text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 200
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Még a felesége is elhitte róla, hogy dandártábornok: 150 milliót csalt össze egy 53 éves férfi | A vádirat szerint az extaxis áltábornok közel 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket. A közlemény szerint „cselekményéhez tévedésben tartott vagy a bűncselekményekbe bevont nőkkel – többször párhuzamosan – fenntartott kapcsolatait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig – jó üzletet remélve – többen voltak abban a tudatban, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek”. | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2022/06/30/sokan-hazudnak-a-feleseguknek-de-hanyan-azt-hogy-tabornokok-legalabb-egy-ember-biztosan | 2022-06-30 00:00:00 | true | null | null | Telex |
|
Március 10-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója ellen az Egri Járási Ügyészség – derült ki a vádhatóság portálunknak adott válaszából.
A Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bizalmasaként is emlegetett Szabó Rolandról tudni kell, hogy 2019 novemberében lett a fővárosi önkormányzat által működtetett budapesti állatkert operatív igazgatója, majd 2020 februárjában a főigazgató általános helyettese.
Persányi Miklós főigazgató lemondását követően, 2020. március elsején Karácsony Gergely pedig megbízta Szabót a főigazgatói feladatkör átmeneti ellátásával, majd a Fővárosi Közgyűlés az év szeptemberében elfogadta a főigazgató kiválasztását célzó nyílt pályázat kiírását.
Ezek után a főpolgármester Szabó Rolandot 2021. január 1. napjától öt év határozott időre kinevezte a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának.
A kinevezés azután vált rendkívül kínossá, hogy nyilvánosságra került: a férfit már két hónappal korábban, 2020. szeptember 10-én üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt gyanúsítottként hallgatta ki a gyöngyösi rendőrkapitányság.
A gyanúsítás előzményéről a Privát Kopó bűnügyi portál közölt annak idején részleteket.
Eszerint a férfi korábbi munkáltatója a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. volt, ahol 2017. január 1. és 2019. október 31. között a cég ügyvezetői tisztségét töltötte be. Szabó ellen valótlan gazdasági eseményekről szóló számlákkal és azok értékének kifizetésével, valamint a kft. házi pénztárból jogosulatlanul történt készpénzfelvétellel (a felvett összeg csaknem húszmillió forint) összefüggésben a Nagyrédei Szőlők Borforgalmazó Kft. új ügyvezetője tett büntetőfeljelentést, a rendőrség pedig ez alapján meg is gyanúsította Szabót.
Miután a sajtó felkapta a csalási ügyet, Karácsony kihátrált és visszavonta Szabó Roland főigazgatói kinevezéséről szóló határozatát, ám a Főpolgármesteri Hivatal ezzel kapcsolatos közleményében hangsúlyozták azt is, hogy korábbi kinevezettjük főigazgató-helyettesként tovább dolgozik a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A jelenlegi adatok szerint a most operatív igazgatóként tevékenykedő Szabó Roland fémjelezte állatkert kapcsán pár hónapja azt is megírtuk, hogy milliós pénzszórás is folyhat az intézménynél, legalábbis erre lehetett következtetni abból a 2021. évi pénzügyi beszámolóból, amiben az állatkert által megkötött, ötmillió forintot meghaladó szerződések egyes részleteit tették közzé.
Az egyik, öt évre szóló megállapodás például egy luxusautó bérléséről szól. A BMW X3 xDrive30d M Sport hobbiterepjáró használata több mint 22 millió forintba kerül, és jó kérdés, vajon miért van szüksége az állatkertnek egy ekkora költséget felemésztő jármű bérlésére. | Gazdasági csalás miatt emeltek vádat Karácsonyék liblingje, a fővárosi állatkert igazgatója ellen | Vádat emelt Karácsony Gergely kinevezettje, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója ellen az ügyészség – tudta meg a Magyar Nemzet. Szabó Rolandnak többek között gazdasági csalás vádjával kell bíróság elé állnia. Az, hogy Szabót komoly bűncselekménnyel hozta összefüggésbe a hatóság, már évek óta köztudott, ennek ellenére a sokáig a főpolgármester támogatását élvező operatív igazgató megtarthatta vezető pozícióját. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/gazdasagi-csalas-miatt-emeltek-vadat-karacsonyek-liblingje-a-fovarosi-allatkert-igazgatoja-ellen | 2023-03-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Múlt pénteken írt arról a Magyar Nemzet, hogy március 10-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland ellen az Egri Járási Ügyészség.
A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását.
Szabót a közpénztemető Biodómot megálmodó Persányi Miklós után, 2020-ban vette át főigazgatói feladatköröket az állatkertben. Azonban alighogy hivatalosan is kinevezték, máris visszavonta a pályázatát. | Lemondott a fővárosi állatkert operatív igazgatója, miután híre ment, hogy gazdasági csalással vádolják | A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/28/lemonodtt-a-fovarosi-allatkert-operativ-igazgatoja-miutan-hire-ment-hogy-gazdasagi-csalassal-vadoljak | 2023-03-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Összesen 628 millió 714 ezer forinttal dobta meg az állam a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft.-t kísérleti fejlesztés jogcímen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelete alapján már tavaly decemberben megítélték a vissza nem térítendő támogatásként, illetve kamattámogatásként feltüntetett összeget a cégnek, ám a döntést csak nemrég jelentették az Európai Uniónak.
A projektcég jelenleg egy 20 megawatt teljesítményű naperőművet épít a Mátrai Erőmű közelében lévő Halmajugra határában. A napelempark építését még az erőmű korábbi tulajdonosa, a német RWE kezdeményezte az onnan nem messze lévő bükkábrányival együtt. Az utóbbi, 22,6 MW kapacitású napelempark már 2018-ban elkészült, és a visontai erőművel együtt Mészáros kezébe került, aki aztán mindkettőt eladta az MVM Zrt.-nek. A több ezer háztartás áramellátását biztosító bükkábrányi létesítmény átadása idején annyit közöltek, hogy a projekt a Mátrai Erőmű tízéves megújulási programjának egyik első eleme, ami képes lesz átvezetni a vállalatot a karbonmentes gazdaságba.
Az új, hasonló teljesítményű naperőművet most megint a felcsúti milliárdos cége építette egy olyan területen, amelyet az MVM-től bérel. A halmajugrai erőmű pontos költségei nem ismertek. Annyit tudni, hogy a kivitelező projektcég a Status Energy Magántőkealap tulajdonolta, vagyonkezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Status HFP Project Kft. leányvállalata. A Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft. a legutóbbi beszámolója szerint árbevétel nélkül és 11,5 millió forintos veszteséggel zárta a 2021-es évet. A cég ugyanakkor már 6,58 milliárd forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett, teljes, 9,12 milliárdot kitevő eszközállománya mellett. Kötelezettségei 8,8 milliárd forintra rúgtak 2021 végén, ebből bő 5,7 milliárd a Status Energy tőkealappal szembeni, 2027-ben lejáró kötelezettség, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból az látszik, hogy az OTP is szerepet vállalt a finanszírozásban, hasonló nagyságú jelzálogot jegyeztetett be.
Tavaly novemberben a hvg.hu arról értesült, hogy a kft. megkapta az engedélyt egy 132 kilovoltos vezeték megépítésére is, mely az országos hálózatba táplálja majd be a naperőműben megtermelt villamos energiát. Erre jött rá most az állami támogatás.
Máshol támogatásnak híre-hamva sincsen
Mint korábban megírtuk, kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a jelentkezők számára. Az ilyen típusú erőműveket kifejezetten azért hozzák létre, hogy az ott megtermelt áramot a hálózatra betáplálják, és azt mások számára értékesítsék.
Nemrég kiderült, hogy tovább húzódik a beruházások csatlakozási engedélyezése. A vállalatok egy úgynevezett kapacitástenderen nyújthatnak be kérelmet az elbírálásra. A tendert azonban folyamatosan elhalasztották, tavaly óta pedig már kormányrendeletben is határoznak az időpontokról: az első, 2022. augusztusi határidőt először novemberre, majd 2023 februárjára, végül márciusra csúsztatták el. A csatlakozás feltételeit tartalmazó ajánlatot (műszaki-gazdasági tájékoztatót) március 13-ig kellett volna megküldenie a Mavirnak, amely azonban ezt nem tette meg.
Az ágazati szereplők nem tudnak semmit. A mostani halasztás rendhagyó abból a szempontból, hogy az eddigieket megelőzte egy bejelentés, hogy csúszik az időpont, most ezt sem ejtették meg – magyarázta a 24.hu-nak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Jelenleg a legbiztosabbnak az tűnik, hogy hamarosan érkezik egy rendelet, amely rögzíti, hogy 0 kilowatt szabad kapacitás áll a jelentkezők rendelkezésére, és a halasztást kodifikálja.
A tenderen ugyanakkor nagy a tolongás:
körülbelül 3 gigawattnyi kapacitás vár befogadásra, ez a paksi atomerőmű névleges teljesítményének a másfélszeresét teszi ki.
A pályázói paletta nagyon széles: az 1 megawattostól az 50 megawattosig többféle erőművet akarnak engedélyeztetni, és a nyugat-európai és kínai multiktól kezdve a hazai kis és nagy beruházókig sokan állnak sorban.
Más naperőműprojekt azonban nem ismert, amely az elmúlt időszakban állami támogatást kapott volna, a szakmai szervezeteknek nincs tudomása arról sem, hogyan lehet azt megigényelni – szögezte le az elnök.
Meglehet, hogy kivételezni fognak bizonyos szereplőkkel, akik soron kívül kapnak majd szabad kapacitásokat? Szolnoki szerint az új csatlakozási folyamat nagyobb transzparenciát biztosít majd, mint a korábbi, amely elég véletlenszerűen működött. Most legalább a csatlakozási folyamat során a rendszerirányító az összes hálózati szolgáltatóval egyezteti a számításait. A Mavirnak elvileg évente kétszer kapacitás-közzétételi eljárást kell majd indítania, mely éppen az átláthatóságra irányul.
Teljes homályban a szereplők
A lakossági napelemes rendszerekhez hasonlóan a kereskedelmi célúak esetében is az a szabályozói magyarázat, hogy az engedélyeztetést akadályozza a hazai áramhálózat rossz állapota és szűkös befogadóképessége. A szakma szerint az nem vitatható, a hálózat komoly fejlesztésre szorul, hogy még több megújulóenergia-kapacitást be tudjon fogadni. Annak kapcsán viszont sötétben tapogatóznak, hogy a limiteket miért éppen ott határozzák meg, ahol jelenleg. A közzétételi eljárás egyik kulcspontja, hogy mennyi szabad kapacitást biztosítanak,
a beruházók kíváncsiak lennének rá, hogy miért épp nulla kilowatt áll rendelkezésre, ám a szabályozó eddig nem tette közzé, ez hogyan jött ki.
A hálózati társaságok és a Mavir annyira összefüggő háttérszámításokat korábban még nem végeztek, mint az elmúlt hónapokban. Komoly feladaton vannak túl, melynek nyomán a közzétételi eljárásokban elvileg már nem csak nullás értékeknek kellene megjelennie – értékelt Szolnoki Ádám.
Külső nyomás azonban nincsen, hiszen az Európai Bizottság a 2026. június 30-i határidőt szabta meg annak a reformnak a végrehajtására, mely a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát, kiszámíthatóságát és elérhetőségét javítja. Ez az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz támogatási forrásaihoz. Így a Mavir akár még évekig halogathatja a kereskedelmi naperőművekre vonatkozó csatlakozási stop feloldását.
2027-ig elhúzhatják – van, aki már idén nagyot bukik
Pedig az Energiaügyi Minisztérium decemberi felhívására beérkezett igénybejelentésekből is az derül ki, hogy tolonganak a vállalkozások a naperőművek építéséért. Arra szólították fel a korábban igényt bejelentőket, hogyha még mindig építeni akarnak, erősítsék meg a szándékukat. A Mavir közlése szerint a január 15-ei határidőig szinte minden befektető megerősítette a beruházási szándékát azok közül, akik 2022 májusa előtt már befogadott csatlakozási igénnyel rendelkeztek a Mavirnál, vagy más elosztó engedélyesnél. A közleményben mintegy 2170 megawattnyi kapacitásról van szó, illetve arról, hogy a befektetők február 6-án kézhez kapták a hálózati engedélyesek visszajelzését a tervezett erőművi beruházások csatlakozási időpontjára vonatkozóan.
A Mavir összegzése szerint a magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és az említett nyilatkoztatási eljárás alapján az összes beépített napelemes kapacitásra 2030-ra várt 6000 megawattos célszám sokkal korábban, akár már néhány éven belül teljesülhet Magyarországon.
Ez gyors építkezést vetít előre, a decemberi nyilatkoztatás miatt a beruházók is erre számítottak, ám a lapunkhoz befutott jelzések alapján hideg zuhanyként érte őket az elosztóktól kapott levél, amelyben a hálózatra való csatlakozás időpontjáról értesítették őket. Piaci információink szerint 2027-re tolták a csatlakozási lehetőséget, láttunk olyan dokumentumot, amelyben az igénylő 2025-re kérte a csatlakozást, ám a levélben arról tájékoztatták, hogy
a csatlakozás igénybevételére megjelölt naptári évet a hálózati engedélyes (…) 2027 naptári évre módosítja.
Egyben arról is értesítik, hogy a megfizetendő pénzügyi biztosíték 4,5 millió forint/MVA, a konkrét vállalkozás számára így 90 millió forint, aminek első részletét még februárban kellett befizetni, a második pedig április közepéig esedékes. Emellett kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni az igényelt csatlakozási kapacitás és az idevágó rendeletben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéke alapján. A konkrét esetben ez 325 millió forint, amit 2027-ig, évi 65 millió forintos részletekben kell befizetni. Vagyis pénzt leghamarabb 2027-ben hozhat a naperőműves beruházás, de már az idén 155 millió forintot be kell dobni a kasszába, az építkezésig pedig több száz milliót.
Közben még februárban megjelent egy kormányrendelet, amely szerint a beruházók „a nyilatkozatban megjelölt időponthoz képest korábbi naptári évet is megjelölhetnek, amely azonban nem lehet korábbi, mint a 2027-es naptári év”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy a 2019–2021 között METÁR-tendert nyert beruházók, miután eleget tettek a minisztérium felkérésének, és megerősítették beruházási szándékukat, hiába igyekeztek, 2027-nél hamarabb nem csatlakozhatnak a hálózatra. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy az újonnan épülő naperőművektől valóban nem vesz át az állam áramot 2027-ig?
Azt válaszolták:
Nem felel meg a valóságnak az az értelmezés, hogy az igénybejelentők ne kaphatnának 2027 előtti csatlakozási időpontot. A megkeresésben hivatkozott szakasz kizárólag azokra vonatkozik, akik számára már előzőleg is 2027 utáni időpontot határoztak meg a csatlakozás időpontjaként.
A válaszból az is kiderül, hogy az újabb áramtermelő kapacitások befogadásához szükséges hálózati korszerűsítések megfelelő időzítése érdekében hívta fel a kormány tavaly nyilatkozattételre az erőműépítést tervezőket.
Nem állíthatjuk, hogy a Lantos Csaba vezette minisztérium csúsztatott, az idézett rendelet ugyanis február 8-án kelt, az igényt benyújtó beruházókat pedig február 6-ig kellett értesíteni a hálózatra történő csatlakozás lehetséges időpontjáról. Vagyis két nappal előbb kapták meg a 2027-re tolt csatlakozási határidőről szóló levelet, így hivatkozhatnak arra, hogy – ha csak két nappal is, de – már a rendelet meghozatalát megelőzően is 2027-re adták meg a csatlakozási határidőt.
Ebbe a metódusba belefér, hogy Mészáros Lőrinc cége vagy más kiemelt beruházó 2027 előtt kapjon hálózati csatlakozási lehetőséget, mások számára azonban 2027-ig tulajdonképpen napelemstop van. | Naperőmű-építés: százmilliók repülnek Mészároshoz, de engedélyt senki sem kap | Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/27/napelem-naperomu-meszaros-lorinc-napkollektor-energia-megujulo-energia-mavir-aram-elektromos-halozat-matrai-eromu/ | 2023-03-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében.
A főpolgármester-helyettes kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, "azonnali, teljes, részletekbe menő vizsgálatot" rendelt el, "annak érdekében, hogy kiderüljön: történt-e bárminemű jogsértés".
A vizsgálat lezárultával annak eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt - tette hozzá.
17,5 milliós keretösszegű kiírás
Hétfő reggel a Mandiner internetes portál írt arról, hogy korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert.
A Mandiner értesülései szerint a vezérigazgató közeli ismerőse, egy - a közterület-fenntartónál korábban informatikai tanácsadóként dolgozó - férfi cége "többszörösen is törvényszegő módon" jutott sokmilliós megbízáshoz, amelynek keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhat tanácsot három szakértő.
Azt írták, a 17,5 milliós keretösszegű kiírásban még azt sem szabták meg, hogy legalább hány órában kell tanácsot adni, továbbá a közbeszerzés iratainak hivatalos közzétételét is elmulasztották. Kiemelték, hogy a férfi még a közbeszerzési pályázat előtt személyesen egyeztethetett a pályázati feltételekről az igazgatóval.
A Mandiner cikkére az FKF hétfő délután úgy reagált, a cég a törvényi előírásoknak megfelelően működik, kötötte és köti meg szerződéseit. A cikk miatt "természetesen meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket" - írta a vállalat válaszában. | Vizsgálat indul az FKF szerződéskötéseinek ügyében | Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében, azután hogy, a mandiner azt írta: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/08/vizsgalat-fkf-szerzodesek-mandiner | 2016-08-30 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A 19 ingatlannal rendelkező Miniszterelnökséget irányító miniszter tavaly két további ingatlannal gyarapította birtokai számát: egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő) vásárolt – az adásvétel még folyamatban van a vagyonnyilatkozat szerint. 2014-ben is gyűltek a birtokai: akkor hét új szerzemény is bekerült az aktuális vagyonnyilatkozatába (2 szántó, 2 erdő, 1 legelő, 1 töltés, 1 kivett mocsár). Földeket idén a földárveréseken rokonai vettek még.
A nagy műgyűjtő hírében álló – egyebek mellett Széchenyi Zsigmond karosszékét is birtokló – Lázár 2015-ben újabb (nem részletezett) műtárgyakkal gazdagodott. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke a kötvényekbe fektetett megtakarításainak köszönhetően (amely 8 millióval nőtt) 54,8 millió forintra emelkedett. Ugyanakkor fut még egy megahitel, a 45 milliós banktartozása, amellett, hogy magánszemélyeknek is tartozik 36 millióval. (Ez utóbbi a tőketartozás lehet: azt, hogy hol tart Lázár a törlesztéssel, milyen ütemben törleszt, nem lehet tudni.)
Miniszterként havonta bruttó 1.109.000 forintot visz haza, emellett földje bérbe adásából, valamint társasági osztalékokból tavaly 8 millió forint jött be neki, ami másfél millióval több, mint 2014-ben volt. | Lázár János: A birtok is nőtt, meg a vagyon is | A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben is vett műtárgyakat, de hogy miket, nem derült ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Lazar_Janos_vagyonyilatkozat_2015 | 2016-02-01 12:40:00 | true | null | null | HVG |
Az emberi erőforrások miniszterének tavaly óta jelentősen megcsappantak megtakarításai az aktuális vagyonnyilatkozata szerint: 2014-ben ilyen-olyan formában (például kincstárgyjegy) még több mint 10 millió forintnyi félretett pénze volt Balog Zoltánnak, az aktuális bevallása szerint ez az összeg 2015-re 7,4 millióra apadt, és még 30 ezer eurót is elköltött az egy év alatt. Tartozása, hitele viszont továbbra sincs.
Ez összefügghet azzal, hogy eközben szépen gyarapodtak a miniszter bükkszentkereszti ingatlanjai. Az egyik 900 négyzetméteres ingatlanja mellé vette egy majd 1500 négyzetméteres beépítetlen telket, de ezeken kívül még két másik ingatlanjai van Bükkszentkereszten. Változás még, hogy idei bevalláson az egyik ingatlanhoz beírt egy 195 négyzteméteres lakóházat, míg tavaly csak üdülőként tüntette fel az ingatlant és a telek alapterülete is változott, gyakorlatilag megduplázódott. A negyedik bükkszentkereszti telek területe viszont közel 500 négyzetméterrel csökkent tavalyhoz képest. Ami viszont nem változott, hogy Balog továbbra is tulajdonos egy 13. kerületi 34 négyzetméteres ingatlanban, és továbbra sincs saját autója, vagy valamilyen nagyértékű műtárgya. | Több millióval csökkent Balog Zoltán félretett pénze | A pénzt valószínűleg ingatlanvásárlásra költötte a miniszter. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Tobb_millioval_csokkent_Balog_Zoltan_felr | 2016-02-01 12:47:00 | true | null | null | HVG |
A Bors birtokában lévő tulajdoni lap másolata szerint tavaly május 9-én került Szijjártó Péter és felesége 50-50 százalékos tulajdonába egy – házzal és udvarral együtt – 1586 négyzetméteres dunakeszi ingatlan. A politikus saját bevallása szerint 167 millió forintért vásárolta a házat, megtakarításaiból és családi segítséggel. Szijjártó egy interjúban azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is biztatta a házvásárlásra, mivel a kormányfő szerint fontos, hogy egy ország külügyminisztere méltó módon tudja fogadni partnereit akár az otthonában is.
Kívülről a méregdrága villa a Bors tavalyi riportja idején egyáltalán nem tűnt lelakottnak, ennek ellenére Szijjártó hatalmas felújításba fogott. Információink szerint lényegében a teljes belső teret átalakították, s kicserélték az ablakokat is. Munkatársaink most újra ott jártak a dunakeszi háznál, ahol már csak egy ajtó előtt álló létra emlékeztetett a korábbi állapotokra. A 167 millió forintos villa értéke mostanra megközelítheti a 200 millió forintot is.
Kérdésünkre a tárcavezető nem árulta el, hogy mennyibe került az ingatlan felújítása, de beköltözését elismerte. Szijjártót nem találtuk otthon. A kamerával felszerelt csengő működött ugyan, de névtábla nem szerepelt rajta. A ház oldalán viszont észrevettünk egy gyerekbiciklit és egy babakocsit is. Előbbi Szijjártó négyéves fiáé, Péteré, utóbbi az egyéves Patriké lehet.
A sövény továbbra is olyan sűrű, hogy az udvarra alig lehet belátni. A házra egyelőre nincsenek felszerelve kamerák, de egy kerítésre helyezett tábla azt jelzi, hogy egy biztonsági cég védi az ingatlant. Vagyis a kormánytagok védelmére is hivatott Terrorelhárítási Központnak itt nincs feladata.
A miniszter magánéletét a szomszédai is védik. Csak egyikük volt hajlandó szóba állni munkatársainkkal. A hölgy azt mondta, hogy Szijjártó udvariasan bemutatkozik és köszön mindenkinek, akivel az utcán összefut. A közelben lévő kisboltban még nem látták, de egy korábbi fotó szerint inkább a közeli hipermarketet kedveli. | Szijjártó Péter beköltözött álomházába | Egy évvel és négy hónappal azután, hogy megvásárolta, beköltözhetett Dunakeszin lévő luxusvillájába Szijjártó Péter külügyminiszter és családja. A szomszédok szigorúan hallgatnak a politikus magánéletéről. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2015/08/szijjarto-peter-bekoltozott-alomhazaba-fotok | 2015-08-14 12:51:00 | true | null | null | Bors |
Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött
Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről.
Január 31. éjszakája minden évben a nagy tárcanyitogatás ideje, eddig kell ugyanis minden parlamenti képviselőnek, az államfőnek, a miniszterelnöknek, az MNB elnökének és megannyi állami vezetőnek leadnia az előző évre szóló vagyonnyilatkozatát. Arról aztán megoszlanak a vélemények, mennyi értelme van ennek, mennyire reálisak a különböző honlapokon megjelenő adatok, mennyit árulnak el valójában arról, milyen körülmények között élnek, mennyire gyarapodtak, esetleg mennyivel lettek szegényebbek az ország ügyeinek alakítói. (A vitákról, a felbukkanó kérdőjelekről, illetve a bírálatokról szóló írásunkat itt olvashatja.) Ettől függetlenül azonban a nyilatkozatok megjelennek, a hvg.hu pedig megnézte, milyen változások voltak egy év alatt a hírekben leggyakrabban szereplő, és a közéletre a legnagyobb hatással lévő politikusok anyagi helyzetében. Felütöttük többek között Orbán, Áder, Lázár, Rogán, Kósa, Szijjártó, Pintér, Seszták, Trócsányi, Kövér, Gyurcsány, Vona, Tuzson, Gulyás, L. Simon, Fazekas, Tóbiás vagyonnyilatkozatát.
Orbán Viktor: jól fizet a könyvkiadás
A kormányfő a honlapján hozta nyilvánosságra 2015-ös vagyonnyilatkozatát, amelyből kiderül, hogy ugyanannyi ingatlanja van, mint egy éve volt, azaz továbbra is felerészben tulajdonosa egy 2002-ben vásárolt budapesti, XII. kerületi társasházi lakásnak. Emellett feltüntette 2006-ban vásárolt felcsúti, közös tulajdonban lévő, belterületi földjeit – amelyeket 50 évre ingyenesen átengedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak –, valamint a 2013-ban vásárolt, szintén felcsúti házát.
A feleségével közös számláján tavaly még 930 ezer forint volt, most azonban már 5 millió 53 ezer forint szerepel. A jövedelménél jelezte is, hogy 5,5 millió forint bevétele származott könyvkiadásból. Kiderült az is, hogy a kormányfő egy év alatt 1,122 millió forintot törlesztett a hiteléből.
Ha kíváncsi arra, mekkora a felcsúti föld, mennyi hitele van még a miniszterelnöknek, és van-e autója, azt itt elolvashatja.
Áder János: hárommillió megtakarítás
A köztársasági elnök továbbra is két ingatlan résztulajdonosa: egy II. kerületi 135 négyzetméteres társasházi lakás felét és egy kisoroszi 75 négyzetméteres családi ház negyedét birtokolja. Se hajója, se motorja, se repülője, de még autója sincs. Igazi nagy változás nincs a befektetéseinél sem, jóformán hozzá sem kellett nyúlnia ezekhez.
Viszont folyószámláján a tavalyi 1,5 millió háromszorosát tartja, azaz tavaly 3 millió forintot spórolt össze köztársasági elnökként, ugyanis más jövedelme továbbra sincs vagyonnyilatkozata szerint.
Áder János a nyilatkozatban továbbra sem részletezi juttatásait, csupán arra tért ki, hogy abban a törvény szerint részesül. A kapott ajándékokról pedig azt írta: azokat a diplomáciai kapcsolattartás keretében kapta.
Ha szeretné megtudni, mennyi megtakarítása van az államfőnek és családjának, mennyi az életbiztosításának értéke, és milyen értékpapírjai vannak, azt itt megtalálja.
Kósa Lajos: eltűnt egy motor
A Fidesz frakcióvezetőjének vagyonnyilatkozatában a legjelentősebb változás, hogy örökölt egy 2,5 hektáros szántót Szamosszegen.
Bár forintban lévő megtakarítása 50 ezer forinttal gyarapodott, devizatartalékai 900 ezer forintról 750 ezerre apadtak. A banki hitelállományát 1,5 millió forinttal csökkentette, míg magánszemély felé lévő tartozásából 1 milliót törlesztett az előző nyilatkozatához képest.
A volt debreceni polgármesternek vagyonnyilatkozata szerint Debrecenben és Budakeszin vannak ingatlanai, de a nyilatkozatban továbbra sem szerepel a felesége nevén lévő 100 millió forint értékű lakás.
Továbbra is egy tartós bérletű Mercedes Vianóval jár. Van egy motorcsónakja, viszont az egyik motorját eladhatta, mert a mostani nyilatkozatában már csak egy BMW G650-es szerepel.
Arról, hogy Kósa Lajosnak hol és mekkora ingatlanjai vannak, illetve, hogy mennyivel csökkentette tartozásait, itt olvashat.
Rogán Antal: Idén nem nőtt a lakás
Idén Rogán Antalnak már nemcsak fideszes képviselőként, de egyben a kormány tagjaként is nyilatkoznia kellett a vagyonáról – hátha kabinetfőnökként kevesebbszer kell majd korrigálnia, mint 2014-ben, mikor folyton belezavarodott saját Pasa parki lakásának négyzetmétereibe. Egy dolog biztos: a vagyonnyilatkozat szerint idén nem nőtt tovább a lakás. Változatlanul megvan öröklés útján szerzett balatonlellei villája, miként a szülőfalujában, Szakonyfaluban örökölt ingatlanai is. Ezek ugyanazok az erdő, szántó, illetve rét besorolású teleknek tűnnek, sem a méretek, sem a tulajdoni hányadok nem változtak.
A takarékbetétben tartott forintja viszont megcsappantak: tavaly még nagyjából 3,5 millió forintja helyett most már mindössze 507 000 forint megtakarítása van. Igaz, csökkentek a tartozásai is.
Családi – együttélő – rokonságban sincs változás: Cecíliával és két közös gyerekükkel élnek, utóbbiak nevéhez viszont már nem biggyesztette oda zárójelben, hogy „önálló vagyonnal és jövedelemmel nem rendelkeznek”.
Arról, hogy mekkora ingatlanjai vannak Rogán Antalnak, illetve mennyivel sikerült csökkentenie a tartozását, itt olvashat.
Kövér László: A puritán elnök
Kövér Lászlót látszólag nem érdeklik a világi javak: továbbra is annak a szigetszentmiklósi háznak a tulajdonosa fele részben, ami eddig is a családé volt.
Megtakarításai közül közel fél-fél millióval ér többet hozománybiztosítása, valamint életbiztosítása, mint amit már tavaly is jelzett. (Ez a kettő együtt több mint 4,8 millió forintot tesz ki), valamint van még 2,5 milliója betéti vagy folyószámlán, ami tavalyhoz képest szintén félmillióval nőtt. Tartozása a házelnöknek nincs.
Arról, hogy milyen autója van a házelnöknek, illetve milyen értékű ajándékokat kap pozíciójából fakadóan, itt olvashat.
Varga Mihály magángazdasága is jól teljesít
A nemzetgazdasági miniszternek 4,2 milliója fekszik értékpapírban (államkötvény: 3,1 millió forint, befektetési jegy: 1,1 millió forint), ami azt mutatja, hogy tavalyhoz képest nőttek a megtakarításai. Miniszteri jövedelme (1,1 millió forint bruttó) mellett egyéb jövedelmet nem visz haza Pasa parki otthonába – ugyanakkor 6,77 millió forint tartozása még mindig van pénzintézet felé.
Ha érdekli, milyen ingatlanjai vannak a nemzetgazdasági miniszternek, itt megnézheti.
Szijjártó Péter elkezdett törleszteni
A külgazdasági és külügyminiszter tavaly eladta a korábbi lakásául szolgáló 140 négyzetméteres, haszonélvezettel terhelt garázsos ikerházi lakását Dunakeszin, így 45 milliós családi tartozásából visszafizetett szüleinek 15 millió forintot. Szijjártó e mellett továbbra is – már 1994-től – 3/5 részben tulajdonosa egy 371 négyzetméteres győri családi háznak, amely haszonélvezettel terhelt.
Megtakarításai csökkentek, értékpapírban, biztosítási eszközalapban és bankszámlán egy évvel korábban összesen 4,2 milliója volt, most ez 2,9-re apadt.
Szijjártó Péter jövedelmi viszonyai nem változtak, bevétele csak a miniszteri fizetésből (1 101 900 Ft/hó) és a képviselői tiszteletdíjból (224 363 Ft) van.
Ha érdekli, mekkora jövedelme van Szijjártó Péternek, és miért tűnik meglepőnek, hogy megtakarításai csökkentek, erről itt olvashat.
Gyurcsány Ferenc: már nincs akkora hitele
Több mint 90 millióval kevesebb osztalékjövedelemhez jutott tavaly az Altus Zrt.-ből Gyurcsány Ferenc. De azért közben szépen törlesztette a kötcsei ház jelzáloghitelét, bár még azért szépen tartozik a banknak.
Ezen kívül semmi változás nem volt Gyurcsány vagyonnyilatkozatában, még az irodai bútorait sem nagyon cserélte le.
Ha kíváncsi, mekkora jelzálóghitele van még Gyurcsány Ferencnek, és igazából mennyi volt az osztalékjövedelem az Altus Zrt.-ből, azt itt megtalálja.
Balog Zoltán: idén ingatlanra költött
2014-ben ilyen-olyan formában (például kincstárgyjegyben) még több mint 10 millió forintnyi félretett pénze volt Balog Zoltánnak, mostani bevallása szerint azonban ez az összeg 2015-re 7,4 millióra apadt. Sőt, még 30 ezer eurót is elköltött az egy év alatt. Mindez összefügghet azzal, hogy eközben szépen gyarapodtak a miniszter bükkszentkereszti érdekeltségei. Az egyik 900 négyzetméteres ingatlan mellé vett egy csaknem 1500 négyzetméteres beépítetlen telket, de ezeken kívül még két másik ingatlanja is van ugyanitt.
Ami viszont nem változott, az az, hogy Balog továbbra is tulajdonos egy 13. kerületi 34 négyzetméteres ingatlanban, és továbbra sincs saját autója, sem nagy értékű műtárgya.
Balog Zoltán bükkszentkereszti ingatlanportfóliójáról itt olvashat többet.
Vona Gábornak tényleg nincs semmije?
A Jobbik elnöke könnyen pályázhat a legpuritánabb képviselő címre, nevén továbbra sincs sem ingatlan, sem autó. Sőt tavalyi 800 ezer forintos takarékbetétje is megszűnt., bár most van egy 730 ezer forintos biztosítása.
A bevallásból annyi derül még ki, hogy Vona Verpeléten és Recsken is tart fent irodát, és két laptoppal dolgozik – ezek összértéke 700 ezer forint körül van. Ezen kívül szintén juttatásként szerepel egy 105 ezres nyomtató, egy 49 ezer forintos router, plusz néhány irodabútor.
Ha érdekli, mekkora a havi juttatása a Jobbik elnökének, azaz, miből nem vesz semmit magának, itt megnézheti.
Lázár János továbbra is szereti a műtárgyakat
A Miniszterelnökség 19 ingatlannal rendelkező irányítója tavaly két további ingatlannal gyarapította birtokai számát: egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő) vásárolt – az adásvétel még folyamatban van a vagyonnyilatkozat szerint. A nagy műgyűjtő hírében álló – egyebek mellett Széchenyi Zsigmond karosszékét is birtokló – Lázár ráadásul 2015-ben újabb (nem részletezett) műtárgyakkal gazdagodott. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke pedig a kötvényekbe fektetett megtakarításainak köszönhetően (amely 8 millióval nőtt) 54,8 millió forintra emelkedett.
Itt olvashat arról is, mennyi tartozása van még Lázár Jánosnak, és mennyivel több pénze jött be társasági osztalékból 2015-ben, mint egy évvel korábban.
Gulyás Gergely egy dologban lépett előre: már két telefonja van
A Fidesz alelnökének vagyonnyilatkozata alig változott tavalyhoz képest. Gulyás Gergelynek ugyanúgy 50 százalékos haszonélvezeti joga van egy XI. kerületi 95 négyzetméteres lakásban, és a XI. kerületi ingatlan is még a tulajdonában van – ennek felét egyébként vette, másik feléhez ajándékozás útját jutott hozzá.
Nyaralója, hétvégi háza 2014-ben sem volt. Hitele viszont igen, tartozása több mint 120 ezer svájci frank. Az adatok szerint Gulyás csak képviselői javadalmazásából élt, egy cégben sincs érdekeltsége. A legnagyobb változás, hogy már nem egy, hanem két iPhone-t használ.
Arról, hogy mennyi megtakarítása van a Fidesz alelnökének, és milyen autót használ, itt olvashat.
Simicskó István, a nagy megtakarító
A honvédelmi miniszternek egyre több a megtakarítása, ehhez viszont az is kellett, hogy az utóbbi években két lakást is eladott, így most nincs is ingatlantulajdona. Egyetlen vagyontárgya így egy 2009-ben vásárolt Ford Focus Cmax 1.6-os.
Egy évvel ezelőtti vagyonnyilatkozatában jelezte, hogy kincstárjegyben tartott 19,5 milliója egy II. kerületi lakás eladásából származik. Tavaly szeptemberben pedig, hogy 2008-ban vett 36 négyzetméteres siófoki lakását is eladta, és az azért kapott 13,5 milliót államkötvénybe fektette. Ezen kívül szeptemberben volt még takarékbetétben 26 milliója (egy évvel ezelőtt még csak 25), ebből húszat azóta egy OTP-s tőkegarantált pénzpiaci alapba helyezett el, viszont a takarékbetétjében december 31-i állapot szerint 6 helyett már 7 millió forint van.
Tovább ürült Budai Gyula bankszámlája
2014 májusában még 19 ezer eurót tudhatott a magáénak Buda Gyula miniszteri biztos, majd ez az összeg tavaly ilyenkor már csak 15 ezer volt. Most egy év alatt megharmadolódott a devizában félretett pénze, így 5 ezer euró áll a bankszámláján – lett viszont 2 millió forint készpénze.
Még mindig tartozik 5 millió forintnyi lakáshitellel, és a 3 millió forintos lízing is áll a Seat Alteájára.
A Budai Gyula vagyonnyilatkozatát összefoglaló cikkünkből kiderül, milyen állatokat tart a képviselő (3 millió az értékük), és milyen ingatlanok vannak a nevén.
Trócsányi: se tartozás, se saját autó
Trócsányi László igazságügyi miniszter ingatlanvagyona nem változott: 51 százalékban tulajdonosa egy 260 négyzetméteres, XII. kerületi családi háznak, illetve megvan a tulajdonrésze egy 68 négyzetméteres társasházi lakásban is. Surányban telke és üdülője is van, de ezek is megvoltak már az előző évben is, ahogy egy szőlője is Somlóvásárhelyen, illetve egy haszonélvezeti joga egy további társasházi lakáson.
Úgy tűnik, a miniszteri kocsi elegendő, Trócsányi túladott a tavalyi nyilatkozatban még szereplő, még 2004-ben vásárolt Volvo S80 típusú gépkocsiján. Így a nagy értékű ingóságok rovat első két oldalát úgy, ahogy van, ki is húzta.
Vannak viszont részben forintban, részben devizában tartott megtakarításai. Utóbbi euróban, amely nagyságrendileg nem változott, továbbra is 94 ezer euró, viszont a forintban, többféle formában tartott 2015-ös 4 milliós összeg nagyjából 9,8 millió forintra nőtt.
A Fundamenta Lakáskasszája is megvan még, és alig több mint 200 ezer forinttal gyarapodott tavalyhoz képest.
Az igazságügyi miniszternek most sincs egy forint tartozása sem, ahogy „egyéb közlendője” sem akadt.
Arról, hogy honnan kap juttatásokat az igazságügyi tárca vezetője, itt olvashat.
Az államtitkár, aki nagyon szereti Mátraszentimrét
Tuzson Bencének, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának a 2015-ös vagyonnyilatkozat szerint egy szép nagy, több mint 1600 négyzetméteres mátraszentimrei telekben van tulajdonrésze, de ugyanott van egy 3500 négyzetméteres beépítetlen terület is, ami a bevallás szerint 100 százalékban az övé. 2014 óta 50 százalékban tulajdonos egy 91 négyzetméteres tihanyi hétvégi házban is – lakóingatlan viszont nincs az államtitkár nevén.
Az államtitkár kb. kétmillióval tart többet állampapírokban, mint tavaly, ez most 20,5 millió forint. Ezen kívül 5,6 millió forintja van készpénzben, illetve 17 milliót parkoltat a bankszámláján – tavaly ez az összeg még csak 4,6 millió volt.
Arról, hogy mennyivel tartoznak Tuzson Bencének, és mennyivel tartozik ő, illetve milyen autót és milyen robogót használ, itt olvashat.
Seszták Miklósnak nincsenek anyagi gondjai
Az összesen hét kisvárdai és budapesti ingatlanban tulajdonosként szereplő fejlesztési miniszter ügyvédi praxisának köszönhetően a kormánypárti frakciószövetség egyik leggazdagabb képviselője. Bankszámláján a forintmegtakarítások tavaly 202 millióra, a devizamegtakarítások pedig 10,7 millió forint értékűre híztak.
Miközben felvette miniszteri apanázsát (havi bruttó 1,1 millió forint), a nevét viselő ügyvédi irodája bevételei után tavaly 35,9 millió forintot kapott, feltehetőleg osztalékként. Nagyon precízen vezette be a nyilatkozatba, hogy milyen (kis) értékű laptopot és mobilt kapott – ahogy azt is, hogy 2015-re rendelkezésére állt „a tevékenységét segítő személyzet”.
Pintér Sándor a legtürelmesebb hitelező
A belügyminiszter 2013 óta még mindig várja cégeladásból esedékes 500 millió forintját, és kamatot se számít fel. Továbbra is fennáll 300 plusz 290 milliós kintlévősége is, amelyet családi, baráti kölcsönként adott. Feleségével viszont egyre gálánsabb, ami azért is derült ki, mert most közzétett vagyonnyilatkozatát hangsúlyozottan vele közösen adta, igaz, csak egyedül írta alá.
Megtakarításaiban nincs jelentős változás, továbbra is euróban és dollárban tartja pénze nagyobb, és a tavalyival nagyjából megegyező részét, kb. 142, illetve kb. 196 millió forintot. Saját nevén lévő hazai pénznemben számolt kötvényei, részvényei, betétei ugyan mintegy 20 milliósra olvadtak a tavalyi 30 millióról, viszont egy éve a felesége, Pintérné Eötvös Ildikó nevén futó banki és brókeri megbízások összege mintegy 13 millió forint volt, idén már kb. 43 millió.
Pintér Sándor most is annyi készpénzt tart magánál, mint tavaly, 1,9 millió forintot, és hűséges 1995-ben örökölt Wartburgjához is.
Arról, hogy mennyi pénze lenne Pintér Sándornak, ha a kintlévőségei befolynának, itt olvashat. De itt kiderül az is, milyen ingatlanai vannak a miniszternek.
L. Simon Lászlónak bejött az élet
A kultúráért felelős államtitkár több mint 20 ingatlant birtokol, főleg Gárdonyban és környékén. Van ebben családi ház, szántó, szőlő, gyümölcsös, meg major is. A nevén lévő két biztosítás értéke tavaly valamivel több mint 900 ezer forinttal növekedett, viszont 500 ezer forinttal csökkent takarékbetétben lévő megtakarítása és 1,4 millióval készpénztartaléka. Egyéb megtakarításai 19 millió forintról 14,7 millióra apadtak. Ugyanakkor sikerült 13 millió forinttal letornáznia a banki adósságát, így már csak 2, 2 milliót kell kicsengetnie a pénzintézetnek.
Ha kíváncsi, milyen motorkerékpárja van államtitkárnak, mennyit kap azért, mert használják a nevét, és mennyi jön be haszonbérletből, azt itt megtalálja
Fazekas Sándor 1,3 millióval lett szegényebb és 300 könyvvel gazdagabb
Idei nyilatkozata olvasásakor elsőre úgy tűnt, hogy Fazekas Sándor a tavalyi dokumentumot adta be újra, ingatlanai felsorolásakor a kézírásos betoldások is ugyanúgy néztek ki, kocsija is ugyanaz a 2007-ben vett Toyota Corolla.
Aztán az egyéb ingóságok rovatban egyszer csak azt láttuk, hogy már nem 6500, hanem 6800 kötetből áll a könyvtára. Akár ennek a 300 könyvnek a beszerzésére is elmehetett az 1,3 millió forint, amennyivel – 2,3 millióról egymillióra – megcsappant takarékbetétben elhelyezett megtakarítása.
Arról, hogy milyen ingatlanai vannak a miniszternek, itt olvashat.
Tóbiás József az év vesztese?
Az MSZP elnöke, idén is szerény vagyonnyilatkozatot adott le, ugyanis egyetlen ingatlana van, egy 105 négyzetméteres érdi ház, illetve a hozzá tartozó 730 négyzetméteres telek, és ennek is csak fele arányban tulajdonosa.
Míg 2014-ben volt 1,5 millió forintos megtakarítása készpénzben, ezt mára a jelek szerint sikerült felélni. Ráadásul 10 milliós banki tartozása 10,5 millióra emelkedett, ezen kívül további 3 millióval tartozik egy magánszemélynek – ez az összeg tavaly még csak 1 millió forint volt.
Németh Szilárd, a rezsibiztos stabilizálta pénzügyeit 2015-ben, míg 2014-ben a vagyona majdnem a felére, 3,8 millióról 1,6 millióra csökkent, addig tavaly, ha minimálisan is, de 2,1 millióra nőtt a bankszámláján tartott pénze. Ezenkívül van egy nyugdíjkötvénye és egy 500 ezer forintos életbiztosítása is, sőt, továbbra is fizeti a havi 20 ezres lakástakarékját is. A banknak viszont továbbra is tartozik 500 ezer forinttal. Közműtartozása sincs – tudtuk meg.
Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének se banki hitele, se megtakarítása – viszont kicsivel több mint 3 millióval tartoznak a politikusnak, akinek a nevén mindössze egy XIII. kerületi 85 m2-es ingatlan szerepel. A legnagyobb változás, hogy tavaly óta nem egy, hanem három laptopot használ.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója: 6 400 000 helyett 5 900 000 forint készpénze van, megmaradt 4738 eurója és a 6404 dollárja.
Czunyiné Bertalan Judit oktatási államtitkár: a takarékbetétben elhelyezett megtakarítás 1 900 000 helyett 2 300 000 forint lett, és eltűnt az 1 400 000 forintos pénzintézettel szembeni tartozás
Farkas Flórián: a pénzintézeti számlakövetelés 3 400 000 forintról 5 262 000 forintra nőtt, pénzintézeti tartozása 4 460 000 forintról 4 161 152 forintra csökkent, a 11 millió forintos magánszemélyekkel szembeni tartozása maradt | Lázárnak bejött 2015, Orbán és Áder pénzt gyűjtött | Vasárnap éjszaka ismét kiderült, az ország vezető politikusai közül kinek hozta a legtöbbet anyagilag 2015 – legalábbis papíron. Úgy tűnik, Lázár Jánosnak igencsak rendben alakultak a dolgai, Varga Mihály szintén elégedett lehet, de több pénze lett Áder Jánosnak és Orbán Viktornak is. Vannak aztán olyanok – lásd Kövér Lászlót – akikre leginkább a puritán szó igaz. A legnagyobb vesztesnek első ránézésre az MSZP elnöke tűnik. Összeállítás az életünket leginkább befolyásoló politikusok vagyoni helyzetéről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_vagyonnyilatkozat_kepviselok_kormanytagok | 2016-02-01 12:55:00 | true | null | null | HVG |
Az összesen hét kisvárdai és budapesti ingatlanban tulajdonosként szereplő fejlesztési miniszter ügyvédi praxisának köszönhetően már a kormánypárti frakciószövetségnek is az egyik leggazdagabb képviselője volt. Bankszámláján a forint megtakarítások tavaly 202 millióra, a deviza megtakarítások pedig 10,7 millió forint értékűre híztak.
Miközben felvette miniszteri apanázsát (havi bruttó 1,1 millió forint), a nevét viselő ügyvédi irodája bevételei után tavaly 35,9 millió forintot kapott, feltehetőleg osztalékként. Nagyon precízen vezette be a nyilatkozatba, hogy milyen (kis) értékű laptopot és mobilt kapott – ahogy azt is, hogy 2015-re rendelkezésére állt „a tevékenységét segítő személyzet”. | Seszták Miklós: Legtöbbet még mindig ügyvédi irodájával keresi | Noha Seszták Miklős fejlesztési miniszter jelenleg nem dolgozhat ügyvédként, irodája fő tulajdonosaként tavaly közel 36 milliót vett ki a "cégéből". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Sesztak_Miklos_Legtobbet_meg_mindig_ugyve | 2016-02-01 13:12:00 | true | null | null | HVG |
A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek.
A Quaestor Invest Kft. ügyvezetői székében Tarsolyné Rónaszéki Erikát is Orgován Béla követte, a változás március 9-től hatályos, amit a cégbíróság március 24-én jegyzett be - derül ki az online Cégközlönyből. A vállalat többségi tulajdonosa a cégcsoport központi vállalkozása, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., kisebbségi tulajdonosa a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csaba.
A jelenleg NAV-végrehajtás alatt álló Quaestor Zrt. éléről már márciusban távozott Tarsoly és feleség, illetve az apja, Tarsoly Vince. A hvg.hu írt arról, hogy a március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyv szerint megszűnt az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a zrt. vezérigazgatója Orgován Béla lett. A tápiósági férfiről másnap kiderült, hogy nem tipikus vezérigazgató: büntetett előéletű, alacsony képzettségű ember, aki korábban részt vett a közmunkaprogramban is. A Quaestor-csoport fő tulajdonosaként Tarsoly pár nappal később az MTI-nek azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő kinevezését. Ezért úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására. Ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról - írta az MTI, csakhogy ez nem történt meg, ugyanis háromnapos eljárás után vasárnap Tarsolyt előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Tarsoly március 9-én jelentette be, hogy "a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett". A csődeljárás kezdeményezése azonban a mai napig nem jelent meg a Cégközlönyben, vagyis hivatalosan az eljárás nem indult el. A felügyeleti szervként eljáró, Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. Kiderült az is: válaszolt a miniszterelnök a Quaestor-vezér március 9-ei, neki írott levelére. A Népszabadság kérdésére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt mondta, Orbán Viktor "dodonai kétmondatos" választ írt, de hogy mit, azt nem árulta el. Tarsoly a brókercég problémáiról tájékoztatta a miniszterelnököt - Giró-Szász András legalábbis ezt mondta az ATV-ben vasárnap este, ahol meg is mutatta az Orbánnak címzett levelet, de részletes ismertetéséhez nem járult hozzá. Visszautasította a bennfentes információkról szóló állításokat is.
Igen ám, de a korábbi kormányzati állításokkal szemben nem márciusban, hanem két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt, a február 25-i kormányülésen utasította minisztereit Orbán, hogy nézzenek utána, van-e közpénz kockázatos helyeken. Ez a Buda-Cash-botrány kibontakozása után egy nappal történt - közölte legalábbis az állami hírtévé a kormányülés memojára hivatkozva. Orbán a múlt héten beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket, e kijelentése nyomán pedig felmerült a gyanú: bennfentes információkkal rendelkezett a kormányfő. Hétfőn maga Orbán a parlamentben csütörtökre ígérte a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a tárca intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el, amikor megszüntették számláikat a Quaestornál, a folyamat során pedig nem rendelkeztek semmilyen törvénytelen információval - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. Szijjártó Péter szerint megdöbbentette és csalódást keltett benne a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a céget, ugyanúgy, ahogy az a több tízezer ember, aki ott tartotta a megtakarítását (utóbbiakat nem figyelmeztette előre a kormányfő - a szerk.). Arról is beszélt, egy levelet sem kapott Tarsolytól, akivel utoljára januárban vagy februárban találkozott, amikor a Duna City befektetési projektről tárgyalt. Ugyanakkor - mint a miniszter elismerte - ő adott engedélyt arra, hogy diplomata-útlevele legyen Tarsolynak, azért, mert a Quaestor-vezér sokat tárgyalt külföldön. De a külügyminiszter nem azonnal vonta vissza Tarsoly útlevelét, csaknem 20 napot várt, s csak múlt szombaton, március 28-án tette meg a lépést. Szijjártó arról is beszélt, akkor állítottak ki parlamenti belépőt Tarsolynak, amikor nagyon sokat tárgyalt a kormányzattal az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről.
Mint megírtuk: nemcsak az előbbi ügyek, számos más pont is összeköti a Fideszt Tarsollyal és a Quaestorral. A Magyar Kereskedőház pénzét például Matolcsy Görgy még nemzetgazdasági miniszterként helyezte el a Quaestornál, amit Szijjártó és Orbán utasítására vettek ki a cégből. Windisch László MNB-alelnök hagyta jóvá a Quaestor kötvénykibocsátását tavaly novemberben, és az Eximbank megvételekor az MNB mint a felügyeletet ellátó szerv elvileg át is világította a Quaestort. Az MNB-be olvadt PSZÁF - 2010 előtti vezetése - meg is rótta a Quaestort a fogyasztókat megtévesztő magatartása miatt, de a tevékenység tovább folyt.
Eközben a Fidesznek csak figyelemelterelő-lépésekre futja. Rogán Antal a VS.hu szerint hétfőn zárt ülésen arról tartott fejtágítást a frakciónak, hogy mit mondjanak és hogyan viselkedjenek a kormánypárti politikusok. Már kedden dönthet a Ház Rogán, Tuzson Bence, Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, ami alapján felelősségre vonhatják a brókerbotrányban érintett brókereket, a vállalatok vezetőit, tulajdonosait, sőt a felügyelőbizottsági (fb) tagjait és könyvvizsgálóit is, sőt, ők, akár a magánvagyonukkal is felelhetnek az okozott károkért. Csakhogy ezzel is a saját "farkukba harapnak", hiszen rögtön felelősségre vonhatóvá válna például a 2010 óta számos kormányzati funkciót betöltött Kiss Szilárd Miklós volt agrárattasé, akinek a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinccel van közös cége Oroszországban. Kiss nyolc éven keresztül volt a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. fb-tagja, s ugyan 2011 szeptemberében kikerült onnan, csak ezek után hozta össze a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyben - az Index szerint - 60 százalékban Tarsoly VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-je a tulajdonos, a maradék pedig Kiss állítólagos élettársáé.
Lázár ütközött Mészárossal (is)
Világszerte és Magyarországon is sündörögnek és nyalakodnak a Tarsoly Csaba-féle pénzemberek, ilyen Simicska Lajos is - mondta az Indexnek Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "ezek a csoportok a világban természetes módon a politikai döntéshozókkal keresik a kapcsolatot". Szerinte a Quaestor-vezérnek nem volt lehetősége arra, hogy egy 150 milliárdos csalást “eltussoljon, szőnyeg alá söpörjön vagy eltakarja a valóságot azzal, hogy neki voltak kormányzati politikusokkal vagy kormányzathoz közel álló emberekkel kapcsolata”. Arra a felvetésre, hogy hiába robbant ki a botrány, Tarsolyt csak később vették őrizetbe, úgy reagált, “csak a rendőrségben és az ügyészségben bízhatunk”. Szerinte Magyarországon az igazságszolgáltatás független, Orbán Viktor pedig döntéseiben befolyásolhatatlan. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy olyasmi derüljön ki Orbánról, ami megrendíti benne az ő vagy a köz bizalmát.
Lázár szerint nem tervezik Csányi Sándorhoz hasonlóan Tarsoly kitüntetését. Igaz ő nem értett egyet az OTP-vezér állami kitüntetésével sem, sőt Lázár korábban az ország első számú uzsorásának nevezte Csányit, aki március 15-én kitüntettek. Lázár szerint "mindenkinek sokkal jobb, ha a kormány ad keresztet a bankároknak, mint ha azok válnának az ország keresztjévé".
Arról is beszélt, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek el kell tudnia számolni a vagyonával. "A vagyonnyilatkozatomban szereplő adatok a törvényes helyzetet tükrözik, és a valóságnak mindenben megfelelnek" - közölte tegnap erre reagálva Mészáros. A felcsúti polgármesterről azonban a "Csak egy ruszki Magyarországon" blog kiderítette: az orosz adóhatóság március 30-i állapotot tükröző adatbázisa szerint a Magyar Kft. elnevezésű cégben 33 százalékos tulajdona van. Rajta kívül a cég tagjai között van Kiss Szilárd, a letartóztatásban lévő volt agrárattasé. Mészáros korábban tagadta, hogy lenne közös cége Kissel.
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Vizsgálódna és felelősségre vonna az ellenzék
Határozati javaslatban kezdeményezi az MSZP, a DK, az Együtt és a PM a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását. Ezt Szabó Tímea, a PM társelnöke jelentette be, emlékeztetve, a múlt héten több párt is felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást önmaga ellen a Quaestor-ügy miatt. A határidő, amit a PM adott lejárt, de a kormányfő nem lépett, ezért nyújtják be a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot.
Varju László (DK) bejelentette, olyan módosító javaslatot készítettek, amely szerint Orbánnak és Matolcsy Györgynek saját vagyonával kell felelnie a Quaestor csődjéért. A Fidesz javaslatát "látvány-törvénytervezetnek" nevezte, amivel megpróbálják elfedni, amit elmulasztottak.
Az LMP vizsgálóbizottságot állítana fel az ügyben. Schiffer András, frakcióvezető a visszaélések feltárásához elégtelennek nevezte a Fidesz javaslatát, amely csak a bróker-botrányban érintett pénzügyi szereplőket büntetné, mert az állami szervek is felelősek a Quaestor-ügyért. A frakcióvezető azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottságba az ellenzék is küldhessen tagokat. Schiffer lapunknak elmondta, nem írták alá a PM-nek az Országgyűlés feloszlatására tett kezdeményezését, mert nem tudják, mi szerepel abban.
Az Együtt szerint is parlamenti bizottságnak kell kivizsgálnia a brókercégek csődje miatt kialakult helyzetet. Szelényi Zsuzsanna a Fidesz vagyonzárolási javaslatát "Rogán-féle blöfftörvénynek" nevezte, amelyik nem nyújt megoldást a helyzetre, nem teszi lehetővé, hogy a felelősöket valóban felelősségre vonják, illetve hogy a károsultak hozzájussanak a pénzükhöz. Az Együtt által kezdeményezett testületnek ki kellene vizsgálnia, hogy hova tűnt a Quaestor által felhalmozott pénz. Azt is tudni kell, hogy a PSZÁF és az MNB hol hibázott, hogy tudott a cég "hamis kötvényeket" kiadni. A kormány miért helyezte el kockázatos befektetésekben a pénzeszközeit, illetve ki kell deríteni, hogy mikor, ki és mit tudott pontosan ebben az ügyben. Pápa Levente, az Együtt alelnöke pedig azt mondta, a hatályos jogszabályok megadták volna a lehetőséget, hogy a kormány és a hatóságok határozottan lépjenek fel a károsultak védelmének érdekében, a Fidesz vagyonzárolási javaslata ezért hárítás, "pótcselekvés, látszat, púder". El lehetett volna rendelni a Quaestor-csoport zár alá vételét és annak vezetőjét, Tarsoly Csabát már régen előzetes letartóztatásba helyezhették volna, de ez nem történt meg, ezért a felelősség a kormányt, a Fideszt és az állami hivatalokat terheli - jelentette ki. "Bizonyítékunk van arra, hogy a Fidesz lop" - összegezte a Quaestor-ügy együttes olvasatát Szelényi. | Összeérnek a Quaestor-botrány szálai | A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052745_osszeernek-a-quaestor-botrany-szalai | 2015-03-30 13:08:00 | true | null | null | Népszava |
Megalakult az Alstom-botrányt kivizsgáló fővárosi bizottság. A fővárosi közgyűlés döntése értelmében a testületet kormánypárti politikus - Borbély Lénárd csepeli polgármester - vezeti, és két tagja van: a szintén kormánypárti Orbán Gyöngyi és a független Geiger Ferenc soroksári polgármester.
Év végéig vizsgálódhatnak
A közgyűlés még májusban határozta el, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A most létrejött bizottság feladata a szerződéskötés körülményeinek és a döntés előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata, valamint erről jelentés készítése az év végéig.
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala nemrég Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek. Annak érdekében, hogy befolyásolják a BKV-t: vegye az Alstom-kocsikat.
Mint arról az Origo is beszámolt, az Alstom ellen Nagy-Britanniában és Magyarországon is nyomozás folyik korrupció gyanúja miatt. Korábban a Magyar Idők írt arról, hogy több mint 597 ezer euró - jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint - áramlott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban.
Pénzt kapott Medgyessyék cége | Indul az Alstom-botrány kivizsgálása | Megválasztották az Alstom-ügyet vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság tagjait, a testületnek az év végéig kell jelentést tennie az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálásáról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/06/indul-az-alstom-botrany-kivizsgalasa | 2016-06-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Törvényszék a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke által indított perben döntött így. Molnár Csaba bízik benne, hogy a kormány nem fellebbez az ügyben. Ha ezt mégis megteszik, a jogerős ítélet akkor is megszülethet a választások előtt – közölte.
Az eset előzményeire visszautalva arról beszélt, hogy az év elején több esetben is felmerült “nem biztos, hogy tisztességes volt” az elbírálási eljárás. Több médium is arról számolt be, hogy akár több száz esetben sem szakmai alapon döntöttek a bírálóbizottság tagjai, hanem a Fideszhez közelálló cégeknek juttattak koncessziókat – folytatta.
Molnár Csaba elmondta, május elején a nemzeti fejlesztési miniszternek írt levélben kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a bírálati lapokat és nevezzék meg a bírálóbizottság tagjait. Miután a tárca ezeket az adatokat nem volt hajlandó kiadni, a politikus arra hivatkozva fordult a bírósághoz, hogy ezek az információk közérdekűek. | Nyilvánosak lehetnek a trafikpályázatok bírálati lapjai | A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait – szól a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/14/nyilvanosak-lehetnek-a-trafikpalyazatok-biralati-lapjai/ | 2013-11-14 13:39:00 | true | null | null | 24.hu |
közpénz;brókerek;százmilliárd;
2015-04-25 07:22:00
Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél
Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.
Jelenleg is csaknem 260 milliárd forintot tart a kormány brókercégeknél – derül ki Semjén Zsolt írásbeli kérdésre adott válaszából. A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor nevében válaszolt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére, aki azt firtatta, indult-e vizsgálat közpénzeknek brókercégeknél történt elhelyezése körülményeinek a feltárására? Semjén hozzátette, hogy az összeg jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött szerződések maradványa. Érvelése szerint a Quaestor-ügyben folyó nyomozás számos kérdésre választ fog adni, ezért nincs szükség belső vizsgálatra a kormányzati intézményekben.
A felelősök keresésnek leállítása úgymond hidegen hagyja az ügyfeleket és a bankokat is. Ez utóbbiak számára égetőbb kérdés, és tiltakoznak az ellen, hogy a törvénysértő módon gazdálkodó pénzügyi szolgáltatók helyett nekik kelljen a pórul járt ügyfeleket kárát megtérítenie. Érvelésük szerint ez egyébként sérti az EBRD-vel kötött megállapodást is, hiszen a többletteher mérsékli a hitelezőképességüket. A kormány emellett vállalta azt is, hogy minden, bankokat negatívan érintő döntésről csak előzetes tárgyalások után határoz. A kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában utalt arra, hogy a brókercégeknél a vagyontárgyak értékesítése még nem történt meg, viszont - álláspontja szerint - a kártalanításhoz a pénzintézeti szektortól várt teher elviselhető, ráadásul hosszú évek után a törvény visszaadja a bankoknak ezt a pénzt. Orbán Viktor nem mulasztotta el ismét azzal vádolni a bankokat, hogy látniuk kellett brókerek irreális hozamait, a pilótajátékot.
A Quaestor-ügy nem csak a kártalanítás formája és forrásai miatt zavaros. Sok ügyfél aggódik a a brókercégnél befagyott vagyona miatt. Nyílt levélben fordultak tájékoztatásért a jegybank pénzügyi felügyeletéhez és a felszámolóhoz azok a Quaestor ügyfelek, akik a felszámolás előtt álló Quaestor Értékpapír Zrt.-nél helyezték el, vagy rajtuk keresztül vásároltak értékpapírt és azok ma is az ügyfélszámlákon pihennek. A levélírók felhívják a figyelmet, hogy a brókercég saját (létező és fiktív) vállalati kötvényein kívül számos olyan pénzügyi termék (részvény, befektetési jegy, nem a Hrurira vállalati kötvényekhez kapcsolódó készpénz) található az ügyfelek számláin, amelyek sorsáról csupán információ töredékekből, egy-egy mondatnyi utalásból tudnak tájékozódni. Kérdés, hogy miként és milyen mértékben jutnak hozzá tulajdonukhoz az ügyfelek, egyáltalán megvan-e még a befektetésük?
Az ügyhöz tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék a hét közepén elrendelte a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását, miután több végrehajtás indult a cég ellen és hitelezői igények is érkeztek. De súlyos gondok vannak a Buda-Cash ügyfeleinek vagyonának számbavételével is, itt is bizonytalan mikor juthatnak pénzükhöz a csalódott befektetők. A HVG-nek erről azt írta a felszámoló, hogy "jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények." Ilyen gátló tényező például a 96 milliárd forintos hiány fedezetét jelentő vagyonzárlat, amit ügyfelek törvénytelenek tartanak.
A harmadik botrányos társaságnál, a Hungária Értékpapírnál is furcsa dolgok történtek. A Portfolio arról ír, hogy tervezett ingatlanfejlesztésekre zárt körben több milliárdos forrást begyűjtő, papíron nullás, eredményt nem termelő cégek 10-11 százalékos fix kamatígérettel csábították a befektetőket, itt azonban nem voltak kapcsolódó vállalkozások meglévő vagyonelemből semmi nem volt, ami kézzel fogható. Mondhatni egyszerűen elcsalták az ügyfelek pénzét. A Blikk pénteki cikkéből viszont kiderült, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter, még Karcag polgármestereként „féláron adott önkormányzati irodát az elmenekült a Kun-Mediátor cég álbrókerének”, és egy jegyzőkönyv szerint 2005-ben a jelenlegi tárcavezető személyesen javasolta, hogy hosszabbítsák meg a cég önkormányzati irodabérletét. A több milliárdos csalás elkövetőjét, a város "Marcsikáját" még mindig keresik.
A Quaestor-ügyben is érintettek önkormányzatok. Ezek a gyanú szerint a brókerbotrányok főszereplőinél fektettek be, többeknek pénzük is bennragadt. A kormány kérésére ezeket a településeket az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrzi - jelentette be tegnap a szervezet. A pellengére állított 24 önkormányzat tiltott befektetéseiről Lázár János kancelláriaminiszter közölt tényeket, ám ezeket még a fideszes önkormányzatok is vitatják. Borkai Zsolt, Győr polgármestere dokumentumokkal igazolta, hogy a városnak nem volt és nincs jelenleg sincs sem tőzsdei kötvénye vagy más befektetése, vagyis, hogy igazat mondtak korábban is. „Ami van, azt rendes bankszámlán az OTP-nél helyeztük el” – közölte. „Kikérjük magunknak, hogy egy miniszter – lehet, hogy tájékozatlanságból fakadóan –, de azt állítsa, hogy ez a város hazudik, ennek a polgármestere hazudik.” Borkai Zsolt 824,6 millió forintnyi kötvényről beszél, míg a Miniszterelnökség egymilliárd forintot meghaladóról. A differencia 180 millió forint. Kerestük a polgármestert, hogy adjon magyarázatot a különbségre, ám tegnap elérhetetlen volt.
A felelőtlen gazdálkodás vádja ellen tiltakozott Budapest IV. kerülete is: „Újpest pénze az utolsó fillérig megvan a pénzügyi szolgáltató cég, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél vezetett nevesített alszámlán – állampapírban” – derül ki a kerület közleményéből. Újpest mintegy kétmilliárd forint névértékű összeggel szerepel a miniszterelnökségi negatív listán. A Quaestor-botrány kirobbanása körüli történetek még mindig szolgálnak meglepetésekkel. A külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezte Tóth Bertalan szocialista képviselő találkozott-e február 10 és március 27-e között Tarsoly Csabával.
A miniszter elmondta, ami már korábban is ismert nvolt, hogy február 13-án találkozott Tarsoly Csabával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor elnök-vezérigazgatója a Duna City projekt előkészítésének fejleményeiről számolt be. Az azonban meglepő volta válaszában, hogy március 5-én egyik államtitkára éppen külföldi befektetőt vitt a Quaestorhoz tárgyalni a Duna City projekttel kapcsolatban. Azon a napon amikor a minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kereskedőház döntött arról, hogy kiveszi a majd három milliárd forintját a brókercégből. | Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél | Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055387_szazmilliardnyi-kozpenz-a-brokereknel | 2015-04-25 13:26:00 | true | null | null | Népszava |
Várhatóan év végéig kell elkészülnie az Alstom-ügyet vizsgáló ideiglenes bizottság jelentésének - derült ki a Fővárosi Közgyűlés június 8-ai ülésére benyújtott előterjesztésből.
Hárman vizsgálódnak majd
A Fővárosi Közgyűlés május 12-ei rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre. A testület három tagját június 8-án választhatják meg.
Az ideiglenes bizottság feladata az Alstom metrókocsik beszerzéseivel kapcsolatos döntéshozási mechanizmusok működésének, a szerződéskötések körülményeinek, a döntések előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata és erről jelentés készítése.
A brit hivatal Alstom-vezetőket gyanúsít | Kiválasztják az Alstom-botrány vizsgálóit | Budapest közgyűlése június 8-ai ülésén dönthet arról, ki lesz az a három ember, akik részt vesznek az Alstom-ügy kivizsgálására létrehozott bizottságban. A bizottság jelentésének várhatóan 2016 végére kell majd elkészülnie. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2016/06/fovarosi-kozgyules-ev-vegeig-kell-jelentest-tennie-az-alstom-ugyet-vizsgalo-bizottsagnak | 2016-06-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Puskás András alpolgármester arra reagált, hogy az Együtt-PM szövetség a főváros V. kerületének önkormányzata előtt szombaton az ellen tiltakozott, hogy a Rogán Antal polgármester által irányított budapesti Belváros a tanyasi családoknak szánt forrásokból részesüljön.
Barabás Richárd, a szövetség politikusa közölte: amikor kirobbant a botrány, az V. kerület rögtön elkezdett magyarázkodni, miszerint ezek nem is teljesen tanyafelújítási pénzek, hanem a tanyasi termékek piacra jutását segítik, később pedig azt mondták, hogy a pénz Hold utcai piaci felújítására megy, noha ezt a piacot pár éve már felújították.
Az alpolgármester közölte: az épület alapos korszerűsítést igényel, ezért pályáztak a tanyaprogramban, az elnyert összeget teljes mértékben a felújítására fordítják. A támogatásból kialakítanák a szagelszívást a galérián, minden egyes üzlethelyiségbe bevezetnék a gázt, korszerűsítenék a fűtést és az elektromos hálózatot, valamint akadálymentessé tennék a csarnok egész területét.
A vásárcsarnok felújítása után a vidéki termelők a csarnok földszintjén árulhatják majd termékeiket, a galérián pedig – nyugat-európai mintára – kisebb éttermek, büfék várnák a vásárlókat. Ezzel lehetővé tennék a tanyasi termelőknek, hogy ott árusíthassanak, a fővárosban élők és a kerületi lakosok pedig olyan termékekhez juthatnak hozzá, amelyeket “nyugodt szívvel fogyaszthatnak” – olvasható a közleményben. | Ezért pályázott a Belváros a tanyaprogramban | A Belváros önkormányzata szeretné felújítani a kerület tulajdonában lévő Hold utcai vásárcsarnokot, ezért pályáztak a tanyaprogramban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/16/ezert-palyazott-a-belvaros-a-tanyaprogramban/ | 2013-11-16 13:50:00 | true | null | null | 24.hu |
A politikus szerint 2013 és 2015 között harmincezer 7. vagy 8. osztályos diák kaphatott volna havi 10 ezer forintos támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Roma Önkormányzat és ahhoz köthető intézmények által lebonyolított programból.
Mintegy ötmilliárd forint felhasználásának azonban nincs nyoma a tavaly lezárult pályázat kiírásai között, de a kifizetett egymilliárd jelentős részének elköltése is vitatható. Ezeket a politikus hosszasan sorolta a tájékoztatón.
Közel 150 millió forint ment el például informatikai fejlesztésre, hatékonyságvizsgálatra 7 millió forint, diákmunkára 11 milliót, sajtófigyelésre 7 millió forintot költöttek, épület-felújításra 46 milliót - mondta. Hozzátette: az iparkamara 600 millió forintot használhatott volna fel, de kérdéses, megvalósultak-e az általa meghirdetettek, például az iskola- vagy üzemlátogatások. | LMP: Ötmilliárd forint tűnt el egy ösztöndíjprogramból | Hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás miatt feljelentést tesz az LMP antikorrupciós szakszóvivője az Út a szakmaválasztáshoz program lebonyolításával kapcsolatban, Hadházy Ákos szerint ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekek ösztöndíjára szolgáló 6 milliárd forintból 102 millió jutott el a fiatalokhoz, és tanáraikhoz is csupán 75 millió forint. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/05/lmp-korrupcio-ut-a-szakmavalasztashoz-osztondij | 2016-05-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben – értesült az MTI hétfőn.
Fazekas Géza , a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI megkeresésére megerősítette: a múlt hét végén küldte meg a legfőbb ügyész az erre vonatkozó indítványát Kövér László házelnöknek.
A szóvivő ismertette: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatott nyomozást korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben, ennek során olyan adatok merültek fel, hogy az ügyben a polgármester is érintett.
Meggyes Tamás nem sokkal a hír megjelenése után úgy reagált, hogy szerinte semmilyen jogsértés nem történt a korábbi esztergomi városvezetők életbiztosításával összefüggésben és az ügy etikailag sem kifogásolható. “Igaztalan támadásnak tartom az ügyet, és örömmel állok a vizsgálat elé, olyan értelemben, hogy elmondhatom a hatóságoknak a véleményemet” jelenette ki.
Az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és az alpolgármester részére. A befektetési életbiztosítások kedvezményezettje a szerződésben rögzített határidő elérése esetén az önkormányzat volt, ezt azonban 2007-ben módosították, és a másik alpolgármesterre is szerződést kötve a kedvezményezettek ők maguk lettek.
A gyanú szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13 és félmillió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben: a két alpolgármester részére a magánszámlájukra, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült.
Az ügyészség szerint ugyanakkor szabálytalanul és jogszerűtlenül döntött az önkormányzat közbeszerzési és ügyrendi bizottsága. Fazekas Géza ismertetése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás során gyanúsítottként hallgatta ki K. János és N. József volt alpolgármestert, valamint P. Józsefet és Z. Dánielt, akik az érintett bizottság tagjai voltak. Esetükben a nyomozás iratismertetéssel lezárult, az eljárás vádelőkészítő szakaszban van. A megalapozott gyanú szerint a bűncselekményt a két alpolgármester tettesként, a két bizottsági tag pedig bűnsegédként követte el.
Mivel azonban a nyomozás befejezése előtt a volt polgármester érintettségére vonatkozó adatok is felmerültek és esetében az országgyűlési képviselőségével összefüggően a mentelmi jog mint eljárási akadály merült fel, ezt az eljárásrészt a főügyészség elkülönítette, és a legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését. | Felfüggesztenék Meggyes Tamás mentelmi jogát | Korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben indult nyomozás szálai vezettek a volt fideszes városvezetőhöz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/21/felfuggesztenek-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/ | 2013-10-21 13:54:00 | true | null | null | 24.hu |
Rubovszky György elnök a mentelmi bizottság zárt ülése után az MTI munkatársának elmondta, hogy a mentelmi jog felfüggesztését egyhangúlag támogatták a testület tagjai.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy október végén Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben.
Életbiztosítást kaptak | Felfüggesztik Meggyes Tamás mentelmi jogát | A parlament mentelmi bizottsága javasolja az Országgyűlésnek a volt esztergomi polgármester kiadását. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/12/felfuggesztik-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/ | 2013-11-12 14:08:00 | true | null | null | 24.hu |
A parlament ülése hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a szokásos interpellációs blokk követ azonnali kérdésekkel és kérésekkel.
A határozathozatalok során a köztársasági elnök politikai vétójára reagálva módosíthatják a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében október 28-án hozott törvényt. A Ház elfogadhatja a kormány 2014-re vonatkozó adóváltoztatási javaslatait is. A törvényváltozások között szerepel a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése is.
A szavazások végén három kormánypárti képviselő mentelmi ügyéről is dönthet az Országgyűlés. A mentelmi bizottság a fideszes Budai Gyula és Simonka György mentelmi jogának fenntartását kérte, Meggyes Tamás volt esztergomi polgármester esetében ugyanakkor felfüggesztené ezt Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezésére.
A kormánypárti politikussal szemben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel egy hivatali időszakában kötött életbiztosítással összefüggésben. | Ma felfüggeszthetik Meggyes Tamás mentelmi jogát | Az Országgyűlés mai ülésén dönt a volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztéséről, amit a a legfőbb ügyész kezdeményezett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/18/ma-felfuggeszthetik-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/ | 2013-11-18 14:11:00 | true | null | null | 24.hu |
Kellemetlen helyzetbe került Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az 1000 milliárdos áfacsalás ügyében. Horváth András korábban azt mondta, aggályaival a frakcióvezetőt is megkereste, hiába, nem történt semmi. Amint arról a Hír24 beszámolt, Rogán erre úgy emlékezett, hogy a parlamenti folyosón találkozott az adóellenőrrel, akivel néhány percet beszélgetett, de sok konkrétum nem hangzott el.
Horváth elég részletesen leírta már két éve, hogy mi zajlik
Ma kiderült, hogy nemcsak egy rövid csevejről volt szó, a témában egy feljegyzés is ment a fideszes vezetőknek, amit az Átlátszó hozott nyilvánosságra, és amelyben elég sok konkrétum szerepel. Horváth a levélben például arról ír, közel 20 gabona-nagykereskedő adatait összesítették, amelyből megállapítható, hogy 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig 216 milliárd forint áfát utalt ki erre a területre az adóhatóság ellenőrzés nélkül.
“A megyékben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen visszaigénylések nagy része mögött is fiktív számlázási láncolatok sokaságát lehet kimutatni” – tette hozzá a magyar Snowden 2011 végén, tehát két éve.
Horváth már akkor elmondta azt is, hogy az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem-ellenőrzéseket, különös tekintettel az áfalevonások jogszerűségét illetően. “Nincsenek kiutalás előtti ellenőrzések, sőt utólagos ellenőrzések keretében sem történik meg a gazdasági események valóságtartalmának a vizsgálata, a számlákat, bizonylatokat, nyilvántartásokat csak formai, számviteli szempontból vizsgálják, melyek lezárása után kiutalásra kerülnek a visszaigényelt ÁFA-összegek. Amikor pedig az adóelkerülési céllal működtetett láncolatok egy kiemelt adózóig is elérnek (ez elég gyakori eset), az adó- és büntetőjogi felelősség megállapítása erős korlátokba ütközik” – közölte.
Rogánnak ez se volt elég konkrét
Megkerestük sajtósán keresztül Rogán Antalt, hogy megtudjuk, hogy miért állította azt, hogy semmilyen konkrétumot nem mondott neki az adóellenőr, a feljegyzésből ugyanis nem ez derül ki. Rogán viszont ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis “az említett feljegyzésben általános vádak szerepelnek, egyetlen konkrét ügyről sem beszél benne a szerzője, egyetlen cégnév vagy személynév sem szerepel benne”.
Rogán egyben közölte, a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, tehát azt, hogy mi az igazság, bűnvádi eljárás keretében kell tisztázni. “A vizsgálat lefolytatására szükség van, hiszen Magyarországon senki nem csalhat adót, így ki kell derülnie, hogy hamis vádról van-e szó vagy igazat állít a volt adóellenőr. Ez azonban az ügyészség feladata” – közölte. | Újra megszólalt Rogán a botrányos NAV-ügyben | Nyilvánosságra került az a feljegyzés, amelyben Horváth András a fideszes vezetőknek meglehetősen részletesen leírta, hogy hogyan csalhatnak az áfával büntetés nélkül a multi nagykereskedők. Rogán Antal továbbra is általános vádakról beszél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/19/ujra-megszolalt-rogan-a-botranyos-nav-ugyben/ | 2013-11-19 14:15:00 | true | null | null | 24.hu |
A közlemény szerint a dabasi autópálya-alosztály egy vezető beosztású dolgozója 2012-ben szerzett tudomást arról, hogy az állomány néhány tagja napi rendszerességgel "zsebre bírságol", vagyis pénzt kér és fogad el legtöbbször külföldiektől, cserébe pedig nem szab ki helyszíni bírságot vagy nem tesz szabálysértési feljelentést.
A főnök is benne volt
A vezetői feladatokat ellátó rendőr megállapodott kollégáival: szemet hunyt a zsebre bírságolások felett, a korrupt rendőröket egymás mellé osztotta be, egy szolgálati gépkocsi kilométer-számlálóját pedig átalakították úgy, hogy ne kelljen elszámolni a ténylegesen megtett kilométerekkel. Mindezekért cserébe a beosztottaktól fejenként havi húsz eurót kapott - írták.
Itt a piros, hol a piros
Hozzátették, a vádlottak az autópálya pihenőiben időnként megjelenő, "itt a piros, hol a piros" játékról elhíresült külföldi állampolgárokból álló bűnszervezet zavartalan működését is elősegítették. A sértettek bejelentései alapján a rendőrök nem, vagy csak jelentős késéssel, ám akkor "kellő látványossággal, szirénázva" vonultak ki a helyszínre. A vádlottak tudtak arról, hogy a csaló külföldiek mikor érkeznek a pihenőhelyekre, ezért akkorra csak a vesztegetésben részt vevő rendőröket osztották be szolgálatba. A rendőrök alkalmanként 600-800 eurót kaptak a bűnözői csoporttól.
Egy német sofőr sokallt be
Az alosztály két rendőre 2013 novemberében egy éjszaka az M5-ös autópálya inárcsi pihenőjénél ellenőrzött egy tilosban parkoló külföldit. Ötven eurót kértek tőle, hogy eltekintsenek a feljelentéstől. Ellenkező esetben megbilincselik és fogva tartják - mondták neki. A sofőr nem volt hajlandó kifizetni a kért összeget, hanem az iratait hátrahagyva elhajtott, és a Kecskeméti Rendőr-kapitányságon feljelentést tett - közölték.
A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolja a vádlottakat. | Minimaffia működött az autópálya-rendőrségen | Vesztegetés, hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség tizenkét rendőr, illetve volt rendőr ellen, akik egy autópálya-alosztály dolgozóiként több mint egy éven át koordináltan követtek el korrupciós bűncselekményeket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/05/minimaffia-mukodott-az-autopalya-rendorsegen | 2016-05-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Ahogy már korábban megírtuk, az elektronikai cég összesen 673 munkatársától kénytelen megválni decemberben, annak ellenére, hogy korábban 6 milliárd forintos munkahely-teremtési támogatást vett fel az államtól.
A Hír24 hírműsorának megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál elmondták, 2010 óta különböző beruházásokhoz mintegy 1,2 milliárd forint támogatást kapott uniós forrásból a cég, ezekért cserébe – a beruházások megvalósításán túl – foglalkoztatással kapcsolatos vállalásokat is tett, amelyeket eddig be is tartott.
Ignáth Márk riportja. | Hiába a sok támogatás, mégis leépít a Jabil | A kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és az uniós források ellenére több száz embert bocsát el az elektronikai vállalat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/19/hiaba-a-sok-tamogatas-megis-leepit-a-jabil/ | 2013-11-19 14:31:00 | true | null | null | 24.hu |
Azonban a két nagy párt támogató aláírása nélkül nem lehet létrehozni a bizottságot. Korábban Kormos Kata, az MSZP szóvivője azt mondta, ők semmi olyat nem írnak alá, amit a Jobbik is támogat, Rogán Antal szerint pedig bűncselekményeket az ügyészségnek kell vizsgálnia.
Ángyán József a bizottság létrehozásának egyik kezdeményezője szerint azért nem fogja a parlament vizsgálni az 1700 milliárd forintos adócsalás gyanút, mert a nagy pártoknak nem érdekük. További probléma, hogy a bizottság előtt nem kötelező a megjelenés, és az igazmondás sem. Egy LMP-s javaslat most ezen is változtatna. A stúdióban Schiffer András és Bárdos András pedig többek között arról beszélgetnek, hogy tényleg maffiahálózat irányítja-e az országot.
Benyó Rita összefoglalója. | Fidesz-MSZP együttállás miatt nincs vizsgálóbizottság | Az 1700 milliárdos adócsalások ügyében kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását az LMP, amit sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/20/fidesz-mszp-egyuttallas-miatt-nincs-vizsgalobizottsag/ | 2013-11-20 14:37:00 | true | null | null | 24.hu |
A bizottság megállapította: Daher súlyos etikai vétséget követett el, amikor egy interjúban nyilvánosságra hozta azt az orvosi titoknak minősülő tényt, miszerint a kórház elleni tüntetések egyik fő szervezője korábban pszichiátriai kezelésben részesült. Ráadásul az orvosi titkot az igazgató-képviselő szándékosan és abból a célból fedte fel a nyilvánosság előtt, hogy ezzel a panaszost lejárassa, tevékenységének hitelességét megkérdőjelezze a lakosság előtt. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy Daher Pierre a szabályszerű idézés ellenére egyik tárgyaláson sem jelent meg személyesen, valamint, hogy szakmai rangja, közéleti szereplése miatt ő maga jól ismert, magatartásából emiatt a közvélemény az orvostársadalom egészére vonhat le negatív következtetéseket. Emiatt megrovással és közel 300 ezer forint büntetéssel sújtották az orvost.
Az ügy előzményeiről lapunkban is beszámoltunk. Idén tavasszal elterjedt a híre Kazincbarcikán, hogy végleg bezárják a belgyógyászatot, s csak krónikus ellátás lesz ezen a részlegen. Czipfel Tiborné, a kórház megmentésére létrehozott civil mozgalom egyik képviselője az igazgatótól szerette volna megtudni, mi az igazság ebben az ügyben. Amikor egy alkalommal betegként tartózkodott az intézményben, bekopogott Daher Pierre-hez. Ő azonban tűrhetetlen hangnemben kiabálni kezdett vele, és megpróbálta durván kitessékelni az irodájából, miközben két kézzel szorongatta és tekergette a karját – mesélte el az asszony, aki később rendőrségi feljelentést tett. Látlelete szerint zúzódások és véraláfutások voltak a karján. Daher Pierre lapunknak akkor azt mondta: a tüntetések szervezője volt durva és arrogáns, ő azonban egy ujjal sem nyúlt hozzá.
A testi sértés ügyében nem foglalt állást az etikai bizottság, a rendőrségi eljárás pedig szünetel, mivel a képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel a parlament illetékes bizottsága. Czipfel Tiborné tegnap lapunknak azt mondta: fellebbezni fog az etikai bizottság döntése ellen, szerinte ugyanis nem csupán az érzékeny adattal való visszaélés miatt marasztalható el az igazgató, hanem a testi sértés is rovására írható, ez ügyben azonban nem hoztak határozatot. Fellebbez a megrovás és a pénzbírság kiszabása ellen Daher Pierre is, aki tegnap tudósítónknak úgy nyilatkozott: továbbra is fenntartja, hogy nem követett el etikai vétséget. Szavai szerint azért nem jelent meg a megyei etikai bizottság előtt, mert parlamenti ülésen vett részt, erről azonban csak későn értesítette az őt meghallgatni szándékozókat.
Nevük elhallgatását kérő orvosok egy csoportja felvetette az orvos-igazgató menesztését és orvosi tevékenységének felfüggesztését. Álláspontjuk szerint Daher Pierre súlyosan megszegte az orvosi eskü azon pontját, mely így szól: „Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is, a társadalmi érintkezésben –, nem fogom kifecsegni, hanem megőrzöm.” (...) „Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg, örvendhessek életem fogytáig tudományomnak s az életemnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője.” – Az orvostársadalom esküt betartó, tisztességes része most várja, van-e következménye az orvosi esküszegésnek – olvasható a lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásból.
A kazincbarcikai kórház igazgatója – aki egyébként az edelényi kórházat és az izsófalvi pszichiátriai részleget is vezeti – ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: nem tud arról, hogy valaki őt meneszteni akarja, az erről szóló híreszteléseket nem is kívánja kommentálni. | A fideszes honatya kifecsegte az orvosi titkot | Elmarasztalta Daher Pierre kazincbarcikai orvos-igazgatót, a Fidesz parlamenti képviselőjét a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj Zemplén megyei etikai bizottsága. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20131120-kifecsegte_az_orvosi_titkot-1427393 | 2013-11-20 14:41:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A rektor viszont – akinek kinevezése óta konfliktusa van a beosztása szerint nem is neki, hanem a minisztériumnak alárendelt gazdasági vezetővel -, azt mondja: nem az a baj, hogy a minisztérium nevezte ki, hanem az, hogy kit. Rózsás Péter András szerinte ugyanis alkalmatlan. | Botrány a Corvinuson: egyre kuszább a helyzet | Még a héten megkapják az elmaradt ösztöndíjukat a Corvinus Egyetem hallgatói. A gazdasági főigazgató jóváhagyta a listát és a pénzeket, de nem jó szívvel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/21/botrany-a-corvinuson-egyre-kuszabb-a-helyzet/ | 2013-11-21 14:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A miskolci városfejlesztési osztálya felszólította a kivitelezőt, hogy az önkormányzati rendelet megsértése miatt a Vásárhelyi István és Herman Ottó síremlékének felújítására kötött szerződés szerinti összegeket az önkormányzat számlájára fizesse vissza – derül ki a MiNap.hu cikkéből.
Szerintük a vállalkozó figyelmen kívül hagyta az önkormányzat rendeletét, amely előírja, hogy a sírboltok és síremlékek építése, felújítása a temetői szabályzatban foglaltak betartása mellett végezhető és a Temetőgondnokság engedélyéhez kötött, ezért a sírhely felújítását nem a jogszabályban előírtak alapján végezte el.
Emiatt felszólította a kivitelezőt, hogy az önkormányzati rendelet megsértése miatt a Herman Ottó síremlék felújítására kötött szerződés szerinti 996 950 forintot az önkormányzat számlájára fizesse vissza – írja közleményében Pintér Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Főosztályának vezetője.
Az önkormányzat emellett Vásárhelyi István hasonló síremléke ügyében közel ugyanekkora összeget követel vissza a vállalkozótól.
Már eredeti állapotban áll az emlékhely
November elején állították vissza eredeti állapotába Herman Ottó miskolci síremlékét, amelyet Kovács László, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője építtetett át és vésette bele a saját nevét a sírb. A miskolci felsőhámori temető sírköve miatt a Nemzeti Örökség Intézete is felemelte szavát.
Koczák Szilvia, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivője csütörtökön az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az önkormányzat korábbi ígéretének, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően a nap folyamán megkezdték a síremlék heylreállításást az eredeti állapotba, a Kovács László által állíttatott síremléket átszállítják a lillafüredi Herman Ottó Emlékház udvarába.
A legnagyobb magyar polihisztorként emlegetett természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus Herman Ottó (1835-1914) sírja ismét eredeti állapotában látható.Herman Ottó hamvai 1965-től nyugszanak a Miskolchoz tartozó Felsőhámor temetőjében, mellette Vásárhelyi István (1889-1968) természetkutató, zoológus sírja található. A miskolci önkormányzat szerdai közleménye szerint Vásárhelyi István síremlékének méltó állapotba hozásáról egyeztető tárgyalásokat kezdeményeznek a Vásárhelyi családdal.
Nem megalapozott döntés született
A két síremléket átépíttető Kovács László újságíróknak korábban azt nyilatkozta: “Folyamatosan végzünk felújítási, állagmegóvási munkákat a körzetemhez tartozó felsőhámori temetőben, sírokat tartunk karban, nem régiben a támfalat erősítettük meg, a legutóbbi időkben kapott vadonatúj síremléket Vásárhelyi István is, nemes cél vezetett minket a Herman Ottó emlékhelyének megújításakor is, ám elképzelhető, hogy a megvalósításnál szakmailag nem megalapozott döntés született, ezt természetesen a városüzemeltetéssel és a főépítészi irodával egyeztetve igyekszünk korrigálni”. | Visszakérik Herman Ottó sírkővéért a pénzt | Miután egy helyi, KDNP-s képviselő belevésette a nevét Herman Ottó új sírkövébe, és azt az önkormányzat eltávolítatta, most a miskolci polgármesteri hivatal közel egymillió forintot kér vissza a kivitelezőtől – írja a MiNap.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/21/visszakerik-hermann-otto-sirkoveert-a-penzt/ | 2013-11-21 14:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálhatja a BKV metrókocsi-tenderével kapcsolatban felmerült korrupciós vádakat – jelentette be közleményében Jávor Benedek.
A Párbeszéd Magyarországért EP- képviselője a napokban fordul az uniós hivatalhoz.
Miért nem érdekük?
Az ügyben vasárnap az LMP-s Csárdi Antal is nyilatkozott: mint mondta, a magyar nyomozóhatóság – a Nemzeti Nyomozó Iroda - még mindig nem tudta kideríteni, amit a britek igen: a gyanú szerint az Alstom 2006 és 2007 között 2, 2 milliárd forint kenőpénzt adhatott a BKV-nak, a közlekedési társaság pedig a francia cég szerelvényeit választotta a 2-es és a 4-es metróvonalra is.
Miért nem érdeke a magyar hatóságoknak az igazság kiderítése? - vetette fel Csárdi Antal, aki egyúttal kitért a 3-as metró felújításának ügyére is.
Elmondta, Szófia annyiért vesz új szerelvényeket biztosítóberendezéssel együtt, amennyiért Budapest felújítja a régi orosz metrókocsikat.
Azok nem mi voltunk
A BKV közleményben válaszolt a metrókocsi-tenderrel kapcsolatos sajtóhírekre: ebben azt írják, hogy az üggyel foglalkozó brit hatóságok eddig még nem keresték meg őket – 2006 és 2007 között pedig nem a jelenlegi vezetés irányította a közlekedési társaságot.
A Reuters március 29-én számolt be róla, hogy a brit súlyos csalások elleni iroda (Britain's Serious Fraud Office) vádat emelt az Alstom Transport UK & Ireland ügyvezető igazgatója ellen.
Az Index úgy tudja, az ügyvezető igazgató mellett három másik Alstom-vezetőt is azzal vádolnak, hogy 2006. január 1. és 2007. október 18. között 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére. | Uniós hivatalhoz fordulnak az Alstom-botrány miatt | Az Európai Csalás elleni Hivatalhoz fordul Jávor Benedek, a PM képviselője a korrupciógyanús metrókocsi-tender ügyében. A brit hatóságok szerint kétmilliárd forintnyi kenőpénz szólt amellett, hogy a BKV végül az Alstom metrószerelvényeit válassza. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/04/unios-hivatalhoz-fordulnak-az-alstom-botrany-miatt | 2016-04-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A ciklus utolsó időközi választását tartják vasárnap Fóton, a Hír24 újságírója a helyszínen járva korábban egész egyszerűen csak az „abszurdok kisvárosának”, illetve a „honi abszurd fellegvárának” nevezte Fótot.
Az időközi választás azonban nem tétnélküli, ugyanis polgármestert és egy képviselőt is választ a város, és ha mindkét pozíciót elviszi az ellenzék, vége a fideszes többségnek. Ezzel együtt a Fidesz nem állított jelöltet, az egyik civilszervezet jelöltjét támogatja a párt.
A 444 szerint azonban ez az időközi sem telik el eseménytelenül, azt írják ugyanis, hogy a Jobbik szerint „valakik utaztatnak, busszal viszik az embereket Sikátorpusztáról, és erről már szombaton is raktak ki szórólapot”. A párt egyébként büntető feljelentést tett választási csalás miatt. | Fóton is utaztatják a szavazókat? | Időközi választást tartanak a Pest megyei városban. A Jobbik állítja, busszal viszik az embereket szavazni, ami tilos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/24/foton-is-utaztatjak-a-szavazokat/ | 2013-11-24 14:57:00 | true | null | null | 24.hu |
Lezárult a nyomozás az egymilliárd forintos csalás ügyében: a Budapesti Rendőr-főkapitányság azzal gyanúsít egy 48 éves nyírkátai férfit, hogy még 2014. június 30-án biztosítási pénz reményében
önként mászott egy mozgó vonatszerelvény alá a nyírcsászári vasútállomáson.
Millárdos lábak
A férfit mentőhelikopterrel szállították kórházba, de mindkét lába annyira megsérült, hogy amputálni kellett a végtagokat. Az ügyben indított nyomozás során viszont kiderült az is, hogy a férfi 2013 novembere és 2014 februárja között tizennégy társaságnál kötött balesetbiztosítást, és
közel egymilliárd forintos térítésre számíthatott volna lábainak elvesztése miatt.
Az ügyben a BRFK korrupció elleni főosztálya vizsgálódott, de a napokban vádemelési javaslatot tettek az illetékes ügyészségnek. | Egymilliárdot vagy börtönt is érhet ez a két láb | Közel egymilliárd forintra kötött biztosítást a nyírkátai férfi, aztán vonat alá feküdt a rendőrség szerint. Pénz helyett szabadságvesztésre is számíthat, lezárták az ügyben folytatott nyomozást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/03/egymilliardot-vagy-bortont-is-erhet-ez-a-ket-lab | 2016-03-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Rácz Jenő, a testület korábbi elnöke megerősítette, hogy egy közelmúltban tartott egészségjogi fórumon az eddigi engedélyezőtől eltérő vélemények fogalmazódtak meg a paraszolvencia engedélyezésével kapcsolatban.
A tavaly nyáron életbe lépett Munka törvénykönyve kimondta, a kórházak engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását. A Büntető törvénykönyv egyik paragrafusa alapján viszont a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása bűntettnek minősül.
Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta a hálapénz kategóriájába tartozik a büntetendő, előre kikövetelt hálapénz, a jól ismert borítékcsúsztatás, valamint idesorolhatóak a kis értékű ajándékok – például egy doboz csokoládé, egy üveg bor – is. Utóbbi gyakorlat a világon mindenütt jelen van s nincs is szükség a tiltására – mondta Rácz Jenő. | Bűncselekmény lehet a hálapénz | Elképzelhető, hogy mégis büntetőjogi kategória lesz a jövőben a hálapénz adása és elfogadása; a kórházszövetség jogértelmezést kérhet – értesült a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/26/buncselekmeny-lehet-a-halapenz/ | 2013-11-26 15:15:00 | true | null | null | 24.hu |
"Már a meghívókat ki is küldték, de ma reggel értesítettek, hogy a Fidesz megtorpedózta: a képviselői nem fognak elmenni a bizottsági ülésre, így az határozatképtelen lesz. Ez holnap fél egykor lett volna, de még nem tudtam beszélni a bizottság elnökével, hogy mi lesz, de megtorpedózta a Fidesz" - nyilatkozta a Hír24-nek az egykori adóellenőr. Kérdésünkre, hogy számított-e erre, Horváth úgy reagált: nem lep meg.
Az eredeti napirend szerint a bizottság előbb meghatározta volna munkarendjét, majd az áfacsalások gyanújával összefüggésben vizsgálódott volna. Az ülésre meghívták Varga Mihály gazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.
Ez az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú - négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló - testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.
Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást.
A magyar Snowden az ügyészségen is feljelentést tett az ügyben, amely a hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el. | Horváth: megtorpedózta a Fidesz a meghallgatásomat | Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ellenőrző albizottsága hallgatta volna meg a NAV-botrány kirobbantóját. Horváth András úgy értesült, a fideszesek nem mennek el, úgyhogy határozatképtelen lesz a bizottság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/26/horvath-megtorpedozta-a-fidesz-a-meghallgatasomat/ | 2013-11-26 15:22:00 | true | null | null | 24.hu |
Tisztségéről való lemondásra szólította fel Debrecen város jegyzőjét a Civil Fórum Debrecen Egyesület.
Illyés János, az önkormányzati képviselettel rendelkező szervezet alelnöke a városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: “a jegyzői tisztséggel nem összeegyeztethető, ha valaki magánútját a hivatalon keresztül szervezi, olyan baráti társasággal utazik, amelyben vannak a várossal szerződéses viszonyban álló cégvezetők, továbbá képtelen történetet ad elő az utazása céljáról, majd mindezt tetézve elősegíti a fekete gazdaság terjedését azzal, hogy utazásszervezésre nem jogosult társaságot bíz meg a szervezéssel”.
A politikus szerint a jegyzői tisztség megköveteli, hogy töretlen közbizalom és tisztelet övezze. “Debrecen város közvéleménye negatívan ítélte meg ezt az ügyet, ezért felszólítjuk Szekeres Antalt, tisztségéről mondjon le, példát mutatva a többi érintettnek” – fogalmazott a Civil Fórum alelnöke, majd hozzátette, amennyiben ez elmarad, illetve a többi kiutazó sem vonja le a megfelelő konzekvenciákat, akkor Kósa Lajos polgármester felelőssége, hogy megteszi-e a szükséges lépéseket.
Nagy utazás 700 ezerért
Korábban már több párt helyi testülete szólította fel lemondásra a november közepi floridai utazáson részt vett debreceni vezetőket, akik egyébként cáfolták, hogy közpénzből utaztak a tengerentúlra.
Az érintett városvezetők közölték: az indulás előtt döntés született arról, hogy csak saját költségükön utazhatnak a floridai energetikai konferenciára.
Litauszki Róbert, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a delegáció egyik tagja elmondta, hetekkel korábban eldöntötték, hogy részt vesznek a Power-Gen elnevezésű szakmai rendezvényen. Repülőjegyet az utazásszervező szegedi cég úgy foglalt, hogy abba egy vasárnapi ott-tartózkodás is beleessen, mert így olcsóbban lehetett lebonyolítani az utazást.
A hétvégével együtt azonban olyan napok is belekerültek az út időtartamába, amelyek a szakmai programot már nem fedték le és így nem lehetett arra költségtérítést sem kérni – tette hozzá.
Litauszki Róbert jelezte: kérték az utazásszervező céget a számla megbontására, hogy saját költségükön tölthessék kint a hétvégét, erre azonban utólag nem volt lehetőség. Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a vagyonkezelő vezetésével közösen úgy döntött, hogy minden résztvevőnek a saját költségei és saját szabadsága terhére kellett elutaznia.
A vezérigazgató szerint ez az indulás előtti napon történt, így aznap kivették a szabadságaikat és lemondták a költségtérítést. A holding által az utazásszervezőnek elutalt összeget csak a hazaérkezésük utáni első munkanapjukon volt lehetőségük kifizetni. “Nem lehetett másképp csinálni és egy nappal az út előtt költségmentesen lemondani sem tudtuk az utat” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az út fejenként nettó 700 ezer forintba került.
Kósa Lajos nem utazott
Litauszki Róbert elmondta azt is, hogy Debrecenből rajta kívül négyen utaztak: Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere, Szekeres Antal, az önkormányzat jegyzője, Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója és a Debreceni Vagyonkezelő egyik alkalmazottja, aki eredetileg is saját költségén és saját szabadságának terhére utazott volna.
Elmondta, hogy Kósa Lajos – aki nemrég jelentette be, hogy jövőre nem indul a debreceni polgármesteri posztért – is a meghívottak között volt, ám ő a sűrű programjára hivatkozva hetekkel az út előtt visszautasította részvételét.
Szekeres Antal az ügyben tartott múlt heti sajtótájékoztatón bemutatta a nevére kiállított belépőjét a szakmai tanácskozásra. Beszámolója szerint ez a világ egyik legjelentősebb szakmai kiállítása, idén 74 országból mintegy 200 iparág 1400 kiállítója képviseltette magát.
A városházi delegációt két terület érdekelte kiemelten: a független villamosenergia-termelés és a megújuló alternatív energiák. A városvezetés legfőbb célja az volt, hogy potenciális befektetőkkel vegyék fel a kapcsolatot és, hogy bemutathassák a város adottságait a helyi tudásbázistól kezdve az adószabályokig. | Lemondatnák a Floridába utazó debreceni jegyzőt | Kiverte a cívisvárosban a biztosítékot, hogy novemberben egy szakmai rendezvényre az Egyesült Államokba utazott a vezetés több tagja. A civilek most éppen a jegyző távozását szeretnék elérni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/26/lemondatnak-a-floridaba-utazo-debreceni-jegyzot/ | 2013-11-26 15:25:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a Fidesz-frakció képviselői nem vesznek részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdára meghirdetett ülésén, amelyen – a meghívó szerint – Horváth András egykori adóellenőr meghallgatását tervezték.
Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója azzal magyarázta a nagyobbik kormánypárt képviselőinek távolmaradását a parlamenti albizottság ülésétől, hogy a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárásban kell tisztázni, ami az ügyészség feladata. “Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található” – írta az MTI-nek küldött közleményében a fideszes politikus.
Tájékoztatását azzal zárta – utalva távolmaradásukra -, hogy “a fentiek értelmében” a testület nem fog ülésezni szerdán.
Horváth András parlamenti albizottsági meghallgatásának terve a jobbikos Z. Kárpát Dániel vezette testületnek a parlamenti honlapon közzétett meghívójából derült ki.
A napirend szerint nemcsak Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi adóellenőrét hívták meg – aki szerint nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál -, hanem a NAV más vezetőit, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és elődjét, Matolcsy György jegybankelnököt is.
Az ellenőrző albizottság eddig mindössze egy hatperces ülést tartott tavaly februárban. Idén júniusban elmaradt a héttagú – négy kormánypártiból és három ellenzékiből álló – testület ülése, mivel csak a jobbikos elnök jelent meg.
Horváth András nyilatkozatai miatt az LMP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ehhez azonban nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Az MSZP javasolta az egykori adóellenőr gazdasági bizottsági meghallgatását, míg a Párbeszéd Magyarországért a költségvetési bizottságba indítványozta meghívni Horváth Andrást. | Ezért nem kíváncsi a Fidesz a volt adóellenőrre | A párt szerint Horváth András bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, így az igazságot az ügyészségnek kell kiderítenie, ami nem a parlamentben van, | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/26/ezert-nem-kivancsi-a-fidesz-a-volt-adoellenorre/ | 2013-11-26 15:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Bár a magyar ügyészség már vádat emelt EU-s kistérségi fejlesztési források hűtlen elköltése gyanújával Simonka György ellen, de a Transparency International Magyarország nehezményezi, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad ki adatokat az ügyről, ezért beperelték.
Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az elmúlt években rengeteg alkalommal megállapította, hogy Magyarországon súlyos probléma van az unióból származó támogatások felhasználásával – erről az atv-ben ma reggel a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, Ligeti Miklós beszélt.
Az ügyészség egyébként egy végső vádhatósági szerv, Magyarországon számtalan olyan másik adófizetői pénzből működő állami szerv, úgynevezett megelőző hatóság van – mint a közbeszerzési hatóság, az államkincstár vagy éppen a Pénzügyminisztérium –, amelynek szintén feladata lenne a csalások kiszűrése.
A TI vádat most emelt a Pénzügyminisztérium ellen, mert az nem hajlandó Simonka György vád alá helyezett parlamenti képviselőhöz kötött uniós finanszírozási projektek ügyében megmondani, hogy milyen módon ellenőrizte azokat. (a Transparency egy közérdekű adatmegismerési iránti perbe hívta a PM-et)
Az OLAF szeptemberben nyilvánosságra hozott 2019-es éves jelentése szerint a magyar ügyészség az uniós 39 százalékos átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat 2015 és 2019 között. Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincs. | Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Transparency International | Bár a magyar ügyészség már vádat emelt EU-s kistérségi fejlesztési források hűtlen elköltése gyanújával Simonka György ellen, de a Transparency International Magyarország nehezményezi, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad ki adatokat az ügyről, ezért beperelték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/09/15/perbe_hivtak_a_civilek_a_penzugyminiszteriumot/ | 2020-09-15 15:31:00 | true | null | null | Index |
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál és a hazai ügyészségnél is feljelentést tettek a nagykőrösi csatornaadó elköltése miatt. A helyben botrányosnak tartott csatornaügyről az önkormányzat népszavazást kezdeményezett, ezt azonban a törvényszék nem engedte megtartani. Nem sokkal később a képviselő-testület az ezzel egy füst alatt tervezett, megyeváltásról szóló népszavazást is lefújta.
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Pest Megyei Főügyészség a nagykőrösi csatornaügyben, amelyről az Origo is beszámolt. Ahogy korábban írtuk, a városban nagy vihart kavart, hogy a helybeliektől beszedett, eredetileg csatornázásra szánt önrészt végül útépítésre költötték.
A csalásról szóló bejelentés eredetileg a NAV-hoz érkezett be, a szervezet először elutasította a keresetet, ezt azonban a főügyészség hivatalból felülvizsgálta, és ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. A csatornaügyben nem ez volt az egyetlen feljelentés. Helyiek az európai csalás elleni hivatalnál, vagyis az OLAF-nál, a rendőrségen és a megyei kormányhivatalnál is feljelentést tettek.
A kedélyek csillapítása végett az önkormányzat népszavazást kezdeményezett az önrész visszafizetéséről. Ezt azonban a Budapest Környéki Törvényszék elkaszálta: indoklásuk szerint a népszavazás azért nem írható ki, mert a kérdés nem volt egyértelmű.
Két népszavazás
Az ügyet bonyolította, hogy a csatornapénzről szóló népszavazással egy időben az önkormányzat arról is szavaztatott volna, hogy Nagykőrös a jövőben Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez tartozzon-e. A városban sokan támogatják a megyeváltás gondolatát, Czira Szabolcs fideszes polgármester kritikusai szerint viszont a város vezetése csak azért melegítette fel újra az ötletet, hogy elterelje a figyelmet a csatornaügyről. Nem sokkal az után, hogy a törvényszék visszadobta a csatornapénzről szóló népszavazási indítványt, a nagykőrösi képviselő-testület a másik kezdeményezést is visszavonta.
Az Origo birtokába került hangfelvétel alapján korábban a Pest megyei Fidesz képviselői is kritizálták Czira Szabolcsot, amiért egyszerre bocsátja népszavazásra a csatornapénz és Nagykőrös elszakadásának ügyét.
Kilencéves történet
Ahogy azt tavaly megírtuk, Nagykőrösön komoly vitákat váltott ki, amikor kiderült, hogy az önkormányzat útépítésre költötte el azt a pénzt, amit csatornázásra szedtek be. Az ügy 2007-ig nyúlik vissza, a nagykőrösi önkormányzat ekkor nyert egy csatornafelújításról szóló állami pályázaton. A szerződés szerint az önkormányzatnak 845millió forint önrészt, a teljes költség 15 százalékát kellett összegyűjtenie. A maradékot az állam, illetve közvetve az Európai Unió állta, és az építkezések megvalósulása után fizette.
A munkálatok 2012-re befejeződtek, ekkora összegyűlt az önrész is. Az önrész biztosításához az érintett ingatlanok tulajdonosainak kellett fejenként mintegy 200 ezer forinttal hozzájárulniuk. Az állami támogatás utólagos kifizetése el is indult, csakhogy 2013-ban utólag módosították az állammal kötött szerződést. Az új szerződés szerint az állam már a költség 95 százalékát fedezi, vagyis az önrész kétharmada, 558 millió forint felszabadult.
Az OLAF-nál is feljelentették
A helyiek egy része szerint ezt a pénzt vissza kellene fizetni a lakosságnak, ehelyett azonban az önkormányzat útépítésre költötte az összeget. Bár az útépítésről szóló rendeletet a helyi közgyűlés is megszavazta, több képviselő később azt állította, számára nem derült ki, hogy az építkezés a csatornázásra beszedett önrészből zajlik majd. Civilek azt sérelmezik, hogy őket egyáltalán nem kérdezték, sőt, nem is tájékoztatták a döntésről.
Az Origo értesülése szerint magánszemélyek feljelentést tettek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF). A feljelentők szerint meg kellene vizsgálni, hogy a polgármester vagy közeli hozzátartozója tagja-e az útépítést elnyerő cég tulajdonosi körének. A szövevényes ügyben a Sutus Bau, a Tief Terra és a Duna Aszfalt Kft. neve bukkan fel. Az első két cég nyerte az önkormányzat által kiírt pályázatot. Annyi dokumentálható, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal végeztette el a munkát. Az is érdekes, hogy a Tief Terra és a Duna Aszfalt tulajdonosi köre között átfedések vannak.
A rokon cége dolgozott
Ahogy arról korábban írtunk, a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László rokoni kapcsolatban áll Czira Szabolcs polgármesterrel, a polgármester fia ugyanis Szíjj László lányát vette feleségül. Emellett a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő közlése szerint a Duna Aszfalt lajstromozott védjegyét 2013-ban Czira Szabolcs jegyezte be.
Arról is beszámoltunk, hogy helyiek az útépítési munkálatok több helyszínén a Duna Aszfalt munkaautóit és a cég munkaruháját viselő munkásokat láttak – ezekről az Origo képeket is közölt.
A polgármester nem tud róla
A polgármester tagadta, hogy a rokoni szálak miatt favorizáltak volna cégeket a pályáztatáskor. „Általánosságban a rokoni kapcsolat egyáltalán nem játszik szerepet a munkám során, mindig is a szakmaiságot tekintem a feladatok alapjának” – írta az Origónak. A Duna Aszfalttal kapcsolatban hozzátette, a cég egyik tenderen sem nyert, még csak nem is indult. Megjegyezte, „a jelzett kiváló vállalkozás sajnálatos módon a nemtelen vádak megelőzése érdekében szinte teljesen tartózkodik a nagykőrösi építések tendereitől”. Azt is állította, nem tud arról, hogy a Sutus Baunak és a Tief Terrának köze lenne a Duna Aszfalthoz.
Szíjj László másik cége
Az viszont kiderült, hogy a tenderen nyertes mindkét cég, a Sutus Bau és Tief Terra is kötődik a Duna Aszfalthoz. Novemberi fotóinkon mindenesetre az látszik, hogy a Duna Aszfalt munkásai dolgoztak ott, ahol papíron a Sutus Bau végzett munkálatokat. Amikor erre rákérdeztünk Czira Szabolcsnál, a polgármester egy, a Sutus Bautól származó levelet juttatott el hozzánk. Ebből kiderült, hogy bár az önkormányzat a Sutus Bauval kötött szerződést, „egyes feladatokhoz a költséghatékonyságot és a minőségi munkát szem előtt tartva, egy a környékben dolgozó vállalkozás került bevonásra (…) Így került képbe a Duna Aszfalt Kft.”.
A Tief Terra esetében még egyértelműbb a kapcsolat. A Gazdasági Versenyhivatal honlapja szerint 2015. október 9-én – vagyis két nappal az utolsó, a témában írt cikkünk megjelenése után – a Tief Terra tulajdonoscége és Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa üzletrész-átruházási szerződést kötöttek. Ennek révén Szíjj László megszerezte a Tief Terra Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli üzletrészét.
Azonban a vállalat már régebb óta alig volt elválasztható a Duna Aszfalttól. 2014-ben a Magyarépítők.hu azt írta a Tief Terráról: A Tief Terra Kft 2009-ben a Duna Csoport infrastruktúrájára épült rá például Nagykőrösön, hiszen a várostól alig 20 kilométerre helyezkedik el a Duna Aszfalt Kft egyik aszfaltkeverő telepe, ahonnan a Tief Terra Kft ár/érték arányban hatékonyan megvásárolhatta a mélyépítési alapanyagokat, és bérbe vehette Duna Csoport gépeit, eszközeit is azokkal a szakemberekkel együtt, akiket egyébként a Duna Aszfalt Kft alkalmaz télen/nyáron.”
Svájci tulajdonosi háttér
Az egyik helyi civil szervezet vezetője, Zágráb Nándor az Origónak azt mondta: a meglévő információk alapján úgy tűnik, mintha a pályázatot elnyerő cégeket csak a látszat kedvéért iktatták volna be a „rokoni cég” Duna Aszfalt és az önkormányzat közé közé. Zágráb Nándor szerint ezt erősíti az is, hogy az útépítésre nem nyílt, hanem meghívásos közbeszerzési pályázatot írtak ki.
A Tief Terrát egyébként Svájcban, egy külön cégalapítással foglalkozó cégen, a MAF Zurich Consulting Groupon keresztül jegyezték be. A cég interneten elérhető szerződéseiben ügyvezető igazgatóként Horváth Tibor szerepel. A Horváth Tibor név megtalálható a nagykőrösi polgármesteri hivatal honlapján is, mint a polgármesteri kabinet egyik tagja. Ez utóbbi Horváth Tibort elértük telefonon. Ő azt mondta, semmi köze a vállalkozáshoz.
A Tief Terrának 2009-ben még csak 500 ezer forint jegyzett tőkéje és mindössze egy alkalmazottja volt, 2013-ban azonban már elvileg egy 600 millió forintos megbízást teljesített. „Árbevételük már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig elérte a 4,5 milliárdot. Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot” – írta a cégről 2014-ben az Átlátszó.
A feljelentők adatait kérte
A Tief Terra és a Sutus Bau Duna Aszfalt-os kapcsolataira utaló információkra e-mailben rákérdeztünk Czira Szabolcsnál.
Egyebek között azt kérdeztük tőle, tudott-e arról, hogy a Sutus Bau a Duna Aszfalttal kötött szerződést, és hogy ez benne volt-e az önkormányzat és a cég közötti megegyezésben. Arra is rákérdeztünk, kapott-e valamilyen értesítést, például idézést a feljelentésekkel kapcsolatban.
Czira Szabolcs ezekre a kérdésekre nem adott konkrét választ, csupán ennyit írt: „Az Ön által kérdésekkel körüljárt szennyvízberuházás során minden jogszerűen zajlott. A város közösségének érdekeit, Nagykőrös fejlődését szolgálja, hogy több mint 50 út megépült, ezt a lakosság is pozitívan fogadta.”
A polgármester nem kívánt a népszavazásról és a feljelentésekről sem nyilatkozni. Ezt azzal indokolta, hogy „érzésem szerint azonban Ön – akarva vagy akaratlanul –, azon érdekkörnek az eszköze, amely Nagykőrös város közösségének egy sikeres beruházása körül akar vihart keverni pusztán politikai haszonszerzési céllal”. Ezután tájékoztatást kért arról, kik, milyen szervezeteknél tettek feljelentést (...) a téma kapcsán”, mondván, „kérdéseit olvasva úgy tűnik, bizonyos területeken Ön nálunk több információval rendelkezik”.
Kecskemét vagy Budapest
Tavaly év végén Czira Szabolcs polgármester bejelentette, népszavazásra bocsátja a csatornapénzek ügyét: a lakosság szavazhat arról, szerintük visszajár-e nekik az önrész. A szavazás az eredeti terv szerint egybeesett volna egy másik referendummal is, az önkormányzat ugyanarra a napra a megyeváltásról is szavazást tervezett. Nagykőrös korábban már megpróbált Pest megye helyett Bács-Kiskun megyéhez csatlakozni, akkor a népszavazás eredménytelen lett.
Az utóbbi népszavazást Czira Szabolcs azzal indokolta, hogy a Budapesttel közös közép-magyarországi régióhoz tartozása miatt a szükségesnél lényegesen kevesebb uniós forráshoz jut a város, a változással a munkahelyteremtés és a pályázati esélyek szempontjából is jobban járna Nagykőrös. Emellett Nagykőrös sok szállal kötődik a csupán 15 kilométerre fekvő Kecskeméthez. A polgármester szerint a befektetők szívesebben vinnék a pénzüket Nagykőrösre, ha a városuk a közeli megyeszékhely, Kecskemét vonzáskörzetébe tartozna. Zágráb Nándor az Origónak azt mondta, szerinte gumicsont a megyeváltásról való népszavazás, amivel csak a csatornaügyről szeretnék elterelni a figyelmet.
Elkaszálta a bíróság
A csatornázásról szóló népszavazást a helyi választási bizottság jóváhagyta ugyan, de helyi civilek a Pest Megyei Kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést kértek, szerintük ugyanis a csatornapénzek kapcsán szerződésszegés történt, egy ilyen cselekmény pedig nem népszavazás tárgya. A Jobbik a Budapest Környéki Törvényszéknél tett bejelentést a szavazás terve miatt, mert szerintük nem egyértelmű a kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városban a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó önrész-csökkentési támogatás az érdekelteket illesse meg?”
A törvényszék utóbbi indoklást jogosnak találta, ítélete szerint nem egyértelmű, mit takar az „önrész-csökkentési támogatás” kifejezés. „A választópolgároknak úgy kellett volna döntést hozniuk, hogy nem volna számukra egyértelmű, hogy a kérdés kikre vonatkozik, a lakosság mely részét érinti” – olvasható a végzésben.
Fideszes is vitatta
Néhány nappal a csatornás referendum visszadobása után a képviselő-testület, amely korábban támogatta mindkét referendumot, most úgy döntött, eláll a megyeváltásról szóló népszavazástól is. Körtvélyesi Attila alpolgármester ezt azzal indokolta, hogy „2013/2015. (XII. 29.) számon időközben Kormányhatározat született a Közép-Magyarországi Régió kettéválasztásáról. Így a népszavazási kérdés feltevése már nem releváns." (Az említett kormányrendelet december 29-én került nyilvánosságra.)
Az indoklásnak némileg ellentmond, hogy január 20-án, vagyis jóval az után, hogy a kormány döntött a régió kettéosztásáról, de még az előtt, hogy a csatornás népszavazást elutasították volna, Czira Szabolcs még mindig a megyeváltás mellett érvelt a Ceglédi Televíziónak adott interjúban.
Arról, hogy a tervezett népszavazás a Fidesz körein belül is nagy vitát kavart, a Hetihírek.hu nevű regionális hírportál december végén írt. A cikkünk elején említett hangfelvétel alátámasztja ezt, ezen a Pest megyei közgyűlés egyik ülése hallható. A közgyűlés fideszes elnöke arról beszél, hogy nem támogatja a megyeváltást, a csatornaügyben tartandó népszavazás jogszerűségében pedig kételkedik. | Nyomoznak a nagykőrösi csatornaügyben | Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál és a hazai ügyészségnél is feljelentést tettek a nagykőrösi csatornaadó elköltése miatt. A helyben botrányosnak tartott csatornaügyről az önkormányzat népszavazást kezdeményezett, ezt azonban a törvényszék nem engedte megtartani. Nem sokkal később a képviselő-testület az ezzel egy füst alatt tervezett, megyeváltásról szóló népszavazást is lefújta. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2016/01/nagykoros-csatornaugy-megyevalto-nepszavazas | 2016-02-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Meghökkentő összefonódásokat talált az atlatszo.hu a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 8 milliárdos, cikksorozatunk nyomán felfüggesztett naperőműtenderének részletes vizsgálatakor. A nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP pénzügyi vezetője, Jakab Tamás, és befutott annak a Pap Kornélnak egy cége is, aki nemrégiben vásárolta be magát a NAV-os pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be. Egy másik sikeres pályázón, Tiborcz István üzlettársán keresztül pedig egy olyan céghez jutottunk el, amelyben a NAV informatikai elnök-helyettesének, Vágujhelyi Ferencnek volt érdekeltsége.
*****
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyáron tette közzé azoknak a társaságoknak listáját, amelyek összesen 8 milliárd forintot nyertek az ország különböző helyszínein naperőművek, napelemtelepek telepítésére. Az NFÜ 40 nyertest hirdetett, melyből az atlatszo.hu most 25 céget vizsgált meg, akiknek a számlájára összesen 5,2 milliárd forint érkezett volna, ha Lázár János, az NFÜ új vezetője máig ismeretlen okból nem fújja le a tendert.
Korábbi cikkeink a levajazott naperőműtenderről
Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén
Hazugságspirálban az NFÜ a megbundázott napelemtender miatt
Lázár János hozza nyilvánosságra a naperőmű-mutyi részleteit!
Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen
Az atlatszo.hu a több, mint 5 milliárd forint útját követve azt találta, hogy a tender ezen részét kisebb-nagyobb, de egymással sok esetben több helyen is kapcsolódó csoportok tarolták le. Az első nagyobb csoportot 7 társaság alkotja, többségüket 2012-ben alapították. Ez a hét cég ugyanannyi pénzt nyert, 220 millió forintot, ami összesen 1,5 milliárd forintot jelent. Ebből a pénzből három napelemes erőmű épült volna Mánfán, ami egy kevesebb, mint 1000 lakost számláló falu. Az egyik erőmű a Club Colosseum Kft., a másik a G2V Kft., a harmadik pedig az Amperstar Kft. mánfai telephelyén kapott volna helyet.
A tulajdonosi kört megvizsgálva kiderül, e három mánfai telephelyű cég közül az egyik társaság ügyvezetője duplázott a pályázaton. Az 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező Amperstar Kft. vezetője, Görgényi Andrea résztulajdonos a szintén 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező TDL Energia Kft.-ben, amellyel ugyancsak 220 millió forintot nyert - szintén a saját telephelyére, napelemes erőműre. A TDL Energia Kft. székhelyén pedig egy harmadik nyertest találunk. Ugyanide van bejegyezve az ugyancsak 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező Construm Elektro Kft.
A Construm Elektro Kft. egyik résztulajdonosa Jakab Tamás, a Lehet Más a Politika (LMP) pénzügyi vezetője. Jakab Tamás vezeti az LMP pártcégét, a Lehetmás Kft.-t. Jakab a TDL Energia Kft.-hez a közös székhelyen kívül egy másik szálon is kapcsolódik. A TDL Energia Kft.-ben Görgényi üzlettársa egy bizonyos Ladányi Attila, akinek van egy közös cége Jakab Tamással is. A Hagyománytisztelet Kft.-ben résztulajdonosok a kezdetek óta. Különös, de az LMP országos választmányának is van egy Ladányi Attila nevű tagja, aki ugyanabban az évben született, mint a TDL-es Ladányi Attila. Megpróbáltuk megtudni, hogy ez a Ladányi Attila az a Ladányi Attila-e, de egyelőre nem sikerült beszélnünk a férfival. Jakab Tamás cége ugyanúgy 220 milló forintot nyert napelemes erőműre a saját telephelyére, mint Ladányi és Görgényi érdekeltsége. A Ladányi-Jakab-Görgényi trió összesen 660 millió forintot kaszált volna a felfüggesztett naperőmű-tenderen.
"Én csak mint tag vagyok a Construm Electro Kft.-ben jelen, nem én viszem a céget, aláírási joggal sem rendelkezem" - reagált az atlatszo.hu érdeklődésére az LMP pénzügyi vezetője. Kérdésünkre, hogy résztulajdonosként valóban nem tudja, hogy cége pályázott egy 220 milliós beruházásra, Jakab visszakérdezett: miért kéne tudnia? Felvetésünkre, hogy az ilyesmit be szokták jelenteni, azt mondta,"abba ne menjünk bele, hogy ki, mit szokott".
Az LMP pénzügyi vezetője egyben hangsúlyozta, semmit nem tud erről az ügyről, ami viszont azt jelenti, hogy bár tulajdonos, kollégái mégsem értesítették arról, hogy a cége telephelyén hamarosan több százmillió forintos naperőmű létesül. Amibe egyébként néhány tízmilliót a tulajdonosoknak is be kellett volna fektetni, mivel az NFÜ elvileg csak a projekt teljes árának a 60-70 százalékát fizeti ki.
Megpróbáltuk Jakab Tamástól megtudni azt is, hogy üzlettársával, Ladányi Attilával beszélt-e a pályázatról, Ladányi értesítette-e arról, hogy ő egy másik céggel is nyert ugyanazon az NFÜ-tenderen, de az LMP pénzügyi vezetője az első beszélgetés után többet már nem reagált a megkereséseinkre. Jakab Tamás részvétele a naperőmű-tenderen már csak azért is kínos, mert Lázár János államtitkárt épp az LMP-s Vágó Gábor és Szél Bernadett kérték számon az üggyel kapcsolatban a Parlamentben.
A másik általunk azonosított nagyobb csoportba 9 nyertes cég tartozik, az NFÜ listája szerint ezek a társaságok összesen 2 milliárd forintot nyertek. Kilencből négy cég ugyanarra a helyszínre, Kaposújlakra kapott ugyanannyi pénzt, 246 millió forintot. Az egyik ilyen cég a Forrás Klasztermenedzser Kft, amely augusztusig a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda cége volt. Az iroda többször képviselte az NFÜ-t különböző ügyekben.
A másik három cég mindegyike a kaposújlaki reptéren valósította volna meg a projektjeit. Egyikük, a Trianghome Kft. nagy teljesítményű napelemeket helyezett volna el a reptéren, míg a másik cég, az Avia Rent Kft. egy napelemtelepet. A harmadik vállalkozás, az Insolatio Kft. pedig nagy teljesítményű napenergiarendszert telepített volna ugyancsak a reptéren. Mindannyian nyertek, a négy kaposújlaki pályázat közel 1 milliárd forintot vitt volna el.
Ráadásul az Insolatio Kft. tulajdonosa egy másik céggel is nyert. Az Insolatio Kft. tulajdonosa Lakatos Ákos, de övé a Renergy-Sol Kft. is, amely pedig - két másik társasághoz hasonlóan - Zamárdiban épített volna naperőművet. Lakatos Ákos érdekeltségei így közel félmilliárd forintot nyertek volna a tenderen. Az Insolatio Kft. és a Renergy-Sol Kft.-nek nemcsak a tulajdonosa közös, az ügyvezetője is ugyanaz volt egészen tavaly decemberig. Szűcs Józsefné ráadásul egy harmadik befutó társaságban, a Solar Building Kft.-ben is érdekelt, az ugyanis a gyermekeié. Lakatos Ákos és Szűcs Józsefné érdekeltségei összesen 665 millió forintot nyertek volna a tenderen.
Szűcsék vállalkozásához hasonlóan egy balatonendrédi naperűműre kapott pénzt az Agro Meeting Kft., amelynek tulajdonosa Seregi János. Seregi János korábban a tendert kiíró NFÜ nemrégiben lemondott vezetőjének, Petykó Zoltán üzlettársa volt, mindketten tulajdonosok voltak a Breda-2000 Zrt.-ben.
A harmadik csoportot 4 cég alkotja két főszereplővel. Egyikük Pap Kornél, a NAV-os péntárgépügy legnagyobb nyerteseként emlegetett MobilAdat Kft. friss tulajdonosa, a másik főszereplő pedig az Orbán-vő Tiborcz István üzlettársa, Hamar Endre. A Mobil Adat Kft. az a cég, amelyik a négy engedélyezett pénzárgépből háromba szállítja azt a SIM chipet, amely nélkülözhetetlen lesz a jövőben a kereskedőknek.
A cégbe idén májusban vásárolta be magát Pap Kornél, aki egy másik érdekeltségével futott be az NFÜ-tenderen. Pap a KBG Menedzser Consulting Kft.-val nyert, amely 212 millió forintot kapott volna napelempark-fejlesztésre Tiszaszigeten. Ugyanitt még egy pályázó nyert, a Green Terra Kft., amely ugyancsak napelempark-fejlesztésre kapott volna 209 millió forintot. A Mobil Adat Kft.-ben Pap üzlettársa Hauser Gábor, akit a privát életben életben sporttársi szálak fűzik a NAV nemrég kinevezett informatikai elnökhelyetteséhez, Vágujhelyi Ferenchez. Az elnökhelyettes együtt repül Hauserrel a ralirepülő bajnokságban, tehát a kapcsolatuk elég szoros lehet.
Vágujhelyi Ferenc egészen 2010 közepéig tulajdonosa volt annak a Professzionál Zrt.-nek, amely ugyanoda van bejegyezve, mint ahová az NFÜ-tenderen kétszer is befutó Hamar Endre egyik nyertes vállalkozása is be volt 2011 közepéig. A Professzionál Zrt.-ben emellett felleljük Tiborcz István testvérét is, Tiborcz Pétert is, aki igazgatósági tag volt a cégben. A PBE Energiamenedzsment Kft. 213,9 millió forintot nyert napelempart létesítésére Újszentmargitán. Ugyanide és ugyanerre a feladatra kapott ugyanennyi pénzt Hamar másik cége, a Sistrade Kft is. A fenti négy cég összesen 850 millió forintot kapott volna.
Vágujhelyi Ferenc az atlatszo.hu kérdésére határozottan tagadta, hogy köze lenne a tenderhez. Mint írta, Hamar Endrével és Pap Kornéllal nincs üzleti kapcsolata, személyük nem ismert számára. "A Mobil Adat Kft-vel nincs kapcsolatom" - szögezte le Vágujhelyi Ferenc. Arra pedig, hogy az ő egykori érdekeltségének, és Hamar cégének is ugyanott volt a székhelye, az elnökhelyettes úgy reagált: a Professzionál székhelye a volt BHG gyárépület-együttesében volt számos más vállalkozással együtt, még egy jégpálya is működött az egyik csarnokban.
"A Professzionál bérlője volt az ingatlan egy részének, ahol irodákat, számítógép szervizt, tárgyalót bérelt. Az ingatlanban sem a Professzionálnak, sem nekem nem volt tulajdonrészem. A többi bérlőt legfeljebb látásból ismertem. PBE nevű Kft-re nem emlékszem" - szögezte le.
Ezen a csoporton kívül van egy hármas csoport is, mindhárman Máriakálnokon építhettek volna napelemes kiserőművet.
Az egyik ilyen cég a BDR Ingatlanfejlesztő Kft, amely egy a La Rosa Investments nevű offshore cég tulajdonában van. Befutott a BDR Ingatlanfejlesztő Kft. másik cége, a Máriakálnoki Villapark Kft. is. Ennek a társaságnak az ügyvezetője Galambos Zsolt, tulajdonosként tűnik fel - az MSON Investment nevű, szintén offshore cég mellett - a harmadik máriakálnoki projektet megvalósító társaságban, az M.Son Hungary Kft.-ben. Ez a három cég összesen 523 millió forintot kapott volna.
Ha nem is hármas, de kettes találata volt a tenderen az MPV Consulting Kft.-nek, amely összesen 264 millió forintot nyert egy lovasi és egy vízvári napelemes kiserőmű létesítésére.
Az Átlátszónak két, a piacra rálátó, és az árakat ismerő forrás egymástól függetlenül úgy nyilatkozott, hogy a tenderen elnyert állami támogatások összege bőven fedezte volna a teljes beruházást. Ami azért érdekes, mert az NFÜ a pályázat alapján elvileg csak a projekt 60-70 százalékára ad pénzt. "Igazából az a baj egésszel, hogy 500 kWp-t 210 millió forintból lehet telepíteni, tehát a támogatás összege minden esetben fedezi a megvalósítás minden költségét. Így mindenki tud vállalkozni, hogy más fedezi az építést, aztán várjuk a hozamot. Egy ekkora erőmű hozama évente 16 millió forint. És nem kerül semmibe. Egyedül az MPV 147M-s projektjét tartom reálisnak" - fogalmazott forrásunk, aki maga nem páyázott.
Ennél egy kicsit magasabb árat mondott másik forrásunk, de a következtetése ugyanez volt. "Ezek gyakorlatilag 500 kilowattos erőművek, csak a villamossági engedélyeztetési szabályozás miatt vannak picit 500 alá méretezve, mert úgy egyszerűbb az engedélyeztetés. Egy 500 kWp körüli teljesítményű erőmű piaci áron 250 millió forint körül meg kell, hogy álljon mindennel. Engedélyezési eljárásokkal, alkatrészek, munkadíjak, hálózati csatlakozási kiépítések - egészen a kerítésig és védelmi rendszer kiépítéséig."
Az viszont továbbra sem világos, hogy milyen indokkal döntött a tender felfüggesztése mellett Lázár János, aki Petykó Zoltánt követte az NFÜ élén. Lázár János az ügyről annyit mondott, hogy "bár a gyanút nem tudták igazolni", mégis jobbnak látták, ha óvodák felújítására adják a pénz egy részét, 3 milliárd forintot. Hogy a további 5 milliárd forinttal mi a helyzet, arról nincs hivatalos információ. Hogy megtudjuk, mi indokolta a felfüggesztést, illetve, hogy kik voltak a bíráló bizottság tagjai, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az NFÜ-höz még szeptemberben, amelyre azóta sem érkezett válasz.
Ehelyett levelet kaptunk Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkártól, melyben azt írta: e tender esetén nyertesekről beszélni hiba, hiszen azok a cégek, amelyeket feltérképezünk, nem nyertek az NFÜ tenderén. "Az NFÜ korábban elismerte, hogy hibásan jelentek meg ezek a cégek az ügynökség honlapján (...) Ezeken a pályázatokon nem nyertek cégek, közoktatási és szociális intézmények között kerül felosztásra az átcsoportosított forrás" - szögezte le.
Ennek viszont ellentmond az, amit egy szintén nyertes pályázó cég írt helyreigazítási kérelmében lapunknak. A cég közölte, a témában írt legelső cikkünket többen átvették, és a cikk tartalmát tényként közölték, és ennek következményeként akadt meg a szerződéskötés folyamata. Mint írták, ha a felfüggesztést követően a támogatásukat visszavonná az NFÜ, akkor a céget jelentős kár éri, amit a társaság belátása szerint érvényesíteni fog.
Csepreghy államtitkár azonban nem lát mindebben semmi kivetnivalót. Érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, hogy szerinte az NFÜ nem bűnüldöző szervezet, nem arra hozták létre, hogy minden pályázót átvilágítson, illetve eleve feltételezze, hogy a pályázó csakis bűnös lehet. "Senki nem kapott semmire pénzt a KEOP-tenderen, a nem nyertes pályázatok szakmai tartalmát pedig nem tisztem minősíteni" - közölte, hozzátéve, hogy "természetesen munkánk jelentős része az ellenőrzés, de nem erre van kihegyezve a szervezet, hanem arra, hogy elősegítse az uniós források minél hatékonyabb felhasználását. De még ha bűnüldöző szervezet is lenne, akkor sem lehetne azért felelősségre vonni az ügynökséget, hogy egyesek kijátsszák a szabályokat. Mi tehát nem feltételezzük, hogy a pályázók visszaélést terveznek, és egészen addig kitartunk e mellett, amíg az ellentéte nem bizonyosodik be" - kommentálta az államtitkár az ügyet. | LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen | Meghökkentő összefonódásokat talált az atlatszo.hu a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 8 milliárdos, cikksorozatunk nyomán felfüggesztett naperőműtenderének részletes vizsgálatakor. A nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP pénzügyi vezetője, Jakab Tamás, és befutott annak a Pap Kornélnak egy cége is, aki nemrégiben vásárolta be magát a NAV-os pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be. Egy másik sikeres pályázón, Tiborcz István üzlettársán keresztül pedig egy olyan céghez jutottunk el, amelyben a NAV informatikai elnök-helyettesének, Vágujhelyi Ferencnek volt érdekeltsége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/11/26/lmp-penztarnok-cege-is-nyert-volna-a-felfuggesztett-naperomutenderen/ | 2013-11-26 15:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jelenleg is zajlik a per, amelyben korrupcióval vádolják a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt, valamint Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát. Rajtuk kívül számos más vádlott van még, például Schadl sofőrjével kapcsolatban is felmerült, hogy áron alul szerezhetett meg ingatlanokat.
Most a 24.hu jutott hozzá az ügy néhány újabb nyomozati iratához, amelyekből az derült ki, hogy Schadl György találkozott korábban egy olyan alkotmánybíróval, Czine Ágnessel, akinek mindkét gyereke végrehajtóként dolgozik. A nyomozók szerint a találkozóra 2021 szeptemberében kerülhetett sor,
A naplóban azt írták, hogy a végrehajtói kar elnökének a budapesti Félix étteremben volt megbeszélése az alkotmánybíróval, az viszont nem derült ki, hogy a találkozón miről lehetett szó.
A 24.hu kérdéseket intézett ezzel kapcsolatban Czine Ágneshez, aki nem tagadta, hogy valóban találkozott a végrehajtók elnökével. Arról viszont ő sem írt, miről volt szó kettejük közt.
Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként képviselte a végrehajtói kart a jogászi hivatásrendek részére rendezett számos szakmai rendezvényen, konferencián is, ahol többször én is jelen voltam, és több alkalommal találkoztam vele. Azonban határozottan visszautasítok minden olyan feltételezést, amely azt a látszatot kelti vagy keltheti, hogy a folyamatban lévő büntetőüggyel kapcsolatban bármiféle érintettségem merülhetne fel.
Az iratokból az is kiderült, hogy Schadl György több alkalommal is találkozott Czine Ágnes fiával, Fiedler Bálinttal is. Lánya, Fiedler Laura pedig néhány éve
Az épület Völner Pál fia cégének tulajdonában áll. A 24.hu kereste őt telefonon, hogy megkérdezzék tőle, miként esett a választása éppen erre az ingatlanra, de nem érték el. A nyomozati iratokból pedig mindössze annyi derült ki, hogy az alkotmánybíró lányát szoros barátság fűzi Schadl György feleségéhez, akit szintén megvádoltak az ügyben.
A 24.hu azt is megjegyezte, hogy az alkotmánybíró fia és lánya egyaránt nagy bevételt vihetett haza az utóbbi években. Fiedler Bálint 2020-ban alapította meg irodáját, és már abban az évben 50 millió forintos, a következő évben pedig majdnem 200 millió árbevétele volt.
Előbbi után 20 millió, míg utóbbi után 80 millió forintos profitot tehetett zsebre. Fiedler Laura ennél valamivel szerényebb számokat produkált 2021-ben, de az ő irodája is akkor zárta az addigi legjobb évét, 137 milliós árbevétellel és 44 millió forintos profittal. | Egy alkotmánybíróval is találkozott Schadl György, mielőtt elfogták | Schadl György néhány héttel elfogása előtt találkozott Czine Ágnes alkotmánybíróval is. Hogy miről beszéltek, az egyelőre nem derült ki. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/03/14/volner-schadl-ugy-czine-agnes-alkotmanybiro-schadl-gyorgy-volner-pal/ | 2023-03-14 15:35:12 | true | null | null | Index |
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa elrendelte a letartóztatását azoknak a határrendészeknek, akiket minősített vesztegetés gyanújával az ártándi határátkelőnél kedd este végrehajtott nagyszabású bűnügyi akciót követően vettek őrizetbe – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szombaton.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult korrupciós bűncselekmények miatt
Hozzátették: a bíróság pénteki ülésén a 18 gyanúsított meghallgatását és védőik felszólalását követően megalapozottnak látta a szökés, elrejtőzés veszélyét, valamint hogy szabadlábon hagyásuk esetén megnehezítenék vagy meghiúsítanák a bizonyítást.
A határrendész, akivel szemben alacsonyabb büntetési tételű korrupciós bűncselekmény gyanúját közölte az ügyészség, valamint egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelésére azért került sor, mert jelenlétük az eljárás során így is biztosítható – magyarázták.
A kényszerintézkedések hatálya alatt álló határrendészekkel szemben a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság fegyelmi eljárást indított, és valamennyiük szolgálati jogviszonyának felfüggesztéséről rendelkezett – áll a közleményben.
A főügyészség korábbi közleménye szerint | Saját zsebre dolgozó határrendészek csuklóján kattant a bilincs | Vesztegetés és korrupció gyanúja miatt tartóztattak le 17 határrendészt. Az ügyészség szerint az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen fogadtak el jogtalan előnyt, a pénzt pedig szétosztották egymás között. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/03/11/hatarrendeszek-letartoztatas-artand-vesztegetes-korrupcio/ | 2023-03-11 15:44:00 | true | null | null | Index |
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb szintekig, a pályázatokról döntő minisztériumokig vezetnek – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közzétett egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint Ács Rezső szekszárdi polgármester hallható, aki azt részletezi, hogy az uniós pályázatok eredménye előre eldöntött. A Miniszterelnökség szerint az ellenzéki politikus bűnpártolást követett el.
Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyik állítása szerint bizonyítja, hogy az uniós pályázatokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb, minisztériumi szintekig is elér. A politikus szerint a felvételen Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere, valamint Máté Péter, a városvezető szintén kormánypárti tanácsadójának beszélgetése hallható.
„A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon.
Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent.
És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van" – hallható a felvételen.
Hadházy Ákos szerint "nyíltan zajlik Magyarország legnagyobb volumenű bűncselekménye", ami a korábbi uniós ciklusban 2000 milliárd forintnyi, a jelenleg is futóban pedig 12 ezer milliárdnyi kárt okozhat. "Bűnszervezet működik az uniós pénzek elosztásánál, ennek a szervezetnek az első csápja pedig a minisztériumokban van, ahol ezekről a pályázatokról döntenek" - mondta.
A politikus név szerint említette Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét, úgy véli ugyanis, hogy ezeknél a tárcáknál döntenek a legtöbb uniós pénzről.
Túlárazás
Hadházy Ákos szerint a felvétel azt bizonyítja, hogy
az esetek nagy részében már előre megvannak a pályázatok győztesei, így az eljárások csak „alibik".
Szerinte a „bűnszervezet" második csápja azokból az önkormányzatoknál házaló cégekből áll, amelyek biztos pályázati sikert ígérnek, átveszik a papírmunkát is, cserébe pedig azt kérik, hogy ők lehessenek a kivitelezők.
Példaként egy szekszárdi beruházást is említett, a városban működő Wosinsky Mór óvodát ugyanis állítása szerint túlárazva bővítették.
A projekt 130 millió forintba került, pedig piaci áron négyzetméterenként 200 ezer forinttal számolva, elegendő lett volna 66 millió forint
– fogalmazott. Az ügyben az LMP feljelentést tett.
Titkos forrás
A politikus a hangfelvétel forrását nem árulta el, azt viszont elmondta, hogy egy önkormányzati frakcióülésen zajlott le a párbeszéd, amelyen – akkor még fideszes képviselőként – ő is részt vett.
„Nagy szerepe volt az ilyen ügyeknek abban, hogy kiléptem a Fideszből" – tette hozzá. Az LMP egyébként a sok korrupciós ügy miatt - Lázár János Kormányinfójához hasonlóan - minden héten sajtótájékoztatót tart majd „Korrupcióinfó" néven. A párt azt állítja, fél évre előre rendelkeznek anyaggal.
Ács Rezső: megvágták a felvételt
Szekszárd fideszes polgármestere közleményében nem tagadta, hogy ő szerepel a felvételen, de Ács Rezső szerint a Hadházy Ákos által közzétett hanganyagot több helyen megvágták, emiatt az "megtévesztő és a tények elferdítésére alkalmas".
Álláspontja szerint az említett óvodai projekt a pályázati kiírásnak, a pályázatnak megfelelően, az uniós normákat, előírásokat betartva szabályosan lezajlott. „A beruházás tíz szekszárdi vállalkozás összefogásának köszönhetően határidő előtt a költségkeretet betartva, kiváló minőségben megvalósult. A pályázat lezárása és elszámolása szabályszerűen megtörtént" – tette hozzá.
Ács Rezső közleményében azt írta, hogy a felvétel idején még az MSZP által jóváhagyott pályázati időszak futott.
„Ma 2016-ot írunk, össze sem lehet hasonlítani a két pályázati rendszert. A mostani sikeres, gyarapodást hozott a városunknak, az előzőnél még az elnyert pályázatok kimenetele is bizonytalan volt. Ezért kellett óvatosan tervezni, s ezért a házaló pályázatírókat és az állításaikat is fenntartásokkal kezeltük. Ma már egy jól működő, tervezhető, kiszámítható pályázati rendszer van" – fogalmazott a politikus.
Miniszterelnökség: ez bűnpártolás
A Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott, a híradások alapján négy évig rejtegetett hanganyag arra utal, hogy a politikus bűnpártolást követ el - reagált a miniszterelnökségi sajtóiroda. Azt írták, Hadházy állítása szerint részt vett egy olyan megbeszélésen, ahol közpénzek szabálytalan felhasználásáról egyeztettek, azonban képviselői esküjével szemben nem a közérdeket tartotta szem előtt, nem jelentette egyből az ügyet a rendőrségen, hanem négy évig hallgatott.
A miniszterelnökségi közleményre reagálva Hadházy közölte, hogy a Wosinsky utcai óvoda felújításhoz kapcsolódó korrupciós ügyben két hónapja, az óvoda elkészülte után néhány héttel feljelentést tett, amihez csatolta a fenti hangfelvételt. Megjegyezte, hogy az azóta eltelt időszakban az egyértelmű bizonyítékok ellenére nem történt semmi: a rendőrség szerint nem merült fel hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés gyanúja, így továbbította az ügyet NAV-nak, ami viszont visszadobta azzal: ez nem költségvetési csalás, hanem mégis hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés. | Egy hangfelvétel szerint előre eldöntött az uniós pályázatok sorsa | Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció szálai egészen a legfelsőbb szintekig, a pályázatokról döntő minisztériumokig vezetnek – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP korrupcióügyi szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közzétett egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint Ács Rezső szekszárdi polgármester hallható, aki azt részletezi, hogy az uniós pályázatok eredménye előre eldöntött. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/01/zart-ajtok-mogott-sajnos-ez-van | 2016-01-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Orbán Viktor apja, idősebb Győző először rendőrt akart hívni, aztán azt mondta, mindent megmutat. Végül azonban inkább mégsem mutatott meg semmit – számolt be közösségi oldalán Hadházy Ákos. A független képviselő bejegyzésében azt írja, Daniel Freund német EP-képviselőnek mutatta meg „azt a rengeteg kamiont, ami szinte percenként hagyja el a családi aranybányát (a gánti kőbányát), hogy aztán a rakományát az állami közbeszerzéseket megnyerő gázszerelő építkezéseire vigye”.
A képviselőnek is elmondtam, hogy az Orbán-bánya sokszoros haszonnal dolgozik, mint más hasonló vállalkozás. Tehát vagy sokkal olcsóbban dolgoznak (például a kő náluk magát töri), vagy sokkal drágábban adják az árujukat. Így lett az egykori kommunista párttitkár milliárdos, csak azért, mert a fia miniszterelnök lett. De a jelek szerint az ezzel járó nyilvánosságot továbbra sem kedveli
– írta Hadházy Ákos a miniszterelnök apjával való találkozásról. Orbán Győző ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy idegenek szaglásznak a bányatelep környékén, ezért előbb távozásra szólította fel a képviselőket, majd azt mondta, rendőrt hív és feljelentést tesz.
A felvételen az alábbi párbeszéd játszódik le:
Orbán Győző: – És mire kíváncsiak?
Hadházy Ákos: – Megnéztük itt, hogy milyen nagy termelés ment régen.
Orbán Győző: – És ezt miért nem lehet bejelenteni, bejönni?
Hadházy Ákos: – Megnéztük csak, hogy milyen nagy termelés van.
Orbán Győző: – Az nem úgy van.
Hadházy Ákos: – Nem?
Orbán Győző: – Nem. Egy céghez be kell jelentkezni.
Hadházy Ákos: – Nem! Az út széléről meg lehet nézni.
Orbán Győző: – A megbízásról kell megbízólevél, annak rendje-módja szerint, ahogy kell csinálni, azt úgy kellene. Nem partizánkodni kell. Semmi titkolnivaló nincs. Nyugodtan bejöhet, mondom. Kap egy sisakot, miután veszélyes üzem, kap egy kísérőt, azt fotóz, amit akar.
Hadházy Ákos: – Bemehetünk most is?
Orbán Győző: – Most például nem, mert ezt elbaszarintotta. Rendesen kellett volna kezdeni.
Hadházy Ákos: – Köszönöm, viszontlátásra.
Orbán Győző: – Uraim, remélem, hogy elmennek, mert hívom a rendőrséget.
Hadházy Ákos: – Hívja nyugodtan, megyünk. Viszontlátásra!
A párbeszéd ezzel azonban még nem ért véget. A miniszterelnök apja később visszament az autóhoz, és azzal fenyegette meg a képviselőket, hogy feljelenti őket.
Orbán Győző: – Nem tudom, hogy milyen végzettsége van, de kéne tudnia: ha bemegyek egy céghez, bejelentkezek.
Hadházy Ákos: – Nem mentem be a céghez.
Orbán Győző: – Ha maszek, akkor is bejelentkezek. Veszélyes üzemág. Nem lehet csak úgy bemenni. Kap egy sisakot meg egy művezetőt, azt fotóz, amit akar, azt csinál, amit akar.
Hadházy Ákos: – Nem mentünk be, az út széléről fotóztunk csak.
Orbán Győző: – Mondom, ez saját területem. Tessék vigyázni, ez nem közterület.
Hadházy Ákos: – Nem volt kiírva, akkor tessék máskor kiírni, jó? Tessék máskor kiírni, hogy közterület. Az ön nevét lehet tudni? Tudhatom?
Orbán Győző: – Nem. Derítse ki!
Hadházy Ákos: – Oké, köszönöm szépen. Viszontlátásra!
Kitört a tweetháború
Daniel Freund német balliberális zöldpolitikus a Twitteren korábban már Orbán Balázzsal, a miniszterelnök stratégiai igazgatójával is összetűzésbe keveredett. Orbán Balázs a Transparency International 2022-es jelentésére reagálva azt írta: „Magyarország alacsony értékelést kapott egy olyan listán, amit egy Soros által finanszírozott NGO készített. Micsoda meglepetés! Akad bárki, aki komolyan veszi őket?” Az EP-képviselő pedig erre így válaszolt a stratégiai igazgatónak:
A miniszterelnök stratégiai igazgatója sem tétlenkedett sokáig, újabb Twitter-bejegyzésben üzent az EP-képviselőnek:
Majd Daniel Freund újabb üzenetet hagyott Orbán Balázs kiírása alatt, miszerint: „Ez azért vicces, mert korrupcióval nem lehet Magyarországon börtöncellákat szerezni, csak jachtokat és futballstadionokat.”
(Borítókép: Hadházy Ákos. Fotó: Németh Kata / Index) | Nem mindennapi beszélgetés zajlott le Orbán Viktor apja és Hadházy Ákos között | Hadházy Ákos független képviselő éppen Daniel Freund német EP-képviselőnek mutatta meg Orbán Viktor apjának gánti kőbányáját, amikor Orbán Győző odalépett az autójukhoz. A miniszterelnök apja nem nézte jó szemmel, hogy idegenek szaglásznak a bányatelepnél, ezért távozásra szólította fel őket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/03/08/hadhazy-akos-daniel-freund-kobanya-gant-orban-gyozo/ | 2023-03-08 15:56:00 | true | null | null | Index |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor elmondta: 2014. október 21-én rendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozást, miután egy nappal korábban megjelent a témában egy újságcikk, és annak alapján egy magánszemély feljelentést tett.
A fővárosi főügyész az ügy lényegéről szólva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nagyon elterjedtek az áfacsalások, ez pedig sérti a nem áfacsaló cégek üzleti érdekeit. A Bunge Zrt. ezért 2012-ben megbízta az egyik kommunikációs ügynökség vezető tanácsadóját, lobbizzon az állami szerveknél az étolaj áfájának csökkentéséért.
A lobbista korábbról már ismerte a T. V. monogramú budapesti férfit, aki egy információs technológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég ügyvezető igazgatója volt, és azt állította, hogy széles körűek a kormányzati kapcsolatai. A férfi 2014 májusában egy találkozón azt állította a lobbistának, hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél - konkrétan Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét nevezte meg - hogy az áfa mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen.
Nem ismerte a Századvég-igazgatót
A lobbista - tudva, hogy az üzlet biztosan nem jön össze - átadta az üzenetet a Bunge Zrt.-nek, amely elhatárolódott az ajánlattól. A lobbista 2014 júniusában az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta az ajánlatról, amelyről ő sem tudta, hogy valótlan, mivel T. V. nem is ismerte Heim Pétert.
Ibolya Tibor hozzátette: miután a lobbista értesítette az Egyesült Államok nagykövetségét a korrupciós ajánlatról, a külképviselet arra kérte őt, juttassa el azt az üzenetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), hogy amennyiben nem javul a korrupciós ügyek felderítésének hatékonysága Magyarországon, Washington "lépéseket fog tenni".
Az Egyesült Államok nagykövetsége a vádlottat kitiltotta területéről, automatikus vízumjogosultságát visszavonta - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal szemben.
Tavaly kezdődött
Az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal, köztük Vida Ildikó akkori NAV-elnökkel szemben. Ekkor többen azt gyanították, hogy a Bunge tehetett panaszt az Egyesült Államokban, akik a NAV által elnézett láncolatos adócsalások miatt hátrányba kerültek az olyan európai cégekkel szemben, akik ismerték azokat a módszereket és cégláncolatokat, amelyek segítségével el lehetett kerülni az áfa fizetését.
Lehetséges, hogy nem ez az első eset, amikor az áfacsalás kapcsán amerikai cégeket próbáltak korrumpálni. Tavaly Horváth András, az áfabotrány kirobbantója azt mondta, tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől kenőpénzt próbáltak kicsikarni egy, az adócsalásokban érdekelt működtető magyar vállalat emberei. A magyar cég ellen feljelentést tettek, de az átvilágítást felsőbb utasításra leállították.
"Jóhiszeműen járt el" a nagykövetség
Arra a kérdésre, hogy emiatt tiltották-e ki Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét is az Egyesült Államokból, Ibolya Tibor azt mondta: ha így is történt, az Egyesült Államok nagykövetsége "jóhiszeműen, megalapozottan járt el". Mint mondta, az amerikaiak úgy sejtették, hogy a NAV nem lép fel elég hatékonyan az áfacsalással szemben, ezért döntöttek a kitiltásokról.
Mivel Vida Ildikó volt a NAV elnöke, feltehetően "azt gondolták, az egyik, akit ki kell tiltani, Vida Ildikó" - mondta.
Arra a felvetésre, hogy tájékoztatják-e az ügyről az amerikai követséget, és jelzik-e, hogy Heim Péter nem érintett a korrupciós ügyben, azt mondta, nem tájékoztatják őket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Heim Péter ki van tiltva az Egyesült Államokból e miatt az ügy miatt, akkor "az lenne a méltányos, ha ez megváltozna". A fővárosi főügyész hangsúlyozta: sem személyes, sem egyéb kapcsolat nem mutatható ki a vádlott és Heim Péter között.
A Fővárosi Főügyészség december 11-én nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez, a szabadlábon védekező T. V. monogramú férfit vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, amelyet 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthat a bíróság.
Ibolya Tibor a sajtótájékoztatón elmondta: attól, hogy például a Bunge lobbistája, a piac többi résztvevője vagy az Egyesült Államok azt észleli, hogy nem lépnek fel hatékonyan a korrupció ellen, "még nem biztos, hogy ez a valóságnak megfelel". Példaként említette, hogy a főügyészségen 2013-ban indult egy kétmilliárdos, étolajjal és cukorral kapcsolatos áfacsalási ügy, amelyben 17 embert gyanúsítottak meg, de ez a nyomozás is tart még.
Századvég: tisztázta a céget az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével - közölte Keresztesi Péter, a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.
Hozzátette, a Századvég a továbbiakban - ahogy eddig is - minden, a korrupciós ügyben való érintettségét leíró vagy azt sugalló sajtóhíresztelést terjesztő médiummal szemben eljárást indít. | Vádemelés az amerikai kitiltási ügyben | Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította, az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfájának csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/12/usa-vademeles-kitiltas | 2015-12-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Magyarország megállapodott a Norvég Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések" - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azon a szerdai budapesti konferencián, amelyet a Transparency International Magyarország szervezett a korrupcióellenes világnap alkalmából.
Az államtitkár ezt újságírói kérdésre válaszolta. Mint megjegyezte, a kérdező lelőtte a másnapi kormányzati sajtótájékoztató poénját, mert a megállapodás hírét akkor tervezték bejelenteni.
Szerintük szabálytalan, de mégis szabályos
Csepreghy ennek ellenére azt mondta: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén."A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.
Megszűntették a nyomozást
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly novemberben tett feljelentéseket "a norvég alapok vizsgálata során megállapított szabálytalanságok" miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezután nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. A NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága idén októberben közölte, hogy megszüntették a nyomozást, mivel annak adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Az ügyben érintett Ökotárs Alapítvány üdvözölte a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben ellenük és az általuk támogatott 17 szervezet ellen folyó nyomozás megszüntetését. Közölték ugyanakkor, hogy az Ökotárs és partnerei, az Autonómia, a DemNet és a Kárpátok alapítvány adószámának sorsa "továbbra is a bíróság kezében van", de minden jogorvoslati fórumot megkeresnek, hogy bizonyítsák álláspontjukat.
Állami projekteket is támogatnak | Megállapodott a kormány a Norvég Alappal | Az eddigi mértékben folytatódnak a Norvég Alap kifizetései, miután a kormány megegyezett a civil szervezeteket támogató norvég állami intézménnyel. Az alap által támogatott szervezetek ellen nem bizonyosodtak be a korrupciós vádak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/12/megallapodott-a-kormany-a-norveg-alappal | 2015-12-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.
A vádirat lényege szerint a vádlott 2009 áprilisa és 2014 júliusa között az MPB-hez befolyt támogatói befizetések után az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak, valamint egy sportklubnak úgynevezett közvetítői jutalékot fizettetett ki indokolatlanul.
A gazdasági társaságok, valamint a sportklub képviselői nem működtek közre ténylegesen a támogatási szerződések előkészítésében és létrejöttében, így jogtalan és indokolatlan volt a részükre jutalék jogcímén történt kifizetés - hangsúlyozta Bagoly Bettina.
Indokolatlan és jogosulatlan
A jutalékot az MPB számlájáról utalták át a társaságoknak, illetve négy alkalommal a kiszámlázott összeget készpénzben vette fel a vádlott az MPB házipénztárából. A fentiek szerinti sikkasztás elkövetési értéke összesen mintegy tizenötmillió forint.
A vád szerint továbbá a korábbi elnök 2014 szeptemberében egy bérbe adott minibusz eltulajdonítása miatt kártérítés címén jogosulatlanul és indokolatlanul utaltatott át hárommillió forintot az MPB számlájáról a saját ügyvezetése alatt álló cégnek.
Egyéb részcselekmények
A vádlott szabadlábon védekezik, vele szemben a kerületi ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozta - írta Bagoly Bettina, hozzátéve: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyéb részcselekmények vonatkozásában hűtlen kezelés bűntette miatt folytatott nyomozást, így a vádlott vitatott végtörlesztésével kapcsolatos ügyrészt bizonyítottság hiányában megszüntette.
Az MPB vezetőivel kapcsolatban tavaly május elején robbant ki botrány, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt elnök 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szervezettől hitele végtörlesztésére. A bizottságot emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, például vezetőinek indokolatlan utazásaival. Tavaly júniusban Gömöri Zsolt lemondott elnöki posztjáról. | VÁDAT EMELTEK A PARALIMPIAI BIZOTTSÁG VOLT ELNÖKE ELLEN | Sikkasztás miatt vádat emeltek Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) korábbi elnöke ellen, a hűtlen kezelés miatt folytatott nyomozást azonban bizonyítottság hiányában megszüntették. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport/2016/08/vadat-emeltek-a-paralimpiai-bizottsag-volt-elnoke-gomori-zsolt-ellen | 2016-08-26 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Orbán;Quaestor;utasítás;
2015-03-25 20:44:00
Orbánékra dől a brókerbotrány
Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből. Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre.
Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, aki ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt - így reagált Lukács Zoltán, a szocialisták alelnöke Orbán Viktornak arra a soproni bejelentésére, miszerint ő utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból. A kormányfőnek így csak egyetlen dolga lehetne, ha "feláll, bocsánatot kér és elhúz a hatalomból", visszavonul a közélettől - mondta az ellenzéki politikus., az ellenzéki párt alelnöke szerdán.
Attól eltekintve, hogy a kézi vezérléses utasításos rendszer a hatalom egyértelmű centralizációjáról szól, jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jelekből sejtette a kormányfő azt, hogy a Buda-Cash brókerház csődje után újabb csődök fognak következni. Ugyanis a jelenlegi tudomásunk szerint a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor brókerház csődje között semmifajta összefüggés nem volt, vagyis a kormányzati köröknek - vélik a pénzpiacot jól ismerő szakemberek, megbízható információi lehettek, hogy viharfellegek tornyosulnak a Quaestor felett, ezért sürgősen ki kell venni a pénzüket - visszaváltani, akár veszteségek árán is - a Tarsoly Csaba és családja által tulajdonolt, és általa vezetett cégből.
Lapunk érdeklődött a költségvetési pénzekből gazdálkodó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőháznál (MNHK) a Quaestorral való kapcsolatukról. Sajtóosztályuk válaszából kiderül, hogy "a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak." Ebből két következtetés adódik, egyrészt a felügyeleti szervek kockázatelemzése hagyhatott némi kívánnivalót maga után, ugyanis kockázatmentes pénzügyi szolgáltatók nem szoktak csődbe menni, másrészt ha az MNHK ennyire megbízott a felügyelet véleményében, akkor miért cselekedtek úgy, amint írják, hogy "az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól."
A dátum korántsem közömbös, hiszen mindez a Quaestor csődje előtt négy nappal történt, amiről addig semmiféle hivatalos közlemény nem látott napvilágot, sőt piaci pletykákat sem lehetett hallani. A kereskedőház lapunknak írt levele megerősítette azt a korábbi információt, hogy "az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. Ez az összeg 2015. márciusában összeg 3,8 milliárd forint volt.
A körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el" - írja az MNHK. Ha ez az állampapír elhelyezés valóban a "legbiztonságosabb formának" bizonyult, akkor a pénzügyi szakemberek számára érthetetlen, hogy mégis miért mondták fel idő előtt a szerződést. Az ok sejthető: az MNHK időben megtudta, hogy a Quaestor talán mégsem a legbiztonságosabb. Vagyis helyesen tette, hogy mentette, ami még menthető, az adófizetők pénzét. Arról nem is beszélve, hogy államkötvényeiket a Magyar Államkincstárnál olcsóbban és valóban kockázatmentesen tarthatták volna.
Így nem csoda, hogy Lukács Zoltán kijelentette: továbbra is érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek, hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek összedőléséről szóltak. Egy másik szocialista politikus, Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy miközben a Quaestor már két hete csődöt jelentett, az üzletmenet zavartalan, nincs nyoma annak, hogy a pénzügyi felügyelet lépett volna. Azt tudakolta, mit csinál a felügyelet, hogy megmentse az emberek pénzét. Kaptak-e kormánytagok jutalékot a Quaestortól azért cserébe, hogy ez a cég kezelhesse a közpénzt? - kérdezte.
Rejtélyes módon, egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberétől a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. Állítólag önkezével vetett véget életének. Azt nem lehet tudni, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A főosztály nem a KKM pénzeit kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani. (Szilágyi András volt egyébként kijelölve a quitói (Equador) nagyköveti posztra, két hét múlva utazott volna.)
Váratlan eseményeknek nem volt híján a Quaestor tájéka sem. Tarsoly Csaba, úgy nyilatkozott, hogy elnök-vezérigazgatói tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy "ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" - írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról. Vagyis Orgován Béla tápiósági férfiú vezetői megbízatása mindössze néhány napig tartott, csak remélni lehet, hogy a nyomozóhatóságok kiderítik azt is, hogy mi történt a cégnél ezalatt, és mi volt Tarsoly Csaba lemondásának, majd visszatérésének igazi oka.
Meglepő, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata tegnap csak annyit közölt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni - tették hozzá. | Orbánékra dől a brókerbotrány | Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből. Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052288_orbanekra-dol-a-brokerbotrany | 2015-03-25 17:34:00 | true | null | null | Népszava |
Ártatlannak vallotta magát Hiszékeny
Vádirat-ismertetéssel és vallomástétellel kezdődött szerdán a Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester ellen, vesztegetés gyanújával indított büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint 2013 januárjában Hiszékeny Dezső, akkori angyalföldi alpolgármester közvetítőn keresztül jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. A tárgyaláson a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezsőt vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, míg Sz. Sándor másodrendű vádlottat bűnsegédlettel és befolyással üzérkedéssel vádolta meg.
Hiszékeny Dezső ártatlannak vallotta magát, az ügyet politikai indíttatásúnak nevezte, az eljárást pedig koncepciósnak, vagyis előre megtervezettnek. Vallomásában az egész társadalomra veszélyesnek minősítette, hogy egy ellenzéki politikussal szemben konkrét bizonyíték nélkül, mindössze egy fedett nyomozó vallomása alapján indulhatott eljárás. A vádirat alapján - az ügyben tanúként beidézett - B. István 2013. január 20-án megkereste a Hiszékeny Dezsővel jó kapcsolatban álló Sz. Sándor másodrendű vádlottat azért, hogy egy Visegrádi utcai üzlethelyiség bérleti jogának megszerzését kérje egy vidéki vállalkozó részére.
Az ügyészség vádja szerint Hiszékeny Dezső 2013. január 30-án az M. László néven befektetőként jelentkező fedett nyomozónak megmutatta az üzlethelyiséget, majd február 6-án az irodájában ötmillió forintot kért a bérleti jog megszerzéséért, később egy étteremben pedig azt is közölte, az ingatlant árverés útján 30 millió forint alatt megvásárolhatja és elintézi, hogy ő legyen az árverés nyertese. A vád alapján közreműködéséért a korábban meghatározott összeget kérte, majd a fedett nyomozó kifejezte vételi szándékát. A vád szerint ezt követően az önkormányzat Hiszékeny Dezső kezdeményezésére 2013. március 14-én meghirdette az üzlethelyiséget árverés útján történő értékesítésre.
Hiszékeny Dezső mintegy egyórás vallomásának elején azt mondta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) bár azt állítja, egy másik vizsgálattal összefüggésben, mintegy véletlenül botlott ebbe az ügybe, a valóságban a szolgálat tudatos akciót szervezett egy ellenzéki politikus lejáratására és ehhez egy "ügynököt", B. Istvánt használta fel. A szocialista politikus közölte, Sz. Sándor arról tájékoztatta, hogy egy barátja ki szeretné bérelni a szóban forgó Visegrádi utcai ingatlant, ugyanakkor szerinte "nincs olyan dokumentum, irat, telefonbeszélgetés, hangfelvétel, vagy bármi más", ahol az jelenne meg, hogy ezért pénzt kért magának.
Hiszékeny Dezső ezek alapján azt feltételezi, hogy az ügyészség a fedett nyomozó jelentésére alapozza a vádat, arra a jelentésre, amelyben szerinte az szerepel, hogy a beszélgetés közben bal kezének öt ujjával utalt a kenőpénzre. Hiszékeny Dezső erről azt mondta, 45 éves sportmúltja miatt olyan elváltozás van - gesztikulálásra nem is nagyon használt - bal kezének kisujján, hogy azt nem tudja kinyújtani, így szerinte legfeljebb csak "négy és felet" tud mutatni, amit a bíróságnak is megmutatott.
Szólt továbbá arról is, hogy hivatali ideje alatt a XIII. kerület vagyona összesen több mint 17 milliárd forinttal bővült, az önkormányzat helyiséggazdálkodása pedig nem ad hoc tevékenység volt, hanem előre tervezett folyamat. Hiszékeny Dezső szerint a szóban forgó ingatlant is ennek alapján tervezték értékesíteni, nyílt árverésen, licitálásos eljárásban. Az ügyész Hiszékeny Dezső vallomására reagálva visszautasította, hogy koncepciós alapon zajlana az eljárás, mint mondta, meggyőződéssel képviseli a vádat. Az ellenzéki politikus a törvényszék kérdésére válaszolva elmondta, korábban azért nem tett vallomást, mert bizalmatlan volt az ügyészséggel szemben.
A másodrendű vádlott, Sz. Sándor közölte, a per későbbi szakaszában kíván vallomást tenni, kijelentette ugyanakkor, hogy nem követett el bűncselekményt és cselszövés áldozatának tartja magát. A tárgyalást a védelem - további iratmegismerésre vonatkozó - kérése alapján május 27-re napolták. A törvényszék ekkor várhatóan tanúvallomássokkal folytatja munkáját. Hiszékeny Dezső mentelmi jogát tavaly szeptember 15-én függesztette fel a parlament azt követően, hogy a mentelmi bizottság ezt javasolta az Országgyűlésnek. A mentelmi bizottság ülésén meghallgatták Hiszékeny Dezsőt is, aki szintén mentelmi joga felfüggesztését kérte. A politikus akkori felszólalásában kiemelte, nem követett el bűncselekményt, valamint akkor is azt mondta, hogy az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik, az akció célja pedig "alig leplezett módon" az akkor közelgő önkormányzati választás eredményének befolyásolása volt.
"Abban bízom, hogy egyszer az szerepel majd az újságok címlapján: Hiszékeny ártatlan." | Ártatlannak vallotta magát Hiszékeny | Vádirat-ismertetéssel és vallomástétellel kezdődött szerdán a Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester ellen, vesztegetés gyanújával indított büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://nepszava.hu/1053560_artatlannak-vallotta-magat-hiszekeny | 2015-04-08 17:59:00 | true | null | null | Népszava |
Törtfehér bőrfotelek, aranyozott övcsatok, párnák, és asztalkák. Így néz ki belülről a magyar honvédség két Falcon típusú gépe, amiket még 2018-ban vásároltak több más repülővel együtt.
Ezek a gépek nem kormánygépek, ezek a gépek a Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni elsősorban, másodsorban is
– mondta Simicskó István, korábbi honvédelmi miniszter régebben a Házon kívülnek.
Egzotikus úti célok
Az akkori honvédelmi miniszter ugyanerre célzott akkor is, amikor 5 évvel ezelőtt személyesen mutatta meg annak az Airbus utasszállítónak a belsejét, amiből ugyanekkor kettőt is vett a magyar honvédség. Ehhez képest csak néhány úti cél az ezt követő másfél évből: Dubaj, Abu Dhabi, Mexikóváros, Panamaváros, Las Vegas, Málta, Sevilla, Korzika, Brac szigete Horvátországban, Kanári-szigetek, és a görög Párosz. Például ilyen helyekre is utaztak az ország vezető politikusai az Átlátszó akkori gyűjtése szerint a frissen vásárolt Falconokkal, vagy Airbusokkal.
Gyakorlatilag ez egy magánlégitársaság, néhány embernek a repülését itt intézik. Most már tudjuk, hogy a magánútját is. Ez a Ner Tours
– mondta Hadházy Ákos az utazásokról.
Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő Orbán Viktor hónap eleji kairói útjára célzott. A magyar küldöttség 3 honvédségi különrepülővel utazott Egyiptomba, hogy találkozzanak a helyi elnökkel. Orbán Viktor és Szíjjártó Péter is színes kis videóban számolt be a tárgyalásokról. A két – egyenként több mint száz ember befogadására alkalmas – Airbus egyike szállította az elnöki delegációt, a másikkal üzleti küldöttség utazott. Szíjártó Péter pedig az egyik Falconnal érkezett Stockholmból.
Hahdházy szerint luxus a jelenlegi gazdasági válság közepén 3 honvédségi géppel repülni egy ilyen találkozóra. Ráadásul a magyar küldöttségnek egy kerülőútja is volt. Miután egy fotó lebuktatta a miniszterelnököt kiderült, hogy Orbán Viktor Kairóból nem jött haza, hanem kiszállt Toszkánában, a Pisa-i repülőtéren. A 24.hu és a 444.hu olvasói már Firenzében és Velencében fotózták le Orbán Viktort, illetve az Orbán házaspárt 2 nap múlva.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint semmi különös nem történt.
Miután hivatalos látogatáson volt Egyiptomban, onnan visszafelé szállt ki az olasz reptéren, azt hiszem Pisában és onnantól magánprogramon volt
– magyarázta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón.
A már említett kormányinfón egy újságíró feltette a kérdést: Miért honvédségi gép viszi el magánprogramjára a miniszterelnököt?
Azon volt hivatalos látogatáson. Hazafelé repült a gép, akkor leszállt és a miniszterelnök kiszállt belőle
– magyarázta meg Gulyás.
Technikai landolás csak tankolás vagy műszaki hiba miatt
Pisa azonban még a legkisebb jóindulattal sem mondható, hogy útközben lett volna Kairó és Budapest között.
Hadházy Ákos szerint ez a kitérő 1000 kilométer lehetett, ami nagyjából 3-3,5 millió forintos költséggel járhatott.
A kormány a híradó megkeresésére azt közölte: a miniszterelnök visszafelé „egy technikai landolás során szállt ki”. A Malév egykori pilótája, Demeter Csaba segített értelmezni a technikai landolás fogalmát.
A technikai leszállás az egy kategória. A technikai leszállás lehet tankolás szempontjából, lehet olyan meghibásodás a repülőgépen, ami nem jelent vészhelyzetet vagy sürgősségi helyzetet, de mégis talán a hátralévő út biztonságos folytatása érdekében technikai leszállás mellett döntök
– mondta Demeter Csaba a Házon kívülnek.
Ő nemcsak repül, hanem oktatja is a leendő pilótákat. Például arra, hogy technikai leszállást csak olyan helyre tervezzenek, ahol minden olyan eszköz, üzemanyag a rendelkezésre áll, amire szükség lehet egy technikai gond esetén.
Ilyen ad hoc módon nem gondolom, hogy Pisa lenne a legjobb választás akármilyen technikai leszállásra. Nem egy nagy repülőtér, nem egy Amszterdam vagy egy Brüsszel szintű, ahol minden olyan felszerelés adott, ami technikai problémát feltételezve segítség lehet
– tette hozzá Demeter Csaba.
A Házon kívül is megkérdezte a kormánytól, hogy mégis milyen „technikai ok” késztette leszállásra Pisa-ban a miniszterelnököt szállító különgépet, de erre nem tudtak, vagy egyszerűen nem akartak válaszolni.
Hivatalos program és privát étkezés
A miniszterelnök idén nem először köti össze a kellemest a hasznossal. Videó készült róla januárban egy olasz étteremben, ahol homárt, osztrigát és polipot evett. A bőséges tálnyi tenger gyümölcsét Róma közelében egy tengerparti étteremben szolgálták fel Orbán Viktornak és feleségének.
A miniszterelnök sajtófőnöke akkor is titkolózott arról, hogy mivel utazott oda Orbán Viktor, akinek hivatalos programja is volt aznap. Az ebéd előtt az Emeritus pápa ravatalánál imádkoztak feleségével. Hadházy Ákos szerint valószínűleg a honvédségi repülőnek vásárolt Falconnal érkeztek, mert a luxusrepülő aznap délben szállt le Rómában.
De tavalyelőtt augusztusban is készült egy fotó Rómában, Novák Katalin Facebook oldalára töltötték fel. Az akkori családügyi miniszter és Orbán Viktor között Giorgia Meloni, Olaszország jelenlegi miniszterelnöke volt látható. A magyar delegációt a Katolikus Törvényhozók konferenciájára hívták meg. Egy másik, a 444 egyik olvasója által készített fotón pedig már egy római étterem teraszán vacsoráztak ugyanaznap Orbánék. A K-Monitor adatigénylésének köszönhetően pedig már azt is tudjuk, hogy az Orbán család Brác szigetéről utazott át Rómába. Az egyik Falcon elment értük, majd vissza is vitte őket nyaralásuk eredeti helyszínére.
Titkolóznak
Hadházy Ákos jó ideje hiába szeretné megtudni, hogy pontosan mennyi közpénz megy el az állami vezetők útjaira. | „Gyakorlatilag ez egy magánlégitársaság” | Hadházy Ákos hiába próbál nyilvános adatokat szerezni arról, mennyibe kerül, hogy a miniszterelnök és kísérete honvédségi repülőgépekkel járja a világot, folyamatosan falakba ütközik. Orbán Viktor legutóbb Kairóban találkozott az egyiptomi elnökkel, a népes delegációt három honvédségi különgép vitte. Az egyik mintegy ezer kilométeres kitérőt tett Toszkánába, kiderült, hogy Orbán Viktor szállt ki ott. A manővert technikai leszállásként magyarázta a kormány. A Házon kívül utánajárt, valóban lehet-e ilyesmiről beszélni, és hogy mennyire indokolt ezeket a repülőgépeket használni Orbán Viktor utazásaihoz. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/03/29/orban-viktor-honvedsegi-gepek-hivatali-visszaeles-utazasok-hadhazy-akos-demeter-csaba-ligeti-miklos | 2023-03-29 18:18:00 | true | null | null | Rtl.hu |
ÁSZ;kampánypénz;
2015-03-31 14:24:00
Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel
Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében.
Az ÁSZ jogszabályi előírás alapján, a választást követő egy éven belül ellenőrizte a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutó jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további tizennégy, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.
A jelentés szerint a mandátumhoz nem jutó pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tettek. Nyolc másik pártnál - Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében - az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e. Ezt az ÁSZ ugyancsak jelezte az ügyészségnek.
Brebán Andrea felügyeleti vezető elmondta: a tizennégy mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt körülbelül 3,5 milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogosult, és ebből mindössze 3 millió forintot nem használtak fel. Az ÁSZ megállapítása szerint a Zöldek Pártjánál egy esetben nem a kampányidőszakban történt a költés, egy alkalommal pedig megállapítható volt, hogy nem dologi kiadásra fordították a támogatást. A Magyar Államkincstár nyolc jelölőszervezet esetében hozott határozatot a költségvetési támogatás visszafizetéséről, mert a jelöltek nem szerezték meg választókerületükben a szavazatok legalább két százalékát. Két párt bíróságon támadta meg a határozatot, kettő részletfizetést kért, négy azonban - a Zöldek Pártja, az Összefogás Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt - nem reagált a kincstár határozatára.
Benedek Mária felügyeleti vezető a mandátumot szerző jelöltek és jelölőszervezetek ellenőrzésének tapasztalatairól szólva azt mondta, együttesen és jelöltenként is betartották a - legfeljebb 5 millió forintos - költési értékhatárt. Az Országgyűlésbe bekerült 106 képviselő közül hárman lemondtak pártjuk számára az egymillió forintos költségvetési támogatásról, az ÁSZ így 103 jelöltet ellenőrzött. A jelöltek a 103 millió forintból 98 millió forintot költöttek el, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
A 103 jelölt közül 99 esetében a kincstár által nyújtott támogatás felhasználása megfelelt az előírásoknak, egy jelöltnél találtak bizonylattal alá nem támasztott kifizetést és három esetben nem a kampányidőszakban történt kifizetést, az összesen csaknem százezer forint kétszeresét az ÁSZ visszafizettette. A jelölteknél 6, a jelölőszervezeteknél 36 esetben a számlák nem tartalmazták maradéktalanul az áfatörvényben előírt tartalmi kellékeket, de az eltérésekért a számlakibocsátók voltak a felelősek, és ezek a hiányosságok nem befolyásolták a pénzek szabályszerű felhasználását.
Az ÁSZ megállapította, hogy a DK-nál három esetben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidőszak kezdete előtti tevékenység költségét számolták el. A pártok a párttörvényben előírt forrásokat használták fel a kampánykiadásaik finanszírozásánál. A kampányidőszakban közölt politikai hirdetéseknél azonban több esetben kiderült, hogy a számlák adatai nem egyeznek a sajtótermékek által az ÁSZ-nak megküldött árjegyzékben vagy tájékoztatóban szereplő adatokkal - állapították meg.
Elek János, az Állami Számvevőszék főtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: az ÁSZ vizsgálata egyértelműen alátámasztotta, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát és javították az ellenőrzés lehetőségeit. A 2011 júliusától hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát, megteremtve a számvevőszéki ellenőrzések valódi súlyát. | Ezek a pártok éltek vissza a kampánypénzekkel | Nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltése során, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt - ismertette az Állami Számvevőszék a kedden bemutatott jelentésében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052775_ezek-a-partok-eltek-vissza-a-kampanypenzekkel | 2015-03-31 18:29:00 | true | null | null | Népszava |
Gulyás Erika írása a Népszavának;
ÁSZ;választás;kampány;pártok finanszírozása;pártok;kampánypénz;
2015-04-02 07:05:00
Limit alá hazudnak
A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak.
„Az ÁSZ ismét bizonyította, hogy az orra hegyéig sem lát” – utalt Ligeti Miklós jogász, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra, hogy a pénzügyi elszámoltatás csak azt vizsgálta, a pártok tudtak-e számlákat gyűjteni az állítólag kampányra költött milliókról, de senki nem nézi, normális-e, mondjuk egy amatőr videós kampányfilmért negyvenmilliós számlát kiállítani. A kamupártok milliárdjait így aztán soha nem látja viszont az államkassza.
Azt korábban is tudtuk, hogy a választási bizottságok 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki a vissza nem vitt ajánlóívek miatt a tavalyi parlamenti választás előtt gombamód termett kispártokra, de a Nemzeti Választási Bizottság adatait idézve több hírportál arról számolt be, hogy eddig mindössze kétmillió forintot sikerült begyűjteni a megbírságolt pártocskáktól. A legnagyobb adós közülük a Keresztény Magyarok Szövetsége, amely 689 millióval tartozik, de ma már sem honlapja, sem telefonja nem elérhető, a pénzzel együtt felszívódott. Az adósok listáján ott szerepel mások mellett az Összefogás Párt is, amely nyilvántartásba vetette magát az április 12-re kitűzött tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáson is, vagyis a hatóságok elől egyáltalán nem akar eltűnni, mégsem tudjuk, hogy rendezte-e már tartozását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a Tapolcán induló pártok tartozásaira vonatkozó kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy „adózót érintő ügyben csak akkor tudunk nyilatkozni, ha az adózó felmenti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az adótitok megtartása alól.” Ligeti Miklós jogász szerint jó, hogy az időközi választáson nincs pártlista, így nincs esély közpénzek újabb százmilliónak elköltésére sem.
Az Összefogás Párt egymondatos beszámolóval intézte el az elszámolást: az összeg „… a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra…”. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett a párttal szemben, míg további nyolc olyan pártnál találkoztak az áfatörvény vagy a számviteli törvény megsértésével, amely elindult a tavalyi választáson, de nem jutott képviselethez. A Bajnai-féle Együtt ellenében a választók megtévesztésére megjelent Együtt 2014, továbbá az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.
Az ÁSZ beszámolója szerint ugyanakkor a parlamentbe bejutott pártoknál és egyéni jelölteknél csak kisebb szabálytalanságok fordultak elő. Azok az egyéni jelöltek, akik nem érték el a megszerezhető voksok két százalékát sem, már vissza is fizették a kampánykártyájukról felvett pénz nagy részét, rajtuk ugyanis ezt be lehet hajtani. A kis pártoknak juttatott 150-600 millió forint közötti kampánypénzeknek azonban bottal ütheti a nyomát a kincstár.
A Transparency International számításai szerint ebből a körből legalább 3,5 milliárd forintot nem lehet behajtani, Ligeti Miklós szerint ráadásul a mai napig nem tudni, ténylegesen mire is költötték ezt a hatalmas összeget, mert alig voltak láthatóak. Annál inkább érezhető volt a kormánypártok nyomulása minden médiafelületen, óriásplakátokon, szórólapokon. A Fidesz erre majdnem három milliárdot szánt, bár ennek most csak egy részével kellett elszámolnia az ÁSZ-nak, amihez viszont a korrupcióellenes civil szervezet szerint hozzá kell számolni a kormányzat jobban teljesít kampányának félmilliárdját és a CÖF ugyanekkora bohócplakátos költéseit is. Ligeti Miklós hozzáteszi, hogy ők csak a médiavásárlások listaárával tudnak számolni, vagyis az esetleges kedvezményeket nem vették figyelembe. Hangsúlyozta azonban: ha valamelyik párt kedvezményeket kapott, mondjuk egy reklámcégtől, az a párttörvény értelmében tilalmazott párttámogatásnak minősül, tehát korrupciónak tekinthető.
Egyébként éppen az azóta már megtapasztalt visszásságokra hívta fel még 2013-ban a figyelmet a Transparency International Magyarország és a Political Capital, közösen kezdeményezve a kampányfinanszírozási törvény módosítását. Eszerint az egyéni jelölteken túl a pártoknak is kincstári kártyán kellene megkapniuk az állami támogatást, tételes elszámolásra kellene őket kötelezni, meg arra, hogy ha nem szerzik meg legalább a szavatok egy százalékát, akkor fizessék vissza a teljes összeget. Érdemi választ nem kaptak javaslataikra és azt a politikai elemzők egyformán látják, hogy 2017 előtt nem lesz politikai kényszer a kampány jogi szabályozásának módosítására. László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszavának megerősítette a www.valasztasirendszer.hu portálon néhány napja a kérdésről megjelent tanulmányának legfontosabb kijelentéseit. Úgy látja, egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek változások, ha a következő években olyan kis pártok tűnnek fel, amelyekről feltételezhető, hogy már nem a mostani kormánypártok érdekeit szolgálnák, de ma még ennek nyoma sincs a hazai közéletben.
Az általunk megkérdezett szakértők egybehangzóan azt mondják, a választási pénzek követhetetlen elköltése mellett a kampánypénzek megtisztításának az is nagy akadálya, hogy a CÖF-höz hasonló civil szervezetek senkinek nem tartoznak elszámolással a nekik tetsző politikai csoportok kampányának támogatásáról. | Limit alá hazudnak | A parlamenti választáson induló pártok és egyéni jelöltek kampányköltéseinek elszámoltatása – legalábbis a hivatali "lepapírozás" szintjén lezárult azzal, hogy a héten az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta összefoglalóját az elköltött pénzek utolsó nagy szeletéről. Ligeti Miklós, a hazai korrupció összefüggéseit vizsgáló Transparency International Magyarország jogi igazgatója viszont úgy fogalmazott, hogy az ellenőrzés mindössze annyit takart, sikerült-e a limit alá hazudni magukat a pártoknak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052962_limit-ala-hazudnak | 2015-04-02 18:42:00 | true | null | null | Népszava |
reklámadó;Orbán-Simicska háború;
2015-04-10 07:04:00
Reklámadó, avagy egy barátság vége
Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.
A háború mellékfrontjai
Bár nyilvánvaló, hogy az Orbán-Simicska háború fő frontja a média, azért a mellékhadszíntereken is folyik a küzdelem. Már a reklámadó nyár eleji ötletével párhuzamosan sajtótámadás indult a Simicska-érdekeltségekben az új fejlesztési miniszter ellen. A Magyar Nemzet például vezércikkben szólította fel lemondásra az offshore-kapcsolatokkal és az ügyvédként megkérdőjelezhető cégalapítási gyakorlattal vádolt Seszták Miklóst, aki Németh Lászlónét váltotta a poszton. Némethnét a Fidesz-közeli birodalom emberének tartják - ő is az MFB-ben dolgozott 1999-2002 között, abban az időben, amikor Simicska is megfordult banknál. Az előző tárcavezető hatalmas uniós és hazai fejlesztési pénzek felett rendelkezett, így az állami megrendeléseket is irányíthatta.
Ez azonban Seszták vezetése alatt elkerült a tárcától és ma a Lázár János vezette Miniszterelnökség felel az uniós pénzekért. A reklámadónál is nagyobb csapást jelentett volna Simicska birodalmára az építőipari cégekre 2007-ig visszamenőlegesen kivetni tervezett különadó, amely a Közgépet érintette volna, de amelyet végül elvetettek. Nem fokozta a barátságot Orbán és egykori barátja között az 1200 hektárnál nagyobb földek után járó európai uniós támogatások elvétele sem. A viszony mára annyira elmérgesedett, hogy a kormány - az Európai Bizottság (EB) nem létező kartellvádjára hivatkozva - leállíttatta az M4 már épülő szakaszának beruházását. A projektben a Közgép Zrt. is érintett, s vélhetően épp az a kabinet célja, hogy Simicska cégét kiszorítsa, és másokat hozzon helyzetbe. Kiderült, a kormány állításával szemben az EB-nek nem kartellezési problémái voltak, sokkal inkább a készülő út forgalmi, gazdaságossági kérdései miatt nem támogatták a projektet.
Ellen-HírTv és nemzeti bulvár
Már tavaly nyár óta készül Orbán a közmédia átalakítására, azaz a Simicska utáni időkre. A közmédia terjeszkedéséről akkor kezdtek először szivárogni a hírek. Előbb egy saját nemzeti sporttévéről, majd – vélhetően Habony Árpád javaslatára – egy „fiatalos” bulváradó beindításáról, amelynek lehetőségét az idén évi 80 milliárd forintból gazdálkodó MTVA lapunknak következetesen hárította. Később mégis bejelentették a változásokat. Fideszes javaslatra év végén a Duna Tv-be olvasztották az MTI-t, a Magyar Rádiót, valamint az MTV-t működtető cégeket. Fontosabb volt azonban, hogy a december végén megszavazott törvényjavaslat rendelkezett arról is, hogy a köztévék számára két további programhelyet kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak, az új helyeket pedig - az országos kereskedelmi adók, az RTL Klub és a TV2 kárára - előre kell sorolni a csatornakiosztásban. December végén félreérthetetlen üzenetet kapott Simicska a „nemzeti hírtévé” bejelentésével, akkor derült ki, hogy a közmédiával a kormánypárt konkurenciát kíván építeni a Hír Tv-nek.
Március 15-én az M1 jól bejáratott helyén el is indult az egész napos állami hírfolyam, az M1-en megszokott műsorokat pedig a Duna Tv-re pakolták át. Az átalakítással csak a Duna Tv nyert néhány százezer nézőt, az M1 bakiparádéjával viszont 0-1 százalék közé küzdötte le magát. Az MTVA-vezér Szabó László Zsolt szerint nincsenek nézettségi elvárások. Mások viszont vannak: az MTVA mára megszabadult csaknem az összes olyan külsős gyártójától, amely Simicskához köthető. Kiderült az is, 2015 végére nyolc saját csatornája is lehet az MTVA-nak, ugyanis terveznek egy Budapest agglomerációjában sugárzó, M5 néven futó adót, december 21-én pedig elrajtol egy tematikus tévé, az M6, amelyet szintén kötelező lesz az alapcsomagban továbbítani, ám arról semmit sem tudni, pontosan milyen tematikával jelentkezik.
A "megújult közmédia"
- M1 - március 15-től indult egész napos hírfolyam
- M2/Petőfi Tv - március 15-től az M2 esti műsorsávjában jelentkező "nemzeti bulvártévé"
- M3 - 2013. decembere óta régi MTV-s műsorokat sugároz
- M4 Sport - júliustól indul a "kiemelt magyar sportágak" közvetítésére
- M5 - Budapest agglomerációjában körzeti adást sugároznának; bizonytalan, mikor indul
- M6 - bizonytalan profillal, december 21-én induló "tematikus csatorna"
- Duna Tv - az M1 megszokott tematikáját sugározza
- Duna World - megmarad a "határon túli magyaroknak" | Reklámadó, avagy egy barátság vége | Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia. | null | 1 | https://nepszava.hu/1053781_reklamado-avagy-egy-baratsag-vege | 2015-04-10 18:52:00 | true | null | null | Népszava |
Sz.P.;
pályázat;világítás;Orbán Ráhel;Tiborcz István;
2015-04-20 07:10:00
Egyre nagyobb lábon élhetnek Orbán vejéék
Újabb nagy értékű állami tendert nyert el a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.. Az újpesti Szusza Ferenc stadion 109 milliós renoválása után ugyanis Tatabánya stadionjában is Orbán Viktor vejének cége újíthatja fel a világítást - derült ki a közbeszerzési értesítőből. A jelenleg a harmadosztályban futballozó bányavárosi csapat stadionjának világítására 230 milliót költenek, a beszerzést ugyan a tatabányai önkormányzat írta ki, de a pénz a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból érkezik.
Az Elios idén 16 közbeszerzési pályázaton indult, melyekből 13-at meg is nyert, öt esetben versenytársuk sem akadt - a beruházások összértéke meghaladja a négymilliárd forintot. Egyre jobban pörög az üzlet, hiszen a cég már áprilisban (!) túlteljesítette tavalyi eredményeit: 2014-ben ugyanis összesen 3,7 milliárdnyi állami megrendelést kaptak. 2015-ös munkáik közül a székesfehérvári Szent György Kórház fotovoltatikus rendszerére kiírt pályázat azért kiemelendő, mert pár ezer forinttal 150 millió forint alatt maradt a megbízás költségvetése, így nem kellett nyílt pályázatot hirdetni, hanem tárgyalásos eljárással választották ki az Eliost. A 444.hu szerint az idei legkisebb értékű beruházásuk pedig egy hatalmas üzlet kapuja lehet: a Pók utcai lakótelep világításának 14 millió forintos korszerűsítése ugyanis afféle tesztüzeme a LED-es közvilágításnak, hiszen a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a technológia tesztelése után középtávon százezer lámpatest cseréjét tervezi. Egyébként a Pók utcai lakosoknak nem tetszik az újítás, szerintük ugyanis az új lámpák kevésbé világítják be az utcákat és a korábbinál rosszabbak az éjjeli látási viszonyok.
Tiborczot ugyanakkor nemcsak az Elios sikerei miatt támadják: tavaly decemberben Orbán Ráhel férje és üzlettársai érdekeltségébe került a keszthelyi Phoenix kikötőt üzemeltető cég és több kikötői ingatlan. A 22,8 millió forintos adóssággal terhelt vállalatért 7 milliót, a kikötői épületekért pedig további 330 millió forintot fizettek a keszthelyi önkormányzatnak, illetve a vitorláskikötőt korábban tulajdonló állami cégnek, a Balatoni Hajózási Zrt.-nek. A létesítményhez tartozó 7600 négyzetméteres területet 53,9 millióért 15 évre vették bérbe a várostól. Lapunk is megírta azonban, Keszthely önkormányzata ezután szándéknyilatkozatban kötelezte el magát arra, hogy a kikötői telkekre a kikötői épületek tulajdonosának - tehát Tiborczéknak - elővásárlási jogot biztosít. Az ügyben a PM a Zala megyei kormányhivatalhoz fordul, Szabó Tímea, a párt társelnöke ugyanis emlékeztetett: a vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező a versenyeztetés. A kikötővásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot, így a PM szerint a tranzakciót egyben kell értékelni. | Egyre nagyobb lábon élhetnek Orbán vejéék | Újabb nagy értékű állami tendert nyert el a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Innovatív Zrt.. Az újpesti Szusza Ferenc stadion 109 milliós renoválása után ugyanis Tatabánya stadionjában is Orbán Viktor vejének cége újíthatja fel a világítást - derült ki a közbeszerzési értesítőből. A jelenleg a harmadosztályban futballozó bányavárosi csapat stadionjának világítására 230 milliót költenek, a beszerzést ugyan a tatabányai önkormányzat írta ki, de a pénz a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból érkezik. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054769_egyre-nagyobb-labon-elhetnek-orban-vejeek | 2015-04-20 19:00:00 | true | null | null | Népszava |
2023. március 24. – 06:59
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar zuglói székháza – Fotó: Halász Júlia / Telex
599
Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.
Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.
„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.
„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”
Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.
Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon.
Fegyelmi eljárásokkal akarta félreállítani volt mentorát
Ez csak egy eset volt a sok közül, amikor a vallomások szerint Schadl György beleszólt a végrehajtók fegyelmi eljárásaiba.
„Én voltam az egyetlen, akitől Schadl tartott, félt, akit el kellett lehetetleníteni. Hogy miért? Mert tudta, látok mindent, és én egy árva fillért sem adok le senkinek”
– nyilatkozta a napokban a Blikknek Radics Csaba, Schadl egykori mentora, aki mára elhagyta a végrehajtói szakmát.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok és tanúvallomások szerint Schadl valóban megpróbálta fegyelmi eljárásokkal félreállíttatni Radicsot. Az egyik alkalommal a fegyelmi ügyet tárgyaló háromtagú tanácsban Schadl felesége és egy másik végrehajtó, Szabó Balázs volt benne, aki később az ügy hetedrendű vádlottjaként szintén elismerte bűnösségét a bíróságon. Vallomása szerint a Radics-ügy tárgyalása előtt Schadl-Baranyai Helga elhívta őt kávézni, és közölte, hogy „Gyuri azt akarja, hogy vagy 20 vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”. Azt is mondta Schadl – ugyancsak vádlott – felesége, hogy
„a Radics vonatkozásában folyamatban lévő másik két fegyelmi ügyben is ugyanezt a fegyelmi büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”.
„A mi ügyünkben szerencsére a tanács bíró tagja rögtön kikötötte, hogy ez nem valósulhat meg, és mivel a hivatalvesztéshez egyhangú döntés kell, ezért ez eleve nem volt lehetséges” – mondta az ügyészeknek Szabó Balázs.
Pár évvel korábban úgy tűnt, nagyobb sikerrel jár Schadl a Radics elleni hadjáratban. Az MBVK hivatala kezdeményezte, hogy az igazságügyi miniszter szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát, mert egy helyszíni ellenőrzés során akadályozta a hivatali ellenőrök munkáját. Az iratok áttanulmányozása után a minisztérium jogi referense és a főnökei is egyetértettek abban, hogy indokolatlan lenne Radics szolgálati jogviszonyát megszüntetni – derült ki több minisztériumi dolgozó tanúvallomásából.
Bekopogtatott azonban egyszer csak a jogi referens irodájába Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának akkori vezető kormányfőtanácsosa, és jelezte, szerinte nem annyira egyértelmű ez az egész, és „ezt ne mi döntsük el”. A minisztériumi dolgozók beszámolói szerint Martonovics máskor is érdeklődött náluk végrehajtók ügyeiről, amelyekhez elvileg nem lett volna köze.
„Ilyenkor csakúgy, mint ebben az esetben, úgy fogalmazott, hogy nekünk egyértelmű legyen, hogy mi az üzenete, de ne kelljen kimondania.”
Martonovicsról a tanúvallomások szerint mindenki tudta, hogy Molnár Zoltánnak, az Igazságügyi Minisztérium akkori közigazgatási államtitkárának a „szócsöve”, de a nyomozati anyagok szerint Martonovics Schadllal is közvetlen kapcsolatban állt, rendszeresen egyeztettek telefonon.
„Mivel mindenki tudta, hogy ezekben az ügyekben, amit mond, az olyan, mintha Molnár Zoltán mondta volna, ezért sem mi, egyszerű előadók, sem pedig a vezetőink nem mertek neki ellentmondani. Itt is egyből megértettük, hogy hiába van egy álláspontunk, ennek ellenére úgy kell felterjeszteni az iratot, hogy a döntéshozónak legyen lehetősége máshogy dönteni – folytatta tanúvallomását a minisztérium jogásza. – Ezt úgy oldottuk meg, hogy pro és kontra elkészítettük a jogviszony megszüntetése mellett és ellen szóló érveket, és azt terjesztettük fel először dr. Szecskó József helyettes államtitkárhoz, aki teljes mértékig a mi álláspontunkat osztotta, és a felterjesztésen az elutasítást jelölte meg.”
Miután erről hivatalosan is tájékoztatták az MBVK hivatalát, a beszámolók szerint
„Völner Pál elég hangosan leteremtette dr. Szecskó Józsefet az ügy miatt, tehát számon kérte rajta, hogy hogyan történhetett meg, hogy nem értettünk egyet a Karral”.
Olyan felterjesztést kellett így végül készíteniük a minisztériumi jogászoknak, hogy a miniszter – Schadl akaratának megfelelően – szüntesse meg Radics szolgálati jogviszonyát. A végrehajtó később munkaügyi pert indított a minisztérium ellen, amit meg is nyert, azaz a bíróság szerint jogtalanul jártak el vele szemben.
A végrehajtói kar diktálta a törvénymódosítást
De mégis mi ennek a jelentősége? Ha egy bírósági végrehajtónál valamilyen szabálytalanságot találnak a hivatal ellenőrei, vagy más módon megszegi a végrehajtási törvényt vagy az etikai szabályzatot, akkor fegyelmi eljárás indul ellene. Enyhébb esetben megússza figyelmeztetéssel vagy írásbeli megrovással, súlyosabb szabálytalanságnál akár 20 millió forintos pénzbüntetést kaphat, legdurvább esetekben pedig hivatalvesztést ítélhet meg a bíróság, azaz megszüntethetik a végrehajtói jogviszonyát.
A fegyelmi eljárások kimenetele már csak azért sem mindegy, mert nem hosszabbítják meg automatikusan a végrehajtó hétéves kinevezését, ha írásbeli megrovásnál súlyosabb büntetést kap, azaz ilyenkor újra kell pályáznia.
Fegyelmi eljárást a végrehajtói kar hivatalvezetője, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke és korábban az igazságügyi miniszter, ma már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke indíthat. Az igazságügyi miniszter helyett az SZMSZ alapján évekig Völner Pál parlamenti államtitkár járt el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben is.
A feljelentéseket első- és másodfokon háromtagú fegyelmi bíróságok tárgyalják meg. Korábban kizárólag hivatásos bírók lehettek tagjai a fegyelmi tanácsoknak, 2020-ban azonban úgy változtatták meg a végrehajtási törvényt, hogy első fokon már csak egy bíró ül a testületben, és rajta kívül két szakülnök van.
A szakülnökök olyan végrehajtók, akiket az MBVK – Schadl vezette – elnöksége választ meg négy évre.
A fegyelmi tárgyalásokat a bíró vezeti, de a két szakülnök szótöbbséggel leszavazhatja. Hivatalvesztést azonban csak egyhangú döntéssel hozhat a tanács.
A tanúvallomások szerint Schadl akarata érvényesült a mai napig hatályos törvény módosításakor is. A javaslatot először egy szűk körű minisztériumi megbeszélésen adták elő Völner Pál irodájában. „Meglepetésünkre ekkor egy olyan jogszabály-módosítási csomag került itt egyeztetésre, amit a Kar kezdeményezett. Azért lepődtünk meg, mert eredetileg nem ezzel kapcsolatban kaptuk a meghívást a megbeszélésre – fogalmazott tanúvallomásában az egyik minisztériumi dolgozó.
– A megbeszélésen Völner úr olvasta, hogy milyen módosítások lesznek. Ez egy elég tempós megbeszélés volt, Völner úr mondta, hogy »Ez van, a Kar ezt a javaslatot tette«.”
A törvénymódosítási javaslat előkészítésében részt vevő minisztériumi dolgozó arról is beszélt, hogy eredetileg az Országos Bírói Hivatal (OBH) kezdeményezte a szakértő bevonását a végrehajtók fegyelmi eljárásába. Eleinte a minisztérium nem támogatta a javaslatot, mert fontosnak tartották, hogy független bíróság járjon el ezekben az ügyekben. Szakmailag azt még elfogadhatónak tartották volna, hogy a két bíró mellett egy végrehajtó szakülnök is bekerüljön a tanácsokba, végül azonban maradéktalanul Schadl akarata érvényesült.
A fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása
A szakülnökök névsora nem nyilvános, de a Schadl-ügy három vádlottja a nyomozati anyagok szerint biztosan benne volt a tanácsokban: Schadl-Baranyai Helga, valamint Forrai Miklós és Szabó Balázs. A Telex megkeresésére Csorba Anna, az elsőfokú fegyelmi bíróság elnöke azt írta,
Schadl-Baranyai tavaly júliusban, míg Szabó Balázs szeptemberben lemondott a szakülnöki tisztségről.
A lapunknak megküldött névsor alapján ma már nincs olyan fegyelmi szakülnök, aki vádlott lenne az ügyben. Forrai Miklós – vallomása szerint – már jóval korábban, rögtön a gyanúsításakor visszaadta a mandátumát.
Szabó Balázs az ügyészségnek arról beszélt, őt akarata ellenére nevezte ki szakülnöknek Schadl. Mindez úgy történt, hogy 2020 végén kapott egyszer csak egy emailt az MBVK hivatalától, ebben tájékoztatták, hogy fegyelmi szakülnök lett, és várják az eskütételre. „Én értetlenül álltam ezelőtt, mivel egyrészt nem jelentkeztem, másrészt fel sem kértek, harmadrészt nem is akartam az lenni. Ekkor én megkérdeztem egy végrehajtó ismerősömet, […], hogy mit tud erről az egészről, aki elmondta, hogy őt felkérték, azonban neki lehetősége volt nemet mondani, de rám kérdezett dr. Schadl Györgynél, akkor állítólag neki azt mondta, hogy a »Balázst nem kérdezzük meg, őt nagyon akarjuk«.
Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem, ezért Zsuzsának azt mondtam, hogy én is akarom, de természetesen ez csak azért volt, hogy ne nézzek ki teljesen hülyének.”
Szabó a vádirat szerint a végrehajtói kinevezéséért és Schadl pártfogásáért cserébe összesen 190 millió forint készpénzt juttatott el az MBVK elnökének. A megállapodás miatt lehetett ilyen egyértelmű Szabó számára, hogy neki nincs választási lehetősége, amikor Schadl fegyelmi szakülnöknek nevezte ki. Schadl feleségével került egy tanácsba, és ők jártak el többek közt Radics Csaba ügyében is.
Ő is ott volt a végrehajtói kar 2021. szeptemberi konferenciáján Tihany egyik elegáns szállodájában, ahol a folyamatban lévő fegyelmi ügyek is napirendre kerültek. „Én azt gondolom, hogy már eleve teljesen arcpirító volt az, hogy ezeket az ügyeket a Kar és a Hivatal vezetői előtt a fegyelmi biztosoknak elő kellett adni, mivel a Karnak semmi köze nem lehetett hozzá, sőt nem is szabadott, hogy tudjanak róla” – méltatlankodott Szabó Balázs az ügyészeknek. Állítása szerint
Schadl több ügyben is konkrét véleményt fogalmazott meg, amit akár utasításnak is lehetett értelmezni.
Mindeközben pedig Takács Katalin, a fegyelmi eljárásokat kezdeményező végrehajtói hivatal vezetője végig jegyzetelt Szabó vallomása szerint.
De Schadlnak nemcsak végrehajtói körben, hanem az Igazságügyi Minisztériumnál is hatása lehetett a fegyelmi ügyek kezdeményezésére. Egy minisztériumi megbeszélésen hosszasan magyarázta Völnernek, hogy a tárca jogi referense miért látja rosszul egy végrehajtó fegyelmi ügyét, és miért hozott rossz döntést.
„Az egész arra ment ki, hogy »én is belássam« a hibámat és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”
– idézte fel a megalázó helyzetet a minisztériumi dolgozó, aki egy munkatársával vett részt a megbeszélésen Völner irodájában.
Az egyik minisztériumi dolgozó szerint a fegyelmi ügyek intézésében mutatkozott meg leginkább Völner Pál befolyása. Ha ugyanis a végrehajtói kar és az Igazságügyi Minisztérium közös felfüggesztési kérelmet nyújt be, a fegyelmi bíróságnak nincs mérlegelési jogköre, azonnal fel kell függesztenie a végrehajtót.
„Többször tapasztaltunk olyat, hogy minket kihagyva, a Kar és dr. Völner Pál közösen terjesztett ilyen felfüggesztési indítványt a bíróság felé”
– mondta a jogi referens. Az általános gyakorlat szerint a minisztériumi főosztály előzetes állásfoglalása után indítványozták a felfüggesztést a bíróságnál, és az indítványt is a főosztály jogászai készítették el. Ehhez képest ők több esetben már csak utólag, a bíróságon értesültek a minisztériumi beadványról.
Törvénymódosítást szeretne az OBT
A Schadl-ügy kirobbanása után nem sokkal a fegyelmi bírákat kinevező Országos Bírói Tanács (OBT) ülésén beszámolót tartott az elsőfokú fegyelmi bíróság akkori elnöke. A 2022. januári ülés jegyzőkönyve szerint többek közt azt mondta, hogy
Megkereste az összes szakülnököt, hogy a sajtóban megjelent hírekben érintettek-e. Többségük válaszolt, egy szakülnök, F. Miklós le is mondott a mandátumáról. „Ketten viszont egyáltalán nem válaszoltak. Megkerestem a nyomozó főügyészség vezetőjét, de tőle még választ nem kaptam. Be kellene osztanom a tanácsokat, de egyenlőre a jelenlegi helyzetben egészen addig nem tudom megtenni, amíg nem kapok arról tájékoztatást, hogy a másik két szakülnököm valóban büntetőeljárás hatálya alatt áll-e, hiszen nyilvánvalóan a HVG hírekre nem alapozhatok.”
Mint ma már tudjuk, Schadl-Baranyai Helga és Szabó Balázs is lemondott a szakülnöki tisztségről pár hónappal később.
Az Országos Bírói Tanács tavaly márciusban felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt, hogy kezdeményezzen jogszabály-módosítási javaslatot az Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy a jövőben ismét kizárólag hivatásos bírák járjanak el a végrehajtók fegyelmi ügyeiben. Az OBT-hez ugyanis olyan információk jutottak el Vasvári Csaba szóvivő szerint, hogy egyes végrehajtói fegyelmi ügyekben a szakülnököknek elő kellett adniuk a „Kar vezetésének” a folyamatban lévő ügyeket. Schadl konkrét ügyben konkrét büntetési módot „várt el”, de azt is megkövetelte, hogy a szakülnökök a határozathozatal során szükség esetén szavazzák le a bírót az „elvárt” döntés érdekében.
– írta a Telex megkeresésére Vasvári Csaba, az OBT szóvivője.
Az OBT vezetése megkereste Biró Marcellt, a végrehajtói kart felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét is, hogy vizsgálja meg az azonnali beavatkozás lehetőségét. Biró az OBT második levelére mindössze annyit válaszolt, hogy az SZTFH nem nyújthat be törvénymódosítást a bírósági végrehajtók fegyelmi eljárásával kapcsolatban.
Senyei György, az OBH elnöke ugyanakkor már arról számolt be az OBT 2023. februári ülésén, hogy részletesen kidolgozták a jogszabály-módosítási javaslatot, annak tartalmáról pedig zárt ülésen adott csak tájékoztatást. A javaslat benyújtásáról kérdést küldtünk az OBH és az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának is, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Az elmúlt másfél évben – Schadl György letartóztatása óta – a kormány nem nyúlt a végrehajtói kar jogosítványaihoz, mint ahogy a végrehajtási szabályokat és a végrehajtók fegyelmi eljárásait sem módosította. „A kormány nem tárgyalta a végrehajtói rendszer átalakítását az elmúlt hónapokban” – válaszolta a Telex kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 9-i kormányinfón. A kialakult helyzet miatt indokolt lehet szerinte áttekinteni a rendszert, de
„az emberi gyarlóság […] nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz”.
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után
Partnereinktől | „Ebből én értettem, hogy nincs választási lehetőségem” – így használta Schadl a végrehajtói fegyelmi ügyeket | Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/24/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-fegyelmi-birosag | 2023-03-24 10:31:00 | true | null | null | Telex |
Nem az adócsalással gyanúsított bűnszervezet felszámolása, hanem ő maga lehetett a célpont, amikor tavaly szeptemberben letartóztatták, mondta Gyenes Levente. Gyömrő polgármesterét március elején engedték ki a letartóztatásból, most pedig házi őrizetből interjút adott a helyi városi adónak, a Signal Tv-nek. Az alákérdezős beszélgetésben egyébként a riporter Gyenes saját polgármesteri hivatalának kommunikációs vezetője.
A gyanú szerint Gyenes tagja lehet egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. Gyenes ellen bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, amiért akár húsz évet is kaphat.
A polgármester ebben a friss interjúban – ahogy eddig is – ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, „én egy áldozat vagyok ebben, nem pedig bűnöző (...) Ha valaki engem akart ezzel az üggyel összefüggésbe hozni, az túllőtt a célon”.
Szerinte egyébként sem megszokott, hogy valakit pár nappal az esküvője előtt tartóztatnak le, a nyomozók ennyire nem „szőrösszívűk”, őt mégis a saját esküvője előtt vitték be.
Megpedzegette, miszerint vannak olyan konteók, hogy az egésznek köze lehetett a tavaly áprilisi országgyűlési választásoknak. Úgy fogalmazott, „volt-e valami olyan politikai érintettség, ami miatt engem felkaptak? Valaki esetleg rám mutatott? Sötétben tapogatózunk, mindent próbálunk kitalálni, mi lehetett”. De akár szerinte az is szúrhatta valaki szemét, hogy Gyömrő az utóbbi években minden eddiginél több és nagyobb támogatásokat kapott.
Szerinte a letartóztatásáról készült NAV-os videó is azt akarja sugallni, mintha neki köze lenne ehhez a számlagyáras ügyhöz vagy a milliós készpénzekhez, amik a felvételeken szerepelnek, de nála a hatóság szerinte nem talált pénzt, csak párszáz eurót, ami „a zsebében maradt” egy kirándulás után. Azt, hogy fegyveres kommandósok törtek rá, kicsit azért soknak tartja: „55 éves vagyok, ezt egy kicsit túlzásnak éreztem (...) Nagyon sok mindent elterveztem, azt, hogy szeptember 13-én hajnali 5-kor rám törik az ajtót, és gépfegyveresek tűrnek le és gyűrnek le maguk alá, ez nem volt a terveimben.”
Hat hónapot töltött letartóztatásban, erről az időszakot így látja: „Sokan azt gondolták, hogy össze fogok roppanni, mint a ropi”, valamint „kicsit fanyar ábrázattal, de tréfásan jegyeztem, hogy mindig is végig szerettem volna az El Caminót járni, jelentem, megtörtént, csak ez most egy belső utazás volt”. De azt is gondolja, hogy „ha engem meg akartak leckéztetni, ez elég nagy lecke volt. Mosolyogva beszélek róla, de beszélhetnék róla zokogva is”. A börtönben töltött időszakát azért kihasználta, konyhanyelven megtanult olaszul.
A polgármesterségről nem mond le, sőt, akár még újra is indulna, mert „a polgármesteri hírem és tisztségem makulátlan”.
A céges érdekeltségeiről is beszélt: azt mondta, igen, ő és a családja Gyömrőn gyarapodott, nem pedig Gyömrőből, de ez a városnak is jó, mert az ő cége Gyömrő legnagyobb adózója. „Ha csak az iparűzési adót nézem, akkor Gyömrő nagyon jól járt azzal, hogy a Gyenes családnak itt vannak érdekeltségei”.
A helyi Mi Hazánk azt is tudni véli, Gyenes milyen házban tölti a házi őrizetét: | Sokan azt gondolták, össze fogok roppanni, mint a ropi, mondta letartóztatásáról a gyömrői polgármester | Nem az adócsalással gyanúsított bűnszervezet felszámolása, hanem ő maga lehetett a célpont, amikor tavaly szeptemberben letartóztatták, mondta Gyenes Levente. Gyömrő polgármesterét március elején engedték ki a letartóztatásból, most pedig házi őrizetből interjút adott a helyi városi adónak, a Signal Tv-nek. Az alákérdezős beszélgetésben egyébként a riporter Gyenes saját polgármesteri hivatalának kommunikációs vezetője. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/24/gyenes-levente-gyomro-polgarmester-adocsalas-letartoztatas-borton-ropi | 2023-03-24 10:56:00 | true | null | null | Telex |
Érdekes fordulatot vett az Orbán Viktor miniszterelnök február végi, az olaszországi Pisában tett kiruccanása nyomán indult ügy, Hadházy Ákost ugyanis arról tájékoztatta a BRFK, hogy a hivatali visszaélés miatt tett feljelentését hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyészséghez.
Hadházy szerint ez egyrészt azért érdekes, mert a BRFK láthatóan nem tudta elutasítani a feljelentést, másrészt pedig mert a feljelentett mentelmi jogára hivatkoznak, pedig ő ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést. A politikus úgy véli, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy valaki Orbán érdekében hivatali visszaélést követett el, azt nem, hogy kicsoda. Szerinte így először nyomoznia kellene a rendőrségnek, hogy felderítsék a pontos tényállást, erre azonban a BRFK nem volt hajlandó, inkább megnevezte Orbán Viktort.
A mellékelt indoklásban a BRFK a feljelentés részletezése után valóban tényként kezeli, hogy a feljelentett személy Orbán Viktor, aki mentelmi joggal rendelkezik, így kizárólag az ügyészség (jelen esetben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség) végezhet nyomozást ellene. A Telex kérdésére a BRFK azt válaszolta, hogy a
„formailag ismeretlen tettes ellen tett, de tartalmában a miniszterelnök elleni feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozattal az illetékes ügyészséghez tette át.”
Hadházy március 13-i posztját, melyben először írt a feljelentésről, úgy nyitotta, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz a miniszterelnök ellen, és többnyire a sajtóban is úgy jelent meg a hír, hogy kifejezetten Orbán Viktort jelentette fel a honvédségi gép toszkánai kitérője miatt. Ahogy azt az ellenzéki politikus vasárnapi posztjában is írta, a feljelentést végül ismeretlen tettes ellen tette, és azt is részletezte, hogy miért, a BRFK-nál azonban a jelek szerint ez nem így csapódott le, így az üggyel a továbbiakban az ügyészség foglalkozik majd.
Azután egyébként, hogy korábban Gulyás Gergely megerősítette, hogy Orbán Viktor magánprogramon vett részt Olaszországban, és ez indokolta a gép kitérőjét, a Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL-lel azt közölte, hogy technikai landolás során szállt ki Pisában Orbán Viktor a fővárosba tartó honvédségi gépből. Az RTL-nek ugyanakkor egy légiközlekedési szakértő azt mondta, technikai landolás során nem száll ki az utas a gépből, ráadásul ha az útvonalterv szerint a gépnek Kairóból Budapestre kellett repülnie, akkor is legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren, nem pedig a Hadházy által korábban is emlegetett 1000 kilométerre. | Az ügyészséghez került át Orbán Viktor toszkánai kiruccanásának ügye | Érdekes fordulatot vett az Orbán Viktor miniszterelnök február végi, az olaszországi Pisában tett kiruccanása nyomán indult ügy, Hadházy Ákost ugyanis arról tájékoztatta a BRFK, hogy a hivatali visszaélés miatt tett feljelentését hatáskör hiánya miatt áthelyezte az ügyészséghez. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/26/orban-viktor-hadhazy-akos-honvedseg-olaszorszag-pisa | 2023-03-26 11:03:00 | true | null | null | Telex |
2021. áprilisi idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és R. Róbert, Schadl barátja és esküvői tanúja, akire következetesen Gazdiként hivatkozik. A téma egy iskolákat működtető alapítvány, és a mögötte álló cég, a telefonbeszélgetés körülbelül így zajlott:
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Nekünk ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Hát évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz.
Egy koordinált letartóztatás
Schadl Györgyöt 2021. november 5-én, 13.38-kor állították meg a készenléti rendőrök a ferihegyi repülőtér előtt, amikor Dubajba készült a feleségével. Nem sokkal később, 15.20-kor rendőrök jelentek meg egy Budapest belvárosában lévő szállodánál, ahol információik szerint R. Róbert, Schadl „gazdája” lakott.
A rendőrök a szálloda előtt várakoztak, amikor megláttak egy Gazdira hasonlító férfit, igazoltatták, és kiderült, hogy Gazdi lakótársa, Sz. Gábor volt az. Ő először tagadta, hogy ismerné Gazdit, de mikor a rendőrök azt kérték, vezesse fel őket a szállodában bérelt szobájába, a liftben elismerte, hogy együtt laknak. A közös lakosztályuk az ötödik emeleten a liftből nyílt, érkezésükkor Gazdi az asztalnál ült. (A kihallgatáson később Gazdi azt vallotta: akkor már nyolc éve lakott szállodában.)
Csecsen emberrablók Ukrajnából
Gazdi és Sz. Gábor régi szövetségesek voltak, akik 2021 elején egy kreatív és nagyszabású átveréssel szereztek több mint 70 millió forintot. Gazdi akkor már hónapok óta kapcsolatban volt S. Etelkával, egy magániskola-hálózatot működtető vállalkozóval, aki jogi ügyei elsimításával bízta meg Gazdit.
2021. január 25-én Gazdi azt mondta S. Etelkának, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába utazik, de valójában a budapesti hotelszobájában maradt, csak kikapcsolta a telefonját. Január 29-én Sz. Gábor felkereste Etelkát annak vidéki lakóhelyén, azt állítva, hogy Gazdit csecsenek rabolták el Ukrajnában, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer dollárt.
S. Etelka elhitte a történetet, ezért másnap, január 30-án egy budapesti, Váci utcai pénzváltónál átváltott 70 millió forintot 200 000 dollárra. Sz. Gábor ezután Nyíregyházára vitte a nőt, ahol S. Etelka egy számára ismeretlen nőnek adta a pénzt, ami rövid úton visszajutott Gazdihoz.
Schadl gazdája az alvilágból
Gazdi, azaz R. Róbert a HVG róla szóló cikke szerint már a kilencvenes években magyar szervezett bűnözői körökben mozgott, egy 1997-es autólopásért börtönbe is zárták. Neve később a Fenyő-gyilkosság nyomozati anyagaiban is felbukkant, de nem mint lehetséges gyilkos, hanem mint a külföldi bűnözői kör egyik magyarországi kapcsolata. Később sem tért jó útra, 2011-ben megint büntetőügybe keveredett, aminek végén, 2019-ben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, három évre felfüggesztve.
A Schadl–Völner-ügy vádirata szerint Gazdit 2020 augusztusában kereste meg S. Etelka aki egyrészt egy magániskolák üzemeltetésével foglalkozó alapítvány kuratóriumi elnöke, másrészt egy felnőttképzéseket szervező cég tulajdonosa volt. Ez utóbbin S. Etelka gennyesre kereste magát, ami gyorsan feltűnt Gazdinak.
Etelka eredetileg azért fordult Gazdihoz, mert a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elutasította magániskolájuk nyilvántartásba vételét. Gazdi megígérte, hogy kapcsolataival elintézi a nyilvántartásba vételt, amiért 8 millió forintot kért és kapott S. Etelkától, ezt a pénzt egy az egyben megtartotta.
A nagy dobás
2021 elején S. Etelkának már két iskola működési engedélyére volt szüksége, amelyhez kellett az akkori Emmi és ITM hozzájárulása. Gazdi erre a feladatra is vállalkozott, több lépésben több tízmillió forintot kihúzva S. Etelkából.
Gazdi ezekben a hónapokban a nyomozati anyag szerint kettős játékot játszott: egyrészt ismerősei bevonásával folyamatosan átverte S. Etelkát, hogy minél több pénzt kérhessen a nőtől, másrészt több szálon valóban elkezdett dolgozni az engedélyeztetésen.
Az egyik kontaktja a beszélgetéseik alapján közeli barátja, Schadl György volt, aki Völnernek passzolta tovább a labdát, hogy intézkedjen a minisztériumoknál. Völner pedig nem volt rest, az Emminél és az ITM-nél is megkeresett munkatársakat, akikkel többször egyeztetett az ügyről.
Ahogy Gazdi egyre nagyobb összegeket húzott ki S. Etelkából, úgy nőtt egyre nagyobbra az étvágya is. Egyik, Schadllal folytatott beszélgetése alapján céljuk az egyszeri lehúzásnál több lehetett, valószínűleg tartósan rá akartak telepedni S. Etelka iskolahálózatára. A fenti beszélgetés kicsit hosszabban így zajlott:
„Gazdi: Ha az el van intézve, te tudod mennyi pénz van ebben?
Schadl: Én nem tudom. De reméljük, megtudom.
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Ne, nekünk, ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Mennyi?
Schadl: Egy évi százötvennek nagyon örülnék.
Gazdi: Ha mellé állnál ennek az ügynek? Úgy, úgy normálisan, tehát, tényleg normálisan?
Schadl: Igen.
Gazdi: Mennyi van benne?
Schadl: Ühüm.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Mivel nekünk megvannak az épületeink, megvan mindenünk?
Schadl: Ühüm.
Gazdi: Figyelj! Nem olyan, nem mondom, hogy olyan borzasztóan nehéz az Optent használni. Dubajban vásároltak lakást, New Yorkban, Thaiföldön, Németországban. Évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz. És mi felezünk, ugye? […]
Schadl: Ennyi.
Gazdi: Figyelj!
Schadl: Jól van édes gazdim.
Gazdi: Öt-, hatszáz-, nyolcszázmilliókat keresett évente.”
Gazdi tehát meg volt győződve róla, hogy az iskolahálózatot működtető nő, S. Etelka évente több száz millió forintot keresett, és azt is elmondta Schadlnak, hogy ezt az Optenből tudja. Megnéztük hát az említett céget az Optenben, és megdöbbenésünkre azt találtuk, hogy évek óta több százmilliós bevétel mellett százmilliós nyereségeket csinál.
2021-ben a 2,52 milliárdos bevételhez egészen obszcén, 1,7 milliárdos adózás előtti eredményt produkáltak. Azaz gyakorlatilag minden, a céghez érkező három forintból kettő nyereség lett.
Hogy valóban Schadl és Völner közbenjárásával, vagy tőlük teljesen függetlenül, de az egyik iskola 2021 júniusában megkapta a szükséges engedélyt. Gazdi erről egy 2021. júliusi beszélgetésben azt mondta, hogy „az öregasszony” (vagyis Etelka) egy korábbi beszélgetésük óta még 50-70 milliót fizetett ki neki. Az engedély pedig annak ellenére született meg, hogy Gazdi szerint „három államtitkár meg két miniszter azt mondta, hogy nem lehet”.
Az említett iskolák egyébként ma is működnek, ahogy S. Etelka cége is folytatja a felnőttképzések szervezését. Megkérdeztük S. Etelkát a nyereségesség titkáról és arról, hogy volt-e ehhez köze Schadl és társai közbenjárásának, azt a választ kaptuk:
„A felnőttképzési munkánkat 25 évvel ezelőtt kezdtük. Már a kezdetektől a nyereségünket visszaforgattuk cégeinkbe. Mindig felmértük a felnőttek tanulási igényeit, és gyorsan reagáltunk rá. Igyekeztünk a legjobb oktatást adni. Főleg a gyakorlati képzéseink eredményessége miatt voltunk keresettek. Ebből adódóan egyre több tanulónk jött. A 2019-ben kiadott tv. szerint 2022. végére be kellett fejezni minden OKJ képzést. Ezt lovagoltuk meg hirdetéseinkkel, és jöttek hozzánk a tanulóink. Az utolsó években 5-6000 fő szerzett nálunk OKJ szakmai bizonyítványt. Ebből lettek eredményeink. Schadl Györgyhöz, R. Róberthoz és Völnerhez ennek semmi köze, nem álltak semmilyen kapcsolatban a cégünkkel.
A nyereségünk vonzotta oda a hiénákat.”
Még egy dobás
Az iskolák ügye és a csecsen emberrablás után Gazdi még egy harmadik ügyben is megpróbálta átverni S. Etelkát. 2021 szeptemberében elrendelték egy vidéki civil szervezet megszüntetését és kényszer-végrehajtását, az egyesületnek S. Etelka fia volt a vezetője.
Gazdi egy jogász ismerősével (aki az ügyben szintén vádlott) egy olyan dokumentumot íratott, amely azt vetítette elő: S. Etelka fia ellen büntetőeljárás indulhat az egyesület felszámolása miatt. Gazdi azt ígérte: 10 millió forintért cserébe elintézi, hogy ne induljon eljárás, és a pénzt meg is kapta S. Etelkától. Abból egymilliót adott a jogász barátjának, kilencmilliót megtartott, bár sokáig nem élvezhette a pénzt, mert kicsit több mint egy hónap múlva elkapták a rendőrök.
A nyomozati anyagok alapján az egész Schadl-ügyre úgy akadtak rá, hogy Gazdit elkezdték lehallgatni, és a telefonbeszélgetéseiből kiderült, hogy Schadl aktívan segíti őt a korrupciós ügyeskedésében. Az iskola engedélyeztetéséhez kapcsolódó ügyben pedig mostanra mindenki ellen vádat emeltek, így a korrupciót igénybe vevő, és az azt intéző oldalra is büntetés vár. Ennek megfelelően az ügyészség
Schadlra 10 év letöltendőt;
Gazdira 9 év letöltendőt;
Völnerre 8 év letöltendőt;
Gazdi lakótársára, Sz. Gáborra 3 év letöltendőt;
S. Etelkára pedig két év felfüggesztett börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbírságot kért.
Nem érzik magukat bűnösnek
Az érintettek mind tagadják bűnösségüket, és egészen máshogy emlékeznek az eseményekre. Schadl szerint őt Gazdi valóban megkereste az iskola ügyével kapcsolatban, és meg is kérte, hogy nézzen utána, mi mehetett félre, de pénzt ezért soha nem kapott, sőt ő támogatta rendszeresen pénzzel Gazdit. Schadl szerint ő megkérte Völnert, hogy nézzen utána az ügynek, aki ezt meg is tette, de pénz soha nem cserélt gazdát. Völner szintén tagadta, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna.
Gazdi a maga részéről elismerte, hogy S. Etelka megbízta az iskola engedélyeztetésének elintézésével, de szerinte ez önmagában nem volt korrupció. Ő a megismerkedésük után felállított egy „szakértői csapatot”, velük próbálta meg kijárni az engedélyeztetést. Azt, hogy mennyi pénzt kapott ezért, nem mondta el, de azt elismerte, hogy ő fizetett a „szakértőknek”. Hozzá hasonlóan Sz. Gábor sem ismerte el a bűnösségét.
S. Etelka viszont az egész történetet bevallotta onnan kezdve, hogy először fizetett Gazdinak, azon keresztül, hogy „kiváltotta” 70 millió forintért a csecsenektől, odáig, hogy 10 millió forintot adott a fia egyesületének a felszámolása miatt. Schadl György nevére viszont nem emlékezett, ahogy Völner Páléra sem, bár szerinte Gazdi sok nevet említett neki. Bűnösségét nem vállalta, mert bár rengeteget fizetett Gazdinak, ez szerinte nem megvesztegetés volt. | „Ha kutyaként kezeljük a nőt, évi 150-et fog fizetni!” – így zajlott Schadl és Gazdi legnagyobb átverése | 2021. áprilisi idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, és R. Róbert, Schadl barátja és esküvői tanúja, akire következetesen Gazdiként hivatkozik. A téma egy iskolákat működtető alapítvány, és a mögötte álló cég, a telefonbeszélgetés körülbelül így zajlott:
Gazdi: Véleményed szerint mennyi pénz van benne? Olyan buta emberek csinálják, Gyuri, én nem bántok meg senkit.
Schadl: Nekünk ha van belőle egy évi százötven, én annak nagyon örülnék.
Gazdi: Ha kutyaként kezeljük a nőt? És beállítjuk a sorba?
Schadl: Igen.
Gazdi: Hát évi százötven az úgy megjön, hogy soha nem mész oda. Csak fenyegető sms-t írsz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/schadl-volner-iskola-kutya-gazdi-robert | 2023-03-27 11:23:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
Az MTI beszámolója szerint Windisch László közölte: szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevonása is, mert jelentős összegek esetén a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Itt említette a titkosszolgálati jelentéseket, amelyek szerint az ellenzéki pártok kampányát a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül külföldi forrásokból is finanszírozták. Az ÁSZ-nak törvényi kötelessége a vizsgálat lefolytatása valamennyi választás után, és itt pedig szükségessé vált a pártként nem működő, ám a választási kampányban aktívan részt vállaló MMM vizsgálata is.
Az ellenzéki pártok beadták az ÁSZ-hoz a kampányfinanszírozásról szóló beszámolójukat, ám ennek hitelességét illetően kétely merült fel, hiszen az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter maga nyilatkozta, hogy a közös kampány jelentős hányadát az MMM finanszírozta. Vagyis egyértelművé vált, hogy a közös kampányhoz kötődő események finanszírozása az MMM-en keresztül történt, az MMM pedig külföldi szervezetektől kapott pénzt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ÁSZ részéről a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése éppen azért történik, hogy kiderüljön, sor került-e tiltott finanszírozásra. Úgy tűnik, történt ilyen – fogalmazott Windisch László. A jelentést azután hozzák nyilvánosságra, hogy annak eredményét egyeztették valamennyi érintett párt vezetőjével. | Csúszik az ÁSZ jelentése a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja miatt | Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/allami-szamvevoszek-tiltott-kampanyfinanszirozas-jelentes | 2023-03-27 11:45:00 | true | null | null | Telex |
Az ügyészség 2022. október 24-én tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Kenőpénzek kifizetése Excel-táblában
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2-5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Boros Gábor, a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezető ügyésze a február 17-i előkészítő ülésen a vádat ismertetve elmondta, hogy Schadl György rendszeresen, „fizetésként” adott pénzt Völner Pálnak azért, hogy az akkori államtitkár folyamatosan rendelkezésére álljon.
Az ügyész szerint Schadl maga is pénzt kapott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza. A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt tíz év, míg Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Az ügyészség indítványozta, hogy beismerés esetén négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy személy pedig pénzbüntetést kapjon.
A vádirat szerint egyébként vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl egyik bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
Akik beismerték a bűnösségüket…
Február 17-én előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken a Schadl–Völner-per. Két bírósági végrehajtó már a nyomozati szakaszban, a gyanúsítotti kihallgatása során beismerte bűnösségét.
Az előkészítő ülés elején Völner Pál és a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult, hogy fotók készüljenek róla a teremben, Schadl György viszont ugyanezt megtiltotta. Az elsőrendű vádlott vezető védője, Morvai Attila az ülés elhalasztását kérte, mivel nem kaptak meg minden iratot. A Völnert védő Papp Gábor viszont az ülés megtartása mellett volt.
Mindannyian lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, elfogadva ezzel az ügyészség által indítványozott, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésüket, továbbá azt, hogy öt évre eltiltják őket a jogi egyetemi végzettséghez kötődő foglalkozástól. De bevallotta a bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője, P. Béla István is, így neki várhatóan pénzbüntetés és foglalkozástól való eltiltás lesz a büntetése.
…és akik nem
A hatodrendű vádlott, Cs. É. végrehajtó társaitól eltérően nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogról, ám három pénzátadást elismert. Szintén nem ismerte el bűnösségét a kecskeméti P. házaspár, akik a vád szerint közreműködtek abban, hogy egy alapítványi tulajdonban álló általános iskola megkaphassa a működési engedélyét. Az iskolát fenntartó alapítvány vezetőjének, S. Etelkának az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert azt állította, hogy pénzért segít elintézni a működési engedélyt. A vád szerint a házaspár összesen 1,3 millió forintot vett át. Nem ismerte el a bűnösségét S. Etelka sem, aki elmondása szerint 25 éve dolgozik vállalkozóként, és soha senkinek nem fizetett kenőpénzt, egy „pénzéhes csaló” áldozata. Szintén nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korruptpénzeket Schadl és a végrehajtók közt.
„A tárgyalóteremben kell megoldódnia”
Ügyfelem, R. Róbert harmadrendű vádlott a csütörtöki tárgyaláson a bíró előtt fogja elmondani, hogy elfogadja-e az ügyészség ajánlatát és lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról, vagy sem
– nyilatkozta az Indexnek Palánki Zsolt. A szegedi ügyvéd szerint nem szerencsés a médiában üzengetni egymásnak, mert egy ilyen ügynek a tárgyalóteremben kell megoldódnia, nem pedig a nyilvánosság előtt. Hozzátette: egyetért az adatvédelmi hatóság elnökével, aki aggályosnak tartja, hogy a per kapcsán a sajtó nyomozati anyagokat hozott nyilvánosságra. „Nem tudom, kinek állt érdekében privát telefonbeszélgetéseket megjelentetni, de meggyőződésem, hogy nem a védői oldalról szivárogtak ki ezek a dokumentumok” – mondta Palánki Zsolt.
Megkerestük az ügyben Völner Pál ügyvédjét, Papp Gábort is, aki egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
(Borítókép: Völner Pál a Schadl–Völner-per tárgyalásán 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index) | Az évtized korrupciós perének háttere, előtérben a vádlottakkal | Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/23/schadl-volner-buntetoper-korrupcio-vegrehajtas/ | 2023-03-23 11:51:00 | true | null | null | Index |
Hétfőn ült össze a békésszentandrási képviselő-testület, hogy megvitassa, milyen legális eszközökkel tudják megakadályozni, hogy ingyen az egyházhoz kerüljön az a két épület, amiben a helyi iskola és óvoda működik. Bár több előterjesztés is készült a helyzet megoldására, a testület végül úgy döntött, hogy először tárgyalni akarnak az ingatlanokért bejelentkező Szeged-Csanádi Egyházmegyével, mondta Sinka Imre, a település független polgármestere. Erről hivatalosan kedden értesítik az egyházmegyét, „onnantól náluk pattog a labda”, tette hozzá.
A polgármester korábban azt írta Facebook-oldalán, hogy akkor sem írja alá az ingatlanok átadását, ha bilincsben viszik el. A Telexnek később nyilatkozta: ő nem a közvagyon elherdálására esküdött fel. Annak a lehetőségét is felvetette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától.
Az önkormányzat azért sem hajlandó lemondani az ingatlanokról, mert nemcsak az iskolaépület kerülne az egyházhoz, hanem az azzal azonos helyrajzi számon lévő 40 ezer négyzetméteres komplexum is, ahol raktár, szolgálati lakás, park, focipálya, mintagazdaság és egy 40 férőhelyes szálláshely is található. A polgármester azt mondta, hogy csupán az ingatlan 10 százalékán folyik oktatás, vagyis legfeljebb arra a részre tarthatna igényt az egyház. Ráadásul az ingatlanok átadása macerás is lenne, mert a mintagazdaság a közmunkaprogram keretében működik, míg a focipálya pályázati pénzből épült.
Felháborodtak a békésszentandrásiak, hogy az egyház vinné az iskolájukat
A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján jelentette be igényét a békésszentandrási iskola és az óvoda épületére. A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás azt mondja ki, hogy egyház igényelheti az eredetileg is hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. A korábbi törvények szerint azt az ingatlant kaphatta meg az egyház, ami az államosítás előtt is a tulajdonában volt.
A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban, ráadásul ingyen.
Ezt akkor teheti meg az egyház, ha az ingatlanokat később is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használnák. Ez Békésszentandrás esetében is megáll, mivel az iskola és az óvoda ugyanúgy működne tovább ezután is, csak az ingatlanok tulajdonjoga szállna át az egyházra.
Békésszentandráson kívül többek között Kübekháza, Hódmezővásárhely, a budapesti XI. és II. kerület vezetése kapott hasonló megkeresést, az egyház ezeken a helyeken is a bejelentkezett az iskolák, óvodák, bölcsődék tulajdonjogáért. Sinka Imre szerint a törvény nemcsak hogy alkotmányellenes, de az uniós alapelvekkel is szembemegy.
Az ügy komoly felháborodást keltett a 3400 fős Békésszentandráson, mivel az iskola épületét a helyiek összefogásával, téglajegyből építették fel a 80-as években, értelemszerűen ragaszkodnak hozzá az emberek. Sinka Imre elmondása szerint mindig is jó volt az egyházmegye és az önkormányzat viszonya, abból sem volt probléma, hogy 2012-ben az egyházhoz került az óvoda és az iskola fenntartása. Ezért is érte váratlanul, hogy az egyház bejelentkezett a két ingatlanért, őt előzetesen senki nem kereste meg az egyházmegyétől.
Jelenleg nem tesz jogi lépéseket az egyház
Sinka Imre azt mondta, a hétfői ülésen vita volt a testületben arról, hogy mi lenne a jó megoldás a kialakult helyzetre, de a polgármester szerint ez „jó irányú” vita volt, konstruktívak voltak a képviselők. Abban mindenki egyetértett, hogy nem sérthetnek törvényt, mivel törvény kötelezi az önkormányzatot az ingatlanok átadására. Ugyanakkor abban is egyetértés volt, hogy az önkormányzatnak ragaszkodnia kell az ingatlanvagyonához. „Próbáljuk a legkisebb rosszabbal megúszni ezt a történetet” – fogalmazott a polgármester.
Az önkormányzat már korábban levélben jelezte az egyházmegyének, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat. Erre érkezett is egy válasz, de Sinka Imre szerint az összes tiltakozó önkormányzat ugyanazt a levelet kapta meg. Ebben Kiss-Rigó László püspök három lehetőséget vázolt fel: vagy átadják a kért ingatlanokat, vagy nem adják át azokat, és az egyházmegye jelenleg jogi lépéseket sem tesz emiatt. Harmadik lehetőségként pedig azt ajánlotta fel a püspök, hogy az egyház által használt ingatlan egy részét veszik csak át.
Sinka Imre szerint ez a megfogalmazás („jelenleg nem tesznek jogi lépéseket”) nem jelent garanciát arra, hogy később az egyház nem fogja mégis érvényesíteni akaratát. Az sem feltétlenül jelentene megoldást a helyzetre, ha csak az iskolaépület egy részét adják át az egyháznak. Másrészt a szóban forgó ingatlan védettség alatt áll, ezért sem lenne olyan egyszerű ez, a szükséges eljárás sem fejeződne be a szeptember 1-i határidőig, ameddig a törvény szerint át kéne adniuk az igényelt épületeket.
„Ez egy összetett kérdés. Mi van, ha nem adjuk oda, az egyház nem akar fejleszteni, leamortizálódik az épület, és bezár az iskola. Egy kis település vagyunk, itt nincs más alternatíva, hogy legyen iskola. De ha odaadjuk, az egyház saját forrásból is költ rá, majd azt mondja, hogy visszaadná az épületet, akkor az önkormányzatnak nem lenne pénze, hogy visszavásárolja az ingatlant. Nekünk a település lakosságának érdekeit kell néznünk, de nem egyszerű eldönteni, hogy mivel teszek jót” – magyarázta a polgármester. Szerinte olyan megállapodásra lenne szükség, ami garantálja, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, hogy a település elveszíti ingatlanvagyonának jelentős részét.
A polgármester most is elmondta: tiszteletben tartja a testület döntését, de ő semmilyen formában nem fogja aláírni az ingatlanok átadását. Ha kell, akkor az alpolgármesterét hatalmazza fel erre. „Vissza fog ütni, hogy nemet mondtunk, mert előbb-utóbb kinulláznak minket, és elveszik az ingatlanokat. Ha nem most, akkor majd később.”
Kübekházáról végül lemondott az egyház
A Szegedtől nagyjából 18 kilométerre fekvő, 1500 fős Kübekházán a helyi általános iskolát és a hozzá tartozó óvodát vitte volna a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Vélhetően az önkormányzat ellenállása miatt az egyház végül lemondott az ingatlanról. Kübekházán is megtárgyalta a kérdést a képviselő-testület, és Molnár Róbert polgármesterrel arra jutottak, hogy lelkiismeretük és az átadással járó jogi, illetve adminisztrációs munka matt sem mondhatnak le az ingatlanokról. Békésszentandráshoz hasonlóan Kübekházán is jó volt az együttműködés az önkormányzat és az egyház között, az iskola épületét közösen újították fel néhány éve. Az ingatlanok nem átadása egyébként nem befolyásolta volna az intézmények működését, ugyanazok dolgoztak volna tovább az iskolában és az óvodában.
Kübekháza polgármestere szerint az ingatlanok átadása olyan függőségi viszonyt hozna létre az egyház és az állam között, amiben az egyháznak érdekében áll majd, hogy a jelenlegi kormányzat fennmaradjon. „A bíborostól a harangozóig mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a rendszer fennmaradjon.” | Békésszentandrás polgármestere: Előbb-utóbb kinulláznak minket | Hétfőn ült össze a békésszentandrási képviselő-testület, hogy megvitassa, milyen legális eszközökkel tudják megakadályozni, hogy ingyen az egyházhoz kerüljön az a két épület, amiben a helyi iskola és óvoda működik. Bár több előterjesztés is készült a helyzet megoldására, a testület végül úgy döntött, hogy először tárgyalni akarnak az ingatlanokért bejelentkező Szeged-Csanádi Egyházmegyével, mondta Sinka Imre, a település független polgármestere. Erről hivatalosan kedden értesítik az egyházmegyét, „onnantól náluk pattog a labda”, tette hozzá. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/27/bekesszentandras-iskola-sinka-imre-polgarmester-szeged-csanadi-egyhazmegye | 2023-03-27 11:52:00 | true | null | null | Telex |
Mint ismert, az ügy nyilvánosságra került dokumentumai szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021 nyaráig összesen legalább 83 millió forint kenőpénzt adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak cserébe azért, hogy a politikus az általa kijelölt végrehajtókat nevezze ki pozícióikba.
nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.
Mi van a vádiratban?
Az ügyészség 2022. október 24-én sajtóközleményben tudatta, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy
Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy terhelt letöltendő szabadságvesztést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást; tizenöt terhelt pedig próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.
Terhelt, gyanúsított, vádlott, elítélt
Terheltnek a büntetőeljárásban részt vevő személyt nevezik, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terhelt megnevezése a nyomozás során gyanúsított, míg a bírósági eljárásban vádlott. A terhelt (vádlott) elítéltté a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal kiszabása, illetve alkalmazása után válik. A büntetés-végrehajtásban pedig elítélt alatt – az ítélet jogerejétől függetlenül – a szabadságvesztésre ítélteket értik.
Csak regisztrációval
A Schadl–Völner-ügy nyilvános előkészítő ülését február 17-én, pénteken, 9 órakor tartja a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a várható nagy érdeklődésre való tekintettel regisztrációhoz kötötte a tárgyaláson való részvételt.
A bíróság sajtóosztálya által összeállított tárgyalási jegyzékben a végrehajtói kar elnökére vonatkozó részben azt írta: „Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet [Schadl Györgyöt – a szerk.].”
Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.
Nyilvános előkészítő ülés
Az előkészítő ülés szerepét a 2017-es büntetőeljárási törvény teljesen újraértelmezte, növelte jelentőségét, egyúttal kötelezővé is tette minden büntetőügyben. Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen az ügyészség ismerteti a vádat. A vádirat ismertetése után a vádlottakat egyenként hallgatja meg a bíróság és lehetőség van a beismerő vallomás megtételére. A vádlottak és védőik kifejthetik a váddal kapcsolatos álláspontjukat, bizonyítási indítványokat tehetnek, közreműködhetnek a büntetőeljárás további menetének alakításában.
Vagyis az ügy akár az előkészítő ülésen befejezhető.
Bár beismerő vallomás(ok)ra nem lehet számítani, hiszen Schadl a kihallgatási jegyzőkönyvek szerint minden ellene felhozott vádat tagadott, és vallomásában azt is állította, hogy Völner szintén ártatlan, ennek lehetőségét mégsem lehet teljesen kizárni. Ha ugyanis a vádlott a vád tárgyává tett cselekményben a bűnösségét beismeri, a bíróságnak végzéssel határoznia kell arról, hogy a nyilatkozatot elfogadja-e. A bíróság ezentúl az ügyiratok és a vádlott kihallgatása alapján kialakult meggyőződése szerint dönt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról. Ha nincs akadálya a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának, azt végzéssel elfogadja és ítélet hoz.
Amennyiben a bűnösséget beismerő nyilatkozat teljes körű, az valamennyi vád tárgyává tett cselekményre vonatkozik és nincs akadálya az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének, a bíróság a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre tekintettel is kihallgatja. Ezt követően az ügyész és a védő nem perbeszédet tart, hanem felszólalhatnak, majd a bíróság meghozza az ügydöntő határozatot, a bűnösséget kimondó ítéletet.
Aktív és passzív hivatali vesztegetés
A vádirat szerint a terhelteket egyebek között hivatali vesztegetéssel, hivatali vesztegetés elfogadásával és befolyással üzérkedéssel vádolják.
A hivatali vesztegetésnek vannak aktív és passzív esetei. Az előbbi a hivatali vesztegetés, utóbbi a hivatali vesztegetés elfogadása. Vagyis aki átadja vagy ígéri az előnyt, és ezzel befolyásolni igyekszik a hivatalos személyt a működésével kapcsolatban, az a hivatali aktív vesztegető, aki pedig a felajánlott előnyt, vagy akár az előny ígéretét elfogadja, az a hivatali passzív vesztegető.
A korábbi büntető törvénykönyvhez képest az új kódexben 2013. július 1-jétől az elkövetési magatartás kiegészült a befolyásolásra törekvéssel. Ezzel a jogalkotó jelezte, hogy az előnynek alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra, illetve az előny adásának célja a hivatalos személy befolyásolása.
A befolyással üzérkedés olyan korrupciós bűncselekmény, amelyben az elkövető cselekménye a működése körében eljáró hivatalos személy vagy ügyintéző és az ügyfele közötti kapcsolatba ékelődik be. Az elkövető az ügyintézőre való befolyását értékesíti az előnyért az ügyfélnek. Ennek a bűncselekménynek minősített esetekben (például üzletszerűen követik el) kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetése.
(Borítókép: A Fővárosi Törvényszék épületének több ügyészség székhelyének a részlete a főváros V. kerületében a Markó utcában. Fotó: Róka Lásuló / MTI) | Minden, amit a Schadl–Völner-perről tudni érdemes | Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/12/schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-vesztegetes-befolyassal-uzerkedes-vegrehajto/ | 2023-03-12 12:02:00 | true | null | null | Index |
Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte.
A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség. | Korrupcióval gyanúsítanak egy Pest megyei polgármestert | Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/11/29/bunugy-korrupcio-polgarmester-pest-megye/ | 2022-11-29 12:06:00 | true | null | null | Index |
Kedd délelőtt elkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Bár mindenki az elsőrendű vádlottra, Nagy Jánosra várt, ő egy nappal a tárgyalás előtt jelezte a bíróságnak, hogy betegség miatt nem tud jelen lenni, védője így csak az orvosi igazolással érkezett. Az ügy másodrendű vádlottját múlt héten hallgatták meg, a hét további vádlott pedig nem ismerte el a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen, amit a nagyobb médiaérdeklődés miatt a bíróság dísztermében tartottak.
1,7 milliárd forintos pénzbírságot kaphat az ismert ügyvéd
Három fő pontja van a vádiratnak, amelyet az ügyész ismertetett röviden.
A fő vádpont szerint a volt helyettes államtitkár 2,2 milliárd forintot lapátolhatott ki az egyik állami tulajdonú nonprofit cégből.
Nagy 2019 elején értesült arról, hogy pár hónap múlva a kormány megszünteti az Agrárminisztérium alá tartozó Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-t (NKP), és a feladatait az állami földek felügyeletére létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) veszi át. Helyettes államtitkárként tisztában volt vele, hogy a megszűnés szélén álló cég bankszámláján még közel 2,2 milliárd forint van, és a vádirat szerint elhatározta, hogy ezt a pénzt bizony ő még kiszervezi időben.
Ennek érdekében arra utasította Cs. Józsefet, a cég ügyvezetőjét, a másodrendű vádlottat, hogy az NKP két meghatározott ügyvédi irodával és egy, Nagyhoz is köthető céggel kössön megbízási szerződéseket. A volt helyettes államtitkár az ügyészség szerint végig nyomon követte a megbízási szerződések előkészítését, ő határozta meg az összegeket, és a szerződés végleges formáját is ő hagyta jóvá. Még arra is gondolt a vádirat szerint, hogy a szerződéseket január 1-jére dátumozzák vissza, így legalább a látszata megvolt, hogy van idő a szerződésben foglalt feladatok elvégzésére a cég június végi megszüntetése előtt.
Az állami cég az egyik ügyvédi irodának 500 milliót, a másik, földügyekben ismert irodának 1,7 milliárd forintot fizetett ki olyan feladatokra, amelyekre az ügyészség szerint valójában nem volt szüksége a minisztériumnak.
Az ügyvédi irodáknak olyan tanulmányokat és adatbázisokat kellett kiépíteniük, amelyek a szerződés szerint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat előkészítését segítették volna. A vádirat szerint az ingatlan-nyilvántartási adatok többsége azonban már rendelkezésre állt a Lechner Tudásközpontban, és azok rendkívüli gyors változékonyság miatt gyakorlati hasznuk amúgy sem lett volna.
Mindezeket a vádakat alaptalannak nevezte a keddi előkészítő ülésen a két ügyvédi iroda vezetője. Ő. Tamás egy IKEA-s zsákban magával hozta a vaskos tanulmánykötetet és más iratokat, amelyekkel azt kívánta bizonyítani a bíróságnak, hogy valódi, szakmai munkát végzett el az irodája az 500 millió forintos megbízási díjért cserébe.
„Harminckét évnyi ügyvédi tevékenységem ment levesbe az alaptalan vád miatt, tönkrement a családom”
– mondta idegesen a másik ügyvéd, K. Zoltán, majd pár perccel később már ordítva bizonygatta az ügyész felé fordulva, hogy nem követett el bűncselekményt. Szerinte már a gyanúsítás során bizonyította védőjével, hogy az irodája igenis elvégezte a szerződésben foglalt feladatokat, amelyek megrendelése meggyőződése szerint indokolt volt. Arról is beszélt, hogy míg a gyanúsításban még azt kifogásolta a hatóság, hogy nem történt tényleges munkavégzés, a vádiratban már a gyorsan változó adatok miatt tartotta szükségtelennek az ügyészség a szerződéseket. Ezt azonban szakmaiatlannak, mint ahogy az ügyvédi iroda zárolását jogtalannak tartja. Azt ígérte K. Zoltán, a tárgyalás során részletesen is bizonyítani fogja ártatlanságát.
Védője, Papp Gábor már egyenesen azt kérte a bíróságtól, hogy a vádiratot küldje vissza a Fejér Megyei Főügyészségnek, mert a hiányosságok nem alkalmasak a védekezésre, és a dokumentum köszönőviszonyban sincs a nyomozati iratokkal. Papp szerint az ügyészség nem indokolta például a vádiratban azt, hogy miért tartják szakmaiatlannak az 1,7 milliárd forintért rendelt tanulmányt, miután az Agrárminisztérium is megerősítette a hatóságoknak, hogy szükség volt rá, és a mai napig használják az adatokat.
Ha K. Zoltánt bűnösnek találja a bíróság, az ügyészség indítványa alapján 1,7 milliárdos pénzbüntetést is kaphat a felfüggesztett börtönbüntetés mellett.
A két ügyvédi iroda mellett egy céggel is szerződést kötött a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kommunikációs tréning megtartásáról. Eredetileg egy székesfehérvári csárda lett volna a helyszín, de aztán áttették egy etyeki villába, amelyet történetesen Nagy János és üzlettársa, a hetedrendű vádlott, K. Kornél közös cége üzemeltetett. A kommunikációs tréninget nem tartották meg a cég megszüntetése előtt, így az ügyészség szerint a szerződés csak azt szolgálta, hogy további 22 millió forintot lapátoljanak ki az NKP Kft-ből.
Hatszor annyit fizethettek ugyanazért a feladatért a volt helyettes államtitkár cégének
A másik vádpont szerint a belvárosi önkormányzat egyik intézménye úgy kötött adatvédelmi szerződést Nagy János cégével, hogy már szerződésben állt egy adatvédelmi tisztviselővel. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy az V. kerületi önkormányzat érintett az ügyben, a tárgyaláson azonban már az is kiderült, melyik intézményről van szó: a harmadrendű vádlott,
M. Péter az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjeként írt alá szerződést 2019 májusában Nagy János és K. Kornél közös cégével, a Iustum Consulting Kft.-vel, amely több más V. kerületi önkormányzati intézménnyel is szerződésben állt.
A vádirat szerint az intézmény adatvédelmi tisztviselője havi 225 ezer forintot kapott akkoriban azokért a feladatokért, amelyekre M. Péter havi közel 1,3 millió forintos szerződést kötött a volt helyettes államtitkár cégével. A szerződést 2020 decemberében mondták fel, miután Nagyot egy másik korrupciós ügy miatt letartóztatták.
Ezután az ügy nyolcadrendű vádlottjának, S. Szabolcs cégével, a Prohot Kft.-vel is hasonló tartalmú szerződést kötött M. Péter. Neki havi 1,8 milliót fizetett 2021 januárjától az Egyesített Szociális Intézmény, miközben a korábbi adatvédelmi tisztviselő továbbra is elvégezte a feladatot, havi 248 ezer forintért.
A vádirat szerint két év alatt összesen 24 millió forintos kárt okoztak így a szociális intézménynek.
S. Szabolcs védője szerint törvénytelen a vád, ezért arra kérte a bíróságot, hogy szüntessék meg az eljárást. Mint fogalmazott, tényszerűen nem igaz, hogy ugyanazt a feladatot látta el a megbízott cég és az intézmény adatvédelmi tisztviselője. K. Kornél védője pedig arra hivatkozva utasította vissza a vádakat, hogy piacgazdaságban nem számít bűncselekménynek, ha egy cég drágábban vállal el egy munkát, mint egy másik.
A vád harmadik pontja szerint Nagy János helyettes államtitkárként már 2020 elején értesült arról a kormányzati szándékról, hogy szeretnék meggyorsítani a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Az Országgyűlés csak nyáron szavazta meg a törvényjavaslatot, de Nagy már hónapokkal korábban lebeszélte az ügy hatodrendű vádlottjával, P. Zsolttal, hogy egy közbeszerzésben segíteni fogja. A törvény végrehajtásához ugyanis egy új szoftverre volt szükség, amelynek fejlesztésére közbeszerzést írtak ki szeptemberben.
Nagy már előre tudta, hogy a közbeszerzési eljárást mikor írják ki, milyen feltételeknek kell megfelelni, és azzal is tisztában volt, hogy maximum 130 millió forintos ajánlatot érdemes tenni.
Mindezeket az információkat Cs. József másodrendű vádlott közvetítésével továbbította P. Zsoltnak. Később ezen az úton jelezte azt is, hogy a hatodrendű vádlott cégének pályázata nem felel meg a kiírásnak, és van egy másik pályázó is, aki jóval kedvezőbb, 82 millió forintos ajánlatot adott be. P. Zsolt ez alapján még átírta a pályázatát, és a másik pályázó – az ügyészség szerint alaptalan – kizárása után a 129 millió forintos ajánlattal megnyerte a közbeszerzést.
Az ügyészség egyezséget kötött volna az ügy másodrendű vádlottjával, Cs. Józseffel, a bíróság azonban nem fogadta el azt az első előkészítő ülésen múlt kedden.
Nagy János előkészítő ülése április 21-én lesz.
Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki korábban Polt Péter leveléből, amelyben még nem nevezte meg a volt helyettes államtitkárt. Később a Telex derítette ki, hogy Nagy János az a bizonyos helyettes államtitkár, aki az Agrárminisztériumban a földügyekért felelt 2020 decemberéig, amikor is egy másik korrupciós ügy miatt menesztették. | Orvosi igazolással mentette ki magát a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt volt helyettes államtitkár | Kedd délelőtt elkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Bár mindenki az elsőrendű vádlottra, Nagy Jánosra várt, ő egy nappal a tárgyalás előtt jelezte a bíróságnak, hogy betegség miatt nem tud jelen lenni, védője így csak az orvosi igazolással érkezett. Az ügy másodrendű vádlottját múlt héten hallgatták meg, a hét további vádlott pedig nem ismerte el a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen, amit a nagyobb médiaérdeklődés miatt a bíróság dísztermében tartottak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/28/nagy-janos-volt-helyettes-allamtitkar-2-milliard-forint-hutlen-kezeles-elokeszito-ules-targyalas | 2023-03-28 12:06:00 | true | null | null | Telex |
A rendelkezésre álló adatok szerint csütörtök reggel az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzés alá vont egy szabálytalanul fuvarozó tehergépkocsit. Az intézkedés a teherautóhoz, illetve a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanságokat tárt fel, többek között lejárt a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa, elmulasztotta a szállítmányt ponyvával letakarni és a jármű műszaki állapota, például a fék sem volt megfelelő.
A megalapozott gyanú szerint miután a kormánytisztviselő észlelte a hibákat, elhatározta, hogy jogtalan előnyt kér azért, hogy ne bírságoljon. A feltárt hiányosságok miatt több millió forintos bírságot helyezett kilátásba, ugyanakkor közölte, hogy nem kíván jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzés alá vont személy azon kérdésére, hogy mi a megoldás, a kormánytisztviselő azt felelte: „önre bízom”.
A sofőr a kormánytisztviselő fellépése nyomán annak érdekében, hogy ne kelljen bírságot fizetni, átadott 100 ezer forint kenőpénzt, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd intézkedés nélkül távozott.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt nyomozást indított, és egy nap múlva gyanúsítottként hallgatta ki a 40 éves férfit. A gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését – közölte a KNYF. | Százezer forint kenőpénzt kért, hogy eltekintsen egy többmilliós büntetéstől | Közlekedési ellenőrzéssel összefüggő korrupció miatt gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó ügyészség egy kormánytisztviselőt – tudatta a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF) közleményben pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/02/bunugy-korrupcio-kormanytisztviselo-kenopenz-buntetes/ | 2022-12-02 12:12:00 | true | null | null | Index |
A Postabank-ügyben várhatóan napokon belül lezárul az a nyomozás, amelyet csaknem fél évtizedig folytatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Princz Gábor korábbi elnök-vezérigazgató és társai ellen, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanújával.
Princz Gábor védője, Nehéz-Posony István ügyvéd vasárnap közölte, hogy ügyfelét az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága iratismertetésre idézte csütörtökre. Hozzátette: ezt követően várhatóan vádemelési javaslattal adja majd át a rendőrség a volt bankelnök ügyét az ügyészségnek. Az alapos gyanúban szereplő vétség megállapításához a hatóságoknak a szándékosságot is bizonyítaniuk kell, a törvény szerint kiszabható legsúlyosabb büntetés pedig kétéves szabadságvesztés.
A nyomozás előzménye, hogy az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv büntetőfeljelentést tett a Postabanknál az előző ciklusban bekövetkezett, több mint 150 milliárdos vagyonvesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban megszüntették az eljárást.
Időközben ugyanakkor az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egyik korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa, köztük a magyar állam, a Postabank volt könyvvizsgálói ellen. | Postabank-ügy: befejezik a nyomozást | Pár napon belül lezárják a Prinz Gábor volt elnök-vezérigazgató és társai ellen öt éve folyó nyomozást a Postabank-ügyben. A bank volt vezetése ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétség alapos gyanúja miatt indult eljárás, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Prinz Gábort csütörtökre idézte be a rendőrség iratismertetésre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030302postabankugy.html | 2003-03-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg, hogy az Országgyűlés az Európai Bizottság kérésére a jogállamisági eljárás „eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról” hozott döntést az utóbbi napokban. Az életbe léptetett 2022. évi LVI. törvénnyel több korábbi törvényt (összesen 16-ot) módosítanak,
Az új törvényben egyenként szabályozták le azt, hogy mely tisztviselők vagyonnyilatkozatánál állnak be változások. Ezek alapján érintve van
minden olyan tisztviselő, akit a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény „politikai felsővezetőként” határoz meg (vagyis: a miniszterelnök, a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója és az államtitkárok).
A köztársasági elnök,
az Országgyűlés képviselői és nemzetiségi szószólói,
az Alkotmánybíróság tagjai,
a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese,
az MNB elnöke, alelnökei, felügyelőbizottságának tagjai, valamint a Monetáris Tanács bizonyos tagjai,
a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese,
a Médiatanács tagjai,
az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
az alapvető jogok biztosa és helyettese,
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
a Költségvetési Tanács elnöke,
a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai,
a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának elnöke és tagjai.
Az előírások szerint a felsoroltaknak először a 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint kell vagyonnyilatkozatot benyújtaniuk, méghozzá 2023. január 31-éig,
E tekintetben egyébként a szabályozás részletei egyenként különböznek. A politikai felsővezetőknek és az MNB-tisztviselőknek például kivétel nélkül minden családtagja vagyonnyilatkozatát csatolniuk kell, miközben a többi tisztviselőnek rendszerint csak „a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének” vagy „a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát” kell csatolnia a szövegezés értelmében.
Leszögezték azt is, hogy a nemrég felállított Integritás Hatóság ellenőrizheti ezeket a vagyonnyilatkozatokat „és jogosult vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást lefolytatni”, valamint további vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A törvény a kihirdetését követő napon, vagyis csütörtökön életbe is lépett (néhány paragrafustól eltekintve, amelyek a jövő év elején szintén hatályossá válnak).
Bár a magyar törvények időben érvénybe léptek, Brüsszelben most még áll a bál, mivel egy nem várt fejlemény veszélybe sodorta azokat a Magyarországnak járó uniós forrásokat, amelyek miatt a fenti törvények meghozatala mellett döntött az Országgyűlés.
(Borítókép: Index) | Elfogadtak egy új törvényt, nagy változás lesz a politikusi vagyonnyilatkozatoknál | Szerdán megjelentek azok az új törvénymódosítások, amelyeket az Európai Bizottság kérésére, a jogállamisági eljárás lezárása érdekében fogadott el az Országgyűlés. A legfontosabb változtatás az, hogy nemcsak a politikusok és főbb állami tisztviselők saját vagyonnyilatkozatát, hanem a velük együtt élő családtagjaikét is közzé kell tenni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/15/vagyonnyilatkozat-unios-forrasok-jogallamisagi-elljaras-korrupcio-uj-torvenyek/ | 2022-12-15 12:17:00 | true | null | null | Index |
A kocsit M. Viktor vezette, az anyósülésen Schadl György ült, hátul pedig felesége, Baranyai Helga. Schadl háromnegyed egyre rendelte újbudai házukhoz sofőrjét, M. Viktort, nem sokkal később elindultak a ferihegyi repülőtér felé. 2021. november 5-e, péntek volt, Schadl György nevét az országban szinte senki nem ismerte. A feleségével Dubajba utaztak volna.
Az autót 13:38-kor állították félre a készenléti rendőrök közvetlenül a repülőtér prémium parkolójához vezető úton. A benne utazókat kiszállásra szólították fel, majd amikor ezt megtették, Schadlt és M. Viktort azonnal megbilincselték. Néhány percen belül elrendelték az előállításukat, amivel szertefoszlott a remény, hogy a végrehajtó házaspár külföldre utazhat. A nyomozók szerint azért mentek volna Dubajba, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel.
A ferihegyi incidens előtt Schadl Györgyöt már több mint egy hónapja „Gyűjtő”, sofőrjét, M. Viktort pedig „Kés” néven hallgatták le. Bár a nyomozók ekkor még messze nem tárták fel teljesen Schadl ügyét, azt már régen sejtették, hogy Rehák Róberttel és Völner Pállal korrupciós hálózatot alakítottak ki a végrehajtói karban. Előállítása után egy nappal Schadl azt vallotta: feleségével csak turistaként utaztak volna Dubajba, a nyomozati anyagból viszont az rajzolódik ki, hogy a hatóságok szerint kapott egy fülest, és még a letartóztatása előtt menekült volna az országból.
„Kés” és a rejtélyes 16 ezer euró
Az előállítás után Schadlt és M. Viktort (Kést) azonnal elválasztották. Kést bilincsben néhány méterrel arrébb, egy épület mellé kísérték, ahol átvizsgálták a ruháját. A kabátja bal zsebében egy tömött fehér, A5-ös borítékot találtak, amiből 33 darab 200 eurós, 100 darab 100 eurós és 1 darab 20 eurós került elő. Amikor megkérdezték Kést, hogy a majdnem 6 millió forintot érő pénz az övé-e, azt mondta, nem. Arra, hogy akkor kié, vagy kitől kapta, nem volt hajlandó válaszolni.
Kést a rendőrök a Központi Nyomozó Főügyészségre szállították, ahol közölték vele, hogy következő lépésként a lakását fogják átkutatni. Kés elmondta, hogy nem az állandó lakcímén él, hanem Érden, egy olyan családi házban, ami Schadl egyik cégének tulajdona.
A házban a rendőrök kérdésére Kés már elismerte, hogy a pénzt Schadltól kapta, állítása szerint azt az iroda széfjébe kellett volna vinnie. A lakásban ezenkívül majdnem 3 millió forint készpénzt találtak, aminek eredetére Kés több, egymásnak ellentmondó verziót adott elő. Szintén találtak három gramm kannabisznak kinéző anyagot. Kést aznap estére a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, és 2022 májusáig letartóztatásban is maradt. (Késre, mint Schadl első számú intézőemberére, az ügyészség 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kért, de ő az előkészítő ülésen minden vádat tagadott.)
A jól ismert kék villogó
Megbilincselése után Schadl Györgyöt átvizsgálták a rendőrök, de a ruhájából csak néhány papírpénz és egy Audi kocsikulcsa került elő. A legnagyobb nála lévő érték a később több mint 7 millió forintra becsült, 18 karátos aranyból készült Breguet karóra volt, amit még a megbilincselésekor csatoltak le a csuklójáról. A rendőrök ezután Baranyai Helga táskáját és a kocsit is átvizsgálták.
A nő táskájából előkerült egy-egy diplomata-útlevél mindkettőjük nevére, amelyekre a magyar törvények szerint nem lettek volna jogosultak. Szintén előkerült egy BMW-kocsikulcs és egy sor boríték, amelyek közül az elsőben 368 darab 50 euróst és 100 darab 10 euróst találtak. Egy másik borítékban több száz dirhamot, több száz dollárt, illetve mindenféle eurós bankjegyeket találtak, a borítékok értéke külön-külön is több millió forint.
A rendőrök szintén találtak egy barna és a szürke kockás Louis Vuitton bőröndöt és két nagyobb Samsonite bőröndöt. A Škodán ott volt Schadl megszokott kék villogója, illetve a csomagtartóból előkerült két általános mentés és egy orvosi ügyelet feliratú tábla. (Schadl a Škodáját papíron egy privát mentőszolgálatnak engedte át, hogy a kék villogóval a buszsávban haladhasson és a tilosban parkolhasson, erről itt írtunk bővebben.)
A Késnél és a Helgánál lévő pénzről Schadl később vallomásában azt mondta: „Azért volt nálunk annyi készpénz, mert a szállodát Dubajban készpénzben szerettük volna kifizetni. Ennek a célja nem az volt, hogy bárkinek átadjam, hanem az, hogy 10 napra Dubajba indultunk nyaralni, ezt követően 1 hétig itthon lettem volna, majd ismét Dubajba mentem volna egy konferenciára.”
Páncélszekrény szexvideókkal
Az autó átkutatása után a nyomozók és a Schadl házaspár azok újbudai házához mentek. Schadl ügyvédje már itt várta őket, de a házkutatást nem tudta megakadályozni, és abba nem is szólhatott bele. A rendőrök itt már levették Schadlról a bilincset, így ő vezethette körbe őket, ő is adhatta át nekik a hálószobájában tárolt gumilövedékes pisztolyt, és ő nyitotta ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat embereinek a páncélszekrényt.
A széf felső részében a nyomozók 8 darab kétmillió forintos pénzköteget és még egy rakás húszezrest találtak, ezenkívül papírokat dátumokkal, pénzösszegekkel és nevekkel. A páncélszekrény alsó részét még egy kulcs zárta, de Schadl először azt vallotta: nem tudja, hol a kulcs, ahogy azt sem, mi van abban a részben. A nyomozók a ruhásszekrény legfelső polcán a ruhák alatt megtalálták a kulcsokat, kinyitották az alsó részt, amiben szintén több köteg pénzre és egy csomó húszezresre bukkantak.
A páncélszekrényből ezenkívül előkerült egy sor ingatlan-adásvételi szerződés, még több pénz, valamint egy felirat nélküli A4-es borítékban „2 darab A4-es fehér kartonlapra kinyomtatott fénykép, amely egy hálószobát és két ruhátlan személyt intim helyzetben és további egy ruházat nélküli személyt, aki fényképez, ábrázol, mellette egy darab A4-es lap, melynek egyik oldalán Nokia Communication Centre szövegű számítógépről kinyomtatott ablakok, üzenetváltásokkal, valamint további kettő darab TDK DVD – R lemez […]”, amelyekre egy híres közszereplő neve volt írva.
Az ügyészség a felvételről később azt írta: „Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek.” A szexvideót tartalmazó DVD-ket az ügyészség idén januárban megsemmisítette.
Azóta a vádlottak padján
Schadl és M. Viktor őrizetbe vétele után a nyomozók magasabb fokozatra kapcsoltak. A lehallgatást kiterjesztették Schadl feleségére, egy sor végrehajtóra és egy csomó bizalmasukra, valamint üzlettársukra. Schadl viszont valamiért még hónapokig reménykedett abban, hogy kiengedik a börtönből, határozottan kitartva amellett, hogy „nem fog bevallani olyat, amit nem csinált”.
A fentieken kívül a nyomozók Schadl lakásában és irodájában egy sor ékszert találtak, amelyeket férje letartóztatása után Baranyai Helga egy budai bankfiókban álló széfbe rejtett el. A rendőrök lehallgatták, megtalálták az ékszereket, a művelet miatt pedig pénzmosással vádolták meg, az ügyészség beismerés esetén két év felfüggesztett börtönbüntetést kért rá. Ő viszont azt mondja: nem a hatóságok, hanem a betörők elől rejtette el az ékszereket, ezért a tárgyalásuk előkészítő ülésén ártatlannak vallotta magát.
Az ügyészség Schadlra 200 millió, feleségére 50 millió forint pénzbüntetést kért, a házukban talált és lefoglalt temérdek húszezresből tehát valószínűleg semmit nem fognak viszontlátni. Szintén bukhatják a 168 karátos gyémántból és 157 gramm aranyból készült ékszerkészletet, amit Schadl 360 millió forintról alkudott le 70 millióra. Arról, hogy milyen különös körülmények között szerezte azt meg, itt írtunk bővebben. | Kés és Gyűjtő a Škodában Ferihegy előtt – így kapták el Schadlt, amikor Dubajba próbált szökni | A kocsit M. Viktor vezette, az anyósülésen Schadl György ült, hátul pedig felesége, Baranyai Helga. Schadl háromnegyed egyre rendelte újbudai házukhoz sofőrjét, M. Viktort, nem sokkal később elindultak a ferihegyi repülőtér felé. 2021. november 5-e, péntek volt, Schadl György nevét az országban szinte senki nem ismerte. A feleségével Dubajba utaztak volna. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/29/schadl-gyorgy-m-viktor-repter-kes-gyujto-elfogas-rendorseg-elkap | 2023-03-29 12:15:00 | true | null | null | Telex |
A szervezet, amely bírságot nem szabhat ki, ám feljelentést tehet, az uniós források felhasználását ellenőrzi majd. Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott,
A törvény széles jogkört biztosít a hatóságnak, ám nyomozni továbbra is csak az ügyészség nyomozhat, de a rendelkezésére álló jogkörrel mindenképp élni fog – jelentette ki a szervezet elnöke. Arra a kérdésre, hogy hogyan került az Integritás Hatóság élére, Bíró Ferenc azt a választ adta, hogy pályázott.
Az elnökhelyetteseivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „készen kapta” őket az alkalmassági bizottságtól, a csapat másik felét pedig ő maga hívta, vagy közösen választották ki.
Értse jól, ez egy elit alakulat
– jelentette ki az Egyenes Beszédben, hozzátéve, hogy a nyomozati cselekményig széles skálán mozog a jogkörük, felülvizsgálati indítványt indíthatnak el, közbeszerzéseket állíthatnak meg vagy írhatnak elő. Bíró Ferenc szerint nincs még lefolytatott vizsgálatuk, bár ügyeik már vannak.
Farkas Flórián ügyében is kaptak bejelentést, és meg fogják keresni az ügyészséget, továbblépni azonban akkor tudnak, ha betekintést nyertek az iratokba – magyarázta a szervezet elnöke.
2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt a Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt.
Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.
Az eredetileg ötmilliárd, később 1,6 milliárd forintos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések voltak az ügyben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezte a támogatás visszafizetésére. Végül az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó háromszázmillió forintot kellett az ORÖ-nek visszafizetnie. | Az Integritás Hatóság az ügyészséghez fordul Farkas Flórián ügye miatt | Az Integritás Hatóság elnöke kijelentette: a hatóság minden jogkörével szeretne és fog is élni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/12/16/farkas-florian-orszagos-roma-onkormanyzat-integritas-hatosag-biro-ferenc-korrupcio-nyomozas/ | 2022-12-16 12:21:00 | true | null | null | Index |
Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség.
Princz ügyvédje, Nehéz-Posony István az [origo]-nak elmondta: csütörtök reggelre idézték be védencét iratismertetésre. Ez a nyomozás végét jelenti. Az ügyvéd szerint az iratismertetés akár napokig is eltarthat.
Nehéz-Posony közölte: a rendőrség két konkrét ügyben nyomozott, egy kétmilliárdos és egy kilencmilliárdos céltartalék felszabadításának ügyében. A gyanúsítás szerint a két céltartalék felszabadításával fiktív nyereségre tett szert a Postabank, és ezzel megtévesztették a részvényeseket. Amennyiben a vád bebizonyosodik, Princzék legfeljebb két év börtönbüntetéssel sújthatók.
Az ügyvéd azt állítja: mind a rendőrség szakértői, mind a védelem által felkért igazságügyi szakértő azt állapította meg, hogy a céltartalékok felszabadítását az tette lehetővé, hogy a bank előzőleg eladta a kétes követeléseit, amelyekhez ezeket a céltartalékokat képezték. Nehéz-Posony az [origo]-nak nyilatkozva úgy foglamazott: a szakértők szerint "nagyjából minden törvényes volt", "számvitelileg nem lehetett mást tenni".
A rendszerváltást követő legnagyobb gazdasági bűnténynek indult, ám az idők során csekély súlyú vétséggé szelídült a Postabank-ügy. 1998-ban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) a KPMG könyvvizsgáló cég jelentése alapján felügyeleti biztost nevezett ki a Postabankhoz, és felfüggesztette állásukból a korábbi vezetőket. A pénzintézet rendkívüli közgyűlésén valamennyien lemondtak tisztségükről. Eközben egyes politikusok a Postabanknál történteket az évszázad bűntényének nevezték. Princz Gábor elnök-vezérigazgatót és munkatársait ezt követően sorozatban jelentették fel a rendőrségen.
Elsőként 1999. február elsején a Magyar Állam nevében a Pénzügyminisztérium (PM) kezdeményezett eljárást Princz, valamint ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint a pénzintézetnél a menedzsment a bank tényleges helyzetét megpróbálta eltitkolni. Nem megfelelő befektetési politikát, kiemelkedő mértékű szponzori tevékenységet folytatott, hitelezési tevékenységét nem a kellő körültekintéssel végezte. A PM szerint a rossz hiteleket a korábbi bankvezetés halasztott fizetéssel értékesítette, hogy elkerüljék a nagymértékű céltartalékolást. Ezzel jelentős látszateredményt mutatott ki.
Egy héttel később a Postabank új vezetése is feljelentette Princzet. Ezt követően az ÁPV Rt., majd az ÁPTF, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és az Állami Számvevőszék is feljelentést tett a rendőrségen.
Összességében Princzet a következő bűncselekmények miatt jelentették fel: gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hanyag kezelés, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, orgazdaság, tartozás kezelésének elvonása, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, valamint számviteli fegyelem megsértése. Amennyiben mindezek beigazolódnak, akár nyolcévi börtönbüntetés is kiszabható lett volna.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni igazgatósága a PM feljelentését követő második napon - 1999. február 3-án - elrendelte ugyan a nyomozást, ám csupán a gazdasági társaság vezetőjének visszaélése gyanúja miatt. A többi gyanúsítást már akkor megalapozatlannak tartotta, és utóbb a felkért szakértők is a rendőrség álláspontját igazolták.
Princz időközben elhagyta az országot, Bécsbe költözött, ám 1999 júliusában kihallgatásra Budapestre jött. Az ORFK Aradi utcai épületében ügyvédje jelenlétében ismertették a vele szemben megfogalmazott gyanút. Princz vallomástétele során több órán át beszélt a bank, illetve a saját tevékenységéről, ám nem tartotta bűnösnek magát. Ezt követően még két alkalommal hallgatták ki a nyomozók.
A többször meghosszabbított nyomozás során az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is meggyanúsították, ám az fb-tagok ügyében bizonyítékok hiányában már korábban, 2001-ben megszüntették az eljárást. Ellenük gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése volt a gyanú, azonban nem találtak arra bizonyítékot, hogy a gyanúsítottak megfelelő adatok birtokában voltak, és szándékosan tévesztették meg a tulajdonosokat.
Időközben ugyanakkor az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán kihallgatták a bank egyik korábbi könyvvizsgálóját bűnsegédként elkövetett, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügy kapcsán polgári per is indult, melyben mintegy 170 milliárd forintos kártérítési keresetet nyújtott be a pénzintézet több korábbi nagytulajdonosa, köztük a Magyar Állam, a Postabank volt könyvvizsgálói, a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen. A Postabank volt könyvvizsgálói elleni eljárás lényege az volt, hogy a bank 1994-98 közötti éves auditálását készítő cégek a pénzintézet éves pénzügyi jelentéseinek hitelesítésével megtévesztették a tulajdonosokat, és ezért őket is felelősség terheli a bank eladósodásáért. A gyanú szerint a menedzsment a könyvvizsgálókkal összejátszva közösen tévesztette meg az igazgatótanács külsős tagjait és a tulajdonosokat is.
A Postabank-ügy kirobbanása után az állam 153 milliárd forinttal tartotta szükségesnek konszolidálni a pénzintézetet, amely összeg hiányát is Princz Gábor és vezetőtársai számlájára írták. | Vádemelési javaslat Princz Gábor ellen | Várhatóan vádemelési javaslattal zárja le a rendőrség azt az öt évvel ezelőtt indult nyomozást, amelyet Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója és társai ellen indítottak gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál 1998 után észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. Princz ügyvédje azt állítja: az igazságügyi szakértők azt állapították meg, hogy nagyjából törvényesen járt el a vezetőség. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030303legfeljebb.html | 2003-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lassan két hónapja lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, vagy éppen kormányzati pozíciójuktól váltak meg azért, hogy az egyetemek megkaphassák az uniós forrásokat, felmerülhet a kérdés:
kik lesznek helyettük a kuratóriumok új tagjai?
A legtöbb alapítványnál még nem lehet tudni, kik kerülnek a lemondott tagok helyére, van azonban két egyetem, ahol már bejelentették a személyi változásokat. Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány új tagjai közé Nagy Zoltán, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese került be, a kuratóriumi elnöke pedig a testületben már korábban is helyet foglaló Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere lett. A Pannon Egyetem kuratóriumába bekerült Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa és Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója is. A kuratórium elnöke itt Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) korábbi elnöke lett, aki már régebb óta tagja a testületnek.
A kormánytagoknak azért kellett lemondaniuk kuratóriumi tagságukról, mert az Európai Bizottság javaslata szerint összeférhetetlen a kormányzati szerepük az egyetemeket fenntartó alapítványi szerepükkel. Az új tagok között is vannak azonban olyanok, akik bár nem közvetlenül, de mégiscsak kötődnek a kormánypárti érdekeltségekhez.
Új emberek és új elnökök a kuratóriumokban
Az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány éléről távozott Varga Mihály pénzügyminiszter, az ő helyére érkezett Cser-Palkovics András fideszes polgármester. Cser-Palkovics 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010 óta pedig Székesfehérvár polgármestere. Nagy Zoltán annak a Gránit Banknak a vezérigazgató-helyettese, aminek főtulajdonosa a BDPST Group, vagyis a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége vásárolt meg.
A Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában több változás is történt. A korábbi elnök Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt, aki az uniós kérésnek eleget téve lemondott a tagságáról. A testület vezetését az a Birkner Zoltán vette át, aki már a kuratórium megalapításakor tag volt. Birkner egyetemi oktatóként és oktatásszervezőként, kutatóként dolgozott. Az talán ennél érdekesebb, hogy a vállalkozói szférában szervezet- és üzletfejlesztéssel, ipari kutatási, termékfejlesztési projektek elősegítésével foglalkozó menedzserként is tevékenykedett. Az általa vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élén a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyekben képviselte a szervezetet a kormány és az Országgyűlés előtt. Emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs ügyek nemzetközi szervezetek előtti kormányzati képviselete is az ő dolga volt.
A Pannon Egyetem ötfős kuratóriumába két új ember került be a távozó Navracsics Tibor és a 2022 januárjában elhunyt Gaál Zoltán, korábbi rektor helyére. Az egyik Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. tulajdonosa. A K-Monitor Adatbázisa szerint a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek. A cég elsősorban önkormányzati, állami vagy magánberuházás keretében vesz részt például szennyvízcsatorna építési és útépítési feladatokban. Szabadics 2016-ban az „Év Agrárembere” kitüntetést vehette át. Az Átlátszó.hu cikke szerint 2019-ben 8 milliárd forint összegű közbeszerzést nyert el. 2019-ben Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta meg.
Cége Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere.
Szabadics az elmúlt években az idegenforgalomban szerzett érdekeltségeket, állami támogatással. A kuratórium másik új tagja Bartus Péter, a Pannon Egyetemért Alapítvány operatív igazgatója lett.
Voltak, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le
Mint a 24.hu megtudta, voltak olyanok, akik a kuratóriumi tagság helyett inkább a kormányzati megbízásukról mondtak le. Így tett:
Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott,
Guller Zoltán miniszteri biztos
és Wáberer György kormánybiztos is.
Így akart tenni Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, ő azonban végül nem tudott teljesen megválni eddigi feladataitól. A 24.hu információ szerint Szili nem megbízottként, hanem miniszterelnöki főtanácsadóként folytatja tevékenységét, miközben továbbra is a Pécsi Egyetem alapítványának kuratóriumi tagja. | Kormánytagok távoztak, de Mészároshoz és Tiborczhoz kötődő emberek érkeztek az egyetemi kuratóriumokba | Miután az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lassan két hónapja lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, vagy éppen kormányzati pozíciójuktól váltak meg azért, hogy az egyetemek megkaphassák az uniós forrásokat, felmerülhet a kérdés: kik lesznek helyettük a kuratóriumok új tagjai? | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/30/egyetemek-kuratoriumok-tagok-alapitvanyok-tagsag-lemondas-uj-tagok | 2023-03-30 12:27:07 | true | null | null | Telex |
A nem jogerős ítélet alapján az elsőrendű vádlott, a hivatal egykori helyettes vezetője, N. Attila 7 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Társainak, K. Istvánnak 2 évet, N. Györgynek 1 év 6 hónapot, Sz. Andrásnak pedig 5 évet kell börtönben töltenie az elsőfokú ítélet szerint. A bíróság N. György büntetését 2 év próbaidőre felfüggesztette, N. Attilát és Sz. Andrást 5-5, K. Istvánt pedig 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
A társaság tagjai különböző személyi összetételekben összesen 5 vállalkozót zsaroltak meg azzal az ürüggyel, hogy a nyomozó hivatalnál eljárás folyik ellenük, melyeket 200-600 ezer forint közötti összegek fejében megszüntetnek. | Hét és fél év börtön a zsaroló adónyomozónak | Hivatalos személyként, részben bűnszövetségben elkövetett zsarolásban és más bűncselekményekben bűnösnek találta és börtönbüntetésre ítélte a Szekszárdi Városi Bíróság az APEH Tolna Megyei Nyomozóhivatalának egykori helyettes vezetőjét. A nem jogerős ítélet szerint a volt adónyomozó hét és fél év börtönbüntetést kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030303hetes.html | 2003-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Sikkasztás és hivatali vesztegetés miatt nyomoz a rendőrség az egyik tankerület vezetője ellen – értesült a Vác és Környéke.
A lap információi szerint az érintett vezető saját részre kért ingyen munkavégzést vagy egyéb ajándékokat. Ezért cserébe azt ígérte az iskolákkal kapcsolatban álló vállakozóknak, hogy továbbra is dolgozhatnak, vagy beszállíthatnak a felügyelete alá tartozó intézményekbe.
Az egyik – a tankerülettel szerződésben álló – vállalkozótól például 700 kiló gyümölcsöt kért cserébe azért, hogy később is sikerrel pályázhasson az iskolagyümölcs-programba történő beszállításra.
Az ügy egy másik tétele szerint a tankerülettel szintén szerződésben álló karbantartó vállalkozástól azt kérte a korrupcióval gyanúsítható vezető, hogy a további állami megbízásokért cserébe csináljanak meg ezt-azt a családi házán. A vállalkozó meg is kezdte a munkát, de az iskolákban elvégzendő feladatok miatt abbahagyta azt. A tankerületi vezető, úgy tűnik, hogy nem a levegőbe beszélt, a cég megbízása 2022 áprilisában megszűnt.
Emellett az érintett tankerületi vezető a gyanú szerint magáncéljaira is használta a Kia Sportage típusú szolgálati kocsiját, és ehhez közpénzből fizetett üzemanyagot is használt.
A lap az ügyben megkereste a Klebelsberg Központot, de az intézményben nem tudnak arról, hogy korrupciós ügyben érintett lenne bármelyik tankerületi vezető. | Korrupció gyanúja miatt nyomoznak az egyik tankerületi vezető ügyében | A Vác és Környéke értesülései szerint sikkasztás és hivatali vesztegetés miatt nyomoz a rendőrség az egyik tankerület vezetője ellen. A gyanú szerint az érintett több ízben is visszaélt a pozíciójával. A lap a Klebelsberg Központot is megkereste, de az intézménynek nincs információja a korrupcióról. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/01/14/tankeruleti-vezeto-rendorseg-nyomozas-korrupcio-visszaeles/ | 2023-01-14 12:32:00 | true | null | null | Index |
Egy évvel ezelőtt az Európai Unión belül Bulgária volt 42 ponttal a legkorruptabb ország a Transparency International jelentése szerint, Magyarország 43 ponttal pedig az utolsó előtti helyen állt. 2022-ben azonban míg a bolgárok egy pontot javítottak, addig Magyarország egyet rontott, ezzel megnyerte magának az unió legkorruptabb országa címet.
A világranglistán egyébként Magyarország a maga 42 pontjával a 77. helyen áll, amelyen hét másik országgal osztozik. Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, valamint Vietnám szintén 42 pontot ért el a 100-ból.
A világ legkorruptabb országa idén Szomália lett, amely mindössze 12 pontot szerzett, de a világranglista alján szerepel 13-13 ponttal Szíria és Dél-Szudán, és 14 ponttal Venezuela is.
A ranglista első helyén viszont nem történtek nagy változások 2021 óta: Dánia (90 pont), Finnország (87 pont), Új-Zéland (87 pont) és Norvégia (84 pont) szilárdan tartja magát az élmezőnyben. De szorosan követi ezeket Szingapúr, illetve Svédország (83-83 pont), Svájc (82 pont), Hollandia (80 pont), Németország (79 pont), valamint Írország és Luxembourg (77-77 pont).
Reagált a magyar kormány
A jelentés eredményeiről a Telex arról kérdezte a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy mi a miniszterelnök véleménye a szervezet által összeállított világrangsorról és Magyarország helyezéséről.
Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát, és szolgálja azt minden hazug jelentésével
– írta válaszul a Kormányzati Tájékoztatási Központ a lapnak.
Nagyjából egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzet cikksorozatban mutatta be, hogy milyen módon befolyásolják a Magyarországról a nemzetközi sajtóban megjelenő képet olyan NGO-k, amelyek jellemzően Soros Györgyhöz köthetőek, amelyeket a legtöbb esetben a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszíroz. A cikksorozat azt állította, hogy a legtöbb NGO kezében tartja a külföldi újságírók irányítását, manipulálják, akár megvesztegetik a sajtó munkatársait. Konkrét példaként az Amnesty Internationalt említették.
Korábban a Makronóm írt arról, hogy korrupt cégek pénzelik a Magyarországot legkorruptabbnak ítélő szervezetet, a Transparency Internationalt.
(Borítókép: Huszti István / Index) | Transparency International: Magyarország lett Európa legkorruptabb országa | Kiadta a Transparency International 2022-es jelentését, a korrupciós index alapján vizsgálták, hogy milyen szinten van a korrupció a világ országaiban. Az országokat egytől százig terjedő skálán pontozzák, minél nagyobb a szám, annál kevésbé korrupt az adott ország. Az Európai Unión belül pedig Magyarország kapta a legkevesebb pontot, egészen pontosan 42-t. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/01/31/transparency-international-korrupcio-magyarorszag-europai-unio/ | 2023-01-31 12:41:00 | true | null | null | Index |
Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A területi közigazgatásért felelős államtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítést végzett, majd kedden a nyomozó ügyészség összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezte meg, melyik településen hajtották végre az akciót.
Nyilvántartást vezettek
A főügyészség azt közölte, a megalapozott gyanú szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói a gépjárművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos hatósági tevékenységükkel összefüggésben rendszeres haszonszerzésre törekedve vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyintézés során a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.
A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a vizsgaállomás öltözőjében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át.
A vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt.
A főügyészség tájékoztatása szerint a gyanúsítottként kihallgatott nyolc kormánytisztviselő beismerő vallomást tett, és szabadlábon védekezhet.
Az ügyben a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. | Nem csupán csaltak a műszakivizsga-állomáson, még nyilván is tartották | Műszakivizsga-állomáson dolgozó kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval. Lefoglaltak 53 millió forintot. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/01/muszaki-vizsga-csalas-korrupcio-buncselekmeny-hazkutatas/ | 2023-02-01 12:44:00 | true | null | null | Index |
Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy áljogász és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel.
Egy Pest vármegyei 55 éves férfi valótlanul dandártábornoknak, esetenként titkosszolgálati vezetőnek adta ki magát, de gyakran nevezte magát adó- és jogi ügyekben jártas szakembernek vagy egyetemi oktatónak is. A megalapozott gyanú szerint a férfi azt állította, hogy magas beosztású ügyészeket és más hatósági vezetőket ismer, akiken keresztül vesztegetési pénz kifizetése ellenében különböző eljárásokban tud kedvező eredményeket elérni.
Jó pénzt hozott a konyhára
A férfi hivatalos személyekre alaptalanul hivatkozva ígérte büntetőügyek befolyásolását úgy, hogy a valóságban ilyen jellegű kapcsolatokkal nem rendelkezett, és a folyamatban lévő eljárásokra semmiféle ráhatása nem volt. Az áljogász hasonló cselekmények rendszeres elkövetésére rendezkedett be, és évek óta ebből tartotta fenn magát.
Volt olyan, akivel sikeresen hitette el, hogy kapcsolatain keresztül eléri, hogy egy büntetőeljárásban csak enyhébb, felfüggesztett szabadságvesztést szabjanak ki, az ezért kért négymillió forintról pedig minden alap nélkül azt állította, hogy annak nagy részét a meg nem nevezett hivatalos személyeknek kell továbbítania. A férfi az átvett összeget megtartotta.
Az ügyészség február 7-én hat helyszínen végzett összehangolt eljárási cselekményeket csaknem 50 hivatalos személy, köztük a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség állományának részvételével.
Az ügyben eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki, az ügyészség eredményesen indítványozta három ember letartóztatását. Az eljárás további gyanúsítottjai az 55 éves férfi bűncselekményeinek elkövetését segítették – közölte a KNYF.
Az ügyészség felhívta a figyelmet arra, hogy aki ilyen típusú cselekmények megvalósításában vesz részt, magas büntetési tételű bűncselekményt követ el attól függetlenül, hogy a korrupciós pénzt csak felajánlja, esetleg átadja vagy átveszi, hasonlóan azokhoz, akik bármilyen módon segítik az elkövetést. | Korrupt áljogász a rács mögött, aki ha kell, dandártábornok vagy titkosszolga | Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy áljogász és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/10/buncselekmeny-korrupcio-aljogasz-csalo/ | 2023-02-10 12:49:00 | true | null | null | Index |
„Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot.
Természettudományos tantárgyak oktatásának fejlesztéséhez készültek iskolai laboratóriumok, tananyagok és szoftverek az Öveges-program keretében uniós támogatással. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálta ezeket a projekteket, és a közbeszerzési eljárások kapcsán számos jogsértést állapított meg (a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása, a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak).
Az OLAF vizsgálói azt is megállapították, hogy a digitális projekt hatása kisebb volt, mint várták, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét. Ezért a 7,8 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlást megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
A vádlottak első fokon felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Mint erről akkor a Magyar Narancs tudósított: a 74 millió forintos kárt okozó elsőrendű vádlott, R.-F. K. egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbírságot kapott. A hetvenmillió forintos kár okozásáért felelőssé tett másodrendű vádlott, V.-né D. R. egyéves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint másfél millió forint pénzbüntetést. A harmadrendű Cs. I.-t (34,5 milliós károkozás miatt) nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbírságra ítélték. Az első- és a harmadrendű vádlottat a bíróság egy időre a cégvezetéstől is eltiltotta.
Az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint nem a valódi felelősöket kérték számon, csak kishalakat marasztalt el a bíróság. Az országgyűlési képviselő ezért újabb feljelentést készül tenni az ügyben. Egy, az Átlátszónak nyilatkozó, korábbi tankerületi vezető szerint felülről, központilag irányították az Öveges-program közbeszerzéseit, a szerződő cégek kiválasztását. Két önkormányzat Öveges-szerződéseit a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely is kifogásolta (itt és itt).
Az önkormányzatoknak, amelyeknek Öveges-beszerzéseit egy miniszterelnökségi vizsgálat is kifogásolta, egyenként több tízmillió forintot kellett visszafizetniük a magyar államnak. Az elsőfokú bírósági ítélet szerint a vádlottak közel 110 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek, a Gyulai Törvényszék másodfokú ítéletével március 29-én az alábbiak szerint változtatta meg az elsőfokú ítéletet:
„I. r. vádlott tekintetében a 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségeként elbírált cselekményből 2 rendbeli cselekmény vonatkozásában mellőzte a folytatólagosság megállapítását.
I. és II. r. vádlottak pénzbüntetését 400.000 forintra enyhítette.
I. és II. r. vádlottak vonatkozásában az előzetes mentesítésre irányuló rendelkezést mellőzte.
A vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezést hatályon kívül helyezte azzal, hogy az elsőfokú bíróságot e tekintetben egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította, az ítélet egyéb rendelkezéseit pedig helybenhagyta.” | Csökkentette a pénzbírságot Öveges-ügyben a másodfokú ítélet | „Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csokkentette-a-penzbirsagot-oveges-ugyben-a-masodfoku-itelet/32341574.html | 2023-03-30 13:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Európai Bizottság;Brüsszel;M4-es autópálya;
2015-04-15 21:12:00
Tízmilliárdokkal hazárdírozik a kormány
Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritásának kifizetéseit, arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő. A letiltás az innovációs, a gazdaságfejlesztési és az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatokat érinti - jelentette be általános meglepetést keltve Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán.
A három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint - ismertette. Megjegyezte, hogy az ilyen típusú korrekciók (értsd büntetés, a szerk.) értéke általában az érintett összeg 10 százaléka körüli, így a mostani intézkedés néhány tízmilliárd forint sorsát teszi bizonytalanná.
Az EB azt vizsgálta, hogy a magyar intézményrendszer alkalmas volt-e a legmegfelelőbb pályázatok kiválasztására. Csepreghy szerint Brüsszel azt állapította meg, hogy a "Gyurcsány-Bajnai kormány" idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre nem volt alkalmas. Az Orbán kormány pedig a 7 éves cikluson belül ezt változatlanul hagyta, mert a pályázatok 70 százaléka 2010-ig már le volt kötve, de 2013-ban már a minisztériumokhoz kerültek a pályázati ügyek.
A kormány igyekszik elérni Brüsszelnél, hogy a büntetési tételre új pályázatokat írhasson ki Magyarország. A kormány a jelenleg is folyó tárgyalások lezárultával nyilvánosságra hozza a vizsgálatok eredményét - ígérte az államtitkár.
Az ellenzéki pártok - MLP, LMP, Együtt, PM - az államtitkár bejelentésére reagálva egybehangzóan a brüsszeli jelentés azonnali nyilvánosságra hozatalát követelték.
Arról, hogy a Bizottság pontosan mit kifogásol, addig nem lehet érdemben állást foglalni, amíg a kormány nem ismerteti az összes dokumentumot, amely a döntés indoklásaként érkezett - jegyezte meg a Népszavának Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő. Feltételezhető, hogy egy ilyen határozatnak volt előzménye (például úgynevezett auditori ellenőrzés), amelyet a közvéleménynek szintén meg kellene ismernie. Csak ebből derülhetne ki, hogy a kritika bármilyen formában érinti-e a 2010 előtti időszakot.
Még akkor is, ha érintené: az, hogy a Bizottság általában “a Gyurcsány-Bajnai-féle gyakorlatról” vagy az NFÜ generális “alkalmasságáról” mondott volna véleményt, legalábbis igen valószínűtlen. Különösképp – mint azt a helyettes államtitkár is említi – az EU kifejezetten megkérdőjelezte azt az átalakítást, amelyet a Fidesz az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatásakor véghezvitt - tette hozzá Heil Péter.
A 2010-es kormányváltáskor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban odaítélt támogatások értéke nem a keret 70, hanem 50 százaléka volt - cáfolta Csepreghy kijelentését a korábban az NFÜ-ben dolgozó szakember. A Fidesz kormánynak az elmúlt öt évben minden lehetősége megvolt arra, hogy a rendszer működését megismerje és azon változtasson. Különösen igaz ez az olyan, viszonylag alacsony szintű szabályokra, mint a gazdaságfejlesztési pályázatok kiválasztási szempontrendszere, amelyet lényegét tekintve minden egyes új pályázati kiírás esetében felül lehet vizsgálni. Éppen ezért abszurd az a próbálkozás is, hogy a Bizottság kritikáját az előző kormányra próbálják áthárítani - említette Heil.
Katona Tamás közgazdász is a nyilvánosság mellett tört lándzsát. A szakember arra is emlékeztetett, hogy 2010-ben a Fidesz kormány egyik első lépése volt, hogy szétverte az NFÜ apparátusát és az összes pályázat kiírását, elbírálását, kifizetését leállították. Gyakorlatilag 2011. közepén indulhatott újra a rendszer - mondta lapunknak Katona. Ráadásul a második Orbán kormány előbb a fejlesztési tárcához utalta az uniós pályázatokat, majd a minisztériumokhoz akkreditálta, végül a harmadik Orbán kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János kezébe adta a döntés jogát.
Katona Tamás kifejtette, 2007-ben indult a tavaly véget ért ciklus és 2009-ig főleg a tervezés, előkészítés volt soron, de azért projektek is beindultak, csakhogy az unió utólag finanszíroz, tehát akár 1-2 év múlva fizet. Nem mellesleg 2010. elején a Fidesz követelte a leghangosabban, hogy a Bajnai kormány már ne kötelezze el magát, ne kösse meg a következő kormány kezét. Bajnai Gordon meg is hirdette a moratóriumot. A Fidesz most már maga sem tudja mit kritizáljon. | Tízmilliárdokkal hazárdírozik a kormány | Felfüggesztette 700 milliárd forint kifizetését az Európai Bizottság a pályázati rendszer hibái miatt. Mivel a 2007-13-as ciklusról van szó, a kormány hátrafelé mutogat, de a pályázatok feléről már a Fidesz adminisztráció döntött. Közben kiderült, a kabinet felelőtlenül kötött szerződést az M4-es kivitelezésére. Ám tegnap úgy döntöttek, felbontják a kivitelezői szerződéseket. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054393_tizmilliardokkal-hazardirozik-a-kormany | 2015-04-15 13:31:00 | true | null | null | Népszava |
gazdálkodók;ELTE;gólyatábor;
2015-03-03 06:10:00
Garázda gazdálkodás az ELTE-n is?
Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata.
Számos szabálytalanságot tárt fel a hallgatói juttatások vizsgálatakor egyes ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - írta hétfői számában a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés fényt derített arra, hogy tudományos ösztöndíjakat nem az előírásoknak megfelelően - vagyis pályázati úton - ítélték oda, közéleti ösztöndíjakat pedig több esetben is a jogtudományi kar alapítványának számlájára utalták, vagy rendezvényszervezésre fordították.
A lap szerint előfordult, hogy a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből inkább oktatókat fizettek, két HÖK-ös tisztségviselőt pedig úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat célja valójában a gólyatábori költségek támogatása volt. Az ösztöndíjak sem mutatkoztak arányosnak: egyes hallgatók csak néhány ezer forintot, mások akár másfél milliót is kaptak a Kehi vizsgálata szerint, amely rámutatott arra is, hogy az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) - amely éves szinten mintegy 110 millió forintnyi, működéséhez nyújtott támogatásról dönt - a vizsgálatkor gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta tevékenységét. Ennek ellenére a támogatást igazoltan a működés költségeire fordították, az egyetem pedig - a folyamatos megszorítások ellenére - kiegyensúlyozott gazdálkodást tudott folytatni.
Az ELTE mellett a Kehi - szinte párhuzamosan az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) - valamennyi nagyobb állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását is vizsgálta: tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) és a Nyíregyházi Főiskoláról (NYF) is elmarasztaló jelentést publikáltak. Megállapításaik szerint a BCE olyan dolgozókat foglalkoztatott, akik korábban már milliós végkielégítéssel távoztak az intézményből, az egyik kollégium üzemeltetését pedig olyan cégre bízták, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát alvállalkozóknak adott át - a gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért. A NYF-vizsgálat arra jutott, hogy az iskola HÖK-tisztviselői "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette.
A vizsgálatról a BCE rektora kezdetben nem akart nyilatkozni, ám néhány hónappal később közleményben tudatták: a jelentéshez "az egyetem észrevételeket tett", valamint "intézkedési tervet" is készítettek, melynek végrehajtásáért "az egyetem rektora és kancellárja közösen vállal felelősséget". Hasonlóan nyilatkozott a napokban a NYF rektora, aki a szon.hu-nak elmondta: a főiskolán "azok a típushibák fordultak elő, mint több más felsőoktatási intézményben", ezek javítására intézkedési tervet készítenek, ám "ez már a kancelláriai rendszer keretén belül történik meg".
A felsőoktatási intézmények duplán ellenőrzésével - a Kehi és az ÁSZ szinte már versenyeznek egymással, ki mit derít ki előbb - és a feltárt működési hibákkal és szabálytalanságokkal a kormány nyilvánvalóan azt szeretné nyomatékosítani, hogy égető szükség van a kormányközeli kancellárok jelenlétére a felsőoktatásban. Palkovics László felsőoktatási államtitkár úgy nyilatkozott: a kancellári rendszer bevezetésével jelentős javulás érhető el, hiszen "egy rektorral nem szükségszerű elvárás az, hogy az intézmény gazdálkodásának minden elemét részleteiben ismerje, a kancellárok esetén ez inkább elvárás".
Ennek fényében szerettük volna megtudni az ELTE frissen kinevezett kancellárjától, Scheuer Gyulától, hogy ők megkapták-e a Kehi részletes jelentését, illetve milyen intézkedések várhatóak a hibák korrigálásával kapcsolatban, kérdéseinkre közleményben kaptunk választ. | Garázda gazdálkodás az ELTE-n is? | Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata. | null | 1 | https://nepszava.hu/1049975_garazda-gazdalkodas-az-elte-n-is | 2015-03-03 13:54:00 | true | null | null | Népszava |
Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.
„A Landerer-nyomda az 1848. március 15-i események egyik legmeghatározóbb helyszíne. Itt nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Innen került forgalomba az önálló magyar pénz, a »Kossuth-bankó« is. A bérházban lakott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór is” – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) weboldalán az épületről, amelyet egy másik, nemzeti emlékezettel foglalkozó állami szervezet, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára tavaly felvettek a történelmi emlékhelyek közé. (Ezzel az épülettel együtt hatvan ilyen helyszínt tartanak számon.)
A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint történelmi emlékhely lehet olyan, a nemzet vagy valamely, a velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyről a kormány rendelettel így rendelkezik. A nemzeti és történelmi helyszínek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programba is bekerülnek majd.
Hiába lett kiemelt beruházás
Ez a besorolás mostanáig nem változtatott az épület állapotán, pedig tavaly a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás címet is megkapta az 1817-ben Pollack Mihály tervei alapján épült, Horváth-házként is ismert épület, amely a budapesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán áll. Az épület jelenlegi, meglehetősen rossz állapota látható a Szabad Európa videóján.
A ház földszintjén működött a nyomda, amelyet a Landerer család alapított, majd bevették üzlettársnak Heckenast Gusztávot. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap és a reformkor több jelentős kiadványa is itt készült. 1848. március 15-én a Petőfiék vezette tömeg (a Múlt-Kor történelmi portál szerint öt-húszezer ember) a nyomdához vonult, és a sajtószabadság jelképévé vált Nemzeti dal és a 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását követelte. Ebben az épületben ülésezett 1848-ban néhány hónapig a Batthyány-kormány.
A NÖRI tájékoztatása szerint „a szabadságharc leverése után Landerer Lajos bujdosni kényszerült, a céget Heckenast vette át. Az épületet 1851-ben átépítették, de a funkciója maradt. Ebből a nyomdából került ki Jókai Mór számtalan regénye is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége szintén megfordult az épületben.” Ma az épület nagy részében üresek a lakások és a földszinti helyiségek többsége.
Nincs felelőse az elmaradt felújításnak
Az egykori Landerer-nyomda épületét kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet (92/2022. [III. 8.]) arról is rendelkezik, hogy ott majd egy új intézmény, a Hess András Könyvesház kerül elhelyezésre. Ennek érdekében könnyítette meg a rendelet a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek intézését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással.
Megkerestük Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy megtudjuk, hol tart most a beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek. A hivatal válaszából kiderült, hogy „a Hess András Könyvesház elhelyezésével összefüggésben Budapest Főváros Kormányhivatala előtt nincs folyamatban közigazgatási hatósági eljárás”.
Próbáltunk információt kérni az épület felújításáról a Miniszterelnökségtől is, de onnan mostanáig nem érkezett válasz az ügyben feltett kérdésünkre. Az Építési és Beruházási Minisztériumtól is megkérdeztük ugyanezt, mivel az épület szerepel a Lázár János által Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdésére adott listában. Vadai korábban azt kérdezte, hogy mikorra tudja a kormány áttekinteni, hogy milyen beruházásokat állít le, és hogy melyek voltak azok a kiemelt állami beruházások (összesen 117), amelyeket az Orbán-kormány 2019 óta támogatott.
A Lázár János által küldött válaszból nem derül ki egyértelműen, hogy abban a felülvizsgálat alatt álló vagy a felfüggesztett beruházásokat sorolja a miniszter. Arra vonatkozó kérdésünkre pedig még nem kaptunk választ a tárcától, hogy hol tart a fenti rendelet által hivatkozott Hess András Könyvesház elhelyezését célzó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás és a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek.
Milliárdos költések a Petőfi-évben
Szerettük volna megérteni, hogyan lehetséges, hogy nem jutott forrás a ’48-as eseményeknek egy ilyen fontos helyszínére még a Petőfi-emlékévben sem. Ezért Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójától, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumainak vezetőjétől megkérdeztük és megtudtuk, hogy a kormány a Petőfi 200 emlékévre bruttó kilencmilliárd forintot biztosított, aminek elosztását e két ideiglenes NKA-kollégium végezte.
A Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma által támogatott projektek itt elérhetők, de külön, döntési dátumonként lehet megtekinteni az egyes támogatásokat. Ezek között próbáltuk megtalálni azokat, amelyek a Petőfi-emlékévhez kapcsolódhatnak. Az A38 Közhasznú Nonprofit Kft. és az Akvárium Klub Üzemeltető Kft. 150-150 millió forint támogatást kapott Petőfi-programsorozatra. Ennél jóval többet, nyolcszázmillió forintot ítéltek meg a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány által létrehozott Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-nek „Petőfi-klubok Kápát-medencei hálózata” létrehozására.
A másik NKA-kollégium is bőkezű volt
A Petőfi-emlékév kilencmilliárd forintos keretét osztó másik NKA-kollégium, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium által támogatott pályázók között rengeteg önkormányzat és kisebb szervezet kapott kisebb-nagyobb összeget, néhány százezer forinttól százmillió forintot is meghaladó támogatásig terjedően.
Több mint háromszázmillió forint jutott a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek a Petőfi 200 emlékév kiadványainak elkészítésére és a könyvtárakba juttatására, 142 millió forint a Coopera Nonprofit Kft.-nek egy új opera írására Petőfi A helység kalapácsa című műve alapján. Közel hetvenmillió forintból készíthet Petőfi Apostol című művéből képregényt a Képregény Manufaktúra Kft., és hasonló összegből készít Most vagy soha címmel zenés filmadaptációt a Myspace Produkció Produkciós és Szolgáltató Kft. Szintén Most vagy soha címmel készít zenés színházi produkciót 130 millió forintból az a cég, amely a 2021. augusztus 20-i, guruló turulmadarat is magában foglaló előadást jegyezte (Tulipántündér Film& Event Productions Kft.).
A Lezsák Sándor-féle Lakitelek Népfőiskola Alapítvány ettől a kollégiumtól is kapott Petőfi-éves pénzt: kilencvenmillió forintot az NKA-tól egy „Kárpát-medencei programsorozatra” (A költő visszatér). A közszolgálati tévé műsorvezetője, a Magyar Turisztikai Ügynökség(MTÜ) tanácsadója, Borbás Marcsi és férje cége, a Stratcomm Kft. negyvenrészes, Petőfiről szóló ismeretterjesztő anyagot készíthet Petőfi Akadémia címmel. A kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület Petőfi Erdélye, Erdély Petőfije címmel diákutaztatásra és különböző kulturális rendezvényekre kapott hatvanmillió forintot. (Tavaly novemberben ennek a szervezetnek az elnöke állt ki Orbán Viktor botrányt kavaró nagy-magyarországos sálja mellett.)
A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumtól nyert közel 110 millió forintot a Dedu Kft. is egy album készítésére (Kajla a múzeumban). E cég tulajdonosa szintén az MTÜ-nek tanácsadóként dolgozó Walton Tamás. Ugyanez a vállalkozás további 31 millió forintot kapott ebből a forrásból A reformkor nagyjai – kicsiknek című projektre.
E kollégium egyik legnagyobb értékű támogatását, ötszázmillió forintot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kapta a Petőfi 200 – Közös jó a szabadság elnevezésű versmegzenésítési verseny és koncertsorozat megvalósítására. (Pedig ennek az alapítványnak a KEKVA-törvény szerint nem annyira Petőfi kora a profilja, hanem „a XX. századi magyarországi, valamint közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatások, ezen belül különösen a kommunizmus, a közép- és kelet-európai diktatúrák XX. századi történetének feltárása és bemutatása, a magyar, valamint a közép- és kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatása és elemzése” a feladata.) Az Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval interjút készítő és Orbán Viktor feleségének az írását közlő Képmás magazin kiadója, a Salt Communications Kft. 76 millió forintból készíthet műsorsorozatot Petőfi, a szerelmes utazó – Valós és képzeletbeli utazás Petőfi Sándor nyomán címmel.
Volt fideszes pártigazgató cége is kapott támogatást
A Külgazdasági és Külügyminisztérium is kapott a Petőfi-pénzekből: a külképviseleteknek és külföldi magyar intézeteknek kétszázmillió forint jutott az emlékév programjainak megvalósítására.
A Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. 87, 6 milliót nyert a pályázaton, hogy történelmi arcképcsarnokot készítsen a történelmi emlékhelyeken a Petőfi-emlékév kapcsán. Ennek a cégnek a tulajdonosa (egy másik cégen keresztül) a Fidesz korábbi pártigazgatója, Várhegyi Attila és családja.
Az összes támogatást felsorolva nagyon hosszú lenne a lista, ezért úgy döntöttünk, csak az ötvenmillió forintnál nagyobb összegű támogatásokat emeljük ki ebben a táblázatban.
Ezen az összegen felüli forrásból készült a kormányt a tavalyi parlamenti választás előtt hatalmas közösségimédia-kampánnyal támogató Rákay Philip részvételével a Petőfi-film, amelynek költségvetése a Napi.hu számításai szerint majdnem elérte a hétmilliárd forintot. | Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete | Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-petofi-evre-koltott-milliardok-omladozik-az-egykori-landerer-nyomda-epulete-/32327942.html | 2023-03-30 13:51:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nemcsak Baranya megyét, hanem az ország más területeit is érinti a január végén kirobbant illetékbélyeg-hamisítási botrány. Miután Vas megyében egyes bírósági perekben a rendőrség véleménye szerint hamis illetékbélyegeket használtak, azt gyanítják, hogy az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben.
A Vas Megyei Bíróság feljelentést tett bélyeghamisítás gyanúja miatt, mivel egyes bírósági perekben véleményük szerint hamis illetékbélyegeket használtak fel - áll a szombathelyi rendőrség keddi közleményében, ami az ORFK internetes oldalán olvasható. A nyomozás a kezdeti szakaszában van, így az ügy fejleményeiről később adnak bővebb tájékoztatást. Annyi azonban kiderült, hogy feltehetően az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben. Az ügyben két gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezett, egy személy ellen elfogatóparancsot adtak ki, de ezzel a gyanúsítottak köre még nem teljes - értesült az MTI.
A HavariaPress értesülései szerint az illetékbélyegekkel visszaélők azt használják ki, hogy a bíróságok jelentős illetéket kérnek olyan perekért, melyekben a felperes segítséget kér jogos követelése behajtásához. Az illetéktörvény alapján ezeknél az eljárásoknál a követelés 6 százalékát kell illetékbélyegben kifizetni, minimum 7000 és maximum 900 000 forint értékben.
A hamis okmánybélyeggel dolgozó csalók először olyan vállalkozást keresnek, amely korábban működött, de azóta megszűnt. Ezután keresetet indítanak a cég ellen, melyben azt állítják, hogy jelentős összeggel tartozik nekik a vállalkozás. A tartozás összegeként a csalók az eddigi esetekben 15 millió forint körüli összeget tüntettek fel, ilyenkor az illeték összege eléri a maximális 900 ezret. A kereset mellékleteként több oldalon felragasztják a hamis illetékbélyegeket.
A bíróságokon eleinte nem tűntek fel a hamis bélyegsorozatok, ezért megkezdték a felperesek követeléseinek behajtását célzó eljárásokat. Amint kiderül, hogy a perben megnevezett vállalkozás megszűnt, megszüntetik az eljárást, és a pert indító csalók visszakaphatják a lerótt illeték 90 százalékát. Ezt azonban már nem bélyegben, hanem készpénzátutalással kapja meg a felperes.
A rendőrség februárban közölte, hogy őrizetbe vették a Baranya megyei okmánybélyeg-botrány újabb gyanúsítottját; az első becslések szerint az okozott kár jóval meghaladja az ötmillió forintot. Az érintett egy pécsi székhelyű, gépjármű-átírásokkal foglalkozó cég vezetője. Akkor átvizsgálták Budapesten a BM Központi Nyilvántartó Hivatalában a Közlekedésigazgatási Főosztályra az elmúlt év során befutott küldeményeket. Az érintett cég által a siklósi okmányirodán benyújtott iratok közül 650-nél használtak ügyesen utánzott bélyegeket. A nyomozók az 1000, 2000 és 5000 forintos névértékűekből is bőven talált hamis példányokat. A rendőrség illetékese közölte: a gyanúsított előzetes letartóztatásban várja az eljárás befejezését.
A hamisítási botrányról január végén számolt be először a rendőrség. Akkori tájékoztatás szerint 9 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek, és indítványozták előzetes letartóztatásukat bélyeghamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt. | Országos méretű lehet a hamisbélyeg-botrány | Nemcsak Baranya megyét, hanem az ország más területeit is érinti a január végén kirobbant illetékbélyeg-hamisítási botrány. Miután Vas megyében egyes bírósági perekben a rendőrség véleménye szerint hamis illetékbélyegeket használtak, azt gyanítják, hogy az országban több bíróság is érintett lehet az ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030304orszagos.html | 2003-03-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A kazetta-ügyben szerdán a tervek szerint tanúként hallgatják meg Torgyán József volt kisgazdaelnököt és fiát, Torgyán Attila ügyvédet is. A vádirat és a per korábbi tárgyalásán elhangzottak alapján ugyanis az derült ki: hárommillió forint kenőpénzt akartak átadni a vádlottak Torgyán Attilának, hogy elintézzen édesapjánál, az akkori agrárminiszternél egy százmillió forint értékű megbízást.
A nyomozás során sokáig gyanúsított volt Torgyán Attila is, de végül nem emeltek ellene vádat. Arról ugyanis nincs bizonyíték, hogy átvette volna a kenőpénzt tartalmazó táskát. Így szerdán csak tanúként kell megjelennie Torgyán Attilának.
A kazetta-ügyet a Népszava robbantotta ki, amikor 2001. január 29-én közölte annak a hangfelvételnek szövegét, amelyet Deésy Géza vállalkozó rögzített és juttatott el a napilapnak. E szerint négyen arról egyeztettek, miként kellene eljuttatni Torgyán Attilának hárommillió forint kenőpénzt. Az összeggel arra akarták rávenni a kisgazda elnök fiát, hogy édesapjánál járjon ki Deésy Géza vállalkozó számára százmilliós nagyságrendű megbízást.
A vádirat szerint Benczéné dr. Tóth Judit, az ÁPV Rt. felügyelő-bizottságának volt kisgazda delegáltja, aki a pénzt továbbította volna, hivatali befolyással való üzérkedést követett el. Három vádlott-társa, Deésy Géza, Mittelmayer Ferenc és Mittelmayer Ferencné szintén részt vettek a megbeszélésen, őket bűnsegédként elkövetett befolyással való üzérkedéssel vádolja az ügyészség. | Beidézték a bíróságra Torgyánt | Tanúként idézték a Fővárosi Bíróságra a kazetta-ügyben szerdára Torgyán József volt kisgazdaelnököt és fiát, Torgyán Attila ügyvédet. A büntetőper vádlottjai az ügyészség szerint kenőpénzt akartak adni Torgyán Attilának, hogy cserébe elintézze: apja, az akkori agrárminiszter jóváhagyjon egy százmilliós megbízást. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030304beideztek.html | 2003-03-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Demokratikus Koalíció évek óta próbálja megszerezni az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány taoköltéseit igazoló dokumentumokat.
A számlák egy részét a jogerős bírósági döntés után kénytelen volt kiadni Mészáros Lőrinc alapítványa 2020-ban. A dokumentumokból az derült ki akkor, hogy 2011-ben három hónap alatt az alapítvány hétezer Túró Rudit vett, több mint egymillió forintért vásárolt harcsát, de gyógyszerekre és WC-papírra is több százezer forintot költött.
A jogerős bírósági döntés ellenére azonban a mai napig nem adták ki az összes iratot a pártnak. Az ügybe már bírósági végrehajtót is bevontak. Egyszer csak – a DK szerint minden előjel nélkül – változott a végrehajtó személye: a továbbiakban Schadl György, a végrehajtói kar elnöke járt el. Schadl a mai napig nem foglalta le a Felcsúti Alapítvány kiperelt dokumentumait.
„A Demokratikus Koalíció szerint a DK felcsúti taoperének utóélete is bizonyítja, hogy Schadl György szolgálataira maga Orbán Viktor is számíthatott”
– mondta Ráczné Földi Judit egy csütörtöki online sajtótájékoztatón. „Schadl György azóta börtönben van, a megbízói azonban továbbra is ott ülnek az ország vezetésében.”
„Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor még nem tudja, ki pótolhatná az eddig jól bevált Schadl Györgyöt a felcsúti taoszámlák eltitkolásában. Ezért a börtönrácsokon is túlnyúlik a végrehajtói maffia fejének megbízatása” – tette hozzá a DK országgyűlési képviselője.
A Telex birtokába került nyomozati anyagok szerint a nyomozók is megtalálták a Felcsúti Alapítvány végrehajtásához köthető pendrive-okat, amikor házkutatást tartottak Schadl budaörsi végrehajtói irodájában 2021 novemberében. A páncélszekrényben a felcímkézett pendrive-on kívül külföldi pénzeket, aranyékszereket és kulcsokat találtak a nyomozók. | DK: Schadl György védi a felcsúti Puskás Akadémia eltitkolt taoiratait | A Demokratikus Koalíció évek óta próbálja megszerezni az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseit igazoló dokumentumokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/30/demokratikus-koalicio-felcsut-tao-papirok-schadl-gyorgy-vegrehajto | 2023-03-30 14:21:49 | true | null | null | Telex |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
Orbán Viktor;KÖZGÉP;Simicska Lajos;Orbán-Simicska;
2015-04-16 07:01:00
Új holdudvar Orbán körül
Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt.
Mára a nagyközönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett a kormány és a miniszterelnök szemében, főként miután februárban nyilvánosan is totális háborút hirdetve, melegebb éghajlatra küldte régi barátját, Orbán Viktort. Azóta Simicska legnagyobb cége, a Közgép Zrt. jóval kevesebb állami tendert nyert - noha ez a folyamat már tavaly elkezdődött -, helyére pedig elkezdett formálódni egy afféle ellen-Közgép. Orbán a jelek szerint a Simicska-érdekeltségek gyengítése mellett egy új gazdasági holdudvar kiépítését is elhatározta - ahogyan a médiában ez már jól látható.
Ám az egykori kollégiumi szobatárs még ma is jelentős gazdasági-politikai tényező, az utóbbi 25 évben ugyanis egyenrangú szövetségese volt a mai kormányfőnek. Vélhetően ebből a "hibából" tanulva az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona például egyre gyarapszik, ám szerepe és feladatai - Simicskához képest - inkább technikai jellegűek, és nem szólhat bele a döntésekbe sem (róla bővebben keretes írásunkban).
Garancsi: futball és építőipar
A Mészároshoz hasonló, állami segítséggel anyagilag duzzasztott új gazdasági szereplők egyike lehet Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a Videoton FC többségi tulajdonosa, aki az előző ciklusban "a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti" tisztséget is betöltötte. Orbán bizalmasa 13,7 milliárd forintra becsült vagyonával 2014-ben - a Napi.hu gondozásában megjelenő - A 100 leggazdagabb című kiadvány 48. helyére került. Garancsi főként az építőiparban és ingatlanokban utazik, legutóbb tavaly szeptemberben szerzett többségi tulajdonrészt Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégében, a Ferencváros stadionját és a Sorsok Házát is kivitelező Market Építő Zrt.-ben. Az üzletember cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. mintegy négymilliárd forintért vásárolta meg a Market 51 százalékos részvénycsomagját - később kivásárolt egy másik kisebbségi tulajdonost, így a Garhartt minősített többségbe került. Az állami megrendeléseken felhizlalt, egymilliárd forintos jegyzett tőkéjű Market Építő Zrt. 2013-ban 38,6 milliárdos árbevételt hozott össze, mérleg szerinti eredménye pedig 613,7 millió forint volt. A Market Építő korábban az 51 százalékos tulajdonos Wing Zrt.-n keresztül Veres Tibor milliárdos vállalkozó többségi tulajdonában állt. Veres a Wallis Zrt. egyik alapítója nem épp jobboldali kapcsolatairól ismert, cége építette például a közmédia új Kunigunda utcai új székházát, amelyet a Fidesz még ellenzékben minden módon próbált megakadályozni. Ismert az is, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2000-05 decembere között a Wallis vezérigazgatójaként dolgozott.
Ezért is érdekes, hogy Garancsi egyik másik Wallis-alapítóval - de onnan már korábban kiszállt -, Nagy Györggyel együtt felbukkan a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-t (MET) tulajdonló offshore céghálóban, amelynek korábbi neve Mol Energiakereskedő volt. Mindezt az Átlátszó derítette ki. Tavaly áprilisban derült ki, hogy a MET-csoport tagja, a svájci bejegyzésű MET Power AG vette meg a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékát a francia GDF Sueztől.
De Garancsi nemcsak e cégein keresztül vált tényezővé. 2013-ban a takarékszövetkezeti rendszer gyökeres átformálását kezdte meg a kormány, a rendkívüli gyorsasággal elfogadott szabályozás pedig egy új egységbe, az Integrációs szervezetbe kényszerítette a szövetkezeteket - amit a szektor államosításként élte meg. Volt azonban néhány takarékszövetkezet, mely megúszta ezt: a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takarék, mely pont abban az időben nyújtotta be bankká alakulási kérelmét. A szabályozás alól ugyanis egyetlen kivételt tett a törvény: az a takarék, melynek folyamatban volt a bankká alakulás, továbbra is önállóan működhetett. Színesíti a képet, hogy Garancsi pénzintézete 2012 áprilisában 600 millió forintra emelte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét. A Népszabadság ebből arra következtetett, hogy Orbán csapata e hitelkeretből finanszírozta a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna építési költségeinek rá eső részét.
A miniszterelnök közeli barátja 2014 augusztusában többségi tulajdonrészt szerzett a NAV-hoz bekötött pénztárgépekhez szükséges SIM-chipeket forgalmazó Mobil Adat Kft.-ben is. Az online pénztárgépek bevezetése nagy hasznot jelentett a Mobil Adatnak, mivel csak az általuk forgalmazott SIM rendelkezett az előírásoknak megfelelő paraméterekkel. A nyilvános céginformációk szerint a Mobil Adat Kft. 2013-ban 89 millió forintnyi árbevételt könyvelhetett el, a 2014-es pénzügyi adatok viszont még nem ismertek.
Az Orbánnal való kapcsolata sem mai keletű. Garancsi Szinva 2001 Rt. nevű cége 2002 őszén megvásárolta az OTP-től a CD Hungary nevű, 2001 nyarán privatizált céget. A CD Hungary a hazai diplomáciai ingatlanokat kezelte, eladása az első Orbán-kormány legnagyobb magánosítása volt. A Szinva 2001-et az akkor az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet elnökeként is dolgozó Garancsi mellett Hernádi Zsolt Mol-elnök és Szigeti Zsolt, a CD Hungary vezetője hozta létre.
Duna Aszfalt, az ellen-Közgép
A poszt-Simicska éra másik nagy nyertese Mészáros Lőrinc, aki ma már a Mészáros és Mészáros Kft.-n kívül is elkezdte építeni érdekeltségeit. Lányának 27 éves barátja az a Pálffy Balázs, aki a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója. A Népszabadság írta meg, hogy Pállfy pont aznap került az igazgatói székbe, amikor a Duna Aszfalt tulajdonosként feltűnt a vállalatban. A HVG szerint Pálffynak kulcsszerepe lehet abban, hogy a Duna Aszfalt ma már Simicska Közgépének babérjaira tör, ugyanis az általa vezetett Körösaszfalt szerezte meg a nagy múltú Magyar Építő Zrt. minősített többségi tulajdonrészét. Az adásvétel érdekessége, hogy a vevőnek a cégnyilvántartás szerint 2006 óta nem volt semmiféle árbevétele, tehát az adatok alapján a Körösaszfalt inkább tűnt egy alvócégnek, mint jól menő vállalkozásnak. A Magyar Építő bekebelezése nem borítja fel az építőipari piac erőviszonyait, de a vállalatok erejének egyesítése mindkét fél hasznára válhat. A cég korábbi tulajdonosa, Tolnay Tibor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nem kényszerítették, saját akaratából adta el az Építőt – ugyanakkor a vételárat nem árulta el. A Magyar Építő más szálon is kapcsolódik Mészáros Lőrinchez: a cég vezérigazgatója várhatóan a temesvári műszaki egyetemen diplomázott Máté Nyiri Péter lehet, aki 2009 óta a Mészáros és Mészáros Kft. főmérnöke és műszaki vezetője.
A Tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az elmúlt években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is: Szíjj és üzlettársa 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára is. Bár Szíjj és Varga távol tartja magát a politikától, az MSZP kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápolnak. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot jelentett, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig. A 40 milliárdos tenderen az EMKS konzorciumot győzték le, melynek nem kisebb tagjai voltak, mint a Közgép, az EuroAszfalt, a Magyar Aszfalt és a Switelsky. A komoly útépítési múlttal rendelkező vállalatokkal szemben a Duna Aszfalt korábban soha nem épített autópályát. Szíjjék 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot adtak a munkálatokra, majd az eredményhirdetés után a kormány úgy döntött, hogy 9 milliárdos támogatást ad az építkezésekre. A vesztesek megtámadták a pályázatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de elutasították a panaszukat – derül ki az Index összeállításából.
Idén februárban, amikor az Orbán-Simicska háború kiéleződött, világossá vált, hogy a Duna Aszfaltot a Közgép riválisaként építik fel: először egy 3,3 milliárdos útfelújítási beruházást happoltak el a Közgép elől, majd egy a debreceni önkormányzat által kiírt, 2,1 milliárdos útépítési tendert nyertek meg – 700 millióval a becsült ár alatt. A 2012-ben több mint 1 milliárd forintos adózott eredménnyel büszkélkedő Duna Aszfalt társtulajdonosa Szíjj László jelenleg 19, főként építőiparral foglalkozó cégben is érdekelt. 2009-ben a Duna Aszfalt nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a vállalatot: a cég az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki.
Versenytárs
Az Átlátszó közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mintegy ötmilliárd forintot hitelezett a Duna Aszfaltnak 2011-ben. Az építőipari magáncégek közül csak az akkor még Orbánnal jóban levő Simicska cége, a Közgép kapott többet – nekik 34 milliárdos hitelkeretük volt a pénzintézetnél. Az Alcsúti Arborétumot több mint 200 millió forint állami-, és EU-támogatásból újították fel. Az Átlátszó kiderítette, hogy a munkálatok egy részét – a dísztó 70 millió értékű felújítását – a Duna Aszfalt versenytársak nélkül nyerte el. A csoport a jövőben még inkább egyeduralkodóvá válhat az építőiparban, mai állás szerint nem valószínű, hogy lesz olyan cég, ami felveheti velük a versenyt. | Új holdudvar Orbán körül | Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054390_uj-holdudvar-orban-korul | 2015-04-16 14:04:00 | true | null | null | Népszava |
T.A.;
Eco.com;brókerbotrány;Buda-Cash;Quaestor;Cívis Globál Brókerház;
2015-04-14 07:21:00
Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet
Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.
Befejezte a nyomozást a Debreceni Rendőr-kapitányság 2015. március 13-án a Cívis Globál Brókerház Zrt. piramisjáték-szerű csalása ügyében. A 2013 ősz óta folyó vizsgálat feltárta, hogy 546 sértettnek több mint kétmilliárd forintos kárt okozott a zavaros körülmények között működő cég. A jelek szerint csak Kis Sándor, az ebesi fociklub egykori bőkezű támogatója, a cég tulajdonosa ellen javasolnak vádemelést csalás miatt, a nagy jutalékokat szakító ügynökhálózat tagjai megússzák a dolgot - írta a 444.hu portál rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az egyik károsult információi szerint a terjedelmes paksamétát a rendőrség március közepén átküldte az ügyészségre. Lapunk érdeklődésére a Hajdú-Bihar megyei főügyészségen elmondták, a több ezer oldalas iratmennyiséget nem tudták még feldolgozni, így újabb 30 nappal meghosszabbították az eljárást.
Rövidebb is lehetett volna a rendőrségi tudósítás, de a károsultak listája is, ha a 2012-ben tetőző csalássorozat ügyében az akkori pénzügyi felügyelet hamarabb lép - derül ki az egyik kártérítési pert kezdeményező ügyfél kronologikus összefoglalójából. Az egyszerű csalásként is minősíthető illegális pénzgyűjtés "elhúzódásában" ugyanis tetten érhető az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mulasztása, vagy legalábbis késlekedése. Míg a Quaestor, a Buda-Cash és különösen a Hungária Értékpapír ügyében napok alatt letartóztatásokig jutott a felügyeleti intézkedések után a rendőrség, addig a CGB az első jelzések után még majdnem egy évig büntetlenül űzhette a gyanútlan emberek átverését - ezt már a pórul járt befektetők kártérítési ügyét felkaroló Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdasági főtanácsadója tette hozzá. Mint fogalmazott, nem tudni van-e politikai szála a történetnek, vagy csak a felügyelet „normális” tehetetlenségének vagyunk tanúi. Sajtóhírek szerint Kis Sándor előszeretettel hivatkozott "jó kapcsolataira".
A rendőrség 2012 októberében tájékoztatta a PSZÁF-ot, hogy nyomoz a CGB után jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúja miatt. Ők a CGB számlavezető bankjától értesültek, hogy a cég engedély nélkül gyűjt magánszemélyektől pénzt, ám azt nem fekteti be, hanem készpénzben felveszi a számláról. A nyomozók az információt továbbadták a felügyeletnek.
A PSZÁF válasza szerint "A Felügyelet illetékes szervezeti egysége piacmonitoring tevékenysége keretében hivatalból észlelte a Társaság tevékenységét, és jelenleg az esetlegesen engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenység tárgyában vizsgálja piacfelügyeleti eljárás megindításának lehetőségét."
A folytatódó rendőrségi nyomozás, házkutatás, iratlefoglalás és a PSZÁF vizsgálódásai mérsékelték ugyan a piramisjáték intenzitását, ám Kis Sándor kihallgatási jegyzőkönyveiből kiderült, 2013 őszéig folytatódott az illegális pénzügyi tevékenység. A cég "sikere" az agresszív pénzgyűjtési módszerének és annak köszönhető, hogy a piaci kamatoknál jóval többet ígért. Becsapta az ügyfeleket azzal is, hogy az CGB-nél elhelyezett pénzek az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) védelme alatt állnak. Erről szó sem volt, ráadásul, ha futamidő lejárta előtt akarta valaki kivenni az befektetését, azt csak tőkevesztéssel tehette.
Csak 2013 októberében gyorsultak fel az események, ekkor gyanúsították meg Kis Sándort, és vették zár alá a - csak nevében - brókercég kiterjedt céghálójának fellelhető vagyonát, majd ezután előzetes letartóztatásba is került Kis.
A Szász Károly vezette egykori PSZÁF gyakorlatilag nem intézkedett a Cívis Globál Brókerház csalássorozatában, holott 2012. októbere óta tudott a felügyeleti engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységről - panaszolják a károsultak. Pontosabban: egy PSZÁF-határozat született: kiadta a CGB engedélyét - biztosításközvetítésre. Ezt már a jegybankba olvasztott új pénzügyi felügyelet vonta vissza 2013 decemberében, és az engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenység miatt tetemes, 250 millió forintos büntetést is kirótt a CGB-re.
A károsultak szerint a PSZÁF-nek legkésőbb 2012 november végén a lakosság értesítésével egyidejűleg intézkednie kellett volna. A felügyelet felelősségének megállapítására három próbapert is indítottak, ezek közül az egyik időpontját már ki is tűzték, a Tatabányai Törvényszék előtt folyó perben az első tárgyalást április 30-án tartják.
Bodnár Zoltán szerint is súlyos mulasztás terheli az állami feladatot ellátó felügyeletet, ráadásul a CGB- és a többi napvilágra került brókerügy mind 2010 utáni esetek. A CGB-s csalás idején az Orbán-kormány által kinevezett Szász Károly vezette a PSZÁF-ot. Bár a Quaestor, vagy Buda-Cash történeteknél kisebb horderejű a CGB ügye, akkor is megengedhetetlen és megmagyarázhatatlan a felügyelet hanyagsága - tette hozzá Bodnár. | Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet | Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054160_brokerbotrany-perbe-hivjak-a-felugyeletet | 2015-04-14 14:32:00 | true | null | null | Népszava |
Hirdetések;Hortobágy;állami földbérlet-pályázat;földbérlet-botrány;
2015-03-10 06:23:00
Nem csitul a hortobágyi földbérlet-botrány
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérlet-pályázati szerződéseinek majd' a negyedét szabálytalanul kötötték meg - derült ki tegnap az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálat 428 ellenőrzött szerződésből 92-nél talált valamilyen szabálytalanságot.
A meghívás ellenére a nem jelent meg a képviselők előtt Fazekas Sándor, Lázár János, Gaál Szabolcs Barna (Kehi), illetve Nagy János (földalapkezelő). A földművelésügyi tárcát Nagy István államtitkár képviselte, aki azt állította, hogy múlt hét pénteken intézkedett a szaktárca vezetője, hogy 14 pályázat esetében bontson szerződést a HNP és a pályázati rendszert is módosították. Az államtitkár hozzátette, az új rendszer jól működik és annak jegyében írják ki az új pályázatokat.
Március 2-án hétfőn, az azonnali kérdésemre válaszolva azt jelentette ki a miniszterelnök, hogy a Kehi vizsgálat január 31-én lezárult, 14 pályázatot fel kell bontani, valamint azt is közölte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a vizsgálat alapján át is írta a pályázati rendszert. Csakhogy ez nem fedi a valóságot - mondta a Népszavának Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke. A tegnapi albizottsági ülésen kiderült ugyanis, hogy az FM még tavaly július végén, a Kehi vizsgálatot jóval megelőzve módosított a pályázati rendszeren. Arra is fény derült, hogy Orbán bejelentésével ellentétben még mindig nem zárult le a Kehi vizsgálat, mert akkor az FM-nek már meg kellett volna kapnia és a hivatal honlapjára is föl kellett volna tenni. Egyik sem történt meg - tette hozzá a képviselő.
Pedig lenne mit nyilvánosságra hozni. Például azt, hogy 31 olyan pályázó is nyert is volt, amelyek soha előtte állattartással nem foglalkoztak, kizárólag a hortobágyi legelők után járó uniós támogatások megszerzésére hozták létre a társaságokat.
A Kehi vizsgálati anyagaiba betekintve hosszú listát találtunk, amelyben azt taglalták, milyen változtatásokra lenne szükség. Ezért azt várjuk, hogy valóban zárják le a Kehi vizsgálatot, ezek alapján változtassák meg a pályázati rendszert és az összes pályázatot vizsgálják felül, ne csak a nemzeti parkiakat, hanem a 65 ezer hektárt érintő állami földbérlet-pályázatokat is - jegyezte meg Harangozó Gábor, aki jövő hétfőn ismét azonnali kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz a földbérlet pályázatok ügyében. | Nem csitul a hortobágyi földbérlet-botrány | A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földbérlet-pályázati szerződéseinek majd' a negyedét szabálytalanul kötötték meg - derült ki tegnap az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsági ülésén. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a vizsgálat 428 ellenőrzött szerződésből 92-nél talált valamilyen szabálytalanságot. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050674_nem-csitul-a-hortobagyi-foldberlet-botrany | 2015-03-10 14:52:00 | true | null | null | Népszava |
November 14-én este megjelent a Magyar Közlöny idei 186. számában a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.
Az Európai Bizottsággal karöltve
A kormány még júliusban terjesztette be a parlament elé – az Európai Bizottsággal egyeztetett módon – a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kívánt bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.
Kiegészítő pótmagánvádas eljárás
A november 15-én hatályba lépett 2022. évi XLI. törvény alapján
akinek az új szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson. Vagyis a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
Az új eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál, amelyet kiegészítő pótmagánvádas eljárásnak is nevezhetünk, emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében
az érintett személyek adatait védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva biztosítják a „megvádolható” személyek védelmét is, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.
Alkotmánybírósági kitérő
Miután az Országgyűlés október 3-án elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amelynek gyakorlatilag arra kellett válaszolnia, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.
Nos, az alkotmánybírák határozott igennel feleltek a kérdésre. Mint kifejtették, a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja.
Az Alkotmánybíróság pozitív döntése pedig azt jelentette, hogy az Országgyűlés elnöke ezt követően aláírhatta a törvényt, és megküldhette azt jóváhagyásra az államfőnek.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI) | Ezentúl bárki felléphet a közpénzek védelme érdekében | November 15-én hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, kiegészítő pótmagánváddal élhessen. Az Európai Bizottsággal is egyeztetett új szabályozásra már az Alkotmánybíróság is rábólintott. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/11/15/ezentul-barki-fellephet-a-kozpenzek-vedelme-erdekeben/ | 2022-11-15 14:31:00 | true | null | null | Index |
Pámer Dávid2022.10.26. 16:52 2022.10.26. 17:17Korrupciós bűncselekmények miatt emeltek vádat egy ismert ügyvéd ellen, aki annak idején több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseink szerint a KNYF többek között azt rója az ügyvéd terhére, hogy még ügyészként milliós kenőpénzeket fogadott el. Úgy tudjuk, a korábban kiemelt gazdasági bűnügyekben eljáró volt ügyész azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá.Korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy befolyásos ügyvéd ellen, aki még ügyészként csúszópénzért cserébe adott át információkat különböző eljárások érintettjeinek – értesült a Magyar Nemzet. A jogászt, aki korábban több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként, még tavasszal vették őrizetbe, majd tartóztatták le. Információink szerint a – jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló – ügyvéd azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá.Az ügy érdekessége, hogy az ügyvéd, aki ellen vádat emeltek, ügyészként éppen a hivatalos személyek által elkövetett korrupciós bűncselekmények és nagy gazdasági bűnügyekkel összefüggésben nyomozott. Fő szakterülete volt a vesztegetés, befolyással üzérkedés és a költségvetési csalás is.Ügyészként például ő is eljárt a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekménnyel vádolt Simonka György volt fideszes képviselő és társai ellen indult nyomozásban, igaz, arra nem merült fel adat, hogy abban az ügyben is információkat szivárogtatott volna. Úgy tudjuk, a volt ügyésszel szemben az viszont felmerült, hogy ügyvédként azzal házalt, hogy korábbi kapcsolatai segítségével, pénzért cserébe információkhoz tud jutni az ügyészségen. Pikáns, hogy az ügyvéd a nyilvános bemutatkozó szövegében is megemlítette, hogy jó kapcsolatokat ápol bírákkal és ügyészekkel. Az jogász a vád szerint az elmúlt években több mint hatvanmillió forint korrupciós pénzhez juthatott hozzá.Vádat emeltek a végrehajtók ügyébenSchadl György teljes körű beismerés esetén tíz évre számíthat.Az ügyben korábban már többször válaszolt megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség, a nemrég történt vádemelés kapcsán pedig az alábbi tájékoztatást adták a Magyar Nemzetnek, amit változtatás nélkül közlünk:a Központi Nyomozó Főügyészség 2022. szeptember 9-én vádat emelt egy volt ügyész és három társa ellen több rendbeli minősített hivatali vesztegetés elfogadása, minősített befolyással üzérkedés, valamint hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. A vádirat lényege szerint a 2011 és 2019 között a KNyF-en szolgálatot teljesítő vádlott 2016 márciusa és 2020 márciusa között egy ügyvédjelöltként dolgozó személy közreműködésével korrupciós kapcsolatban állt két vállalkozóval, akiknek a kérésére és részére az ügyészi beosztásából fakadóan, a rendelkezésére álló hatósági informatikai rendszerekből – rendszeres haszonszerzés céljából – jogellenesen lekérdezéseket hajtott végre, büntetőeljárásokkal kapcsolatos adatokat szerzett meg, és valótlanul arra hivatkozott, hogy hivatalos személyeket veszteget és ügyészségi vezetőknél, illetve beosztott ügyészeknél érvényesíti befolyását. A vádlott 2016. február 22-e és 2017. június 28-a között ügyészként részt vett a Központi Nyomozó Főügyészségen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Simonka György volt országgyűlési képviselő és társai ellen indult bűnügy nyomozásában. A vádlott ebben az időszakban végzett lekérdezések jogellenességének leplezése céljából a lekérdezések jogalapjaként rendszeresen ezen bűnügy ügyszámát tüntette fel a nyilvántartásban, ugyanakkor az általa vesztegetési pénzért lekérdezett személyek és cégek ezen ügyben nem merültek fel, bűnüggyel semmilyen személyi és tárgyi összefüggésben nem álltak, lekérdezésük a bűnügyben nem volt indokolt. A vádlott a korrupciós bűncselekmények elkövetése révén legalább 63.500.000 forint jogtalan előnyt szerzett. Vádiratában az ügyészség a vádlottal szemben beismerés esetére 8 év szabadságvesztésre, 9.000.000 forint pénzbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, valamint a beismeréstől függetlenül végleges hatályú jogászi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra és az átvett jogtalan előnynek megfelelő összegű vagyonelkobzásra tett indítványt. | Korrupcióval vádolnak egy befolyásos ügyvédet, aki még ügyészként vehetett át milliós kenőpénzeket | Korrupciós bűncselekmények miatt emeltek vádat egy ismert ügyvéd ellen, aki annak idején több ügyészségen, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) dolgozott nyomozó ügyészként – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseink szerint a KNYF többek között azt rója az ügyvéd terhére, hogy még ügyészként milliós kenőpénzeket fogadott el. Úgy tudjuk, a korábban kiemelt gazdasági bűnügyekben eljáró volt ügyész azért került célkeresztbe, mert egy országosan ismert büntetőügy egyik érintettje – alkukötés reményében – terhelő vallomást tett rá. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/10/korrupcioval-vadolnak-egy-befolyasos-ugyvedet-aki-meg-ugyeszkent-vehetett-at-millios-kenopenzeket?fbclid=IwAR20Q5rpYLWsBR_2XpB0sJP4yo6aUMni31g5zszq8RvZKAQOs-f6v | 2022-10-26 15:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
közvilágítás;Orbán Ráhel;Tiborcz István;Elios Innovatív Zrt.;
2015-03-21 06:01:00
Tiborcz István, az örök nyertes
Idei legnagyobb állami megrendelését kapta az Elios Innovatív Zrt. csütörtökön. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti Szolnokon is a közvilágítást – közölte Fejér Andor alpolgármester. Az 1,16 milliárdos beruházás keretein belül ötezer lámpatestet cserélnek le energiatakarékos, LED-es modellekre. Ugyan még csak bő három hónap sem telt el az évből, de Tiborcz cége – a Közbeszerzési Értesítő szerint – már csaknem négymilliárd forintnyi beruházást nyert el különböző, javarészt városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt uniós tendereken.
Tiborcz István nevét csak 2013-ban ismerhette meg a közvélemény, amikor feleségül vette a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt. A lagzit a Tiborcz család birtokán tartották Csabdiban, itt történt az elhíresült telefonlopási ügy. A Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatta az esküvői személyzetet, és DNS mintákat is vettek, de a bizalmas információkat tartalmazó mobil nem került elő. Orbán Viktor egy akkori interjúban elmondta: már öt évvel korábban megismerkedett a fiatalemberrel, a Tiborcz családot pedig még régebb óta ismeri.
Hogy megértsük, hogyan vált a hat éve még csupán 8,4 milliós árbevételt termelő vállalkozás napjainkra Magyarország zöldenergia-iparának egyik piacvezető tagjává, 2009-ig kell vissza mennünk az időben. 2009 tavaszán Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint négy kft.-t alapított (ES Water, ES Gas, ES Light, ES Audit), majd az év őszén ezek beolvadtak az ES Holding Zrt.-be – amely az Elios jogelődje –, a két férfi pedig fele-fele részben birtokolta a részvényeket. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai cége részesedést vásárolt a holdingból, és a vállalat E-OS Innovatív Zrt.-ként üzemelt tovább.
Az első nagyobb megrendelés 2010 márciusában érkezett az akkor még Lázár János vezette Hódmezővásárhelyről, ahol 567 millióért korszerűsítették a közvilágítást. A város által kiírt tenderen két, régóta közvilágítással foglalkozó cég mellett akkor még ES Holding néven indultak és nyertek. Vélhetően e megrendelésnek köszönhetően a cég a 2009-es évi 8,4 milliós bevétele után 2010-ben 686 millió forint bevételt könyvelhetett el. 2011-ben már hárommilliárd fölötti árbevételt jegyez a cégnyilvántartás. Ilyen mértékű – mintegy háromszázhatvanszoros – növekedéssel Orbán vejének cégén kívül csak a Mészáros és Mészáros Kft. büszkélkedhet. Ez a látványos gyarapodás egyértelműen a közbeszerzési piacnak köszönhető: a cég 2011-ben 12 tendert nyert, összesen másfél milliárd forint értékben.
Több LED-es lámpákat gyártó és forgalmazó cég 2011-12-ben közgyűléseken lobbizott azért, hogy termékeikkel korszerűsítsék a települések közvilágításait – derült ki a Direkt36 cikkéből. A lobbisták elérték céljukat, 2012 októberében Szíjjártó Péter akkori miniszterelnökségi államtitkár bejelentette: uniós forrásból ötmilliárd forintot ad a kormány az önkormányzatoknak, hogy energiatakarékos LED-lámpákra cseréljék közvilágításukat. Ezt később 8,8 milliárdra emelték, 33 önkormányzatnak jutott a pénzből. A Direkt36 szerint az idén márciusig lezárult, 5,7 milliárd értékű közbeszerzési pályázatokból 4,1 milliárd forintnyit az Elios és jogelődei nyertek el. Ezek java részét verseny nélkül, az önkormányzatok által becsült árnál pár tízezer forinttal olcsóbb ajánlattal kapták meg. Pedig a törvény szerint az ilyen nagy értékű munkálatoknál kötelező olyan közbeszerzési pályázatot kiírni, amelyen bárki elindulhat, így a megrendelő több ajánlatból tudja kiválasztani a számára legjobbat.
A közbeszerzési dokumentumok alaposabb vizsgálata után megérthetjük, miért nem akadt versenytársa az Eliosnak: 2013 decemberében Kecskemét írt ki pályázatot a közvilágítás korszerűsítésére, a munkálatok összköltségét 704 millióra becsülték, ezért a pályázaton az összeghez mért referenciákat követeltek meg. Csak olyan cég indulhatott, amely az előző öt évben már végzett két hasonló jellegű fejlesztést, legalább 630 millió forint értékben – ezek közül az egyiknek legalább 450 milliósnak kellett lennie, és az összegért legalább 4500 LED lámpát kellett felszerelni. Bár további követelmények is voltak, de már a felsoroltak eldöntötték a pályázat kimenetelét, ugyanis a kérdéses időszakban Magyarországon egyedül a hódmezővásárhelyi beruházás értéke haladta meg a kívánt összeget – ezt pedig az Elios nyerte. Tiborczékon kívül legfeljebb olyan cégek jelentkezhettek volna, amelyek külföldön végeztek hasonló munkát. Mivel ilyen vállalat nem jelentkezett, az Elios egyedüli indulóként nyert Kecskeméten. | Tiborcz István, az örök nyertes | Idei legnagyobb állami megrendelését kapta az Elios Innovatív Zrt. csütörtökön. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti Szolnokon is a közvilágítást – közölte Fejér Andor alpolgármester. Az 1,16 milliárdos beruházás keretein belül ötezer lámpatestet cserélnek le energiatakarékos, LED-es modellekre. Ugyan még csak bő három hónap sem telt el az évből, de Tiborcz cége – a Közbeszerzési Értesítő szerint – már csaknem négymilliárd forintnyi beruházást nyert el különböző, javarészt városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt uniós tendereken. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051817_tiborcz-istvan-az-orok-nyertes | 2015-03-21 15:07:00 | true | null | null | Népszava |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
Felcsút;Mészáros Lőrinc;
2015-04-13 07:00:00
Mészáros Lőrinc, a felcsúti barát
Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió.
Még az sincs kizárva, hogy Mészáros Lőrinc profitál az M4-es autópálya építési munkálatainak leállításából. A kormány az Európai Bizottság kartellgyanújára hivatkozva döntött, bár az EB illetékese cáfolta, hogy folyt volna vizsgálat az ügyben. Egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint a kormány ürügyül próbálta felhasználni az állítólagos gyanút, hogy kiiktassák a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépet a beruházásból. Ha azonban az építkezés esetleg újra megindulhat, az új kivitelező akár Mészáros Lőrinc vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. is lehet, hiszen az utóbbi hónapokban berobbant az építőiparba.
Nem ez az első eset, hogy Orbán Viktor felcsúti barátja bekerül a hírekbe. Nemrég még az Indexnek nyilatkozó Lázár János is beszélt róla, bár nem éppen kedvező hangsúllyal. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis azt fejtegette, hogy mindenkinek el kell tudnia számolnia vagyonával. Az újságírók felvetésére, hogy Mészáros Lőrinc az elmúlt három évben bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, illetve „kifelejtett” egymilliárd forintot és egy orosz céget a bevallásából, Lázár megerősítette: nem turkál senki zsebében, de akinek pénze van, annak el kell tudni számolnia azzal. Erre reagálva a felcsúti polgármester közleményt juttatott el az MTI-hez, s leszögezte, hogy minden vagyonnyilatkozatában feltüntetett adat a valóságot tükrözi. „A tulajdonomban vagy érdekkörömben működő gazdasági társaságok vagy társadalmi szervezetek a hatályos magyar törvényeknek megfelelően jöttek létre, azok szerint működnek és adóznak” – írta.
Mint korábban kiderült, Mészáros eltitkolta, hogy Oroszországban közös céget alapított a kétes ügyekbe keveredett volt moszkvai lobbistával, Kiss Szilárddal. Az Index újságírói megkeresték Mészárost és megkérdezték tőle, miért nem jelenik meg az orosz cég a vagyonnyilatkozatában. A felcsúti polgármester először azt mondta, hogy nincs Kissel közös orosz cége, de elismerte: ismeri az egykori agrárdiplomatát. Amikor a portál munkatársai jelezték, hogy az orosz cégnyilvántartás szerint márpedig létezik a cég, és a tulajdonosok listáján Mészáros neve is megtalálható, a vállalkozó azt állította: nem tudta, hogy Kiss is tulajdonos a cégben. Magyarázata szerint csak 2013-ban volt érdekelt a vállalatban, de már kiszállt, mivel nem indult be az orosz üzlet. Arra a kérdésre, hogy akkor a nyilvántartás szerint mégis miért szerepel 2015 márciusában is tulajdonostársként, nem tudott érdemben válaszolni. Csak annyit mondott: „Oroszországban sok minden előfordulhat”. (A jelek szerint Magyarországon is.) Mészáros hozzátette, amikor benne volt a cégben, akkor még csak egy Ljugyisjeva Karina Alexandrovna nevű orosz nő volt az üzlettársa, később neki adta el részesedését. „Fogalmam sincs ki ajánlotta Szilárdot!” – válaszolta arra a kérdésre, hogy honnan ismeri Kisst. A felcsúti polgármester szerint a lobbista azt ígérte neki, elintézi, hogy a cég magyar szalonnával kereskedjen Oroszországban, de ebből nem lett semmi. Az Orosz Magnit diszkontlánc értékesítette volna a szalonnát, de ezt az orosz embargó meghiúsította.
Orbán Viktor bizalmasa először 2013-ban került fel a 150 leggazdagabb magyar listájára, akkor a 88. helyet foglalta el. A gázszerelőből lett nagybirtokos vállalkozó építőiparral, sportmenedzsmenttel és mezőgazdasággal foglalkozó cégei jól profitáltak, Mészáros ekkor 6,9 milliárdos vagyonnal rendelkezett. Birodalma „zászlóshajója” a Mészáros & Mészáros Kft. 2011-ben 157 százalékkal, majd 2012-ben és 2013-ban is egyaránt 110 százalékkal növelte árbevételét az előző évihez képest. Ez azt jelenti, hogy a cég 2010 és 2013 között a 11-szeresére növelte éves bevételét: 850 millióról 9,7 milliárdra, de Mészáros osztalékbevételei még ennél is gyorsabban nőttek. A 2014-es vagyonbevallásából kiderült, hogy 2014-ben 94-szer több osztalékot vehetett fel, mint 2011-ben. A cég 2011-ben indult először közbeszerzéseken, és más vállalatokkal közösen 2014 nyaráig bezárólag nyolcat nyert meg, összesen 43 milliárd forint értékben – írja az Átlátszó. A csatornázási munkáknál többnyire a Békés-Drén Kft. és a Duna Aszfalt, a hulladék rekultivációs tendereken viszont a Közgép és a Strabag volt a partnere. Az idén januárban egyedüli indulóként, „ár nélkül” nyertek el egy állami tendert. A szakértők által kifogásolt pályázati kiírás különböző alföldi gátak megerősítésére szólt, és teljes mértékben az unió fizette. A 444.hu észrevette, hogy a követelményeket valószínűsíthetően a BM néven pályázó konzorciumra szabták. Ennek két tagja volt: a Mészáros & Mészáros, és a Béres Drén, amely tapasztalt a vízügyi és környezetvédelmi építkezések terén – a cég 2010 óta hol a Közgéppel, hol a Mészárosékkal társulva nyert el sokmilliárdos közbeszerzéseket. A portál szerint mind a Közgépre, mind Mészárosékra is jellemző az, hogy konzorciumba kényszerítik az adott területen sikeres vetélytársaikat, mert így mindenképpen megnyerhetik a beruházásokat. Az alföldi gát-tenderre csak olyan cég pályázhatott, amely az elmúlt öt évben épített már legalább ötvenezer négyzetméternyi önszilárduló résfalat, ennek a feltételnek csak a Békés Drén felelt meg az országban. Emellett a pályázóknak energiairányítási tanúsítvánnyal is kellett rendelkezniük – ez egy klímavédelmi és energiatakarékossági rendszert takar. A tanúsítvány földmunkákat végző cégek számára nem fontos, viszont a Békés Drén rendelkezett ilyennel. A kiírás azért is volt érdekes, mert nem szerepelt benne a beruházás becsült költségkerete, így ha csak egy pályázó felel meg a feltételeknek, akkor a pályázat második szakasza, az árverseny elmarad, és a győztes mondhatja meg, mennyiért végzi el a munkálatokat. A szakértők szerint lehetetlen a tender szerinti határidőre – szeptember 30. – végezni az engedélyeztetéssel és az építkezéssel, mivel május és június két tipikusan árvizes hónap, ilyenkor pedig nem lehet építkezni. A 444 szerint az lehet a sietség oka, hogy a kormánynak 2015 decemberéig kell elszámolnia a 2007 óta felvett EU-s pénzekkel. 2014 áprilisában a főváros 27 milliárd forint értékben kötött szerződéseket szennyvízcsatornák építésére – írja a Világgazdaság. A tenderek több mint harmadát, mintegy 9,5 milliárd forintot a Mészáros és Mészáros konzorciuma nyerte. | Mészáros Lőrinc, a felcsúti barát | Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054025_meszaros-lorinc-a-felcsuti-barat | 2015-04-13 15:18:00 | true | null | null | Népszava |
Minden jel szerint köztársasági elnöki kegyelemben részesülhetett Veres Margit volt balmazújvárosi polgármester, akit 2018-ban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság vesztegetés elfogadása miatt, ám azóta sem vonult börtönbe – értesült a 24.hu.
Információink szerint a volt városvezető egyike annak a hat szerencsésnek, akiknek Áder János államfői hivatali idejének utolsó hónapjaiban kegyelmet adott. A hvg.hu korábbi közérdekű adatigényléséből derült ki, hogy mielőtt Novák Katalin átvette az elnöki hivatalt, Áder elé 173 kegyelmi kérvény került, amiből 167-et elutasított, hat embernek viszont megkegyelmezett.
Az biztosan állítható, hogy Veres Margit kegyelmi kérvényét elbírálták, mert Novák Katalin államfői hivatala a napokban arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a köztársasági elnök előtt nincs olyan függő kegyelmi ügy, ami hivatalba lépését megelőzően érkezett volna. Márpedig a volt polgármester már évekkel ezelőtt benyújtotta kérvényét, magyarán, azt már biztosan el kellett bírálni. Ugyan a kegyelmi kérvény önmagában nem lett volna halasztó hatályú – tehát Veres Margitnak börtönbe kellett volna vonulnia –, de az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára, az azóta szintén vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál a büntetése elhalasztásáról határozott.
A Köztársasági Elnöki Hivatal a személyes adatok védelmére tekintettel azt nem árulta el, hogy Veres valóban kegyelmet kapott-e. Kerestük Áder Jánost is az általa létrehozott Kék Bolygó Alapítványon keresztül, ám nem válaszolt kérdéseinkre.
A kegyelmi kérvény elbírálásáról azt a bíróságot is értesíteni kell, ahol korábban megkezdődött a büntetőügy, ezért a Debreceni Törvényszéknél is érdeklődünk a volt városvezető ügyében. A bíróság azt közölte: „a folyamatban lévő kegyelmi ügyekről, illetve a meghozott kegyelmi döntésekről a kézbesítés szabályaira, valamint a személyes adatok védelmére figyelemmel nem adható tájékoztatás.”
Természetesen kerestük Veres Margitot is nyilvános telefonszámán, ám nem tudtuk utolérni, ügyvédje viszont nyilatkozott lapunknak. Rácsai Lajos elmondta, beszélt ügyfelével, ám nem kapott felhatalmazást arra, hogy bármilyen részletet közöljön. Az ügyvéd ugyanakkor azt elismerte, hogy a volt balmazújvárosi polgármester szabadlábon van.
Él, dolgozik, mozog
– fogalmazott, hozzátette azonban, hogy Veres a közszereplést befejezte, ezért nem is kíván semmilyen formában megnyilvánulni. Értesülésünket, miszerint Veres Margit kegyelmet kapott, az ügyvéd nem cáfolta.
Az, hogy továbbra is szabadlábon van a volt polgármester, azért fontos körülmény, mert ha elutasították volna kérvényét, könnyen lehet, hogy már börtönbe kellene lennie, hiszen Áder János május 9-én töltötte utolsó hivatali napját. Elutasítás esetén csaknem öt hónap alatt Veres feltehetően már megkapta volna a behívóját a börtönbüntetés megkezdésére.
Mindezeken felül még egy kulcsfontosságú körülmény árulkodik arról, hogy Veres Margit kegyelmet kapott Áder Jánostól. A volt polgármester korábban perújítási kérelmet nyújtott be a bíróságra, hogy igazát bizonyítsa. Kérelme alapján idén január elejétől büntetőeljárás volt folyamatban a Debreceni Ítélőtáblán, azonban a bíróság kérdésünkre azt közölte, hogy
Veres Margit ügyvédje a perújítási kérelmét június 2-án visszavonta.
Azaz kevesebb mint egy hónappal Áder János utolsó hivatali napját követően Veres már nem akart küzdeni az igazáért. Márpedig, ha a kegyelmi kérvényét elutasították volna, és börtönbe kellene mennie öt évre, aligha volna logikus lépés a perújítási kérelmet visszavonni. | Titokban kaphatott kegyelmet az öt év börtönre ítélt volt balmazújvárosi polgármester | Veres Margitot 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, ám szabadlábon várhatta ki, hogy az államfő döntsön a sorsáról. Minden jel szerint Áder János – mandátumának lejárta előtt – kegyelmet adott neki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/10/06/veres-margit-volt-balmazujvarosi-polgarmester-titok-kegyelem-borton-itelet-ader-janos-koztarsasgi-elnok-novak-katalin/ | 2022-10-06 15:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány szerdai ülésén döntött úgy, hogy újabb 400 millióval támogatja meg Tállai András belügyi államtitkár klubelnök mezőkövesdi focicsapatát – írja a Boon.hu. A klub korábban már kapott 400 millió forintot, ezzel együtt tehát majdnem eléri az 1 milliárd forintot az állami támogatás.
A most kapott 400 millió forintot a mezőkövesdi stadion megkezdett építésének a befejezésére (a klubház melletti, a pálya hosszanti oldalán található lelátó építésére) kell fordítani.
A csapat nemcsak innen kap állami pénz. Év elején az egyesület 71 millió, a klub kft.-je pedig további 117 millió támogatáshoz jutott a társasági adókedvezmény rendszerből. | Újabb 400 milliót kap az államtitkár focicsapata | Tállai András csapata így már majdnem 1 milliárd forint közpénzt kap. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/29/ujabb-400-milliot-kap-az-allamtitkar-focicsapata/ | 2013-11-29 15:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Szabó Rebeka, az Együtt-PM pártszövetség független országgyűlési képviselője pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez azzal kapcsolatban, hogy 2014 májusa után nem működhet trafik benzinkutak és bevásárlóközpontok területén. Állítása szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségében tizenkilenc ilyen trafik van.
Közleményében azt írta, a kormány korábban olyan szerződéseket kötött a vállalkozókkal, amelyek kimondják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetniük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszűnése nem a trafikos kihágásának következménye. “Ennek értelmében Mészáros Lőrinc és köre többmilliós kártérítéssel gazdagodik és nemcsak a trafiknyitások, hanem a trafikok bezárásának is egyik fő nyertese lesz” – írta Szabó Rebeka.
Erre a közleményre úgy reagált Felcsút polgármestere, hogy egyetlen trafikja sincs. | Felcsút polgármestere tagadja, hogy trafikja lenne | Egyetlenegy trafikom sincs - reagált Mészáros Lőrinc, Felcsút fideszes polgármestere az Együtt-PM pénteki közleményére. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/29/felcsut-polgarmestere-tagadja-hogy-trafikja-lenne/ | 2013-11-29 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Varju László, a DK pártigazgatója szombaton az MTI-nek azt mondta, a több ezer milliárdos áfacsalási ügy “az elmúlt 20 év legnagyobb botránya”, amellyel foglalkozni kell. Az esetleges vizsgálatot lefolytatni jogosult szervek – így az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a bíróság – vezetői ugyanakkor mind volt fideszes vagy Fideszhez köthető személyek, miközben a nagyobbik kormánypárt több mint egy éve tud az adócsalásokról. A DK szerint kétséges a magyarországi vizsgálatok hitelessége, így az Európai Unióhoz fordul: a jövő héten Olli Rehnnél, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, az Európai Számvevőszéknél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is az áfacsalások kivizsgálását kezdeményezi.
Közben kiderült, hogy a NAV-ot megvádoló volt NAV-dolgozó a közéletben képzeli el a jövőjét. Horváth András (a fotón) a Népszabadságnak azt mondta: a nyilvánosságtól remél védelmet. Az interjúban úgy fogalmazott: “Mindenki azt mondja, hogy el fognak felejteni. De ha ez így lesz, akkor nekem is végem. Sokan várnak arra, hogy ez elfelejtődjék, és vissza tudjanak csapni.” A nyugdíj még messze van, de még nem tudja, mihez kezd. A közigazgatásban nem tud dolgozni, pedig igazgatásszervező a szakmája, Államigazgatási Főiskolát végzett. Az adószakmába se mehet, hiszen az adótanácsadóknak épp azok a cégek az ügyfelei, amelyekkel neki problémája van. Benne van a pakliban, a politikai pálya, de nem azért állt ki, hogy politikus legyen. Neki csak az jelent védelmet, ha megmarad közszereplőnek. | Brüsszelhez fordulnak a VIP-adócsalás miatt | Az Európai Unióhoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK) a NAV-ügyben. Az ellenzéki párt szerint idehaza nem biztosított a független vizsgálat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/30/brusszelhez-fordulnak-a-vip-adocsalas-miatt/ | 2013-03-30 15:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Princz Gábort, a Postabank volt elnökét szerdán a a Budai Hengermalom Rt.-nek a 90-es évek közepén folyósított mintegy 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban hallgatta volna ki a rendőrség. A volt bankár azonban családi okokra hivatkozva nem jelent meg az idézésre. Levelét ügyvédje, Nehéz-Posony István vitte el, a nyomozó hatóság azt tudomásul vette - tudta meg az [origo] a védőügyvédtől. Princz meghallgatását március 17-re halasztották.
Princz Gábor ugyanakkor kedden elment a rendőrségre, és szintén az említett családi okokra hivatkozva kérte, hogy már akkor betekinthessen a nyomozati iratokba. Az iratismertetést eredetileg csütörtökön kezdték volna el. Az ügyvéd szerint heteket vesz igénybe, mire a dokumentumok végére jutnak. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy mikor folytatódhat az iratbetekintés, a rendőrség később ad időpontot.
Nehéz-Posony elmondta, hogy szerdán a Postabank-ügyben tanúként meghallgatták a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Járai Zsigmondot. "Járai Zsigmond korrekt vallomást tett" - mondta az ügyvéd. Hozzátette: Járai elismerte, hogy a Postabank növekedési stratégiai elképzelése hibás lehetett. Szerinte a bank nagyobb mértékben növekedett, mint az a tőkéje megengedte volna, és ezért később kockázatos ügyletekbe kényszerült, amik balul ütöttek ki. Ám Járai úgy vélte, ez még önmagában nem volt bűncselekmény - nyilatkozta az [origo]-nak Princz védője.
Kedden kihallgatták az egyik volt könyvvizsgálót is, aki a korábbi vallomását ismételte meg.
Nehéz-Posony István szerint az, hogy az ügyészség újabb tanúk kihallgatására utasította a rendőrséget, azt mutatja, hogy az ügyészség új koncepcióval állt elő. Az ügyvéd azt gyanítja, hogy az ügyészség esetleg súlyosabb vádat próbál védence ellen találni.
Princz és társai ellen gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése alapos gyanúja miatt indult nyomozás 1998-ban. A feljelentést az Orbán-kormány tette, a banknál észlelt 150 milliárdos vagyonvesztés nyomán. A törvény szerint ez a bűncselekmény legfeljebb két év szabadságsértéssel sújtható. | Princz nem ment el a kihallgatásra | Princz Gábor, a Postabank volt elnöke családi okokra hivatkozva nem jelent meg a rendőrségi idézésre. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a rendőrségnek a szerdai meghallgatásán azt mondta: bár a növékedési stratégiáról szóló elképzelése elhibázott volt a Postabanknak, ez még önmagában nem bűncselekmény. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030305kihallgattak.html | 2003-03-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Miután a Fidesz nem indította újra az áprilisi 3-ai választáson a korrupció miatt vád alá helyezett Simonka György volt Békés megyei országgyűlési képviselőt, a korábbi politikus ismét munkába állt – derült ki az Opten céginformációs adatbázisából.
Simonka a mezőgazdasággal foglalkozó, Bodzási Termelő és Szolgáltató Start Szociális Szövetkezet irányítását vette át május végén igazgató elnökként. A veszteséges és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásával terhelt szövetkezet eddig nem volt ismert a nyilvánosság előtt, legalábbis nem szerepel a politikus és 32 társa elleni vádemelésben érintett társaságok közt. A szövetkezetről szólva Simonka azt közölte lapunkkal, hogy növénytermesztéssel és támogatásokkal kapcsolatban adnak tanácsokat. Kérdésünkre, hogy európai uniós támogatásokhoz adnak-e tanácsot, azt felelte:
Nem, abban nem vagyunk otthon.
A támogatások lehívására vonatkozó tanácsadás azért is figyelemre méltó, mert az országgyűlési képviselőt és társait az európai uniós és hazai költségvetést megkárosító 1,4 milliárd forintos költségvetési csalással vádolják.
A volt politikus által átvett szövetkezet telephelye ráadásul egy olyan ingatlanra van bejegyezve, ami a Simonkáék elleni vádak fókuszában álló, mára felszámolt és megszüntetett Magyar Termés Tész Kft. tulajdona volt. Az utóbbi cégnek ez a medgyesbodzási külterületi telephelye volt az egyetlen olyan vagyona, amit a felszámolási eljárás során nem sikerült értékesíteni. Mint azt megírtuk, a többi vagyont – elsősorban földeket – szinte kivétel nélkül a Simonka ismerőseihez és rokonaihoz köthető társaságok vásárolták fel az eredetileg becsült értéküknél jóval olcsóbban.
A 24.hu most azt is kiderítette, hogy a szóban forgó, 300 millió forintra becsült medgyesbodzási telephely – ami egykor Simonka György tulajdona volt – a Magyar Termés Tész Kft. felszámolása után ugyancsak a volt országgyűlési képviselő rokonai és vádlott-társai érdekeltségében álló céghez került.
A területen azonban osztozkodniuk kell a magyar állammal, amely kisebbségi tulajdonos lett. Ez azért alakult így, mivel a felszámolás során nem sikerült értékesíteni az ingatlant, így a cég megmaradt vagyona úgynevezett vagyonfelosztás útján kerül a hitelezők – köztük az állam – tulajdonába.
Ugyanakkor fontos tényező, hogy a terület főtulajdonosa egy olyan cég lett, amelyik nem volt hitelezője a Magyar Termés Tész Kft.-nek. Mint megtudtuk, a Simonka-ismerősök érdekeltségében álló AKM Invest Vagyonkezelő Zrt. a különböző hitelező bankok követeléseit vásárolta fel. Az UniCredit Bank például már 2016-ban értékesítette a követelését, ami csaknem 280 millió forintra rúgott. Bár a bank kérdésünkre nem árult el részleteket, a követelésvásárlási piacot ismerő forrásaink szerint ezeket a követeléseket töredékáron adják-veszik. A cég felszámolójától azt is megtudtuk, hogy az MKB Bank is eladta követelését, ami 90 millió forintról szólt, ám a hitelintézetet hiába kerestük, nem válaszoltak kérdéseinkre.
Feltehetően ezeket a követeléseket vásárolta fel a volt fideszes politikus ismerőseinek érdekeltsége. Biztosat azért nem lehet tudni, mert sem a felszámoló, sem a magyar állam érintett szervei, sem az ügyben hivatalosan eljáró Gyulai Törvényszék Cégbírósága nem közölt részleteket. Az utóbbi megkeresésünkre azt írta: „Az eljárásban résztvevő személyek ismerhetik meg engedély nélkül vagy külön engedéllyel az ügyiratokat. Az eljárásban részt nem vevő személyek számára felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez minősített jogi érdeke fűződik. Erre tekintettel nincs jogi lehetőség a sajtó képviselői részére a megkeresésben kért ügyiratok megtekintésére és megküldésére.”
Barátok, rokonok, vádlott-társak
A 15 ezer négyzetméteres medgyesbodzási telephelyet több mint kétharmad részben megszerző AKM Invest Vagyonkezelő Zrt. a legutóbbi, májusban készült pénzügyi beszámolója szerint négy gazdasági társaság érdekeltsége. Ezek tulajdonosai közt van:
Simonka Zsófia, Simonka György testvére.
Tóth Renáta, Simonka György unokahúga, egyben a volt politikus és társai elleni büntetőper hatodrendű vádlottja.
Tóth Zsolt, Simonka György unokaöccse, aki 19 éves kora óta több dohányboltot működtet a megyében.
G. Pálné, a volt politikus és társai elleni büntetőper hetedrendű vádlottja.
G-B. Renáta, a nyolcadrendű vádlott,
valamint Baráth Richárd, Simonka bizalmasa, üzletfele, pusztaottlakai önkormányzati képviselő.
A 240 millió forint jegyzett tőkével rendelkező vagyonkezelő cég vezérigazgatója Tóth Renáta, akinek költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a Simonka és 32 társa elleni büntetőperben.
Uniós pénzekkel megszórt terület
A szóban forgó medgyesbodzási telephely a Simonkáék ellen zajló – bírócsere miatt hamarosan elölről kezdődő – büntetőper vádiratában is többször szerepel. A volt politikus és társai a területen számos beruházást hajtottak végre, amivel az ügyészség szerint súlyosan megkárosították az európai uniós és a hazai költségvetést.
A vádiratban szerepel, hogy Simonka György – akit az ügyészség a bűnszervezet irányítójának tart – rábírta a beruházásban résztvevő szereplőket, hogy bűncselekményeket kövessenek el, a beruházások megvalósítási értékét valótlanul tanúsító szerződéseket, számlákat, okiratokat készítsenek el. Az ügyészség szerint Simonkáék úgy árazták túl a beruházásokat, hogy azokat a kivitelező cég az elnyert összeg 55 százalékából képes legyen megvalósítani, a fennmaradó 45 százalékot pedig Simonkának kellett visszajuttatni készpénzben.
A medgyesbodzási telephelyen felépült csomagoló-osztályozó üzem kivitelezésére például 395 millió forint vállalkozói díjat határoztak meg előre, és a közpénzből elkészült beruházásra kiírt közbeszerzést a Simonkáék által előre kiválasztott kivitelező nyerte el. Az ENORA Kft. végül az ügyészség szerint 217 millió forintból építette meg az üzemet, a cég képviselője pedig 177 millió forintot több részletben, készpénzben juttatott el Simonkának.
Ugyanezen a telephelyen az ENORA Kft. szilárd burkolatépítést is végzett. Akkor a vállalkozói díj 60 millió forint volt, de 33 millióból sikerült kivitelezni a munkálatokat, miközben 45 millió forint támogatást kapott a beruházásra a Magyar Termés Tész Kft. A pénzvisszaosztásról az ENORA Kft. egykori ügyvezetője a bíróságon is vallott, G. András vallomása szerint a valójában előre lebeszélt és lezsírozott közbeszerzési pályázatok nyomán megközelítően 600 millió forintot osztott vissza Simonkának.
A pénzösszeg nagysága miatt erre már a szatyor és a szemeteszsák felelt meg a legjobban
– mondta a bíróság előtt a Magyar Narancs tudósítása szerint.
Megismételte, a 45 százalékos visszaosztás pénzeit Medgyesbodzásra, Simonka főhadiszállására kellett vinnie. G. András vallomása szerint a pénzt az a G-B. Renáta, a büntetőper nyolcadrendű vádlottja számolta meg, és készített róla feljegyzést, aki mára szintén tulajdonosként érdekelt a medgyesbodzási telephelyben. | Simonka György újra aktív, rokonai és vádlott-társai pedig visszaszerezték a vagyont | A Fidesz volt Békés megyei országgyűlési képviselője és 32 társa elleni vádak központjában álló, mára felszámolt mezőgazdasági cég utolsó vagyona, egy 300 millió forintra becsült telephely is Simonka György köreiben landolt – csakúgy, mint a vállalat többi vagyona, amit korábban szintén a politikus ismerősei vásároltak fel eredeti értékük töredékéért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/09/21/simonka-gyorgy-fidesz-medgyesbodzas-rokon-vadlott-visszavasarlas-magyar-termes-tesz-felszamolas/ | 2022-09-21 15:28:00 | true | null | null | 24.hu |
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon is találtak hamisított illetékbélyeget, a megyei bíróság elnöke ezért feljelentést tett a rendőrségen hamisítás gyanúja miatt. Öt olyan esettel is találkoztak a bíróságon, amikor 900 ezer forint értékű okmánybélyeget használtak fel a keresetekhez, az utolsó pillanatban azonban elálltak a pereskedéstől. Ezt követően pedig kérték, hogy a bíróság az illetéket utalja át készpénzben. A bíróság elnöke azonban gyanúsnak találta ezeket az eseteket, ezért feljelentést tett a megyei rendőrségen. A szombathelyi rendőrségnek már van gyanúsítottja az ügyben, így a győri ügyek is átkerültek hozzájuk - mondta az [origo]-nak a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrség sajtóreferense.
A hamis okmánybélyeggel dolgozó csalók úgy jutnak pénzhez, hogy keresnek egy olyan vállalkozást, ami korábban működött, de azóta megszűnt. Ezután keresetet indítanak a cég ellen, melyben azt állítják, hogy jelentős összeggel tartozik nekik a vállalkozás. A tartozás összegeként a csalók az eddigi esetekben 15 millió forint körüli összeget tüntettek fel, ilyenkor az illeték összege eléri a maximális 900 ezret. A kereset mellékleteként felragasztják a hamis illetékbélyegeket, majd amikor a vállalkozás megszűnése miatt az eljárást megszüntetik, a pert indító csalók visszakaphatják a lerótt illeték 90 százalékát. Ezt azonban már nem bélyegben, hanem készpénzátutalással kapja meg a felperes.
A hamisítási botrányról január végén számolt be először a rendőrség. Akkori tájékoztatás szerint 9 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek, és indítványozták előzetes letartóztatásukat bélyeghamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt. | Győrben is lebuktak az okmánybélyeges csalók | Vas és Baranya megye után Győrben is találtak hamisított illetékbélyeget, ezért a megyei bíróság elnöke feljelentést tett a rendőrségen. A helyi rendőrségen elrendelték a nyomozást, majd az ügy átkerült a szombathelyi rendőrséghez, mert ott már gyanúsítottjai is vannak a hamisítási ügynek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030305gyorben.html | 2003-03-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Lemondott tagságáról pénteken a Mol Nyrt. által az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsába delegált két magyar tag, Horváth Ferenc és Simola József – közölte a Mol az MTI-vel.
A két felsővezető annak ellenére döntött így, hogy semmilyen szerepük nem volt a közelmúltban felszínre került, az INA körüli jogellenes tevékenységekben – olvasható a közleményben, amely megjegyzi, hogy mindkét leköszönő tag döbbenten értesült a Skugor-üggyel kapcsolatos leleplezésekről. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem érintettek az ügyben, vezetőként felelősséget vállaltak az INA teljes tevékenységéért, ezért lemondtak tisztségükről.
Az INA igazgatótanácsának tagjaiként az utódaik kinevezéséig továbbra is ellátják feladataikat, hogy biztosítsák a vállalat működésének folytonosságát – hangsúlyozták.
Öt embert tartóztattak le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgáz-kereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Egy héttel később Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről.
Fasimon Sándor akkor azt mondta: büszke az elmúlt évtizedben elért közös eredményekre, és annak ellenére, hogy semmi köze nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét neki kell viselni. Ezért szerinte az a helyes, hogy felajánlja a lemondását.
A horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte
A korrupciós ügy kirobbanása után – amelyről elsőként az Index számolt be a magyar sajtóban – a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. A horvát sajtó szerint ugyanakkor a Mol által delegált tagok visszahívását csak a magyar vállalat rendelhette el.
A horvát kormány múlt heti ülésén tett javaslatot az INA felügyelőbizottságának (fb), az igazgatótanács horvát tagjainak felmentésére. Niko Dalic, Darko Markotic és Barbara Doric eddig még nem nyújtották be lemondásukat.
Az Index.hr horvát internetes portál nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: az INA igazgatóbizottságának magyar tagjait nem illeti meg végkielégítés, mert egy másik vállalat delegálta őket, de a horvát tagokat igen. Az összeget azonban csak abban az esetben kaphatják meg a szerződésük szerint, ha nem maguktól mondanak le.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.
(Borítókép: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images) | Két magyar INA-felsővezető is lemondott posztjáról | Lemondott az INA igazgatóbizottságának két magyar tagja. A horvát rendőrség öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgáz-kereskedelmi ágazatának igazgatóját. A két magyar felsővezető egyáltalán nem érintett az ügyben. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2022/09/16/ina-mol-letartoztatas-penzmosas-foldgaz-kereskedelem-magyar-felsovezeto-lemondas/ | 2022-09-16 16:06:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Főügyészség csütörtök délelőtt az MTI-vel azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5–50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség négy korrupciós esetet tárt fel, ezekkel összefüggésben pedig öt hivatalos személyt fogtak el. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki őket gyanúsítottként.
A gyanúsítottakat a nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség munkatársaival együttműködve, egy több helyszínes akció keretében fogták el. A házkutatások során nagy összegű külföldi valutát foglaltak le, ami alátámasztotta a bűncselekmények gyanúját.
A nyomozás adatai szerint több alkalommal is megvalósult hasonló korrupciós eset, ennek vizsgálata a nyomozás tárgyát képezi – tudatta az ügyészség. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek – olvasható a közleményben. | Korrupció miatt nyomoznak két pénzügyőr és három rendőr ellen | Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/09/15/hivatali-vesztegetes-nyomozas-penzugyor-rendor/ | 2022-09-15 16:15:00 | true | null | null | Index |
A vádirat lényege szerint egy kormányhivatali osztályvezető, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal, akik további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan emberekkel, akik a gondnokság alatt állók ingatlanvagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetésekor 28 500 000 forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői a gondnokság alatt állók elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forint jogosulatlan előnyt juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amivel jelentős bevételhez jutottak – fejtették ki.
A korrupciós cselekmények arra is irányultak, hogy a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismeretségi köréből származó emberekkel.
A jogügyletek megkötésének gyámhivatali jóváhagyásaiért cserébe az ingatlant megszerző emberek szintén több millió forint jogtalan előnyt juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az említett ingatlanokat.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak sikkasztást is elkövettek, amikor a hivatásos gondnokok a gondnokság alatt állók rájuk bízott ingó vagyonát – összesen 13 782 326 forint értékben – jogtalanul eltulajdonították, és ehhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá a rendelkezéseket – áll az ügyészségi közleményben. | Kormánytisztviselők ellen emeltek vádat, miután idősektől csaltak ki pénzt | Idős emberek sérelmére elkövetett korrupcióval és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolnak tizenhárom embert, köztük hivatásos gondnokokat és kormánytisztviselőket – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/09/08/kozponti-nyomozo-fougyeszseg-idosek-korrupcio/ | 2022-09-08 16:19:00 | true | null | null | Index |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövető elfogása érdekében összehangolt eljárási cselekményeket hajt végre, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.
A nyomozó ügyészség által őrizetbe vett Országos Roma Önkormányzat elnökét érintő ügyről az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően – várhatóan holnap – adnak részletesebb tájékoztatást, olvasható a közleményben.
Az Országos Roma Önkormányzatról (ORÖ) augusztus 15-én, hétfőn adtunk hírt, amikor az elnök közölte: a szervezet nem kapta meg a Belügyminisztériumtól az állami támogatást, így fizetésképtelenné válhat. Agócs János az elmaradt támogatás miatt panasszal fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, és remélte, hogy
a támogatás folyósításának ilyen hosszú elmaradása csak a Belügyminisztériumban folyamatban lévő átszervezések okán maradt el ilyen hosszú ideig.
Megjegyezte továbbá: a többi nemzetiségi országos önkormányzat már megkapta a harmadik negyedévre járó 160 millió forintos támogatást. | Őrizetbe vették az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt az ügyészség őrizetbe vette az Országos Roma Önkormányzat elnökét – adta hírül augusztus 31-én, szerda délután a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/08/31/orszagos-roma-onkormanyzat-orizetbevetel-elnok-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-korrupcio-gyanuja/ | 2022-08-31 16:33:00 | true | null | null | Index |
Vádat emeltek egy férfi és öt társa ellen részben a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett sorozatos vagyon elleni és korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken, melyek elkövetését a férfi az MTI szerint egytől egyig bevallott.
A 2016 februárjában börtönből szabadult – taxisként dolgozó – férfi elhatározta, hogy magát hivatalos személynek kiadva másokat megtéveszt a lehetőségeiről, hogy pénzhez jusson. A bűncselekményéhez a megtévesztett nőkkel – sokszor párhuzamosan – fenntartott szerelmi viszonyait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig többen azt hitték, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek meg pénzért.
Nagyon befolyásos embernek adta ki magát
A férfi 2016 márciusában megismert feleségének és családjának azt hazudta, hogy a rendőrségen dandártábornok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is hivatásos beosztásban van, továbbá a belügyminiszterrel bizalmi kapcsolatban áll, akit alkalmanként helyettesíteni is szokott a munkájában.
A férfi 2016 októberében ugyanerre hivatkozva megtévesztett egy másik nőt is, akit az iránta táplált érzelmeit kihasználva arra vett rá, hogy álnéven, magát a Belügyminisztérium dolgozójának kiadva a sértettek előtt erősítse meg állításait.
Egyetemi felvételit is árult
A férfi pályaválasztás előtt álló kamaszok szüleinek is kínált 1 millió 800 ezer forintért egy „fekete könyvnek” nevezett tananyagot, amelyről azt állította, hogy azzal biztosítható az egyetemi felvételi és később a rendvédelmi pályán a vezető beosztás megszerzése is. A valójában az internetről letölthető és lespirálozott törvénymagyarázatot öten vettek meg.
A férfi, aki mintegy 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket, letartóztatásban van. Az ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a többszörös visszaesőt halmazati büntetésül ítélje végrehajtandó börtönbüntetésre – azzal, hogy feltételes szabadságra bocsátása kizárt –, és 117 ezer forint értékben vagyonelkobzást is javasolnak vele szemben. | Dandártábornoknak adta ki magát a szélhámos csaló, egyszerre több nőt kihasznált | Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy 53 éves férfi ellen, aki a feleségét is átverve, magát tábornoknak kiadva mintegy 150 millió forintot csalt ki több sértettől különböző előnyök ígéretével. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/06/30/tabornok-csalo-szelhamos-atveres-150-millio/ | 2022-06-30 16:37:52 | true | null | null | Index |
A gyanú szerint a kiskunfélegyházi autópálya-alosztály állományába tartozó két rendőr szolgálata alatt rendszeresen fogadott el külföldi gépjárművek sofőrjeitől kisebb összegű készpénzt, illetve kisebb ajándékokat, köztük szerszámokat és konzervet.
A vesztegetési pénzt részben azért kérték, illetve fogadták el, hogy eltekintsenek a gépjárművezetők által elkövetett közlekedési szabálysértések miatti bírságok kiszabásától, de olyan eset is előfordult, hogy úgy kaptak pénzt, hogy a sofőrök nem követtek el semmilyen szabályszegést.
A nyomozó ügyészség június 14-én több helyszínen hajtott végre összehangolt bűnügyi akciót az ügyben. A kutatások során az ügyészség 815 eurót és több mint 1,6 millió forint készpénzt foglalt le az egyik elkövetőtől.
Az ügyben egy román állampolgárt is kihallgattak, aki megvesztegette a két rendőrt. Mindhárom gyanúsított beismerő vallomást tett és szabadlábon védekezhet – tudatta a főügyészség. | Szerszámokat és konzervet kaptak a korrupt autópálya-rendőrök, hogy eltekintsenek a bírságtól | A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények miatt hallgatott ki két autópálya-rendőrt – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2022/06/29/autopalya-rendorseg-korrupcio-ugyeszseg-vesztegetes/ | 2022-06-29 16:43:00 | true | null | null | Index |