizoviczki László elleni eljárásban is előkerült. Az ügy koronatanúja szerint az egyik korrumpált főrendőr neki arról beszélt, hogy az Energol egykori vezetőjét az FBI képezte ki.Alig tudni valamit Portik amerikai útjairólAzt, hogy Portikot az FBI vagy a CIA beszervezte és kiképezte volna, az ezzel kapcsolatos, lapunk által megismert jelentésben konkrétan nem írták le, de azt tényként kezelték, hogy az olajos bűnöző magas szintű titkosszolgálati ismeretekkel rendelkezik. A vizsgálati megállapítás kitért rá: mindezeket az ismereteket Portik Tamás akár az itthoni magyar kapcsolataitól is megszerezhette, ám szerintük figyelemre méltó, hogy Portik Egyesült Államokbeli hosszú tartózkodásairól gyakorlatilag semmit nem tudni és az FBI a többszöri magyar megkeresésre sem közölt ezzel kapcsolatban semmilyen részletet.A szlovák bérgyilkos és a SISAz 1990-es évek magyarországi esményeinél korábban felmerült a szlovák titkosszolgálat, illetve a volt Szovjetunióból származó, esetlegesen rendőri, politikai és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szervezett bűnözői körök részvétele is. Az tény, hogy a hazai alvilág és az akkori szlovák vezetés érdekei olykor egybeestek. A Portikkal kiváló "munkakapcsolatban" lévő Rohác és a SIS között számos korábbi újságcikk kapcsolatot sejtetett. Vagyis a szlovák bérgyilkos országa titkosszolgálatának is dolgozhatott. Mint köztudott, Rohác neve számos leszámolásos bűncselekményben felbukkant, többnyire, mint végrehajtó. Ezek közül több súlyos bűncselekmény elkövetését Portik rendelte meg.

Még mindig keresik Portik titkosszolgálati segítőit

Hemzsegtek a titkosszolgálati kötődésű emberek Portik Tamás, a magyar szervezett bűnözés egykori központi figurája körül. A szálak kibogozása jelenleg is folyamatban van, a vizsgálat zajlik, vagyis még sok minden kiderülhet. Ami már világossá vált, hogy a hazai titkosszolgálatok mellett közvetett vagy közvetlen formában az amerikai, a szlovák és az orosz szervek is kapcsolatban lehettek Portik Tamásékkal, amiről ők maguk sokszor talán nem is tudtak. Ezek közül egyértelműen kivételt képez az amerikai vonal, az FBI ügynökeivel ugyanis Portik többször egyeztetett.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/meg-mindig-keresik-portik-titkosszolgalati-segitoit

2024-08-06 11:42:00

A jelenlegi helyzet szerint nem lesz mit enni szeptembertől a baranyai Versenden az óvodában, de az iskolában se. Ugyanis 15 milliós tartozást halmozott fel a falunak a szolgáltató felé. A cég érhetően addig nem szállít ételt a településre, amíg nem fizeti ki az önkormányzat a tartozást. Az megválasztott polgármester szerint a baj ott kezdődött amikor az elődje több tíz milliót sikkasztott a közösből. Bár bírósági eljárás zajlik, de attól még csődbe került a falu. Az ATV Híradó összeállítása.Szeptemberben a nyári szünet után újra kinyit az óvoda Versenden, azonban azt még nem tudni, hogy mit fognak enni a gyermekek az intézményben. A falunak 15 milliós tartozása van az ételszolgáltató felé, amit az előző polgármester elsikkasztott ezért több eljárás is van ellene a bíróságon ezért megfosztották még júniusban polgármesteri címétől. Az eddigi szolgáltató nem ad enni a gyerekeknek, mindaddig amíg nem rendezi a falu a tartozást. A helyek megdöbbentek a hír hallatán. De azzal tisztában vannak, hogy sikkasztott a polgármester, de nem hitték, hogy ennyit és nem azt, hogy a gyerekek pénzét.A helyiek, ha kell összefognak és főznek otthon, azonban ezt a jogszabály tiltja, hogy otthonról vigyenek be ételt az óvodában, de ha kell szabályt szegnek hiszen a gyerekeknek éhen nem maradhatnak. A falu ellen most csődeljárás folyik, hiszen az előző polgármester nem csak a gyerekek étkezésre szánt pénzt lopta el, de egy uniós pályázat 80 millióját is a saját számlájára utalta át. Az új polgármester a kormányhoz fordul segítségért és bízik abban, hogy kap, hogy a gyerekek nem maradjanak étel nélkül szeptemberben.

Milliókat sikkasztott a politikus, nagy bajban a gyerekek

A jelenlegi helyzet szerint nem lesz mit enni szeptembertől a baranyai Versenden az óvodában, de az iskolában se. Ugyanis 15 milliós tartozást halmozott fel a falunak a szolgáltató felé. A cég érhetően addig nem szállít ételt a településre, amíg nem fizeti ki az önkormányzat a tartozást. Az megválasztott polgármester szerint a baj ott kezdődött amikor az elődje több tíz milliót sikkasztott a közösből. Bár bírósági eljárás zajlik, de attól még csődbe került a falu. Az ATV Híradó összeállítása.

https://www.atv.hu/belfold/20240805/milliokat-sikkasztott-a-politikus-nagy-bajban-a-gyerekek

2024-08-05 23:52:00

A Vodafone fordult májusban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelemmel, amelyben kérte a pécsi önkormányzat mobilkommunikációs közbeszerzésének felülvizsgálatát és a jogszerűtlenség megállapítását. A cég a kérelmében azt is kérte, a beszerzés érvénytelenségét kimondó döntést semmisítse meg a hatóság.A választások előtt nem sokkal kellett volna ugyanis győztest hirdetni azon a közbeszerzésen, amelynek keretében 4200 hívásfogadásra és internet elérhetőségre alkalmas SIM-kártya (valamint további opcionálisan 1300), és 1100 mobiltelefon (plusz 340 opció) beszerzése történt volna meg. Ezeket a készülékeket, előfizetéseket több ezer önkormányzati dolgozó használhatta volna. Az önkormányzat azonban nem hirdetett győztest, miután huza-vona után az általuk felkért "szakértő" szerint túl alacsony ár szerepelt a Vodafone ajánlatában, ami után az önkormányzat érvénytelenítette az ajánlatot. (Korábban hárman versenyeztek, a Vodafone mellett a Telekom és a Yettel is pályázott, de az utóbbi két cég időközben "visszalépett" azzal, hogy nem tartotta fenn az ajánlatát.)Az érvénytelenítéshez elég hosszú út vezetett - derült ki a Közbeszerzési Döntőbizottság által nyilvánosságra hozott határozat 32 oldalas dokumentumából. Az önkormányzat ugyanis az elmúlt hónapkban többek között belekötött a számhordozáshoz kapcsolódó élőmunkával kapcsolatos költségekbe, a nagyon kedvező internetes díjszabásba, ami 8 GB-os netcsomag esetében - az átalánydíj alapján - előfizetésben ingyenes lett volna. Különböző tisztázó "kérdéseket", igényeket támasztottak, és azokra hiába kaptak választ, nem fogadták el. Az önkormányzat később azzal is próbálkozott, hogy a Vodafone elől elzárja a jogorvoslati lehetőséget.A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban helyt adott a jogorvoslati kérelemnek és hárommillió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra, valamint kötelezte az önkormányzatot, hogy fizessen 300 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díjat a telefonos társaságnak.A Döntőbizottság határozatában a "tételes jogszabályi rendelkezés megsértését" állapította, az önkormányzati részéről megszegték a közbeszerzési törvény vonatkozó passzusait.

Durván jogsértő volt a pécsi önkormányzat, brutális bírságot kapott

Nagyon kellemetlen, a pécsi önkormányzati beszerzés teljes szakmaiságát kritizáló és több milliós bírságról rendelkező határozatot hozott a Közbeszerzési Döntőbizottság. Egy félmilliárdos telefonos tender érvénytelenítése volt jogsértő, holott azzal több ezer önkormányzati dolgozó járt volna jól.

https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/08/durvan-jogserto-volt-a-pecsi-onkormanyzat-brutalis-birsagot-kapott

2024-08-06 09:00:00

Újabb négy ütemmel folytatná a Soroksári úton, a MÜPA szomszédságában 2019-ben megkezdett City Pearl lakónegyed építését Adnan Polat.Az Orbán családhoz több szálon is kötődő török üzletember projektcége, az APD Real Estate Kft. júliusban nyújtotta be az egykori Közvágóhíd 4,6 hektáros területén 6 ütemben megvalósuló új negyed 3., 4., 5., és 6. ütemére vonatkozó előzetes környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedély kiadását célzó kérelmét a közismerten NER-barát vezetésű Pest Vármegye Kormányhivatalához. Az első két ütemreA Vágóhíd utca, Soroksári út, Máriássy utca és a Vaskapu utca határolta területen újonnan felépülő öt, egyenként 12-13 szintes lakótoronyban összesen 1098 lakást alakítanak ki, míg az épületek földszintjén és az első emeletén összesen 8350 négyzetméteren nyitnak éttermek és üzletek, de lesznek irodák és egy két szintes, 1200 négyzetméteres fitneszkomplexum is. Az épületek alá egy kétszintes mélygarázst terveznek, amelynek végső kapacitása 1747 autó. A negyed középpontjában a régi épületek közül egyedül - részben - magmaradó víztorony előtt egy nagy teret alakítanak ki. A tervek szerint itt lesz egy "nagy amfiteátrum", amely zöld lépcsőkön át lesz megközelíthető, körülötte üzletek és éttermek lesznek.A víztornyot, valamint a bejárat melletti pavilonépületet és a kapu két oldalán álló bika szobrokat restaurálják. A víztorony az önkormányzat használatába kerül 10 évre, míg a pavilonépület földszintjén boltok, kávézók, éttermek kapnak helyet. A régi vágóhíd épületeinek homlokzati falait az új épületekhez "illesztve", az eredeti kialakításukat idézve építik vissza. A régi várostörténeti jelentőséggel bíró közvágóhídból tehát csak nyomokban marad meg bármi is, egy része annak is hamisítva:Az augusztus 3-án beadott hatásvizsgálati kérelem szerint az újonnan induló négy ütemben 15 százalékos lesz a zöldfelületi arány. Az első két üzemben ennél is rosszabb volt: zöldfelület a létesítmény alig 8,5 százalékán található.A soron következő 3. ütem építése - a sikeres engedélyeztetés után - jövő tavasszal kezdődne meg, míg a következők 2027-ben, 2030-ben és 2031-ben indulnának. A projekt egésze 2034 februárjára fejeződne be. A kivitelezés idején nagyjából napi 84 teherautó extraforgalmával kell számolni, igaz utána se lesz könnyebb, hiszen az engedélyben szereplő számítás szerint a létesítmény által generált autóforgalom napi csaknem 5000 autó. Ez a Soroksári út jelenlegi napi forgalmának cirka negyede-ötöde. De "a létesítmény megközelítésére alapvetően a tömegközlekedés használata feltételezett, ami a környék ellátottságát tekintve megfelelő koncepció" - írják. Az új negyedbenDe mindez szinte semmi hatással nem lesz a környezetre az engedélyezési dokumentáció szerint. A forgalmi eredetű légszennyezőanyag kibocsátás például kismértékben változik, de a lakóterületeken az egészségügyi határérték alatt marad. A forgalom növekedése "nem okoz emberi fül számára érzékelhető zajterhelési növekedést". A klímaadaptációs képesség sem változik (bár több tucatnyi split klíma hűti majd az épületeket). Növény eddig sem volt, így a "természeti értékekre nem gyakorol semmilyen hatást". A dokumentum szerzői így arra jutnak,"hogy az alacsony környezeti hatásokra tekintettel a létesítmény által generált negatív egészségügyi hatások kialakulása kizárható. Az engedélyezésnek tehát aligha lesz gátja."

Beindul az Orbán család barátjának Soroksári úti projektje, újabb négy ütemmel folytatná a City Pearl építését Adnan Polat

Az engedélyezési dokumentáció szerint azonban ez szinte semmi hatással nem lesz a környezetre.

https://nepszava.hu/3245684_orban-csalad-adnan-polat-soroksari-uti-projekt-city-pearl

2024-08-06 07:50:00

Miután a pénzhiány romba döntötte a Hajdúnánás területére tervezett modern motorverseny-pálya terveit, mintegy 500 hektár gazdáktól megszerzett beruházási terület maradt az állam nyakán. A településen elfogadott egyik határozat kerek perec kimondja: az ingatlanegyüttes a Debreceni Egyetem kezelésébe kerül. Egyelőre azonban kormányzati döntés nincs, az érintettek az állam döntésére várnak.A hajdúnánási versenypályát kimondottan a gyorsasági motoros világbajnokság Magyarországra hozásával igyekeztek eladni a közvéleménynek. A 65 milliárd forintra kalkulált beruházást 500 hektárnyi művelt, jelentős részben magántulajdonban álló földekre álmodták meg. Az állam nagy lendülettel vetette magát az ingatlanszerzésekbe, több tulajdonos azonban nem adta oda első szóra a földjét, tanyáját - ezekről írtunk korábban. Lapunk megtudta: az ingatlanszerzések tavaly júliusban befejeződtek. Az állam összesen 1 milliárd 52 millió forintot fizetett a területen 69 ingatlanért a tulajdonosoknak, jogosultaknak - derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) közérdekűadat-igénylésünkre közölt információiból. Ezek többsége szántó, de tanyák is jelentősebb számban akadtak köztük, többet életvitelszerűen laktak.Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ennyiben kimerült az állam összes ráfordítása. A beruházásért felelős projektcég - Humda Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. - már korábban tudatta lapunkkal: 48 ingatlan esetében a tulajdonosok elfogadták a kínált csereföldet. Az MNV-től ezúttal megtudtuk továbbá: három ingatlan megszerzése érdekében folyt bírósági eljárás, időközben ezek is lezárultak. Azt is írták: az utolsó ingatlant éppen egy éve szerezték meg.

Több mint 1 milliárd forintba kerültek az államnak a bebukott motorverseny-pálya ingatlanjai

A Debreceni Egyetemhez kerülhet a mintegy 500 hektáros ingatlanegyüttes, de most az egyetem és Hajdúnánás városa is az állam döntésére vár.

https://hang.hu/magyar-hang-plusz/motorverseny-palya-az-allam-dontesere-var-a-debreceni-egyetem-es-hajdunanas-is-166246

2024-08-05 08:00:00

Miután az Orbán-kormány 244 milliárd forintért megveszi a Bosnyák tér mögött felépülő új irodanegyedet, a beruházó Zugló Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-t birtokló Balázs Attila nagyobb fokozatra kapcsol a bányabizniszben is. A NER-közeli üzletember cégbirodalmába tartozó Lacházi Kavicsbánya Kft. a választások előtt két nappal adta be környezetvédelmi engedély-módosítási kérelmét, amelyben ahhoz kéri a hatóság hozzájárulását, hogy az eddigi 500 ezer köbméter helyett 1 millió köbméter "haszonanyagot" termelhessenek ki évente a Kiskunlacháza melletti bányából. Ez valójában mintegy 1,5 millió köbméter föld kitermelését jelenti, mivel ennek egy része nem hasznosítható.Az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége 2022 januárjában kapta meg a bányaműveléshez szükséges környezetvédelmi engedélyt a Kiskunlacháza-Délegyháza-Áporka közötti hatalmas bányaterület első 90 hektárjára. Ez 2030 végéig érvényes, de a cég már 2027 végére befejezné az első ütemet. A teljes, 303 hektáros terület bányászati jogát a Lacházi Kavicsbánya Kft. jogelődje nyerte el 2021 nyarán egy zárt állami pályázaton. Mindkét cég tulajdonosa a Balázs Attila birtokolta Bayer Construct Zrt., amely a zuglói új negyedet építő projektcég mögött is áll.Az erdélyi származású üzletembernek aligha kell aggódnia az engedélymódosítás miatt. Bár a kérelmet elbíráló Pest megyei kormányhivatal más bányanyitásra készülő cég kérelmét sorra visszadobja a "termőföld mennyiségi védelme és közegészségügyi szempontok" alapján, de Tiborcz üzletfele előtt elegyengették a pályát. Előbb nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a "Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics" védnevű bányaterület hasznosítását, majd összevonták az átadott bányatelkeket, így a kiemelés nyomán egyszerűsített engedélyezési eljárást is csak egyszer kellett lejátszani.A területről összesen 23,8 millió köbméter kavicsot termelne ki a cég (a későbbi ütemekkel együtt), amely a bányanyitást követő első veszteséges év után tavaly már több mint félmilliárd forint nyereséget termelt és 2,66 milliárd forint árbevételt ért el. De mindennek ára van. A bányacég nem tagadta, hogy a kitermelés következtében "a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik", hatalmas új tórendszer jön létre.Egy környezetvédelmi egyesület perben támadta meg az engedélyt, de a kavicskirálynak semmi se állhatta útját.S most fokoznák a tempót. A módosításra vonatkozó kérelem szerint 2024 januárjára már 16,5 hektáros tó alakult ki a kitermelés helyén. A bányagépek napi 10 órás munkarendben dolgoznak, naponta 200 tehergépjármű szállítja el a kitermelt homokot, kavicsot. Azt a kérelemben sem tagadják, hogy a szállító útvonal mentén 75-75 méteres sávban jelentős mértékű a porfelverés, de állításuk szerint csak néhány percig. ( A délegyházi polgármester korábban azt írta a kormányhivatalnak címzett beadványában, hogy a 30 tonnás teherkocsik 6 percenként fordulnak.) A cég szerint a levegőminőségre gyakorolt hatás, mindent összevetve "elviselhetőnek" minősíthető. A közel 100 decibeles zajjal 6 és 22 óra között működő gépek sem lépik túl szerintük a vonatkozó határértékeket, mivel a legközelebbi lakóépület 350-600 méterre van.A NER-kedvenc megkapta az engedélyt: nyithatja a bányát KiskunlacházánA talajvíz-terhelésre vonatkozó részben maguk ismerik el, hogy "a kitermelés már tavaly is túllépte az engedélyezettet mind térfogat, mint terület tekintetében", de a vízveszteség alig 10 százalékkal nagyobb a korábbi szakvéleményben becsült legnagyobb értéknél. Majd elégedetten arra jutnak, hogy a talajvízterhelés messze nem olyan mértékben nőtt, mint a kitermelés többlete. De a kitermelés növelésével a vízveszteség a "korábbi számítások alapján valószínűsíthetően csekélyebb" lesz.Végezetül megállapítják, hogy a tájképet jelenleg a telephely építményei, a depóniák és a vegetációmentes felszínek (értsd növénytelen homoktenger és víz) határozzák meg, a kitermelés növelése ezt a tájképi jellegzetességet erősíti. A későbbi tájba illeszthetőséget majd a rekultiváció módja határozza meg, de "a szomszédos bányatavak megfigyelése alapján értékes vizes élőhely jön majd létre". Hála a spontán növényesedésnek.A kitermelés mennyiségének a jelenlegi duplájára emelése a bányatársaság szerint közérdek. Ráadásul se a levegő minősége, se a felszíni és alatt vizekre nincs jelentős hatással. Igaz, a "földtani közeg" megsemmisül, az élővilágban is jelentős változás lesz, hiszen teljes egészében vízi környezetté alakul. Magyarán hatalmas tó-rendszer lesz a végére, de ezzel szerintük "biológiai és társadalmi szempontból új, értékes tájelem jelenik meg". Különösen meghökkentő a környezeti célkitűzések felsorolása, amely különös tekintettel van "a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra".Feltartóztathatatlan a 250 milliárd forintos NER-beruházás ZuglóbanHadházy Ákos: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről

Mélyebbre ás, jócskán felpörgetné az üzletet a NER-közeli kavicskirály

A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem szerint a zuglói városközpontot is építő Balázs Attila cége kétszer annyi homokot és kavicsot nyerne ki évente a a kiskunlacházi bányából, mint amennyit korábban terveztek. Azt nem is tagadják, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.

https://nepszava.hu/3245534_kiskunlachaza-banya-kitermeles-nalazs-attila-uzlet-ner

2024-08-05 07:50:00

Két hónapja számolt be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt arról, hogy Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester házába jár takarítani az egyik hivatali alkalmazott, munkaidőben.Kovács Gergely - aki akkor még csak önkormányzati képviselő volt, és nem megválasztott polgármester - kapott egy névtelen levelet erről.Ellenőrizték, és felvételük van arról, hogy a takarítónőt a hivatali kocsi vitte el Pokorni házához.Az ügyben feljelentést tettek, a BRFK pedig hivatali visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást.Az eljárás átkerült Pest megyéhez Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány kérésére. A Kovács Gergely által megosztott határozat szerint Terdik azzal érvelt, "a feljelentéssel érintett személlyel, Pokorni Zoltánnal a beosztásából eredően munkakapcsolatban van, így elfogult." Ezt az érvelést az Országos Rendőr-főkapitányság megalapozottnak tartotta.Az önkormányzat szerint nincs ügyAz önkormányzati választás előtt a hvg.hu-hoz is eljutott több kép arról, hogy a takarítónőt hivatali autón szállítják a polgármester lakásához. (Ez ugyanabból a felvételből lehet, amit a Kutya Párt tett közzé.)Megkeresésükre az önkormányzat azt írta, "a polgármesteri hivatalban egyetlen kolléga munkaügyi státuszával sem történt visszaélés. A névtelen feljelentés alapján írt bejegyzést az MKKP nevű viccpárt nem túl színvonalas választási kampánya részének tekintjük."Az újbóli megkeresésre pedig azt válaszolták, "Marika néni évek óta, a szerény jövedelmét, nyugdíját kiegészítendő, tisztes óradíjért dolgozik Pokorni Zoltánnál. Természetesen nem a munkaidejében. Mindez soha nem volt titok, a hivatal többsége tudott róla."

Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak Pokorni Zoltánnal kapcsolatban

Az önkormányzat szerint nincs ügy, Marika néni nem munkaidőben takarít Pokorninál, és tisztességes óradíjat kap.

https://444.hu/2024/08/05/hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-nyomoznak-pokorni-zoltannal-kapcsolatban

2024-08-05 10:30:00

Olvasónk, Gerson Sára jelezte nekünk július 30-án, kedden, hogy a Magyar Rádió volt épületeinek bontásával megbízott West Hungaria Bau Kft.-tól (WHB) kaptak a ház lakói levelet, amiben arról értesítik őket, hogy július 29-én megkezdték a bontással szomszédos házak állapotfelmérését, és arra szólítják fel őket, hogy július 31-e szerda délután 4-ig keressék meg őket "egyeztetés vagy az esetlegesen az állapotfelméréstől való elállás céljából".A kormány villámsajtótájékoztatón jelentette be a bontás megkezdését.Nemrég számoltunk be arról, hogy a kormányközeli WHB nyerte a bontási munkát, cikkünkből a Pázmány Campus beruházásról is megtudhat részleteket, a bontásban érintett terület térképét is megtalálja:tette fel nekünk a kérdést Gáspár Sára, aki a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai volt főépülete melletti házban tulajdonos. Házuk másik fele a Szentkirályi utcára nyílik, ott található egyébként a legtöbb olyan lakóház, amit a bontás és a beruházás közvetlenül is érint.Mi a lakók baja ezzel a levéllel?Először is, mint Gáspár elmondta, egyszerűen be volt dobva a postaládába, feltehetően 29-én, a lakók többsége másnap vette észre, de sokan szabadságon vannak, ki tudja, mikor fogják elolvasni?Másodszor, a "Tisztelt Ingatlantulajdonosk, Bérlők" megtudhatják belőle, hogy az állapotfelméréssel az Expert-Mátrix igazságügyi szakértői jogosultsággal bíró céget bízta meg a WHB Kft., és hogy a felmérés már meg is kezdődött hétfőn, és egyeztetésre kérik az érintetteket. Az egyeztetésre azonban még két napot sem adnak, az "állapotfelméréssel kapcsolatban hozott döntést" szerdáig "szíveskedjenek jelezni". Hogy mit jelenthet, ha valaki elmulasztja ezt a határidőt, arra a már idézett mondat utal, amiAz sem egyértelmű, hogy ez hivatalos felszólítás-e vagy nem. Vajon a levélben megadott határidő felmentés adhat attól, hogy a WHB ne végeztesse el a felmérést azokban a lakásokban, melyeknek tulajdonosa nem jelzett vissza?Hogy jönnek a képbe a bérlők? Ilyen kérdésben csak a tulajdonos dönthet, övé a lakás, az ő kára, ha baj éri a bontás miatt - kérdés, hogy a bérlő képes lesz-e őt időben értesíteni, és ha nem értesíti, őt perelheti a tulajdonos, ha kár éri?A házakban önkormányzati tulajdonú lakások is vannak, a bérlők a Jószefvárosi Gazdálkodási Központtal (JGK) vannak kapcsolatban, a JGK képviseli a tulajdonos önkormányzatot - nekik mit kellene tenniük?Gáspár Sára azt is megjegyezte, hogy nagyon megijesztette ez a teljesíthetetlen feltételt szabó levél. Járt a Pázmány-építkezés miatt tartott lakossági fórumokon, látta, mennyire nem veszi figyelembe az emberek véleményét sem a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (EKM), sem az egyetem. Aggódik amiatt is, hogy - amint Lázár beharangozta - akár kivásárolhatja az EKM a lakásaikat, vagy éppen ki is sajátíthatja, gondolja, amire van már példa a kerületben egy másik egyetem beruházása kapcsán.Gáspár felemlítette, hogy a médiában Lázár úgy beszélt a környező lakóházakról, mint ahol alig laknak, Airbnb-s turisták töltik meg azokat, szerinte ezzel a kivásárlás jogosságát akarta alátámasztani. Az ő házukban 90%-ban tulajdonosok laknak, mondta, csak néhány itt tanuló külföldi diák bérlő van, és ez a jellemző szerinte a környéken is.Perényi Lászlót kérdeztük először, mit szól a WHB eljárásához. Ő a Civilek a Palotanegyedért (CaPE) elnöke, és aktív résztvevője a Zöld Palotanegyedért érdekvédelmi csoportnak is."Nem a felmérés ellem van kifogásunk - ez amúgy is kötelessége a WBH-nak -, hanem a módja ellen: hogya tulajdonosoktól. Jogállamban ennek nem így kellene történnie, a korrekt az lenne, ha időben, 8-15 nappal korábban és tértivevénnyel küldenének ilyen értesítést", mondta. A levelet azonban nem is postán küldték, csak bedobták a levelesládákba. Még az felmerült valamelyik lakó részéről, hogy "akár egy csaló is bedobhatta, aki hallott a bontásról, és most így próbál bejutni a lakásokba, hogy kirámolja azokat", tette hozzá. Az eljárás során azonban - annak minden furcsasága ellenére -, az építési hatóság betartotta a hivatalos utat a levelezésben, "itt is ez lenne a minimum".És hogyan érinti ez az önkormányzati tulajdonú lakásokat, ahol a bérlő végképp nem tud intézkedni?A legtöbb ember, akit megkerestem ezzel, vagy a hírt olvasta, vagy éppen tőlünk hallott a levélről először. A JGK-hoz semmilyen értesítést nem érkezett, tudtuk meg tőlük, - ők azért fontosak, mert a lakásokat érintő minden ügyben elsősorban nekik kellene intézkedniük -, de a Józsefvárosi Önkormányzatot sem értesítette a WHB. Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármesternek az elsőnek lennie, akinek tudni kellene erről - ő részt vett az EKM-mel folytatott egyeztetéseken is. Most azonban semmit mást nem tudott, mondani, hogy ő is másoktól hallott erről, "business as usual", azaz ahogy az lenni szokott ezekben az ügyekben.A Pázmány Campus beruházás a bontással tényvalósággá vált, és ennek a most induló sokéves folyamatnak ez a levél jelzi a kezdetét - ami legalábbis nyugtalanító.Hogyan kellett volna korrekt formában értesíteni a tulajdonosokat, akik a beruházásban ügyféli jogokkal rendelkeznek? Beszéltünk egy építési ügyekben is jártas, névtelenséget kérő jogász szakértővel, és ő alapvetően Perényivel értett egyet. Az érintetteket jó időben előre (min. 15 nap) ajánlott levélben, de a legjobb, ha tértivevényesben kellene egy hivatalos lépésről értesíteni, és ésszerű határidőt kell adni arra is, hogy intézkedni tudjanak.Hogy mi lesz ennek a folytatása, az egyelőre nem látható. De ha a levélre máig nem válaszolókat - feltehetően a többség nem lesz képes időben reagálni - joghátrány éri, akár perekre is számítani lehet.S végül idézzük Pikó András polgármester reakcióját: "Példa nélküli, agresszív és visszavonhatatlan károkat okozó az az eljárás, ahogyan a kormány a Pázmány-projekt kapcsán eljár a józsefvárosiakkal szemben."Megkerestük a West Hungaria Bau Kft.-is kérdéseinkkel - nem örültek a felháborodás hírének, amit a levelük kiváltott, s némi türelmet kértek a válaszra. Augusztus 2-én este Szabó Dusán, a WHB területi igazhatója e-mailben azt válaszolta, hogy a beruházással kapcsolatos tájékoztatás az Építés és Közlekedési Minisztérium kizárólagos hatásköre (a miérteket-hogyanokat firtató kérdéseinkre így nem tért ki), azonban ígéretet tett arra, hogy a "2024. július 29-énés az érintett Ingatlantulajdonosoknak "augusztus végéig biztosítjuk a időpontegyeztetés lehetőséget az állapotfelvétellel kapcsolatban. A módosított értesítő a napokban megküldésre kerül."Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf

Irreálisan rövid időt határidőt kaptak a lakók, a Rádió épületeit bontó cég ígéri, korrigálnak

Elindul a Pázmány Campus beruházásának új szakasza, a bontás. A beruházók eddig sem igazán álltak szóba az érintett lakókkal, akik aggódnak. A bontást bégző WHB Kft. most igyekszik korrigálni.

https://jozsefvarosujsag.hu/irrealisan-rovid-idot-hataridot-kaptak-a-lakok-a-radio-epuleteit-bonto-ceg-igeri-korrigalnak/

2024-08-02 17:38:00

A 4iG csoport észak-macedóniai piacra lépési lehetőségeiről tárgyalt a távközlési terület mobil és vezetékes szegmensében Észak-Macedónia miniszterelnök-helyettese, közlekedésért és kommunikációért felelős miniszter és a 4iG csoport elnöke - tudatta a távközlési vállalat az MTI-vel csütörtökön.Alekszandar Nikoloszki és Jászai Gellért a közlemény szerint Budapesten találkozott.A 4iG csoport észak-macedóniai piacra lépése tökéletesen illeszkedne a cég üzleti stratégiájába, amelynek egyik kiemelt célja, hogy folyamatosan növelje a vállalatcsoport jelenlétét a Nyugat-Balkánon - írták.A hivatalos találkozón mindkét fél hangsúlyozta a digitális infrastruktúra fejlesztésének kulcsszerepét a gazdasági és társadalmi fejlődésben. A 4iG elnöke érdeklődését fejezte ki a kommunikációs infrastruktúra-projektek, kiemelten a legmodernebb technológiai beruházások iránt az észak-macedóniai városi és vidéki területek összeköttetése érdekében. A kezdeményezés célja a felhasználói élmény javítása és a fenntarthatóság mellett, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés támogatása - közölték.A friss közlemény szerintJászai Gellért, a kormány kedvenc infokommunikációs beszállítójának elnöke elmondta: komoly szándékuk a piacra lépés, ezért a következő hetekben meg is kezdik a tárgyalást az észak-macedón kormánnyal, hogy meghatározzák a jövőbeli együttműködés kereteit.A 4iG csoport Magyarország második legnagyobb távközlési szolgáltatója és vezető IT rendszerintegrátora, növekvő befektetési portfólióval az űr- és védelmi iparágban is. A 4iG csoport 2022-ben lépett be a nyugat-balkáni távközlési piacra, erős pozíciókat szerezve Montenegróban és Albániában, majd elindította saját távközlési márkáját, a ONE-t. A márkanév alatt a 4iG nyugat-balkáni leányvállalatai eredményes átalakuláson mentek keresztül. A ONE Montenegro mostanra vezető szerepet tölt be az 5G mobilszolgáltatások piacán. A ONE Albania, amely a 4iG tulajdonába került albán távközlési vállalatok egyesítésével jött létre, az ország legnagyobb konvergens távközlési szolgáltatójává vált.Az eddigi legnagyobb nemzetközi beruházására készül az Orbán-kormány által kiemelten támogatott 4iGMint megírtuk, a 4iG csoport nagy kapacitású tengeralatti adatkábel kiépítését készíti elő a Telecom EgypttelA 4iG csoport egy nagy kapacitású tengeralatti adatkábel kiépítését készíti elő a Telecom Egypttel, amely Egyiptomot és Albániát kötné össze.A beruházás Észak-Macedónia számára is előnyös lehet a jövőben, mert hozzájárulhat az ország digitalizációjának felgyorsításához, valamint gazdasági növekedéséhez - írták.

Terjeszkedik a NER-kedvenc 4iG csoport, Észak-Macedóniában is már piacra léphet

A felcsúti multimilliárdos Mészáros Lőrinc barátja, Jászai Gellért által vezetett 4iG Nyrt. észak-macedóniai piacra lépési lehetőségeiről tárgyalt a távközlési terület mobil és vezetékes szegmensében.

https://alfahir.hu/hirek/terjeszkedik-a-nerkedvenc-4ig-csoport-eszakmacedoniaban-is-piacra-lephet

2024-08-01 19:08:00

40 millió forintot Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt-től a Mongóliáról szóló tévésorozatra. Körbe is utazta az ázsiai országot - írta egy lapunknak is elküldött közleményében a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője.Sebián-Petrovszki László felidézte, hogy amikor a pártja arról kérdezte a kormányt, hogy mire kapott a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa ekkora dotációt egy állami cégtől, akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba azt válaszolta, hogy a vállalat "kiemelten fontosnak tartja, támogatja az értékteremtő kezdeményezéseket a hazai kultúra, oktatás, egészségügy, valamint a sport területén".Felmentették a DK politikusát, Bayer Zsolt felesége újra bukott a vérplazma-bisznisz ügyébenAzonban a párt nem elégedett meg ezzel a válasszal és kikérte magát a szerződést is. E szerint Bayer Zsolt egy Mongóliáról szóló tévésorozatra kapta a közpénzt. A 14 részes alkotást - amit egyébként az állami média műsorán tekinthettek meg a nézők - "A Szent Kelet vesztett varázsa" címet viseli, amelyet "az értékteremtés és kultúra dream team-je" hozott össze. Bayer Zsolt mellett az ElkXrtuk című propagandafilm producerének, Kálomista Gábornak a fia, valamint Rogán Antal feleségének unokatestvére is részt vett az elkészítésben."A sorozat első részének első perceiben nemcsak a repülőre ülő Bayer Zsoltot láthatjuk, hanem egy térképes animációval is bemutatják a nézőnek, hogy az elsőszámú propagandista milyen útvonalon utazhatta körbe az ázsiai országot közpénzből" - fogalmazott Sebián-Petrovszki László.A sorozat 2024. februári sajtótájékoztatóján Bayer Zsolt azt mondta, bemutatja az országot és annak lakóit, valamint feltárja a magyar és a mongol kultúra, történelem közös szálait is. 12 epizód a különböző régiókat ismerti, majd a záró adás során történészek és kutatók segítségével DNS-egyezéseket keresnek a magyarok és mongolok között, ami alapján "egészen Aba Sámuelig" visszavezethető a közös vérvonal. Ehhez az MTVA a maga részéről annyit fűzott hozzá, hogy a sorozatban a mongol gasztronómia, kultúra és életmód elevenedik meg a Góbi-sivatagtól az Altai-hegységen át az ősi városig, Karakorumig.

40 millió forint közpénzt kapott Bayer Zsolt a Mongóliáról szóló tévésorozatra

Kultúra, történelem, közös vérvonal.

https://nepszava.hu/3245199_dk-bayer-zsolt-szerencsejatek-zrt-kozpenz-mongolia

2024-08-01 17:34:00

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali hatállyal arra szólította fel Varga Mihály pénzügyminisztert, hogycsoportosítson át 57 014 318 800 forintot a Maradványelszámolási Alapból.A kormányfő nem részletezte és nem is indokolta ezt a drasztikus lépését, így a költségvetési előirányzatok sorait kell megvizsgálnunk.Azokat a tételeket szedtük össze, ahol meghaladta a pénzosztás mértéke az egymilliárd forintot:Honvédelmi Minisztérium, Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása: 1 627,4 millió forint; A Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások: 1 859,8 millió forint (ingatlanok vásárlása), 10 615,5 millió forint (ingatlanok fenntartása);Pénzügyminisztérium, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (beruházások): 1 583,6 millió forint;Külgazdasági és Külügyminisztérium, Hungary Helps Programhoz kapcsolódó támogatások: 1 550,3 millió forint;Bethlen Gábor Alap támogatása: 5 453,2 millió forint;A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai: 1 253 millió forint;Állami beruházások, Jedlik Ányos Gimnázium felújításának további előkészítése és megvalósítása: 1 328,6 millió forint;Állami vasútfejlesztési beruházások: 1 175,1 millió forint;Állami közútfejlesztési beruházások: 1 425,9 millió forint;Miniszterelnöki Kabinetiroda, A kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása: 18 535,7 millió forint.A legnagyobb és vélhetően a legfontosabb tétel a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda számáraátcsoportosított tizennyolc és félmilliárd forint (18 535 732 134 forint).Mivel mostanában nem lesz hazánkban kiemelt nemzetközi sportesemény, ezért valószínűsíthetően ezt a pénzt a kiemelt állami rendezvények lebonyolítására kaphatta a Kabinetiroda, amit - augusztus 20-a közeledtével - várhatóana Szent István Napi Programsorozat, és a tűzijáték megrendezésére fordítanak majd.Korábban szóltak arról hírek, hogy a Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal legalább 12,5 milliárd forintot adott a szintén a Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek az idei Szent István Napi Programsorozatra.Az Index a K-Monitorra hivatkozva arról írt, hogy a költségek valószínűleg tovább emelkednek, mivel a tűzijáték megszervezéséhez 2,4 milliárd forintos támogatás is jön, így legalább 15 milliárd forint közpénzbe kerülhet az ünnepség. A tűzijátékra 2023-ban nettó 1,4 milliárd forintot, a kísérő ünnepségsorozatra pedig több mint nettó 10 milliárdot költött el a kormány. 2022-ben szintén nem volt olcsó augusztus 20-a megrendezése, amely nagyságrendileg 10,3 milliárd forintba került.

Minden idők legdrágább augusztus 20-ája lesz: Rogán Antal 18,5 milliárd forintot kapott az ünneplésre

Orbán Viktor miniszterelnök több mint 57 milliárd forintot osztott szét a Központi Maradványelszámolási Alapból a tegnap este megjelent Magyar Közlöny alapján. Az osztogatás legnagyobb nyertese a Rogán Antal vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda a maga 18,5 milliárd forintjával.

https://www.economx.hu/gazdasag/tuzijatek-rogan-antal-orban-viktor-varga-mihaly-augusztus-20.793830.html

2024-08-01 14:58:00

- Az Európai Ügyészségnél (EPPO) vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy mivel az unió központja Belgiumban van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium. Erről beszélt lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azután, hogy komoly vita alakult ki arról, ki léphet fel az olyan, uniós költségvetést károsító esetekben, amelyeket az egyébként nem EPPO-tag Magyarországon követnek el.A konkrét kiváltó eset az erdő nélküli lombkoronasétány ügye volt. Bár a magyar ügyészség már korábban is cáfolta, tegnap - az uniós hatóság TI-nek küldött levele alapján - arról írtunk, hogy valóban nyomoz az Európai Ügyészség az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében. Az európai ügyészségi levélben az áll: az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával. A levélből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai ÜgyészségA Legfőbb Ügyészség továbbra is állítja: az Európai Ügyészség nem járhat el a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyébenErre reagálva pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség arról írt: továbbra is Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány ügyében, és "Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt - mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek - az EPPO nem járhat el". Mint fogalmaztak, a belga delegált ügyész Transparency International Magyarországnak adott válasza szerint Belgiumban és Magyarországon elkövetett állítólagos bűncselekmény miatt folyik vizsgálat. A magyar vádhatóság értékelése szerint az Európai Ügyészség eljárása csak az EPPO-tag Belgiumot érintheti, azaz a belga delegált ügyész csak Belgiumot érintően járhat el.Bár az Európai Ügyészség levele erről nem ír, de ha az EPPO-nál az itteni, ám EU-s pénzt érintő pályázati csalás esetén Belgiumot is a bűnelkövetés helyének tekinti, akkor a jogi logika azt diktálja, hogy ebből következően Belgiumban is vádat emelhetnek az itteni csalások miatt. Persze kérdés, hogy a "belga ügyben" hogyan nyomozzon az EPPO Magyarországon. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a legvalószínűbb lehetőség, hogy ehhez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) régi, meglévő és bejáratott szervezetrendszerét használhatják fel. Az OLAF egyébként eddig is számos, EU-s forrásokat és fideszes köröket is érintő korrupciós ügyet derített fel - elég csak az Elios-ügyet említeni -, majd továbbított vádemelési javaslattal a magyar ügyészség felé, ám a Polt Péter vezette vádhatóság végül gyakran nem emelt vádat. A jelek szerint tehát az EPPO mintaügynek szánja a nagy port felvert és szimbolikus nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetét.- Az Európai Ügyészségnek akkor is helye lenne a lombkoronasétánnyal kapcsolatos eljárásban, ha a magyar hatóságok is rajta vannak - nyilatkozta a Népszavának Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő azt mondta,Szerinte az EU részéről tévedés volt elhinni, hogy az Integritás Hatóság vagy a pótmagánvád intézménye semlegesíteni tudja az ügyészség praktikáit. Az Európai Ügyészség beavatkozásában nem lát semmilyen problémát. Arra a kérdésre, hogy ez vajon áttörést jelent-e a jogi helyzetben, azt felelte, hogy ha az Európai Ügyészség megtalálta a megfelelő jogi megoldást, akkor jól tette, igaza van, s ha a lombkoronasétány ügyében eljárhat, akkor más ügyekben is.Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgálja

Elindult a kergetőzés a nyírmártonfalvai lombkoronasétány körül, a bűnelkövetés helye Belgium is lehet

Belgium is tekintető a bűnelkövetés helyének, amennyiben az uniós pénzből Magyarországon lopnak – Ligeti Miklós szerint egyre inkább eszerint jár el az Európai Ügyészség. Ezzel megkerülhetik a magyar távolmaradást is.

https://nepszava.hu/3245399_europai-ugyeszseg-nyirmartonfalva-lombkoronaserteny-nyomozas-bunelkovetes-belgium

2024-08-03 07:50:00

"Továbbra is Magyarországon folyik nyomozás az ún. nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében" - jelentette ki péntek délelőtt a Legfőbb Ügyészség. Az erről szóló közlemény leszögezi, hogy az EPPO-rendelet pontosan meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét, "ebből következően a Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt - mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek - az EPPO nem járhat el".Az ügy előzménye, hogy - mint arról lapunk is beszámolt - az Európai Ügyészség Transparency International Magyarországnak (TI) küldött leveléből csütörtökön az derült ki, valóban nyomoz az Európai Ügyészség (EPPO) a nyírmártonfalvai lombkoronasétánnyal összefüggésben. A vizsgálatról a Népszava írt először a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós nyilatkozata alapján, de a magyar ügyészség akkor is tagadta az eljárás indulását, s állította "Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány-ügyben." Ehhez képest a TI által nyilvánosságra hozott európai ügyészségi levélben az állt:az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával.A levélből egyértelműen kiderült az is, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai ÜgyészségA Legfőbb Ügyészség ezzel szemben pénteken arról írt,az Európai Ügyészség eljárása csak az EPPO-tag Belgiumot érintheti, a belga delegált ügyész csak Belgiumot érintően járhat el.A közlemény kiemeli, az EPPO főügyésze, Laura Codruta Kövesi és Polt Péter magyar legfőbb ügyész által 2021 tavaszán aláírt munkamegállapodás szerint Magyarország Ügyészsége a büntetőügyekben folytatott uniós igazságügyi együttműködés eddigi eszközeivel támogatja az Európai Ügyészség munkáját, miként az EPPO is ezen jogi intézmények használatával fordul a magyar ügyészség felé. Az ügyészség így továbbra is fenntartja a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség 2024. július 15-én kiadott sajtóközleményében foglaltakat, mely szerint Magyarországon, a NAV előtt folyik nyomozás az ügyben.Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgáljaMint arról korábban többször írtunk, az Orbán-kabinet - a megannyi ellenzéki, civil követelés ellenére - nem akart csatlakozni az uniós vádhatósághoz, így az EU-s pénzeket érintő, kormányközeli korrupciós ügyekben kizárólag a magyar ügyészség járt el, ha egyáltalán indult vizsgálat. Ez nem segített csillapítani azokat az uniós kritikákat, amelyek szerint nem elég eredményesek Magyarországon a magas szintű korrupció elleni intézkedések. Szakmai vélekedések szerint rengeteg uniós forrás befagyasztását elkerülhette volna a kormány, ha az ország csatlakozik az EPPO-hoz. Arról már korábban is érkeztek hírek, hogy az EPPO változtathat eddigi távolságtartó álláspontján, s azt az új megközelítést veti be: akkor is van joga az uniós forrásokat érintő csalások ügyében nyomozni, ha az adott uniós tagállam nem EPPO-tag.Azt nem részletezi az európai ügyészség levele, hogy technikailag miként zajlik a lombkoronasétány ügyében indított eljárás. Büntetőjogi forrásaink szerint akár az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF) vagy az Europolon keresztül is nyomozhatnak Magyarországon. Egy más forrásunk inkább úgy vélte, hogy az EPPO csak kialakít egy jogi véleményt és azt adja át a magyar ügyészségnek.A nyilvánosságra hozott levél miatt még a legújabb közlemény megjelenése előtt megkerestük a magyar ügyészséget, és megkérdeztük, miért állították, hogy az EPPO nem indított vizsgálatot. Csütörtök este a vádhatóság lapunknak csak annyit írt: még időt kérnek a válaszadásra.Itt a bejelentés, az Európai Ügyészség nyomoz a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében

A Legfőbb Ügyészség továbbra is állítja: az Európai Ügyészség nem járhat el a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében

Péntek délelőtti közleményében ismét leszögezte, hogy Magyarországon, a NAV előtt folyik nyomozás.

https://nepszava.hu/3245326_nyirmartonfalvai-lombkoronasetany-europai-ugyeszseg-legfobb-ugyeszseg

2024-08-02 13:55:00

Júniusban fogadta el az Országgyűlés a kastélytörvényt, melynek lényege, hogy a korábban állami tulajdonban lévő kastélyállomány egy része, 48 épület parkkal és ingóságokkal együtt ingyenesen átruházható olyan magánszemélyeknek vagy piaci szereplőknek, akik képesek vállalni, hogy az ingatlanok állagromlását megelőzik és megtartják azok közfunkcióját.Támogatóink hozzájárulása nélkül ez a cikkünk sem készülhetett volna el. Ne csak olvassa, támogassa is lapunkat: kattintson ide, vagy erre a linkre.TartalomLázár, a kastélyok uraA kastélyok privatizációjában az építési és közlekedési miniszter, Lázár János hoz döntéseket az állam képviseletében.A kastélyok, kastélyparkok és ingóságok új tulajdonosait segítheti az állam beruházási és fenntartási támogatással, erről szintén a Lázár-féle minisztérium dönt.A 48 privatizálandó kastély zöme a kastélyprogram keretében felújított épület, köztük a hazai kastélyállomány több kiemelt történeti-építészeti jelentőséggel bíró épületével mint a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a tatai Esterházy-kastély, a sárvári Nádasdy-vár, a füzérradványi Károlyi-kastély.Közpénzből felújítottA listán szereplő épületek döntő többségében azonosak a néhány éve, szintén Lázár János által kezdeményezett Nemzeti Kastély és Várprogram nyomán közpénzből felújított ingatlanállománnyal, kiegészülve további épületekkel.A kastélytérképA Gulyáságyú Média térképre tette az ingyenesen megszerezhető kastélyokat, melyet most olvasóink rendelkezésére bocsájtunk.További részletek az Építészfórum cikkében.A privatizálandó kastélyok listáját itt találja.Magyarországon nem mindenki engedheti meg magának, hogy fizessen a hírekért, pedig roppant fontos, hogy minél többen tájékozódjanak független forrásból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Gulyáságyú Média cikkei, videói, podcastjai mindenki számára ingyenesen érhetőek el. Amennyiben Ön viszont megteheti, támogassa küldetésünket akár csak havonta egy kiló kenyér árával, hogy cikkeinkkel olyanokat is elérjünk, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek a hírekért.

Térképen a kormány által ingyenesen magánosítandó kastélyok

Ön melyiket venné a nevére ingyen? Böngésszen!

https://gulyasagyumedia.hu/2024/08/03/terkep-kormany-ingyenes-privatizacio-kastelytorveny/

2024-08-03 14:50:00

A veszprémi, főként kirándulóbuszokat üzemeltető Balaton Busz nyerte meg Hódmezővásárhely tömegközlekedésének pályázatát, írja a Hódpress. A szerződés kétszer két évre szól, a keddi közgyűlésen el is fogadták a döntést, így hivatalos, hogy szeptember elsejétől ez a cég biztosítja majd a tömegközlekedést a városban."Ilyen a verseny, aki a legjobb árat adja, az nyer" - mondta Márki-Zay Péter polgármester a Vásárhelyi Televíziónak, mivel a jelenlegi szolgáltató Jovány Busz Kft. száz forinttal emelte a kilométerdíjat új buszok vásárlásának terve miatt, a Balaton Busz pedig 475 Ft/km-es nettó árával a mostani ár alá kínált hét forinttal.A polgármester örül a kedvező ajánlatnak annak ellenére, hogy szerinte a cég Lázár Jánoshoz lehet "bekötve". Úgy tudja, a cég legnagyobb bevétele nem a kirándulóbuszok szervezéséből származik, mivel az több mint egymilliárdos forgalmat bonyolít a Lázár János minisztériuma alá tartozó Volánbusszal. Ha ezek az információk helyesek, "lehet, hogy az indulásuk sem teljesen véletlen és spontán", jegyezte meg a polgármester.A Jovány Busz nem támadta meg az eredményt, de Márki-Zay szerint "mindenfajta jogi lehetőséggel próbálkoztak", mivel úgy gondolták, a Balaton Busz nem felelt meg minden követelménynek. A polgármester leszögezte, hogy Hódmezővásárhelyen mindig nyílt verseny van, a legjobb ajánlat győz, és az új szolgáltatónak alacsonypadlós, klímás buszokat kell biztosítania késések és járatkimaradások nélkül. Azt mondta, ha a Balaton Busz nem felel meg a kiírásnak vagy nem indul el, akkor nem fognak fizetni nekik.A Szegeder azon kérdésére, hogy veszprémiként miért indult el a pályázaton a Balaton Busz, a cég azt válaszolta, hogy Békés vármegyében, pontosabban Orosházán is "vannak érdekeltségeik, tehát annyira nincs messze Hódmezővásárhely"."A Volánbusz valóban partnere a Balaton Busz Bt-nek, mint sok más buszos vállalkozásnak hazánkban. Ezek mind pályázatok útján elnyert munkák voltak" - írták a Volánbuszhoz fűződő kapcsolatukról, hogy egymilliárdos forgalmat bonyolítottak volna, tagadták.Válaszukban megígérték, hogy a kiírásban szereplő három alacsonypadlós buszt biztosítani fogják, a lehetséges késésekkel és járatkimaradásokkal kapcsolatban pedig azt mondták, egy meghatározott menetrend szerint közlekednek a buszok, amiről nem a Balaton Busz dönt, és "ha ez a menetrend jól van kialakítva, akkor nem lesznek késések".

Márki-Zay szerint Lázárhoz lehet bekötve a buszos cég, amely Hódmezővásárhelyen elnyerte a személyszállítást

Márki-Zay Péter polgármester szerint lehet, hogy a Balaton Busz indulása nem „teljesen véletlen és spontán”, a jelenlegi szolgáltató pedig úgy véli, a győztes nem felelt meg a pályázati kiírásnak.

https://szegeder.hu/megye/2024-08-02/marki-zay-szerint-lazarhoz-lehet-bekotve-a-buszos-ceg-amely-hodmezovasarhelyen-elnyerte-a-szemelyszallitast/66a364c647d3c002f0044b73

2024-08-02 11:36:00

A Transparency International Magyarország feljelentése nyomán bűnügyi nyomozást indított az Európai Ügyészség a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében - derül ki abból a közleményből, amely csütörtökön jelent meg a korrupcióellenes szervezet honlapján. Az Európai Ügyészség erről egy július 31-i levélben tájékoztatta a Transparency International MagyarországotArról, hogy az Európai Ügyészség nyomoz, Ligeti Miklós, a TI magyarországi igazgatója ejtett el néhány idő előtti megjegyzést a lapunknak adott július 15-i nyilatkozatában. - Ez egy frontáttörésnek minősült, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, amely ezért elméletileg nem köteles eljárni.Végül mégis az a belső döntés született, hogy az uniós források tekintetében mindig van hatásköre az Európai Ügyészségnek- fogalmazott akkor Ligeti Miklós.Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgáljaMagyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Az Orbán-kormány 2021 júniusában arra a hivatkozva hárította el a belépés lehetőségét, hogy az Európai Ügyészség megjelenése sértené Magyarország szuverenitását, az alapító dokumentuma nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása.

Itt a bejelentés, az Európai Ügyészség nyomoz a nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében

Magyarország nem a szervezet tagja, de úgy tűnik, EU-s döntés született, hogy minden uniós forrásokat érintő ügy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik.

https://nepszava.hu/3245256_europai-ugyeszseg-nyomozas-magyarorszag-nyirmartonfalva-lombkoronasetany

2024-08-01 21:10:00

Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során nem merült fel, elutasították Dobrev Klára csongrádi ingatlanok jogellenes megszerzésére utaló kérelmét, közölte csütörtökön a Fővárosi Főügyészség. A tájékoztatás szerint a DK-s politikus hét Csongrád-Csanád vármegyei termőföld zsebszerződéssel történő átruházása miatt kért ügyészi keresetindítást. Az elvégzett vizsgálatok megállapították, hogy"egy ingatlan esetén kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy az jogszerűen, érvényes és hatályos jogügyletek eredményeként került a jelenlegi magyar állampolgár tulajdonosához.""Hat ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll, amelyeket jelzálogjog terhel, azonban a jelzálogjog bejegyzések alapjául szolgáló kölcsönszerződések semmisségére utaló tény vagy adat nem merült fel. Ezért a bejegyzett jelzálogjogok ügyészi perindítás útján nem törölhetők."Az ügyészség áttekintette az adásvételi szerződéseket is, ezekről megállapította, hogy"a felek nem színleltek, a szerződés jóerkölcsbe nem ütközött, és tévedésbe ejtés miatti érvénytelensége sem állt fenn. A szerződés nem ütközött a megkötésekor hatályos termőföldtörvénybe sem, mert az ugyan tiltotta a termőföld külföldiek tulajdonába kerülését, azonban a perbeli esetben magyar állampolgárok kötöttek egymással adásvételi szerződést."Dobrev Klára május végén állt elő azzal, hogy a csongrádi földmaffia egyik figurája volt Sulyok Tamás még ügyvédként, törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, pénzért játszott át magyar termőföldet külföldieknek. A DK-s politikus szerint Szeged környékén több mint 1000 hektár termőföldet érintett a földmaffia üzlete, ennyi földet segített 3-4 ügyvéd külföldi kézre juttatni: egyikük az ajándékozást, a másik a kölcsönszerződést ellenjegyezte. Egyikük volt Sulyok Tamás. (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).

Elutasították Dobrev feljelentését, az ügyészség nem talált zsebszerződésekre utaló nyomokat

A DK-s politikus hét Csongrád-Csanád vármegyei termőföld ügyében tett feljelentést.

https://444.hu/2024/08/01/elutasitottak-dobrev-feljelenteset-az-ugyeszseg-nem-talalt-zsebszerzodesekre-utalo-nyomokat

2024-08-01 12:10:00

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a múlt héten írta alá a szerződést a VIII. kerületi Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér - Múzeum utca - Szentkirályi utca által határolt területen található, nyolc különféle rendeltetésű épület bontására a tendergyőztes West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel. A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz több szálon kötődő vállalkozás 1,7 milliárd forintért vállalta az összesen 32600 négyzetméter bontását és a sitt elszállítását.A minisztérium reményei szerint jövő év tavaszára eltűnik a Magyar Rádiónak egykoron helyet adó ikonikus épületegyüttes, beleértve a legendás hatos stúdiót, a fém szerkezetű Pagodát. Csupán a Bródy Sándor utcai homlokzat és traktus marad meg. A rádió épületei mellett további három régi bérházat is ledózerolnak a tömbben, hogy felépülhessen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa.A NER-közeli WHB bonthatja le a Magyar Rádió épületeit a PalotanegyedbenA Nemzeti Múzeum mögött lévő területet szerdán, Lánszki Regő építészeti államtitkár Pázmány-projektről tartott sajtótájékoztatója után sietve körbe is kordonozták. Augusztusban csak az épületek kiürítése zajlik majd, a tényleges bontási munka szeptemberben kezdődik. Lánszki arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, hogy mit akarnak. Lázár János miniszter ugyanis korábban bejelentette, a beruházás közvetlen környezetében - a Bródy Sándor u. 9, illetve a Szentkirályi u. 23., 29-31 és 33-35. szám alatti társasházak lakástulajdonosainak vételi ajánlatot tesznek. De a maradók lakásait is felméri a WHB és jegyzőkönyvet vesz fel, így a bontáskor keletkező sérülések pontosan követhetőek lesznek. Ezeket a kivitelező garanciálisan köteles a munka végén kijavítani. Ehhez azonban az érintettek együttműködésére van szükség. Az első értesítést az állapotfelmérésről hétfőn már ki is küldték - hangsúlyozta az államtitkár.Lázár János felújítási és vételi ajánlatokkal venné rá a józsefvárosiakat, hogy támogassák ötletétA sietős bontáskezdés mégis meglepő, hiszen a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert is indított az ide tervezett új campus-beruházása ellen. Köztük a bontási engedélyt is megtámadták. A bíróság azonban elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket. A per viszont csak szeptemberben kezdődik el.Visszavonta a kormányhivatal a Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyétA Pázmány egészének Budapestre költöztetéséről 2020 márciusában nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt, ami gyorsan át is ment a fideszes törvényhozói gépezeten. Ennek értelmében az állam "ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen" átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét a Palotanegyedben, amiért megkapta a piliscsabai Makovecz-házakat, amelyekkel azóta sem tudnak mit kezdeni.- válaszolta a Népszava hasznosítást firtató kérdésére Lánszki.A VIII. kerületi tömbre viszont hamarjában kiírtak egy építészeti tervpályázatot, amelynek eredményét 2021 novemberében hirdették ki. A politikai palettáról azóta lekerült Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár hirdette ki, hogy a pályázatot a Közti-Hamburg konzorciuma nyerte el. A tervezők fő célja a campus területén lévő Károlyi- és Eszterházy-paloták megőrzése volt. Ezekhez igazodnak a fenntarthatóságot szem előtt tartva az új részek.Az akkori tervek szerint az új campuson többek között egy nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas kézilabdacsarnok, 750 négyzetméteres fitneszterem, 200 fős kollégium, valamint egy 500 fős előadóterem és egy 400 fős étterem is épült volna az irodák, tantermek, könyvtár, laboratóriumok, és az egyetemi kápolna mellett. A beruházás befejezését legutóbb 2027 szeptemberére ígérték. A kormány azonban nemrég 2025. december 31-ig tolta ki az előkészítés határidejét. Az államtitkár szerdán már arról beszélt, hogy a módosítások miatt elképzelhető, hogy az átadás 2028-ra csúszik.Hiába a polgármesteri határozat, az Orbán-kormány szerint az orosz-ukrán háború miatt le lehet bontani a Magyar Rádió egykori székházátAz ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzat és a Palotanegyed lakói egyáltalán nincsenek lenyűgözve a grandiózus tervektől, mondván túl sok funkciót akarnak bezsúfolni, miközben a városrész már így is túlterhelt, kevés a zöld, sok az autós, sőt már a gyalogos is. A józsefvárosi testület tavaly decemberben változtatási tilalmat rendelt el a campus tervezett területére. Pikó András polgármester szerint az állam részéről "nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán". A Pest megyei kormányhivatal azonban kiadta a bontási engedélyt, hétfőn pedig megjelent egy kormányrendelet,A nyomatékosítás kedvéért szerdán Lánszki Regőt is kiállították a Károlyi-palota elé, ahol elmondta: "az új campus az elmúlt 35 év legnagyobb állami oktatási beruházása. A 200-250 milliárdos beruházás nem csak egyetemépítés, hanem fővárosi léptékben is meghatározó jelentőségű városfejlesztés, amelynek megvalósítása egész Budapest érdeke. Kiemelte, hogy az eddig elzárt műemléki épületeket megnyitják a városlakók előtt, az ott elérhető szolgáltatások közül többet a fővárosiak is igénybe vehetnek majd, a jelenlegi 7 százalékról 20 százalék fölé emelik a zöldfelület arányát. A bontással kapcsolatban azzal nyugtatta a környéken élőket, hogy a vállalkozó kiválasztásánál fontos szempont volt a gyorsaság, a munkavégzéskor igyekeznek leszorítani a szálló por mennyiségét, az engedélyezéshez szükséges statikai állapotfelmérések pedig elkészültek.Az államtitkár reményei szerint a bontás jövő tavaszi befejezésére elkészülnek az új kiviteli tervek is. A korábbiakat éppen az önkormányzat és a lakosság kérésére alakítják át, de ez nem érinti az épületek külső megjelenését. Az új elképzelések szerint a kollégium kikerül a campusból, egy szomszédos utcában - a pontos helyszínt a tulajdonossal jelenleg is zajló tárgyalások miatt nem árulta el - épül majd fel, cserébe nagyobb lesz a korábban tervezettnél. A tornacsarnok a pincéből a földszintre kerül és további parkolóhelyeket alakítanak ki. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy sem a lakosságtól, sem az önkormányzattól nem kaptak konkrét javaslatokat a campus körüli utcák fejlesztésére. Pikó ezzel szemben azt írta közösségi oldalán, hogy a javaslatcsomagot küldtek a tárcának, de nem kaptak rá választ.A kiviteli tervek átdolgozásával az eredeti 62 ezer négyzetméter 57,5 ezerre csökkenthető - válaszolta lapunknak Lánszki Regő, aki bízik abban, hogy a racionalizálás eredményeként a költségek is csökkennek. Úgy vélte, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó új campus azokat is meggyőzi majd, akik most még félnek a változástól. Nem csak az ide járó 4000 hallgató számára kínál majd korszerű életteret a létesítmény, a környék életminősége is javul majd a beruházással.A Népszava azon kérdésére, hogy ennek a 250 milliárdnak, ha már egyszer oktatási projektként hivatkoznak rá, vajon nem lett volna jobb helye az igencsak forráshiányos oktatásban másutt, az államtitkár azt válaszolta:Pikó András: Gyarmatosítóként bánik a józsefvárosiakkal a katolikus egyház és a kormány

Elutasították az új Pázmány-campus építése ellen tiltakozó civilek kérelmét, kezdődhet a Magyar Rádió ikonikus épületegyüttesének bontása

A helyére kerülő épületek kiviteli terveit viszont még csak most rajzolják át.

https://nepszava.hu/3245094_pazmany-campus-magyar-radio-bontas-tiltakozas-civilek-west-bau-hungaria

2024-07-31 20:35:00

7 milliárd forintot vett el egy tollvonással a kormány Paks városától azzal, hogy különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A terület - és a bevétel jelentős része - innentől a Tolna Vármegyei Önkormányzaté lesz.A 7 milliárdos összeget Heringes Anita MSZP-s politikus, a város új polgármestere számolta ki. (A választáson a Deák Ferenc Egyesület színeiben indult, jelöltjeik többséget szereztek a képviselő-testületben.) A 444-nek azt mondta, ennyit tesz ki az iparűzési adó, a telek- és építményadó. A városnak 19 milliárdos a költségvetése, szóval az összeg jelentős részét elvonta a kormány. "Nem volt teljesen váratlan a lépés, hiszen a fideszes képviselők azzal kampányoltak, hogy amennyiben nem ők nyernek, elveszik például az építményadót a várostól. Abban bíztam, hogy csak blöffölnek, és csak a választókat akarják befolyásolni. Kiderült, hogy nem. Az alapvető működéshez szükséges pénzt vették el."- mondta. Azt még nem tudja megmondani, hogy mennyiben kell felülírni mindent, amit eltervezett - a hivatali dolgozókkal és szakemberekkel most nézik át, mi mozdítható és mi nem, értelmezik az adótörvényt, a kiemelt és különleges beruházásokra vonatkozó jogszabályokat -, de nincs elkeseredve. Azt mondja, a kormánynak szüksége van a Paks 2 beruházásra (amit egyébként szerinte minden paksi támogat), így rengeteg célzott támogatásnak kell érkeznie a városba.Heringes Anita"Paks város nélkül nincs Paks 2." Ez nem azt jelenti, hogy polgármesterként viszontzsarolással próbálkozna, de azt mondja, az építkezéshez szükség van térségfejlesztésre, csatornahálózat építésre és infrastrukturális beruházásokra is."Az ide érkező orosz családok gyerekeit is el kell látni, ahhoz oktatás és egészségügyi intézmény is kell." Térségfejlesztésre korábban Szijjártó Péter és Lázár János is plusz 40 milliárdot ígért, az előző években pedig több száz milliós fejlesztési pénzekről beszéltek. Heringes Anita kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását és Lázár János meghallgatását, de miután csak október elsejével lép hivatalba, ezt csak önkormányzati képviselőként tehette meg. A regnáló polgármester, Szabó Péter azt ígérte neki, jövő hétre összehívja.

"Azt hittem, csak blöffölnek" - a kormány 7 milliárdot vett el Paks 19 milliárdos költségvetéséből

Októbertől ellenzéki vezetésű lesz a város, a kormány nem hagy náluk sok pénzt: egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A leendő polgármester szerint az alapvető működéshez szükséges pénzt veszik el.

https://444.hu/2024/08/01/azt-hittem-csak-bloffolnek-85-milliardot-vett-el-a-kormany-pakstol

2024-08-01 14:07:00

Megveszi a magyar államtól két biztosítótársaság, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító 66,9 százalékát a Gránit Biztosító, amelynek tulajdonosa a Waberer’s International, végső soron pedig többségében Tiborcz István, Orbán Viktor veje. A cégek 33,1 százaléka állami tulajdonban marad. Miért fontos ez? Az állam 2023 áprilisában nem titkoltan átmeneti jelleggel vette meg a Posta biztosítókat a korábbi német tulajdonosától, de egyelőre nem tudni, hogy a Waberer’s-nek milyen konstrukcióban adja tovább. Amint azt a Telex megírta, csak utólag derült ki, hogy a 2023-as vételár 27,8 milliárd forint volt, és várhatóan csak jövőre fogjuk megtudni, hogy ennél többért vagy kevesebbért adták tovább a két céget - utóbbi elég nehezen megválaszolható kérdéseket vetne fel. Felülnézet: Nagy Márton miniszter már 2022 őszén bejelentette, hogy az állam "fizikailag is be fog lépni a biztosítási piacra, amivel a konszolidációt kívánja elősegíteni", Kovács Zsolt miniszteri biztos pedig (például ebben a Portfolio-interjúban) nyíltan kijelentette, hogy a szektorban az állam szerepvállalása csak átmeneti. Az utóbbi pár év fejleményei alapján is látszik, hogy amikor a biztosítási szektort nemzetstratégiai fontosságúnak minősítik és a többségi magyar tulajdon megteremtéséről beszélnek, akkor az állam szerepét végső tulajdonos helyett adásvételi közvetítőként kell elképzelni. Tágabb kontextus: 2021 tavaszán egy kormányrendelet megakadályozta, hogy az Union Biztosító tulajdonosa (VIG) megvegye az Aegon magyar üzletágát, majd az állam 45 százalékos tulajdonossá vált a VIG-ben. Ebből tavaly év végén 35 százalékot vissza-eladtak a VIG másik, osztrák tulajdonosának, vélhetően azért, mert kellett a pénz a budapesti reptér üzemeltetőjének megvételéhez. Ez a fajta aktív konszolidációs szerepvállalás elvileg azért lehet problémás, mert a kormány - az MNB mellett - a szabályozás és az adózás révén is alapvetően befolyásolhatja a piacot, azaz más tárgyalási pozícióban van, mint azok, akiknek a megvett tulajdonrészeket később eladja. Erre egy példa, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Posta biztosítók 2023-as megvételét is, és ennek többek között az lett a következménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatta az ügyletet. Mi következik? A kormány által vágyott szektorszintű többségi magyar tulajdon a tavalyi eladással távolabbra került. A másik hazai szereplő, a CIG Pannonia Biztosító Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik többségi tulajdonában van, ők ketten a Magyar Biztosítóholding Zrt.-t is létrehozták 2023 elején - ez később a bankok mintájára akár egy NER-es gyűjtőhellyé is válhat. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell még vennie néhány biztosítót a kormánynak, ha el akarja érni a céljátBiztosítótársaságokban szerzett üzletrészekkel lepte meg magát az állam az elmúlt két karácsony során, ami az idén is megismétlődhet, mivel a felvásárlásoknak valószínűleg még nincs vége. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

A kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknak

Megveszi a magyar államtól két biztosítótársaság, a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító 66,9 százalékát a Gránit Biztosító, amelynek tulajdonosa a Waberer’s International, végső soron pedig többségében Tiborcz István, Orbán Viktor veje. A cégek 33,1 százaléka állami tulajdonban marad.

https://g7.hu/kozelet/20240709/a-kormany-mint-biztositasi-ugynok-vasarlas-utan-eladas-tiborcznak-es-az-osztrakoknak/

2024-07-09 14:42:00

Évek óta látszik, hogy a kormányközeli vállalkozók építőipari cégei magasabb bért adnak alkalmazottaiknak az ágazati átlagnál. Sokáig úgy tűnt, hogy erre a közbeszerzésekre optimalizált NER-es cégek működési modellje a magyarázat: míg a valóban építési munkát végző vállalatok sok fizikai munkást foglalkoztatnak, addig az állami megbízásokat továbbpasszoló vállalatoknak szinte csak szellemi alkalmazottai vannak. Márpedig az építőiparban egy szellemi foglalkoztatott 60-70 százalékkal többet keres, mint egy fizikai melós. Mostanra azonban a NER-cégek bérelőnye már egyértelműen nem csak ebből ered. Más kérdés, hogy a kormányközeli vállalatok alkalmazottai így sem elsősorban maguknak keresnek pénzt. Mínusz 30-ból plusz 30 Nagyon látványosan emelkedtek a bérek az elmúlt években a hazai építőiparban. Az idei első negyedévben a bruttó fizetések 86 százalékkal voltak magasabbak, mint öt évvel korábban. A gyarapodás mértéke így még az átlagos hazai bérnövekedést is meghaladja némileg, aminek vélhetően az az oka, hogy az időszak jelentős részében munkaerőhiány volt a szektorban. Az ágazat egészen az építőipari árak elszállásáig nagyon pörgött, alig lehetett szakembert találni, így a vállalatoknak is többet kellett fizetni, ha meg akarták tartani embereiket, vagy újakat akartak felvenni. Bár 2021-2022-ben lelassult a növekedés, ám ekkor az infláció elszállása hajtotta tovább a béreket: a még mindig feszes munkaerőpiacon a fogyasztói árak rohamos emelkedése miatt hasonló ütemben kellett a béreket is emelni. Mindez természetesen a cégek bér jellegű kiadásain is látszott. Tavaly az ezer legnagyobb építőipari cégnél az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás a másfélszerese volt az öt évvel korábbinak és több mint duplája a 2015-ös szintnek. A bérek növekedésében azonban elég jelentős eltérések voltak a vállalatok tulajdonosi háttere szerint. Egyesével megvizsgáltuk a 35 legnagyobb hazai építőipari vállalat béradatait*A 35 legnagyobb árbevételű vállalat adatait néztük meg. Ezek közül 18 olyan volt, amely tulajdonosának egyértelműen van kormányzati kötődése, ezeket neveztük NER-cégeknek. A vállalatok közül kilenc volt nemzetközi hátterű és nyolc olyan magyar tulajdonú vállalat, amelnyek nincs egyértelmű politikai kötődése. , amiből az látszik, hogy ebben a körben a kormányközei vállalkozókhoz köthető cégeknél a piaci átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások. Ezek a cégek ugyan már 2015-ben is többet fizettek alkalmazottaiknak a piaci átlagnál, de a legnagyobb vállalatok körében az egyéb magyar tulajdonú és a nemzetközi hátterű társaságokhoz képest is jelentős lemaradásuk volt. Nyolc éve a legtöbbet a multiknál lehetett keresni: a külföldi tulajdonú társaságoknál az egy főre jutó személyi ráfordítás jó 30 százalékkal haladta meg a NER-es vállalatokra jellemző szintet. 2023-ra azonban ez megfordult: tavaly már a kormányközeli vállalatok fizettek 30 százalékkal többet. Szellemi/fizikai Mindez azt jelenti, hogy ezeknél a cégeknél tényleg nagyon jelentős bérnövekedés volt: az egy alkalmazottra jutó személyi ráfordítás közel a háromszorosára nőtt nyolc év alatt. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a mostani vezető NER-es építőipari cégek között 2015-ben még sok kifejezetten kicsi volt. Ebben az évben robbant ki a Simicska-Orbán háború, és ekkor kezdődött meg az állami megrendelések átcsatornázása az első Fidesz-ciklus közpénzszivattyújától, a Közgéptől más kormánybarát cégekhez. A Mészáros Lőrincnek tavaly 50 milliárd feletti osztalékot fizető V-Híd Zrt.-t például 2015 közepén alapították, de az elmúlt időszakban rendre évi 45 milliárd feletti bevételt elérő, szintén a Mészáros-családhoz köthető Fejér B.Á.L. forgalma is alig lépte át az 1 milliárdot abban az évben. A NER-es cégek ráadásul már csak a működési modelljük miatt is magasabb átlagbért kell, hogy fizessenek alkalmazottaiknak. Többször írtunk már róla, hogy ezeknek a vállalatoknak a jelentős hányada valójában nem igazán végez építési munkát. Fő funkciójuk, hogy elnyerik az állami megbízásokat, majd azokat szinte teljes egészében továbbpasszolják más építőipari cégeknek. Közben persze a pénz egy jelentős részét, nem ritkán 20-30 százalékát zsebre teszik. Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik, a hazai építőiparban pedig elég általános ez a jelenség. Mindez viszont azt is jelenti, hogy a kormányközeli építőipari cégek többségének viszonylag kevés fizikai alkalmazottja van, az ilyen vállalatoknál dolgozók nagy része szellemi munkát végez. A már említett, tavaly 50 milliárdos profitot hajtó V-Híd Zrt. például egyetlen fizikai munkást sem foglalkoztatott 2023-ban, de legalább 75 százalékos volt a szellemi alkalmazottak aránya a szintén Mészáros-érdekeltség Záévnél, és az ország legnagyobb építőipari cégénél, és az Orbán Viktor kötélbarátjához köthető Market Zrt.-nél is. Márpedig a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bére között nagyon jelentős, durván másfélszeres különbség van az építőiparban. Azaz a NER-es vállalatoknál már csak emiatt is magasabbnak kell lennie a fizetéseknek az átlagnál. Tényleg jól fizetnek Mivel szerettük volna kiszűrni ezt a hatást, megnéztük, hogy valóban csak a szellemi foglalkoztatottak magas aránya okozza-e a kormányközeli építőcégek bérelőnyét. Több mint ötven vállalatnál vizsgáltuk meg, hogyan alakul külön-külön a szellemi és fizikai munkások bére. Bár nem minden cég közli a megbontott adatokat, és például a Mészáros-csoport vállalatai és a Market Zrt. kérdésünkre sem árulták el ezt, a számokból egyértelműen kiderül, hogy nem csak a munkaerő megoszlása miatt magasabbak a bérek ezeknél a cégeknél. A NER-es építőipari cégek tényleg jól fizetnek. A Marketnél például az éves bruttó átlagbér 23,6 millió forint, ami havi nettó 1,3 millió forintos fizetést jelent. Bár a cégnél mindössze 44 fizikai alkalmazott dolgozik, külön pedig nem adták meg a szellemi és fizikai foglalkoztatottak bérét, a havi 1,3 millió forint azonban így is nagyon magas, hiszen az ágazatban a szellemi foglalkoztatottak átlagbére is csak a szűk fele ennek. Ha nem ennyire kiugróan, de hasonló a helyzet a Mészáros-cégek többségénél is. A csoporthoz tartozó vállalatok közül az R-Kord Kft.-nél, a már emlegetett V-Hídnál és Záévnél, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt közbeszerzést elnyerő RM International Zrt.-nél is 800 ezer és 1,1 millió közé esnek a céges nettó átlagfizetések. Ez pedig ugyancsak messze meghaladja még a szellemi foglalkoztatottnál mért ágazati átlagot is. Bár a Mészáros és Mészáros Kft.-nél ennél alacsonyabb számok jöttek ki, ott is 600 ezer feletti az átlagos nettó bér*A nettó bért az egy főre jutó bérköltségből kalkuláltuk a munkavállalót terhelő adók levonásával. Valójában azonban ez nem teljesen a nettó bér, hiszen a vállalatok bérköltsége a havi béreken túl a jutalmakat és prémiumokat is tartalmazza.. Az is elég szembetűnő, hogy ezek a vállalatok a szellemi munkát végző kollégákat fizetik meg jobban: ebben a körben talán még látványosabb a NER-es társaságok előnye. Ez persze nem meglepő, hiszen - amint erről már volt szó - főleg ilyen munkaerőt alkalmaznak. Ezzel szemben a nemzetközi építőcégek magyarországi leányvállalatainál általában magasabb a fizikai munkát végzők aránya, így ebben a munkaerőpiaci szegmensben inkább ezeknek a vállalatoknak van bérelőnye. Több vállalattól is kérdeztük, hogy mi a céljuk a bérezési politikájukkal, érdemi választ azonban szinte senkitől nem kaptunk. Megkeresésünkre csak a Market Zrt. reagált, kommunikációs vezetőjük kérdésünkre azt írta: "bérezési politikánk a csoport üzleti stratégiájához igazodik, támogatja a munkavállalók megtartását, és elégedettségét, és vonzóvá teszi cégünket a tehetséges jelöltek számára". Egy forint a munkatársaknak, három nekem Összességében tehát az látszik, hogy az építőiparban különösen szellemi foglalkoztatottként nagyon megéri NER-es cégnek dolgozni, hiszen akár 20-30 százalékkal is magasabb bért fizetnek, mint a konkurensek. Más kérdés, hogy van miből, hiszen a kiemelkedő bérezés ellenére ezeknek a cégeknek az alkalmazottai nem elsősorban maguknak, hanem a kormányközeli milliárdos tulajdonosoknak termelnek jövedelmet. A legnagyobb ilyen vállalatoknál az egy alkalmazottra jutó adózott nyereség 2023-ban már meghaladta 45 millió forintot, miközben ugyanez a mutató az építőipari top 1000-ben 8 és 13 millió forint között alakult az elmúlt években. De nem csak a kisebb cégeknél termelnek sokkal több profitot a NER-es vállalkozások: tavaly a 35 vezető építőipari vállalat közé tartozó nemzetközi és nem NER-es magyar cégek egyes alkalmazottaira is csak szűk feleennyi nyereség jutott. Mindez azt is jelenti, hogy a legnagyobb kormányközeli építőipari vállalatoknál a magas fizetések ellenére minden munkatárs durván háromszor annyi jövedelmet termel oligarcha tulajdonosának, mint amennyibe ő maga kerül a cégnek. Bár a szektorban általános, hogy az egy főre jutó adózott nyereség meghaladja az egy alkalmazottra eső személyi ráfordítást, a háromszoros szorzó kiugró, az iparági átlag ennek csak a töredéke. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy futott versenyt a százmilliárdokért Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Orbán Viktor túravezetőjeA 2010 és 2022 között legtöbb nyereséget termelő tizenöt építőipari cég közül négy Mészáros Lőrincé, de van két vállalat, amely külön-külön is 100 milliárd feletti összesített profitot hozott össze. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NERAmióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja. G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Nagyon megéri Mészáros Lőrincnek dolgozni

Az ágazati átlagnál jóval többet fizetnek alkalmazottaiknak a NER-es építőipari cégek. Más kérdés, hogy az alkalmazottak így is főleg a tulajdonosoknak termelnek jövedelmet.

https://g7.hu/vallalat/20240801/nagyon-megeri-meszaros-lorincnek-dolgozni/

2024-08-01 14:50:00

Nem csak a Bayer, volt ebben más is - válaszolta csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, amikor a bíró arról kérdezte, miért romlott meg munkakapcsolata egyik korábbi, közvetlen bizalmi emberével, Dienes Jánossal. Dienes Zugló főépítésze volt, egészen 2023 novemberéig, amikor leváltották pozíciójából. A volt főépítész nem fogadta el a váltást, elhagyta az önkormányzatot, majd pert indított volt munkáltatója ellen joggal való visszaélés miatt. Erről a perről korábban már részletesen írtunk: A Bayer-ügy valójában a Bayer Construct nevű beruházót takarja, Dienesnek viszont elmondása szerint nem a céggel gyűlt meg a baja, hanem velük kapcsolatban Horváth Csaba polgármesterrel. A Bayer bonyolítja beruházóként a Bosnyák-téri gigaépítkezést, ezt a kormányzat korábban hét rendelettel segítette. Dienes alapállítása az, hogy azért távolították őt el főépítészi pozíciójáról, mert szembement a polgármesterrel a beruházás ügyében. A polgármester ugyanis Dienes szerint nemhogy támogatta a beruházást, de azon volt, hogy a kerület minél gyorsabban egyezzen meg a Bayerrel, abba is hajlandó lett volna belemenni, hogy a cég ne fizessen semmit a területért a kerületnek. Dienes egyik fő állítása Horváthtal szemben az, hogy kettejük megromlott viszonya miatt a polgármester már 2022-ben ki akarta őt rúgatni. Ezt a polgármester azért nem tudta megtenni, mert bár Dienes az ő közvetlen munkatársa volt, hivatalosan a munkáltatója a hivatal, vagyis a jegyző, Tiba Zsolt. Tiba egy korábbi tanúvallomásában maga beszélt arról, hogy Horváth korábban többször is azzal fordult hozzá, hogy Dienest ki kellene rúgnia. Horváth a bíróság előtt csütörtökön arról beszélt, írásban ezt soha nem kérte Tibától, állítása szerint pont azért, mert nem volt rá jogköre, hogy ilyet tegyen. Azt viszont Horváth elismerte, hogy kettejük kapcsolata megromlott, így, ha megtehette volna, kirúgta volna Dienes Jánost. Ha nem csak a Bayer-ügy, akkor mi más miatt is tette volna ezt? Erről Horváth hosszan beszélt a bíróságon a csütörtöki tárgyaláson. Szerinte Dienes több ügyben is megváltoztatta a véleményét, voltak olyan építészeti témák, amiket kezdetben támogatott, később viszont támadni kezdett. Horváth amúgy azt állítja, Tiba döntött végül arról, hogy Dienest 2023 novemberében áthelyezik. Elmondása szerint a jegyző kereste őt meg azzal, hogy Dienesnél egy húszmillió forintos pénzügyi visszaélésre utaló esetet találtak, emiatt pedig nincs mérlegelési lehetősége, feljelentést kell tennie. A polgármester azt mondta, azért nem rúgták ki a főépítészt a gyanú miatt, mert "munkaügyi szempontból nem akartak prejudikálni", ugyanakkor muszáj volt, hogy munkaügyi következménye is legyen a dolognak. Tiba a bíróság előtt már korábban is beszélt egyébként arról, hogy a visszaéléssel kapcsolatban feljelentést tett, Horváth pedig most azt mondta, ezt az iratot nem látta, viszont úgy tudja, hogy a jegyző nem ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A polgármester ellen viszont Dienes fontolgat rágalmazási pert, miután egy tévéműsorban Horváth őt bűnözőnek nevezte. Horváth Csaba a június 9-i önkormányzati választáson újraindult ugyan a kerület vezetéséért, de veszített. Az új polgármester az őt legyőző Rózsa András momentumos politikus lesz októbertől - ő egyébként hosszú ideig Horváth helyettese volt a kerületben, és korábban ő is többször összekülönbözött a polgármesterrel, vitájuk hatáskörlevonásig fajult. Ezekről az időkről egyébként Rózsa a megválasztása után úgy nyilatkozott: A fél szemem mindig azon kellett tartani, épp mit akarnak ellopni a szocik. A polgármesterváltás miatt egyébként Dienes ügyvédje az eljárás felfüggesztését kérte, arra hivatkozva, hogy a kerület új vezetésével meg fognak próbálni megegyezni a munkaügyi perben. Erről a bíró egyelőre nem döntött, az eljárás egyelőre megy tovább, azonban a következő tárgyalás már októberben lesz, vagyis addigra Zuglónak már nem Horváth Csaba lesz a polgármester.

Horváth Csabát hallgatta meg a bíróság a zuglói főépítész munkaügyi perében

Meghallgatta Zugló polgármesterét is a bíróság abban a munkaügyi perben, amelyet a kerület volt főépítésze, Dienes János indított a kirúgása miatt. Dienes szerint a Bosnyák téri, állam által felkarolt gigaépítkezés miatt távolították el, Horváth más okot is említett, például egy állítólagos 20 milliós pénzügyi visszaélés gyanúját.

https://hvg.hu/itthon/20240705_horvath-csaba-tanu-dienes-janos-munkaugyi-per

2024-07-05 05:30:00

A hatósági ügyintézőnek felsőfokú végzettség kell, előnyt jelent, ha hatósági ügyintézésben van valamilyen tapasztalata, gyakorlata. Abból főzünk, ami a rendelkezésünkre áll. A közszférában nem olyan könnyű munkatársakat találni, egy szűk kör szokott jelentkezni, adott helyekre - magyarázta csütörtökön a Fővárosi Törvényszék egyik kis tárgyalójában Tiba Zsolt, Zugló jegyzője. Tibát tanúnak idézte a bíró egy munkaügyi perben, amit Dienes János indított, miután munkaviszonyát a kerület furcsán varrta el 2023 végén. Dienes Zugló főépítésze volt, így rajta ment át minden olyan nagyobb beruházás, amit a XIV. kerületben meg akartak építtetni, legyen szó akár kormányzati, akár szimpla, kerületi ügyekről. Illetve ment volna, Dienes ugyanis egy ponton elkezdte keményen bírálni ezeket a projekteket, különösen egyet, a Bosnyák téri gigaberuházást. Ő maga erre a sztorira már csak a Bayer-ügyként hivatkozik, a félreértések elkerülése miatt azonban itt érdemes tisztázni, hogy nem Bayer Zsoltról, hanem a Bayer Construct nevű beruházóról van szó. Dienesnek - elmondása szerint - nem is velük, hanem Horváth Csaba szocialista polgármesterrel gyűlt meg igazán a baja. Dienes és Horváth Csaba között Horváth 2019-es megválasztása után valamikor elmérgesedett a viszony. Nem világos, hogy pontosan mikor és miért, de úgy tűnik, kettejük kapcsolatának a Bayer-ügy ártott. A Bosnyák téri építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, ezzel a jogállással pedig gyakorlatilag a kormány kivette azt a helyi szabályozás hatálya alól, minden előírás alól felmentést ad, sőt, kormányrendeletbe foglalva állapít meg egyedi paramétereket a fejlesztő igénye szerint - írta a témában a Válasz Online. Erre a zuglói beruházásra összesen hét kiemelő rendeletet hoztak. Dienes pedig ezen a ponton feküdt keresztbe, neki ugyanis, mint főépítésznek városépítészeti szempontból ehhez még volt hatásköre. Belátta, hogy arra, hogy a beruházást pontosan miként valósítja meg a beruházó, nincs hatásuk, nem lehet rajta változtatni. Viszont azon igen, ahogyan a beruházás környezete fog alakulni. Ehhez el kellett volna fogadni egy településrendezési szerződést a Bayer Construct és Zugló között, amely megágyazott volna egy későbbi megállapodásnak. Utóbbiban rögzítették volna, hogy mit valósít meg a Bayer a korábban vállalt beruházáselemek közül, ahogy azt is, hogy mennyit fizet azért, amit végül nem épít meg. Utóbbi kategóriába tartozik például a beruházás alá tervezett mélygarázs, melynek értékét egy forrásunk óvatos becsléssel ötmilliárd forint körüli összegre lőtte be. Horváth Csaba polgármester a tárgyalások során elsőre azt támogatta, hogy a kerület minél gyorsabban egyezzen meg a Bayerrel, abba a verzióba is hajlandó lett volna belemenni, hogy a beruházó ne fizessen semmit. Időközben viszont kiderült, hogy a Bosnyák téri ingatlanberuházás épülettömbjére bejelentkezett az állam, 244 milliárd forintért vinnék kormányzati épületként az irodákat. Az első szerződéstervezetben ennek ellenére a kerület nem kért pénzt az eredetileg beígért, később viszont meg nem épített beruházáselemekért. A licit viszont később beindult, a folyamatos aggályok miatt a Bayer előbb 250 milliót, végül pedig már 2,5 milliárdot ajánlott. A településrendezési szerződés végül a felajánlott összegek ellenére sem jött össze. Dienes munkaviszonya pedig furcsa körülmények között megszűnt Zuglóban tavaly novemberben. Az esetről a sajtó már akkor beszámolt, több ok miatt is. Kezdetben azért, mert Dienesről hamar kiderült, hogy szakvéleményeiben élesen bírálta a beruházást. Később viszont már azért, mert Dienes munkaügyi pert indított eltávolítása miatt. Állítja, hogy joggal való visszaélés történt. Az önkormányzat viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Dienest nem akarták kirúgni. Tiba Zsolt jegyző a per csütörtöki tárgyalásán azt mondta, Dienesnek felkínáltak egy, a környezetvédelemmel összefüggő hatósági ügyintézői állást a hivatal igazgatási és hatósági főosztályán addigi főépítészi állása helyett. A főépítész azonban ezt komoly visszalépésnek érezte, nem fogadta el, ezért szűnt meg jogviszonya Zuglóban. Arról, hogy Dienes János főépítészből hatósági ügyintézőt csinál, Tiba Zsolt jegyző döntött saját hatáskörében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (7) b) és 63. § (2) d) pontja kötelező rendelkezése alapján. A kerület által hivatkozott 48-as paragrafus vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe való áthelyezésről szól. Kiemelt jelentősége ennek azért van, mert ha a 48. paragrafust alkalmazza a munkáltató, akkor nem szükséges indokolnia a munkavállaló felé, pontosan miért mozdítja őt el vezetői pozíciójából. A bíróságon csütörtöki vallomásában a hivatal humánpolitikai osztályát vezető jegyzői kabinetvezető azt mondta, Dienes, amikor tudatták vele a döntést, érdeklődött is annak okairól, viszont ők erre nem válaszoltak. Ha simán csak kirúgták volna, minimum írásba kellett volna adniuk annak okát. Dienes azt gyanítja, hogy azért távolították el, mert negatív szakvéleményeket adott a Bayer-ügyben, amely valójában egy több száz milliárd forintos beruházás, kormányzati érdekekkel. Az önkormányzat szerint az eltávolításnak viszont semmi köze a Bayer-ügyhöz. Valamilyen választ azonban a kerületnek a bíróságon kellett arra adnia, hogy miért döntöttek Dienes eltávolítása mellett. A Telex a peranyagból kibogozta, hogy három okot is találtak. Az egykori főépítész szerintük egyszer téves szakvéleményt adott egy ügyben, a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet, nem tartotta a megszabott határidőt, egyszer pedig egy olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt szüksége, lévén az, amire a beszerzést kiírták, már megvolt. Tiba Zsolt jegyző a bíróságon csütörtökön állította, hogy feljelentést is tett az ügyben, nyomozás zajlik, azt azonban ott nem árulta el, hogy pontosan ki ellen. Dienes viszont állítja, hogy ő tiszta, nem követett el semmit, sőt szerinte ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte felé. Szerinte végül a beszerzésből nem lett semmi, az önkormányzat nem költött rá pénzt. A volt főépítész állítja, hogy Horváth úgy vitte be a településrendészeti terv Bayer-féle verzióját a zuglói képviselő-testület elé, hogy az törvénytelen volt, így viszont nem érti, hogy a jegyző hogy engedhette be a testület elé azokat. Tiba viszont úgy látja, jegyzőként az a feladata, hogy utólag figyelmeztesse a döntéshozókat, ha törvénysértő előterjesztést fogadtak el. Azt pedig állítja, hogy a településrendészeti terveket azért hagyta, hogy bejusson a testület elé, mert nem talált bennük törvénysértőt. Mindemellett Dienes ügyvédje a bíróságon azt mondta, szerinte a jogszabályok alapján még csak át sem helyezhették volna az egykori főépítészt abba a hatósági ügyintézői pozícióba, amit szántak neki. Két okból sem. Egyrészt szerintük a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni. Másrészt pedig Dienesnek szakmai tapasztalata, vagy felsőfokú végzettsége környezetvédelmi területen nincs. A bíró azon kérdésére, hogy mégis miért akarták őt oda helyezni, Tiba azt mondta, hatósági ügyintézőkből folyamatosan hiány van a hivatalban, a lakásosztályra pedig például azért nem akarta Dienest helyezni, mert "az igazi kiszúrás lett volna" az ottani, fokozott munkaterhek miatt. "Minden munkavállalónál fontos, hogy neki a lehető legelőnyösebb, vagy inkább a legkevésbé hátrányos megoldást alkalmazzuk" - magyarázta Tiba. Az ő olvasatukban annyi történt, hogy miután hibákat találtak Dienes munkájában, döntés elé állították: vagy elfogadja a lefokozást, vagy távozhat, kilépési csomagjával együtt. Dienes ügyvédjének kérdésére viszont kiderült, hogy a volt főépítészt úgy akarták berakni hatósági ügyintézőnek, hogy konkrét munkaköri leírást nem kapott, vagyis úgy kellett volna döntenie egy új állás elfogadásáról, hogy hivatalosan nem is tudja, mit kellene csinálnia. Szintén az ügyvéd kérdésére derült ki az is, hogy Dienes ellen nem kezdeményeztek a hivatalban fegyelmi eljárást sem. Ennek elmaradását az ügyvéd azért kifogásolta, mert egy ilyen vizsgálat során megfelelően védekezhetett volna az ellene felhozottakkal szemben. Azonban Dienest úgy helyezték volna át, hogy nem indokolták, mi volt vele a baj, így csupán sejthette, hogy ha volt is probléma, az pontosan mi is. Dienes János ügyének pedig nincs vége, ügyvédjével beidéztetnék a bíróság elé Horváth Csaba polgármestert és Hadházy Ákost, Zugló országgyűlési képviselőjét is tanúként. Utóbbit azonban az önkormányzat ügyvédje kifogásolja, szerintük Hadházynak konkrét tudása az ügyben nem lehet.

Lefokozás, vagy bosszú? – Folytatódott a kirúgott zuglói főépítész munkaügyi pere

Dienes Jánost tavaly rúgták ki zuglói főépítészi pozíciójából, szerinte azért, mert szakvéleményeiben élesen bírálta a Bosnyák téren készülődő gigaberuházást. Az önkormányzat jegyzője szerint szó sincs ilyenről, Dienes hibázott, ezért akarták lefokozni. A volt főépítész viszont állítja, hogy ha hibázott is, őt arról nem tájékoztatták.

https://hvg.hu/gazdasag/20240601_dienes-janos-foepitesz-zuglo-bosnyak-ter-kirugas

2024-06-01 10:00:00

A szankcióellenes, békepárti magyar kormány ismét megszavazta a Moszkva elleni háborús szankciókat az EU Tanácsában - immár a 14. csomagot. Külön diplomáciai mélyütés, hogy az EU nemcsak megtalálta, de használni is szándékozik azt a jogi kiskaput, amellyel Magyarország nélkül - így a tanácsbeli vétót semlegesítve - Ukrajna katonai támogatására fordíthatja a büntetőrendelkezések részeként lefoglalt orosz állami vagyon újrabefektetéséből származó summát. Cserébe Szijjártó Péter komoly győzelemmel térhetett haza: az újabb csomag egy külön, a paksi bővítésről szóló bekezdéssel egészítette ki a szankciókról szóló tanácsi rendeletet. A projekttel kapcsolatos minden tevékenység általános és horizontális mentesítést kapott a rendeletben szereplő összes korlátozás alól - beleértve az új erőmű létesítését, üzemeltetését, karbantartását és üzemanyag-ellátását. Az új szabály mindössze egyetlen feltételt állít: minden tevékenységet két héttel előbb be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Ám csupán bejelentési kötelezettségről van szó, míg engedélyezésről vagy legalább tudomásulvételről nincs. A kormány az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta keményen küzd azért, hogy az orosz Roszatom befejezhesse - vagyis inkább elkezdhesse - a paksi bővítést. Bár a nukleáris ipart közvetlenül nem érintették uniós korlátozások, sokáig úgy tűnt, az egyre szigorodó szankciók miatt az orosz állami vállalat aligha lesz képes kivitelezni egy erőműépítést uniós területen. Különösen hogy az atomipart ugyan nem korlátozták, a pénzügyi rendszert azonban igen, és elkövetkezett a pillanat, amikor a bővítést finanszírozó államközi hitel lehívása és törlesztése is ellehetetlenült. A pénzügyi konstrukciót mégis sikerült olyan rugalmasra gyúrni, hogy szinte bármilyen korlátozás megkerülhetővé vált - és az EU erre áldását adta. Ahogy végül nem pusztán egyes intézkedéseknél nevesítve, hanem minden létező és jövőbeli uniós szankció alól biankó felmentést kaphatott a projekt. Nem világos, hogy mindez mennyiben a magyar diplomácia és a zsarolás eredménye, és mennyiben köszönhető a többi tagország érintettségének. Bár az erőmű "szíve", a reaktorsziget orosz gyártmány, a kiegészítő berendezések egész sorát nyugati cégek szállítják majd, az építkezésen pedig magyar és nyugati vállalkozások is dolgoznak. Márpedig a projekt hatalmas: a költsége 12 milliárd euró. Vagyis ekkora kulcsrakész árra csapott egymás markába 2014 elején Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Tekintve, hogy azóta eltelt tíz év, és a kivitelezés - jelen állás szerint - a 2030-as évek elejéig tart majd, borítékolható, hogy a teljes cech jóval nagyobb lesz. Kérdés, hogy mennyivel, és mikor tárják a nyilvánosság elé az áremelkedés tényét. A Siemens Energy például alighanem keményen lobbizott a paksi projekt mentesítéséért, miután a német kormány alatt működő exporthivatal nem adta meg az engedélyt az irányítástechnika leszállítására. A vállalat felügyelőbizottságának egyik tagja, Joe Kaeser a közelmúltban azt nyilatkozta, Magyarország "korlátlan összegű" kártérítésre perelhetné a vállalatot, ha nem teljesítene a Roszatom felé. Kaeser azt is belengette, hogy ha a Siemens Energy nem szállítja le az irányítástechnikát, a kínaiak vehetik át a helyét, és egy esetleges nukleáris katasztrófára utalva megjegyezte, hogy Paks közelebb van Németországhoz, mint Csernobil. A biankó mentesítéssel a szerződés teljesítése elől jó eséllyel elhárultak az akadályok, legalábbis Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója teljes optimizmussal nyilatkozott a Portfolio.hu-nak. A projekt szankciók alóli általános, horizontális mentesítése fontos fejlemény, mivel eddig a beruházás külön-külön volt nevesítve egyes szankciós intézkedéseknél - fogalmazott lapunknak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. Nehéz megmondani, a német kormány vajon az új szabály mellett is megpróbál-e beavatkozni, hogy a Siemens Energy leszállítsa az irányítástechnikát a Roszatomnak. A szakértő szerint az exportengedély visszatartása eddig is alaptalan volt, és Berlin nem fűzött hozzá indoklást. Bár a bővítés útjából elhárulni látszanak a legnagyobb akadályok, adódnak még nehézségek. A jelek szerint a Roszatom még mindig küzd az erőmű uniós szabványok és szabályok szerinti engedélyeztetésével. A Paks II. beruházás számtalan kisebb-nagyobb engedélyt megkapott már az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), de a legfontosabbat, a létesítési engedélyt még nem. Pedig a kérelmet majdnem napra pontosan négy éve nyújtották be - az eljárás normál időtartama pedig legfeljebb egy év lehetett volna. Ezt az OAH meghosszabbította, hiánypótlásokat kért, majd kiadta az engedélyt, ám úgynevezett visszatartási pontot hozott létre: e szerint az alapozásnak saját kockázatukra nekiláthatnak, ám a betonacél-szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az engedély alapját jelentő úgynevezett előzetes biztonsági jelentést (ebj). Ez 2022 novemberében megtörtént - az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. "A frissített ebj vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum" - közölte az OAH a HVG-vel. Vitalij Poljanyin, a beruházás tavaly év végén kinevezett projektigazgatója a Világgazdaságnak az engedélyezések nehézkességét azzal magyarázta, hogy az orosz szakembereknek időbe telt, mire elsajátították a számukra új eljárást: Oroszországban ugyanis elég mindent egy csomagban engedélyeztetni. Pletykák szerint a probléma valójában ennél súlyosabb, az orosz szabványok sokszor egyszerűen nem felelnek meg az uniósaknak, emellett az orosz mérnökök sok esetben nem támasztották alá számításokkal a dokumentációba írt különféle értékeket. Sokat vitatott kérdés, hogy - különösen a Paks I.-gyel való párhuzamos üzem idején - a Duna vizével megoldható-e mindkét erőmű hűtése. Ez már jelenleg is probléma, előfordult, hogy a meglévő erőmű teljesítményét csökkenteni kellett, mert a folyóba visszakerülő víz hőmérséklete megközelítette a 30 Celsius-fokos határértéket. Poljanyin szerint a két új blokkhoz terveztek plusz-hűtőberendezést, amely nagy hőség idején is megfelelő mértékre viszi le a hűtővíz hőmérsékletét. A kiegészítő hűtés szükségessége régóta tudott, egy ideje egyébként az is, milyen megoldást fognak alkalmazni: nem hűtőtavat, hanem hűtőcellákat - magyarázza Aszódi Attila. A berendezések az újabb látványterveken is fellelhetők, a Paks II. hűtővízcsatornájának partján. Ezek lényegében minihűtőtornyok, azzal a fontos különbséggel, hogy nem természetes, hanem gépi, ventilátoros levegőáramoltatással és párologtatással hűtik a kimenő vizet 30 Celsius-fok alá. Ez a megoldás kipróbált, vannak már olyan erőművek, ahol alkalmaznak ilyen kényszeráramlású hűtőcellákat. A kiegészítő hűtés a Paks II. környezetvédelmi engedélyeinek része, és régóta szerepel a műszaki követelmények között, így e megoldás nem eredményezhet költségemelkedést az eredeti tervekhez képest. A törökországi Akkuyu erőmű első blokkja lényegében elkészült, várhatóan jövőre áll termelésbe, a többi három blokk 2028-ig lesz teljesen kész. Ez azért fontos fejlemény, mert - mivel az erőmű ugyanúgy VVER-1200-as reaktorokból áll majd, mint a Paks II. - újabb működő referenciaként szolgálhat a magyar létesítménynek. Az is kedvező, hogy a török blokkok megépülésével a Roszatomnál erőforrások szabadulnak fel. A paksi bővítéssel kapcsolatban jelenleg az a fő kérdés, hogy az orosz kivitelező mikor kezdi meg a tényleges építési munkálatokat a telephelyen - figyelmeztet Aszódi Attila. Jelenleg a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik, ezt elsősorban német és osztrák alvállalkozók végzik. A paksi 5. blokki reaktortartály gyártása április végén kezdődött Oroszországban. A beruházásban minőségi előrelépés lenne az 5. blokki reaktorsziget építésének megkezdése - ehhez azonban szükséges a végleges létesítési engedély. -

Paksi bővítés: négy éve várja hiába a létesítési engedélyt a Roszatom

Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.

https://hvg.hu/360/20240705_hvg-paks-engedelyezes-atomeromu-kivetel-erositi

2024-07-05 06:30:00

Nagyjából 15 milliárd forintnyi közbeszerzést kéne-lehetne megkötni, de ezeket nem kötjük meg, mert gavallérok vagyunk, azokat kötjük meg, amik lejárnak szeptember harmincadikán - nyilatkozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Pokorni Zoltán, a XII. kerület leköszönő fideszes polgármestere. Hozzátette, hogy azok a szerződések, melyeket így megkötnek, csupán december végéig lesznek érvényesek, így a hosszú távú megállapodásokat már az új, októbertől kutyapártos többséggel felálló testület tudja intézni. Az új polgármester október elsejétől a Kutyapárt társelnöke, Kovács Gergely lesz. Pokorni a műsorban megkapta azt a kérdést is, hogy miért veszítette el a kerületet a Fidesz, ám erre konkrét választ nem tudott adni: "ez jó kérdés, több válasz is van erre, de a tendencia régóta látszik". A kerületben a 2022-es országgyűlési választásokon Hajnal Miklós, a Momentum politikusa nyert Fürjes Balázzsal szemben, Pokorni szerint pedig az emberek utálják a pártokat, Kovács Gergely pedig antipártot épít, ő maga is antipolitikus, a választóknak ez pedig bejön. Arról viszont egy szót nem volt hajlandó mondani, mennyire köszönhető ez a bukás a Fidesz és a kormány politikájának.

Pokorni: 15 milliárdnyi közbeszerzést szavazhatnánk még meg, de nem tesszük

A leköszönő hegyvidéki polgármester szerint Kovács Gergely igazi antipolitikus, aki antipártot épít, ez pedig bejön a választóknak.

https://hvg.hu/itthon/20240710_pokorni-zoltan-hegyvidek-kovacs-gergely-mkkp

2024-07-10 07:29:00

A jelek szerint végre valóban magasabb fokozatba kapcsolt - vagy egyáltalán fokozatba kapcsolt - a Paks II. atomerőmű építése: erre utal az állami projektcég által a közelmúltban kötött szerződések mennyisége is. Tervezik a csatlakozást, dolgoznak az engedélyen Sőt ami azt illeti, a minősége is. A második legnagyobb értékű szerződést 2024 első félévében az AFRY Erőterv Zrt.-vel kötötte a Paks II. Atomerőmű Zrt. A szerződés értéke 784,5 millió forint, a megbízás pedig az új blokkok 400 és 132 kilovoltos (kV) hálózati csatlakozásának a Paks II. Zrt. felelősségi körébe tartozó hálózatrészére vonatkozó engedélyezési tervek és kiviteli tervek elkészítésére vonatkozik. Az, hogy az állami társaság az elektromos hálózathoz való csatlakozását tervezteti, arra utal, hogy a vállalatnál valóban abban bíznak, hogy a bővítés immár sínen van. A bővítés külön fejezetet kapott az Oroszország elleni szankciókat tartalmazó uniós tanácsi rendeletben: a szövegrész általános mentesítést ad a beruházásnak mindenféle szankció alól. Továbbra sincsen ugyanakkor végleges létesítési engedélye az erőműnek. Ezen honlapjának tanúsága szerint éppenséggel az AFRY Erőműterv is dolgozik: "Feladatunk az előzetes biztonsági jelentés felülvizsgálata és a magyar előírásoknak való megfeleltetése, valamint az engedélyezési folyamatok támogatása, továbbá közreműködünk a projekt építési-szerelési bázisának engedélyezési dokumentációja kidolgozásában". A Paks II. épp négy éve adta be a létesítési engedély megadására vonatkozó kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), az elbírálás alapesetben nem tarthatott volna tovább egy évnél. Az OAH végül kiadta az engedélyt, de csak feltételes módban, és előírta az ügynevezett előzetes biztonsági jelentés (ebj) frissítését. A frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum - közölte az OAH a HVG-vel 2024 júliusának elején. Állítólag - a Direkt36 forrásai szerint - a kormányban az orosz-ukrán háború eszkalálódása után felmerült, hogy a tervezett létblokkos paksi bővítést jelen formájában el kellene engedni. Erre a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a Paks II. hagyja, hogy az orosz Roszatom egyedül próbáljon megbirkózni az engedélyeztetéssel - amellyel láthatóan segítséggel sem boldogul. Végül személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a projekt a Roszatommal valósuljon meg, mivel az orosz állami cég lecserélése teljesen új erőmű kivitelezését jelentené, ami újabb évtizedes csúszást okozna - a máris egy évtizedes csúszáshoz képest. Az AFRY Erőterv mögött egy svéd-finn energiacég, az AFRY áll, amely a svéd AF és a finn PÖYRY egyesülésével jött létre. A rendszerváltás óta létező magyarországi tervező- és tanácsadócég 2011 óta áll finn (majd svéd-finn) tulajdonban.

Végignéztük a paksi szerződéseket: Mészáros Lőrincnek a takarítás jutott

Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.

https://hvg.hu/360/20240713_paks-paksi-bovites-szerzodesek-meszaros-lorinc-balasy-gyula-ner

2024-07-13 07:00:00

Ennyi pénzért még csak focizni sem megy, bezzeg a kórházak lerohadnak - olvashatjuk a válogatott minden kudarca után gyakorlatilag bárhol a (jórészt ellenzéki szimpatizánsoktól érkező) kommenteket. Bezzeg amikor megy a csapatnak, máris jön kormányoldalról ugyanilyen lelkesedéssel: na ugye, csak megérte pénzelni a focit! Mindkét érv kiindulópontja téves, a helyzet ennél sokkal rosszabb. Akármit is gondoljuk arról, túl sok-e vagy elegendő a magyar fociba öntött pénz, ennek az összegnek csak apró töredéke hasznosul úgy, hogy eredmény is lesz belőle a pályán. Ott kezdődnek a gondok, hogy ugyan büszke az Orbán-kormány a magyar utánpótlás-nevelésre, és tényleg iszonyatos mennyiségű pénz ömlött oda (a mostani játékosok utánpótláskorában 257 milliárd forint - a számokra mindjárt visszatérünk még részletesebben), az Európa-bajnokságon a magyar válogatott meghatározó része nem Magyarországon nőtt fel, sőt még többen lettek így, mint az előző, 2021-es Eb-n voltak. Bontsuk fel kezdésképp a magyar Eb-keretet az alapján, hogy ki mikor és hol nőtt fel, és nézzük meg, hogy ki mennyit játszott! Ez alapján így néz ki a játékpercek eloszlása: Ez részletesen a következőképp jött ki: Akik még 2010, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) indulása előtt voltak utánpótláskorúak: Gulácsi Péter (270 játékperc), Fiola Attila (180), Lang Ádám (45), Dibusz Dénes (0), Szappanos Péter (0), Akik nem Magyarországon éltek utánpótláskorú focistaként: Willi Orbán (270), Szoboszlai Dominik (270), Varga Barnabás (251), Dárdai Márton (175), Szalai Attila (95), Callum Styles (61), Loic Nego (0), Akik már 2010 után voltak utánpótlásban, de a NER előtt is működő akadémiáról jöttek ki: Schäfer András (Szombathely/MTK - 270), Bolla Bendegúz (Főnix/MTK - 206), Botka Endre (Kispest - 90), Gazdag Dániel (Kispest - 3), Balogh Botond (MTK - 0), Kata (MTK - 0), És akik 2010 után felfutó és/vagy a NER-hez köthető magyarországi utánpótlásból érkeztek: Sallai Roland (Felcsút/Fehérvár - 267), Kerkez Milos (Győr - 240), Nagy Ádám (Szentlőrinc/Ferencváros - 160), Kleinheisler László (Felcsút/Fehérvár - 49), Nagy Zsolt (Felcsút - 19), Csoboth Kevin (Pécs/Főnix/Ferencváros/Kozármisleny - 7), Horváth Krisztofer (Zalaegerszeg - 0) Persze a besorolásban van némi önkényesség. Külföldi nevelésűnek számítottuk Szoboszlai Dominikot és Varga Barnabást, mert mindketten elmentek Ausztriába még 15 évesen, ugyanezért magyarországi nevelésűnek vettük viszont Kerkezt, aki Szerbiában született, de egy osztrák kitérővel még 15 évesen Magyarországra költözött. A Felcsútban nevelődött játékosokat pedig akkor is a NER-hez köthető akadémiák közé számoltuk, ha gyerekként egy-két évvel 2010 előtt is ott voltak már. De ne csak egy pillanatképet nézzünk, hanem azt is, hogy mi volt az előző labdarúgó-Európa-bajnokságokon (Eb)! A 2016-os csapatban még azok voltak elsöprő többségben, akik 2010 előtt voltak utánpótláskorúak, logikus volna azt várni, hogy amint ők kiöregednek, ha már ennyi pénz megy a fociba, a helyüket fokozatosan egyre inkább azok vegyék át, akik az állami pénzből felpumpált akadémiákról jöttek ki. Ehhez képest ezt látjuk: Vagyis tényleg megjelentek az új akadémiák játékosai, de még 2021-hez képest is sokkal fontosabbak lettek azok, akik nem Magyarországon töltötték a gyerekkoruk nagy részét. Közülük Szoboszlai, Varga vagy Szalai esete azt példázza, akkor lehet sikeres egy magyar focista, ha amint kiderül róla, hogy tehetséges, elmegy az országból. Aztán ott van a német utánpótlás-válogatottból átcsábított Willi Orbán és Dárdai Márton, akik magyar származásúak, de soha nem éltek itt, Callum Styles, aki 2020-ban tudta meg, hogy az egyik nagyanyja révén van magyar származása és magyarul most sem beszél, és persze Loic Nego, aki felnőttként költözött ide. Hogy mennyire illik egy, az idegengyűlöletet fűtő kormánynak az ő sikereik mögé bújni, izgalmas kérdés - az egészen biztos, hogy a nemzeti válogatott sokat köszönhet nekik, és az is, hogy a magyar utánpótlás-képzéshez semmi közük nincsen. A Magyarországon nevelkedettek közül pedig még mindig kiemelkedően sok az MTK-ban, illetve Kispesten felnőtt focista (pedig Szoboszlait még ide sem számítottuk, aki fél évet töltött az MTK-ban). Nem véletlen, hogy ezt a két klubot és a szombathelyi Illés Akadémiát külön vettük a többitől: ott már a 2000-es évtizedben is komoly akadémiai képzés folyt, az MTK, ahol először vezették be ezt a modellt, úgyhogy volt egy kezdeti előnye, a 2016-os és a korábbi válogatottakba is sok játékost adott, nyugodtan feltételezhetjük, hogy ha nem jött volna a NER futballfilozófiája, akkor is a sikeres utánpótlás-képző központok közé tartoznának ma. Szóval akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a rengeteg pénznek köszönhetően a többi utánpótlás-képző klub elkezdte ezeket megközelíteni, miközben a külföldiekkel még mindig nincsenek versenyben. Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy hiába a jó nevelőmunka, az MTK-ban, a Kispestben és az Illés Akadémiával korábban együttműködő Szombathelyi Haladásban van még egy közös pont: a felnőtt fociban mindhárom a történelme valaha volt legrosszabb éveit éli. Ennek a kielemzése végképp messzire vinne, mindenesetre fontos részlet a magyar klubfutballba áramló rengeteg közpénz egyik kínos mellékhatása: az, hogy kész felnőtt (gyakran) külföldi focisták leigazolása is lehetséges, ami sokkal olcsóbb, mint kinevelni fiatalokat, úgyhogy amelyik csapat ezzel a lehetőséggel nem él, az gyorsan versenyhátrányban találhatja magát. De pontosan mennyi pénzünkbe került ez? A magyar focit sok módon támogatják közpénzből, ezek közül a legfontosabb a társasági adó, azaz a tao-támogatás. A tao-rendszert 2011-ben vezették be, a mostani válogatott utolsó játékosa, Kerkez pedig 2020-ban hagyta el az utánpótlást, e tíz év alatt összesen 257 milliárd forint tao-pénz került a magyar klubokhoz. Ennek nagyjából 6,6 százaléka, 17,4 milliárd forint ment el úgy, hogy abból a válogatottban is látható eredmény legyen - ha nagyon kedvesek akarunk lenni, akkor van egy olyan számítás, amivel feltolhatjuk az összeget 25,4 milliárdig. Ez a 17,4 milliárdos összeg úgy jött ki, hogy minden egyes akadémia tao-pénzeit összeadtuk 2011-től addig az évig, amíg az utolsó mostani Eb-kerettag játékosuk is kijött az ottani képzésről (azért a kezdetektől, mert nem volna korrekt, ha csak azt számolnánk, amíg az adott játékosok ott voltak - nyilván ha valaki 2015-ben került oda egy akadémiára gyerekként, annak a választásának az is oka, amilyen fejlesztéseket ott korábban elvégeztek). Klubonként lebontva ez így néz ki: A pénzek több mint fele a felcsúti akadémiáé, ebből jött ki egy stabil kezdőjátékos, Sallai, és egy csereember, Nagy Zsolt, a második legtöbb a Győré, ahol egyetlen Eb-kerettag egy szezont töltött csak el. Az MTK, amely a legtöbb játékost adta a keretbe, bár közülük hárman pályára sem léptek, a középmezőnyben van, és a Kispest akadémiája sincs sokkal előttük. A Főnix pedig nagyrészt a hivatalos magyar állami futballrendszeren kívül működik, sőt épp a klasszikus utánpótlás-nevelést gyengének tartó focista szülők hozták létre, 155 millió forint tao-pénzhez jutott azokban az években, amíg Szoboszlai, Bolla és egy kis ideig Csoboth is náluk tanulta a focit. (Néhány ponton azért vannak 2011 előtti évszámok is, mert az adott játékos már akkor is ott volt - ettől persze még csak a 2011 utáni pénzeket tudtuk megnézni.) Mi van a tao-n kívül? Fontos része a magyar focitámogatásnak az is, hogy a focisták évi 500 millió forintig kedvezményesen adózhatnak, illetve az, hogy az NB I-be más országokhoz képest kimondottan sok hirdetési és más szponzorációs bevétel érkezik állami cégektől. Ez hatalmas összegeket jelent, viszont a válogatottunk eredményeit nem igazán befolyásolja, hiszen a csapat döntő része külföldön játszik - szóval a pénznek ez a része leginkább arra megy el, hogy a külföldiekkel teletömött klubcsapatok hozzanak valami értékelhetőt nemzetközi szinten; ez a Ferencvároson kívül nem igazán sikerül senkinek. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy az összes többi tao-pénz teljesen értelmetlen lett volna. Persze a magyar U21-es és U19-es válogatott játékát és eredményeit elnézve az azért valószínű, hogy az onnan kikerülő játékosok mellé is kelleni fog több külföldi ahhoz, hogy az európai középmezőnyben ott ragadhasson a felnőttcsapatunk akkor, amikor a mostani harmincas játékosaink már kiöregednek. De az utánpótlás-képzésbe érkező több száz milliárd forint nagyobb részéből nem is feltétlen válogatott siker lesz, hanem infrastruktúra, sok kisebb csapatnál öltözők, edzőpályák, és persze rengeteg fejlesztés Felcsúton. Ezek egy részére biztosan szükség van, más pedig a közpénz elpocsékolásának minősül - a jó arányokat megítélni már ízlés kérdése.

A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban

Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.

https://hvg.hu/gazdasag/20240714_magyar-foci-tao-utanpotlas-sport-eb-valogatott

2024-07-14 19:00:00

Hirdetményt tett közzé a Liszt Ferenc repülőtér légiirányítását ellátó állami cég, a HungaroControl drónfelderítő rendszer beszerzésére. A léginavigációs szolgálat (ANSP) vegyes, fixen telepített, illetve mobil rendszerben gondolkodik - derül ki az ajánlati felhívásból. Az nem újdonság, hogy a HungaroControl drónfelderítő rendszer telepítésén gondolkodik, hiszen már öt éve arra panaszkodtak, hogy a légiforgalmat egyre jobban zavarják a drónok, ezért ilyen rendszer beszerzésén gondolkodnak, a repülésbiztonság érdekében. A tárgyalásos eljárásra a jelentkezési határidő augusztus 15-e, és nyilván több cég több terméke is szóba jöhet. Érdekesség, hogy alig pár hónapja, tavaly októberben hasonló profilú, új cég jelent meg a piacon azzal, hogy drónvédelmi vállalkozást alapított a 4iG. A RAC Antidrone Zrt.-ben résztulajdonos a 4iG, továbbá a 4iG csoporthoz tartozó Rotors & Cams Zrt., valamint Jászai Gellért magántőkealapja, az iG TECH. A társaság "autonóm repülésre képes eszközök ellen kínál légtérellenőrző és légtérvédelmi megoldásokat az ipari, közlekedési, a védelmi és civil szférának". A beszerzés is két részre oszlik. A fix rendszernek képesnek kell lennie "a nem együttműködő, pilóta nélküli légijárművek, drónok megfigyelésére", észlelésére "18 km-es hatótávolságon belül, 360 fokban", a NATO osztályozás alapján a 2 kg-nál kisebb drónoktól egészen a 20 kg-nál nagyobbakig. Több radar telephellyel számolnak, és mindegyiknek képesnek kell lennie egyszerre legalább 200 cél követésére oly módon, hogy 95 százalékos hatékonysággal tudja a drónokat azonosítani és megkülönböztetni például repülőgépektől, helikopterektől és más egyéb repülő tárgyakról, madaraktól. A beszerzés másik része a mobil rendszer, amely ugyanezt tudná hordozható kivitelben. A felhívásból kiderül, hogy a rendszernek csak azonosítani kell tudnia a drónokat, de leszállásra kényszeríteni, megsemmisíteni nem. Pedig erre is vannak eszközök, a foci Eb alatt is használtak drón ártalmatlanítót:

Drónfelderítő rendszert vesz az állam a ferihegyi repülőtérre, a 4iG-nek éppen van egy ilyet profilú cége

Nem kell, hogy a vásárolni kívánt rendszer lelője a drónokat, csak képes legyen azonosítani egyszerre akár több százat is a repülőtér 18 kilométeres körzetében – ez az elvárás a tenderkiírás szerint. Pályázhatna a 4iG tavaly alapított vegyesvállalata is.

https://hvg.hu/itthon/20240716_Dronfelderito-rendszert-vesz-az-allam-a-ferihegyi-repuloterre-a-4iG-nek-eppen-van-egy-ilyet-profilu-cege

2024-07-16 10:46:00

A portál eredetileg az 500 millió forintnál nagyobb összegű tranzakciók listáját kérték adatigénylés formájában az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től, amely olyan óriásügyleteket bonyolított le a közelmúltban, mint a Vodafone Magyarország Zrt. részvénycsomagjának megvásárlása vagy legutóbb a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megszerzése. A Corvinus elutasította az adatigénylést arra hivatkozva, hogy az adatok üzleti titkot képeznek, és nem is elérhetőek a K-Monitor által kért formában. Az ügyben indított per első tárgyalásán aztán a cég mégis átadott egy listát az 500 millió forint feletti tranzakciókkal, ezt a listát tette közzé a K-Monitor. A listán szerepel a Vodafone-vásárlás és az ehhez kapcsolódóan Antenna Hungáriával lezavart, 125,7 milliárd forint értékű részvénycsere, a legtöbb adat azonban a Budapest Airport megszerzéséhez kapcsolódik. Azt már korábban közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy milyen tulajdonrészeket értékesített az állam forrásteremtés céljával, de a konkrét eladási árakat eddig nem ismertük maradéktalanul. A kiadott lista alapján durván 800 millió euró körül lehet az az összeg, amit az állami tulajdonban lévő cégrészesedések eladásából teremtett elő a Corvinus: 305 millió euró folyt be a Yettelben lévő 25 százalékos érdekeltség, a TMT Holdco BV részesedéseinek eladásából, 250 millió euróért vált meg 35 százaléknyi részesedésétől a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben, 232 millió euróért adták el az Erste Bankban lévő 15 százalékos részt. A listán szerepél még közel 70 millió euró (mintegy 28 milliárd forint), az állam ennyit fizetett a Posta Biztosítókért a HDI International-nek. A cégeket azóta az állam már tovább is passzolta a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Biztosítónak. A Corvinus listáján ez utóbbi ügylet még nem szerepel, így az eladási ár sem, a vevő Waberer’s csoport július elején azt közölte, hogy a tranzakció ősszel zárul. A 250 millió eurós tétellel kapcsolatban a K-Monitor felelevenítette, hogy a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben, az Aegon és Union biztosítókban másfél évvel korábban szerzett részesedést a magyar állam, akkor 45 százaléknyi részért 344 millió eurót fizetett. Ha a vásárláskori árfolyammal számolunk, 267 millió eurót kellett volna legalább elérnie a magyar államnak most, a 35 százalékos pakett eladásakor, ennél azonban valamelyest olcsóbban sikerült az értékesítés. A végső szaldót tekintve persze kérdés, hogy az állami kézben maradt csekély tulajdonrészt, a 10 százalékot milyen kondíciókkal lehet majd eladni. A K-Monitor azt írja, hogy a "visszavásárlási ügylet igencsak kérdésessé teszi, hogy megérte-e a három évnyi hacacáré az adófizetőknek". Arra utal a portál, hogy még 2021-ben, amikor a magyar Aegon biztosító pénzügyi nehézségek miatt eladósorba került, a Belügyminisztérium egy a koronavírus-járványra hivatkozó ad hoc szabállyal megvétózta, hogy az osztrák VIG megvegye az Aegont, mondván, a deal nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet - akkoriban úgy tűnt, hogy az állam célja egy saját biztosító létrehozása lehet. Az Európai Bizottság hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásban el is marasztalta a lépés miatt Magyarországot. Végül az eredeti vevőjelölt, a VIG és a magyar állam csaknem egy évvel később úgy egyezett meg, hogy a biztosítók 45 százalékának megszerzésével a magyar állam megelégszik kisebbségi tulajdonrésszel. Ami a Budapest Airport Zrt. megvételét illeti, az összesen 3,1 milliárd eurós vételárból 80 százalék esett a magyar államra, 2,48 milliárd euró az azonnal fizetendő rész. (A többi a 20 százalékos részvénycsomagot vásárló francia Vinci fizetnivalója, és hasonló arányban osztoznak az átvállat összesen 1,44 milliárd eurót kitevő hitelen). A repülőtérbevásárlás után tartott sajtótájékoztatón Nagy Márton azt közölte, hogy a magyar államra eső 2,48 milliárd euróhoz nagyjából egyharmad-egyharmad arányban teremtettek elő pénzt a cégrészesedések eladásából, költségvetési forrásból, illetve Eximbank-hitelből. A cégrészek eladása 850 millió euró körüli összeget tehetett ki (ha hozzávesszük a Posta Biztosítókat is), a költségvetésből tőkeemelés formájában érkezett a pénz a Corvinushoz, mint az év elején megírtuk 848,8 millió euró átutalásáról intézkedett a gazdasági miniszter. Ezek mellé tehát 800-850 millió euró hitelre volt szükség a kormány bankjától, az Eximbanktól, hogy a kormány nyélbe üthesse a mintegy 1000 milliárd forintos (hitelátvállalással együtt 1400 milliárdos) nagybevásárlást.

Reptérvásárlás: legalább 800 millió euró hitel kellett az államnak az Eximbanktól

A K-Monitor kiperelt néhány adatot az állami nagybevásárlásokat intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től. A lista nem teljes, de kiderül belőle, hogy a Budapest Airport Zrt. részvényeinek megszerzéséhez milyen ügyleteket hajtottak végre.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/07/25/repuloter-per-adatigenyles-budapest-airport-eximbank-hitel-k-monitor/

2024-07-25 00:00:00

Ezzel a stabilitással és szakmai színvonallal nyugodt szívvel tudom átpasszolni a labdát - fogalmazott 2022. októberi lemondásakor Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) elnöke, amikor átadta a stafétát utódjának, Madaras Norbertnek, akivel együtt voltak tagjai az athéni olimpián győztes pólóválogatottnak. Utóbb kiderült, Vári csaknem félmilliárdos hiányt hagyott utódjára. Madaras Norbert a Nemzeti Sportnak beszélt arról, hogy lépéseket tettek a Vári-korszak gazdasági tevékenységének kivizsgálására. A szövetség az átvilágítás eredeményét nem akarta kiadni, de a Kúria erre kötelezte, lapunk pedig az átvilágítási jelentés alapján megírta, hogy például Vári Attila vezetése idején a szövetség darabonként 25 ezer forintot fizetett olyan galléros pólókért, amilyenekért most 8 ezret. Vettek egy 93 milliós Mercedes buszt is, amit üzemeltetésre tovább adtak, és a bérlőnek fizettek a használatáért. A buszt az új vezetés csak féláron tudta értékesíteni. Vadai Ágnes (DK) a 24.hu cikkét idézve arról kérdezte a legfőbb ügyészt, indít-e vizsgálatot a Magyar Vízilabda Szövetségnél a - Madaras Norbert jelenlegi elnök által megrendelt - Vári-korszakról készült átvilágítási jelentés alapján. Polt Péter hivatalból nem indít vizsgálatot, de a kérdést tartalmilag feljelentésként értékelte. A legfőbb ügyész azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. A feljelentés elbírálásának eredményéről a nyomozó hatóság tájékoztatja majd Vadai Ágnest. A rendőrség egyébként már foglalkozik a Vári-éra egyik ügyével. Azzal, amikor az MVLSZ 50 millió forintnak megfelelő összeget utalt át csalóknak. Kiderült, kétszer is becsapták a szövetséget, amelynek apparátusa előbb egy valenciai, majd egy lisszaboni bankszámlára utalt olyan szállásköltségeket, amelyekre Montenegróban és Rijekában vártak a jogosultak. Az ügyben 2022 októberében az MVLSZ feljelentése alapján a BRFK csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen kezdett nyomozni. Néhány hete a 24.hu kérdésére azt közölték, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás még nem történt.

Az NNI vizsgálja a Vári-éra vízilabdás pénzügyeit

Cikkünk alapján kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt Vadai Ágnes DK-s képviselő, Ezzel a stabilitással és szakmai színvonallal nyugodt szívvel tudom átpasszolni a labdát – fogalmazott 2022. októberi lemondásakor Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) elnöke

https://24.hu/belfold/2024/08/06/az-nni-vizsgalja-a-vari-era-vizilabdas-penzugyeit/

2024-08-06 00:00:00

Nem a Budapest Főváros Kormányhivatalának fejét, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a 2021-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított és kiemelten közérdekű beruházás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem VIII. kerületi bővítésének koordinálására - az erről szóló rendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Orbán Viktor által szignózott rendelet a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba, a folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek is a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz kerülnek. A VIII. kerületi Palotanegyedet jelentősen átrajzoló Pázmány-projekt ügye évek óta húzódik. Az építkezés ellen a kezdetektől tiltakozó civilek és több lakó is azt szeretné elérni, hogy a Magyar Rádió régi épületei maradjanak, azokat hasznosítsák más célra, a Pázmány épületeinek pedig keressenek másik helyet. Egy áprilisi lakossági fórumon többen az új épületek magasságát és azok árnyékát tették szóvá, de a több ezer, a Palotanegyedre ömlő egyetemistának sem örül mindenki. A helyi civilek többek közt azt is kifogásolták, hogy olyan épületeket dózerolnának le, amik nemcsak fontos emlékek, hanem több közülük kifejezetten jó állapotban van. Kérdés, mennyi beleszólásuk lehet a tervekbe, miután Lázár János építési miniszter államtitkára, Lánszki Regő már tavaly decemberben kijelentette: "Nem tervezünk ebből visszalépni." A beruházás befejezését legutóbb 2027 szeptemberére ígérték, ami az eredeti tervek szerint 200 és 250 milliárd közti összegből valósulhat meg. A kormány nemrég 2025. december 31-ig tolta ki a Pázmány Campus előkészítésének határidejét. A rádió régi épületeinek bontásával is járó új Pázmány Campus miatt a Józsefvárosi Önkormányzat februárban lakossági egyeztetést is kezdeményezett, bár az már korábban világossá vált, hogy a kampuszfejlesztés megvalósulását maximum lassítani tudja az önkormányzat és a helyi civil szervezetek. Józsefváros és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviselői többször is találkoztak idén, illetve több lakossági fórumot is tartottak az ügyben, de a kerület szerint az ezeken elhangzott minisztériumi ígéretek a beruházáson érdemben nem változtatnak. Pikó András kerületi polgármester a lakossági egyeztetés eredményének ismertetése után július elején a megállapodásnak megfelelően elküldte a javaslatait a minisztériumnak. Ezek között szerepel, hogy szükségesnek tartják a tervek módosítását, a Magyar Rádió értékkel bíró épületeinek megőrzését, a campus funkcióinak szükséges csökkentését, valamint mindezek előtt a tervezett bontások és építkezések hatását vizsgáló vizsgálatok elvégzését. Lázár János ezután az építkezés fontosságát hangsúlyozva ajánlatot tett a VIII. kerület érintett részén lakóknak, felajánlotta a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatának felújítását, közterületek, járdák, útburkolatok, közművek felújítását, zöldítést, fákat, cserjéket ígért, valamint azt írta, néhány ház lakóinak vételi ajánlatot is tesznek. Pikó ezek után arról írt, azt elismerik, hogy komoly közterületi fejlesztés valósulna meg a projekttel a negyedben, ugyanakkor szerintük a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák a fejlesztések, ők pedig nem támogatnak semmilyen olyan beruházást, mely a lakosság cseréjével vagy elvesztésével jár.

A hajdú-bihari főispán kezébe adta a kormány a Pázmány kampuszfejlesztésének koordinálását

Nem a Budapest Főváros Kormányhivatalának fejét, hanem a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a 2021-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított és kiemelten közérdekű beruházás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem VIII. kerületi bővítésének koordinálására – az erről szóló rendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben.

https://telex.hu/belfold/2024/07/30/kiemelt-beruhazassa-nyilvanitotta-a-kormany-a-pazmany-kampuszfejleszteset

2024-07-30 16:03:00

Végrehajtandó szabadságvesztésre, három év börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy, a megbízhatósági vizsgálaton megbukott kormánytisztviselőt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A Nemzeti Védelmi Szolgálatelőzetes ügyészi jóváhagyást követőn megbízhatósági vizsgálatot hajtott végre egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjével szemben. A vádirat szerint a kormánytisztviselő a valótlan tartalmú iratok felhasználásával kezdeményezett fiktív közigazgatási eljárásban - erről nem tudta, hogy az a megbízhatósági vizsgálat része - vesztegetési pénzért cserébe akarta lefolytatni az eljárást a cég érdekében. A megalapozott gyanú szerint a kormánytisztviselő a közbenjárásért elfogadta a felajánlott 150 ezer forintot, majd azután, hogy átvette a vesztegetési pénzt, arra is ígéretet tett, hogy részéről a cég a jövőben is számíthat hasonló segítségre. Az NVSZ feljelentést tett a kormánytisztviselő ellen, akit gyanúsítotti kihallgatása után gyorsított eljárásban bíróság elé állítottak. A bíróság hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt három év börtönbüntetésre, emellett pénzbüntetésre és a köztisztviselői jogviszonytól történő végleges hatályú eltiltásra ítélte a volt hivatalos személyt - áll a közleményben.

Börtönbe mehet a vesztegetési pénzt elfogadó kormánytisztviselő, akit kamu eljárással csaltak tőrbe

Végrehajtandó szabadságvesztésre, három év börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy, a megbízhatósági vizsgálaton megbukott kormánytisztviselőt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A Nemzeti Védelmi Szolgálatelőzetes ügyészi jóváhagyást követőn megbízhatósági vizsgálatot hajtott végre egy észak-magyarországi kormányhivatal kormánytisztviselőjével szemben.

https://telex.hu/belfold/2024/07/31/bortonbuntetes-megbizhatosagi-vizsgalat-kormnaytisztviselo

2024-07-31 11:17:00

Összemosta a bűnügyi hírszerzők és a nyomozók munkáját a hétfőn kiadott közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség, így azt a látszatot keltette, mintha a Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi Lajosnak semmi köze nem lett volna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Gattyán György milliárdost érintő nyomozásához. A nyomozók és a hírszerzők feladatának összemosása miatt egyes sajtótermékek az ügyészségi közlemény alapján úgy állították be a történetet, mintha a nyomozó ügyészek leleplezték volna Tiszolczit. "Lebuktatta az Ügyészség a Partizánnak interjút adó pénzügyőrt: hiába mesélt róla, nem is dolgozott a Gattyán-ügyön" - írta például a Mandiner, de hasonlóan tálalta az ügyészségi közleményt a Magyar Nemzet is. "Hazudott a Gattyán-ügy állítólagos nyomozója, leleplezte a férfit az ügyészség" - írta a lap. De nem ez az egyetlen figyelemreméltó elem a nyomozó ügyészség közleményében, amelyet most mélyebben elemzünk olyan források segítségével, akik ismerik azt a zárt, a nyilvánosság előtt nem ismert világot, amilyen a bűnügyi hírszerzés. Az ügyészség azért is terelhette úgy a Gattyán-sztori narratíváját, mintha a Partizánban megszólaló Tiszolczi hazudna, mert a nyilvánosságnak csak nagyon kevés ismerete van arról a területről, amelyet operatív munkának, bűnügyi hírszerzésnek nevezünk - és amely valóban más, mint a klasszikus értelemben vett nyomozói munka. De nézzük sorban, miről is van szó! A nyomozó főügyészség azután adott ki közleményt, hogy feljelentés kiegészítése keretében megvizsgálta azt a videóinterjút, amelyet Tiszolczi Lajos adott a Partizánnak. Az interjú fő állítása, hogy a politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét. Az interjút arccal-névvel vállaló Tiszolczi azt állította, hogy három, rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében. A volt NAV-os állítása szerint ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, akkor a NAV folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség közleményének fókuszában az áll, hogy nem igaz, amit Tiszolczi állít, és nem azért szűnt meg az eljárás, mert valaki vagy valakik "leszóltak" felülről. Az ügyészség azt állítja, hogy miután a Partizán-videóban megfogalmazott állításokat megvizsgálták, arra jutottak, hogy a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve, a portugál jogsegély során beszerzett bizonyítékok alapján. A közlemény ezen részének valóságtartalmát nem tudjuk ellenőrizni, mivel a Központi Nyomozó Főügyészséggel ellentétben a Telex nem ismeri az ügy iratait. Már csak azért sem, mert az ügy el sem jutott a vádemelésig, így az iratait, köztük titkos, minősített anyagokat az érintettek sem ismerhették meg. A dokumentumok csak a NAV-nál és az azzal együttműködő szerveknél lehetnek, amíg le nem selejtezik vagy meg nem semmisítik azokat. Ám anélkül, hogy az ügy részleteire rálátásunk lenne, a Központi Nyomozó Főügyészség olyan állításokat is megfogalmazott, amelyeket egyszerűen cáfolni lehet. Ilyen, egyértelműen cáfolható állítás a közleménynek az a része, amelyben az ügyészek úgy próbálják beállítani a nyilvánosság elé álló Tiszolczit, mint akinek semmi köze nem volt a Gattyán-ügyhöz, nem is nyomozott abban, tehát eleve hiteltelen. Ahhoz, hogy megértsük, miért sántít az ügyészségnek ez az érvelése, fontos tisztázni, mi is hangzott el az interjúban, és mit is csinált Tiszolczi az ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis egy olyan állítást cáfolt, amelyet sem Tiszolczi, sem a vele interjút készítő Partizán nem állított. Már a Partizánnak adott interjú legelején Tiszolczi világossá teszi, mi is volt az ő feladata, munkája. Állítása szerint - és ezt az ügyészségi közlemény sem cáfolta - ő 2022 májusáig a NAV Bűnügyi Ellátó Főosztályán dolgozott őrnagyi rendfokozatban, operatív tisztként. Ezután pedig 2023 májusáig a Központi Nyomozó Főosztály állományában volt, akkor szerelt le. Az interjúban Tiszolczi maga mondja el, hogy bár korábban nyomozóként dolgozott, 2013-ban váltott, akkor került át a Bűnügyi Ellátó Főosztályhoz és kezdett bele az operatív munkába. Szintén ő maga mondja el, hogy ez a főosztály a NAV Bűnügyi Főigazgatósága alá tartozott, és "speciális végzettségű nyomozók" dolgoztak ott. A Bűnügyi Ellátó Főosztály (BEF) jelenleg Bűnügyi Műveleti Főosztályként (BMF) ismert. Ez a főosztály országos hatáskörrel rendelkezik, és nem csak a NAV hatáskörébe tartozó ügyekkel, bűncselekményekkel foglalkozik. Tehát nemcsak a NAV-nak dolgozik be, ha igény merül fel rá, hanem adott esetben más szerveknek is, legyen szó a rendőrségről vagy valamelyik titkosszolgálatról. Ilyenkor a BMF segítségét kérő szervezet (legyen az a NAV, a rendőrség vagy valamelyik titkosszolgálat) úgynevezett hírigényt ad le: ezt és ezt szeretné tudni, kideríttetni a BMF segítségével. A Gattyán-ügyben is ez történhetett: a BMF a NAV alá dolgozott mint "szolgáltató" szerv, amely a nyomozást támogatja. A BMF-nél dolozó nyomozók éppen ezért sokkal speciálisabb feladatot látnak el, mint egy nyílt eljárásokban tevékenykedő nyomozó vagy vizsgáló. A munkájuk sokkal inkább hasonlít a titkosszolgák, de leginkább a hírszerzők munkájához. Gyakorlatilag ez bűnügyi hírszerzői munka. Egy BMF-nél dolgozó operatív tisztnek a klasszikus nyomozókkal szemben nagyobb szabadsága van, emellett jóval több rendszerhez, adatbázishoz fér hozzá. Eleve az eszközei is széleskörűbbek, mint a nyomozókéi, a BMF leplezett eszközöket is alkalmazhat a felderítés, az adatgyűjtés során. Lényeges elem, hogy a BMF munkatársai (hírszerzői) a műveletekben és akciókban nem vesznek részt, nem mutatkoznak "arccal", ellentétben a nyílt eljárásban részt vevő nyomozókkal. Ennek prózai oka van: ha így tennének, akkor dekonspirálódnának, vagy ahogy a bűnügyi hírszerzők egymás közt mondják, "megégnének". Egy kiképzett fedett nyomozót vagy hírszerzőt alkalmazó szervezet részéről pazarlás lenne egy ilyen emberét "elégetni" bármilyen ügyben. Éppen ezért a BMF-nél dolgozó hírszerzők vagy fedett nyomozók az adott bűnügyben dolgozó nyomozókkal nem is érintkeznek. Ha tárgyalnak vagy egyeztetnek egy folyamatban lévő bűnügyről, amelyen ők is dolgoznak, akkor azt a szervezeti egység vezetőjével, esetleg az ügy előadójával teszik. Ez azt jelenti, hogy Tiszolczi személye azon NAV-nyomozók előtt sem lehetett ismert, akik a Gattyán-ügyön a NAV-on belül dolgoztak. Az eddig általunk megismert információk alapján Tiszolczi feladata többek között az volt, hogy információt szerezzen be a törvényben meghatározott módokon - így például a vele mint operatív tiszttel titkosan együttműködő személyektől. Kizárt, hogy Tiszolczi saját szakállára kezdett volna dolgozni, hiszen egy ilyen munkában ő a nyomozó ügyészség közleménye szerint is feljegyzéseket, jelentéseket küldött - ezt csak akkor tehette, ha erre utasítást adtak neki. Mindezek alapján értelmezhetetlen az ügyészség azon állítása, miszerint Tiszolczi "büntetőeljáráson kívül" tartott kapcsolatot az együttműködő személlyel. Ha pedig igaz lenne az ügyészségnek az az állítása, miszerint Tiszolczi szabályellenesen tartotta a kapcsolatot az informátorával, akkor ez már akkor kiderült volna, amikor a Gattyán-ügyről szóló jelentéseit a Bűnügyi Főigazgatóságra felterjesztették. Ráadásul a BMF bűnügyi hírszerzőinek jelentéseit a hírszerzők felettesei is olvassák és aláírják. A hírszerzőknek mind szóban, mind írásban jelentési kötelezettségük van. Ezért ha Tiszolczi szabálytalanul járt volna el, akkor az a felettesei és a vezetők előtt sem maradhatott volna titokban - árulták el a belső protokollt ismerő források a Telexnek. Ez azt is jelenti, hogy ha Tiszolczi valóban szabálytalanul járt volna el vagy hibázott volna, akkor nemcsak ő, de a felettesei is hibát követtek volna el, ennek pedig következménye kellett volna, hogy legyen. Csakhogy Tiszolczi ellen semmilyen eljárás nem indult. Pedig egy ilyen hiba bőven elég indok lett volna, hogy a BEF-ről törvényesen eltávolítsák. A Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében azt is felrója Tiszolczinak, hogy a jelentéseiről az ügyészséget nem tájékoztatta. Ez a kijelentés azért sántít, mert Tiszolczinak nem is kellett tájékoztatnia ezekről az ügyészséget. A folyamatban lévő nyomozások esetében főszabály szerint - a BEF által a relevánsnak tartott információkról - az eljáró hivatal vezetőjét és az ügygazdát tájékoztatják. Az ügyészség tájékoztatására vagy saját kezdeményezésre, vagy vezetői utasításra kerül sor. Ebben az esetben azonban ilyenről nem tudunk, és az ügyészség sem utalt ilyesmire. Fontos tudni azt is, hogy ha egy BMF-nél dolgozó operatív tiszt egy adott ügyben együttműködő személy segítségét veszi igénybe, akkor az a jogszabály szerint egy olyan leplezett eszköznek számít, amely bírói és ügyészi engedélyhez sem kötött. Az pedig külön pikantériája az ügynek, hogy miközben a BMF-fel együttműködő informátor anonimitását a törvény szigorúan védi, így a kilétét - igen ritka kivételektől eltekintve - még egy nyílt eljárásban sem lehet felfedni, a Központi Nyomozó Főügyészség a közleményében leírta, hogy Tiszolczinak volt egy informátora, aki a Gattyán-ügyben információkat adott át, és ezzel Gattyánt zsarolni próbálta. A Telex által megkérdezett szakértők szerint dekonspirációs és biztonsági kockázatot, esetleg titoksértést gyanúját veti fel, hogy ezt leírták a közleményben. A hírszerzői szakmában alapvető szabály, hogy módszert és erőt szinte sosem fednek fel. Ahogy egy korábban ezen a területen dolgozó forrás a Telexnek elmondta: "Az együttműködő erőnek számít." Márpedig az erőt védeni kell, ezért minősített, tehát titkos minden dokumentum, melyben szerepel. "Az informátorral való találkozó és az együttműködés ténye is minősített, nem csak az információ, amelyet az informátor átad" - magyarázta a forrás. Azzal, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség egy közleményben tudatta, hogy a Gattyán-ügyben a BMF egyik hírszerzőjének egy együttműködő személy adott információkat, gyakorlatilag dekonspirálhatta az eszközt és a módszert is, mivel a célszemély, Gattyán György számára is beazonosíthatóvá válhatott az a személy, aki Tiszolczival együttműködött. Ráadásul még egy fontos eleme van a közleménynek: azt állítja benne az ügyészség, hogy Tiszolczi nem ellenőrizte az informátora által elmondottak valóságtartalmát. Mindkét állítást érdemes erős fenntartásokkal kezelni. Elmagyarázzuk, miért. Kezdjük az informátor által átadott információ ellenőrzésével kapcsolatos állítással! Egy hírszerző jelentéseit olvasva senki nem tudhatja, hogy ellenőrizte-e az abban foglalt információkat, vagy sem. Ez csak abban az esetben derülhet ki, ha maga beleírja a jelentésbe, hogy ellenőrizte. "Ez nagyjából olyan, mintha elolvasnánk egy receptet, majd kijelentenénk, hogy az ételt soha senki nem készítette el. Ezt nem tudhatjuk, így biztosan ők sem tudhatják" - magyarázta a Telexnek egy olyan forrás, aki maga is dolgozott már hasonló területet. Az információkat a hírszerző ellenőrizhette akár egy másik titkos együttműködő személy vagy adatbázis, esetleg mindkettő segítségével. Sőt, annak ellenőrzésére - lehetőség szerint - akár hetekkel, hónapokkal a jelentés megírása után is sor kerülhetett. Nézzük a másik állítást, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség azt sugallta, hogy Gattyánt zsarolhatta vagy zsarolni akarta az informátor, és ezt az ügyészek Tiszolczi jelentései alapján tudják. Ez az állítás egyrészt nem életszerű, másrészt nem logikus. Amikor egy hírszerző titkosan együttműködő személlyel beszél, akkor úgy próbál információhoz jutni, hogy a saját célját leplezi. A hírszerző - a konspirációs szabályokat betartva - nem árulhat el, nem adhat át információkat az együttműködő személynek. Adott esetben megtévesztő információkat ad át neki, hogy az együttműködő ne tudja meg, konkrétan milyen információkra kíváncsi. Például ha egy bűnügyi hírszerző egy cég tényleges vezetőjére kíváncsi, akkor további három cég tulajdonosi, vagyoni helyzetét kérdezi meg, és - nem túl hangsúlyosan - a vonatkozó cég vezetőit is. Az ügyészség könnyű helyzetben van, mert az állításait nem kell bizonyítania, a jelentések, amelyekre hivatkozik, titkosak. Tiszolczi sem beszélhet róla, ráadásul ha bármit mondana, azzal csak az együttműködő személynek ártana, hiszen úgy még könnyebben lehetne beazonosítani. Emellett titoksértést követne el, amit a törvény büntet. Így azt is tét nélkül állíthatja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy Tiszolczi informátora valamiféle anyagi haszonszerzés reményében adott információkat. Azért is lényeges ez, mert valóban előfordulhat egy olyan helyzet, hogy az együttműködő személy hasznot akart húzni az együttműködésből. Utóbbira egy példa: adott egy ember, akinek információja van egy bűncselekményről és annak elkövetőjéről - legyen mondjuk ez egy adócsalás, az adócsaló pedig XY. Az információk birtokában ez az ember kapcsolatba lép egy operatív tiszttel, és elmondja neki, hogy milyen információja van XY-ról. Egyúttal ígéretet tesz arra, hogy ezeket az információkat a hatósággal megosztja, sőt, bizonyítékokat is szerez. Eközben felkeresi XY-t, és megmondja neki, hogy nehéz helyzetbe hozhatja őt, de bizonyos pénzösszegért cserébe szívesen elfelejti azt, amit tud, esetleg az ő számára kedvezően tudja befolyásolni az eljárást. Ha sikerrel jár, és XY fizet neki, akkor az operatív tiszttel közli, hogy sajnos mégsem tudott bizonyítékot szerezni, és amúgy is csak egy pletykát hallott. Ügy lezárva. Csakhogy a fenti példa bűncselekmény. Zsarolás vagy zsarolási kísérlet, esetleg egy olyan bűncselekmény, amelyet a büntetőjog úgy nevez: vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. De ha ez is lett volna a célja a Gattyánról információkat adó informátornak, akkor azt valószínűleg nem köti Tiszolczi orrára, a hírszerző pedig nem írja bele a jelentéseibe. Egy hírszerző folyamatosan monitorozza a kapcsolata motivációját, és ha azt érzékeli, hogy az informátor a kapcsolatot zsarolásra akarja használni, akkor azonnal megszakítja vele a kapcsolatot. Ha pedig összejátszana az informátorral, akkor eszébe se jutna beleírnia az informátor valódi, bűncselekményre utaló motivációját a jelentéseibe. De ha az informátor motivációja tényleg az volt, hogy Gattyántól pénzt szerezzen, erről viszont Tiszolczi nem tudott, és a jelentéseiben sem szerepel, akkor a kérdést úgy is fel lehet tenni: vajon miért nem tűnt fel az informátor - feltételezett - zsarolási szándéka az egyébként tapasztalt hírszerzőnek számító Tiszolczinak és a jelentéseit olvasó főnökeinek? És még egy fontos momentum: ha a Központi Nyomozó Főügyészség állítása szerint az informátor azért működött együtt Tiszolczival, mert pénzt akart szerezni Gattyántól, és erről az ügyészség tudomással bír, akkor felmerül egy újabb kérdés: indult-e ebben az ügyben eljárás? Ha pedig nem indult eljárás, akkor miért nem? Ha pedig az állítás minden életszerűtlensége ellenére az informátor célja valóban az volt, hogy Gattyántól pénzt szerezzen, ahogy a közlemény állítja, akkor ennek az információnak a nyilvánosságra hozása még inkább hozzájárulhatott volna az informátor beazonosíthatóságához és ezzel dekonspirálásához. Természetesen megkérdeztük erről a Központi Nyomozó Főügyészséget. A cikkünk megjelenése után megérkezett válaszuk: "Tájékoztatom, hogy megkeresésére válasz nem adható." Gattyán Györgytől is megkérdeztük, hogy tudomása van-e arról, hogy bárki zsarolni akarta volna vagy zsarolta az adóügyével kapcsolatban. A tulajdonában álló Docler Holding kommunikációs vezetője, Nemes Tamás a Telexnek ezt válaszolta: "A cégcsoport az adóvizsgálat alatt és a peres eljárás alatt is kizárólag ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal és adószakértőkkel egyeztetett. A Partizán-interjúban elhangzottakat a publikáláskor és azóta sem kommentáljuk. A fent említett eseményekről nincs tudomásunk, azokra érdemi választ így nem tudunk adni. A cégcsoport további jogi lépéseket azokkal összefüggésben nem tervez." Nem lényegtelen az sem, hogy tudomásunk szerint az interjú után egyik szerv sem kért sajtó-helyreigazítást a Partizántól, noha erre lehetőségük lett volna. Tiszolczi szerint egyébként a Gattyán-ügy volt az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál, amelyben a Partizán információi szerint vádemelési javaslatra készültek. Az eljárást két hónappal később bűncselekmény hiányában megszüntették. Tiszolczi szerint a NAV új rendszerében kialakult az öncenzúra gyakorlata: a nyomozók, mielőtt nagy befolyású emberekre esetleg kínos információkat iktattak volna a nyomozati anyagba, informálisan megérdeklődték, hogy továbbléphetnek-e. Ő közben egyre inkább ellehetetlenült a munkahelyén: nem kapott érdemi feladatokat, távol tartották a megbeszélésektől, majd szerinte szabálytalan utasításokkal és más adminisztratív kellemetlenségekkel igyekeztek rábírni, hogy magától távozzon. Amikor állást ajánlottak neki az Integritás Hatóságnál, és átment a felvételin, felmondott a NAV-nál. Aztán az állásajánlatot indoklás nélkül visszavonták, informálisan annyit közöltek vele, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ennek azonban hivatalosan semmi nyoma. Tiszolczi szerint a hozzá hasonlók, akik nem állnak be a sorba, feketelistára kerülnek, és még az üzleti szférában sem tudnak elhelyezkedni, ahogy az vele később kétszer is megtörtént. Cikkünk frissült az ügyészség válaszával. Tiszolczi Lajos szerda reggel egy Facebook-posztban reagált a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményére. Ebben egyebek mellett azt írja, hírszerző voltam és nem "nyílt" nyomozó, "leplezett eszközökkel szereztünk be információt, amivel aztán a folyamatban lévő bűnügyeket, büntetőügyeket támogattunk". A bejegyzésben arról is ír, hogy a munkája során készített feljegyzések idő előtti nyilvánosságra hozatalát a törvény bünteti, így "a jelentések tartalma vonatkozásában jelenleg bármilyen kijelentés - bármelyik részről - tetszőleges." Részletesen ír arról is, hogyan jutott el odáig, hogy a munkaviszonyát saját kezdeményezésére szüntette meg. Az ügyészség közleménye szerint a Gattyán-ügyben 2021. szeptember 30-án az adóhatóság által megszüntetett nyomozás semmilyen módon nem volt összefüggésben Tiszolczi munkaviszonyának megszüntetésével. Az ügyészségi sajtóközleményben nem sok szó esett arról, írja Tiszolczi, hogy "A töretlen nyomozói és ügyészi gyakorlat" ellenére milyen okból kifolyólag és kinek az engedélyével, illetve jóváhagyásával került beegyesítésre a később elrendelt büntetőügybe, a korábban elrendelt büntetőügy. Cikkünkre 2023.08.01-jén a Központi Nyomozó Főügyészség reagált. Egyebek mellett azt írták, hogy a "Központi Nyomozó Főügyészség tisztában van a nyomozás és bűnügyi hírszerzés fogalmával, mindkettőt - törvényes keretek között - maga is végzi. A büntetőeljárás szabályai szerint, ha egy ügyben nyomozás van folyamatban, titkos együttműködőt bűnfelderítési célból csak a Büntetőeljárási törvény leplezett eszközökre vonatkozó Hatodik része szerint lehet alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerint a NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben leírt leplezett eszközöket. Így a volt pénzügyi nyomozó jogszerűen nem "dolgozhatott" az ügyészség tudtán kívül az ún. »Gattyán ügyön«."

A hírszerzés zárt világa árulja el, miért vérzik ezer sebből az ügyészek reakciója a „nem létező” Gattyán-ügyre

Összemosta a bűnügyi hírszerzők és a nyomozók munkáját a hétfőn kiadott közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség, így azt a látszatot keltette, mintha a Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi Lajosnak semmi köze nem lett volna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Gattyán György milliárdost érintő nyomozásához.

https://telex.hu/belfold/2024/07/31/ugyes-kommunikacios-trukkel-probalta-meg-hitelteleniteni-az-ugyeszseg-a-gattyan-ugyben-megszolalo-volt-nav-ost

2024-07-31 15:21:00

"Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során nem merült fel, a Fővárosi Főügyészség a 2024. augusztus 1-jén kelt állásfoglalásával elutasította dr. Dobrev Klára csongrádi ingatlanok jogellenes megszerzésére utaló kérelmét" - írja közleményében az Ügyészség. Dobrev Klára május 23-án nyújtotta be az ügyészségen azokat a dokumentumokat, melyekről egy nappal korábban azt állította, bizonyítják, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök még ügyvédként részt vett abban, hogy 103 hektár magyar termőföldet játsszanak át külföldieknek. Dobrev szerint Sulyok a kétezres évek elején ügyvédként közreműködött abban, hogy a csongrádi földmaffia külföldi kézbe játszott át magyar termőföldeket. Állítása szerint Szeged környékén több mint ezerhektárnyi termőföld került strómanokon és zsebszerződéseken keresztül külföldi kézbe. Dobrev azt mondta, az adásvételekben három-négy ügyvéd játszott szerepet pénzért cserébe, az egyik ellenjegyezte az ajándékozást, a másik a kölcsönszerződést, a harmadik pedig a haszonélvezeti jogot intézte. Dobrev szerint egy ilyen szervezetnek volt az egyik tagja Sulyok Tamás, akit egy konkrét termőföldügylettel is összefüggésbe hozott. A Sándor-palota még aznap reagált a vádakra, Sulyok Tamás szerintük sosem vett részt törvénybe ütköző szerződés megkötésében. Az ügyészség Dobrev kérelme alapján az iratokat beszerezte, és a hét ingatlan földhivatali iratait, valamint az adásvételi szerződések semmissége miatt korábban folyamatban volt polgári perben keletkezett bírósági ítéleteket megvizsgálta. Megállapították, hogy egy ingatlanról kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az jogszerűen, érvényes és hatályos jogügyletek eredményeként került a jelenlegi magyar állampolgár tulajdonosához, hat ingatlan pedig a Magyar Állam tulajdonában áll, amelyeket jelzálogjog terhel, azonban a jelzálogjog bejegyzések alapjául szolgáló kölcsönszerződések semmisségére utaló tény vagy adat nem merült fel. Ezért a bejegyzett jelzálogjogok ügyészi perindítás útján nem törölhetők. Az ügyészség vizsgálta az adásvételi szerződéseket is, amelyek érvényességét a bíróság korábban már más felek között folyamatban lévő perben értékelte. "Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a felek nem színleltek, a szerződés jó erkölcsbe nem ütközött, és tévedésbe ejtés miatti érvénytelensége sem állt fenn. A szerződés nem ütközött a megkötésekor hatályos termőföldtörvénybe sem, mert az ugyan tiltotta a termőföld külföldiek tulajdonába kerülését, azonban a perbeli esetben magyar állampolgárok kötöttek egymással adásvételi szerződést" - írták.

Az ügyészség nem talált zsebszerződésre utaló nyomot, elutasították Dobrev Klára feljelentését

„Mivel a szerződések semmisségét alátámasztó tény vagy adat az ügyészségi vizsgálat során nem merült fel, a Fővárosi Főügyészség a 2024. augusztus 1-jén kelt állásfoglalásával elutasította dr. Dobrev Klára csongrádi ingatlanok jogellenes megszerzésére utaló kérelmét” – írja közleményében az Ügyészség.

https://telex.hu/belfold/2024/08/01/dobrev-klara-feljelentes-ugyeszseg-elutasitas-sulyok-tamas-zsebszerzodesek

2024-08-01 11:04:00

Soha nem látott méretű tűzijátékra számíthatnak a magyarok az államalapítás ünnepén a Magyar Nemzet értesülései szerint, és ennek tényleg nagyon nagynak kell lennie, hiszen már tavaly is Európa legnagyobbjaként jellemezték az eseményt. A 21 órakor kezdődő tűzi- és fényjátékról a lap nem árult el konkrétabb részleteket, mindössze azt, hogy az eddigi 4,3 helyett több mint öt kilométer hosszan lehet majd nézni azt a Duna mentén, a látványterülete a Petőfi hídtól a Margit-sziget közepéig tart, a műsort pedig idén is híres magyar zeneszerzők alkotásai és ismert népdalok kísérik. Az augusztus 20-i hivatalos állami program ezúttal is a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődik, ahol idén is megtartják az ünnepélyes tisztavatást, ezután veszi kezdetét a nap egyik leglátványosabb és leghangosabb programja, a légi parádé. A négynapos hosszú hétvége miatt viszont már szombattól elkezdődnek a programok, a Szent István-nap rendezvénysorozat összesen 19 helyszínen várja az érdeklődőket.

Minden korábbinál nagyobb tűzijátékot ígérnek augusztus 20-ára

Soha nem látott méretű tűzijátékra számíthatnak a magyarok az államalapítás ünnepén a Magyar Nemzet értesülései szerint, és ennek tényleg nagyon nagynak kell lennie, hiszen már tavaly is Európa legnagyobbjaként jellemezték az eseményt.

https://telex.hu/belfold/2024/08/01/augusztus-20-tuzijatek-minden-idok-gigantikus

2024-08-01 00:00:00

Minden tizedik paksi megjelent a város főterén kedden, amit a fideszes vezetést a júniusi önkormányzati választásokon legyőző, de csak októberben hivatalba lépő ellenzék szervezett, miután Paks egy kormányrendelettel bevételeinek több mint egy harmadát egyik napról a másikra elvesztette. A kormányzat ugyanis az atomerőmű területét kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, és így a város elesik az erőmű által befizetett iparűzési és ingatlanadótól, 7 milliárd forinttól, megkurtítva ezzel az eddig 19 milliárdos költségvetést. (A döntésről itt olvashatja részletes írásunkat.) Emiatt kedden rendkívüli ülésen döntött az önkormányzat az idei költségvetés módosításáról is, mivel már erre az évre érvényes a döntés, így a város az őszi hónapokra 3 milliárd forinttól esik el. "Paks nélkül nincs Paks II." - mondta Heringes Anita a megjelent csaknem kétezer tiltakozó előtt. Az MSZP-sként, a helyi Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben győztes polgármester szerint a város az erőmű mögött áll, de azzal, hogy kivonják a városból a helyben megtermelt bevételek jelentős részét, elveszítheti a kormány ezt a támogatást. Arra is figyelmeztetett, hogy ha a város nem működik megfelelően, nincs elég pénz szociális ellátásra, a bölcsőde, iskola fenntartására, ha az erőmű dolgozói nem lehetnek nyugodtak családjuk felől, az az erőmű működését is veszélyeztetheti, amit, ha a kormány nem is ért, Magyarország lakosságának értenie kell. Ha nem a Fideszt választja Paks, akkor rosszul választ A felszólalók és a résztvevők bizonyosak abban, hogy a kormány azért vonja el az adót és csatornázza át a fideszes vezetésű Tolna és Bács-Kiskun vármegyei önkormányzatokhoz, mert számára kedvezőtlen eredmény született a júniusi választáson, amely 26 év után ellenzékbe küldte Paks fideszes vezetését. "Magyarország választott, elfogadom, hogy a miniszterelnök Orbán Viktor, de ő meg fogadja el, hogy mi meg Paks vezetői vagyunk" - mondta Heringes. A felszólalók között volt Siófok harmadszor megválasztott ellenzéki polgármestere is. Lengyel Róbert paksi születésűként lépett fel a tüntetésen. A rendszerváltás legnagyobb vívmányának nevezte az önkormányzatiságot, amelyet fokozatosan, évek óta épít le a kormány: elvonták az iskolákat, kórházakat, a teljesítményadót, csökkentették az iparűzési adó helyben maradó részét, majd hatósági jogosítványokat vontak el, építési hatósági jogosítványuk sincs már az önkormányzatoknak "nem szólhatunk bele, hogy mi épülhet a városunkban, és mi nem". Minderre jött a szolidaritási adó - ez idén Siófoktól 740 milliós, Pakstól 2 milliárd forintos elvonást jelent. Lengyel szerint ha a szegényebb települések kapnák, a cél nemes lenne, de nem tudni, valójában mire megy el a pénz, lehet, hogy "a kiürített államkassza lyukaiba", miközben az önkormányzatok útjainak kátyúzására nem marad pénz. Szerinte a kormány az uniós források elosztásának rendszerét is büntetésre, jutalmazásra használja: "Ha meghajoltok a hatalom előtt akkor jó elvtársak vagytok és kaptok, ha egyenes gerinccel álltok, akkor nemcsak, hogy semmit nem kaptok, de még el is veszünk tőletek" - mondta, hiányolva, hogy a paksi tüntetésen nincsen még legalább 50 polgármester, akik kiállnának Paksért. "Az ország tele sunnyogó, fülét-farkát behúzó polgármesterekkel, akik baksisért vagy családjuk jólétéért vagy a jobbik esetben a városnak remélt pluszforrásért" eltűri a kormány önkormányzatokkal szembeni fellépéseit. Elég volt a fotelforradalomból "Eljutottam oda, hogy ha mindenki továbbra is a fotelből mondja a magáét, attól nem változik semmi" - mondta. A tüntetés önmagában semmit sem ér, ha ezután mindenki csöndben hazamegy, "akkor a 7 milliárd oda van, az tuti", de ha "számos település vezetője ideáll, és nem fogják be a szájukat és a paksiak is kiállnak újra, akkor a sok hang összeáll és a Karmelitába is elhallatszik, nem félünk, elég volt!" Lengyel szerint az, aki nem látja, hogy a rendelet az önkormányzati választás eredménye miatt született, "az hülye". A tüntetésen petíciót írtak alá a résztvevők, amelyet egy hét múlva elküldenek Orbán Viktornak, és egy levelet is, amelyet Heringes reményei szerint a város fideszes önkormányzati képviselői is aláírnak, kivéve Szabó Péter távozó polgármestert, aki kijelentette, hogy egyetért a kormányzat rendeletével, bár sajnálja is a döntést. A Paksi Deák Ferenc Egyesület színeiben korábban és ismét mandátumot nyert Barnabás István arról beszélt, hogy a kormány az elvonás ismeretében talán nem is akarja igazán a paksi atomerőmű bővítését, és talán csak azért tartja fenn a projektet, hogy lophasson belőle. Pedig a város vállalta az ezzel járó nehézségeket, ahogyan 50 éve is az erőmű építésekor, cserébe bevételt és fejlődést várva. Most azonban szerinte fejlődés nincs "bezárt az egynapos sebészet, a képtár, a gyógyfürdő", és már senki sem emlékszik a kormány által ígért 40 milliárdos fejlesztésre, amely az erőmű építéséhez szükséges, akár 10 ezer ember ellátásához kell a jelenleg 17 ezres városban. Barnabás szerint a vezetés és "helyi regnáló kiszolgálója elveszi a város bevételét", vélhetően azért, hogy "az önkormányzat ne tudjon költségvetést készíteni, és így a főispán majd feloszlathatja az önkormányzatot, új választást írnak ki", amit aztán a Fidesz ismét megnyerhet. Úgy vélte, hogy a kormánynak nem tetsző színezetű önkormányzat megbüntetésének messzemenő hatása van, nő az elvándorlás, csökken a vállalkozások bevétele, ez elbocsátásokhoz vezet, eközben az erőmű dolgozóinak életszínvonala is csökken, ami az erőmű biztonságos működtetését is veszélyezteti. Barnabás szerint ez végül az eddig gazdag város leépülését okozza, miközben a szükséges fejlesztések sem valósulnak meg. A képviselő a tüntetés végén felvetette, hogy Szekszárdon, a Tolna vármegyei önkormányzatnál is lehet tüntetés, hiszen ez a fideszes vezetésű testület lett az elvont pénzek egyik kedvezményezettje, amely belátása szerint oszthatja a pénzeket a települések között.

Az erőmű biztonságát félti Paks, miután a város bevételeinek harmadát elvonta a kormány

Minden tizedik paksi megjelent a város főterén kedden, amit a fideszes vezetést a júniusi önkormányzati választásokon legyőző, de csak októberben hivatalba lépő ellenzék szervezett, miután Paks egy kormányrendelettel bevételeinek több mint egy harmadát egyik napról a másikra elvesztette. A kormányzat ugyanis az atomerőmű területét kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, és így a város elesik az erőmű által befizetett iparűzési és ingatlanadótól, 7 milliárd forinttól, megkurtítva ezzel az eddig 19 milliárdos költségvetést. (A döntésről itt olvashatja részletes írásunkat.) Emiatt kedden rendkívüli ülésen döntött az önkormányzat az idei költségvetés módosításáról is, mivel már erre az évre érvényes a döntés, így a város az őszi hónapokra 3 milliárd forinttól esik el.

https://telex.hu/belfold/2024/08/06/az-eromu-biztonsagat-felti-paks-miutan-a-varos-beveteleinek-harmadat-elvonta-a-kormany

2024-08-06 20:35:00

"Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk" - mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyen a testület döntött a város költségvetésének módosításáról, miután a kormány egy rendelettel elvonta a város 19 milliárdos költségvetéséből azt a 7 milliárd forintot, amelyet a paksi atomerőmű fizet iparűzési és ingatlanadó formájában Paksnak. Az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozó rendelet azután született, hogy 26 év után Pakson vereséget szenvedett az önkormányzati választáson a Fidesz, így októbertől a település vezetését ellenzéki polgármester, az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz helyben ellenzékbe szorul. A rendelet szerint a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánítják. Az augusztus elsején megjelent kormányhatározat már az idei évet is érinti - az évre esően arányosan körülbelül 3 milliárd forintot -, így az ülésen a város döntött arról, hogy már szerdától a város nem vállal egymillió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha el is nyeri a város közlekedésért felelős cége a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város megkurtított költségvetését. Heringes Anita a pályázatok teljes átnézését javasolta, felvetve, hogy a félmillió forintnál nagyobb - nem béreket érintő - kifizetéseket is vizsgálják felül. Külön kitért a tanácsadói szerződésekre, javasolva a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. Ezekről a felvetésekről az ülésen nem született döntés. A rendelet miatt kedden tüntetést tartanak a városháza előtt az októberben hivatalba lépő képviselők, tiltakozva a város költségvetésének 37 százalékát kitevő elvonás ellen. Bár a Telexnek nyilatkozva a még hivatalban lévő polgármester elmondta, érvénybe lépéséig nem volt tudomása a rendeletről, és azt sajnálattal vette tudomásul, szerinte "a kormányzat nem fogja elengedni a város kezét", így a szükséges fejlesztések megvalósulnak. Volt már jel arra, hogy a kormányzat elvonhatja ellenzéki vezetés esetén a város fő bevételét jelentő, az atomerőműtől származó iparűzési adót, amelyet így a - fideszes többségű - Tolna vármegyei és a Bács-Kiskun vármegyei önkormányzat kap. Heringes Anita a megválasztása után már úgy nyilatkozott, "öt nehéz év elé nézünk".

A fideszes vezetést elküldő Paksnak annyival kevesebb lesz a pénze, hogy egy 4,3 milliárdos buszbeszerzést is visszamond

„Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk” – mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyen a testület döntött a város költségvetésének módosításáról, miután a kormány egy rendelettel elvonta a város 19 milliárdos költségvetéséből azt a 7 milliárd forintot, amelyet a paksi atomerőmű fizet iparűzési és ingatlanadó formájában Paksnak.

https://telex.hu/belfold/2024/08/06/a-fideszes-vezetest-elkuldo-paksnak-annyival-kisebb-lesz-a-koltsegvetese-hogy-azonnal-modositani-kellett

2024-08-06 15:13:00

Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer's-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján.A tranzakcióval a Gránit Biztosító csaknem 67 százalékos részesedést szerez a két biztosítóban. A tranzakció lezárása - a hatósági engedélyek megszerzése után - 2024 őszén várható. Hosszabb távon a tranzakció célja, hogy a Waberer's-csoport meghatározó részesedést szerezzen a teljes magyarországi biztosítási piacon - írták.A tájékoztató szerint a csoport 100 százalékos tulajdonában lévő Gránit Biztosító Zrt. július 8-án adásvételi szerződést írt alá a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. kétharmados - 66,925 százalékos - részesedésének megvásárlásáról. A Posta biztosítók együttes megszolgált díjbevétele 60,7 milliárd forint, míg adózott eredménye 2,2 milliárd forint volt 2023-ban.A Magyar Posta Biztosító Zrt. és Magyar Posta Életbiztosító Zrt. a magyar biztosítási piac meghatározó szereplője komplex élet- és nem-életbiztosítási termékportfólióval. A mostani tranzakcióval a Waberer's a magyar életbiztosítási piac egyik legnagyobb szereplőjében szerez részesedést, és jelenik meg az életbiztosítási szegmensben, írta az MTI.Korábbi cikkünkben írtuk, hogy az állam azonban nem szeretett volna tartósan tulajdonossá válni, így kiírta a Magyar Posta biztosítóinak privatizációját. Várható volt, hogy egy Fidesz-közeli szereplőhöz kerülnek majd ezek a cégek, mert a hazai tulajdon arányát akarták növelni a magyar biztosítói szektorban. A Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló CIG Pannónia és a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit (korábban Waberer’s) Biztosító tűnt már akkor is esélyesnek, végül az utóbbi lett a befutó.

Tiborcz István cége megveszi a Posta Biztosítókat

A Gránit Biztosító 67 százalékos tulajdonrészt szerzett két biztosítóban is.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/08/waberer-csoport-granit-biztosito-posta-biztosito-reszesedes

2024-07-08 02:00:00

Bő két heteírtunkarról, hogy a közép-európai léptékkel szinte felfoghatatlan méretű, 45-50 ezer munkavállalót és tucatnyi nagy céget magában foglaló, zágrábi központú Fortenova eladja bizonyos agrárvállalkozásait. Mindez a magyar nagyvállalkozók érdeklődését is felkeltette. Csányi Sándor is próbálkozott, de Mészáros Lőrinc két horvát csoporttal együtt a top 3-ig jutott.Most Anja Linić Sikavica, a Fortenova kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta a Telexet, hogy a pályázat lezárul,t és a Fortenova a horvát Podravka mellett döntött. Ennek értelmében a Fortenova Group a jövőben már csak a Podravkával folytatja a tárgyalásokat. A magas ár mellett a Fortenova úgy ítélte meg, hogy a Podravka segítheti azt a célt, hogy a cégek kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségben dolgozzanak a jövőben, hiszen a Fortenova megmaradt élelmiszercégei számítanak az eladott társaságok mezőgazdasági termelésére.Az eladásra azért került sor, mert a Fortenova eléggé el van adósodva, így a szlavón nagybirtokokkal is rendelkező cégcsoport (PIK, Vinkovci, Vupik, Energija Gradec, Belje Agro-Vet és Felix nevű cégek) eladása csökkentheti az adósságot. Úgy tudjuk, hogy a Mészáros-csoport mellett még két horvát cégcsoport indult, a kaproncai Podravka, illetve egy konzorcium, az eszéki Žito és a viškoci OsatinaGrupa.A Mészáros-csoport érezhető ellenszélben indult, mert Horvátországban mindenféle szempont miatt fújtak a magyar földszerzési törekvések kiterjesztésére. Ez a szlogen abból eredt, hogy a most eladott cégek együttesen mintegy 32 ezer hektár állami tulajdonú földön is gazdálkodnak. A horvát politikusok pedig gyakran óvatosak a külföldi befektetőkkel, nehogy a nacionalista politikai erők és lapok a haza kiárusításával vádolják meg őket.

Mészáros Lőrinc cége lemaradt a gigantikus horvát agrárcsoportról

A Fortenova Group végül a szintén horvát Podravkát választotta stratégiai partnernek.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/12/meszaros-lorinc-cege-lemaradt-a-gigantikus-horvat-agrarcsoportrol

2024-07-12 19:19:00

Többségi tulajdont szerez leányvállalatán, a Gránit Biztosítón keresztül a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban a Waberer's-csoport - közölte a vállalat a tőzsde honlapján. A cég többségi tulajdonosa több entitáson keresztül Tiborcz István nagyvállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök veje.Mindezt a Telex is megírta. Mindig nagyon különös, amikor a magyar állam vesz vagy elad valamit, de nem mondja meg az árat. Magáncégek között ez ugyan bevett gyakorlat, üzleti titokként védik a szerződő partnerek az árat, az értékelést, de az elmúlt időszak nagy tranzakciói során, amikor az állam távközlési, reptérüzemeltető, vagy banki érdekeltséget vett vagy adott el (Vodafone, a Budapest Airport, Erste), megismerhettük az árat. Igaz, amikor az állami MVM a nagy azeri gázmezőbe szállt be, ott nem volt árról szó.Ha azonban egy tisztán magyarországi dealben az állam nem közöl árinformációt, az mindig azt sejteti, hogy van miért titkolóznia. Ráadásul előbb-utóbb majd úgyis felszáll a fehér füst, vagy a tranzakció végleges lezárása után, vagy ha akkor sem,legkésőbb jövő májusában, az eladó állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. éves beszámolójából megtudjuk majd az árat.Ez még jó messze van, de rögzítsük gyorsan, a Telex azt becsüli, hogy amennyiben az ár 27,8 milliárd forint körül lesz, akkor az állam egyéves, furcsa tulajdonosi szerepvállalása számszakilag indokolható, de ha alatta, akkor azt nehéz lesz megmagyarázni.Hogyan értünk el az eladásig?A hazai gazdasági életben nem ritka az, hogy az éves beszámolók, illetve azok kiegészítő mellékletei sok értékes információt rejtenek, ugyanakkor azok nem feltétlenül kerülnek napvilágra, hiszen kevesen böngészik ezeket. A mostani tranzakció után megnéztük, a Corvinus és a két Magyar Posta Biztosító jelentését, és több eddig számunkra nem ismert esemény derült ki.Kezdjük az alapsztorival! A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Posta Biztosító korábbi többségi tulajdonosa, a HDI International AG (német Talanx-csoport) 2022. december 22-én szerződést kötött a Posta Biztosítók 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről. A tranzakció végül 2023. április 5-én valósult meg. A Corvinus ezek után elég gyorsan arról döntött, hogy a biztosítókban tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti.A kötelező ajánlati fázis december végén zárult, ezt a pályázatot nyerte meg végül a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit Biztosító, amivel már korábban is számoltunk. A pályázatról egyébként korábban az terjedt el, hogy a német Allianz adta be a legmagasabb ajánlatot, de a német biztosító teljese elzárkózott attól, hogy ezt kommentálja számunkra.Természetesen ha az állam a magyar biztosítói szektor konszolidációjában úgy vállalt szerepet, hogy közben a szektorban a magyar tulajdont is növelni szerette volna, akkor aligha örült volna egy német befutónak: nem azért vett német tulajdonostól, hogy egy másik németnek adja tovább a portékát. Hivatalosan persze az uniós államok között nem lehetett különbséget tenni, de a magyar cél az egykori közlemény nyíltan ki is mondta: "a biztosítási szektor esetében emellett stratégiai cél, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon aránya."Izgalmak a könyvekbenNa, de mi történt közben? A Corvinus 2023-as jelentésének kiegészítő melléklete arról ír, hogy a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben birtokolt többségi részesedései nem a tartós részesedések között szerepelnek, hanem az értékpapírok között, a részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron.A részesedések bekerülési értéke 27,8 milliárd forint volt. Független szakértői jelentés alapján a két részesedésre év végén együttesen 4,8 milliárd forint értékvesztést számolt el a Corvinus, így azoknak az év végén nyilvántartott könyv szerinti értéke kerek 23 milliárd forint. Mindjárt tanakodunk egy kicsit, hogy ez miért történhetett, de találtunk még egy fontosnak látszó információt:"A társaság a Magyar Posta Életbiztosító (MPÉ) Zrt. részesedés megszerzése után alárendelt kölcsöntőke jogcímén kölcsönt folyósít 5 millió euró összegben."Ezek magyarázatáról kérdeztük a Corvinust, ha válaszokat kapunk, természetesen jelezzük.Miért kellett leértékelni?Ha azt feltételezzük, hogy az állam 27,8 milliárd forintért vásárolt (ez volt a részesedés bekerülési értéke), akkor a beszámolóban nem nevesített szakértők valamiért 4,8 milliárdos, a korábbi értékhez képest 17,3 százalékos leértékelést láttak indokoltnak. Erre akkor kerülhet sor, ha nagyon apad egy cég saját tőkéje, de a biztosítók mérlege alapján mindkét társaság saját tőkéje emelkedett 2023-ban.Természetesen olyan ok is lehet, amely a sajt tőke szinten maradása, vagy akár emelkedése mellett indokol leértékelést. A biztosítóknak nem volt könnyű éve 2023-ban, a magas infláció nem segít a szektornak, hiszen az ügyfelek előre fizetnek díjat, a kárfizetések azonban már magasabb árak mellett történnek.De azért az, hogy az állam kezében pár hónap alatt a társaságok az értékük hatodát elveszítették, eléggé nehezen érthető.Ezért merülhet fel, hogy amennyiben az állam mérsékeltebb áron tervezett értékesíteni, vagyis csak a saját vásárlási ára alatt remélt vevőt, de nem szeretett volna a könyvekben feltüntetett érték alatt eladni, inkább módosított.Egy különös állatfajA Magyar Posta Biztosítók amúgy a hazai piacon egy kicsit eltérő modellben működtek, mint a többiek, ahogy nekünk magyarázták, különös állatfaj volt a cég. A két egykori tulajdonosnak, vagyis a nagy német ipari biztosítónak, a Talanxnak és a Magyar Postának ugyanis nem is elsősorban a biztosító nyeresége, az osztalék volt a legizgalmasabb.A Talanxnak inkább az volt az extraprofit, hogy ő viszontbiztosítói szolgáltatásokat nyújtott a magyar cégnek, és ezzel terítette a kockázatait. Vagyis a német biztosító hatékonyságát javították a kelet-európai leányvállalatai. Állítólag sokszor a termékfejlesztés is Németországban zajlott, a magyar biztosítók gyakran csak a minimális munkaerő-állomány követelményeknek feleltek meg. A Magyar Postának pedig az volt az üzlet, hogy mivel az ő postai hálózatában adták el a biztosítások zömét, a postának a szerzési jutalékokból volt komolyabb bevétele.Az új tulajdonos nyilván más modellben fog gondolkodni: a méretgazdaságosságban, a nagyobb biztosítói portfólióban lesz érdekelt. A magyar állam helyzete sem volt egyszerű, magyar vevőt, ráadásul politikailag érzékeny, mert a miniszterelnök családjához kötődő vevőt választott, de a bejelentéssel legalábbis a június 9-i választást megvárta. Aztán be kellett már jelenteni a döntést, de árat még mindig nem tudunk. És ha erre az információra a következő évi beszámolási időszakig, 2025 május-júniusáig kell várni, akkor már aligha fog akkorát szólni a vételár - akkor sem, ha az alacsonyabb lesz, mint amennyiért az állam maga megvette a részesedéseket.

Igazán elárulhatná az állam, hogy mennyiért adott el két biztosítót Tiborcz István cégcsoportjának

Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a magyar állam olcsón adta el a Magyar Posta Biztosítókat a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Gránit Biztosítónak. Az eladó Corvinus és a biztosítók éves beszámolóiban legalábbis több erre utaló elem is felbukkan.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/09/magyar-posta-ket-biztositot-granit-privatizacio-tiborcz-istvan

2024-07-09 02:00:00

A fűnyírás olyan az önkormányzatok életében, mint a közétkeztetés, a parkolás, az őrzés-védelem, a takarítás. Jó nagy munkák, ahol csak pár cég működik a piacon, vagy inkább csak pár cég tud ilyen nagy volumenben is feladatokat vállalni. Közgazdasági terminológiával: oligopol a piac. Eközben sokszor nem átláthatók a vállalkozói láncolatok, a munkavállalók sokszor talán nem is tudják, hogy adott esetben melyik cég megbízásából vágják a füvet. Budapesten pedig a parkfenntartási és kertészeti munkákat már évtizedek óta egy olyan cégháló uralja, amelynek tagjai egymás ellen indulva, de a háttérben jelentős összefonódásokkal nyerik az erre kiírt önkormányzati közbeszerzéseket. A cégháló egyik fontos vezetőjét pedig nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.A főváros az elmúlt időszakban végrehajtott letartóztatásoktól és a témában megjelent Szabad Európa-cikkektől egyáltalán nem függetlenül úgy döntött, hogy bár nem egyszerű a kooperáló külsős cégek ellen fellépni, de nekifut, és a feladat kiszervezése helyett inkább saját erőből, saját emberekkel oldja meg a jövőben a kaszálást, fűnyírást Budapesten.Június 28-ánkirúgták Zakar Andrást, a Főkert főigazgatóját, a Telexnek nyilatkozó több forrás szerint ráadásul még meg sem indokolták mindezt a nagy szakmai elismerésnek örvendő Zakarnak.A kirúgás hátteréről a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. sajtóosztálya ésa Fővárosi Önkormányzat mélyen hallgatott, érdemben Zakar András sem nyilatkozott, de a személyi döntés több szempontból is rendkívüli és erős történetet sejtetett. Zakar András kertészmérnök négy és fél éve nyílt pályázati úton nyerte el a Főkert vezérigazgatói posztját, majd a Főkert BKM-be olvadásával lett a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója. A kirúgása körülményeiről először nem nyilatkozott, majd a napokban végül szóba állt a Blikk-kel, ésazt mondta: a mai napig nem kapott hivatalos magyarázatot arra, hogy miért rúgták ki, telefonon sem ér el senkit.De miért volt különleges az eltávolítása? Részben azért, mert a főigazgató szakmai munkájáról a háttérbeszélgetéseken valójában mindenki elismeréssel beszélt nekünk, részben pedig azért, mert az indokolás nélküli, igaz, nem rendkívüli kirúgás mindenképpen barátságtalan körülmények között zajlott: a közlés után Zakar András már nem is mehetett vissza az irodájába (hivatalosan ez azt jelenti, hogy a felmondási időre felmentették a munkavégzés alól), és közvetlen főnöke, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze sem tudott a készülő akcióról.Egészen pontos magyarázatot nem kaptunk a főváros és a BKM személyi döntésére, mint hallottuk, vezető állású munkavállalónak lehet indokolás nélkül, rendes felmondással felmondani. Amennyire tudjuk, Zakarnak a végkielégítése és adott feltételek mellett valamilyen prémium jár. De azért is különleges a helyzet, mert éppen a döntés környékén kulminálódott a nyilvánosság előtt egy zavaros büntetőügy. A visszaélés gyanúja nem merült fel, de a városvezetés úgy döntött, hogy egy nagy és fontos átalakításnak mással kell nekifutnia.Amit egészen biztosan megtudtunk az ügyre rálátó forrásainktól, hogy az ügy hátterében a főváros kaszálási szerződéseinek átalakítása áll. Nekünk így nevezték, de gyakorlatilag közterek, temetők, utak menti fűnyírásáról van szó. Budapest szinte összes kerületében már hosszú évek óta egy különös cégháló szokta elnyerni ezeket a munkákat, ennek egyik vezetőjét nemrég letartóztatták a NAV nyomozói.A történet háttere szakmai szinten évtizedekre, de a nyilvánosság előtt is négy évre nyúlik vissza. ASzabad Európaekkor egy cikksorozatban mutatta be, hogy a fővárosban és a kerületi önkormányzatoknál egy egymással sok szempontból összefonódó cégcsoport nyer el rendre kertészettel, kaszálással, parkosítással kapcsolatos munkákat. A Szabad Európa külön cikkben mutatta be, hogy a társaságok alkotta hálózat (vagy ahogy forrásaink nevezték, a "network") láthatatlan kulcsfigurájaZ. Zsolt,aki ugyan csak egy cégben jelent meg tulajdonosként, de a cikk bemutatta, hogy a cégháló nagyon szorosan összenőtt. Akkor a következő cégekről volt szó:Mi még belevettük a kutakodásba ötödikként a Harmat Kert Kft. nevű társaságot, amely elsősorban temetőkben végzett fűnyírási feladatokat.A korábbi cikkeknek annyiban nem sok következményét láttuk, hogy a cégek mögötti vállalkozói kör, Szarka Attila, Kocsis László (aki korábban a Főkert első embere is volt), Bubla Szabolcs, Soós Attila, illetve a tulajdonukban levő, olykor ugyanarra a címre bejegyzett, egyenként is pár milliárd forint árbevételt és 300-500 milliós nyereségeket elérő társaságok továbbra is nyerték a pályázatokat.A céghálóról korábban a Szabad Európa közölt háromrészes cikksorozatot, e szerint a network politikai ciklusoktól függetlenül dominálta a kertészeti és parkfenntartási piacot Budapesten. A cégháló tagjai a Szabad Európának nyilatkozó források szerint már húsz éve sorra nyerik a parkfenntartásra kiírt pályázatokat, elsősorban a kerületi önkormányzatoktól, gyakran "egymás ellen" indulva, de lényegében mindegy volt, hogy ki nyeri a pályázatot, hiszen ugyanaz a kör profitál.A vállalkozói kör a fővárossal is sokféle szerződéses viszonyban állt. Mindez persze évek óta így volt, így aligha indokolta volna június 28-án a hirtelen személyzeti lépést.Ugyanakkor a már évek óta a témával behatóan foglalkozóSzabad Európajúnius 27-én újabb fontos cikket jelentetett meg. Ebben leírta, hogy aKözponti Nyomozó Főügyészségkorábbi (június 19-i) közleménye egy óbudai korrupciós ügyben érinti Z. Zsoltot is. Állítólag négy embert tartóztattak le, de tíz gyanúsítottja is van az ügynek. Azt, hogy Z. Zsoltot, aki a parkfenntartási üzlet mellett ingatlanhasznosításban is érdekelt volt, valamint baloldali, és jobboldali körökkel is üzletelt (talán amolyan hídember, nagykoalíciós közvetítő volt), pontosan miért vitték el, nem lehet tudni, de elvileg egy Baranya megyei számlaügyben bukott meg.A Z. Zsolt elleni nyomozásról kérdeztük az ORFK-t és a Baranya megyei rendőröket is. A Baranya Vármegyei Főügyészség kérdésünkre azt válaszolta, hogy "a nyomozás érdekeire tekintettel sajnos további tájékoztatást jelenleg az ügyben nem tudunk adni". Az ORFK pedig azt közölte, hogy a rendőrség nem folytat a "Z. Zsolt céghálóját érintő nyomozásokat", ezért a Főkert esetleges érintettségéről nincs információnk.Korábban kerestüka Központi Nyomozó Főügyészséget is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "arra a kérdésre, hogy egy konkrétan meghatározható - és közszereplőnek nem minősülő - magánszemélynek az érintettsége felmerül-e egy büntetőeljárásban, a személyes adatok védelmére tekintettel nem adható tájékoztatás".A kertészeti, parkosítással foglalkozó cégek nem voltak érintettek, vagy legalábbis nem észleltek nyomozati lépéseket. Ugyanakkor nehéz nem összefüggést találni a 27-én megjelent cikk és a 28-án kirúgott Zakar ügye között, már csak azért is, mert a Városháza felől is ilyen szerződésekre, kaszálási ügyre mutogattak a forrásaink.Rögtön szerettünk volna erről érdeklődni a fővárosnál, de legfeljebb abban kaptunk segítséget a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-től, hogy merre kutathatók a fővárosi közbeszerzési szerződések. Találtunk is szép számmal a fenti cégkörből szerződéseket, ugyanakkor ezekből természetesen nem lehet azt megállapítani, hogy azokban volt-e túlárazás, vagy valamilyen nemtelen, versenyellenes, korrupciós elem. Ha pedig esetleg volt, akkor sem könnyű megítélni, hogy azokból ki húzott hasznot. A szerződések egy részén Zakar András, máshol Mártha Imre BKM-vezér neve szerepel aláíróként, de olyan szerződések is vannak, amelyek valójában államiak, a Főkert csak amolyan lebonyolító, végrehajtó partner.Mindenesetre a Zakar mellett érvelő forrásunk szerint a Főkert kirúgott igazgatóját aligha terheli nagymértékű felelősség, a nevezett cégekkel a kapcsolatok ugyanis már örököltek voltak, és a főigazgatónak csak nagyon limitált összegben volt önálló szerződéskötési joga.Mindenesetre az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) elég sok, többtucatnyi szerződést találtunk, elsősorban a fenti vállalkozói kör cégei közül a Harmat Kert és a DeerGarden cégekkel. Ezeket természetesen mind leválogattuk, de ízelítőül pár érdekesebb, nagyobb megállapodás:A márciusban Pécs környékén letartóztatott, azóta előzetesben ülő Z. Zsolt ügyében aNAV közlése szerint egy számlagyár tagjaira csaptak le, ennek részeként vették őrizetbe Z.-t, aki ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt nyomoztak. A Szabad Európa elérte a parkos cégek egy részét, de a DeerGarden, a Parkfenntartó Kft. és a Harmat Kert Kft. ügyvezetői a Szabad Európa kérdésére azt válaszolták,cégeik nem érintettek ebben a nyomozásban.A főváros viszont úgy döntött, hogy szakít ezzel a hálózattal, és a BKM inkább felvesz több mint száz embert, akik a fővárosi cég, és nem alvállalkozók nevében nyírják majd a füvet Budapesten. A BKM ezzel a szervezéssel szakít a parkfenntartó vállalkozói körrel.A BKM kommunikációs osztálya a Telex kérdésére azt közölte, hogy a társaság 2022-ben költségtakarékossági és kertészeti szakmai okokból döntött úgy, hogy a zöldfelület-fenntartási feladatokat az érintett divízióknál, vagyis a Budapesti Temetkezési Intézetnél (BTI) és a Főkertnél elsősorban saját munkavállalókkal és saját gépparkkal fogja elvégezni. A BTI-nél a cég közlése szerint már tavaly házon belülre szervezték a feladatokat, ezt folytatják idén a Főkertnél. A BKM szerint több mint száz munkavállalói státuszt hoztak létre a feladatra, amit már majdnem sikerült is betölteni, de még folyamatosak a felvételek. Amikor pedig épp nincsenek kaszálási feladatok, vagyis ősszel és télen, a parkfenntartásra fölvett kollégák temetői avargyűjtést, cserjézést, síkosságmentesítést, általános karbantartást, takarítást végezhetnek, ezzel további alvállalkozókat kiváltva.A korábbi példák alapján viszont nem is olyan egyszerű szakítani a parkfenntartási cégekkel. Korábban voltak kerületek, amelyek nagy elánnal igyekeztek megszabadulni ettől a networktől, de aztán amikor új szerződést kötöttek, valójában kiderült, hogy a hálózat cégei így is benne maradtak. A városvezetésre rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink azt sem zárják ki, hogy az újonnan felvett munkatársak foglalkoztatásával még drágább is lesz a fűnyírás.De miért érezhette a főváros fontosnak ezt a szakítást? Az első probléma, amit a főváros azonosított, hogy a kaszálási feladatok teljesítményigazolásai utólag nehezen ellenőrizhetők, ehhez nagyobb apparátus kellene. Van, amikor gyanúsan hosszú a fű, de nem bizonyítható, hogy nem történt meg idejében a fűnyírás. Mindenesetre amikor a BKM átnézte a kaszálási közbeszerzéseit, több lépést is tett. A temetőkben vágó Harmat Kert szerződéseivel kapcsolatban feljelentést is tett a BKM, mert úgy ítélte meg, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet területén 60 millió forintnyi teljesítés nem volt elvégezve. Állítólag utólag a cég ezt ledolgozta ugyan, de megromlott a kapcsolat.De volt még egy konfliktus, amit csak nagyon szőrmentén hozunk ide, a BKM többségi tulajdonában áll a Virágértékesítő Vállalat, amelyben a fenti körből, a networkből is van kisebbségi tulajdonos, és egy kellemetlen jogi vita indult, ami tovább mérgesítette a helyzetet.Amikor a még élő szerződések kifutottak, és a városvezetés hallott az említett nyomozásról és letartóztatásról is, úgy döntött, hogy visszaszervezi a kaszálást.Amikor Z. Zsoltékat letartóztatták, még az is bizonytalannak látszott, hogy vajon a szerződő szolgáltató cégek elérhetők maradnak-e, márpedig a város nem maradhat fűnyírás nélkül.Így a folyamatban levő új kaszálási közbeszerzést a BKM visszavonta. Bár a visszaszervezés nem egyik napról a másikra történik meg, talán őszre lesz reális, de a BKM állítólag vett már fűnyírókat, és embereket is elkezdett toborozni.Ebben a folyamatban támadt bizalomvesztés a főváros felől Zakar András irányába, noha azt nem tudjuk, hogy ezt egyáltalán megfogalmazták-e neki. Olyan gyanút senki nem fogalmazott meg számunkra, hogy Zakar András kertészmérnök korrupt lett volna, de a főváros szerint vagy nem érdekelte annyira a kiszervezett feladat, vagy olyan személyes kapcsolatok alakultak ki, amellyel úgy ítélte meg a főváros és a BKM vezetése, hogy a "kaszálási reform" vele nem folytatható.Természetesen felvetettük, hogy ha nem is ő az aláíró a szerződéseken, akkor mégis miért neki kellett távoznia. Bár Zakarnak alacsony volt a szerződési limitje, nekünk arra utaltak a forrásaink, hogy megvan az a rend, hogy ki írhat alá egy nagyobb szerződést, de a folyamat hosszabb döntéselőkészítés után ért fel. Vagyis, ha jól értjük, amikor Mártha Imre írt alá szerződéseket, azokat a szerződéseket alulról javasolták neki.Zakarral pozitív forrásunk szerint azonban valójában már alatta is megindult a reform, egy csomó embert vettek fel. A város oldaláról viszont azt hallottuk, hogy ez igaz, de még inkább csak a központba, létesítménygazdálkodásra érkeztek munkatársak, és nem a fűnyírási feladatra alkalmas fizikai dolgozók. Márpedig olyan helyzetbe nem kerülhet a város, hogy nincs, aki elvégezze a szükséges kaszálási, parkgondozási munkákat.

Fűnyíróelv: a Főkert-főigazgató kirúgása és egy különös cégháló története

Közel száz embert vesz fel a főváros, hogy a jövőben ne külsős cégek, hanem saját emberek nyírják a füvet Budapesten. Miért kellett ezt a döntést meghozni, és mi köze van mindennek Zakar András Főkert-főigazgató váratlan és indokolás nélküli elbocsátásához?

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/20/funyiras-fokert-zakar-andras-martha-imre

2024-07-20 09:08:00

Feljelentéskiegészítés keretében megvizsgálta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a volt pénzügyőr,Tiszolczi Lajos Partizánnak tett állításait, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség az állítások vizsgálata után elutasította az azzal kapcsolatos feljelentéseket.A vizsgálat során arra jutottak, hogy a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve a portugál jogsegély során beszerzett bizonyítékok alapján.Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott.A közleményben kitértek arra is, hogy Tiszolczi "nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett."A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az érintett személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, a hallottak valóságtartalmát nem ellenőrizte. "A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen" - írták, majd azzal folytatták, hogy a nyomozás semmilyen módon nem állt összefüggésben "a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből."A közleményben kitértek arra is, hogy amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, és jelen ügyben sem ő volt a feljelentő.Ebben a cikkünkbenrészletesen írtunk arról,hogy mi volt az a NAV-nyomozás Gattyán ellen, amit a volt nyomozó szerint felsőbb utasításra zártak le.

Az ügyészség szerint sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója a Partizánnak nyilatkozó volt NAV-os pénzügyőr

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította a volt NAV-os adónyomozó állításaival kapcsolatos feljelentéseket.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/29/nav-nyomozas-gattyan-ugy

2024-07-29 14:12:00

"A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként" - mondta Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére. Tarsoly szerdán és pénteken szólalt fel az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek."Sok ügyvéd nem volt még ennyi tárgyaláson, mint én" - mondta Tarsoly, aki saját becslése szerint a 2016 óta tartó eljárásban már több mint 300 alkalommal fordult meg a bíróságon. Tarsoly hosszasan sorolta a nyomozás és a vádemelés során őt ért, vélt jogsérelmeket. A volt Quaestor-vezér úgy gondolja, hogy rengeteg probléma van az ügyészség "1950-es évekre hajazó" vádiratával, amiben szerinte óriási, értelmezhetetlen táblázatokkal és a vádlottak leveleiből kiragadott sorokkal építették fel a vádat. Megkérdőjelezte a bizonyítékok minőségét és hitelességét, a bizonyítékok lefoglalásának jogszerűségét, a tanúvallomások elfogulatlanságát, illetve problémája volt a "kompetenciahiányban szenvedő, feltételezéseken alapuló, a tényeket sokszor elferdítő, az eredeti bizonyító okiratok vizsgálatán nem alapuló, sokszor a pártatlanság elvét megsértő" szakértői véleményeket is. Beszélt az eljárás "pozitív" oldalairól is, például a hatékony védelemhez való jogáról azt mondta, "rendben volt".A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én küldött levelet az ügyfeleinek, amelyben közölte, hogy a cég öncsődöt jelent. A pénzükért aggódó emberek tömött sorokban kezdtek gyülekezni a Quaestor irodái előtt, miközben az is kiderült a Magyar Nemzeti Bank közléséből, hogy a cég által kibocsátott 210 milliárd forint értékű kötvényekből 150 milliárdnyi papírnak nem volt fedezete. Tarsoly és társai március 30-án aztán előzetes letartoztatásba kerültek, másnap pedig a cég tulajdonába tartozó győri ETO Parkot és stadiont is lefoglalták, amelyet azóta el is árvereztek."A szó szoros értelmében nyitott ajtónál dolgoztam, ezzel is azt kívántam érzékeltetni, hogy nincs olyan titok, ami csak rám, az állítólagos bűnszervezet állítólagos vezetőjére vonatkozik" - mondta Tarsoly. Arról beszélt, hogy az állam és a felszámolók "elkótyavetyélték" a Quaestortól lefoglalt ingatlanokat és beruházásokat, ezek felvásárlásával így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól.Tarsoly szerint ha ez nincsen, akár meg is térülhetett volna a Quaestor-ügyfelek eltűnt vagyona, mivel az ingatlanjaiban volt a cégcsoport fedezete. A győri ETO Park mellett ilyen volt szerinte a 2021-ben a Fudan Egyetemnek szánt terület is, amit a magyar állam végelszámolásban vett meg 18 milliárd forintért. Ez korábban a Quaestor cégcsoportjához tartozott, ami saját Duna City névre keresztelt területfejlesztési projektjét szerette volna itt megvalósítani. Tarsoly szerint ha 2015 után befejezték volna a projektet, abból "nemhogy az összes befektetőt ki lehetett volna fizetni", de talán neki és családjának is "jutott volna egy kicsi". A Quaestor csődhelyzetét a magyar állam idei első negyedéves költségvetési hiányához hasonlította, és arról beszélt, hogy míg ott egy finanszírozási újratervezéssel meg tudják oldani a helyzetet, a Quaestornál ebben nem volt partner az állam.Tarsoly a felszólalásban kitért arra is, hogy a Quaestortól jogtalan ügyletekkel "kirámolt" 193 millió forintról nem történt nyomozás. "Nem kívánok senkit bűncselekményekkel vádolni, de engem mint végső tulajdonost megkárosítottak a vagyonomban. Nagyon jó lenne, ha ez az összeg most az én, vagy akár az ügyfelek, kollégák rendelkezésére állna."A börtönben töltött két évről azt mondta: "Férfiak vagyunk, ki kellett bírnunk, ki is bírtuk. De higgyék el, nincs ott olyan ember, aki azt kívánná, hogy bárki oda bekerüljön. Nem az a célom, hogy rendőröket vagy más embereket börtönbe juttassak. Egy célom van: hogy ami törvényesen került lefoglalásra, az legyen ennek a pernek az alapja. Ami törvénytelenül, annak pedig szintén legyen meg e bíróság előtt az értékelése."Az Index egy régi cikke szerint 2016-ban Dr. Ibolya Tibor főügyész még egy nagyon gyors, világszínvonalú nyomozásról beszélt. "A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba" - mondta akkor, a bíróságon viszont már nem jutott át ilyen gördülékenyen az eljárás, így már közel nyolc éve húzódik az ügy a Fővárosi Törvényszéken. Eközben a Quaestor-botrány körül más szálon is futott jogi procedúra: tavaly a Kecskeméti Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte Tarsolyt egy kapcsolódó ügyben tavaly októberben. Annak vádirata szerint Tarsoly megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével fia cégének finanszírozásáról, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek.A Fővárosi Törvényszéken folytatott eljárás azonban több problémába is ütközött, 2022-ig például nyolc szakértő mondta vissza, hogy szakvéleményt adjon a bíróságnak Quaestor körüli kérdésekben. Néhány hónappal később aztán az ügyészség is megpróbálta felgyorsítani a dolgokat, és indítványozta, hogy kizárják az eljárásból az 50 millió forint alatti kárt okozó bűncselekmények megtárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy azok bizonyítása jelentős időt venne igénybe, miközben a teljes elkövetési értéknek ez csupán a 0,3 százalékát tette ki. Tarsoly július elejei beszédeiben inkompetensnek nevezte az ügyben felkért szakértőket, mivel szerinte azok a kérdésekre gyakran nem tudtak konkrét választ adni, és a vélemények gyakran ellentmondtak egymásnak.

Az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt Tarsoly Csaba az utolsó szó jogán

Hamarosan ítélet születhet a közel egy évtizede húzódó Quaestor-ügyben.

https://telex.hu/gazdasag/2024/07/05/quaestor-ugy-csalas-tarsoly-csaba-birosag-utolso-szo-jogan

2024-07-05 02:00:00

Az Európai Bizottság szerdán kiadta az éves jogállamisági jelentését az EU általános helyzetéről és a tagállamokról. A dokumentumok csak ajánlásokat tesznek, nem köteleznek senkit semmire, de a magyar kormányzatnak azért is érdemes figyelnie rájuk, mert megy egy "hetes cikkes" és egy feltételességi jogállamisági eljárás is, utóbbi pedig részben blokkolja az uniós forrásokat.A Magyarországról szóló részösszefoglalójanyugtázza a tavaly elfogadott igazságügyi reformcsomag végrehajtását. Ezeket az intézkedéseket afelzárkóztatási támogatások zöméért cserébevárta el az Európai Bizottság. Többek között tisztázták, milyen körülmények között fordulhatnak a magyar bíróságok az EU-éhoz és javították a Kúria ügyelosztási rendszerének átláthatóságát, de az Európai Bizottságnak "maradtak aggodalmai" az alsóbb szintű bíróságoknál. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a kormány a reform óta sem hívhatja le a teljes összeget több uniós programnál a feltételességi eljárás miatt és az egyszeri helyreállítási alaphoz sem nyújthat be kifizetési kérelmeket, mivel "nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására"."Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát."A bírák véleménynyilvánítási szabadságát továbbra is akadályozzák a lejárató kampányok, és a bírósági dolgozókkal együtt tovább romlott a fizetésük. (Emiatt egyikük nemrégaz Európai Bizottsághoz fordult.)A bíróságok legalább hatékonyan és jól digitalizálva működnek, elfogadtak egy új korrupcióellenes stratégiát, de a (feltételességi eljárásban elvárt) Integritás Hatóság akadályokat jelentett."Néhány magas szinten elkövetett, korrupcióval kapcsolatos ügy eljutott a vádemelési szakaszba, azonban a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot."A korrupciós nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat.A média sokszínűségét fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyekkel továbbra sem foglalkoztak. Nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések elosztását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét. A független média és az újságírók továbbra is számos kihívással néznek szembe, "ideértve a koordináltnak tűnő lejárató és delegitimációs kampányokat", valamint a szelektív bejutást a kormányzati helyiségekbe és eseményekre. További jogszabályi változások korlátozzák az információszabadságot.A növekvő állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései még mindig problémát jelentenek a vállalkozások működésére az egységes piacon. A "veszélyhelyzetet" 2024 novemberéig ismételten meghosszabbították. A jogalkotás minősége és a jogszabályok gyakori változásai továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az Alkotmánybíróság érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. A civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok változatlanul fennállnak, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret. (Emiatt a testületkötelezettségszegési eljárást is indított.) Továbbra is aggályos az állam szerepe a civil társadalom finanszírozásában.Az Európai Bizottság többek között azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy javítsák az ügyelosztási rendszert az alsóbb szintű bíróságoknál; növeljék a bírók és az igazságügyi rendszer más szereplőinek fizetését; reformálják meg a lobbiszabályokat és a vagyonbevallásokat hatékony felügyelettel; javítsák a magas szintű korrupciós ügyek követhetőségét; szabályozzák, hogy méltányosabban és átláthatóbban osszák szét a hirdetési szabályokat; erősítsék meg az állami média függetlenségét; távolítsák el az akadályokat a civil szervezetek elől.

Az Európai Bizottság hiányolja az érdemi eredményeket a magas szintű tisztviselők korrupciós ügyeiben

A testület éves jogállamisági jelentése szerint „a magyar ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll”.

https://telex.hu/kulfold/2024/07/24/eu-europai-bizottsag-jogallamisagi-jelentes-magyarorszag

2024-07-24 15:23:00

Magyarország Ügyészsége közleményt adott ki arról, hogy milyen pontatlanságokat és valótlanságokat tartalmaz az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése.Szerintük teljes képtelenség az állítás, hogy "az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát". Mint írják, az ügyészség minden egyes ügyben a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen jár el, és alaposan kivizsgálják, ha valaki felhívja a figyelmüket arra, hogy befolyásolás történt."Szeretnénk felhívni a figyelmet az ún. Magyar Péter ügyre, akinek állítása szerint egy ügyben az ügyészség működését politikai befolyás érte, továbbá politikusok manipulálták a nyomozati iratokat. Ebben az ügyben széles körű és minden részletre kiterjedő nyomozást követően az ügyészség az eljárást megszüntette" - tették hozzá.Megjegyzik, az is téves megállapítás, hogy "a korrupcióval kapcsolatos nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat".A közlemény szerint a jelentés pontatlan és félrevezető információkat tartalmaz az ügyészség hierarchikus felépítéséről is. Kiemelik, hogy az Európai Ügyészek Konzultatív Tanácsa a Rec. 2000. 19. számú ajánlásában megállapította, hogy az ügyészség hierarchikus felépítése jogállami megoldás, a Velencei Bizottság 2012. június 19-én kelt, 668/2012. számú véleményében pedig az áll, hogy a magyar ügyészi szervezet hierarchikus felépítésű, autonóm szervezet, ami lehetővé teszi az ügyészek politikától mentes tevékenységét, és az ügyészségre vonatkozó törvények az ügyészek tekintetében fontos, a korrupció kiküszöbölésére alkalmas garanciákat tartalmaznak.Hozzátették többek közt, hogy ugyan több európai állam ügyészi szervezete mutat részben hasonlóságot a magyar modellel, azok ellen a Bizottság még sem emelt kifogást.Rossz néven vették azt is, hogy a jelentés szerint magas szinten elkövetett korrupcióval szemben még mindig nem sikerült jelentős eredményeket elérni. Azt állítják, hogy a Bizottság egyrészt nem friss adatokra, hanem a 2022. és 2023. évi jogállamisági jelentések megállapításaira hivatkozik, másrészt magyar Büntető Törvénykönyv nem ismeri a magas szintű korrupció fogalmát, illetve annak egzakt definíciója a nemzetközi (uniós) jogban sem található meg."Az ügyészség továbbra is várja annak visszajelzését, hogy az Európai Bizottság magas szintű korrupciós ügyekre vonatkozó értelmezése mit takar. Az ügyészség egyébként korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselővel szemben emelt vádat, mely ügyekről a sajtót és a közvéleményt tájékoztatta" - áll a közleményükben.Végül, de utolsó sorban szerintük az sem állja meg a helyét, hogy "a szakértők és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas." Érvelésükben az Eurobarometer 2023-as felmérése hivatkoznak, ami szerint a magyarok kilenc százaléka válaszolta az, hogy az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja, illetve megemlítik azt is, hogy a "különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés".

Az ügyészség pontokba szedte, szerintük milyen pontatlanságok és valótlanságok szerepelnek a brüsszeli jogállamisági jelentésben

Mint írják, „a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatása érdekében” cáfolják a jelentésben szereplő súlyos kritikákat.

https://hvg.hu/itthon/20240725_magyarorszag-ugyeszseg-jogallamsagi-jelentes-valasz

2024-07-25 16:47:00

Napok óta sorjáznak a hírek arról, hogy a rekordhőség miatt több kórházban is áldatlan - és embertelen - körülmények alakultak ki: a fővárosi Szent László Kórház transzplantációs osztályán az úgynevezett steril szobák lezárt boxaiban 32 Celsius-fokban "főnek a beteg gyerekek". A szintén budapesti Uzsoki Utcai Kórházban és a Szent János Kórházban műtéteket kellett elhalasztani a meghibásodott berendezések miatt, miután 41 Celsius-fokot elérő hőmérséklet volt a műtőkben. A "sima" kórtermekben sem sokkal jobb a helyzet, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, Svéd Tamás itt beszélt arról, hogy a betegek gyógyulását nagyban visszaveti, ha 30 Celsius-fok feletti kórtermekben fekszenek. Csütörtökön pedig a Bethesda Gyermekkórház fül-orr-gégészeti műtőjének speciális hűtőberendezése is elromlott, ezért a közösségi oldalukon próbálnak pénzt gyűjteni a cseréjére. Próbálnak szakembereket toborozni A HVG információi szerint ebben, az extrém meleg miatt kialakult helyzetben kapkodva próbálnak a kórházi légcserélő - és a hűtő rendszerekhez értő vállalkozókat találni, de ez a közelmúltban végrehajtott átszervezések miatt nagyon nehéz. Olyan szakemberekkel sikerült beszélnünk, akik vagy korábban, vagy jelenleg részt vettek/vesznek ilyen rendszerek és berendezések üzemeltetésében, valamint hibaelhárításában valamelyik fekvőbeteg intézményben - ami a lakossági klímapiachoz képest speciális területnek számít. A téma politikai vonatkozásai miatt valamennyien névtelenséget kértek, de egymástól függetlenül ugyanazt mondták: új helyzetet hozott, amikor tavaly a fővárosban, majd 2024 elejétől az egész országban központosították az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKF) fenntartása alá tartozó minden fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben az ingatlanüzemeltetést. Ez azt jelentette, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vette át ezt a hatalmas feladatkört az összes intézményben, méghozzá úgy, hogy - a takarítási feladatok után - a teljes üzemeltetéssel is a NER-közeli B+N Referencia Zrt.-t bízták meg - cég hátteréről itt olvashat bővebben. Ahogy megírtuk, következő lépésként a B+N a kórházak üzemeltetési területen dolgozó munkatársait részben átvette és alkalmazta, míg a többiektől megváltak, amiből kisebb botrány is kerekedett. Kifejezetten a klímáknál és légcserélőknél maradva ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a B+N-hez átkerültek azok, akiknek addig a különféle légtechnikai berendezésekért feleltek. De sok kórházban ezeknek a karbantartását és hibaelhárítást már addig is kiszervezték, és alvállalkozók bevonásával oldották meg - csakhogy ezek közül meg nem tudott mindenkivel megállapodni a központosított rendszerben egyeduralkodó B+N. Megszűnt a klímás szerződése, az újat nem írta alá Beszéltünk egy olyan alvállalkozó céggel, amely korábban évekig az egyik Pest megyei kórház légcserélő és hűtőrendszereinek üzemeltetésért, és a hibák elhárításáért is felelt, csakhogy a B+N-nel már nem jutott dűlőre, így megszűnt a megbízása. "Jó együttműködésem volt a kórházzal addig, ha bármi gond volt, akkor úgyis megoldottam, hogy minél előbb ki tudjak menni. De az új szerződésben lehetetlen dolgokat akartak aláíratni velem, például, hogy haváriahelyzetben 4 órán belül kell reagálni, márpedig tudom, hogy ezt gyakorlatilag a legtöbb helyzetre rá lehet húzni. Ez így vállalhatatlan, főleg, hogy nem is fizettek volna annyit, hogy mondjuk fel tudjunk belőle venni még egy készenléti munkatársat. Vagyis a 4 órás hibaelhárítás miatt így Budapestről nem tudtam volna kitenni a lábam - mondta. Hozzátette: ráadásul a B+N olyan szerződést akart aláíratni, amiben a leggyakoribb szó az volt, hogy kötbér". Minden forrásunk egyetértett abban, hogy az egyes intézmények közt óriási különbségek vannak abból a szempontból, hogy mennyire korszerű berendezések vannak. Van olyan kórház, ahol egy komolyabb beruházásnak köszönhetően a leghatékonyabb folyadékhűtő-rendszereket tudták megvenni, máshol nemcsak a géppark, de például a csövek is elavultak, akár több évtizede nem voltak cserélve. Speciális rendszerek, nagy felelősséggel "Pedig ezekben a létesítményekben a légtechnika jóval több mint a klíma, gondoljunk csak a boncteremre, szereltünk már itt is profi szellőztetést, illetve hűtést. Nem beszélve a műtőkről, aminek nemcsak a hőmérséklete az érdekes, hanem, hogy a légnyomásnak, mindennek stimmelnie kell ahhoz, hogy egy zsilipelt tér legyen, ahová kívülről semmi nem juthat be. Ezek rendszeres karbantartása nagyon fontos, sok helyen szerintem mégsem veszik komolyan. Mintha úgy lennének vele, hogy megy minden magától, pedig nem, és ez nyilván ilyen extrém helyzetekben fog kibukni, mint most a hőség" - jegyezte meg egy szintén kórházban is dolgozó klímaszerelő. Őt szintén megkeresték a mostani hőség miatt kialakult kritikus helyzetben a korábbi kórházi munkáira hivatkozva azzal, hogy a havariahelyzetek elhárítására szerződnének vele. Nem állt kötélnek, mert ezen kívül is rengeteg a munkája, ráadásul ő sem volt elégedett a felkínált feltételekkel. Szezonban ha kimegy házhoz, többet keres Ugyanezt emelte ki egy olyan cég munkatársa, amely aktívan részt vesz a mostani "tűzoltásban" - szó szerint így nevezte a munkájukat, éjjel-nappal dolgoznak, extrém határidőkkel. "Most van abszolút a szezon, mi is keresünk embereket, de nagyon nehéz, mert szeptemberig most van a csúcs és a lakossági piacon sokkal kényelmesebben lehet pénzt keresni. Ha valaki kimegy egy nap 2 címre, feldob egy-egy klímát, már akkor több százezret kap, ennek a felét sem tudjuk kifizetni neki egynapos munkáért" - mondta. "Az egyik dunántúli kórházban több mint 120 klímát tettünk rendbe 2 nap alatt, de a héten egy másik helyen még éjfélkor is szereltünk. Most az a cél, hogy állítsuk helyre, ami van" - magyarázta. Szerinte a helyzet jó irányba változott azzal, hogy a B+N átvette az irányítást. "Korábban köztudott volt, hogy a kórházaknál beragadhattak a pénzek, nehézkesen fizettek, sok klímás ezért nem szívesen dolgozott nekik, a saját belsős embereik pedig nem rendelkeztek elég szakértelemmel, ezért nem csodálom, ha sokukat a B+N nem vett át. Most álltak neki rendbe rakni, ami van, de ez időbe telik" - mondta. Egyetértett azzal, hogy sok helyen rég cserélni kellett volna a berendezéseket, szerinte sok műtőben, elfekvőben, de akár nővérszállón van olyan gép, ami "persze, hogy nem bírja". Hallott már pletykákat arról, hogy előbb-utóbb nagyszabású állami energetikai beruházás jöhet, amire szükség is lenne, mert szerinte hasonlóan szélsőséges körülményeknél majd "a fűtés lesz a következő". Megkerestük telefonon és e-mailben is az egyik nagy vidéki kórházat, amit az egyik klímás cég kifejezetten megnevezett, mint olyan helyszínt, ahol ráadásul az intenzív osztályt is érintette a légcserélő-hűtő berendezések meghibásodása, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) sajtóosztályára is eljuttattuk kérdéseinket, de itt sem reagáltak. A szintén megkeresett B+N sajtókapcsolatokért felelős vezetője vidéki elfoglaltsága miatt nem volt elérhető, viszont visszajelzésében azt ígérte, a lehető leghamarabb válaszolnak a kérdéseinkre, ebben az esetben kiegészítjük cikkünket. Nyitóképünk illusztráció!

Kódolva volt a kórházakban kialakult klímavészhelyzet, amit most tesznek, csak tűzoltás

Tűzoltás van, most azt kell megszerelni, ami van, csakhogy kevés a hadra fogható szakember ilyen feltételekkel – mondták lapunknak a kifejezetten kórházak légcserélő és klímaberendezéseit javító légtechnikával foglalkozó szakemberek. Sok intézményben elavult a géppark, de sokszor a modernebbek sem bírják az extrém melegben a fokozott igénybevételt. Ráadásul miután a kórházak központosított üzemeltetését egy NER-közeli cégre bízták, sok korábbi klímás alvállalkozó már nem vállalja az új feltételeket, például a 4 órás hibaelhárítást vagy a nagy kötbért, ráadásul a lakossági piacon többet is keresnek.

https://hvg.hu/itthon/20240719_Kodolva-volt-a-korhazakban-kialakult-klima-veszhelyzet

2024-07-19 11:27:00

Obajtek az egyik legismertebb lengyel menedzser. Egy kisváros polgármestereként figyelt rá fel 2016-ban Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök, ennyiben az ő Mészáros Lőrinceként is lehetne tekinteni Obajtekre, de ő nem "magánvállalkozóként" vált megkerülhetetlen nagyhatalommá, hanem két év alatt az állami irányítású legnagyobb lengyel vállalat, az Orlen élére került, mindössze egy ismeretlen vidéki főiskola "munkabiztonsági" diplomájával. 2022 februárjában Orbán Viktor is fogadta Budapesten. Jaroslaw Kaczynski, a korábbi vezető lengyel kormánypárt (PiS) elnöke tőle szokatlan pátosszal mondta róla pár éver, hogy "rendkívüli ember. Istenadta aurájával képes mozgósítani az embereket. Ő Lengyelország reménysége." Tény, hogy a vetélytársait sorra lenyelő Orlen olajkonszern nagy szívességet tett az akkori kormánypártnak, amikor 2021-ben egy német cégtől megvásárolta és kormánypropaganda-szócsővé alakította szinte a teljes lengyel vidéki sajtót, beleértve a nyomtatott lapokat és a helyi hírportálokat. Az új kormány most próbál megszabadulni ettől az állami energetikai nagyvállalatba nem illő örökségtől. Magyarországon akkor esett sok szó a cégről, amikor a Mol megvásárolt több mint 410 lengyelországi töltőállomást, miután az Európai Bizottság az Orlen és az addig konkurens Lotos egyesülését a monopolhelyzet elkerülése érdekében csak úgy engedélyezte, ha az új tulajdonos eladja a Lotos-kúthálózat egy részét. A decemberben hivatalba lépett Tusk-kormány egyik legelső dolga volt Obajtek menesztése, és vizsgálatok is indultak ellene. Egyrészt sok szakértő szerint áron alul adták el a Lotos-kutakat a Molnak és a gdanski olajfinomító 30 százalékát a szaúdi Aramcónak, ráadásul a Mol orosz kapcsolatai és Szaúd-Arábia világpolitikai szerepe miatt nemzetbiztonsági kockázatokat is látnak. Vizsgálják továbbá, hogy a 2023-as választások előtt Obajtek mesterségesen csökkentette az üzemanyag árát, ezzel kívánta segíteni a PiS-t - bár végül eredménytelenül -, és emiatt a cég óriási veszteséget szenvedett. Ezen kívül van egy zavaros ügy egy nagy összegű svájci átutalással kapcsolatban. Amikor Obajtek többször nem jelent meg a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén, elterjedt, hogy Budapesten bújkál, amire ő azt válaszolta, hogy nem bujkál, üzleti ügyei miatt jár Magyarországra. Június 9-én nagyon jó eredménnyel az Európai Parlament képviselőjévé választották a PiS listájáról - ezzel mentelmi jogot is szerzett -, és így vagyonnyilatkozatot kellett leadnia. Ebből nem csak az derült ki, hogy az elmúlt 3 évben az Orlen elnökeként és néhány felügyelőbizottság tagjaként csaknem 9 millió zlotyt (kb. 850 millió forintot) keresett, hanem a lengyel sajtó meglepetésére az is, hogy van egy állása Magyarországon is, amelyet ráadásul a nyilatkozat szerint az EP-képviselőség mellett is megtart: nemzetközi üzletfejlesztési igazgató a magyar tulajdonú Bayer Construct hatalmas építőipari cégcsoportnál havi 15 000 euróért.

Magyarországon is van jól fizető állása a lengyel „Mészáros Lőrincnek”

Daniel Obajtek mint újdonsült európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatából derült ki: a Bayer Construct építőcégnél igazgató havi 15 000 euróért.

https://hvg.hu/kkv/20240719_daniel-obajtek-lengyelorszag-magyarorszag-allas-olajvezer-orlen

2024-07-19 08:50:00

"Én már az ötnek is tudnék örülni" - ezt Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság vezetője mondta a párizsi játékok kezdete előtt adott interjújában a remélt magyar aranyérmek számát illetően. Fél évvel korábban még merészebb vágyainak adott hangot 10-12 aranyat jósolva. Hogy mennyi lesz a vége, azt még nem tudjuk, az eddig olimpiákon az aranyak száma átlagosan 7, az érmeké 19. Ehhez most nagy hajrá kellene (3 arany és 8 érem az eddigi termés), de van még érem- és aranyéremesély is. (2012-ben Londonban 18, 2016-ban Rio de Janeiroban 15, 2021-ben Tokióban pedig 20 érem szerepelt Magyarország neve mellett az éremtáblázaton.)Egy dolog azonban már biztosnak tűnik, függetlenül attól, hogy az utolsó napokban mennyivel gyarapodik a magyar érmek száma. Nem lehet visszahozni a 90-es évek előtti idők éremesőit pusztán csak azzal, hogy önti a közpénzt a sportba a kormány. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány ugyanis rövid időn belül stratégiai ágazattá minősítette a sportot, ami leginkább abban nyilvánult - és nyilvánul meg még a mai napig is -, hogy számolatlanul és minden körülmények között jut közpénz a területre. Legyen szó világjárvány okozta gazdasági leállásról vagy recesszióról és súlyos költségvetési gondokról, erre a területre mindig jut pénz. Az viszont egyre világosabban kezd látszani, hogy a pénz nem minden, az eredményesség sokkal több tényezőn múlik. Ha valaki most ennek cáfolataként az Európa-bajnokságra kijutó fociválogatottat említené, a tény az, hogy ennek a sikernek vajmi kevés köze van a magyar sportfinanszírozáshoz és még kevésbé nevezhető a magyar utánpótlás sikerének. A válogatott gerincét ugyanis külföldön nevelkedett fiatalok, illetve külföldön játszó rutinosabb játékosok alkotják, akik már korukból fakadóan sem nevezhetők a 2011 utáni magyar utánpótlás termékének. Erről itt írtunk hosszabban.Felfoghatatlan összeg ment sportra Visszatérve a sport területére irányított közpénzhez, ennek nagysága felfoghatatlan. A kormány 2010 óta már többféle módon is biztosít forrást a sportra:közvetlenül felcímkézve az államkasszából, szükség esetén rendeleti úton átcsoportosításokkal teremti meg a forrást a kormány, az államkasszába be nem folyó tao-támogatásokon keresztül, illetve a sportolók számára kialakított kedvező adózási rendszeren keresztül is segíti a sportolókat foglalkoztató cégeket. A 2010-es évek elején még egyáltalán nem volt látványos és drasztikus a költségvetés sport zsebének vastagodása, 2014-ig ugyanis mindössze 20-40 milliárd forintot irányítottak ide évente, emellé jött a felfutó tao-rendszer biztosította összeg, ami ebben az időszakban épp csak átlépte a 100 milliárd forintot összesen.2014-től kezdődően aztán a stadionépítési és -rekonstrukciós kormányzati láz felfutásával szintet lépett az állami sportfinanszírozás is. 2016-ig még 100 milliárd forint alatt maradt az évente elköltött összeg, 2017-től kezdve azonban már a tao nélkül is több százmilliárd forint áramlott a sportba. Igaz, ennek meghatározó része a létesítményekkel kapcsolatban felmerülő kiadás volt, de szignifikánsan többet költött a kormány versenysportra, olimpiai felkészülésre és utánpótlásnevelésre is a költségvetésből. Ezzel kapcsolatban általánosságban csak az ad alapot a kritikára, hogy a kormány eleinte még azzal indokolta a kiadások növelését, hogy idővel minden ezen a területen elköltött egy forint két forint megtakarítást eredményez majd az egészségügyben. Ahhoz azonban, hogy ez megállja a helyét, a versenysport helyett a tömegsportra és a szabadidősportra kellett volna költenie a kormánynak.Mindenesetre a versenysportra elköltött összegek sem hasznosultak megfelelően, de erre egy kicsit később térek ki.A költségvetési zárszámadásokban szereplő adatok szerint Orbánék 2010-től 2024-ig (2023-ra és 2024-re zárszámadás hiányában a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokkal számoltam) 3005 milliárd forintot költöttek el sportra a költségvetésből, ehhez jön hozzá még a tao-támogatási rendszeren keresztül „kiosztott” 1411 milliárd forint.Vagyis 14 év alatt 4416,2 milliárd forint közpénzt áldozott s kormány a sportra.Ez annyi pénz, amennyit az idei évben személyi jövedelemadóból vár bevételként a kormány. Idén ennek nagyjából harmada folyik be várhatóan a jövedéki adóból, de írhatnám azt is, hogy ez az összeg megfelel annak, amit az egészségügyre akar elkölteni a kormány.Ebből a 4416,2 milliárdból 258 milliárd forint szolgálta a versenysport és az olimpiai felkészülés támogatását, utánpótlás-nevelés előirányzaton 69,5 milliárd forint ment el, a Magyar Olimpiai Bizottság a vizsgált időszak alatt beazonosíthatóan közel 2,8 milliárd forintot kapott, 48,9 milliárd forint pedig „az olimpiai sportági szakszövetségek akadémiai rendszer kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő kiadásainak támogatását” szolgálta (hogy ebből pontosan milyen arányban részesültek az olimpiai sportági szakszövetségek és az MLSZ, az nem derül ki a zárszámadásokból), a szintén nehezen definiálható „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” előirányzaton 14 év alatt 252 milliárdos kiadás jöhetett össze.Ez összesen közel 633 milliárd forintot tesz ki, a teljes államkasszából származó 3005 milliárdos költés 21 százaléka.A többi pénz létesítményekre ment el, és jelentős összegeket költöttek egyebek mellett olyan előirányzatokra, mint például a „kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia”, melyek szintén viszonylag nehezen definiálhatók. Költ még az állam egyébként dopping ellen és sporteredmények elismerésére, sőt sportágak népszerűsítésére meg a kiemelt egyesületek támogatására, szabadidősportra és sportparkokra is, de ezek elenyésző, jellemzően néhány százmilliós tételek, melyek ebben az esetben kevésbé releváns tényezők is.Hiába a sok pénz, ha rosszul költik elA kormány sportfinanszírozását számos kritika érte már számos sportágból, de a mostani események egyik főszereplője, a Magyar Olimpiai Bizottság sem fogta vissza magát. „Az olimpiai sportágak versenysport stratégiája, 2022-2032” kiadványában tételesen leírták, hogy a több pénz nem járt együtt az eredményesség növekedésével, a pénz elosztása következetlen, nincs utánkövetés és ellenőrzés, sem pedig korrekció a vállalások teljesítése vagy annak elmaradása esetén.„A felnőtt versenysport felhasználási célra folyósított költségvetési támogatásainak növekedése nem járt együtt az eredményesség növekedésével. Sportszakmai szempontból nem elég hatékonyan lettek felhasználva a támogatások. Ennek egyik oka a szakmai ellenőrzés hiányossága” – írják.A sportági szakszövetségek ugyanis tagsági összetételükből és a humánerőforrás problémáikból adódóan nem képesek sportszakmai szempontból, független nézőpontból ellenőrizni a támogatások felhasználását. Ezért a MOB úgy látja, hogy„a jelenlegi finanszírozás sem egyéni, sem szervezeti szinten nem ösztönöz a legmagasabb szakmai munkára. A támogatások folyósításához nem kapcsolódik egy jól definiált, objektív és ellenőrizhető szempontrendszer”.Ha a támogatások fejében a létszámokra és az eredményekre tett vállalások nem teljesülnek, akkor nincs felelősségre vonás, de a MOB szerint akkor sem nyúltak a támogatásokhoz, ha teljesültek vagy épp túlteljesültek a vállalások. A támogatásokat illetően általánosságban következetlenek a változások, vagy esetlegesek, így ezek hosszabb távon nem hatnak ösztönzőleg a legmagasabb színvonalú, korszerű szakmai munkára.Az olimpiai bizottság kitér arra is, hogy a központi források elosztásánál leginkább az élsportot preferálják, az elosztás viszont a korábban elért érmes és pontszerző eredményekhez kötődik, ami nehezíti több más sportág előrelépését. Itt példaként említhetnénk például a kínaiakat, akik a remélt eredmény érdekében olyan sportágakat kezdtek finanszírozni, ahol korábban ugyan nem jöttek az eredmények, viszont például a versenyzők hagyományosan alacsony száma miatt nagyobb esély volt az éremszerzésre. A forráselosztásnál tehát a MOB szerint „hiányzik a megfelelő sportszakmai következetesség és kontroll”.Ezért szerintük szükség lenne egy jól követhető feltételrendszer létrehozására, ami a szövetségek számára tervezhetővé tenné a költségvetést. Jellemzően ugyanis mindig év elején derül ki számukra, hogy az adott évben mekkora támogatási összegre számíthatnak, ez pedig teljesen kiszámíthatatlanná teszi a rendszer.Ezen „visszásságok mindegyike súlyos károkat okoz a magyar sportnak. Ezen problémák kijavítása, a finanszírozási rendszer átláthatóbbá, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tétele, a felhasználás folyamatos monitorozása és szakmai kontrollja akár már középtávon is hatékonyabb felhasználást eredményezne, ami a versenysportot is sikeresebbé teheti” – véli a MOB.

4 416 210 000 000 forintot költött a kormány sportra 2010 óta

Hiába ez a felfoghatatlan mennyiségű közpénz, az eredmények valahogy nem jönnek úgy, amilyen tempóban elmegy a pénz.

https://444.hu/2024/08/08/4-416-210-000-000-forintot-koltott-a-kormany-sportra-2010-ota

2024-08-08 06:34:00

Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám egy stróman cégen keresztül 420 millió forintért jutott hozzá a balatoni Postás Üdülő épületéhez, és a hozzátartozó telekhez - erről számolt be posztjában Hadházy Ákos. Azt sem mulasztotta el megjegyezni, Nagy úgy végezte el a jogi egyetemet, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke, Schadl György intézett olyan vizsgákat, amelyeken nem kellett megjelennie.Az aranyparti üdülő felújításához további 1,6 milliárd állami támogatást és 1,2 milliárd hitelt vettek fel az állami tulajdonú Budapest Banktól."Gyakorlatilag állami pénzből, a mi pénzünkből építették meg ezt a luxus hotelt" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában a független országgyűlési képviselő. Hozzátette, már a 420 milliós ár is gyanús. "A posta részéről is felmerül a hűtlen kezelés. Egy normálisan működő országban, egy normálisan működő rendőrséggel és ügyészséggel ez a tranzakció nem jöhetett volna létre, és természetesen nem kaphatott volna hozzá ilyen állami pénzt" - mondta."Miközben a genderőrületről, az algír bokszolóról ordibál a propaganda, meg brüsszelezünk, és megteremtjük a békét a világon, hatalmas rablások mennek. Az állam meghirdette 40 ilyen különleges helyen levő üdülőjét. [...] Ezeket nyilván ugyanúgy csókos emberek veszik meg potom pénzekért, és aztán állami pénzeket kapnak rá, mert a turizmust fejleszteni kell" - foglalta össze Hadházy. Hozzátette, információi szerint a honvédség mátrai üdülőjét már el is adták.A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Hadházy: Az állam csendben 40 üdülőjét hirdette meg

Miközben a genderőrületről, az algériai bokszolóról ordibál a propaganda, az állam meghirdette 40 különleges helyen levő üdülőjét, amelyeket a csókosok veszik meg potom pénzekért, és aztán állami pénzeket kapnak felújításukra – mondta Hadházy Ákos.

https://www.klubradio.hu/adasok/hadhazy-az-allam-csendben-40-udulojet-hirdette-meg-145909

2024-08-06 10:30:00

Újbudára igazolhat Demszky Gábor legendás főjegyzője, Tiba Zsolt - tudtuk meg.Tiba 1990-ben került a fővárosi önkormányzathoz, ahol előbb Demszky szakmai titkáraként, majd 1992-től főjegyzőként dolgozott. Tarlós István érkezésekor 2010-ben vált meg posztjától, Tarlós kérésére. Ez valójában nem annyira meglepő, a jegyzői állás bizalmi ügy, a polgármesterváltásnak szinte törvényszerű velejárója a hivatalt vezető jegyző cseréje is, különösen akkor, ha az újonnan érkező polgármester más politikai szekértáborhoz tartozik. Csakhogy Zuglóban két ellenzéki politikus váltja egymást.Horváth Csaba - aki mellé 2019-ben érkezett Tiba Zsolt - az MSZP tagja, míg Rózsa András, a Momentum jelöltjeként nyert. Rózsa korábban Horváth Csaba alpolgármestereként dolgozott, tisztségéről polgármesteri indulását megelőzően mondott le, a választáson pedig Hadházy Ákos támogatásával meggyőző fölénnyel győzte le korábbi főnökét.- válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András Zugló október elsejével hivatalba lépő új polgármestere, aki mindezzel együtt úgy gondolja, hogy Tiba nagy név a szakmában, így nem hiszi, hogy bármiféle fennakadás lenne az átadás-átvétel során.Tiba Zsolt nem reagált megkeresésünkre. Újbuda önkormányzata személyiségvédelmi okokból se nem cáfolta, se meg nem erősítette, hogy a nyugdíjba vonulás miatt távozó kerületi jegyző helyére kiírt pályázatra jelentkezett-e Zugló jegyzője. A pályázati határidő egyébként lejárt, az új kolléga személyéről hamarosan megszületik a döntés. Az új jegyző várhatóan október 1-én kezdi meg a munkát.- magyarázza Rózsa András, bár itt is akad néhány vitatható kérdés. A kerület idei pénzügyi beszámoló elfogadása előtt álló vagyonkezelő cége például látványosan túlköltekezett az első félévben és most többlet támogatást kért a kerületvezetéstől, de Horváth Csaba Rózsa által elismerten korrekt módon nem vállalt újabb pénzügyi elköteleződést. Akad ugyanakkor egy biztosítási alkuszi szerződés, amelynek felmondását indítványozta az új polgármester. Mint mondja: a szerződés csak november 20-án járna le, de a megállapodás szerint előtte három hónappal mondható fel, ami augusztus 20-a.Az alkuszi munka nincs pontosan rögzítve, így elképzelhető, hogy más alkusszal olcsóbb biztosításokat is köthetne a kerület.Rózsa András a választási győzelem óta két alkalommal beszélt elődjével, ám mindkettő meglehetősen rövid párbeszéd volt. A kerület ügyeiről, az átadás-átvételről nem esett szó. "Ez amolyan vihar előtti csend" - jelenti ki titokzatoskodva a momentumos politikus, aki már korábban elmondta a Népszavának, hogy nagyon oda fog figyelni arra, hogy az átadáskor valamennyi dokumentumot megkapjanak, beleértve a polgármesteri kabineten belüli levelezés anyagát is, amennyiben azok szerződéses kifizetésekhez kapcsolódnak."Kivétel nélkül feljelentést fogok tenni" - A budavári hatalomátadás talán hangzavar nélkül fog menni, de Zuglóban nem biztos, hogy hasonló csend leszHivatalba lépése után valamennyi tanácsadói szerződést át fog vizsgáltatni, azokat is, amelyek már lejártak, különös tekintettel a teljesítési igazolások valóságtartalmára. A hozzá eddig eljutott információk szerint a Publicus és a Republikon Intézettel kötött évente megújított politikai tanácsadói, a közvélemény kutatói szerződésekre súlyos pénzek mentek el, miközben a kerület nem sokat profitált ezekből. Akkor azt is elmondta, hogy a választás és a beiktatás közötti átmeneti időszakban nekiáll a cégek szerződéskötési gyakorlatának felülvizsgálatának és a szakszerű ellenőrzés érdekében külső revizort kér fel.- jelentette ki. S ehhez most is tartja magát. A Népszava kérdésére sem kívánt konkrét ügyeket megnevezni, de azt elmondta, hogy már kiválasztották azokat a szerződéseket és cégeket, amelyek a revizori vizsgálat fókuszában lesznek. Rózsa nem tartja kizártnak, hogy feljelentések követik majd a vizsgálatokat. A feladatra már kiválasztotta a revizort, illetve a felülvizsgálatot végző céget is, de a szerződést természetesen csak az új testület munkába állása után kötik meg.

Zugló új polgármestere már megtalálta a revizort, nem tartja kizártnak, hogy a vizsgálatokat feljelentések követik

Rózsa András elmondta: kiválasztották azokat az önkormányzati szerződéseket és cégeket, amelyek a revizori vizsgálat fókuszában lesznek. A kerület jegyzője pedig máshol folytathatja.

https://nepszava.hu/3245996_zuglo-rozsa-andras-onkormanyzat-atvilagitas-revizor-jegyzo-tiba-zsolt

2024-08-07 20:20:00

A 4iG hivatalosan is jelezte az észak-macedón kormány felé, hogy be akar lépni a macedón mobilpiacra. Arról, hogy a magyar neres tech-cég beadta erről a szándéknyilatkozatát, a macedón kormányülésen Alekszandar Nikoloszki közlekedési minisztere adott tájékoztatást - írja a balk.Nikoloszki néhány napja Budapesten tárgyalt Jászai Gellérttel, a 4iG Csoport elnökével. Az új macedón kormány miniszterelnök-helyettese szerint az j szereplők belépése erősítia verseny lehetőségét és segíti az árcsökkentését a telefonszolgáltatások terén.Észak-Macedóniában a májusi választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali VMRO, a Fidesz szövetségese. Az ő miniszterelnökük volt Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki az országból, és aki azóta is Magyarországon él menekültként.A magyar kormány ezután kedvező hitelfeltételekkel 500 millió eurós kölcsönt adott Macedóniának, és sajtóinformációk szerint további hitellehetőség is terítéken van. Ez a hitelkihelyezés (miközben Magyarország Kínától fesz fel egymilliárd eurós hitelt) leginkább a magyar kormány balkáni politikai beruházásai közé sorolható, melyekkel a térségi befolyását és szövetségi rendszerét igyekszik erősíteni.Ennek korábban elsősorban a szerb Vučić, a boszniai szerb Dodik és a szlovén Jansa volt a fő kedvezményezettje, a macedóniai hatalomváltás után azonban a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni a "kifektetni" akaró, vagyis a magyar politikai útmutatások szerint regionális terjeszkedéssel próbálkozó NER-közeli vállalatokat.Ennek egyik kiemelt cége a 4iG: ők már jelentős pozíciókat szereztek Montenegróban és Albániában is, és Észak-Macedóniába belépve tovább növelhetik a térségi jelenlétüket.

Miután Orbán kedvező hitelt adott a baráti Macedóniának, a 4iG bejelentette, hogy belépne a piacra

Jöhet a balkáni terjeszkedés, miután visszatért a hatalomba a Pesten bujkáló Gruevszki pártja, a Fidesz szövetségese.

https://444.hu/2024/08/07/miutan-orban-kedvezo-hitelt-adott-a-barati-macedonianak-a-4ig-bejelentette-hogy-belepne-a-piacra

2024-08-07 21:47:00

"Újra kell gondolnunk, hogy mire van és mire nincs pénzünk" - mondta Paks októberben hivatalba lépő ellenzéki polgármestere a rendkívüli ülésen, amin a testület döntött a város költségvetésének módosításáról.A kormány - ami korábban Gödön, Iváncsán és Mosonmagyaróváron is hasonlóan járt el - a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.A rendelet az ukrajnai háborús helyzetre vonatkozik, de azután született, hogy a paksi önkormányzati választáson 26 év után elbukott a Fidesz, így októbertől a város vezetését az egykor MSZP-s kötődésű Heringes Anita polgármester és a Paksi Deák Ferenc Egyesület veszi át, a Fidesz pedig ellenzékbe szorul. Az elvont pénzt így a fideszes többségű Tolna megyei és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat kapja.Az augusztus 1-i kormányhatározat már 2024-et is érinti - az évre esően arányosan kb. 3 milliárd forintot -, így az ülésen a város döntött arról, hogy mostantól nem vállal 1 millió forintnál nagyobb újabb kötelezettséget. Döntöttek arról is, hogy ha a város közlekedési cége meg is kapja a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, inkább lemondanak róla, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város költségvetését.Heringes Anita azt javasolja, nézzék át újra a pályázatokat, és a félmilliósnál nagyobb (nem béreket érintő) kifizetéseket is vizsgálják felül. A tanácsadói szerződésekről azt mondta a még hivatalban lévő fideszes Szabó Péter polgármesternek, hogy a saját tanácsadói szerződéseit is vizsgálja felül. (Ezekről az ülésen nem döntöttek.)

Mivel a kormány a költségvetésük harmadát elvette, Paks visszamond egy buszbeszerzést, még ha ezzel bukja is a 4,3 milliárdos támogatást

A fideszes vezetés bukása után a kormány rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.

https://444.hu/2024/08/06/mivel-a-kormany-a-koltsegvetesuk-harmadat-elvette-paks-visszamond-egy-buszbeszerzest-meg-ha-ezzel-bukja-is-a-43-milliardos-tamogatast

2024-08-06 16:47:00

Szorul a hurok a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Vári Attila nyaka körül, aki 2022 októberéig vezette a szakszövetséget. A 24.hu ugyanis nemrég arról írt, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) jelenlegi elnöke, Madaras Norbert megrendelte átvilágítási jelentés szerint a kétszeres olimpiai bajnok Vári Attila 2018 és 2022 közti elnöki időszakában a szövetség átláthatatlanul, szinte fék nélkül szórta a pénzt.A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.Madaras Norbert több mint fél évvel Vári Attila lemondása után beszélt arról, hogy a számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a munkájukat, illetve „felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről”, ezért döntöttek az átvilágítási jelentés elkészítéséről.A Nemzeti Sport akkoriban arról írt, hogy a Vári Attila vezetése alatti utolsó évet a szövetség 487 millió forintos veszteséggel zárta– fogalmazott Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) a Polt Péter legfőbb ügyésznek írt levelében. A politikus arra volt kíváncsi, hogy a Legfőbb Ügyészség indít-e vizsgálatot a Magyar Vízilabda Szövetségnél a - Madaras Norbert jelenlegi elnök által megrendelt - Vári-korszakról készült átvilágítási jelentés alapján. Polt Péter válaszában leszögezte, az írásbeli kérdést tartalmilag feljelentésként értékeli, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Még nincs vége a meccsnek!A feljelentés elbírálásáról, illetve a további eredményekről további tájékoztatást ígért a legfőbb ügyész. Az Economx is kereste a rendőrséget, amint az ügyben válaszolnak, azt közöljük olvasóinkkal. A vízilabda-szövetség 2020-2022 között mintegy nettó 378 millió forintért vásárolt sportfelszereléseket a Breitling Sport Kft.-től. A 24.hu azt írta: „a szövetség által meghatározott benchmark árakat figyelembe véve e beszerzések költsége 160 és 200 millió forint körül mozgott volna, így a szerződés nettó 178–218 millió forint többletköltséggel járt. A jelentésben megjegyzik, hogya Breitling Sport Kft.-vel 2020-ban kötött szerződés árlistájában egyes ruhadarabokra a kedvezményes ár magasabb volt, mint a termék normál ára.A vizsgálatot lefolytató cég arra jutott, hogy az így beszerzett sportruházat átlagosan 152 százalékkal került többe, mint a benchmarkban szereplő árak”.A meccseken hordott úszónadrág 20 ezer forintba került az előző vezetés idején, ez most már csak 13 ezer. És ha ez még nem lenne elég, a szövetségnek nemcsak a ruhákért kellett fizetnie, hanem azok tárolásáért is havi 100 ezer forintot. Ám a Madaras Norbert vezette új vezetőség megszüntette ezt a szerződést is.

Polt Péter börtönbe juttatná a kétszeres magyar olimpiai bajnokot

Polt Péter legfőbb ügyész a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte feljelentés címszóval Vári Attila ügyét. Sajtóhírek szerint a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó által vezetett szakszövetség működése során átláthatatlanul, szinte fék nélkül szórták a pénzt.

https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-vari-attila-vizilabda-legfobb-ugyesz.794037.html

2024-08-05 14:58:00

Bizonytalansággal teli idők járnak a kispesti focicsapatnál mióta tavasszal kiderült, hogy öt év után megválna a klubtól a jelenlegi tulajdonos Bozó Zoltán és a Metalcom Sport Kft. A hírt maga Bozó Zoltán közölte egy interjúban április elején, és bár a nyilatkozatok alapján azóta folyamatosan legfeljebb hetek kérdése a szerződés aláírása, négy hónappal később sem tettek pontot a történet végére. Mutatom is az idővonalat:április 2.: Bozó Zoltán egy interjúban közli, "hónapok óta folynak a tárgyalások, melynek eredményeként a klubnak új tulajdonosa lehet".április 27.: már azt mondta, megszületett az elvi megállapodás, a szerződés aláírására néhány héten belül sor kerülhetmájus 16.: ekkor Bozó azt nyilatkozta, hogy jövő héten, de legkésőbb két héten belül megtörténhet a szerződéskötésjúnius 22.: a Nemzeti Sport szerint a felek aláírtak egy olyan befektetési szándéknyilatkozatot, amely rögzíti az üzlet feltételeit, a felek szándékait, a befektető vállalásait.július 23.: a Sportalnak azt nyilatkozta a klub, hogy a szezon kezdetéig választ adnak a tulajdonosváltással kapcsolatos kérdésekre.Az NB II-es szezon elkezdődött, a Honvéd az első meccsén a Budafok ellen 3-3-t játszott idegenben, majd hazai pályán 1-0-ra megverte a Tatabányát, de nem derült ki semmi a tulajdonosváltásról.A cégbíróságra benyújtott hivatalos dokumentumok azonban sok mindent elárulnak. Július 29-én ugyanis taggyűlést tartottak, ahol hat napirendi pontot is tárgyaltak a jelenlegi tulajdonosok.Az új tulajdonosMindegyik közül azonban a legfontosabb a hatodik napirendi pont, mely az új tulajdonosról szól, illetve arról, hogy a jelenlegieknek emiatt le kell mondaniuk az elővásárlási jogaikról.Az előterjesztés szerint az Arago-Sport Zrt. szerezné meg a focicsapat mögött álló cég 100 százalékos tulajdonrészét.Ezzel pedig megerősítetté váltak azok az értesülések, amelyek az egykori Diósgyőr-tulajt, Leisztinger Tamást sejtették vevőjelöltnek. Az Arago-Sport egyébként már egy 2016 év vége óta létező cége a vállalkozónak, csak egészen 2024. július 2-ig Alcsiszigeti Befektetési Kft.-ként működött. Ekkor váltott nevet, és egyben székhelyet is az 1,3 milliárd forintnál is nagyobb törzstőkével rendelkező társaság, amely a névváltással egy időben a budapesti XIX. kerületből az V. kerületi Akadémia utcába költözött.Leisztinger Tamás egyébként az a nagyvállalkozó, aki kormányoktól függetlenül meg tudta találni a helyét és a számításait, volt ő már szocialista háttérmilliárdos is, ebből kiindulva nem is nagyon szerették a Fideszen belül. A NER-ben mégis talpon tudott maradni. Azt rebesgetik ebben az is segítette Leisztingert, hogy 2010-ben megvette a diósgyőri focicsapatot, amit 10 évvel később adott el. Amikor bevásárolta magát a borsodi fociklubba, az Észak-Magyarország érdeklődésére a következőképpen nyilatkozott (az interjú azóta lekerült az oldalról):"Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy."Leisztinger egyébként annyira NER-en kívül mozog, hogy talán csak egyetlen olyan fotót ismerünk, azt is 2016-ból, amin Orbán Viktorral egy társaságban szerepel.Mindenesetre nem tűnik alaptalannak most sem a gondolat, hogy nem azért jelent meg a Honvéd mögött, mert remek üzleti lehetőséget látna az egyébként csúnya veszteségeket termelő csapatban, mely épphogy elkerülte az NB II.-ből való kiesést tavasszal.Új ügyvezetőA jegyzőkönyv tanúsága szerint az eddigi egyetlen ügyvezető, Kun Gergely egy társat kapott maga mellé Séllei Árpád személyében,ami már feltehetően a tulajdonosváltással van összefüggésben. Ezentúl kettőjüknek együttes cégképviseleti joga lesz. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy bármilyen hivatalos dokumentum csak úgy érvényes és jogszerű, ha azt mindketten ellenjegyzik.Séllei egyébként jártas a fociklubok irányításában, tavaly év végén mondott le ugyanis a Haladás ügyvezetői posztjáról. A már akkoriban is jelenlevő anyagi gondok végül a másodosztályú Haladás mögött álló cég megszűnéséig vezettek, amit idén júliusban jelentettek be. A helyi focinak így most megint a nulláról kell elkezdenie építkezni, jelenleg az NB III.-ban szerepel a város csapata. A történetben fontos esemény volt, hogy a tulajdonos, Homlok Zsolt elvált Mészáros Lőrinc lányától, kiesett a pikszisből, ez pedig végül a focicsapat végét is jelentette.Séllei egyébként a kft. megszűnése után újságírói kérdésre azt mondta:"Homlok Zsolt egy jól működő, pozitív céget vett meg tőlem két éve, azt tette tönkre, illetve a Haladást. Semmit nem fog rendezni, egy forintot se tesz a Haliba, ezért lett vége."Pénzügyekben is változtatnakNyilvánvalóan a következő két napirendi pont sem független a tulajdonosváltástól. Egyrészt a tulajdonosok által teljesíthető pótbefizetés nagyságát 500 millió forintról egymilliárd forintra emelték. (Ezt csak a tulajdonosok változtathatják, ugyanis a társaságok létesítő okiratában szerepeltetni kell ezt az információt.)Márpedig a Honvéd Futball Kft. jelentős tőkepótlásra szorul, az elmúlt 2 évben ugyanis több mint 3 milliárd forintos veszteséget termelt a cég,amit nem bírt el a cég saját tőkéje. Ennek értéke közel mínusz félmilliárd forint jelenleg, ez pedig veszélyezteti a jogszabályoknak való megfelelést, ezért van szükség a tőkepótlásra.Ilyenre egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan szükség volt, hiszen mindössze egyetlen évben, 2021-ben sikerült egy minimális, 7 milliós profitot kimutatni év végén. Arról, hogy pontosan mennyi pénzt is kellett betenniük Bozóéknak a Honvédba 2019 óta, és hogy ennek milyen trükkös formáját választották, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.A Metalcom Sport Kft. idén február végén 120 millió forintos tagi kölcsönt adott a Honvédnak, ezt most tőkévé formálják. Mivel a negatív saját tőke miatt szükséges pótbefizetés, a jelek szerint a jelenlegi tulajdonos ebből 120 millió forintot vállal magára. Ezt a tagi kölcsönt apportálja tőkeként, ami egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a tulajdonos gyakorlatilag lemond arról, hogy ezt a pénzt visszakapja.Hitel is lehet a történetbenEgyelőre kicsit nehezen értelmezhető az egyik napirendi pont. Eszerint ugyanis a Metalcom Sport és a Kreditor Zrt. kölcsönszerződést köt, emiatt a Honvéd mögött álló, eladás alatt álló cégnek követelésen alapított jelzálogszerződést kell majd aláírnia.Ebből az olvasható ki, hogyaz egyébként szintén Leisztinger tulajdonában álló Kreditor Zrt.-től kölcsönt vesz fel, aminek záloga a Honvéd követelésállománya lesz.Ez a legutóbbi, tavaly év végi állapot szerint kicsit több mint egymilliárd forint.Az állam is besegít, ahogy tudEgy múlt héten megjelent kormányhatározat értelmében ugyanis augusztus 5-től már nem a klub kasszáját terheli a Bozsik Aréna üzemeltetése. Ez az idei év hátralévő részére 238 millió forint könnyebbséget, az államkasszának pedig terhet jelenthet a kormány számításai szerint, a következő évre pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek összeraknia egy koncepciót. Szeptember 15-éig el kell készítenie a stadion üzemeltetési költség- és bevételi terveit is tartalmazó hosszú távú üzemeltetési koncepciót.Az idei évre átvállalt 238 millió forintból kiindulva közel 600 millió forintos költségtől mentesülhet majd Leisztinger.

Nem kérdés többé, tényleg Leisztinger Tamás veszi meg a Honvédot

Eddig csak nyílt titok volt a vevő kiléte, most egy cégbírósági dokumentumnak köszönhetően megerősítést nyert.

https://444.hu/2024/08/05/nem-kerdes-tobbe-tenyleg-leisztinger-tamas-veszi-meg-a-honvedot

2024-08-05 18:35:00