Datasets:

K-Monitor

/

kmdb_benchmark

like 0

Inkasszózták Budapest számláját, feljelentést tesz a főváros

https://444.hu/2023/11/23/inkasszoztak-budapest-szamlajat-feljelentest-tesz-a-fovaros

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inkasszoztak-budapest-szamlajat-feljelentest-tesz-a-fovaros

444

2023.11.23 0:00

önkormányzat, gazdálkodás, adó, hatalommal való visszaélés

Haász János

A szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per részeként elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ezért a fővárosi önkormányzat hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön. Nincs illúziójuk, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés kapcsán „objektív nyomozást folytatna le a nyomozó hatóság”, de ezt „szó nélkül nem hagyhatjuk”. Azt mondta, hogy az államkincstár két hónapon át betartotta a bírósági döntést, azonban novemberben két hónapnyi nettó befizetés összegét leemelte. „Megítélésünk szerint ez teljesen ellentétes az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntéssel” – fogalmazott. A bíróság által szeptember 27-én elrendelt azonnali jogvédelem arról szól, hogy annak hatálya alatt nem lehet érvényesíteni az inkasszót, de ezt megtették. Kiss szerint ez olyan súlyos beavatkozás volt ebbe az ügybe, hogy a városvezetés indokoltnak látja a feljelentést. Ráadásul nemcsak az inkasszót hajtották végre, hanem a fővároshoz csütörtökön megérkezett a következő beszedésről szóló, ezúttal 3,87 milliárd forintot követelő levél is. A fővárosi önkormányzat és az állam közötti perben jövő kedden tartanak tárgyalást, amelyen akár ítélet is születhet. Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy 68 munkavállalóval kötöttek eddig szerződést – ennek bérköltsége havi 30 millió forint –, miután a közgyűlés értelmében a fővárosi önkormányzat átmenetileg átveszi a Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesületnek a budapesti hajléktalanellátásban dolgozó munkavállalóit. Bejelentette azt is: január elsejétől két számjegyű béremelés lesz a főváros cégeinél, és erről a főváros költségvetésének elfogadását követően azonnal tárgyalnak majd a szakszervezetekkel.

Hatalommal való visszaélés miatt.

Megkérte egy vállalkozó a rendőrismerősét, hogy ne büntessék meg bálaszállítás közben

https://444.hu/2023/12/13/megkerte-egy-vallalkozo-a-rendorismeroset-hogy-ne-buntessek-meg-balaszallitas-kozben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkerte-egy-vallalkozo-a-rendorismeroset-hogy-ne-buntessek-meg-balaszallitas-kozben

444

2023.12.13 0:00

fuvarozás, mezőgazdaság, vesztegetés

Fődi Kitti

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség három korrupt rendőrrel és egy vállalkozóval szemben emelt vádat, amiért leseftelték, hogy a vállalkozót ne büntessék meg, miközben szabálytalanul szállít szalmabálákat. A vádirat szerint 2021 márciusában egy Hajdú-Bihar vármegyei mezőgazdasági vállalkozó azzal kereste meg a szabálysértési referensként dolgozó rendőr ismerősét, hogy tehergépkocsival a közlekedési szabályok megsértésével, – a gépjármű leengedett oldalfalai mellett – 150 darab körbálát kíván közúton a tanyájára szállítani. A férfi azt kérte a rendőrtől, hogy segítsen neki abban, hogy amíg szabálytalanul szállítja a bálákat, járművét ne vonják közúti ellenőrzés alá és ne büntessék meg. A megkeresett rendőr erre ígéretet tett, és cserébe jogtalan előnyként azt kérte, hogy a férfi biztosítsa számára az egyik tehergépkocsi használatát, amivel tíz köbméter földet kíván fuvarozni. A vállalkozó beleegyezett az alkuba, és másnap oda is adta a tehergépkocsit a rendőrnek. A rendőr a bálaszállítás előtt felhívta az aznap közterületi járőrszolgálatot ellátó kollégáit, akiket megkért arra, hogy a nagy mennyiségű szalmabálát szállító járművet ne vonják ellenőrzés alá. Ezután ismerősét arról biztosította, hogy a szállítást megkezdhetik, mivel a kollégáival megbeszélte, hogy az ügyben nem lesz rendőri intézkedés. A nyomozó ügyészség minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja a rendőrt, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta vele szemben. A vállalkozó esetében – aki minősített hivatali vesztegetés bűntettét követte el – felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá mindkettőjük esetében pénzbüntetés kiszabását is kérte. A hivatali visszaélés bűntettét elkövető járőrökkel szemben pénzbüntetés és katonai mellékbüntetés a vádiratban indítványozott büntetés.

Három rendőr és a vállalkozó ellen is vádat emeltek.

Brüsszel jóváhagyta, hogy a magyar állam és a francia Vinci közösen megvegye a ferihegyi repteret

https://444.hu/2023/12/13/brusszel-jovahagyta-hogy-a-magyar-allam-egy-francia-ceggel-kozosen-megvegye-a-ferihegyi-repteret

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brusszel-jovahagyta-hogy-a-magyar-allam-es-a-francia-vinci-kozosen-megvegye-a-ferihegyi-repteret

444

2023.12.13 0:00

államosítás, közlekedés, repülőtér

Haász János

Az Európai Bizottság „az európai összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy magyarországi székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű Vinci Airports közös irányítást szerezzenek az Airport Holding Tanácsadó Kft. (Budapest Airport Holding) felett”. Ezt a brüsszeli testület szerda délután közölte. A magyar állami cég és a világ egyik legnagyobb reptér-üzemeltetőjének számító francia társaság november 20-án tett közös bejelentést az Európai Bizottságnál egy tervezett összefonódásról. Az internetre feltöltött dokumentum szerint a két fél közös irányítást szerez majd az Airport Holding Tanácsadó Kft.-ben, amelynek feladata a budapesti repülőtér működtetése lesz (ez a kft. a kizárólagos tulajdonosa a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-nek). A bejelentés szerint az összefonódásra részesedés-vásárlás útján kerülne sor, vagyis a magyar és a francia cég kivásárolja a kft.-ből annak többségi német tulajdonosát, a kanadai kézben lévő német AviAlliance GmbH-t. A Bizottság most azt közölte: megállapításuk szerint a tervezett összefonódás nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel a felek nem ugyanazon a piacon vagy vertikálisan összekapcsolt piacokon vannak jelen. A tervezett ügyletet a Bizottság egyszerűsített összefonódás-ellenőrzési eljárás keretében vizsgálta meg, az ügyről további részleteket itt közölt.

Egy adminisztratív akadály elhárult, már csak pénz és megegyezés kell.

Minden forint jó helyre: 230 millió forintot ad az Ákosról szóló dokumentumfilmre a Nemzeti Filmintézet

https://444.hu/2024/01/31/minden-forint-jo-helyre-230-millio-forintot-ad-az-akosrol-szolo-dokumentumfilmre-a-nemzeti-filmintezet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-forint-jo-helyre-230-millio-forintot-ad-az-akosrol-szolo-dokumentumfilmre-a-nemzeti-filmintezet

444

2024.01.31 0:00

támogatás, filmgyártás

Benics Márk

Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott. „Az alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik” – írják az „ambiciózus portréfilmről, ami részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is”. Az NFI 250 millió forinttal támogat egy másik dokumentumfilmet is, ami a DAC-ról, Dunaszerdahely 1904-ben alapított sportklubjáról szól. A film bemutatja, hogy „mit jelent ma felvidéki magyarnak lenni, mit jelent a Felföldön élőknek egy magyar focicsapat”. A DAC című dokumentumfilm forgatása tavasszal kezdődik, és a film várhatóan az év végén lesz látható, rendezője a Blokádot is készítő Tősér Ádám, producere az elképesztően sikeres, a Fidesz-frakció ülésein is részt vevő Lajos Tamás. Az NFI a januári döntéssel az Erdő című cseh-szlovák-magyar-lett koprodukciós filmdráma gyártását is támogatja 70 millió forinttal.

És 250 milliót a DAC dunaszerdahelyi sportklubról szólóra.

Milliós támogatásokat kap a Mi Hazánk Mozgalom online lapját kiadó alapítvány

https://444.hu/2023/08/29/millios-tamogatasokat-kap-a-mi-hazank-mozgalom-online-lapjat-kiado-alapitvany

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-tamogatasokat-kap-a-mi-hazank-mozgalom-online-lapjat-kiado-alapitvany

444

2023.08.29 15:21

támogatás, pályázat, ingatlan, önkormányzat

Fődi Kitti

Milliós állami támogatásokat kap a Mi Hazánk Mozgalom online lapját, a Magyar Jelent kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány, derítette ki a Kétfarkú Kutya Párt. Az ásotthalmi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanba bejegyzett alapítvány összesen 21 820 000 forintra pályázott sikeresen a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A párt összegyűjtötte, hogy az elmúlt évek során milyen támogatásokat kapott a civil szervezet: 2015: működési támogatás 1 100 000 forint. 2016: IV. Rózsa Sándor fesztivál 1 250 000 forint, működési támogatás 1 500 000 forint. 2017: Rózsa Sándor Népe című havilap kiadása 1 500 000 forint, működési támogatás 1 950 000 forint. 2018: Alapítványi honlap szakmai tartalmának fejlesztési támogatása 1 350 000 forint, működési támogatás 1 900 000 forint. 2020: az alapítvány komplex működési és szakmai programja 3 120 000 forint. 2021: Ásotthalom, Jókai utca 4. ⅖ tulajdonrész vásárlása Ásotthalom önkormányzatától 6 000 000 forint. 2022: Összevont támogatási kérelem 150 000 forint, magyar falu civil program 2 000 000 forint. Ezek között kiemelkedő, hogy ingatlan tulajdonrészt vásárolt meg az önkormányzattól a Magyar Jelen kiadója hatmillióért, aminek teljes költségét közpénzből fizethették ki a Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően. Ezt a döntést Ásotthalmon volt polgármesterként a pártelnök Toroczkai László hozta meg egy személyben, a vészhelyzet miatti jogköréből fakadóan. A Magyar Jelen címlapja kedd délelőtt:

2015 óta összesen több mint 21 millió forintot.

A Fidesznél nem merült fel a választási csalás gyanúja, a Gattyán- és a Gődény-pártoknál igen

https://444.hu/2023/11/13/a-fidesznel-nem-merult-fel-a-valasztasi-csalas-gyanuja-a-gattyan-es-a-godeny-partoknal-igen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesznel-nem-merult-fel-a-valasztasi-csalas-gyanuja-a-gattyan-es-a-godeny-partoknal-igen

444

2023.11.13 0:00

választások

Bódog Bálint

A Gődény György nevéről ismert Normális Élet Pártja (NÉP) részéről 1 főt okirat-hamisítás, a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom részéről 2 főt választás rendje elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság – derült ki Rétvári Bence belügyi államtitkár egy írásbeli válaszából. A 2022-es országgyűlési választások kapcsán 37 személyt hallgattak ki tanúként Teréz- és Erzsébetvárosban. Ez a DK-s Oláh Lajos kérdéseire derült ki, aki a két városrészben felmerült választási csalásról kérdezte a belügyet. Rétvári azt írta, továbbra is nyomoznak az egyes ajánlók egyik szervezettől másik jelölő szervezethez kerülésének ügyében. A NÉP és a Megoldás esetében hallgattak ki 3 személy gyanúsítottként, a Munkáspárt esetében még nyomoznak. A Fidesz-KDNP ajánlóívein azonban nem találtak hamis aláírást. Azzal kapcsolatban is nyomoznak, hogy a Munkáspárt szerezhetett-e megtévesztéssel aláírásokat. A Megoldás ívein 15, a NÉP-én 40, a Munkáspárt-Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalomén 9 aláírásnál állapították meg, hogy nem a név tulajdonosától származnak.

Több ajánlóíven nem a név tulajdonosai írtak alá.

Hadházy: Temérdek pénz verseny nélkül egy dubaji cégnek

https://444.hu/2024/02/03/hadhazy-temerdek-penz-verseny-nelkul-egy-dubaji-offshore-cegnek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-temerdek-penz-verseny-nelkul-egy-dubaji-cegnek

444

2024.02.03 0:00

építőipar, diplomácia

Haász János

Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen. És további nettó 795,7 millió, bruttó bő egymilliárd forintos megbízási szerződéssel is, amit egy mérnökiroda és egy rejtélyes dubaji cég kaphat – vette észre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az Európai Unió közbeszerzési lapjában. „Ezt a temérdek pénzt egy ismeretlen DUBAJI CÉGNEK adjuk, »természetesen« valódi verseny nélkül (...) A kisebbik részét (216) milliót) a Consultant Mérnökiroda kapja, a nagyobb részét (majdnem 580 millió forintot) viszont egy titokzatos, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cégnek, a Ramerset International FZE-nek adják, »komplex gazdaság- és üzletfejlesztési, valamint turizmusfejlesztési feladatok ellátására«” – írja a Facebookján a képviselő. A Consultant egy XI. kerületben lévő, 1993 óta működő mérnökiroda, egy nagy múltú műszaki cég, az Unitef és egy magyar magánszemély tulajdonában van, árbevétele az elmúlt években 60-120 millió forint között mozgott, 2019 óta minden évben néhány milliós adózott nyeresége van. A Ramerset viszont valóban nagyon rejtélyes cég, ha nem is pont dubaji. A honlapja olyan, mintha egy nem túl tehetséges programozó vagy nem túl kreatív dizájner vizsgamunkája lenne, aki ráadásul a tartalmat lorem ipsumok helyett üzleti bullshitekből másolná ki. Legalábbis több bekezdés rövidítésével, de szó szerinti fordításokkal ezt a bemutatkozást kaptuk: „A Ramerset International pénzügyi vízióval és innovatív törekvésekkel támogatja közösségeinket és vállalkozásainkat, stratégiai megközelítést alkalmaz a működésében, a diverzifikációra és a körültekintő kockázatkezelésre összpontosítva”. A cég kontaktjai sem túl bizalomgerjesztőek, van két email-cím, de az egyik email-címben szereplő névre egyetlen találat kaptunk (egy mérnök a Chevronnál, az Egyesült Államokban), de még mindig eggyel több, mint amit a másikra. Frissítés: ha LinkedInen magára a cégnévre keresünk, két találatot is kapunk. Eszerint 2016 májusa óta Révész Barnabás a cég vezérigazgatója, míg Peter Mikulak 2021 októbere óta üzletfejlesztési tanácsadó a Ramersetnél. Révész emellett a LinkedIn-profilja szerint Libéria kormányának ENSZ-tanácsadója is 2018 márciusa óta, míg Mikulak többek között a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél dolgozott. A céghez mindezek mellett van egy postafiókcím, ami ha nem is dubaji, de annak közelében lévő üdülőtelepülésen található, itt ni:

Az oszakai világkiállításra gőzerővel és százmilliókkal készül a kormány, rejtélyes offshore cégnél landolhat több mint félmilliárd forint.

Az Államkincstár szerint jogszerűen inkasszózták a főváros pénzét

https://444.hu/2023/11/24/az-allamkincstar-szerint-jogszeruen-inkasszoztak-a-fovaros-penzet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-allamkincstar-szerint-jogszeruen-inkasszoztak-a-fovaros-penzet

444

2023.11.24 0:00

önkormányzat, gazdálkodás, adó, hatalommal való visszaélés

Kaufmann Balázs

Nem volt jogi akadálya az inkasszónak a Magyar Államkincstár szerint, így jogszerűen emeltek le 5,6 milliárd forintot Budapest számlájáról – írja az állami szervezet közleménye. Csütörtökön derült ki, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Mindez a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult per folyománya. A pert a Magyar Államkincstár (MÁK) ellen indította az önkormányzat, amiért pár év alatt 5 milliárdról 58 milliárd forintra emelték a szolidaritási hozzájárulás összegét. A főváros azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki, hogy a költségvetési törvény, ami alapján az államkincstár elvonná a szolidaritási hozzájárulást, nincs összhangban az Alaptörvény passzusaival, mert az önkormányzatok állami normatívájánál nagyobb összeget vonna el Budapesttől. A városvezetés azonnali jogvédelmet is kért a bíróságtól, amit meg is kaptak, így az elmúlt hónapokban nem vont el pénzt a MÁK a számlákról. Egészen csütörtökig. Péntek reggel Karácsony Gergely már a pénzügyminiszter távozását követelte, mert jogszerűtlennek tartja a döntést: „ Jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a kormány nem vehet le több pénzt a főváros számlájáról. Épp eleget fizettünk már, a bíróság pedig kimondta, hogy a fővárosi közszolgáltatások további zavartalan működése előrébb való, mint a jogilag is vitatott kormányzati sarc kifizetése. Ehhez képest az államkincstár újabb 5,5 milliárdot inkasszált a számlánkról. Ez egyszerű lopás, és hatalommal való visszaélés, amiért Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős! A főpolgármester szerint tehát az azonnali jogvédelem biztosítaná azt, hogy a per lezárultáig nem férhet hozzá Budapest számláihoz a MÁK. Az állami szervezet sajtóközleménye azonban cáfolja Karácsony Gergelyt. Azt írják, csupán a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig élt a jogvédelem. A Fővárosi Ítélőtábla 2023.10.17.-én közölte a Kincstárral a másodfokú eljárást lezáró végzését – melyben az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszéket az eljárás lefolytatásra kötelezte – , így az azonnali jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés hatálya azzal a nappal megszűnt – fogalmaznak. Szerintük ettől az időponttól kezdve nem volt jogi akadálya annak, hogy amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata önként nem tesz eleget a jogszabályon alapuló adófizetési kötelezettségének, a Magyar Államkincstár beszedési megbízást nyújtson be. A városvezetés tájékoztatásában csütörtökön ehhez képest az szerepelt, hogy a fővárosi önkormányzat és az állam közötti per még zajlik, jövő kedden tartanak tárgyalást, amelyen akár ítélet is születhet. Erről az ellentmondásról kérdeztük a Fővárost, pár órán belül ígértek tájékoztatást.

5,6 milliárd forintot emeltek le Budapest számlájáról, amit Karácsony "egyszerű lopásnak" minősített.

Lábatlani mészgyártó cégnél kamatoztatta volna találmányát Schadl György

https://444.hu/2023/11/14/labatlani-meszgyarto-cegnel-kamatoztatta-volna-talalmanyat-schadl-gyorgy

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/labatlani-meszgyarto-cegnel-kamatoztatta-volna-talalmanyat-schadl-gyorgy

444

2023.11.14 0:00

pályázat, pénzmosás, vesztegetés

Molnár Kristóf

Tanúmeghallgatással folytatódott a Schadl-Völner-büntetőper. A tárgyalásra Schadl György sebészi maszkban és vezetőszáron, Völner Pál civilben érkezett. Eredetileg két tanú tett volna vallomást, de a 11 órára idézett betegség miatt nem jött el, így csak Schmidt-Kovács Bélát, a Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjét hallgatta meg a bíróság. A tanút az ügy egyik, paksi atomerőmű fejlesztéséhez is kapcsolódó mellékszálában idézték be. Schmidt-Kovács elmondta, hogy 1996 óta ügyvezetője az égetett mészgyártással foglalkozó lábatlani cégnek, és a vádlottak közül csak a szomszédos településen élő Völnert ismeri, körülbelül 20 éve. Személyesen 2012-14 környékén találkozott először a volt politikussal. Rendszeresen beszélgettek Völnerrel a cég helyzetéről is. Egy 2021-es alkalommal arról is beszélt az államtitkárnak, hogy magasak az energiaköltségeik, ekkor említette neki Völner, hogy van egy találmány, amely alternatívát jelenthet számukra. Ezután Schmidt-Kovács egy kollégájával meglátogatott két feltalálót Érden, ahol megnézték az autóba szerelt hidrogénfejlesztő cellát. Dr. Tóth Erzsébet bíró rákérdezett, honnan tudták, hogy Érdre kell menniük, de erre a tanú azt válaszolta, hogy nem emlékszik. Schmidt-Kovács az érdi találkozó után telefonon beszélt Völnerrel, akinek elmondta, hogy kétséges, a találmányt tudják-e alkalmazni a lábatlani cégnél. Ez csak a fejlesztés után derülhet ki. A feltalálók, vagyis Schadl munkatársai korábban egy prezentációt is tartottak a találmányról a Calmit Hungária lábatlani telephelyén. A bíró kérdésére Schmidt-Kovács elmondta, ezen a találkozón nem merült fel Schadl neve a finanszírozással kapcsolatban. Viszont egyszer beszélt telefonon Schadllal, akinek telefonszámát vagy a feltalálóktól vagy Völnertől kapta meg. A bíró később felolvasta a lehallgatott telefonbeszélgetés leiratát. Schmidt-Kovács azt mondta, szerinte az ott elhangzottak teljesen fedik azt, amit vallomásában elmondott. Schmidt-Kovács elmondta, szóba került az is, hogy a cella fejlesztése pályázat tárgya lehetne, viszont ez végül sosem valósult meg. Az esetleges pályázatról a feltalálókkal és Völnerrel is beszélt. Schmidt-Kovácsot később megkereste két férfi a pályázatírással kapcsolatban. Velük személyesen is találkozott Lábatlanban, de arra nem emlékszik, ki küldte őket, és mit akartak pontosan. A bíró többször is rákérdezett, hogy elhangzott-e Süli János, Paks-ügyi tárca nélküli miniszter vagy Kovács Pál paksi kapacitásért felelős államtitkár neve a találmánnyal kapcsolatban. Schmidt-Kovács viszont mindegyik alkalommal azt válaszolta, hogy egyikük neve sem került szóba. Schadl a tanúmeghallgatás után észrevételként elmondta, hogy azért jött nekik jól lehetséges üzletfélként a Völner által ajánlott Calmit Hungária Kft., mert tesztterepre volt szükségük. A bíró ezután félbeszakította Schadlt, mert szerinte ugyanarról beszélt, mint a korábbi tárgyalási napokon, ezért felszólította, hogy a vádirat helyett a tanú vallomására reagáljon. A tárgyalóteremben ekkor már tapintható volt a feszültség, a védelem és a bíró között percekig emelt hangon folyt a párbeszéd. Schadl egyik ügyvédje, Morvai Attila például azt mondta, nyilván a saját hibája, hogy nem csinált Schadlból professzionális vádlottat.Schadl pedig felzaklatva kijelentette, hogy nincs több észrevétele, mert „megértette, hol a helye". Völner és a harmadik rendű vádlott észrevételeinek meghallgatása után viszont meggondolta magát, és pár mondatot még szólt a bírósághoz. Schadl és Völner neve azért kapcsolódik a találmányhoz, mert a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy pályázatot, és elintézik, hogy azt elnyerje a vállalat. Schadl cége egy vízüzemű motoron dolgozott, ami az elképzelések szerint a paksi atomerőműben is hasznosítható lett volna. Az ügyészség szerint Völner Palkovics László és Süli János volt minisztereket is próbálta rávenni, hogy segítsék a Schadlhoz köthető motort pályázati pénzhez jutni. Sülit múlt héten hallgatta meg tanúként a bíróság. A perben Schadl, a végrehajtói kar korábbi elnöke, és Völner, korábbi igazságügyi államtitkár a két fő vádlott. A vádirat főszála szerint Schadl több alkalommal kenőpénzt fizetett Völnernek, hogy az államtitkár az általa preferált végrehajtókat nevezze ki. Tőlük aztán sokszor az osztalékuk 100 százalékát szedte el, így közel egymilliárd forintnyi illegális jövedelemhez jutott. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség. A per februárban kezdődött előkészítő tárgyalásokkal, az első rendes tárgyalást pedig májusban tartották. A szerteágazó ügynek eredetileg 22 vádlottja volt, de tízen beismerték a bűnösségüket, így őket május elején el is ítélték. Hét megvádolt végrehajtóból hatan mindent bevallottak, ezzel gyengítve Schadl pozícióját. A bűnösségüket beismerő vádlottak mind felfüggesztett börtönt kaptak, de többen fellebbeztek. Cs. Éva volt az egyetlen végrehajtó, aki tagadta a bűnösségét, vele szemben tovább folyik az eljárás.

A Calmit Hungária Kft. ügyvezetőjének az energiafelhasználás csökkentésének ígéretével ajánlgatták a találmányt, amelynek finanszírozásával kapcsolatban még egy pályázat is felmerült.

Kapott 7,5 milliárdot az államtól, Seszták exminiszter felavatta, két év múlva bedőlt a kisvárdai csigafeldolgozó

https://444.hu/2024/01/31/kapott-75-milliardot-az-allamtol-sesztak-miniszter-felavatta-ket-ev-mulva-bedolt-a-kisvardai-csigafeldolgozo

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kapott-75-milliardot-az-allamtol-sesztak-exminiszter-felavatta-ket-ev-mulva-bedolt-a-kisvardai-csigafeldolgozo

444

2024.01.31 0:00

élelmiszeripar, felszámolás, támogatás

Mészáros Juli

„2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik” – ezt Hadházy Ákos független képviselő írta Facebook-posztjában, amiben a kisvárdai csigafeldolgozó üzem csődjével foglalkozik. Hadházy azt írja, „a külügy 2,5 milliárd forint támogatást, az állami Eximbank pedig még nagyjából 5 milliárd forint hitelt” adott a csigabizniszre, „de a végén mégis csődbe ment az egész”. A csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt, de az mfor.hu szerint nem ez az egyetlen bejegyzett zálogjog a cégnél. Úgy tudják, a Bourgogne Gastronomie Kft.-nél már 2019-ben jelentős, 7 milliárd forintos adósság halmozódott fel, de a 2020-as állapotáról egyelőre semmit sem tudni, mert a cég nem adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját. Az mfor.hu korábban azt írta, a csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt. A független képviselő szerint „külön kérdés, hogy mi a helyzet az Eximbank hitelével”, de szerinte „az a kérdés viszont már csak költői, hogy miért kell a magyar kormánynak milliárdokkal támogatnia mindenféle őrült ötletet és reménytelen vállalkozásokat”. Az Opten szerint a Bourgogne Gastronomie valóban felszámolás alatt áll, az Eximbanknak pedig tényleg van zálogjoga a cégen. A társaság 2022 óta a NAV feketelistáján is szerepel, 2020 óta nem készített céges beszámolót, abban az évben 1,6 milliárdos árbevétellel 948 milliós adózott veszteséget hoztak össze, és 10 milliárd fölött voltak a kötelezettségeik. A cég tulajdonosa egyébként egy zalaszentgróti magánszemély, Kötél Bernadett, illetve egy zalaszentgróti székhelyű, szintén felszámolás alá került, francia tulajdonú cég (amely tulajdonosa és a zalaszentgróti magánszemély között családi kapcsolat lehet a nevek alapján). Seszták Miklós egyébként az éticsiga-feldolgozó üzem 2017-es alapkőletételén azt mondta, „a 12 ezer négyzetméteres, korszerű üzem 300 új munkahelyet teremt a régióban”.

A csigagyárat 2019-ben Seszták Miklós korábbi miniszter avatta fel.

Korrupció gyanúja is felmerül a négy éve életveszélyes egri Garzonháznál

https://444.hu/2023/08/29/korrupcio-gyanuja-is-felmerul-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhaznal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-gyanuja-is-felmerul-a-negy-eve-eletveszelyes-egri-garzonhaznal

444

2023.08.29 14:55

állami/önkormányzati szerződések, átláthatóság, építőipar, ingatlan, közbeszerzés, önkormányzat, túlárazás

Molnár Kristóf

2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni. Liftaknákat és lépcsőházakat rejtő szigorú tornyaival a berlini Olimpiai Stadiont idézi az egri Garzonház. A szocialista építészet brutalista vonalát követő, háromosztatú, rózsaszínre festett épület elsőként üdvözli a belváros felől érkezőket a helyiek által csak Cseboxnak nevezett Felsővárosban. A Garzonház 196 lakásában közel 500-an élnek. Az önkormányzat maximum 5 évre ad itt bérbe lakásokat olyan 40 éven aluliaknak, akik saját tulajdonú ingatlanra gyűjtenek. Az épülethez közelebb érve fa állványzatot, balesetveszélyre figyelmeztető feliratot és piros-fehér elkerítő szalagot látni. „Életveszélyes a korlát? Nem tudtam” - ezt már egy fiatal nő válaszolja, amikor a repedezett sárga üvegre mutatva kérdezem a függőfolyosón. Töredezett üveg a Garzonház függőfolyosóján Töredezett üveg a függőfolyosón Fotó: Molnár Kristóf/444 Pedig a korlátrendszer tényleg életveszélyes. Ezt először egy 2019-ben készült szakértői vélemény állapította meg. A kialakítás eredetileg konstrukcióhibás, az üvegtáblák letörése életveszélyt jelenthet, az állapotromlás pedig gyorsul, ezért új korlátrendszer megépítését javasolta a szakértő. Erre azonban a mai napig nem került sor. Közbeszól a hatóság A Garzonházat 2014-2015-ben, még az előző, fideszes városvezetés alatt újították fel. Kicserélték a nyílászárókat, hőszigetelési munkákat végeztek az épületen, viszont a - már akkor is rossz állapotban lévő - korlátrendszerhez nem nyúltak. A 2019-es önkormányzati választáson nyertes Mirkóczki Ádám-féle városvezetés így ezt a problémát megörökölte. A Garzonház ügyében 2020-ban történt előrelépés, amikor elkészült a műszaki tervdokumentáció, mely krómacélból építette volna meg a korlátrendszert. A kivitelezés azonban nem indult el, a problémáról pedig két évig senki sem beszélt nyilvánosan. Az üggyel 2022 nyarán kezdtek újra foglalkozni, miután új vezérigazgatója lett az önkormányzat vagyonkezelő cégének, az EVAT Zrt.-nek. Szűcs Tamás megrendelte a 2019-es szakvélemény felülvizsgálatát, mely megerősítette, hogy a korlátrendszer életveszélyes. Szűcs állítása szerint ezután Mirkóczkihoz fordultak, hogy tűzze a közgyűlés napirendjére az ügyet, de a polgármester nem reagált a megkereséseikre, ezért a képviselők segítségét kérte. A Garzonház téma lett a városházán és a helyi sajtóban is, az EVAT pedig ősszel körbekerítette a függőfolyosók alatti füves részt, mondván, életveszélyes oda belépni. Októberben az Építésügyi Hatóság is helyszínbejárást tartott, mely után megállapította, hogy a korlátrendszer baleset- és életveszélyes. A hatóság november 16-án kötelezte az önkormányzatot a helyzet azonnali rendezésére. Az EVAT november 21-én ajánlatot kért öt építőipari cégtől egy - közvetlen baleset- és életveszélyt elhárító - előtető megépítésére. Egy héttel később a legalacsonyabb, kicsivel több mint nettó 8,5 milliós díjat kérő Kőkút Kft.-t választották ki a munkára. Az előtető december 16-ára készült el. A két megépített előtető egyike A két megépített előtető egyike Fotó: Molnár Kristóf/444 Az egri közgyűlés november 24-én tárgyalta az ügyet. A maratoni, több mint 13 órás ülésen az azóta partvonalra került Oroján Sándor, akkori Fidesz-frakcióvezető 400 millió forintot akart elkülöníteni a város 2023-as költségvetéséből a Garzonház felújítására, végül 150 milliót szavaztak meg a képviselők. Viszont Farkas Attila MSZP-s alpolgármester módosítóját, mely az EVAT egyik ingatlanjának értékesítéséből befolyt összeget fordította volna a korlátfelújításra, leszavazták a fideszes és a velük együttműködő ellenzéki képviselők. Korrupciógyanús előtető A Garzonház ügyében egészen augusztus 19-éig megint csend volt. Egy nappal a nemzeti ünnep előtt viszont Balla Péter, a DK új választókerületi elnöke és Tomasik Attila, helyi MSZP-elnök közleményben vádolta az EVAT-ot korrupcióval, a városvezetést pedig évek óta tartó semmittevéssel és az ügy elhallgatásával. Szerintük az EVAT által bő 10 millió forintért elkészíttetett előtető piaci áron csak 3 millió forintba került volna,ráadásul a meghívott cégek mind egy NER-közeli helyi üzletemberhez, Szedlák Zsolthoz kötődtek. Azt írták, Mirkóczki polgármester és Spisák György aljegyző szándékosan elhallgatták a korrupciógyanús ügyet az egriek elől. Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy ellenzéki vezetésű város cége miért szerződne NER-közeli vállalkozókkal. Tudni kell viszont, hogy miután 2022 februárjában összeállt a helyi Fidesz-frakció és négy ellenzéki képviselő, az új közgyűlési többség leváltotta az EVAT vezetését is. Az igazgatótanácsba fideszes jelöltek mellett beültek ellenzékiek is, így többek között Jánosi Zoltán, a Momentum helyi elnöke és Szalóczi Géza, a baloldal 2014-es egri polgármesterjelöltje is. Ekkor lett Szűcs is vezérigazgató. Az EVAT „átfordítása” óta nyílt háborút folytat egymással a cég és a városvezetés, Mirkóczkiék több alkalommal is feljelentették a vagyonkezelőt. Az egyik emlékezetes ügy a „kanapé-botrány” volt, amikor az EVAT egyik cégének fideszes támogatással kinevezett ex-MSZP-s vezetője 900 ezer forintért rendelt kanapét az irodájába, ahová viszont a régi kanapéját tette be, miközben az új bútor eltűnt. Az előtető megépítését a Kőkút Kft. nyerte el. A cég papíron nem köthető Szarvák Zsolthoz, viszont Balláék és a városvezetés is azt állítja, a Kőkút Szarvák és Oroján Sándor, fideszes önkormányzati képviselő baráti körének kezében van. A városvezetés szerint ez a baráti kör nyerte szinte az összes építőipari megbízást a fideszes Habis László polgármestersége alatt, az EVAT „átfordítása” után pedig újra pozícióba kerültek. Tomasik azt állítja, az előtetőt maximum 3,5 millió forintból el lehetett volna készíteni. A civilben építési vállalkozóként dolgozó MSZP-s szerint „három embernek egy délelőttnyi munka” lenne a projekt. Az előtetőt mi is megtekintettük a helyszínen, és laikusként elképzelhetőnek tartjuk, hogy a projektet tényleg túlárazták. Balesetveszélyre figyelmeztető szalag a Garzonház előtt Balesetveszélyre figyelmeztető szalag a Garzonház előtt Fotó: Molnár Kristóf/444 Balláék közleményükben a városvezetést azzal vádolták, hogy szándékosan hallgatták el az ügyet, amelynek részleteiről már hónapok óta tudtak. Mirkóczkiék szerint ők többször kérték az EVAT-ot az árajánlatok és a szerződés átküldésére, viszont a dokumentumokat csak június 2-án kapták meg a cégtől. Spisák és Tomasik ezután beszélt is az ügyről, utóbbi ekkor mondta az aljegyzőnek, hogy szerinte túlárazták a projektet. A találkozó után eltelt két és fél hónapban sem a városvezetés, sem Balláék nem hozták nyilvánosságra az ügyet. Balláék azt állítják, bizonyítékokhoz kellett jutniuk, a városvezetés pedig arra hivatkozik, saját szakértővel akart kontroll-értékbecslést készíttetni. Októberben elkezdődhet A közlemény kiadása után viszont felgyorsultak az események. Megkeresésünkre azt írta az EVAT vezérigazgatója, hogy az előtető ügyében elrendeltek egy belső vizsgálatot, melynek befejezéséig nem közölnek információkat a projekttel kapcsolatban. A korlátrendszerrel kapcsolatban pedig azt közölte, az EVAT február elejére kiválasztotta a tervezőt, melyről értesítette az önkormányzatot is. Szerinte a városvezetés azóta nem válaszolt nekik, és más intézkedésről sem tájékoztatta a vállalatot. A késlekedést a városvezetés azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárás elhúzódott, ezért a javítási munkára kiszabott határidő két hónapos hosszabbítását is kérték a hatóságtól. A közvetlen baleset- és életveszély viszont szerintük elhárult az előtető megépítésével. Azt ígérték, a közbeszerzés egy hónapon belül lezárul, a kivitelezési munka pedig októberben elkezdődhet.Az előtető ügyét pedig egy műszaki területen dolgozó kollégájukkal vizsgáltatják. Azt ígérték, ha igazolódik a gyanújuk, hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek. De ki a felelős? Mivel már 2019-ben szakértő állapította meg, hogy életveszélyes a korlátrendszer, jogosan merül fel a jelenlegi városvezetés felelőssége az ügyben. Különösen az érthetetlen, hogy a 2020-as tervek elkészítése és a 2022 őszi hatósági vizsgálat között miért nem történt semmi előrelépés az ügyben. A városvezetés ezzel kapcsolatban azt mondta, a kivitelezés azért nem tudott két év alatt elindulni, mert a megemelkedő építőanyagárak miatt nem volt rá elegendő költségvetési forrás. Új műszaki tartalommal új terv készítésére volt szükség, a drágább krómacél helyett olcsóbb szénacél alkalmazásával. Az EVAT-vezérigazgató Szűcs viszont azt állítja, az önkormányzatnak 2020-ban rendelkezésre állt a forrás,ezt a tényt pedig az alpolgármester is megerősítette az EVAT akkori vezetésének. A következő szűk egy évben ha lassan is, de folyt az ügyintézés, viszont Fodor András EVAT-vezérigazgató 2021-es távozása, és - a jelenleg a Polgármesteri Hivatalban dolgozó - Juhász Éva érkezése után teljesen leállt a folyamat. Szűcs szerint Juhász regnálása alatt semmilyen intézkedés sem történt az életveszély elhárítása érdekében, sőt elődje az átadás-átvételnél fel sem tüntette a Garzonház problémáját, mint megoldandó ügyet. Az egri Garzonház A városvezetés emellett arra is hivatkozott, hogy a korlátrendszer rendbehozatala a Garzonházat kezelő EVAT feladata lenne. Szerintük a céggel fennálló szerződésük az EVAT-ot kötelezi az ilyen típusú munkákra, ráadásul a cégnek nagyjából 100 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésében karbantartásra és felújításra. Szűcs elismerte, hogy kaptak felújítási és karbantartásra forrást az önkormányzattól, viszont szerinte 2020 óta az általuk igényelt minimális összegnél is kevesebbet. 2022-ben például a kért összeg kevesebb, mint felét folyósították nekik. A biztosított keretből ezért nem tudták megvalósítani a korlátrendszer cseréjét, pláne nem úgy, hogy további ezer kezelt ingatlannál is van karbantartási kötelezettségük. Szűcs emellett azt írta, ügyvédeik szerint a Garzonház ügyében történtekkimeríthették a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, illetve a hűtlen/hanyag kezelés tényállását.Utóbbit amiatt, mert az életveszély elhárítását biztosító műszaki beavatkozás költsége többszörösére emelkedett az eltelt idő alatt. Az EVAT emiatt büntető feljelentést tervez tenni ismeretlen tettes ellen.

A mai napig nem készült el az egri Garzonház új korlátrendszere. A közvetlen életveszélyt egy előtetővel hárította el az önkormányzat vagyonkezelő cége. A helyi DK és MSZP szerint a NER-közeli alvállalkozó munkája túlárazott volt, a városvezetés pedig elhallgatta a gyanús ügyletet. A vagyonkezelő cég eközben a városvezetést hibáztatja.

Egy eleve rossz rendszer, teljesen kiüresítve: nyilvánosak a képviselői vagyonnyilatkozatok

https://444.hu/2024/02/01/egy-eleve-rossz-rendszer-teljesen-kiuresitve-nyilvanosak-a-kepviseloi-vagyonnyilatkozatok

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-eleve-rossz-rendszer-teljesen-kiuresitve-nyilvanosak-a-kepviseloi-vagyonnyilatkozatok

444

2024.02.01 0:00

vagyonosodás, háttér, átláthatóság, törvényalkotás, integritás hatóság

Horváth Bence

Január 31-e éjszakája sok éven át jelentős esemény volt a szerkesztőségek életében: ekkor kerülnek ki a parlament honlapjára a képviselői vagyonnyilatkozatok, ezért az újságírók éjszakába nyúlóan böngészték a kézzel kitöltött, kereshetetlenre beszkennelt pdf-eket, hogy lássák, mennyi bevétele volt a találmányából Rogán Antalnak, vagy vett-e új motort Kósa Lajos. De az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az évről évre tovább lazított vagyonnyilatkozati rendszernek már tényleg semmi értelme nincsen. Hogy a korábbi rendszerrel mi volt a baj, arról két éve hosszabban is írtunk, de elég talán csak arra gondolni, hogy az ország miniszterelnöke úgy írhatta be éveken át szemrebbenés nélkül, hogy alig pár százezres vagy pár milliós megtakarítása jött össze, hogy tágabb környezetében közben lassan mindenki milliárdossá vált. Az évtizedeken át meghatározó rendszer legnagyobb hiányosságait a napokban a K-Monitor is összeszedte: Nem megfelelő a vagyonnyilatkozatok tartalma, számtalan információ hiányzik, ami szükséges volna ahhoz, hogy valós képet adjon egy képviselő / döntéshozó és környezete vagyoni helyzetéről. Hiába nyilvánosak, mégsem átláthatóak a nyilatkozatok, mivel gyakran kézzel írtak, korábbi verziókkal nehezen összevethetőek, kimutatások elkészítésére alkalmatlanok, ráadásul nem hozzáférhető a családtagok nyilatkozata sem. A sajtón kívül valójában senki sem ellenőrzi a nyilatkozatok tartalmát, bár hivatalosan az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága foglalkozik ezzel, a képviselők vagyonosodásának sem megy senki utána. Nem léteznek valódi szankciók arra az esetre, ha például a sajtó munkájának köszönhetően kiderül, hogy valaki hibásan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát. De ezt az eleve nem túl hatékony, semmiféle elrettentő erővel nem rendelkező rendszert (ami legalább arra alkalmas volt, hogy az újságírók munkájának köszönhetően egy-két politikusnak okozzon pár kellemetlenebb napot) 2022 nyarán teljesen elkezdte átszabni a fideszes többség. Első lépésként bevezették az Európai Parlament szintén sokat kritizált rendszerét, melyben nem is kellett volna pontos vagyonelemeket feltüntetni, elég lett volna a jövedelmi sávokat megjelölni, és sem a tulajdonolt ingatlanokat nem kellett volna beírni, sem pedig a családtagok vagyonnyilatkozatait csatolni. (Arról, hogy mennyiben hasonlított a magyar változás az EP rendszerére, a Lakmusz részletesen írt). Majd uniós nyomásra a kormány 2022 őszén visszatáncolt, és visszatértek nagyjából a korábbi rendszerhez, pár komoly lazítást azért megengedve maguknak: mint a K-Monitor összeszedte, a képviselők és a kormánytagok például kihagyhatnak egy általuk kizárólagosan használt ingatlant a nyilatkozatból, amit a képviselők kb. harmada tavaly már meg is tett, illetve csak jövedelmi sávokról kell nyilatkozni, nem pontos jövedelmekről, és eltűnt a vagyonnyilatkozati űrlapról az az oldal is, ahol ajándékokról, az ingyenesen kapott képviselői juttatásokról, illetve a támogatásokról kellett nyilatkozni. Rogán Antal és Orbán Viktor a Félix étterem előtt 2022. május 3-án Idén januárban derült ki, hogy időközben még tovább lazult a rendszer, és az Országgyűlés Hivatalának a parlament honlapján elérhető dokumentumokból, így a vagyonnyilatkozatokból is ki kell takarnia a hozzátartozók neveit, és ezt 2012-ig visszamenőleg meg is tették. Ugyan a családtagok vagyonnyilatkozatát eddig sem hozták nyilvánosságra, de legalább azt lehetett tudni, hogy kivel élnek együtt a képviselők: így derült ki 2021 elején, hogy Rogán Antal újraházasodott, és ennek nyomán írhatott a sajtó arról is, hogy Rogán új feleségének családja épp hatalmas földterületet készült megvásárolni az esküvő előtt. A hatóságnak sem tetszik, ami van Tavaly decemberben jelentette be a nemrég, uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer reformját szorgalmazzák. Mint jelentésükből kiderült, ők is arra jutottak, hogy gyakorlatilag elvi szinten létezik csak kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén, a rendszer nem működik, nem éri el a törvény által előírt célját. Nincsenek kellő riasztóerővel bíró szankciók sem. Így többek között azt javasolták, hogy a vagyonnyilatkozati nyilvántartások kezeléséhez egységes, elektronikus és automatizált rendszer kialakítására van szükség; max. 4 évente, de inkább sűrűbben minden érintett számára kötelező legyen a vagyonbevallás elkészítése; a nyilatkozatokat egy független szervezet ellenőrizze; minden nyilatkozat tartalmazza egyaránt a hazai és külföldi vagyonelemeket és érdekeltségeket, ingatlanokat, befektetéseket stb. És ugyan az Integritás Hatóság az antikorrupciós civil szervezetek több évtizedes ajánlásaira is építhette javaslatait, de mint a K-Monitor írta, a 2023 áprilisában létrehozott hatóság amolyan félkarú óriásnak tűnik, hiszen hiába az érdemi javaslatok, nincs lehetőségük hozzáférni semmilyen olyan állami adatbázishoz, amelynek segítségével ellenőrizni tudnák a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Ráadásul az új vagyonnyilatkozati rendszerben a képviselők ugyan megadhatják már, hogy van-e vagyonuk magántőkealapokban, de jelenleg semmiféle olyan állami adatbázis nincs, ami alapján ezt ellenőrizni lehetne, azaz a lebukás esélye gyakorlatilag nulla. Az idei vagyonnyilatkozatokat végigböngésző 24.hu szerint például Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is 30 millióval tartozik a szüleinek, annak ellenére is, hogy az utóbbi években komolyabb összegeket vallott be megtakarításként. Pénzvagyona a sneakerekért csakis készpénzzel fizető Szijjártónak 16 millió, de van még 46 milliója befejtetési jegyben is. Orbán Viktor miniszterelnök vagyona pedig gyarapodás helyett a vagyonnyilatkozata szerint erősen apad, mert ahogy a 24.hu is írja, tavaly még 14 milliós megtakarításról nyilatkozott, idén pedig már csak 10 millióról. Ezt a pénzt viszont továbbra is egy Lévai Anikóval közös számlán tartja. A friss bevallás szerint továbbra sincs más ingatlan Orbán nevén a budapesti és felcsúti házon kívül. Rogán Antal a találmányával tavaly mindössze 17 millió forintot keresett, emellett a 24.hu azt írja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 206 millió forintos megtakarítást vallott be, illetve még azt, hogy van 14,9 millió forintnyi tartozása magánszemélyekkel szemben.

A vagyonnyilatkozati rendszernek évtizedes hiányosságai voltak, de legalább pár napra kellemetlen helyzetbe hozhatott figyelmetlen képviselőket. A további fideszes lazításoknak köszönhetően most már ennek is szinte nulla az esélye.

Üldözött keresztények ott nincsenek, a segítésükre létrehozott kormányzati szerv Horvátországban költi a legtöbbet

https://24.hu/belfold/2023/11/14/milliard-csoportositott-at-allam-horvat-templom-iskola-hungary-helps-uldozott-keresztenyek/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uldozott-keresztenyek-ott-nincsenek-a-segitesukre-letrehozott-kormanyzati-szerv-horvatorszagban-kolti-a-legtobbet

24.hu

2023.11.14 0:00

állami vállalat, állami/önkormányzati szerződések

Kozák Dániel

Amikor 2020 decemberében egy erősebb földrengés romba döntött megannyi ingatlant Horvátország középső részén, a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak. Az ígéretet hamarosan tettek követték: egy 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a nemes célra. Az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg a projekt. 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott a Hungary Helps Ügynökség egy újabb kormányhatározat jóvoltából. A következő summa 2022 szeptemberében érkezett, amikor egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre a Hungary Helpsnek, amelynek az összeget adományként tovább kellett adnia a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek. A bőkezűnek tűnő támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszatáncolt a beruházástól. A magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik – tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség egy horvát lappal. Megkerestük ezzel kapcsolatosan Soltész Miklós egyházügyi államtitkárt, akinek államtitkársága műemlékvédelmi okokra hivatkozott a 24.hu-nak. – A žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel – válaszolták lapunknak. Így a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint). A rekonstrukció elkezdődött ugyan, az épületet fel is állványozták, de a műholdfelvételek alapján még nem készült el az épület tetőzete és a leomlott tornyot se építették újjá. A horvátok azonban nem fognak magyar segítséggel felújított templom nélkül maradni – amit az egyházügyi államtitkárság lapuknak adott nyilatkozata is megerősített –, mert egy idén májusban megjelent kormányhatározat a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkezett ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett. A húszezer lakosú Petrinjában azonban láthatóan nem spórolt a magyar fél az iskolán: horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint 22 millió euróba (8,6 milliárd forint) került az építkezés. Mindez úgy derült ki, hogy a 22 millió euró után több mint 4 millió eurónyi áfát kellett volna befizetni a horvát költségvetésbe, mivel az eredeti szerződésben ezt a kérdést nem rendezték, és ezt a magyar fél már nem akarta vállalni. A beruházás meg is rekedt egy kis időre, végül a horvátok vállalták, hogy kifizetik az áfát, összesen 4 millió 83 ezer eurót. Mindezt megerősítette Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent. A beruházás kivitelezője egy magyar cég, a Mega-Logistic Zrt., amelyet korábban több magyar külképviselet felújításával is megbíztak. Az iskolát várhatóan januárban adják át, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója szerint 355 gyerek járhat majd oda. Kerestük az iskola- és a templomépítés kapcsán az összes fontosabb szereplőt, hogy megtudjuk többek között azt, miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, de sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt kérdéseinkre. A projektek lebonyolításával megbízott Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig érdemi válaszok helyett a Külügyminisztériumhoz irányított minket. A horvátországi iskolaújjáépítés busás támogatásával az a meghökkentő helyzet állt elő, hogy messze erre a projektre fordította a legtöbb pénzt az eredetileg az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint, ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben messze erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet. 2022-ben például összesen 8,3 milliárd forintnyi támogatást oszthatott szét a Hungary Helps Ügynökség a 63 külföldi projektjére, ennek közel 40 százalékát, 3,25 milliárd forintot a petrinjai iskola újjáépítésére fordította (illetve a beszámolójuk ideveszi a zazinai templomot is, amitől végül visszaléptek). Ez több pénz, mint amennyi a háború sújtotta Ukrajnába ment, ahova túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Ezen kívül volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában (amit az oroszok tavaly márciusban elfoglaltak és csak hét hónappal később tudtak visszafoglalni az ukránok), ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak. A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását (6 ezer rászoruló örmény család részére) is.

Milliárdokat csoportosított át az állam egy el nem készült horvát templomra, miközben magyar költségvetési forrásból aranyáron húztak fel egy földrengésben összedőlt iskolát.

A Jobbik feljelentést tett Malév-ügyben

https://24.hu/belfold/2012/11/17/a-jobbik-feljelentest-tett-malev-ugyben/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-jobbik-feljelentest-tett-malev-ugyben

24.hu

2012.11.17 13:30

felszámolás, átláthatóság, hűtlen kezelés, hanyagság, számviteli fegyelem megsértése

Nagy József

A Jobbik szerint jogellenes lehet a Malév felszámolásának egész folyamata, ezért az ellenzéki párt feljelentést tett az ügyészségen. Bertha Szilvia országgyűlési képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: nem készült leltár, így nem tudni, hogy a vagyonelemeket valós értéken értékesítették-e. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető pénzügyi és számviteli zárások nem történtek meg, pedig ezek nélkül el sem lehetett volna kezdeni a felszámolást. Szavai szerint “teljesen nonszensz és jogtalan” a Malév felszámolása. A szekrényt is vitték Elmondta, már a Zrt. két leányvállalatát – a földi kiszolgáló céget és a járműjavító részleget – is értékesítették, de nem tudni, milyen áron. Tudomása szerint felgyorsult a cég tárgyi eszközeinek értékesítése, már az öltözőszekrényeket is meghirdették. Bertha Szilvia szerint elképzelhető, hogy az értékesítéssel a magyar állam, a tulajdonosok, a hitelezők, és akár a dolgozók is kárt szenvednek. A képviselő azt sem zárta ki, hogy “esetleg mutyi van az egész mögött”, és így próbálják meg kijátszani a cég vagyonát. A Jobbik ezért különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen, illetve hanyag kezelés, valamint a számviteli szabályok súlyos megsértésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen csütörtökön feljelentést tett.

Mutyi van az egész mögött - így fogalmazott a párt képviselője.

Vádat emeltek Kocsis István ellen

https://24.hu/belfold/2012/08/10/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-kocsis-istvan-ellen

24.hu

2012.08.10 14:30

bűnszervezet, hűtlen kezelés, offshore, ügyészség

Munkácsy Márton

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken. A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség. Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) “szállodabizniszeire” is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét. Kocsis István szerint nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több százmilliárdos vagyoni hátrányt a cégnek – írta egy éve a Magyar Nemzet. A lap szerint a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást.

Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

„Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok” – a KDNP-s politikus szerint egy alvállalkozó ezzel hagyta ott

https://24.hu/belfold/2024/01/25/csakvar-gombauzem-europai-unios-tamogatas-videkfejlesztes/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmocskos-fideszes-tolvajnak-nem-dolgozokr-n-a-kdnp-s-politikus-szerint-egy-alvallalkozo-ezzel-hagyta-ott

24.hu

2024.01.25 0:00

klientúra, támogatás, EU, mezőgazdaság

Kassai Zsigmond

Bő négy évvel ezelőtt nyert 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatást egy gombatermesztő üzem megvalósítására Zolnai Sándor csákvári KDNP-s önkormányzati képviselő. A támogatói okiratot 2020 januárjában írták alá, onnantól 24 hónap állt volna rendelkezésre az üzem megvalósítására. A csarnokot azonban nemhogy 2022 januárjáig, de a mai napig sem sikerült befejezni. Az eset körülményeit tavaly nyáron mutatta be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Zolnai pedig szeptemberben vállalta, hogy a beruházás helyszínén ismerteti lapunkkal álláspontját a félbe maradt beruházásról. A politikus akkor azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy ezt tartani fogják. Mostanra azonban világossá vált, hogy az újabb határidőt sem sikerült betartani. A helyszínen építkezésnek nyoma sem látszik, a torzóban maradt üzemcsarnok és környezete ugyanúgy néz ki, mint négy hónappal korábban. A csákvári gombatermesztő üzem építéséről először Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be 2020 decemberében azzal, hogy az építkezés még abban az évben, de legkésőbb 2021 elején szerkezetkész állapotba kerülhet. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás alapján az épület papíron tavaly augusztusban készült el, ránézésre azonban az üzemcsarnok továbbra is messze van attól, hogy termelésre alkalmas legyen. Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Zolnai az uniós és állami támogatás terhére két részletben eddig mintegy 185 millió forintot hívott le. A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint 2020-ban 139 millió forintot, majd 2022-ban további 46 millió forintot utaltak ki a projektre. A KDNP-s önkormányzati képviselő elmondása szerint az előbbi összeg támogatási előleg, az utóbbi a beruházás készültségi fokának megfelelő kifizetés volt. Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy a képviselő szerint a projekt félbehagyása mögött a kivitelezővel támadt elszámolási vita áll. Ennek részleteiről Zolnai Sándor sem akkor, sem azóta nem árult el részleteket a folyamatban lévő polgári peres eljárásra hivatkozva. A képviselőt most levélben kerestük, hogy megtudjuk, miért áll továbbra is az építkezés, illetve mire lehet számítani a jövőben. Válaszában azt írta: a beruházás folyamatban van, újabb határidő-módosítást kért, amelynek „elbírálása folyamatban van”. Zolnai Sándor azt írta, hogy szeptemberi cikkünk után volt alvállalkozó, aki a Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok kijelentéssel tűnt el. Közlése szerint – az általa meg nem nevezett – generálkivitelező nem végezte el a megegyezés szerinti feladatot, vele szemben kötbérigényt nyújtott be, a kivitelezői szerződést pedig felmondta. „Új kivitelezővel és befektetővel dolgozom. Az építési munkákat hátráltatja a kedvezőtlen időjárás, a sok eső, majd a hideg, fagyos idő. A szervezés, technológiai eszközök beszerzése jó úton jár. Amint az idő engedi, reményeim szerint folytatni tudjuk az építést” – fogalmazott. Zolnai Sándor Csákváron 2014 óta önkormányzati képviselő, jelenleg az önkormányzat pénzügyi és jogi bizottságának az elnöke. Arra a kérdésre, hogy a júniusi önkormányzati választáson tervez-e újraindulni, nem kívánt válaszolni, azt írta, ez nem aktuális. A gombatermesztő üzem még a 2014-2020 közötti európai uniós támogatási ciklusban megvalósuló Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyert támogatást. Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt ezt a programot két évvel meghosszabbították, de még tavaly októberben is voltak nyitott pályázatok, amelyeknek a támogatásáról idén születik döntés. Ennek megfelelően a program megvalósítása 2025-ig húzódik el. Hogy Zolnai Sándor beruházása négy év kudarca után is kaphat-e határidő-módosítást, egyáltalán nem tűnik valószínűtlennek. A támogatási rendszerre rálátó forrásunk szerint 2021 és 2023 között több ezer olyan döntés született, ahol a kedvezményezettek határidő-módosítást kaptak – lényegében mindenki, aki ezt a döntéshozók szerint megalapozottan kérelmezte. Forrásunk szerint ugyanakkor 2023-ban átlagosan havonta mintegy 20 milliárd forintot fizettek vissza pályázók a meg nem valósult projektek miatt. Ezeknek a kudarcoknak a hátterében sokféle ok állhatott, például az energiaárak elszállása, a 2022-es aszály vagy éppen a beruházási költségek drasztikus emelkedése. 2023-ban pedig az ukrán mezőgazdasági termékek uniós jelenlétének tartóssá válása nehezítette a gazdák helyzetét.

Az uniós pénzből zajló csákvári beruházás az újabb határidőre sem valósult meg.

Havi 8 millióért bérelnek ingatlant a Miniszterelnökségnek

https://24.hu/belfold/2012/11/16/havi-8-millioert-berelnek-ingatlant-a-miniszterelnoksegnek/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-8-millioert-berelnek-ingatlant-a-miniszterelnoksegnek

24.hu

2012.11.16 13:43

ingatlan, túlárazás, állami vállalat

24.hu

A szocialista Harangozó Tamás írásban kérdezte a kormányfőt arról, miért jelölték meg a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasításban a Miniszterelnökség telephelyeként a Markó utca 9. szám alatti ingatlant. A kérdésre a nemzeti fejlesztési miniszter válaszolt. Németh Lászlóné azt írta, a strukturális átalakítás miatt a jelenlegi apparátus kibővült, és a mintegy 130 fős állomány megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A hivatal elhelyezését szolgáló állami ingatlanok pedig már teljes kihasználtsággal működtek. Az ingatlan kiválasztásakor szempont volt a Parlamenthez való közelség, az ár-érték arány és az átlátható tulajdonosi szerkezet. A követelményeknek a Markó utcai ingatlan felelt meg a legteljesebb mértékben – derül ki a miniszteri válaszból. Az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vette bérbe kétéves határozott időtartamra az OTP Ingatlanbefektetési Alap képviseletében eljáró OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.-től, így az épületet a Miniszterelnökség használatba és nem vagyonkezelésbe kapta az MNV Zrt.-től. A bérleti díj összege havi bruttó 8 millió 52 ezer forint. A szükséges felújítások, a műszaki feltételek biztosítása, és a beléptető rendszer kiépítése további bruttó 64 millió forintba került – írta Némethné. A Markó utcai épületben helyezték el például a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságát, a kormányzati internetes kommunikációért felelős helyettes államtitkár titkárságát, a kormány.hu főosztályt vagy a kormányzati döntések végrehajtásával foglalkozó miniszterelnöki biztos titkárságát. A szeptember végi adatok szerint a Miniszterelnökség engedélyezett létszáma 275 fő.

A Markó utcai ingatlanra az átalakításokkal összefüggő apparátusbővülés miatt van szükség – közölte Németh Lászlóné.

Egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik Schadl György főhadiszállásáról

https://24.hu/belfold/2023/06/26/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-korrupcio-vad-felszamolo-ceg-protrust-irodahaz-varosmajor-nyomozati-irat-volner-pal-fidesz/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-masik-allami-bombauzletre-is-kilatas-nyilik-schadl-gyorgy-fohadiszallasarol

24.hu

2023.06.26 0:00

állami/önkormányzati szerződések, felszámolás, klientúra

Horváth Csaba László

Mint azt a múlt héten bemutattuk, a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György egykori végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőper szálai egy másik, milliárdos üzlet felé is elágaznak. A nyomozati megfigyelések alapján ugyanis Schadl a „felszámolók királyaként” is emlegetett állami felszámolóbiztossal is bizniszelt. A 24.hu azonban azt is kiderítette, hogy a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtónak nem ez az egyetlen kapcsolódási pontja a felszámolói iparhoz. A nyomok arra utalnak, hogy az eddig megismertnél is aggályosabb módon oszthatta újra 2021-ben a kormány a felszámolói piacot, amelyet – a végrehajtáshoz hasonlóan – elsősorban magáncégeknek szerveztek ki. Schadl Györgytől a letartóztatása után számos ingatlant és vagyontárgyat foglaltak le a nyomozók, ezek között volt a – szintén vádlott – feleségével közös cégének üzletrésze is. A Red Carpet Kft. tulajdonában áll egy irodaház a XII. kerületi Városmajor utcában. Ez az ingatlan több önálló bírósági végrehajtó székhelye, köztük olyanoké, akik a bíróságon beismerték bűnösségüket, vagyis azt, hogy a kinevezésükért cserébe fizettek Schadlnak. Rajtuk kívül korábban több felszámoló cég képviselője is ide volt bejelentve. És ez az irodaház a székhelye jelenleg is egy olyan felszámoló cégnek, amelyet fölöttébb különös körülmények közt alapítottak éppen akkor, amikor az említett piaci újraosztás történt, és amikor mindenki a koronavírus-járvány kezelésére figyelt. 2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormány 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 teljesen új vállalkozás került be a nyertesek közé. A nyertesek közt több olyan cég is akad, amelyik fideszes politikus vagy más kormányközeli szereplő érdekeltségébe tartozik. A pályázatra összesen 277 vállalkozás jelentkezett, ám az elbírálás során nagy súllyal estek latba szubjektív szempontok. A Direkt36 gyűjtötte ki korábban, hogy az évi 3–6 milliárd forintosra becsült piacra betört többek közt egy Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterhez köthető ügyvédi iroda cége, miközben Seszták részt vett a kiválasztási folyamatban: annak a bizottságnak az elnöke volt, mely a cégek pályáztatását bonyolította. A szerencsések közt van egy Papcsák Ferenc résztulajdonában álló cég. Papcsák korábban a Fidesz parlamenti képviselője volt, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának az elnöke. Bekerült a nyertesek közé egy olyan társaság, melynek közvetett tulajdonosa Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Tasnádi a posztjáról 2016-ban mondott le, miután Lázár János akkori miniszterelnökségi miniszter kínosnak nevezte, hogy a III/II-es múltú államtitkárt éppen október 23-án léptették elő. Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasa, a lemondása után Pintér korábbi őrző-védő cégénél lett vezérigazgató. A felszámolói pályázatok elbírálását végző bizottságba Pintér is delegált egy tagot, Ruszó Gyulát, aki korábban a kabinetfőnöke volt, és akit nemrég – Pintér javaslatára – Novák Katalin köztársasági elnök rendőr vezérőrnaggyá léptetett elő. Belépett a felszámolói szektorba Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos birodalmának több szereplője. Az egyik ilyen cég tulajdonosa Gál Miklós, aki a Mészáros-cégbirodalomban töltött be meghatározó pozíciókat. Fölfért a listára egy olyan cég is, amelynek két tulajdonosa Sasvári Viktor és Bacsa Péter. Sasvári korábban Esztergom fideszes önkormányzati képviselője volt, Bacsa pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér rokona. A győztesek nevét tartalmazó lista alapján az újonnan felszámolói jogosultságot elnyerő 51 cég csaknem felének van valamilyen kormányzati kötődése. E kapcsolatok sok esetben áttételesek, vagyis a győztes cégek tulajdonosai más cégeken és személyeken keresztül köthetők kormányzati szereplőkhöz. A 24.hu gyűjtése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel, vagy előtte csak néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az a felszámoló cég, amelynek a székhelye a Schadl és neje érdekeltségébe tartozó városmajori irodaházba van bejegyezve. A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t éppen a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították. Sőt, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg. A társaság ügyvezetője, Csorba Gábor László régi motorosnak számít a felszámolói piacon, jelenleg is több társaságban érintett ügyvezetőként vagy felszámolóbiztosként. Érdekesebb, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint a ProTrust bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában. A férfi még két nappal Schadl György letartóztatása előtt is tárgyalt a végrehajtók volt elnökével a Várkert Bazárnál működő, kormánypárti körökben közkedvelt Felix étteremben, ahol Schadl rendszeresen bonyolított találkozókat. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egy olyan pályázat ügyében is egyeztettek, ami az Európai Unió gazdaságfejlesztési forrásait célozta volna. Ráadásul a nyomozati iratok közt szerepelnek a cégadatai a férfi egy korábbi vállalkozásának is, melynek székhelye szintúgy Schadlék Városmajor utcai irodaházában volt. Martonról korábban a K-Monitor blogja írt, megemlítve, hogy ő az igazgatósági elnöke annak a beruházási hitelekkel foglalkozó cégnek, amelynek felügyelőbizottsági elnöke nemrég még Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt. A tárcavezető csak azután távozott az állami támogatású hiteleket is közvetítő Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt.-ben betöltött posztjáról, hogy a blog beszámolt az ügyről. Megkerestük Marton Adorjánt arról érdeklődve, milyen üzleti kapcsolatban állt Schadl Györggyel, de nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Közölte, semmilyen módon nem akar kapcsolatba kerülni ezzel az üggyel, mert semmi köze hozzá, és őt nem is keresték meg a nyomozók. Ugyanakkor – akár akar, akár nem – úgy fest, Marton nem tudja elkerülni az érintkezést a Schadl-üggyel, ugyanis a végrehajtók korábbi elnöke személyesen kezdeményezte a tanúkénti meghallgatását a bíróságon. Kérdésünkre Marton egyébként cáfolta a cégbíróság adatbázisát, miszerint ő fizette volna be a bejegyzési illetékét a ProTrust felszámoló cégnek. Azt mondta, nem is hallott a cégről. Ez az illetékfizetésről szóló dokumentumon túl azért is különös, mert a ProTrustot vezető Csorba Gábor László felesége a Marton vezette hitelközvetítő felügyelőbizottságának a tagja. Továbbá a Marton-féle hitelközvetítő cég számára fél éven át szívességi alapon biztosított irodát a VII. kerületben a Csorba házaspár egyik cége. A ProTrust alapítása tehát éppen a felszámolói pályázat leadási határidejének napján történt. A társaságnak ekkor még sem adószáma, sem cégjegyzékszáma nem volt. Ez azért fontos körülmény, mert Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az akkori felszámolók névjegyzékét vezető hatóság nevében egy 15 oldalas kitöltési útmutatóban magyarázta el a pályázóknak, mi mindent kell csatolniuk a felszámolói pályázathoz. A miniszter kötelező elemként sorolta fel a cégjegyzékszámot, az adószámot, a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő név megadását is. És bár ezekkel a pályázat benyújtásakor a ProTrust nem rendelkezett, mégis bekerült a 90 nyertes közé. Közben pedig akadt olyan, több mint két évtizede működő felszámoló cég, amelynek a pályázata például azért szenvedett el pontlevonást, mert nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása. Jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el a végrehajtók mellett a felszámolók felügyeletét is. A hatóságtól először sajtómegkeresés útján próbáltuk megtudni a többi közt azt: szabályosan nyerhetett-e a pályázaton egy olyan cég, amelyik a leadás pillanatában nem rendelkezett több kötelező elemmel, amit az akkori miniszter előírt? Az SZTFH egy hónap elteltével sem válaszolt kérdéseinkre, ezért közérdekű adatigénylés révén próbáltunk válaszokat kapni. Ugyanakkor a hatóság szűkszavú válaszában nem felelt érdemben megkeresésünkre, így arra sem, hogy a kötelező elemek hiányát miként értékelték a pályázat elbírálása során, illetve nem árulták el azt sem, hány esetben utasították vissza a pályázók kérelmét, és mik voltak az elutasítási okok. A hatóság csupán annyit közölt, mindegyik felszámoló céget ellenőrizték, és nem találtak szabálytalanságot, a pályázatról szólva pedig azt írták, hogy két ízben volt lehetőség hiánypótlást beadni. Megkerestük a ProTrust Kft.-t is. A cég szintén röviden válaszolt csak, annyit írtak, hogy a pályázatra határidőben benyújtották a kérelmüket a rendelkezésre álló összes melléklettel együtt. Azon mellékleteket, amelyek a pályázat benyújtásakor nem álltak rendelkezésre, a későbbiekben önkéntes hiánypótlás keretében pótolták. A társaság vezetőjétől próbáltuk megtudni, miként választották ki székhelyként Schadl Györgyék irodaházát, ám azt mondta, erről a felszámoló cég tulajdonosai döntöttek, ő állítása szerint sosem járt az irodaházban, mert a társaság központi ügyintézésének helyszíne máshol van. Kérdeztük a tulajdonosokat is erről, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

A kormány 2021-ben újraosztotta a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre.

111 állami ingóság ingyen lesz az egyházé

https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/26/111-allami-ingosag-ingyen-lesz-az-egyhaze/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/111-allami-ingosag-ingyen-lesz-az-egyhaze-1

24.hu

2023.06.26 0:00

egyház, állami/önkormányzati szerződések

Farkas György

Az állami vagyonelemek ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló határozat jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány ezúttal nem ingatlanokat, hanem ingóságokat ad át, hogy segítse a hitéleti feladatok ellátását. Az ingóságok értéke nem derül ki, azokat a Dunamelléki Református Egyházkerület kapja, ahol Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Orbán Viktor volt minisztere szolgál. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek kell gondoskodnia arról, hogy az egyházkerülettel tető alá hozzák a szerződést a határozat közzétételét követő harminc napon belül. Vélhetően nem lesznek jogi akadályok, hiszen az egyházkerületnek – honlapja szerint – egyik jogtanácsosa, Gulyás Gergely miniszter. Az ingyen átadott állami vagyonelemek nincsenek nevesítve. Azok a határozat mellékletében a Terrorelhárítási Központ (TEK) nyilvántartásában szereplő leltár-azonosítókkal szerepelnek, így csak annyit lehet róluk tudni, hogy az egyházkerület 111 per-, teher- és igénymentes ingóságot kap majd meg.

Azokat a püspökké lett volt miniszter egyházkerülete kapja. A DK szerint Orbán Viktor eltékozolja a magyarok vagyonát.

Orosz üzleti kör vásárolta fel a Semjén Zsoltot vadásztató vállalkozó szállodáit

https://24.hu/kozelet/2020/07/21/rahimkulov-orosz-uzlet-putyin-szalloda-semjen-zsolt-svedorszag-vadaszat-farkas-jozsef/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orosz-uzleti-kor-vasarolta-fel-a-semjen-zsoltot-vadasztato-vallalkozo-szallodait

24.hu

2020.07.21 14:27

idegenforgalom, klientúra, narancsvidék

Horváth Csaba László

Újabb hotelek kerültek az eddig a Balaton-parton terjeszkedő Rahimkulov család birtokába – tudta meg a 24.hu. Az orosz üzleti kör két négycsillagos és egy háromcsillagos szállodát szerzett meg Noszvajon és Ráckevén. Mind a három hotel Farkas József vállalkozó érdekeltségébe tartozott. Ő az az üzletember, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta. Az adásvétel némileg meglepő, ugyanis Farkas cégei, illetve az érdekeltségébe tartozó szállodák korábban jelentős állami vagy európai uniós segítséget kaptak. A négycsillagos noszvaji Oxigén Family & Spa Hotel például 365 milliós forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott, a szálloda avatóünnepségén Semjén Zsolt mondott beszédet. A háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel állami tulajdonú területen fekszik. Annak bérleti jogát a Népszava cikke szerint 2016-ban húsz évre kapta meg Farkas cége azután, hogy az állam 219 millióból felújította a komplexumot. A ráckevei Duna Relax Hotelt (korábban Kék Duna Wellness Hotel) szintén részben állami támogatásból újította fel Farkas cége azután, hogy a Pest Megyei Önkormányzattól árverésen megvette a szállodát. A két négycsillagos hotel tulajdoni lapjáról kiderült, hogy azok immár a Nádor Hotels Kft. tulajdonában vannak. A csaknem 1,2 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság végső tulajdonosai Rahimkulov Ruszlan Megdetovics és a vele állandó üzleti partnerségben mozgó Zentai Péter. Előbbi annak a Megdet Rahimkulovnak az egyik fia, akinek családi vállalkozása – a Kafijat Zrt. – az OTP Bank részvényeinek több mint hét százalékát birtokolja. Bár a szállodák vételára nem ismert, egy időben azzal, hogy Rahimkulovék megszerezték a Nádor Hotels Kft.-t, a cég 2,5 milliárd forint hitelt vett fel az OTP Banktól. Az állami tulajdonú területen fekvő háromcsillagos noszvaji Tündérkert Hotel a másik két hotellel egy időben került Rahimkulovék érdekeltségébe. Annak üzemeltetését – a négycsillagos noszvaji hotellel együtt – az Eventrend-csoport végzi. Ugyanaz a cégcsoport, amelyik a budapesti Symbolt és a négycsillagos siófoki Residence Hotelt is viszi a Rahimkulov családnak. Figyelemre méltó, hogy Siófokon a három évtizeden át a fiatalok közkedvelt szórakozóhelyét, a volt a Palace diszkót is ugyanez az orosz üzleti kör vásárolta fel. A Napi.hu korábbi cikke szerint 40 szobás luxushotelt alakítanának ki az egykori szórakozóhely területén, amelyhez a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési programból is támogatást nyertek, összesen 792 millió forintot. A családfőt, a gazpromos múlttal rendelkező Megdet Rahimkulovot Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként emlegetik. A Portfólió korábban megírta, hogy az orosz milliárdos is szerepelt az Egyesült Államok „fekete listáján”, amely azokat az orosz politikusok és üzletemberek nevét tartalmazta, akik közel állhatnak a Kremlhez, illetve Putyinhoz. Megdet Rahimkulov a 71. azon a 96 fős listán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium állított össze az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyekről. Egy román lap vele összefüggésben azt pedzegette, hogy Rahimkulov OTP-tulajdonrésze is szerepet játszhatott abban, hogy a román jegybank 2018-ban nem engedélyezte az OTP-nek, hogy megvásároljon egy romániai bankot. Kiemelt kép: Oxigén Hotel Family & Spa Noszvajon, fotó: Komka Péter /MTI

A Putyin-közeliként is emlegetett Rahimkulov család eddig a Balaton partján terjeszkedett.

Három végrehajtás indult a tatárjárásos film gyártója ellen, a stábtagoknak is tartoznak

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/16/harom-vegrehajtas-indult-a-tatarjarasos-film-gyartoja-ellen-a-stabtagoknak-is-tartoznak/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-vegrehajtas-indult-a-tatarjarasos-film-gyartoja-ellen-a-stabtagoknak-is-tartoznak

atlatszo.hu

2024.01.16 0:00

átláthatóság, klientúra, filmgyártás, rokonok, támogatás, gazdálkodás

Zimre Zsuzsa

Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak. Információink szerint van, akinek négy részletben ígérték a több mint 100 millió forintos tartozása kiegyenlítését, ebből szeptember óta mindössze egy részletet kapott meg, és az is kevesebb volt a megbeszéltnél. Hogy más kifizetésekkel is gondok lehetnek, azt az támasztja alá, hogy 2023 novemberében és decemberében három végrehajtás is indult a cég ellen, ebből egyet zártak le, kettő a céginformációs adatbázis szerint még mindig folyamatban van. A Batu kán hadjáratát elmesélő filmet Soós Péter rendezte, Sipos Kornél és William George Chamberlain a producere. Tavaly a Nyugat Kapujában Kft. tulajdonosi szerkezete markánsan megváltozott, a korábbi tulajdonosok márciusban kikerültek a cégből, helyükre Farkas Dóra érkezett, aki opciós jogával élve vette át a tulajdonosi és ügyvezetői teendőket. Farkas Dóra annak a Farkas Zsigmondnak a felesége, aki korábban Rogán Antal apósával közösen tulajdonolta a Közép Európai Filmiroda Kft.-t. A nyíregyházi földbirtokos érintett volt Rogán Antal új családjának meghiúsult földvásárlásában is, továbbá Farkas és Obrusánszki egyaránt tulajdonosok abban a Ductus Kft.-ben, mely 2,2 milliárd forintos állami támogatást nyert el. A cégből azóta Obrusánszki Zsolt kiszállt, maradt helyette Farkas Zsigmond, Sipos Kornél és William George Chamberlain, a Chelsea Pictures Limited cég résztulajdonosa. Bár a Nyugat Kapujában tulajdonosa Farkas Dóra, a stábtagok, akiknek hónapok óta tartozik a film, elmondásuk szerint Farkas Zsigmonddal egyeztettek az anyagiakról. Angol oldalon pedig a Chelsea Pictures Limited-ben voltak átalakulások, Chamberlain lemondott az ügyvezetőségről 2023 októberében, helyére fia, Lee Neil Chamberlain került. A gigaprodukciót a Nemzeti Film Intézet többször is támogatta: adott forgatókönyv-fejlesztésre (8,4 millió forint) valamint gyártás-előkészítésre (44,9 millió) pénzt. 2022-ben a produkció 2,5 milliárd forintot kapott. A tervezett költségvetés 3,7 milliárd forintot tesz ki. Bár már az utómunkálatoknál tart a film (a tervezett bemutató 2024 május-június), vannak, akik még mindig a pénzükre várnak a stábtagok közül. Pesti Ákos az NFI részéről tudott a gondokról, 2023 áprilisában fizetési ütemezést ígért, és felmérték a kintlévőségek nagyságát is. A hozzánk eljutott e-mailben arról ír a stábtagoknak, hogy első körben a bér jellegű kifizetéseket rendezik – ez nagyságrendileg 500 tételt jelentett a „közvetett támogatás hitel” első részéből –, majd jönnek a közepes és nagy összegű számlák. Ezzel szinte egyidőben vette át Farkas Dóra a céget, azzal indokolva a döntést, hogy nem megengedhető, hogy ne legyenek kifizetve a stáb tagjai. A nekik címzett, az Átlátszó birtokába került levelében arról írt, hogy amennyiben szükséges, kiemelt ellenőrzésre vagy valamiféle „hatósági eljárásra” is sor kerülhet. Farkas Dórának e-mailben küldtünk kérdéseket a végrehajtásról, a tartozások kifizetéséről és a film bemutatójának időpontjáról, de mint korábban, megkeresésünkre most sem reagált semmit.

December végén három végrehajtás is indult a cég ellen, mely a 1242 – A Nyugat kapujában című filmet gyártja.

Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből

https://atlatszo.hu/kozpenz/2012/08/07/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-ekszerdoboz-adokedvezmenybol

atlatszo.hu

2012.08.07 13:47

adó, állami/önkormányzati szerződések, ingatlan, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, oktatás, pályázat, sport, stadion

atlatszo

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része. Egyre nagyobb léptékben nő a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) vagyona. Az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által működtetett és éppen a miniszterelnök felesége magánbirtokai mellett épülő intézmény az atlatszo.hu kutatásai szerint májusban hat hektár újabb földterülettel gyarapodott: ezúttal az épülő stadion és az azt övező sportpályák földterületeit vásárolta meg, amit korábban a tulajdonosoktól 50 évre használatba kapott. Ennek egy részét az önkormányzattól szerezte meg, egy másik részét pedig az állami földbérleti pályázatok egyik helyi nyertesétől, Flier Tamástól, az Akadémia támogatójától. Februárban pedig a szakiskola építéséhez vásárolt fel három ingatlant. A kivett sporttelep övezeti besorolása „különleges sportterület” lett. Talpalatnyi föld – A felcsúti Orbán-uradalom terjeszkedése from atlatszo.hu on Vimeo. A földeken jelentős beruházások zajlanak, szakiskola és futballstadion épül. Lapunk Talpalatnyi föld című sorozatának újabb részéből kiderül, hogyan gyarapodott az Orbán-féle alapítvány az elmúlt években, és az is, hogy milyen pénzekből tervezik a fejlesztést. Adókedvezményből magánklub? Több milliárd forintos nagyságrendű lehet az a beruházás, amely ezekben a hónapokban zajlik Felcsúton. A miniszterelnök által létrehozott alapítvány fociakadémiát működtet, szakiskola létesül mellette és a tervek szerint egy futballstadion is épül a településen. A milliárdos összeg a földterületekre költött forintokból, és az egyéb fejlesztésekből jön össze. Cikkünk előző részéből kiderült, hogy akár 600 millió forintot is költhetett a miniszterelnök által létrehozott alapítvány a fejlesztésekhez szükséges földterületek megvásárlására. Ezen túl az alapítvány februárban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával szemben lévő telkeket vásárolta fel az akadémia szakiskolája részére. A több épületből álló, és a tervek szerint szeptemberben megnyíló iskola rohamtempóban épül, a beruházás aligha marad a százmilliós nagyságrend alatt. (Mint az atlatszo.hu korábbi cikkéből kiderült, a szakiskola tangazdasága a helyi polgármester, egyben akadémiai elnök Alcsútdoboz-Göböljárási mezőgazdasági telepe lesz. Mészáros Lőrinc a vitatott és tíz évre titkosított állami földbérlet pályázatok egyik helyi nyertese, összesen 1377 hektár állami földbérletet nyert el. Az előző évtizedekben állattartással nem foglalkozó gázszerelő több száz marhával népesítette be az elmúlt hónapokban földjeit). Ékszerdoboz Felcsúton Az atlatszo.hu megszerezte a stadion terveit. A fedett lelátós stadion beépített területe a Makovecz tanítvány által készített építési terven 8 650 négyzetméter, az összes burkolt felület több mint 22 ezer négyzetméter lesz. A létesítmény a labdarúgó mérkőzéseken 3500 fő befogadására lesz alkalmas. Koncerteket, kulturális fesztiválokat is terveznek a Közép-Európa ékszerdobozának tervezett, Makovecz-stílusú építményben – a focipályára tett székekkel akár 15 ezerre is növelhető a befogadóképesség. Orbán Viktor a pfla.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a stadion „több lesz, mint futballpálya (…)ha technikailag és akusztikailag sikerül jól megépítenünk, akkor a négyhetes nyári szünetben kulturális fesztiválokat is idehozhatunk majd.” A földterületek megvásárlásán, és a szakiskola felépítésén túl azonban az igazi nagyberuházás az a fedett stadion, amelynek megvalósítása több milliárd forintos befektetés lehet. A tervek szerint az építkezés pénzügyi hátterét az a törvénymódosítás tette lehetővé, amelyet tavaly hagyott jóvá a parlament. Eszerint meghatározott feltételek mellett társasági adókedvezményben részesülhetnek azok a cégek, amelyek látványsportokat, így labdarúgással kapcsolatos beruházásokat támogatnak. Az atlatszo.hu értesülései szerint az alapítványnál úgy számolnak, hogy stadion felépítéséhez 2,7 milliárd forint folyik be hozzájuk társasági adókedvezmény formájában az építkezéshez pedig további 810 millió forintos önrészt szednek majd össze. (Hozzávetőlegesen ugyanezt a becslést közölte korábban egy másik sajtóértesülés is.) Az atlatszo.hu szerette volna megtudni a beruházás pontos terveit, számadatait, de kérdéseire nem kapott választ. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök által létrehozott alapítványról, az adókezdvemények felhasználása miatt pedig lényegében közpénzek, adóbevételek hasznosításáról van szó, Szöllősy György a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szóvivője lapunknak azt hangsúlyozta: itt magánpénzek felhasználásáról van szó, vagyis a nyilvánosságnak, a sajtónak nem osztanak lapot az adatok megismeréséhez. Zsinór és gödör A stadionépítkezés előkészületi munkálatai már javában zajlanak. Első lépésben áprilisban elbontották a meglévő pályákat: felszedték a Magyarországon egyedülálló, a FIFA által két csillagos kategóriába sorolt füvet, és elszállították a százmillió feletti értéket képviselő, és egyébként az akadémia beruházásával megvalósult tesztpályát is. Az atlatszo.hu riportere helyszíni bejárása során azt tapasztalta, hogy az építkezésen vélhetően nem tartják be a biztonsági előírásokat. Mint az általunk elkészített fenti fotó bizonyítja a mintegy 7 méter mély építési gödröt egy jelentős szakaszon hetek óta egyetlen, felnőtt ember mellmagasságában elhelyezett zsinór választja el az utcától, és semmi nem jelzi a közúton gyanútlanul közeledő járókelő számára, hogy itt építkezés folyik. Az akadémia helyszínen tartózkodó biztonsági őre kérdésünkre azt mondta, hogy szerinte a szülők felelőssége, ha mondjuk egy gyerek véletlenül beesik a gödörbe. A másik őr hol trágár szavakkal, hol a kezében fenyegetően tartott kötéllel és farkaskutyával próbálta elkergetni az átlátszó.hu munkatársát.

Felcsúti "Aranycsapat" Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet  a minisz

Csak 120 milliós megbízást nyert Mészáros ügyvédjének irodája a Miniszterelnökségtől

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/17/csak-120-millios-megbizast-nyert-meszaros-ugyvedjenek-irodaja-a-miniszterelnoksegtol/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csak-120-millios-megbizast-nyert-meszaros-ugyvedjenek-irodaja-a-miniszterelnoksegtol

atlatszo.hu

2024.01.17 0:00

közbeszerzés, tanácsadás, átláthatóság, klientúra

Katus Eszter

Egy mindössze négyéves cég, a fővárosi EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. ötből négyszer olcsóbb tudott lenni, mint a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként elhíresült dr. Kertész József Tamás ügyvédi irodája. A háromfős társaság ezzel 350 millió forint értékű megbízást nyert el a Miniszterelnökségtől, míg a Kertész és Társai Ügyvédi Irodának „mindössze” egy 120 millió forintos keretmegállapodással kell beérnie. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint a tender jó példája lehet annak, hogy a NER-cégekkel szemben is van értelme elindulni a tendereken. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy végül ki és milyen értékű feladatot végezhet el. Amikor kiderült, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzési szakértői tanácsadásra kiírt tenderén nagy valószínűséggel a KESMA-t alapító társaság tulajdonosa és egyben Mészáros Lőrinc ügyvédjének irodája is indult, szinte biztosra vettük, hogy el is viszik a megbízást. A napokban azonban közzétették a tender eredményét, amely szerint egy fiatal cég kenterbe verte a NER-kedvencet, és összesen 350 millió forintnyi megbízást happolt el előlük. Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség – írtuk meg tavaly júliusban. Egy ajánlattevő azonban vitarendezési kérelmet nyújtott be, szerinte ugyanis a kiírásban többek között túl sok volt a „tervezhetetlen elem”, a kötbér pedig aránytalanul magas. Továbbá azt is kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség csak „tartalékosokat” keresett, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. Vagyis az ajánlatkérőt nem terhelte megrendelési kötelezettség. A Miniszterelnökség egyes pontokban elismerte a jogsértés tényét, majd indoklás nélkül visszavonta a tendert. Augusztusban aztán újra kiírták a közbeszerzési tanácsadók kiválasztására vonatkozó eljárást. Ahogy akkor az Átlátszó közbeszerzési szakértője megállapította: hasonló feltételekkel, mint az első alkalommal. Így nem is volt meglepő, hogy egy ajánlattevő ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be. Ekkor felbukkant a színen az Integritás Hatóság, amely jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban. A Döntőbizottság azonban megszüntette a jogorvoslati eljárást arra hivatkozva, hogy hiányzott a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztéséhez szükséges jogosultság. Ezután Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) rákérdezett Polt Péternél, hogy szerinte minden rendben van-e a kiírással. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdést és továbbította azt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). Érdeklődtünk a BRFK-nál, hogy indult-e eljárás az ügyben, bár az Átlátszó közbeszerzési szakértője már akkor úgy vélte, az esetnek nincs büntetőjogi relevanciája, „csak” a közbeszerzési jogsértés gyanúja merült fel, amely pénzbírsággal sújtható. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre elmondta, hogy a feljelentéssel kapcsolatban a BRFK 2023. november 22-én feljelentés kiegészítést rendelt el, majd a feljelentést 2023. december 21-én a bűncselekmény hiányában elutasította. Több száz milliós keretmegállapodások A közbeszerzés így végül rendben lezajlott, és január 12-én felkerült az ekr.gov.hu-ra a tender eredménye. Ebből kiderült, hogy kikkel köt keretmegállapodást a Miniszterelnökség a „szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”. Az első részt (közbeszerzési szakértői tanácsadás a KFF részére) a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda nyerte, miután olcsóbb (nettó 11 500 forintos) árajánlatot adott, mint a Holakovszki Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Contendere Tanácsadó Kft. és a KD Procurement Tanácsadó és Szolgáltató Kft. együtt. A keretmegállapodás összege 120 millió forint. A második részt (közbeszerzési szakértői tanácsadás IKOP/IKOP Plusz) az EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. húzta be nettó 9850 forintos tanácsadói óradíjjal. Szintén ők lettek a befutók a harmadik rész esetén is (közbeszerzési szakértői tanácsadás KEHOP/KEHOP Plusz), akárcsak a negyedik (közbeszerzési szakértői tanácsadás EFOP/EFOP Plusz), és az ötödik rész esetén (közbeszerzési szakértői tanácsadás GINOP/GINOP Plusz). Az EQUIS VIRIS Kft. így összesen 350 millió forint értékű megbízást nyert el. És bár mindegyik részre számos ajánlat érkezett (tehát nagy volt a verseny), mind a négy esetben a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda tette a második legolcsóbb ajánlatot. Mészáros Lőrinc ügyvédjének irodáját is le lehet győzni 2020 decemberében írtuk meg, hogy a dr. Kertész József Tamás lett az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Az ügyvéd ugyanis abban az évben szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket. A Media Fundamentum Zrt. pedig annak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) az alapítója, amelynek 2018-ban a Fidesz-közeli médiaszereplők formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket, létrehozva ezzel egy hatalmas médiaszörnyet. De Kertész József Tamás nemcsak erről ismert. 2018-ban Kertész ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte ugyanis – az akkor még felcsúti polgármester – Mészáros Lőrincet az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben. Kertészt azóta is Mészáros ügyvédjeként aposztrofálják. Kertész emellett a Prime Finance és a Prime Property magántőkealap tulajdonosa is. Úgy tűnik azonban, hogy még Mészáros Lőrinc ügyvédjét is le lehet győzni. Pedig az EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. nem rendelkezik nagy múlttal – és látszólag politikai kapcsolatokkal sem. A budapesti céget 2020-ban alapította Dr. Deres Szilárd, Dr. Fodor Gergely és Dr. Lajtai Bálint László, miután mindhárman kiszálltak a szintén üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó Cordict Kft.-ből. Az EQUIS VIRIS csillaga gyorsan ívelt felfelé: az első évi 8,9 millió forintos bevételt egy 97,6 milliós követte, és 2022-ben is 91,3 milliós forgalmat bonyolítottak. Ahogy azt a honlapjukon írják: a cég valamennyi szakértője hozzávetőlegesen tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelynek során „sokszáz, összességében megközelítőleg ezer milliárd forint becsült értékű közbeszerzési eljárás tekintetében láttak el közbeszerzési tanácsadási, minőségbiztosítási, illetve teljes körű bonyolítási feladatokat”. Még nem tudni, ki nevet a végén Az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója szerint a kezdeti kifogások jogosak voltak a pályázók részéről, de a verseny intenzitását ez végül nem befolyásolta. Sőt, végső soron rendkívül kedvező (mélyen a piaci óradíjak alatti) árakkal dolgozó nyerteseket talált a Miniszterelnökség. Érdemes ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérni a tender sorsát, mert az egyik kifogás éppen az volt a Miniszterelnökség által kiírt feltételekkel kapcsolatban, hogy nem vállaltak lehívási kötelezettséget. Az tehát, hogy végül melyik cégnek mekkora értékben fognak tényleges feladatokat adni, teljes mértékben a Miniszterelnökségen múlik. Így az is lehet, hogy végül valamelyik nyertes egyetlen megbízást sem kap. A tender sorsát a jövőben is nyomon követjük majd, és beszámolunk a fejleményekről.

A 470 millió forintos közbeszerzési eljárás nagy nyertese azonban egy háromfős szakértői cég, az EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. lett.

Megint perelünk Paks II engedélyezési dokumentumaiért, a törésvonalról továbbra sincs szakmai konszenzus

https://atlatszo.hu/kozadat/2024/01/17/megint-perelunk-paks-ii-engedelyezesi-dokumentumaiert-a-toresvonalrol-tovabbra-sincs-szakmai-konszenzus/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megint-perelunk-paks-ii-engedelyezesi-dokumentumaiert-a-toresvonalrol-tovabbra-sincs-szakmai-konszenzus

atlatszo.hu

2024.01.17 0:00

adatigénylés, közigazgatás hallgatása, atom, energia, átláthatóság, környezetvédelem

Fülöp Orsolya

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért. A törésvonal kérdésével korábban az Átlátszó is többször foglalkozott: 2017-ben szereztük meg azokat a geológiai kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület földtani alkalmasságát. Ezek az eredmények azonban csak részlegesen kerültek bele abba a dokumentációba, amelyet a cég benyújtott a hatóságnak a korábbi telephelyengedélyezési eljárás során. Az anyagokból kimaradt például az, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták. Ez felveti a talajmozgások és adott esetben esetleges földrengés kockázatát is. Az osztrák környezetvédelmi hivatal, illetve az illetékes minisztérium szakértői szintén sok éve feszegetik ezt a kérdést. A minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére. „Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról from atlatszo.hu on Vimeo. Az OAH-val folytatott bilaterális találkozókon az osztrákok azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb paleoszeizmológiai vizsgálatokat, mielőtt a munkagödröt tovább mélyítenék. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek kutatásokat a helyszínen. Ezekre információink szerint nem került sor. Feltételesen adott engedélyt a hatóság a talajkitermelésre Az OAH 2023. november 30-án kiadott határozatában feltételekkel, de engedélyezte a gödör további mélyítését. A határozat szerint összesen 3 664 712 köbméter földet termelnek ki az építkezés során – ez a mennyiségű föld nagyjából 1466 darab ötvenméteres úszómedencébe férne bele. Az engedély „visszatartási pontok”-at határozott meg, amelyek értelmében a talajkiemelési és víztelenítési munkálatok majd csak az után kezdődhetnek meg, hogy a Paks II Atomerőmű Zrt. eleget tesz bizonyos feltételeknek. Például be kell majd mutatniuk a hatóságnak azokat az elemeket, amelyek a kiviteli tervekben változnak az építési engedélyezési dokumentációhoz képest. Ki kell dolgozniuk azt a monitoring rendszert, amellyel a munka során mérni fogják például a környező épületek és a terep mozgását, valamint a talajvízszint változását. Igazolniuk kell majd a víztelenítő rendszer minden elemének megfelelőségét is, a határozat szerint ugyanis „a dokumentációban ismertetett víztelenítő rendszer műszaki megoldásainak megfelelősége nem volt teljes körűen vizsgálható, mert bizonyos tervezési adatok csak a kiviteli tervezés során állnak elő”. Mindezek mellett minden újabb ütem megkezdése előtt nyilatkozniuk kell majd arról, hogy a kivitelezés következő ütemébe lépés nem veszélyezteti a meglévő Paksi Atomerőmű létesítményeinek biztonságát, valamint igazolni kell az elkészült szerkezetek és a résfal megfelelőségét. A visszatartási pontok mellett az engedély még számos további előírást és feltételt is tartalmaz. Megkérdeztük az OAH-t, hogy miért adta ki az engedélyt, ha a fenti, jelentősnek tűnő információk hiányoztak a beadott anyagokból, és hogyan ellenőrzik majd az említett feltételek teljesítését. A hivatal válasza szerint nem álltak fent azok a jogszabályban meghatározott esetek, amelyek esetén a hivatal visszautasíthatta volna a kérelmet. „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatósági eljárásokban, így a jelen eljárásban is, a szakhatóságok is feltételekkel adják meg a hozzájárulásukat, ami nem jelenti azt, hogy az ügyfél nem hiánytalanul és megfelelő részletezettséggel nyújtotta be a szükséges dokumentumokat.” A fent említett feltételekkel kapcsolatban a hivatal azt közölte, hogy „a feltételezések helytállóságát az OAH felügyeleti tevékenysége keretében vizsgálja. Az OAH a telephelyen zajló építési tevékenységeket rendszeresen ellenőrzi és az engedélyben szereplő talajkiemelési tevékenységek esetében is ellenőrzéseket fog tartani. Az ellenőrzések során feltárt adatokat, információkat értékeli, amennyiben a követelményektől való eltérést állapít meg, intézkedik.” „Én bízom az Atomenergia Hivatalban, nem tehetek ugyanis mást” – válaszolta kérdésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. „A nukleáris energia alkalmazásának számos, a biztonságot garantáló feltétele van, ezek egyike a szükséges erőforrásokkal ellátott, megfelelő jogi státuszú hatóság. Ezzel együtt ugyan a végső felelősség a biztonságért mindig az atomenergia alkalmazójáé, azaz pl. az atomerőműé, mégis kérdéseket vet fel az, hogy az OAH legalább részben olyan felelősséget terhel át az atomerőműre, amelyek korábban a hatóságnál voltak – és nem a mostani az első példa.” Az OAH ugyanis már a létesítési engedélyt is feltételes módban adta ki, amelyet még 2020-ban kérelmezett a Paks II Atomerőmű Zrt. Az OAH végül 2022 augusztusában feltételesen, visszatartási pontok mellett adta ki a létesítési engedélyt, ami majd akkor válik véglegessé és érvényessé, ha a Paks II Atomerőmű Zrt. átdolgozza és újra benyújtja az ún. Előzetes Biztonsági Jelentést, és azt az OAH elfogadja. Ez azonban még nem történt meg. Az alapozást és a talaj ásását a cég saját kockázatára kezdhette el és folytathatja majd (szintén saját kockázatára) a gödör mélyítését, ha sikerül teljesítenie a most november 30-án kiadott építési engedély feltételeit. Osztrák-magyar nézeteltérés A klíma- és környezetügyekért (is) felelős osztrák minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a magyar fél látszólag továbbra is kitart az építkezés mellett, anélkül, hogy újraértékelné a geopolitikai helyzetet. „Szeretnénk leszögezni, hogy nem tudjuk megakadályozni atomerőművek építését más országokban, ugyanakkor követelhetjük a szabályok betartását és a nukleáris biztonság folyamatos javítását. Bár tiszteletben tartjuk a nemzeti szuverenitást és a nemzeti energiapolitikára vonatkozó európai és nemzetközi jogot, sajnálattal vesszük tudomásul egy új atomerőmű üzembe helyezését Ausztria szomszédságában. […] A szeizmikus kockázat, a helyszín geológiájának ismerete és a szeizmikus tervezés nagy jelentőségű egy atomerőmű biztonsága szempontjából. Ezért Ausztria jelentős figyelmet szentel a kérdésnek évek óta. Részt vettünk Paks II határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásában is és közelről követjük a létesítmény engedélyezési eljárását, és alaposan vizsgáljuk a vonatkozó dokumentációkat. Mindezek miatt, már sok évvel ezelőtt kezdeményeztünk egy projektet, amelyben műszaki szakértők megvizsgálták és értékelték az összes nyilvánosan elérhető kutatás és publikáció eredményeit a helyszín szeizmikus tulajdonságairól. Ennek eredményeként készítettünk egy átfogó tanulmányt, amelyet a téma érzékenységére való tekintettel nemzetközi peer review-nak vetettünk alá. Ezt követően továbbítottuk a tanulmányt az OAH-nak és részletes egyeztetést kértünk e rendkívül fontos téma kapcsán. Ennek keretében két műszaki szakértői workshopot és egy helyszíni bejárást tartottunk a bilaterális megállapodás részeként. Ezeken a találkozókon az osztrák és nemzetközi szakértők aggodalmukat fejezték ki és kérdéseket tettek fel a magyar félnek. A mi álláspontunk szerint a földtani kutatási jelentésekben és a Telephely Biztonsági Jelentésben szereplő geológiai és geofizikai adatok nem elégségesek ahhoz, hogy megbízhatóan ki lehessen zárni a felszínen maradandó elmozdulás lehetőségét a telephelyen. Ugyanakkor a magyar fél még mindig más állásponton van. Továbbra is feltételezzük azonban, hogy a magyar fél komolyan veszi az aggodalmainkat és továbbra is szoros kapcsolatban maradunk az illetékes hatóságokkal. A magyar hatóságok több alkalommal is felajánlották, hogy az osztrák szakértőknek lehetőségük lesz az építési terület megtekintésére, és élni fogunk a felajánlott lehetőséggel, ha a további talajkitermelési munkák megkezdődnek.” Az OAH lapunknak küldött tájékoztatása szerint „az osztrák-magyar bilaterális egyeztetés egy szakmai fórum, amely alapján az osztrák fél nem minősül ügyfélnek az OAH eljárásaiban. Az OAH az atomtörvény szerint a feladatai ellátása során csak a jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Az OAH az eljárásaiban azt vizsgálja, hogy a kérelem a vonatkozó jogszabály(ok)ban foglalt követelményeknek megfelel-e. Az osztrák fél által megfogalmazott vélemény nem tartalmazott olyan új információt, vagy adatot, amely az OAH által lefolytatott eljárás eredményét megváltoztatta volna. Mindazonáltal az OAH a bilaterális egyeztetés keretén belül több alkalommal is szakértői fórumot biztosított a felmerült kérdések tisztázására, illetve a felvetett geotechnikai kérdések vizsgálatát a telephely kutatási programon túl a kapcsolódó engedélyezési eljárásokban és a teszteredmények kiértékelése során is folyamatosan végzi.” Timár Gábor geofizikus, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár szerint nem igazán létezik a kérdésről egységes szakmai álláspont, egyéni álláspontok vannak a szakértők körében. Véleménye szerint tulajdonképpen „a munkagödrön kívül is bármikor lehetne a nyugati, északi és keleti oldalon is háromméteres kutatóárkokat csinálni. Délen csak azért nem, mert ott vannak a meglévő atomerőművi blokkok, ezért azt a területet békén kellene hagyni. Épp elég kérdést vet fel az, hogy ennyire közel ilyen mély gödröt ásnak.” Timár szerint azért lehetne jelentősége a kutatóárkolásnak, „mert akkor azok a talajmechanikai szakemberek, akik az alapozás méretezésében közreműködnek, tudnák, hogy hol van – ha van egyáltalán – olyan vonal, amelynek a két oldalán eltérő terhelhetőséggel kell számolni, vagy legalábbis ezt érdemes vizsgálni akkor, amikor a mostani gödör helyére építik az alaplemezt majd valamikor.” Nyolc év csúszás, és még az avarok is beleszólhatnak Perger András nagyjából nyolc évnyire teszi a projekt csúszását az alapján, hogy a Roszatom képviselője 2025 elejére teszi az erőmű építésének konkrét megkezdését, azaz az ún. „első betonöntést”. „Persze az ilyen bejelentéseket érdemes kritikával kezelni: Paks II. ügyében sokszor hangzott el már, hogy majd jövőre már tényleg” – tette hozzá a Greenpeace munkatársa. Tény, hogy a projekt kezdését még rengeteg tényező befolyásolhatja. Ahogy például az OAH határozata is tartalmazza, korábbi vizsgálatok szerint a telephely területén több azonosított régészeti lelőhely is található: bronzkori urnatemető, avar temető és egy őskori település is, vagyis régészeti emlékanyag előkerülésével is számolni kell. Perger András szerint valószínűleg nagy lélektani nyomás alatt állhat a magyar hatóság: „Gyanítom, hogy az Európai Bizottság, az uniós országok nukleáris szabályozó hatóságai is árgus szemekkel követik, hogyan jár el az OAH Paks II. kérdésében, hiszen az orosz fél még sosem engedélyeztetett uniós országban reaktort. Amíg a finneknél folyt az ugyancsak a Roszatom által építeni tervezett hanhikivi atomerőmű engedélyezése, az kényelmes helyzetet teremtett az OAH-nak: ha a finnek engedélyezték volna, valószínűleg egyszerűbb dolguk lenne most. A finnek azonban kiszálltak a projektből az ukrán háború elkezdése után (azonban már korábban is rengeteg kifogásuk volt az oroszok által benyújtott dokumentumok minősége és egyéb hiányosságok miatt), így a helyzet óriásit változott az OAH számára.” Kérésünk teljesítése veszélyeztetné a közbiztonságot Korábban a geológiai kockázatok kapcsán felmerült az a megoldási lehetőség, hogy valamennyivel arrébb kellene tervezni a telephelyet, azonban az OAH kérdésünkre azt közölte, hogy a hozzájuk benyújtott tervek alapján nem változott a blokkok elhelyezése. Mivel nem találtuk meg, milyen tervdokumentáció lett benyújtva az OAH-nak, ezért közérdekű adatkérésben kértük ki a dokumentumokat mindkét érintett szereplőtől. A Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem is válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig explicit módon megtagadta az adatok kiadását. Indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Vagyis az OAH szerint tulajdonképpen az szolgálja a köz érdekét, hogy a dokumentumokat elzárják a nyilvánosság elől. A rendelkezésre álló információk szerint azonban álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért adatigényléses pert indítunk az OAH ellen.

Meg akartuk ismerni az építési engedélyezés során beadott dokumentumokat, de az Országos Atomenergia Hivatal elutasította közérdekű adatkérésünket.

Megszüntetik a céget, ami luxusházat vett, adott ki, majd adott el Varga Mihálynak

https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/19/megszuntetik-a-ceget-ami-luxushazat-vett-adott-ki-majd-adott-el-varga-mihalynak/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntetik-a-ceget-ami-luxushazat-vett-adott-ki-majd-adott-el-varga-mihalynak

atlatszo.hu

2024.01.19 0:00

ingatlan, vagyonosodás, átláthatóság, klientúra, felszámolás

Katus Eszter

Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót. 2022 februárjában írtuk meg, hogy a pénzügyminiszter havi 150 ezer forintért bérel egy 200 négyzetméteres, kertes, medencés luxusházat a Balatonon. Az ingatlan akkor még a Gyenes Resort Kft. tulajdonában állt, amit egy Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás alapított 2019-ben. A kft. tulajdonosa a Zele-Invest Ingatlanforgalmazó és -befektető Kft. volt, amely nagyjából akkor vette át a céget, amikor Varga kibérelte a villát a családjával. A cég 2020-as évről szóló beszámolójában a tárgyi eszközöknél Ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepelt, ami valószínűleg a ház árát takarta. A kft. bevétele 600 ezer forint volt, Varga Mihály pedig saját bevallása szerint nyár óta bérelte az ingatlant. Így arra következtettünk, hogy havonta 100 ezer forintot fizethet a miniszter a luxusvilláért. Ez később Varga Mihály cáfolta: Facebook-oldalán közölte, hogy havi 150 ezer forint a bérleti díj, ami szerinte megfelel a környék piaci árainak. Csakhogy az általunk megkérdezett ingatlanos szakértők szerint ennyiért legfeljebb egy 3 szobás lakást lehet tartósan bérelni a Balatonnál. Az ingatlanos oldalakon pedig nem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken. Sőt. Még jobban feltérképezve a balatoni ingatlanok árait arra jutottunk, hogy még egy hétre is nagyon kedvező lenne a miniszter által fizetett havidíj. A Varga család aztán nem sokkal később úgy döntött, megveszik a nyaralót – ez a miniszter vagyonnyilatkozatából derült ki. Hogy milyen áron sikerült hozzájutniuk az ingatlanhoz, azt akkor még nem lehetett tudni, de a Gyenes Resort Kft. 2022-es pénzügyi beszámolójából kiderült egy becsült ár. A kft. ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől. Vagyis Vargáék háza legalább 169 millió forintba került. Más vagyontárgya és – a bérleti díjon kívül – egyéb bevétele nem volt a cégnek. Pedig amikor első cikkünk írásakor megkerestük a céget, Zele Sándor ügyvezető lapunknak azt írta, a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek. Öt év után megszüntetik a céget A cégadatbázisban található információk szerint azonban a Gyenes Resort már biztosan nem lesz az aranytojást tojó tyúk. A kft. ugyanis tavaly év végén végelszámolás alá került, gyenesdiási fióktelepük pedig bezárt. A társaságnak 2023-ban már egyáltalán nem volt bevétele, csak 110 ezer forintos vesztesége. Így nem csoda, hogy a tulajdonos inkább „bezárta a boltot”. Mivel a cégnek a pénzügyi beszámolók alapján öt éven keresztül csak egy ingatlana és annyi bevétele volt, amennyit a Varga család bérleti díj fejében fizetett nekik, majd miután a házat eladták, a cég meg is szűnik, nehéz nem azt hinni, hogy a társasággal csupán a pénzügyminiszter ingatlanbizniszét próbálták elfedni.

A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.

Győzikével és Nagy Feróval hirdeti magát a pulzáló mágnesterápiával házaló cég

https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/23/gyozikevel-es-nagy-feroval-hirdeti-magat-a-pulzalo-magnesterapiaval-hazalo-ceg/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyozikevel-es-nagy-feroval-hirdeti-magat-a-pulzalo-magnesterapiaval-hazalo-ceg

atlatszo.hu

2024.01.23 0:00

csalás, egészségügy, klientúra, infografika

Kiss Soma, Szopkó Zita

Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket. A 78 éves László Facebook-hirdetésben látott egy hatezer forintért hirdetett állapotfelmérést a nyár folyamán, egy vidéki nagyvárosban. A vizsgálat előtt részletesen kifaggatták az egészségi állapotához nem kapcsolódó témákról is, rákérdeztek a jövedelmére, és arra is, hogy hol dolgozik, hol lakik, majd egy fejhallgatószerű eszközt tettek a fejére. A nagyjából 10 perces vizsgálat után közölték vele egy különféle színekkel jelölt papír alapján, hogy nagy baj van a szívével – ám tudnak segíteni, erre a problémára van egy eszközük, amit közel 400 ezer forintért meg tud vásárolni. „Meg is ijedtem, soha nem jártam orvosnál, és hirtelen ennyire padlóra került az egészségem” – fejtette ki az Átlátszónak László. Mivel nem volt nála ennyi pénz, 50 ezer forintos foglaló kifizetése után abban állapodott meg a céggel, hogy a fennmaradó összeget másnap viszi be. Később már inkább elállt volna a vásárlástól, de ebbe eleinte nem akartak belemenni. Végül, miután felmutatta sajtóigazolványát, mégis visszakapta a pénzt. Mint mondja, így ő még „olcsón megúszta”, hiszen csak a vizsgálat díját bukta el. Az állapotfelmérés előtti nyilatkozat „biorezonancia állapotfelmérést”, és „meridim acugraph állapotfelmérést” jelöl a szolgáltatások között, a nyugtán a Magyar Állapotfelmérő Centrum Kft. neve szerepel. A termék, amit Lászlónak ajánlottak, egy bizonyos »BNM LED«, azaz egy fényterápiás lámpa, amit a megbízott kereskedőként eljáró VitalityRose International Kft.-től tudott volna megvásárolni. Azt azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy a termék „gyógyhatást nem tud biztosítani, hiszen ezt nem támasztják alá klinikai tesztek”. László elmondása szerint ezt ott helyben is közölték vele, ám mivel a vizsgálatot egy fehér köpenyben lévő személy végezte, akinél orvosi táska is volt, első ijedtségében hitt neki. Azóta járt kardiológusnál, aki megnyugtatta: komoly baja egyáltalán nincs. Egy, az Átlátszónak nyilatkozó egészségügyi szakember az állapotfelmérés eredménye láttán elmondta, a kardiológia területén meglehetősen tájékozott, de soha nem hallott a papíron szereplő NLS-mérésről. Bár a képen valóban a szív- és érrendszer látható, ez alapján elmondása szerint betegségeket „nem szerencsés, és nem is lehet diagnosztizálni”. Továbbá meglátása szerint nem valószínű, hogy alkalmas szívbetegségek kimutatására egy olyan eszköz, amely fejhallgatóként kerül a fejre. Hozzátette azt is, hogy amennyiben valaki úgy érzi, valami nincs rendben az egészségével – vagy esetleg egy hasonló állapotfelmérésen találkozik azzal, hogy komoly egészségügyi problémákról számolnak be neki – mindenképp érdemes felkeresnie egy szakorvost. A közérzetjavító termékeket árusító, elsősorban nyugdíjasokra specializálódott biznisz régóta virágzik Magyarországon. A módszer lényege, hogy különböző cégek jellemzően időseket, nyugdíjasokat ingyenes (újabban pár ezer forintba kerülő) egészségügyi állapotfelmérésre invitálnak, majd aztán a sok esetben valamilyen komoly bajt kimutató „eredmény” fényében különféle „közérzetjavító, egészségmegőrző, wellness” termékeket kínálnak nekik megvásárlásra, gyakran igen borsos áron. „Orvosi diagnózist nem helyettesítő” állapotfelmérés A László által bemutatott számlán szereplő Magyar Állapotfelmérő Centrum nevére rákeresve hamar az Alternativeshop oldalán találja magát az ember, ami az oldal szerint a partner üzletekben az egyéb humán egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért felel. Az Alternativeshop saját bevallása szerint tudást és akár megoldást akar adni a magyar embereknek, „a boldogabb és jobb közérzet megteremtéséhez”. Ennek érdekében úgynevezett közérzetjavító tanácsadó munkatársak „wellness, szépségipari és orvostechnikai és gyógyászati eszközök megoldásaival” segíthetnek. Lehet jelentkezni többek között „MORA Biorezonenciás Tesztmérésre”, illetve „Pulzushullám Tesztmérésre” is – egy román nyelvű űrlap kitöltésével. Győzike és Nagy Feró is reklámarc Emellett különféle pulzusos mágnesterápia készülékek is láthatók a honlapon, ezek áráról azonban nem találni információt. A termékekről egy másik oldalon, a biomag.hu-n egy kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével lehet érdeklődni, de ehhez nemcsak nevet és email-címet, hanem telefonszámot és pontos lakcímet is meg kell adni. A honlap szerint az Alternatív kizárólagos forgalmazója a Biomag, Alternative, ProRelax, BNM-termékeknek, és a jelek szerint fontos számukra a reklám is. Az alternativeshop honlapján a »Partnereink« menüpontban szerepel ugyanis két, kormányzati körökben igen kedvelt celeb, Nagy Feró és Győzike. Mint írják, Nagy Feró énekes, a Beatrice egykori frontembere 2023. május 1.-től 2024. május 1-ig, Gáspár Győző pedig 2023. július 1-től 2024. július 1-ig a „Biomag, Alternative, Balance, ProRelax márkák Magyarországi reklámarca”. Az oldal azonban nem vállal felelősséget a termékek mechanizmusáért, és azt sem állítja, hogy bármelyik alkalmas lenne az állapotfelmérésen feltárt betegség kezelésére. Épp ellenkezőleg, mint írják: „Nem célunk gyógyítani, így nem is fogunk. A mi célunk, hogy a vitalitásán és közérzetén tudjunk maximálisan segíteni, ez a mi hitvallásunk!” A weboldal szerint ugyanakkor új szintre emelték szolgáltatásaikat: „Partner üzletek üzemeltetői újragondolták az állapotfelmérés lehetőségét, ez idáig orvosi diagnózist nem helyettesítő teszt mérést végeztek, de 2023 első negyedévtől egyéb humán egészségügyi szolgáltatás keretein belül végzik az állapotfelmérést, amit felsőfokú egészségügyi végzettségű szakember fog elemezni és értékelni a teszten látható eredmények alapján, ezzel új szintre emelve a szolgáltatást (ami ezek után sem állít fel diagnózist).” Vagyis ez egy humán egészségügyi szolgáltatást végző cég állapotfelmérése, amelyet elvileg egy egészségügyi végzettségű szakember végez, mégsem számít diagnózisnak. Továbbá a termékek, amelyeket az állapotfelmérés által feltárt betegségre ajánlanak, többek között például egy terápiás matrac vagy pulzusos mágnesterápiás készülékek. Láthatólag a jogi problémákra is igyekeztek felkészülni: az alternativeshop.hu-n a »Partnereink« menüpontban Győzikét és Nagy Ferót jócskán megelőzve, első helyen szerepel a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda, ami a két celebhez hasonlóan szintén köthető a Fideszhez. Az iroda névadója dr. Kertész József Tamás, akit évek óta Mészáros Lőrinc ügyvédjének hívnak, mert 2018-ban az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben képviselte a miniszterelnök barátját, azóta pedig cégjogi ügyekben képviseli a Mészáros-birodalom tagjait. Ráadásul Kertész József Tamás 2020 óta az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron –, akkor ugyanis a nevére került a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrésze, s ezzel a cég birtokában lévő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely a kormánypárti médiatermékeket fogja össze. A cég szerint odafigyelnek a precíz tájékoztatásra Kerestük az Alternativeshopot, valamint a Magyar Állapotfelmérő Centrumot is, ám cikkünk megjelenésééig csak az utóbbitól érkezett válasz kérdéseinkre. Az ügyvezető több alkalommal hangsúlyozta: sem az Alternativeshopot üzemeltető cég, sem ők nem szeretnék, ha a cég jelenlegi és korábbi ügyvezetői beazonosítható formában szerepeljenek a cikkben, egy negatív hangvételű cikk ugyanis anyagi és erkölcsi károkat okozna számukra. Levelében elmondta, a tesztmérés változó időtartamú, 10-30 perc közötti. Az állapotfelmérés során használt, „más gazdasági társaságtól beszerzett” készülékeik tulajdonsága, hogy saját programjukon keresztül értékelik ki a teszteredményeket, ezeket ismertetik az állapotfelmérésre érkezőkkel, szükség esetén pedig a megfelelő orvosi ellátás felé irányítják ügyfeleiket. A cég ügyvezetője kiemelte, hogy ők nem diagnosztizálnak, tevékenységük csak kiegészítheti a meglévő orvosi kezelést. Az Állapotfelmérő Centrum ügyvezetője hozzátette, cégük nagyon odafigyel a precíz tájékoztatásra és a hatályos jogszabályok betartására, így mindent megtesznek, hogy a félreértéseket elkerüljék a teszt eredményeinek értelmezésére, az állapotfelmérésre vonatkozóan. Hozzátette azt is, hogy az állapotfelmérést követően nem ők értékesítik a termékeket, ők kizárólag egészségügyi szolgáltatást biztosítanak, amely díj ellenében vehető igénybe. Azonban mivel más gazdasági társaság is bérel üzlethelyiséget az épületen belül, „az épület belső területére érkező személyeknek lehetősége adódik azon társaság működésével, termékeivel megismerkednie.” Bódiék vallomása: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart” A hasonló módszerekkel dolgozó, nyugdíjasokra specializálódott állapotfelmérő, közérzetjavító cégek több alkalommal is szerepeltek már a hírekben. Az egyik ilyen vállalkozás pár évvel ezelőtt Prestige névre hallgató üzletet tartott fent Budapesten. Egy nyugdíjas nő négy éve a HírTV Panaszkönyv című műsorában mesélte el történetét a Lónyay utca 18/A alatt működő üzlettel kapcsolatban. Tavaly pedig a bulvársajtó cikkezett sokat a motivációs előadóként ismertté vált Bódi testvérekről a téma kapcsán, akik 2022 novemberében egy videóban tárták fel múltjuk „kétes pillanatait”. Az adásban Bódi Bence így fogalmazott: „értékesítettünk olyan dolgokat, amiket nem biztos, hogy ma már értékesítenék”. Később hozzátette, hogy lényegében „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. A Bódi-tesók Facebook-oldalán szerepel egy 2021-es videó is „Nyugdíjasok átb@szása???🤬🤬” címmel, ahol Bódi Bence az ellenük már korábban is felmerült vádakat igyekszik eloszlatni. „Hogy nyugdíjasokat basztunk volna át? Én úgy gondolom, hogy ez erős. Hogy erkölcsösen viselkedtünk-e minden helyzetben? Úgy gondolom, hogy nem” – vázolja a motivációs tréner. Bódi Bence az Opten cégadatbázisa szerint 2014 és 2015 szeptembere között az azóta már felszámolás alatt álló SPS Medical Product Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ez két szempontból érdekes: a Lónyay utcai, a sajtóban pár éve emlegetett Prestige üzletet működtető céget (mai nevén SZEN-VI Group Kft.) 2014 szeptemberétől 2015 májusáig hasonlóan, SPS Doctors Holding Kft-nek hívták, utána pedig 2017-ig Standardps Europe Holding Kft.-ként futott. Másrészt a cég telephelye egyezik az adott időszakban a Prestige üzletet működtető cég egyik telephelyével: ez a Thököly út 18. szám alatti, 1. emeleti ingatlan. De létezik még egy vállalkozás, amelynek itt volt a telephelye: az akkor Premium Medical Group Kft.-nek hívott, jelenleg Magyarország Property Invest Kft. nevet viselő vállalkozás. A korábban már bemutatott Alternativeshop honlapján olvasható, hogy partnerüzleteik főbérlői közé tartozik ez a cég (Bódi Bence 2015-2018 között volt az ügyvezetője, őt egy bizonyos Ökrösi Levente követte, egészen 2022 augusztusáig, azóta Nagy Dávidhoz tartozik), illetve a Hungary Property Invest Kft., amelynek ügyvezetője jelenleg szintén Nagy Dávid, korábban pedig közel fél évig Ökrösi Levente volt. Ennek a két cégnek ráadásul a székhelye megegyezik az Alternativeshopot üzemeltető cégekével. Ökrösi 2023 december közepéig emellett az ügyvezetője volt annak a Magyar Állapotfelmérő Centrum Kft.-nek is, amely partnercégként „egyéb egészségügyi szolgáltatásokat” végez az Alternativeshop-ot üzemeltető cégnek. 2013-tól 2023 októberig a korábban Prestige-t üzemeltető cégnek (mai nevén SZEN-VI Group Kft.) is a vezetője volt. Ökrösi Leventéről emellett érdemes tudni azt is, hogy tavaly nyáron sok új barátra tett szert kormányközeli körökből: közösségi oldala szerint – ahogy a Válasz Online írta októberi cikkében – előszeretettel pózol prominens fideszes politikusokkal, mint például Orbán Viktor miniszterelnökkel, Deutsch Tamással, Németh Szilárddal vagy Rogán Antallal, de részt vett a Tranzit-fesztiválon, és Győzikével is szerepelt közös képen. Jól fut a közérzetjavító cégek szekere A 2014 és 2023 között Ökrösi Levente tulajdonában lévő és a Prestige-t üzemeltető, jelenleg SZEN-VI Group Kft. néven futó váci cégnek a 2022-es bevétele 575 millió forint volt, amelyből 32 milliót nyereségként könyvelhettek el. Ez az elmúlt évek adatai alapján a legmagasabb adózott eredményüket jelenti, 2018 óta ugyanis a cég éves nettó árbevétele 190-590 millió között volt, a profitja pedig 5 és 21 millió között mozgott. Hasonlóan jövedelmezően alakult az elmúlt pár év a szintén Vácra bejegyzett SZEN-VI Management Kft. számára is, amelynek Ökrösi szintén elég sokáig, 2015 és 2023-ig volt a tulajdonosa. Itt a 2022-es bevétel 840 millió forint, míg a profit 7,7 millió volt. Az Alternativeshop a honlap szerint három céghez köthető, ezek az Alternative Hungary Kft., az Alternative International Kft., illetve egy román cég, az Alternative International Holding S.R.L. Sajnos azt egyelőre nem tudjuk, mennyi plusz bevételt hozott nekik Győzike és Nagy Feró, mivel a 2023-as beszámolók csak később lesznek nyilvánosak. Mindenesetre a magyar kultúra két prominens figurája nélkül is egész jól elvoltak a cégek: az Alternative Hungary Kft.-nek 2022-ben közel 246 millió forint volt volt a nettó árbevétele, az adózott eredménye pedig 10,6 millió. 2018 óta a bevétel jellemzően 170-375 millió, a profit pedig 3-20 millió között alakult. Az Alternativeshophoz kötődő másik cég, az Alternative International Kft. ehhez képest elég friss, mindössze 2022 augusztusa óta létezik. Ezt az évet 15,6 milliós nettó árbevétellel és 2,7 milliós profittal zárta. Az Opten adatai szerint a szintén 2022 augusztusában alapított Magyar Állapotfelmérő Centrumnak abban az évben nem volt bevétele, és 8,4 milliós veszteséget produkált. Cikksorozatunk következő részében összefoglaljuk, hogy a hatóságok milyen, hasonló elven működő termékekkel foglalkoztak az elmúlt években, és hányszor büntettek meg ilyenekkel foglalkozó cégeket. Továbbá bemutatjuk egy ferencvárosi férfi történetét, akivel többek között egy közérzetjavító cég munkatársai pereskednek, mert figyelmeztette az üzlet vevőit a veszélyekre a termékek kapcsán. Kiss Soma – Szopkó Zita Címlapkép: Átlátszó-montázs. Cégháló: Szabó Krisztián.

Az állapotfelmérést, valamint közérzetjavító és wellness termékeket kínáló cégek hátterében korábban feltűnt a motivációs trénernek állt Bódi Bence is.

Az Átlátszónak nem adhatott interjút Jozef Roháč, a börtönben írt könyve viszont megjelenhetett

https://atlatszo.hu/kult/2024/01/21/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-rohac-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-roha-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett

atlatszo.hu

2024.01.21 0:00

média, átláthatóság, törvényalkotás

Papp László Tamás

Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában. Bár a BVOP nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre, de a körülményekből az valószínűsíthető, hogy a börtönparancsnokság tudott a könyv létezéséről, s engedélyezte is annak megjelenését. Megkérdeztük az ügyről az Átlátszó ügyvédjét, valamint Jozef Roháč jogi képviselőjét. Továbbá egy szlovákiai magyar újságíró közreműködésével azt is bemutatjuk, miről szól a könyv. A félbeszakított Portik-interjú után a legfőbb ügyésznek Vajda Zoltán MSZP-s honatya által feltett tavalyi parlamenti kérdés, s annak megválaszolása után Polt Péter az újév első napjaiban Jámbor András Imre ellenzéki képviselő (Párbeszéd) „Miért félnek attól, hogy interjú készül Jozef Roháčcsal és Portik Tamással?” című kérdésére volt kénytelen válaszolni. Igaz, a legfőbb ügyészi felelettől nem lettünk okosabbak. „Miközben a magyar televízió Kékfény című műsorában rendre megszólalnak emberölés miatt börtönbüntetésüket töltő elkövetők, Jozef Roháč és Portik Tamás, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai érintettségű bűncselekményeinek rács mögött ülő elítéltjei valamiért nem nyilatkozhatnak a szélesebb nyilvánosság számára” – tette szóvá az ellenzéki politikus. Amelyre Polt Péter érdemi válasz helyett így reagált: „A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt véleménynyilvánítási szabadsága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható. Az elítélt nyilatkozattételének, továbbá nyilatkozata közzétételének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt. A megtagadó határozat ellen az elítélt és a védője (fiatalkorú elítélt esetében a törvényes képviselője is) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.” Ha már nem csinálhattunk interjút, és az sem derült ki, valójában mi a tiltás oka, próbáltunk a Roháč-könyv megjelenésének hátterére fényt deríteni, illetve annak tartalmát bemutatni. Arra voltunk kíváncsiak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tudott-e a könyv írásáról, engedélyezte, illetve jóváhagyta-e annak megjelenését? A BVOP a kérdésünkre nem válaszolt – akkor sem, mikor ismételten feltettük azt. A kérdéshez kapcsolódva érdeklődtünk arról is: börtönben ülő elítélt, fogvatartott által írt, s könyvkiadó cég által megjelentetett könyv megjelenéséhez kell-e olyanfajta vagy ahhoz hasonló, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által elbírált, illetve kiadott engedély, ami az újságírók által a fogvatartottakkal készített interjúhoz szükséges? Csakhogy válasz nem jött, így megkerestünk egy jogászt is a témában. „A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 124. paragrafusa a sajtónak adott, illetve az újságban, tévében, rádióban vagy az az interneten közzétett nyilatkozatra vonatkozik. A 125. paragrafus viszont külön szabály, ami nem említi a médiát, úgyhogy abba beleérti a gyakorlat a könyv formában való közzétételt is. Ez egyébként összhangban van azzal, hogy a törvény egy másik szabálya, a 120. paragrafus az elítélt véleményének nyilvános kifejtését általában is korlátozhatóvá teszi többek közt bűncselekmény megakadályozása, a büntetés-végrehajtási intézet rendjének védelme, vagy az elítéltnek a bűncselekményével összefüggő vagyonszerzése megakadályozása érdekében is. Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges” – szól a törvény 125. paragrafusa. Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Jozef Roháč nyilatkozataiból szabadon írható könyv, illetve ő is írhat ilyen művet, de a magyarországi közzétételéhez ugyanúgy kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélye, mint az interjúhoz, és a közzététel megtagadása esetén ugyanolyan jogorvoslat van, mint a sajtónyilatkozatnál” – mondta el Sepsi Tibor ügyvéd, az Átlátszó jogi képviselője. Arra a kérdésünkre, hogy ha a kötet Szlovákiában, szlovák nyelven megjelenhet, akkor a BVOP részéről van-e akadálya a magyarországi megjelenésnek, a magyar nyelvű kiadásnak, tehát hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a könyv a magyar olvasókhoz is eljuthasson, a BVOP így válaszolt: „Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.” Mi azonban nem vártuk meg a hazai fordítást. Bűnügyi témákban járatos helyi újságíró segítségével jártuk körül a művet és hátterét. Barak Dávid, a szlovákiai Paraméter.sk főszerkesztője már meg is rendelte a könyvet. „A mű fülszövegében azt írják, hogy Magyarországon ez a könyv a hatályos törvények alapján nem jelenhetne meg” – szúrt szemet neki azonnal a mondat. „Szlovákiában nincs ilyen akadály, például Mikuláš Černák, a Roháč-hoz hasonlóan szintén életfogytiglanra ítélt egykori szlovák “keresztapa” is írt könyvet, ami gond nélkül megjelent” – fogalmaz Barak Dávid. A könyvről a Plus7 Dní szlovák újságban megjelent cikkből a mű születésének körülményei is kiderülnek. „Roháč a nyilatkozatában egyértelművé teszi: a magyar büntetés-végrehajtás tudott a könyv írásáról, sőt: ellenőrizte is a szöveget. Roháč arra panaszkodik, hogy a mű teljes egészében kézírással jött létre, mivel a BVOP sem laptopot, sem írógépet nem engedélyezett a számára. Tanácstalanul kérdezi: hogy győzzem meg őket arról hogy ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt, és nem is szórakozásra használom őket? Roháč hangsúlyozta: ő csak egy internet-kapcsolat nélküli eszközt szeretett volna, ami kizárólag szövegek gépelésére használna. Tehát nem tartja magát veszélyesnek, ám az idézett újság egy másik cikkében megszólaltatnak egy, a személyiségét elemző grafológust, aki szerint Roháč egoista, a kiegyensúlyozottsága pedig csak álca, valójában kiszámíthatatlan. A kérdésre, hogy miért írta meg ezt a könyvet, úgy felelt: fontosnak tartom hogy megismerjék ezt a szemszöget is” – említi a művel kapcsolatban Paraméter.sk főszerkesztője. Az újságíró elmondta: a Roháč művét gondozó Colombus kiadó jelentette meg L’ubomir Feldek költő köteteit is. „Feldek jól ismeri Rohácot. Ismeretségük még Roháč rendszerváltás előtti börtönévei idejére nyúlik vissza. Feldek 1989 decemberében, a pártállami Csehszlovákia időszakában alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu – VPN) civil emberjogi szervezet képviseletében látogatta meg őt a leopoldovi börtönben, ahol Roháč egy csehszlovák kommunista politikus, Imrich Hatiar egészségügyi miniszterhelyettes 1985-ös elrablásáért töltötte büntetését” – tette hozzá. (Feldek a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Roháč bírósági tárgyalásán is megjelent 2015-ben.) „A könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg” – mondta Barak Dávid. „Roháč egyes szám harmadik személyben beszél könyve főhőséről, aki Rebel néven jelenik meg a műben, amelyet szerző háromkötetesre tervez. Ez a főszereplő regényalak nyilvánvalóan maga Jozef Roháč A további szereplők egy része pedig alvilági becenevén van benne a könyvben. A műben első ránézésre is akad olyan állítás, mely jó eséllyel hoax, illetve önfelmentés. Ilyen például az, hogy Róbert Remiášt nem akarták megölni, a robbantás csak figyelmeztetés lett volna. E verzió szerint azért halt meg Remiáš, mert nem tudták, hogy az autója gázüzemű, így a robbanás nagyobbra sikerült, mint tervezték” – mondja a könyv eme részéről a szlovákiai magyar újságíró. A korábban rendőrként dolgozó Róbert Remiášt 1996. április 29-én Pozsonyban azért ölték meg, mert kapcsolatban állt Oskar Fegyveressel, aki Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995. augusztus 31-én mint a szlovák titkosszolgálat, a SIS ügynöke részt vett az akkori köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováč-nak az elrablásában, de utána egy vallomásban mind a köztársasági elnöknek, mint a rendőrségnek feltárta a SIS-nek az ügyben játszott szerepét. Azokban az években éles konfliktus volt a szlovák államfő, Michal Kováč és a kormány élén álló Vladimír Mečiar között. Oskar Fegyveres ezután többek között Magyarországon is bujkált, ahol Remiáš tartotta vele a kapcsolatot. Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsították a robbantással, de korábban Vladimír Mečiar, miután Michal Kováč mandátuma megszűnt, ideiglenes köztársasági elnökként amnesztiát hirdetett ki, mely az emberrablás és a robbantás gyanúsítottjaira (így Roháčra) is kiterjedt. 2017. április 5-én viszont a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiát. Felmerült, hogy Miroslav Sýkora, a korabeli szlovák alvilág egyik vezetője Ivan Lexa, a SIS akkori igazgatójának „megrendelésére” közreműködött a Remiáš-gyilkosság megszervezésében. De őt már nem lehetett kihallgatni: Sýkorát 1997. február 6-án a pozsonyi Holiday Inn szálloda előtt megölték. Barak Dávid szerint a börtöninterjú Szlovákiában sem egyszerű műfaj. „Ha személyesen akarsz újságíróként bemenni egy fogvatartotthoz, nemhogy kamerát, diktafont vagy más elektronikus rögzítőeszközt, de még golyóstollat vagy ceruzát sem vihetsz be magaddal. Innentől pedig az interjú nehezen kivitelezhető, hiszen maximum az emlékezetedre hagyatkozhatsz, de semmi bizonyítékod nem lesz rá, hogy az illető tényleg azt mondta, amit mondott. Ami egy sajtóper esetén komoly gond lehet. Igazából érdemi információhoz jutni egy börtönben ülő embertől a médiának papíralapú levelezés vagy videóbeszélgetés útján lehetséges csak.” – mondja el Barak Dávid. „Szlovákiában elég szigorúan veszik, hogy nyomozati, illetve bírósági szakban a fogvatartott nem igazán nyilatkozhat. A jogerős ítélet után más a helyzet, például az életfogytiglanra ítélt korábbi maffiafőnök, Mikuláš Černák életéről már filmet is forgattak. A Sátor-bandához tartozó, két gyilkosságért (köztük a maffiafőnök, Sátor Lajos megöléséért) már jogerősen elítélt, 25 éves börtönbüntetését töltő Kádár Krisztián szintén könyvet ír az életéről, amelyet Tasnádi Péter fog kiadni Magyarországon. Némiképp vicces, hogy Szlovákiában börtönben ülő ember könyvét Magyarországon, magyar büntetés-végrehajtási intézetben lévő fogvatartottét pedig Szlovákiában adják ki” – mutat rá Barak Dávid. Annak is igyekeztünk utánanézni, hogy jogi értelemben hogy történhetett a Roháč-könyv engedélyezése, kérdésünkre Sepsi Tibor válaszolt. „Kifejezett szabály arra, ha nem másnak nyilatkozik a fogvatartott, hanem maga ír egy szerzői művet vagy valaki más, akire nem vonatkozik a fenti jogszabály, mert nem fogvatartott, ír a Roháčcsal folytatott kommunikáció alapján egy könyvet, nincs, mert ezek egyike sem nyilatkozat. Ugyanakkor a könyv fogvatartott általi írását, valamint annak kiadását szerintem a büntetés-végrehajtás engedélykötelesnek értékelné. Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a szabályok egyedüli kötelezettje a fogvatartott, az ő kommunikációját korlátozzák a szabályok, tehát abban a pillanatban, hogy valami már kint van a börtönből (márpedig a külföldön már publikált könyv kint van), az említett törvény szankciórendszere már nem működik: így szerintem a külföldön megjelent könyv fordításával semmit nem tudna kezdeni a börtönparancsnokság” – tette hozzá Sepsi Tibor, aki strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Portik-interjú megszakításának, illetve betiltásának ügyében indult perben is képviseli az Átlátszót, illetve az interjút készítő újságírót. A cikkíró rákérdezett a büntetés-végrehajtásnál, hogy amennyiben a könyvben foglaltak nyilvánosságra hozatala ellen a BVOP-nak nincs kifogása, akkor lehetséges volna-e, hogy interjút készíthessen, melyben Jozef Roháč a könyvének tartalmával kapcsolatos kérdésekre adhatna válaszokat? „Álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem támogatja a bűnözői életmódot népszerűsítő fogvatartotti nyilatkozatokat. Amennyiben konkrét fogvatartotti interjúkérelmet szeretne benyújtani, kérjük jelezze számunkra” – felelte a börtönparancsnokság Kommunikációs Főosztálya. Természetesen be fogunk adni egy új interjúkérelmet, hogy beszélgethessünk a könyv szerzőjével. Jozef Roháč ügyvédjét, Dr. Fülöp Tamást is megkerestük az ügyben beadott parlamenti kérdéssel, a legfőbb ügyész válaszával, illetve Roháč könyvével kapcsolatban. Levelünkre azt felelte: „Az e-mailben rögzítettekkel kapcsolatosan nem kívánok nyilatkozni.” Dr. Fülöp Tamás az Átlátszó megkeresésére korábban elmondta: ügyfele az interjú megtiltása miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. „A bíróság határozatával szemben benyújtható alkotmányjogi panasz jogi hátterének kimunkálását megkezdtem, a feltételek fennállása esetén az elítélt fogvatartott az Alkotmánybíróság eljárását a bíróság határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezheti” – tette hozzá az ügyvéd. Címlapkép: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szó

Döbbenetes összeg kerülhetett a Lánchíd-felújítás kivitelezőjétől a számlagyár-ügy kulcsfigurájának cégéhez

https://www.atv.hu/belfold/20240122/lanchid-felujitas-penz-utalas-a-hid-vig-mor

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dobbenetes-osszeg-kerulhetett-a-lanchid-felujitas-kivitelezojetol-a-szamlagyar-ugy-kulcsfigurajanak-cegehez

ATV

2024.01.22 22:28

építőipar, NAV-vizsgálat

-

Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Korábban már az atv.hu is beszámolt róla, hogy a Jobbik főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatban. Brenner kezdeményezése azután született meg, hogy néhány hete a NAV házkutatást tartott a Lánchíd felújítását végző A-HÍD Építő Zrt-nél. Van-e kapcsolat? Az ügy hátteréhez hozzátartozhat, hogy az atv.hu értesülései és a szerkesztőségünkhöz emailben eljutott nyomozati dokumentum szerint a NAV vizsgálódik egy olyan ügyben, amelynek egyik érintettje az A-HÍD Zrt., a másik pedig a közelmúltban számlagyár működtetésének gyanújával őrizetbe vett Vig Mór ügyvéd, illetve az ő egyik érdekeltsége, a Sunstrike Hungary Kft. Vig Mórt különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanújával fogták el december elején. Az atv.hu úgy értesült: a NAV nyomozása során többek között azt vizsgálja, hogy az A-HÍD Zrt. számlájáról 2020. novembere és 2022. júliusa között átutaltak-e 1,4 milliárd forintot a Sunstrike Hungary Kft. számlájára, illetve a kft-től ezt követően továbbutaltak-e 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Rögtön továbbutalták? Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-HÍD Zrt-től a pénzek a Sunstrike Kft-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számláról. A 2023. februárjában indult nyomozás során az adóhatóság értesülésünk szerint azt is vizsgálja, hogy érkeztek-e utalások Vig ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022. januárjában bűncselekmény elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból. Az atv.hu az ügyben a NAV-hoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A NAV azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást. Amint az ügyészség is válaszol, frissítjük cikkünket. Discalimer: A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben.

Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket.

Reagált a Lánchíd kivitelezője

https://www.atv.hu/belfold/20240123/lanchid-szamlagyar-nyomozas-ahid

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/reagalt-a-lanchid-kivitelezoje

ATV

2024.01.23 22:32

építőipar, NAV-vizsgálat

-

1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez – számolt be róla hétfőn az atv.hu. Lapunk úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Most reagált az A-HÍD Zrt., a Lánchíd kivitelezője. Korábban már az atv.hu is beszámolt róla , hogy a Jobbik főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatban. Brenner kezdeményezése azután született meg, hogy néhány hete a NAV házkutatást tartott a Lánchíd felújítását végző A-HÍD Építő Zrt-nél. Van-e kapcsolat? Az ügy hátteréhez hozzátartozhat, hogy az atv.hu értesülései és a szerkesztőségünkhöz emailben eljutott nyomozati dokumentum szerint a NAV vizsgálódik egy olyan ügyben, amelynek egyik érintettje az A-HÍD Zrt., a másik pedig a közelmúltban számlagyár működtetésének gyanújával őrizetbe vett Vig Mór ügyvéd, illetve az ő egyik érdekeltsége, a Sunstrike Hungary Kft. Vig Mórt különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanújával fogták el december elején. Az atv.hu úgy értesült: a NAV nyomozása során többek között azt vizsgálja, hogy az A-HÍD Zrt. számlájáról 2020. novembere és 2022. júliusa között átutaltak-e 1,4 milliárd forintot a Sunstrike Hungary Kft. számlájára, illetve a kft-től ezt követően továbbutaltak-e 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Rögtön továbbutalták? Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-HÍD Zrt-től a pénzek a Sunstrike Kft-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számláról. A 2023. februárjában indult nyomozás során az adóhatóság értesülésünk szerint azt is vizsgálja, hogy érkeztek-e utalások Vig ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022. januárjában bűncselekmény elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból. Az atv.hu az ügyben a NAV-hoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A NAV azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást. Amint az ügyészség is válaszol, frissítjük cikkünket. Reagált a Lánchíd kivitelezője Az alábbiakban szó szerint közöljük az A-HÍD Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott reakcióját: „Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, az nem kapcsolódott közbeszerzésen elnyert projekthez, így értelemszerűen a Lánchíd felújításához sem. A szerződések teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértéke kizárólag az eljárás alatt álló cég számlájára került utalásra. Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére a teljesítésen túl az A-Híd Zrt-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs. Adatszolgáltatóként a hatósági eljárás egyéb részleteit (okát, résztvevőit, helyszíneit stb.) nem ismerjük, de mi is megdöbbenve olvassuk az arról szóló sajtóhíreket, így azt is, hogy a hatósági eljárással érintett cég az ATV-vel beszállítói kapcsolatban állva az ATV-nek is kárt okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé. Az A-Híd Zrt., mint minden nagyvállalat, több ezer külső céggel állt, illetve áll kapcsolatban, és nem ez az első eset, hogy a hatóságok információkat kértek tőlünk. Ahogyan az eddigiekben, ebben az esetben is maradéktalanul eleget tettünk az adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, a jogszabályokat mindenben betartva működünk, és természetesen a későbbiekben is együttműködünk a hatósággal.” Discalimer: A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben.

1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez.

Luxusóvoda főhivatalnokoknak

https://www.blikk.hu/aktualis/luxusovoda-fohivatalnokoknak/sg2q0pc

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxusovoda-fohivatalnokoknak-1

Blikk

2012.08.03 13:28

oktatás, protekció, sport, támogatás

-

Luxushotelek, magyar foci: 10 millió dolláros csalással vádolják Robert Belteky parkolóüzemeltetési vezetőt – ezzel a címmel jelent meg kedden egy melbourne-i újság, a Herald Sun cikke. Dollármilliós sikkasztás Az Ausztráliában élő Bélteky Róbert neve a focikedvelők számára azért lehet ismerős, mert ő volt a tulajdonosa a Budafoki MTE labdarúgóklubnak. Bélteky támogatásának köszönhetően a csapat 2020-ben feljutott az első osztályba, de a szezon végén kiesett, és jelenleg a másodosztályú bajnokság 17. helyén áll. Az újságcikk alapján Béltekyt az általa korábban irányított cég tulajdonosai jelentették fel, akik szerint a vállalatvezető tíz éven át sikkasztott a cég kasszájából, és részben ebből a pénzből állta a Magyarországon játszó labdarúgók fizetését. Bélteky több mint tíz éven át vezette a parkolásüzemeltetéssel foglalkozó ausztrál gyökerű társaságot, a Care Parkot. A 21 éve alapított csoport több mint 500 parkolóházat üzemeltet Ausztráliában. Több mint ezer alkalmazottja van, és öt országban aktív: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Malajziában és Új-Zélandon. Az ‘56-ban kivándorolt szülőktől Ausztráliában született Bélteky 2009-ben lett a Care Park ügyvezető igazgatója. A cég többségi tulajdonosa egy hongkongi ingatlanfejlesztő*A Far East Consortium, amely a részvények 77,75 százalékát birtokolja. Béltekynek egy korábbi irat szerint 14 százalékos részesedése volt a csoportban, ám ez azóta csökkenhetett., (a cikkben lévő csillagokra kattintva további, ám a történet megértéséhez nem feltétlenül szükséges információk jelennek meg) amely tavaly november végén rúgta ki Béltekyt az évi 300 ezer ausztrál dolláros (75 millió forintos) állásából „súlyos és szándékos kötelességszegésre” hivatkozva. Ezt követően fordult a cég bírósághoz, és egy százoldalas feljelentésben azzal vádolja Béltekyt, hogy 2012-től kezdve tíz éven át sikkasztott a cég vagyonából összesen 10 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon 2,5 milliárd forintot). A feljelentés szerint Bélteky az elsikkasztott pénzből több mint 2,7 millió ausztrál dollárt (680 millió forintot) utalt a budafoki focicsapatnak*illetve az Újbuda FC-nek, amelyről a cikk későbbi részében írunk. A cég számlájáról további 918 ezer ausztrál dollárt (231 millió forint) utaltak el Bélteky magyar számlájára, és a feljelentés szerint ennek a pénznek a nagy részét a Budafok működési költségeire költötték, beleértve a játékosok bérét. Az igazi tulajdonosok nem tudtak a csapatukról Béltekynek viszonylag régi kötődése van a labdarúgáshoz, hiszen Ausztráliában az egyik legsikeresebb helyi klub, a Melbourne Victory részvényese és igazgatótanácsi tagja is volt, a hazai futballban azonban csak 2015-ben bukkant fel. Ekkor karolta fel a budafoki focicsapatot, amely a futó szezonban az országos negyedosztálynak megfelelő budapesti első osztályban játszott*Bélteky egy tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerzett a csapatot működtető Újbuda Labdarúgó Kft.-ben. Részesedése a focicsapatban egy évvel később tovább nőtt. Az Újbuda Kft. ugyanis két külön cégre szakadt, amelyek közül az ekkor már Nb III-as indulási joggal bíró együttest a 90 százalékban Bélteky tulajdonába kerülő Budafoki MTE Kft. vitte tovább. A társaság maradék 10 százalékának a helyi sportklub lett a tulajdonosa.. A budafoki focicsapat szekere ekkor indult be igazán. A 2016/2017-es szezonban magasan megnyerték az NB III középcsoportját, feljutva ezzel a másodosztályba. Újabb két év múlva az MTK mögött második helyen az élvonalba is felverekedték magukat. Ezzel párhuzamosan a csapat büdzséje is jelentősen nőtt. Az együttest fenntartó cég bevételei a 2017-es 172 millióról három év alatt megnégyszereződtek, 2021-ben pedig az egymilliárd forintot is átlépték. A mostani feljelentés szerint nem kis részben a Care Parktól érkező pénzeknek köszönhetően. A Care Park leánycégei és a Budafoki MTE Kft. között valóban volt pénzáramlás, ezt hazai cégdokumentumok is bizonyítják. A csapatot működtető cég három év alatt igazolhatóan 1,9 millió ausztrál dollárnak megfelelő összeget kapott a csoport egy magyar és egy brit érdekeltségétől reklámbevétel címén. A magyar leány 2019 és 2021 közötti teljes bevételének közel hatodát adta át a csapatnak, úgy, hogy a három évből kettőben épp a támogatással azonos értékű veszteséget termelt. *A közvetve az ausztrál anyavállalat tulajdonában lévő Care Park Operation Hungary Kft.-től 2019 és 2021 között igazolhatóan több mint 350 millió forint reklámbevételhez jutott a Budafoki MTE Kft., de 2019-ben érkezett egy 57 milliós utalás az ausztrál cég brit leányától is, amit szintén Bélteky vezetett. A Care Park Operation Hungary Kft. a bevételéhez képest kifejezetten sokat fizetett a Budafoknak. A 2019 és 2021-ben átadott összeg a társaság teljes árbevételének több mint 15 százaléka volt. Ráadásul 2020-ban és 2021-ben a vállalat már veszteségesen működött, méghozzá úgy, hogy szinte hajszál pontosan akkora veszteséget termelt, mint amennyi pénzt a budafoki focicsapatnak utalt. A Budafoki MTE Kft.-nek más támogatói is voltak ebben az időben. Éveken keresztül szponzorálta őket egy kisebb összeggel például a CBA, de 2019-ben kaptak pénzt a Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Zrt.-től is. Illetve viszonylag nagy összegű – négy év alatt közel 390 millió forintnyi – támogatás érkezett nem nevesített vállalatoktól. Az ügy egyik legérdekesebb szála, hogy Béltekyt hivatalosan felváltotta a Care Park a klub tulajdonosaként 2019 áprilisában*Bélteky névértéken, 2,7 millió forintért adta el 90 százalékos részesedését a közvetlenül az ausztrál anyacég tulajdonában lévő Care Park Business Hungary Kft.-nek.. Ennek ellenére Bélteky továbbra is tulajdonosként szerepel a klub honlapján, a vezetőedző is így hivatkozik rá, és a médiában is rendre így szerepel. Maga Bélteky még akkor is sajátjaként hivatkozott a budafoki focicsapatra, amikor az 2021-ben kiesett az élvonalból, és már két éve nem ő volt a tulajdonos. Az üzletember a koronavírus-járvány miatt nem tudott eljönni Ausztráliából Magyarországra meccset nézni, de azt mondta a kiesés után, hogy „addig nem nyugszom, amíg nem látom az NB I-ben élőben is a csapatomat!”. Egyben arra is ígéretet tett, hogy ugyanannyi pénzt fog fordítani a Care Park a klub költségvetésére, és igyekeznek visszajutni az NB I-be. Az ausztrál újság cikke alapján a Care Park tényleges tulajdonosai azonban nem is tudtak arról, hogy lenne egy focicsapatuk, amelynek ráadásul a mezén a cég logója is szerepel. A bírósággal ugyanis azt közölte a cég, hogy „semmi közük a focihoz”. Mindez azért is érdekes, mert 2019-ben Bélteky egy jegyzőkönyv szerint az üzletrésze átadásakor azt mondta, hogy az ausztrál tulajdonos társaság taggyűlése Ausztráliában most hagyta jóvá az üzletrészt vásárlását. Megkerestük a budafoki klubot, hogy kívánják-e kommentálni az állítólagos sikkasztásról szóló cikket, illetve tudtak-e arról, hogy Bélteky állítása ellenére nem volt a tulajdonosuk, de azt írták, hogy a klub „nem kíván nyilatkozni az ügyben”. Alacsony játékosfizetések A feljelentésben szereplő pénzmozgások egy részének tehát van nyoma a magyar céges iratokban is. Az állítólag Bélteky magyar számlájára utalt, és részben a játékosok kifizetésére használt 918 ezer dollárnak azonban nincs. Ez persze nem meglepő, hiszen az ilyen pénzmozgásokat nehéz legalizálni, és a feljelentésből is inkább úgy tűnik, hogy szerintük Bélteky valahogyan közvetlenül adhatta a pénzt, megkerülve a klubot. Ilyen készpénzes kifizetéseket elég nehéz bizonyítani, mindenesetre a Budafok az NB I-es szezonjában a hivatalos büdzséadatok szerint messze a legkisebb összegből gazdálkodott az élvonalbeli csapatok közül, és bérekre is ők költötték a legkevesebbet. A csapatot működtető vállalat 2021-ben és 2022-ben is alig több mint feleannyit fordított fizetésekre, mint a második legkevesebbet költő NB I-es futballvállalat, és ötödannyit, mint az átlag. Persze ebben az is szerepet játszott, hogy a cégnek kevés alkalmazottja volt. Ám az átlagbérek is elmaradtak az NB I-ben megszokottól. Hasonlóan keveset egy alkalmazottjára csak a Diósgyőr FC Kft. és a Honvéd FC Kft. költött, de utóbbi két társaságnál sokkal nagyobb a létszám, így vélhetően a focistáknál kevesebbet kereső kisegítő személyzet is, ez pedig jelentősen lehúzza az átlagot. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a játékosok fizetését zsebből egészítették volna ki, a feljelentés viszont látszólag erre utal. Bélteky egyébként, amikor a csapat feljutott az élvonalba, azt nyilatkozta, hogy „az anyagi háttér stabilan a rendelkezésünkre áll”, és bár nem tudott ott lenni az ünneplésnél, szerinte fontosabb, hogy mindig, mindenki időben megkapja a fizetését. Nem csak a foci A focicsapat támogatása mellett a Care Park többségi tulajdonosai szerint Bélteky fiktíven foglalkoztatta feleségét és lányát a cégnél. Összesen több mint egymillió ausztrál dollárt (252 millió forintot) utaltak nekik, miközben a gyakorlatban mindketten máshol dolgoztak. A feljelentésben az is szerepel, hogy Bélteky a cég költségére 856 ezer ausztrál dollárt (215 millió forintot) költött repülőjegyekre saját magának és a családtagjainak, ékszerekre, órákra, ruhákra, luxushotelekre több országban vagy hajóutakra. Magyarországi magánjellegű utazásait is részben a Care Park pénzéből fedezte a többségi tulajdonos szerint, és szintén céges pénzéből bérelhetett ki két luxuslakást, Londonban és Melbourne-ben. Bélteky és felesége egyik cége 1,9 millió dollárt (477 millió forintot) kapott a Care Parktól, nagyrészt készpénzben. Továbbá a cég szerint jogosulatlanul vett fel bónuszt 892 ezer ausztrál dollár (224 millió forint) értékben. A Care Park Magyarországon 11 parkolóházat üzemeltet, és honlapja szerint „tulajdonosi körünk egy részének magyar gyökerei” miatt van központi szerepe Budapestnek a közép-európai terjeszkedésben. Csütörtök délelőtt kerestük a magyar leánycéget, hogy kívánnak-e reagálni az ausztrál újság cikkére, de nem válaszoltak. A feljelentés szerint az itteni terjeszkedésben „hamis tanácsadói díjaknak” is szerepe volt. A Care Park számlájáról 319 ezer ausztrál dollárt (80 millió forintot) fizettek ki tanácsadásért parkolóházak megvásárlására, de ezek állítólag Bélteky érdekeltségénél kötöttek ki*Ennek az itthoni cégadatokban nem igazán látszik a nyoma. Megtaláltuk azt a magyar vállalatot, amely a feljelentés szerint érintett az ügyben – és amelyben Bélteky társtulajdonosa egy korábbi budafoki futballista – a társaságnak azonban beszámolói szerint soha egyetlen fillér árbevétele nem volt még. Van ugyanakkor egy elég nagy tartozása valamilyen vele kapcsolatban álló céggel szemben, amelynek összege a bekerüléskori árfolyamon szinte pontosan megfelel a feljelentésben említett összegnek. . A Care Park azt szeretné elérni, hogy a Bélteky-család adja vissza a szerintük elsikkasztott pénzeket. Bélteky lánya annyit reagált az újságnak, hogy „sok bizonyítékunk van, hogy cáfoljuk ezeket az ismétlődő állításokat, jelenleg dolgozunk ezen az ügyvédeinkkel”. Büntetőeljárást egyelőre nem indult el a Care Park feljelentésére. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint MagyarországonBeverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Budapest — Nincs gondja óvodára, bölcsődére egy sereg kisgyermekes kormánytisztviselőnek. A köztisztviselők krémjének számító réteg három csodálatos budai intézmény között is válogathat, ha csemetéjét biztonságban akarja tudni, ráadásul a többiekhez képest potom pénzt fizet a szolgáltatásért.

„Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni”

https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-gyorgy-volner-pal-lehallgatott-hivasok-hanganyagok-korrupcio-botrany/6jwfv0v

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bkene-valamifele-rendelet-amit-krva-gyorsan-ossze-kell-pakolnir

Blikk

2023.01.24 9:19

végrehajtás, pályázat, vesztegetés

Csikász Brigitta

2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete. Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így: tehermentesíteni lehet a költségvetést; külső forrásból építenek új utakat, mert az EU nem ad pénzt új sztrádákra környezeti megfontolások miatt; úgyis kifizetik az autósok és a teherautók a sztrádajakból az egészet, így nincsen negatív költségvetési hatása. Ezekben mind van részigazság, ám mindegyik árnyalásra is szorul, a cikkben ezeket vesszük végig. A koncessziós szerződésben nemcsak a meglévő pályák fenntartása/üzemeltetése van benne, hanem a korábbi, a Magyar Közút által alkalmazott karbantartásnál magasabb színvonalra hozás is. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. (MKIF) emellett 272 kilométer új sztráda építését és 273 kilométer sávbővítését is elvégzi. A magasabb szolgáltatási színvonalnak pedig biztosan van költsége, csak egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi. Jelen cikkben nem is ez a cél: egyszerűen azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés mennyit költ a koncesszió bevezetése előtt és utána sztrádák építésére és fenntartására. Ez azt mutatja, hogy a kormány a sztrádahálózat minőségének javítása érdekében kényszerpályára állította magát: nagyon jelentősen növekszik a gyorsforgalmi utakra fordított költségvetési kiadás. A koncesszió indulása előtt az autópálya-hálózat fenntartását (az alsóbb rendű közutakkal együtt) az állam saját vállalata, a Magyar Közút végezte. A cég központi költségvetésből érkező forrásainak összege a korábbi években stabilan a központi költségvetési kiadási főösszeg 0,34-0,41 százaléka volt. A 2021-es 101 milliárd forint a koncesszió indulásának évében, 2022-ben 75 milliárdra esett vissza, 2023-ban pedig 98 milliárd forint volt az elkölteni tervezett összeg. Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy nettó értékben*A pénzforgalmi szemléletű költségvetésben bruttó érték szerepel. Azonban az áfa csak átfolyó tétel a költségvetésben, az nem jelent tényleges kiadást az államnak. mekkora összeget fizetett az állami a koncessziós autópálya-szakaszok üzemeltetésére, amiben részben már benne vannak a magasabb szintre hozás költségei is. A 2022-es átmeneti év, itt szeptembertől üzemelteti az MKIF a sztrádákat, de a költségvetés mindezt időben késve fizeti meg, feltehetően a teljesítés után három hónappal. Ahogy az ábrán látható, a költségvetés sztrádák fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségei a kiadási főösszeghez képest több mint a duplájára emelkedtek a koncessziós szerződés indulásával. Igaz, a 2022-es év visszaesésest az okozta, hogy míg a Magyar Közút kiadásain már lehetett megtakarítást elérni, az MKIF-nek fizetett koncessziós díjból csak egyhavi terhelte az azévi büdzsét. A 2023-as költségvetési adatokból az látható, hogy a Magyar Közút 98,7 milliárd forint támogatást kap közútkezelésre – a korábbi évek arányait figyelembe véve ennek 145,6 milliárd forintnak kellene lennie. Így ezen a tételen 44,6 milliárd a megtakarítás. Ezzel szemben áll az MKIF-nek fizetendő nettó 143,3 milliárd forint. A költségvetés pozíciója tehát ebben az évben 96,4 milliárd forinttal rosszabb, mint koncesszió nélkül lett volna. Vagyis a magasabb minőségű sztrádák ára, hogy az autópálya-koncesszió 2023-as adatok alapján évi százmilliárdos többletköltséget jelent. Az előbbiekben a költségvetési adatokat elemeztük, de közérdekű adatként az Magyar Közút megadta, hogy mennyit költött az elmúlt években kifejezetten a gyorsforgalmi utakra. Ezen adatokból az olvasható ki, hogy 2021-ben 17 milliárd forintot kapott a vállalat sztrádaüzemeltetésre, 2023-ra 7,5 milliárdot. (Nem minden gyorsforgalmi út került ugyanis át az MKIF-hez, a Magyar Közút üzemeltetésében maradt például az M0-ás.) Ha a többi úttal arányosan nőtt volna 2023-ra a teljes sztrádahálózatra*Valójában nem a teljes, mert a koncesszió indulása előtt sem tartozott minden gyorsforgalmi út a Magyar Közúthoz, az M5-öst és M6-ost külföldi tulajdonú koncessziós társaságok üzemeltetik. az üzemeltetési költség, akkor 24,5 milliárd forint lett volna a kiadás a Magyar Közútnál. Tehát 2023-ban a kormányzat 17 milliárd forinttal kevesebbet költ a sztrádák fenntartására úgy, hogy közben 143 milliárdot ad az MKIF-nak, ami 126 milliárdos többletköltség. Mire megy a pénz a koncessziós társaságnál? A vállalat sajtóosztályán azt közölték, hogy a „szintre hozás három évig, 2025-ig tart és 538 kilométert érint. A hároméves munkálatok összértéke várhatóan több száz milliárd forint lesz.” Az MKIF-nek új sztrádákat is kell majd építenie, az első nagyobb projektjük a szintre hozás után a cég tájékoztatása szerint az M1-es 2×3 sávra bővítése, amit 2025 őszéig kell elkezdeniük. Egyelőre az állam építi az új sztrádákat A koncesszió kapcsán akad még jó néhány furcsaság: ahogy a fentiekből kiderül, 2023-ban még nem a koncesszor finanszírozza az új utak építését, hanem erre 349 milliárd forintot szántak a tavalyi költségvetésből. Ebben kiemelkedő szerepe van a Mátészalka és Ököritófülpös közötti, 138 milliárd forintért épülő M49-esnek, amit még folytatni fognak további 150-160 milliárd forintért Lázár János bejelentése szerint. A kivitelezés alatt álló gyorsforgalmi utak 119 kilométer hosszúak, a költségük pedig 515 milliárd forint, amit mind a költségvetés finanszíroz uniós támogatások hiányában. Ez az óriási összeg elég koncentrált kivitelezői körhöz kerül: az ötből négy projekt a Duna Aszfalt-csoporthoz köthető. A jelenleg futó gyorsforgalmi útépítésekből 467 milliárd forint Szíjj László cégeihez kapcsolódik. Szíjj László duplán nyer a projekteken: amikor az állam pénzén megépíti az utakat, átadja a Mészárossal közös MKIF-nek üzemeltetésre a többségüket – ezután pedig rendelkezésre állási díjat fizet nekik az állam. Ezért cserébe biztosítja a vállalat természetesen az utak karbantartását és üzemeltetését, de jó eséllyel egyedülálló a világban ez a megoldás. Hiszen a magántőkét hagyományosan azért vonják be koncesszióba, hogy állami források helyett építse meg a sztrádákat – Magyarországon mindez fordítva történik, legalábbis egy ideig. Amikor átadják a koncesszió részét képező 99 kilométernyi szakasz, akkor 2022-es árakon további évi 12 milliárd forinttal nő majd a koncessziós díjbevétel.*Egészen pontosan a növekményben benne van a tavaly év végén átadott 5 kilométeres Lakitelek-Szentkirály M44-es szakasz üzemeltetése is. Idővel felkerülhet a listára az M76-os Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti 44 kilométeres szakasza is, amelynek építési költségét tavaly decemberben 400 milliárd forintra becsülte Lázár János építési és közlekedési miniszter. Ezzel fajlagosan, a hosszra vetítve messze ez lesz Magyarország legdrágább autópályája, amit lehet ugyan azzal indokolni, hogy egy része a zalaegerszegi járműipari tesztpálya részeként funkcionál majd, de legalábbis megkérdőjelezi azt az indoklást, hogy a költségvetési helyzet miatt lett volna szükség a koncessziós rendszerre. Ráadásul nem készült olyan elemzés, amely a koncesszió alternatíváit vizsgálta volna. Mert ha nincs saját forrás új sztrádára, de nagyon szeretnének, akkor egyesével meg lehetett volna azokra hirdetni a koncessziót, és érdemi verseny mellett valószínűleg olcsóbban lehetett volna megépíteni a szükséges utakat. Elmegy a pénz A legfőbb érv a kormány részéről, hogy a sztrádadíjak mindezt fedezik – nem is csoda, hiszen ahogy korábban megírtuk, Magyarországon a legdrágább az éves személyautós matrica, de a teherautók útdíja is az egyik legmagasabb Európában. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar éves autópálya-matrica a legdrágább Európában, mégis a ritkán utazók járnak rosszulAz alkalmi sztrádahasználók egy nagyságrenddel drágábban autóznak a sokat utazókhoz képest, és ezen az egynapos matrica sem változtat majd érdemben. A korábbi években igaz is volt, hogy az autópályák és autóutak közvetlen költségeit fedezni tudták a személyautók e-matrica és a tehergépjárművek elektronikus útdíj bevételei. Ez azonban egyre inkább billeg. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, míg korábban mindenféle számítás szerint pozitív volt az állam mérlege, most már csak akkor van így, ha nem számolnánk az állam útépítési kiadásaival, illetve megbontanánk a Magyar Közút kiadásait a gyorsforgalmi és az alsóbb rendű utak között. A grafikonon ezt nem tettük meg, de mint fentebb írtuk, tavaly csak 7,5 milliárd ment a 99 milliárdból a sztrádák fenntartására. Ha viszont nemcsak ezzel, hanem a mérleg másik serpenyőjében az állam útépítési költségeivel is számolunk, akkor már 316 milliárd forintos mínusz a mérleg. Mint látható, ennek alapvetően az állami útépítési költségek elszaladása, valamint a százmilliárdos pluszterhet jelentő koncesszió indulása az oka. Az utóbbival kapcsolatban természetesen lehet arra hivatkozni – kommunikációjában ezt is teszi az MKIF -, hogy helyre kell hozni a leromlott állapotú autópálya-hálózatot, vagyis a most látható pluszkiadás hosszú évek amortizációját pótolja. Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a koncessziós társaság így is magyar közúthálózat legjobb állapotban lévő részét kapta meg üzemeltetésre, azok az alsóbb rendű utak – amelyeken magyarok millió közlekednek nap mint nap – maradtak a Magyar Közút nyakán, ahol az amortizáció nem években, hanem évtizedekben mérhető. Ennek javítása továbbra is a költségvetési helyzet függvénye, ráadásul most már egyértelműen előnyt élveznek velük szemben a koncesszióba adott autópályák, hiszen az MKIF-nek mindenképpen meg kell kapnia járandóságát – még ha a mostani kormány tud is ebből alkudni, ha nagyon rosszul áll a büdzsé. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncessziónNégy hónap alatt kockázat nélkül jutott többmilliárdos extrapofithoz a Szíjj-Mészáros páros az autópályák üzemeltetésén. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetesA Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.

Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. Hallgasson bele!

Két év alatt 115 millió forint helyi közpénzt kapott a Future of Debrecen egyesület

https://www.debreciner.hu/cikk/12547_ket_ev_alatt_115_millio_forint_helyi_kozpenzt_kapott

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ket-ev-alatt-115-millio-forint-helyi-kozpenzt-kapott-a-future-of-debrecen-egyesulet

Debreciner

2023.01.27 14:38

civilek, környezetvédelem, önkormányzat, támogatás

Polgár Tóth Tamás

Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol az utoljára elérhető, 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas. A jövő szombattól 35 évig az országos hulladékgyűjtést, -kezelést és -újrafelhasználást szervező leányvállalat, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) gyanús körülmények között kapta meg a jogot arra, hogy szinte az összes lakossági és vállalati hulladék felett rendelkezzen, egy több százmilliárdos piacot önállóan szervezzen és irányítson. A gyanú fő oka dióhéjban, hogy a MOHU-n kívül nem volt más induló, és a koncessziós eljárás lezárulta után született egy olyan törvény, ami a sokszorosára emelte a koncesszió nyertesének bevételeit. Ez a verseny korlátozásának egy bevált eszköze: ha már korábban látszódik, hogy ez milyen remek üzlet, akkor több vállalat jelentkezhetett volna, akár külföldről is. A lakosság a váltásból közvetlenül várhatóan nem sokat fog érezni, a vállalatok azonban nagyon jelentős költségemelkedésre számíthatnak. Ehhez a cikkhez közel tucatnyi, a hulladéka elszállítása és a költségei megugrása miatt aggódó, illetve a hulladékkezelésben érdekelt szakemberrel beszélgettünk az elmúlt hetekben, a körülmények miatt mindegyikük neve elhallgatását kérte. A szakemberek egyöntetűen attól tartanak, hogy a MOHU képtelen lesz a rendszer üzemeltetésére. A Mol nem volt hajlandó a problémákról beszélni, erőből próbálta a teljes iparágat legyűrni, de az általunk elért források szerint ma már biztosra vehető a vállalati hulladékkezelés összeomlásával fenyegető kudarc, így nem sikerül majd július 1-jén elindítani az új rendszert. Az esetleges bukás azonban még lehet kifizetődő a Mol-csoport számára: a 24.hu szúrta ki, hogy egy új törvénytervezet került fel a kormány honlapjára, ami a koncesszió csúszása esetén kártérítést adna a MOHU-nak. A Szabad Európa pedig arról írt, hogy hónapokkal tolhatják az indulást, miután a cég képtelen volt megszervezni az átállást. Erről azonban cikkünk elkészüléséig nem jelent meg semmilyen hivatalos információ, és a MOHU sem tart ettől. Pethő Zsolt, a vállalat vezérigazgatója egy tegnapi sajtó háttérbeszélgetésen a Portfolio.hu cikke szerint (a G7 nem kapott meghívót) azt mondta: július 1-jén elindulhat az új rendszer, mert országszerte megkötötték a feladatellátáshoz szükséges alvállalkozói szerződéseket mind a lakossági, mind az intézményi hulladékgazdálkodásban. Magyarországon jelenleg 4428 vállalkozás rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a MOHU azonban nem. Az eredeti koncessziós szerződés szerint ez feltétel lett volna, és fel is kellett volna bontani a szerződést az olajcég leányával, de inkább törvényt módosítottak, hogy elegendő legyen az ország legnagyobb hulladékkezelőjének, ha az alvállalkozói (a hulladékkezelés eddig önállóan dolgozó szereplői) rendelkeznek ilyennel. Kétségeket ébreszt a Mol szakmai alkalmasságával kapcsolatban, ha egy sok ezer milliárd forintos üzlethez a legalapvetőbb engedélyt sem volt képes időben beszerezni. Becslésünk szerint mai áron a teljes szerződéses időtartam alatt legalább nyolcezer milliárd forint bevételhez jut a MOHU, de nem kell sokat tennie a vélhetően jól jövedelmező üzletért: mindössze 185 milliárd forint beruházási kötelezettséget vállalt a 35 év alatt – ez a teljes várható bevétel alig 2,3 százaléka. A MOHU Zrt. 2022. december 31-i állapot szerint 5 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezett, 420 millió forintot költött működése első évében, amiből 234 millió forint volt az anyagi ráfordítás, 184 millió a személyi költség. A cégnél az utolsó, 2023. áprilisi adatközlés szerint 132-en dolgoznak, ami nem sok ahhoz képest, hogy a hulladékágazat java részét veszi át, évesítve több százmilliárd forint forgalmat kezelve. Ha nem lesznek többen, akkor egy MOHU-s alkalmazottra 1,7 milliárd forint bevétel jut majd évente. Bizonytalanság és drágulás A hulladékkezelés óriási költséget jelent a vállalatoknak: a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) várhatóan évi 240 milliárd forintot kell MOHU számára befizetniük a vállalatoknak – de 300 milliárdos becslésekkel is találkoztunk. Ez igen jelentős tétel, összehasonlításként, az összes magyarországi vállalat 2022-ben 747 milliárd forint társasági adót fizetett a nyeresége után. Eddig a gyártóknak, forgalmazóknak a környezetterhelés ellentételezésére a termékeik, a csomagolás után környezetvédelmi termékdíjat kellett fizetni. Ebből 2022-ben 90 milliárd forint folyt be, így várhatóan két és félszeresére emeli a kormány a vállalkozások környezetterhelési költségeit. Ezt már nem a költségvetés, hanem a Mol-leány kapja, pedig a szakma véleménye egyöntetű: felesleges ennyi pénzt elvonni a hulladékkezelésre. De ez legalább kiszámítható, sokkal nagyobb fejfájást okoz a vállatoknak a bizonytalanság. A rendszer indulása előtti napokban sem tudta senki, hogy ki, mennyiért, milyen időközönként viszi el a hulladékot. A MOHU telefonos ügyfélszolgálata elérhetetlennek bizonyult, írásbeli kérdéseinkre nem válaszoltak. Nemcsak nekünk, hanem a vállalatoknak sem. A drágulást nemcsak a vállalatok, hanem közvetve a fogyasztók is meg fogják érezni: a kiskereskedelmi termékforgalom 14 ezer milliárd forint volt tavaly*üzemanyag-kereskedelem nélkül, alapvetően ebből kellene a vállalatoknak a többszörösére emelkedő hulladékkezelési költség fedezetét előteremteniük. Mivel csak az év második felében jelenik meg a magasabb költség, így legalább 75 milliárd forint többletbevételt kellene a vállalatoknak elérni.*Vannak olyan kiskereskedelmi láncok, amelyek ennek egy részét lenyelhetik a nyereségük terhére, de olyanok is, amelyek tavaly már veszteségesek voltak, náluk erősen valószínű a szinte automatikus áthárítás. Mindez azt jelenti, hogy az év második felében egy százalékos többletdrágulást okozhat a MOHU-nak juttatott hulladékkezelési bevétel. Az inflációs hatás azonban nem egyformán oszlik el az iparágak között, a sok műanyagot használó élelmiszeriparban – gondoljunk például a joghurtokra – kiemelkedő lesz a hatása. A műanyag csomagolás díja kilogrammonként 57 forintról 213-ra nő. Az élelmiszeriparban több százalékos drágulást fog okozni a négyszeresére emelkedő hulladékkezelési díj. Az iparágak közötti különbség jól látszik az alábbi grafikonon: A fém alapanyagok, gépek, járművek gyártása, a feldolgozóipar a hazai export kiemelt fontosságú ágazatai, az itt működő cégeket az állam adókedvezményekkel, uniós és egyéb állami támogatások sokaságával segíti – most viszont meg kell birkózniuk egy jelentős többletteherrel és az említett bizonytalansággal. A vállalatok szempontjából több probléma is adódik: A MOHU nem tudja megmondani, hogy július 1-jétől milyen áron veszi át a másodlagos alapanyagként még hasznosítható hulladékot (például fémet és papírt). Szintén nem tudni, hogy milyen áron viszi el a cég az alapanyagként nem használható hulladékot. Ha például egy kiló vashulladékért eddig 40 forintot kapott egy vállalat, akkor ezzel tudott tervezni. A piaci várakozás mind a gyártók, mind a hulladékkezelők részéről az, hogy a MOHU kevesebbet fog fizetni. Ennek kettős hatása lesz: a papírt és más éghető anyagokat inkább elégetik, ez a magas energiaköltség csökkentésére is jó módszer. A fémeket, nagyobb önsúlyú hulladékokat pedig Szlovákiában, Romániában és más környező országokban értékesítik. Ez már csak azért is így lesz, mert a piacot kiiktató MOHU a gazdasági logika és a tapasztalatok alapján sem lehet olyan hatékony a hulladék értékesítésében, mint a piac. Magyarán ők valószínűleg kevesebbért tudják eladni a papírt, fémet. Mindezek hatására várhatóan csökkenni fog a Magyarországon újrahasznosított vállalati hulladék mennyisége, miközben a koncesszió hirdetett célja pont a növelése. A többletköltségek az EPR mellett abból adódnak, hogy – ha az előbbi feltételezés igaznak bizonyul – csökkennek a vállalatok értékesített alapanyagokból származó bevételei. De ez még nem minden. A MOHU csak a hulladék elszállítására és átvételére kapott koncessziót. A hulladékkezelő cégek egy komplex szolgáltatáscsomagot adtak, aminek része a gyűjtőedények biztosítása, a hulladék elszállításának hatékony szervezése. Nagyon nem mindegy, hogy heti egyszer vagy kétszer mennek a hulladékért: a második esetben fele annyi gyűjtőedényre van szükség, de magasabbak a szállítási költségek. Ez egy nagyon összetett optimalizációs munka, amit már a MOHU-nak kellene elvégeznie. Az alvállalkozóként működő cégek számára a MOHU-nak kell megmondania, hogy mikor és hová menjenek a hulladékért – fogós kérdés, hogyan néz ez majd ki, mert még nem működik a megrendelés sem, nem tudják a cégek, ki és mikor viszi el a hulladékot tőlük július első napjaiban. Számos további tisztázatlan kérdés van: a hulladék és annak elszállítása a koncesszió része, de a gyűjtőedényeket – amik sok esetben a tengeri konténerekkel megegyező méretű vaskonténerek – a legtöbb esetben eddig a hulladékkezelő cégek biztosították, alapvetően térítés nélkül. Ezeket azonban a jövőben már csak térítés ellenében tudják a termelő vállalatoknak biztosítani, erről pedig külön kellene szerződni. Ez nemcsak költségesebb lesz a mostani integrált modellnél, de több bürokráciával is jár. A MOHU értésüléseink szerint az alvállalkozói kapcsolatokban is inkompetenciáról tett tanúbizonyságot: a cégeknek mérettől és tevékenységi területtől függetlenül ugyanazt a szerződést küldte ki. Ez nagyjából olyan, mintha valaki egy három- és egy ötcsillagos hotelszobát ugyanolyan áron akarna kivenni, mondván, mindegyik hotelszoba – magyarázta egy forrásunk. Pedig nagyon nem mindegy a költségek szempontjából, hogy milyen típusú gyűjtőedényt kell üríteni, kell-e például daru a teherautón ehhez. De az is érthető, hogy nem ugyanazon az egységköltségen dolgozik egy száz, illetve egy öt teherautós cég. Az ágazati szereplők között nagy a tanácstalanság és az értetlenség. „Ha már el akarta lopni a Mol a hulladékbizniszt, akár csinálhatta volna elegánsan, minimális hozzáértéssel” – fakadt ki egy forrásunk. A szakmában dolgozók úgy érzik, hogy az évtizedek alatt kiépült hatékony rendszereket pillanatok alatt összedöntik a hozzáértés teljes hiányával érkező molosok. Még az is jobb lett volna, ha kicsipegetik a piac legnyereségesebb részeit, de közben nem tesznek mindent tönkre – jegyezte meg egy szakmabeli. A piacra hosszú évtizedek óta rálátó forrásunk szerint a saját hulladékszállítási és -kezelési kapacitásokkal nem rendelkező MOHU kétségbeesetten próbál leszerződni az ágazatban dolgozó cégekkel. Korábban egyoldalú papírfecniket akart aláíratni, amit messze nem mindenki tett meg. Ráadásul ezek automatikusan hatályukat vesztik, ha nem írnak alá a MOHU-val alvállalkozási szerződést. Márpedig elég sokan nem hajlandók erre. Több jelentősebb piaci szereplő is a tevékenység befejezését tervezi, ami bizonyos mértéken felül a vállalati hulladékkezelés összeomlásával járhat – hacsak a MOHU meg nem vásárolja ezeket a cégeket. A hulladékgazdálkodók nyolc szervezete már tavaly novemberben kérte a miniszterelnököt a súlyos gazdasági károkkal fenyegető hulladékkoncesszió újragondolására, de nem találtak meghallgatásra. Ezek után egyre több külföldi tulajdonú vállalkozás – a hulladékkezelői és a gyártói oldalon is – a saját kormányához fordult, kifogásolva a szerintük az európai jogi normákat és a tisztességesség látszatát semmibe vevő koncessziós eljárást, valamint kifogásolva a MOHU piaci fellépését. Forrásaink szerint kiváló magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező külföldi tulajdonú gyárak is vészjelzéseket küldenek a kormány felé. Olyan vélemények is vannak – így nyilatkozott például a Transparency International szakértője -, hogy semmis a MOHU koncessziós szerződése, mivel december 31-én nem volt érvényes engedélye, és ezt már nem lehet utólag felülírni. A NER a maga módján addig csűrheti a szabályokat, amíg csak akarja – az Alkotmánybíróság mindent rendben talált -, de uniós jogi fórumokon valószínűleg már nehezebben lesz védhető az ügy. Több mint 20 ezer munkahely veszélyben Hulladékgazdálkodással főtevékenységként közel 2500 vállalkozás foglalkozott Magyarországon, ezek közül legalább 10 millió forintos árbevételt 623 ért el 2021-ben, közel 21 ezer embert foglalkoztatva. A munkavállalók nagy része most teljes bizonytalanságban várja, mi lesz a munkahelyével. A mérlegek szerint a vállalatok összességében 543 milliárd forintnyi eszközzel rendelkeztek, amiből a tárgyi eszközök 220 milliárdot tettek ki, a befektetett eszközök 253 milliárdot. A ma működő hulladékkezelő vállalatok tehát a MOHU által 35 év alatt vállaltnál közel háromszor több tőkét tettek az ágazatba. Az értékesítés árbevétele, a munkavállalók és a vállalatok száma alapján is körülbelül a piac felét a nem veszélyes hulladék gyűjtése teszi ki a főtevékenységek szerint. Az összesen közel 670 milliárd forintos 2021-es hulladékkezelési piac árbevételének közel fele származhat a lakossági piacról, ugyanis a hulladék megoszlása mára fele-fele lett. Ebből kiindulva a vállalati hulladékkezeléssel foglalkozó cégek évente 300-400 milliárd forint körüli árbevételt érnek el. Ennek azonban nagyon jelentős része nem a hulladék elszállításának díja, hanem az újrahasznosított alapanyagként értékesített fém, papír vagy éppen műanyag ára. Ez alapján pedig a MOHU 240 milliárdos várható bevétele óriási összeg, mivel az újra begyűjtött hulladékok értékesítése is az ő joga lesz. A vállalatok nyereségaránya 5,1 százalék volt, ami versengő piacra utal. Így a kormány egy jól működő versenypiacot vált le egy jó eséllyel extraprofitot termelő monopóliumra a hulladékgazdálkodásban. A 25 legnagyobb vállalat adta 2021-ben az árbevétel 46 százalékát, közülük 14 önkormányzati vagy állami tulajdonú, a többi magáncég, egy kivételével külföldi szereplő. A külföldi tulajdonú és a főként önkormányzati, állami tulajdonú magyar cégek profitrátája között sem volt érdemi különbség: a top 25 cégnél a külföldieknél 6,4 százalék volt az adózott eredmény az árbevétel arányában, a magyaroknál 6,2 százalék. Így azt sem lehet mondani, hogy a külföldieket az extraprofitjuk miatt kellene kiszorítani. Összességében tehát azon kívül, hogy a Molhoz jelentős árbevételt és a várakozások szerint profitot csoportosítsanak át, semmilyen érv nem szól a MOHU helyzetbe hozása mellett. A fogyasztóknak drágulást, a környezetnek jó eséllyel kevesebb újrahasznosított hulladékot, a vállalkozóknak magasabb költséget és több bürokráciát hoz az átalakítás, miközben 20 ezer család életét kiszámíthatatlanná tette a kormány. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés jár a Mol-nak, ha nem lép életbe a 35 éves hulladékmonopóliumaDe hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiaconA koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos uniós támogatások pörgették rá Orbánt a gazdaság átalakításáraAz EU-tól 2600 milliárd forint érkezik főleg digitalizációra és a körforgásos gazdaság kiépítésére, Orbán pont ezekre alapozva változtatná meg a gazdaságot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszámolna a birtoklás egyeduralmával és a vég nélküli fogyasztással a jövő gazdasági modelljeA fogyasztás észszerűsítésével az emberiség ökolábnyomának jelentős csökkentését ígéri a körforgásos gazdaság, amelyre alapozva Orbán átalakítaná Magyarországot.

2021-ben 55 millió forintot juttatott nekik Papp László polgármester, tavaly már 60 milliót kaptak. 2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el a város az egyesület honlapjának fenntartására is.

Közel 7 milliárd forintért építtet 40 szobás wellnesshotelt Nyíradonyban a Tasó Lászlóhoz köthető egyesület

https://www.debreciner.hu/cikk/7900_kozel_7_milliard_forintert_epittet_40_szobas_a_taso_a

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-7-milliard-forintert-epittet-40-szobas-wellnesshotelt-nyiradonyban-a-taso-laszlohoz-kotheto-egyesulet

Debreciner

2022.01.18 9:53

idegenforgalom, EU, támogatás, klientúra, rokonok, ingatlan, civilek

Polgár Tóth Tamás

Az irodapiacot világszerte szorongatják a magas kamatok és az ingatlanár-csökkenés, sok befektető számára a kereskedelmi ingatlanok terhet jelentenek a Bloomberg cikke szerint. Eközben a magyar állam áprilisban vásárolta meg 244 milliárd forintért Tiborcz István üzlettársától a zuglói gigaprojektet, ami 168 lakást, 10 ezer négyzetméteres kereskedelmi részt és 153 ezer négyzetméternyi irodaterület foglal magába. Miért fontos ez? A befektetők még olcsó hitelekből húztak fel kereskedelmi ingatlanokat, ám a pandémia következtében az irodahasználattól a bevásárlási szokásokig számos, az ágazatot érintő korábbi norma felülíródott. A kihasználatlan épületektől most már szabadulni se tudnak a tulajdonosaik világszerte, a magas kamatok miatt csak jókora árengedmény mellett találnának rájuk vevőt. Számokban: Az Egyesült Államokban az irodák értéke 27 százalékkal csökkent 2022 márciusa óta, továbbá az amerikai lap által idézett előrejelzések szerint az irodaárak Európában több mint 25 százalékkal, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 13 százalékkal csökkennek majd, mielőtt mélypontra jutnának. Tágabb kontextus: az önkormányzatok is megszenvedik az irodák elnéptelenedését, az üres épületek nem kedveznek a városképnek és a költségvetésnek sem. A probléma nem csak az új beruházásokat érinti, New Yorkban például építészeti jelentőségű, modernista és art déco felhőkarcolók tulajdonosai is nehéz helyzetben vannak. Budapesten hét éve nem volt példa akkora üresedési rátára, amekkorát 2023 első negyedévében regisztrált a Budapest Research Forum: 12,2 százalékig kúszott az üresen álló irodák arányát jelző mutató. Mi várható? Egy, a Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint egyre szélesedik a szakadék a mostani helyzetben jobban és a rosszabbul járó szereplők között. A gyengébb besorolású irodaházak esetében érdemes lehet változtatni az épület rendeltetésén, ám ez nem minden esetben kivitelezhető: „Nagyon nehéz egy 1990-es évekbeli irodatornyot valami mássá alakítani, mint egy 1990-es évekbeli irodatorony.” – tette hozzá a Barclays kereskedelmi ingatlanelemzője. A visszarendeződés hosszú évek kérdése, a Bloombergnek nyilatkozó szakértő szerint akár tíz évig is eltarthat, amire az irodaárak helyreállnak.

A Fidesz országgyűlési képviselője által alapított egyesület évek óta jelentős állami támogatásokban részesül. Most is arra számítanak több milliárdos nagyságrendben?

Magyar focistákat fizethettek sikkasztott ausztrál dollármilliókból

https://g7.hu/vallalat/20230120/magyar-focistakat-fizethettek-sikkasztott-ausztral-dollarmilliokbol/?utm_source=related&utm_medium=g7.hu&utm_campaign=widget-7174924

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-focistakat-fizethettek-sikkasztott-ausztral-dollarmilliokbol

G7

2023.01.20 15:26

sport

Fabók Bálint, Jandó Zoltán

Négy év alatt összesen 1012 szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. 123 milliárd forint értékben, ennek 56 százaléka kormányközeli cégeknél kötött ki. Ez azt jelenti, hogy jobban fizet az állami tulajdonú vállalat a NER-nek, mint a játékosoknak a lottó ötös, ebben az időszakban ugyanis a 22 darab lottó ötösre 33,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Ötöslottó minden nyertese pedig 84,5 milliárd forinttal gazdagodott, így ez is alig több, mint a NER-eseknek osztott 73 milliárdos megbízástömeg*Ez persze csak az összehasonlítást szolgálja, mert a megbízás nem egyenlő a profittal, ami inkább összevethető lenne egy lottónyereménnyel. De az egyes munkák profittartalma nem ismerhető meg.. Az éves átlagban 18 milliárdos megbízás a NER világában is jelentős: a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint például 2020-ban a kormányzati körökhöz kapcsolódó legjelentősebb vállalkozások 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, 2019-ben pedig 700 milliárdot. A fenti grafikon alapján 2021 óta látszólag egyre csökken a NER-es cégeknek jutó megbízások összege és ezek aránya az összes beszerzésen belül. A fenti kimutatásban azonban a szerződések a megkötés éve szerint szerepelnek, így ha egy négy-öt éves szerződésről van szó, akkor csak egy évben jelenik meg, a kifizetés viszont még évekig tarthat. Ezért az egyes szerződések havi vélelmezhető kifizetését is modelleztük. Ehhez az érvényesség tervezett kezdete és vége között arányosan osztottuk el a szerződéses értéket, így már az látható, hogy nemhogy nem csökken a NER szerepe, egyre nő a Szerencsejáték Zrt. hatályos szerződésállományában*Ahol nem szerepelt hatályosság, 12 hónapos időtartamot vettünk figyelembe. A szerződéseket lehet módosítani is, és nem feltétlenül vezetik ezt át a közzétett listákban. A szerződéses értéket nem minden estben használják ki teljes körűen, így mindez megközelítő becslés.. Míg 2020 első félévében a vélelmezhető kifizetések 29 százaléka ment NER-céghez, 2023 első felében 69 százalék. Ennek fő oka, hogy a piaci megrendeléseket visszafogták, a hosszabb távú kormányközeli megrendelések viszont folytatódtak. Így a Szerencsejáték Zrt. vállalkozási szerződéseiben 2023-ra elérték a NER-cégek a kétharmadot. Kommunikációs milliárdok A legnagyobb nyertesek listáját toronymagasan Balásy Gyula New Land és Lounge Design cégei vezetik. A 2021 januárjában megkötött 35 milliárd forintos szerződés egészen 2024 decemberéig van érvényben. Az átlagosan évi 9 milliárd forintos megbízás nagyon jelentős a hazai médiapiacon: a teljes hazai reklámpiaci médiaköltés 2022-ben a Magyar Reklámszövetség adatai szerint 316 milliárd forint volt, így a New Land-Lounge Desing kettős ezzel az egy szerződéssel a reklámpiac 3 százalékának megfelelő megbízáshoz jutott. A két vállalat árbevétele összesen 97 milliárd forint volt, ennek is közel tizedét adja a Szerencsejáték Zrt.-től kapott árbevétel. Második helyen egy szerencsejátékokhoz technikai és szakmai tudást biztosító amerikai cég áll, a Scientific Games. A vállalat összesen 2,5 milliárd dolláros, közel 900 milliárd forintos globális árbevételéhez mérve ugyan nem sok a négy év alatt kapott 26 milliárd forint, de hazai mértékkel kiemelkedő összegről van szó. A társaságnak magyar leányvállalata is van, 2022-ben 6,6 milliárd forintos árbevétellel, ebből azonban 4,4 milliárd exportból származott, így az idén már közel 80 főt foglalkoztató cég alapvetően külföldre dolgozik. A Szerencsejáték Zrt. megbízása egyebek mellett az online sportfogadások készülő piaci liberalizálása miatt is érthető, emellett Szlovákiában is megjelent piaci szereplőként a magyar állami lottószervező – igaz, onnan augusztusban távozott is. Nem ennyire evidens, hogy miért pont a Jászai Gellért-féle 4iG-t találta meg a Szerencsejáték Zrt. informatikai beszerzésekkel, ebben a körben összesen 8,5 milliárd forintnyi szerződést lehetett fellelni. Több 4iG-leánnyal is kötöttek szerződéseket, így az Hungro-Digitellel 1,5 milliárd, az Antenna Hungáriával 1,2 milliárd értékben. A sajtóban rendre Pintér Sándor belügyminiszter közelébe sorolt Civil Biztonsági Szolgálat és a Delta-Systems is kapott 1,8 milliárd, illetve 634 millió forintos megbízást. A Hung-Ister a Simicska-korszak egyik zászlóshajója volt, amiből milliárdos osztalékokat vett fel még a G-nap után is az egykori fideszes háttérember. A cég ma már a kormányközeli sajtóbirodalmat birtokló KESMA tulajdona. A fideszes médiabirodalom fenntartásához jelentős forrásokkal tud a cég hozzájárulni: 2022-ben 3,1 milliárd forint árbevétel mellett 851 millió forintos adózott eredményt ért el – a 28 százalékos extraprofitot jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. megrendelései adják. A két érvényes szerződés ugyanis 2020 és 2024 között 12,8 milliárd forintról szól, így a cég bevételének túlnyomó többségét adhatja. Kétséges átláthatóság A Szerencsejáték Zrt. 822 milliárd forintos árbevételével az ország 14. legnagyobb vállalata volt tavaly, az állami többségi tulajdonú vállalatok közül csak az MVM előzi meg. Ehhez képest keveset lehet látni a gazdálkodásából. A közzétett szerződések értéke jelentősen elmarad az igénybe vett szolgáltatások és árubeszerzések összértékétől, így csak találgatni lehet, hogy mi az eltérés oka. A vállalatot hiába kérdeztünk, nem adtak választ, hogy mi a rejtély feloldása. A 2020-2022 közötti három teljes évre lehet a megkötött szerződéseket az éves pénzügyi beszámoló eredménykimutatásában szereplő igénybe vett szolgáltatások és anyagköltség értékével összevetni. Ebben a három évben 242 milliárd forintnyi szolgáltatást és 17 milliárd forint értékű anyagot vásárolt a Szerencsejáték Zrt. Ehhez képest ebben a három évben a közzétett adatok alapján 127 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg, amiből számításaink szerint 84 milliárd forintnyi teljesítés esett erre az időszakra. Azaz csupán a pénzügyi beszámolóban fellelhető költségek 34 százaléka követhető vissza a közzétett szerződések alapján. Mivel a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzéseket nem ír ki – hiszen állami források igénybevétele nélkül, piaci alapon működik -, ezért az eltérést nem lehet közbeszerzési szerződésekkel magyarázni. Ezekhez az adatokhoz sem volt könnyű hozzájutni: 2023 tavaszán csak 2022 áprilisáig voltak a szerződések feltöltve a Szerencsejáték Zrt. honlapján. Közérdekű adatkéréssel április 28-án kerestük meg őket, és május 21-én felhívtuk a figyelmüket, hogy a törvényi 14 napos határidő lejárt – egyikre sem válaszoltak, szembemenve a jogszabályokkal. Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amelynek kérésére augusztusban hajlandó volt a kötelezően közzéteendő adatokat a Szerencsejáték Zrt. kitenni a honlapjára. Így értük el a 2019 augusztusa és 2023 júliusa közötti szerződéseket, amelyek alapján cikkünk készült. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.

Cégtársai szerint fiktíven foglalkoztatta feleségét, luxuslakásokra és ékszerekre verte el a cég pénzét Bélteky Róbert, a Budafok állítólagos tulajdonosa.

Százmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáival

https://g7.hu/kozelet/20240130/szazmilliardos-kenyszerpalyara-allitotta-magat-a-kormany-meszarosek-koncesszios-autopalyaival/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmilliardos-kenyszerpalyara-allitotta-magat-a-kormany-meszarosek-koncesszios-autopalyaival

G7

2024.01.30 10:40

koncesszió, gazdálkodás, autópálya, közlekedés, klientúra, útépítés, túlárazás

Bucsky Péter

Az októberi önkormányzati választás kampánya alatt megszokottá vált, hogy több fideszes polgármesterjelöltnél is háttérbe szorult a pártlogó. A logó elrejtése mellett sokan a Fidesz narancssárga színvilágával is szakítottak. A budapesti jelöltek közül például a ferencvárosi Bácskai Jánosnál a zöld szín dominál, az újpesti Wintermantel Zsoltnál a lila, a budai kerületeket vezető Láng Zsolt és Bús Balázs plakátjait pedig a kék és a zöld uralja. Hozzájuk képest is látványosan eltávolodott a Fidesztől az újbudai polgármester, Hoffmann Tamás, és nemcsak az szokatlan, hogy a kifestő füzetben kampányol. A legnagyobb fővárosi kerület központi részén olyan plakátok uralják a hirdetőoszlopokat, amelyeken a zöld szín dominál, az ellenzéki összefogásra rákontrázva a fideszes jelölt a civil szervezetek képviselőivel és a „valódi összefogás” szlogennel hirdeti magát. A kerületben sűrűn látható plakáton Hoffmannt hat civil szervezet képviselője veszi körbe, azt a látszatot keltve, hogy széleskörű társadalmi összefogás áll a polgármester mögött. A civil szervezetekről azonban a nyilvános beszámolóikból egyértelműen kiderül, hogy jellemzően teljesen jelentéktelenek, és legfeljebb pármillió forintos bevételük jelentős része a Fidesz által vezetett újbudai önkormányzattól származik. A civilnek nevezet szervezetek közül több olyan is van, amelynek fideszes önkormányzati képviselő az egyik vezetője, egy egyesület a hivatalos jelölők között van a kormánypárti képviselőknél, egy szervezet pedig a fideszes alpolgármester szüleinek lakására van bejegyezve. Az alábbiakban röviden bemutatom a hat szervezetet. Értékmegőrzők Szentimrevárosi Egyesülete A szervezet leírása szerint a főbb céljai közé tartozik az újbudai városrész, Szentimreváros civil önszerveződésének segítése és a civil társadalom fejlődésének támogatása. A legfrissebb beszámolójuk 2014-re vonatkozik, ekkor 951 ezer forint bevételük volt, ebből 950 ezer „helyi önkormányzati” támogatás. Az egyesület elnökségi tagja, Szabó András – aki a 444 krumpliosztós videójában is feltűnik – a Fidesz önkormányzati képviselője a kerületben, és a mostani választáson is indul. Egy másik elnökségi tag, a plakáton szereplő Flament Krisztina pedig a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila asszisztense. Millenniumi Polgári Casino Meglehetősen homályos egyesület, az interneten nagyjából annyi derül ki róla, hogy pár éve szervezett egy barlangtúrát a Gellért-hegyen. A Fidesz polgármesterjelöltjét támogató, civilnek nevezett szervezet elnöke a Fidesz önkormányzati képviselője, Nagyné Antal Anikó, aki szintén indul a mostani választáson. Az egyesület beszámolója szerint 2017-ben 1,2 millió forint bevétele volt, tavaly 836 ezer forint. A 2017-es bevételeiről vannak részletes adatok, eszerint az újbudai önkormányzat 650 ezer forinttal támogatta a fideszes képviselő által vezetett egyesületet, amely az az éves bevétel közel 80 százaléka. Összefogás Újbudáért Egyesület A 2011-ben alakult szervezet célja a kerület élhetőbbé tétele, a helyi kulturális élet fellendítése. Legfrissebb, 2017-es beszámolója szerint 2,3 millió forintból gazdálkodott, amelynek mintegy fele származott az újbudai önkormányzattól, további 580 ezer forint pedig a központi költségvetéstől érkezett. A Fideszhez való szoros kapcsolatát mutatja, hogy a kormánypártok újbudai önkormányzati képviselőjelöltjeit közösen jelölte a Fidesz, a KDNP és a civilnek nevezett Összefogás Újbudáért Egyesület. Összefogás XI. Sportegyesület Az egyesület 2014 elején alakult azzal a céllal, hogy a hagyományos utánpótlássport mellett különleges szabadidősportokat népszerűsítsen. A Facebookon 290 követője van, tavalyi bevétele ötmillió forint volt. Ebből 2,4 millió forint az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) származik, 900 ezer pedig az újbudai önkormányzattól. Az egyesületet Tóth Áron vezeti, a székhelye pedig Király Nóra fideszes alpolgármester szüleinek lakására van bejegyezve, amely a cégbírósági adatok szerint Király bejelentett lakcíme is volt. Az alpolgármesterhez közeli kapcsolatot erősíti, hogy az egyesület Facebook-oldala rendszeresen promózza Király posztjait, a fideszes politikus pedig több alkalommal is részt vett az egyesület rendezvényein. Szeretem Újbudát Az egyesület célja hivatalosan a sport népszerűsítése. Az interneten viszonylag kevés információ van arról, hogy pontosan mivel foglalkozhat az egyesület. Van egy 290 követővel rendelkező Facebook-oldala, de ez nagyjából kimerül önkormányzati hírek és újbudai rendezvények propagálásában. Legfrissebb bevallása szerint 2017-ben 1,4 millió bevétele volt, amelyből közel 800 ezer származott a helyi önkormányzattól. Gróf Széchenyi Család Alapítvány Az alapítvány célja a Széchenyi család értékeinek felkutatása, megóvása és megőrzése. Kuratóriumában is főleg Széchenyiek foglalnak helyet. Az nem egyértelmű, hogy az alapítványnak mi köze van Újbudához, mivel a székhelye a VI. kerületben van. Bár egy szeptemberi dokumentum szerint épp kibérelnek egy kerületi irodát az önkormányzattól, illetve korábban részt vettek egy önkormányzati rendezvényen. A szervezeteket és Hoffmann Tamást is megkérdeztem arról, hogy a fenti állítások fényében mennyire tartják magukat függetlennek a Fidesztől, illetve mennyire tartják helyénvalónak, hogy a plakátokon azt a látszatot erősítik, hogy tényleges társadalmi összefogás áll a Fidesz polgármesterjelöltje mögött, miközben jellemzően szorosan kötődnek a Fideszhez és az újbudai önkormányzathoz. Az e-mailben vagy Facebook Messengeren elküldött kérdésekre nem érkezett egyetlen válasz sem.

Éves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek.

Flexszel vágják a stégkapukat, bontják az illegális stégeket a Balatonon

https://www.hirbalaton.hu/flexszel-vagjak-a-stegkapukat-bontjak-az-illegalis-stegeket-a-balatonon/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/flexszel-vagjak-a-stegkapukat-bontjak-az-illegalis-stegeket-a-balatonon

hirbalaton.hu

2023.08.08 14:51

Balaton, engedély, környezetvédelem, vízügy

-

A vádirat szerint a Malév egykori igazgatósági elnöke arra utasította a vállalat két akkori vezérigazgatóját, hogy egy, az érdekeltségébe tartozó céggel tanácsadói szerződéseket kössenek – írja közleményében a Fővárosi Főügyészség. A többségi tulajdonos elnök utasításának megfelelően a másik két vádlott a 2007-2008. években az ügyben szereplő céggel összesen három tanácsadói szerződést kötött, amelyek alapján a Malév a későbbiekben tényleges teljesítés nélkül fizette ki a szerződésekben szereplő megbízási díjak összegét. Ez úgy történhetett, hogy az egyik vezérigazgató valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki a ténylegesen el nem végzett tanácsadói feladatokról. A vádlottak összesen több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a Malévnak. A Malév által átutalt pénzösszeget ezt követően az elnök és a valótlan teljesítési igazolásokat kiállító vezérigazgató továbbutaltatta a saját érdekkörükbe tartozó cégeknek. A Malév igazgatósági elnöke 2007 márciusától Borisz Abramovics orosz üzletember volt. 1999 és 2007 között a Malév százalékos többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5 százalékot kisebb befektetők birtokolták. 2007-ben sokadik próbálkozásra végül az ÁPV Rt. 200 millió forintért eladta a Malévet a Borisz Abramovics irányítása alatt álló AirBridge Zrt.-nek. A Fővárosi Törvényszék ítéletében a volt igazgatósági elnököt - mint felbujtót -, valamint a valótlan teljesítési igazolásokat is kiállító volt ügyvezető igazgatót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt találta bűnösnek, és mindkét vádlottat 2 év börtönbüntetésre, valamint egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását mindkét vádlott esetében 4 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottakat 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselői legyenek. Harmadik vádlott-társukat a bíróság a vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet nem jogerős, a Fővárosi Főügyészség az elítélt vádlottak esetében súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a pénzbüntetés összegének megemelése érdekében fellebbezett, harmadik, felmentett társuk vonatkozásában pedig a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányul az ügyészi fellebbezés.

Balatonmáriafürdőn a vízügy emberei bontják az illegális stégeket, és flexszel vágják le a stégekre rakott kapukat – jelezték olvasóink. Galácz György a HírBalatonnak elmondta, 33 éve dolgozik a te...

Vádat emeltek egy volt magyar tiszteletbeli konzul ellen, aki pénzért intézett diplomáciai tisztségeket

https://hvg.hu/itthon/20240129_Vadat_emeltek_egy_volt_magyar_tiszteletbeli_konzul_ellen_aki_penzert_arulhatott_ugyanilyen_diplomaciai_tisztseget

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadat-emeltek-egy-volt-magyar-tiszteletbeli-konzul-ellen-aki-penzert-intezett-diplomaciai-tisztsegeket

HVG

2024.01.29 11:16

befolyással üzérkedés, diplomácia, ügyészség, vesztegetés

hvg.hu

2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forint támogatást osztottak ki, a vidékfejlesztési kassza kiadásai pedig megközelítették a közvetlen támogatások összegét, áll a K-Monitor friss agrártámogatási elemzésében. A támogatási rendszer az adatok szerint továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez, a támogatások csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget. A legnagyobb összegeket – hasonlóan az eddigi évekhez – a területalapú és a zöldítési támogatások képében osztották szét: mintegy 148 ezer földhasználó részesült összesen 257 milliárd forint értékben területalapú, 140 milliárd forint értékben pedig zöldítési támogatásban. A beruházási támogatások kissé átrendezték a megszokott rangsort: a legtöbb pénz az OTP alá tartozó Nagisz-csoporthoz jutott (8,6 milliárd forint), ezt követik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek (6,7 milliárd forint), illetve a Somogyban gazdálkodó Claessens-család vállalkozásai (5,9 milliárd forint). A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt 4,8 milliárd forint támogatásban részesült, de rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is.

Nemzetközi korrupció a vád egy magyar férfi, B. János ellen, aki egy afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként külföldieknek intézett ugyanilyen diplomáciai tisztséget, és azzal járó okmányokat, amiért több százezer eurót kapott.

35,4 millió forinttal tolta meg Mészáros Lőrinc cége a Fidelitast tavaly

https://hvg.hu/gazdasag/20230621_meszaros_lorinc_v_hid_fidelitas_tamogatas_k_monitor

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/354-millio-forinttal-tolta-meg-meszaros-lorinc-cege-a-fidelitast-tavaly

HVG

2023.06.21 7:48

klientúra, támogatás, választások, gazdálkodás

hvg.hu

A Szolnoktól légvonalban harminc kilométerre lévő Tiszaroffon „hagyományőrző disznóvágást” rendeztek nemrég a Belügyminisztériumtól elnyert pályázati pénzből – írja a Népszava. A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, amiből 1,2 millió forintot infrastrukturális fejlesztésekre kaptak, 3 milliót pedig a „roma közösség fejlesztését, kulturális értékek és javak megőrzését, a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítését” szolgáló támogatásokra. A lap szerint a nemzetiségi önkormányzat ebből a hárommillióból fedezte a disznóvágást. A közölt képek tanúsága szerint két disznót vágtak le. A fotókon többen előre legyártott táblákat tartanak a kezükben, rajtuk az elnyert pályázat kódjával és a magyar címerrel, valamint feliratokkal: Belügyminisztérium, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság – írja a lap. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Tiszaroff Farkas Flórián, a Lungo Drom elnökének szülőfaluja, ugyanakkor a Sztojka által most vezetett CiKöSz-nél (Cigány Közösségek Szövetsége) nem kérnek belőle. „Soha többet Farkas Flórián, Soha többet Lungo Drom” – írta ki Facebook oldalára a CiKöSz. A Népszavának nyilatkozó névtelen forrás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiszaroffi eset nem példa nélküli, és a kiosztott támogatások szerinte valójában a CiKöSz kampányát szolgálják. A CiKöSz indul ugyanis a nemzetiségi választáson és szeretne többséget szerezni az Országos Roma Önkormányzatban.

A V-Híd amúgy százmilliárd forintos árbevételt csinált 2022-ben, ebből egy kevés pedig lecsöppent a Fidesz ifjúsági szervezetének is.

85 ponton volt szabálytalan a bátonyterenyei akkugyárban felrobbant berendezés

https://hvg.hu/gazdasag/20230809_85_ponton_volt_szabalytalan_a_batonyterenyei_akkugyarban_felrobbant_berendezes

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/85-ponton-volt-szabalytalan-a-batonyterenyei-akkugyarban-felrobbant-berendezes

HVG

2023.08.09 8:36

akkumulátorgyártás, egészségügy, engedély, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, környezetszennyezés

hvg.hu

“Az Integritás Hatóság rövid mérlegelés után megtagadta a vizsgálat indítását annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség korábban beismerte: az országgyűlési képviselők beleszólhatnak abba, ki kapjon és ki ne kapjon állami (EU-s) támogatásokat, viszont ezekről az utasításokról nem készül hivatalos feljegyzés” – posztolta a Facebookon Hadházy Ákos független képviselő. A politikus ezeket akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de a válaszlevelük szerint nem indítanak eljárást. Előzményként Hadházy felidézte, hogy Boldog István fideszes exképviselő bírósági tárgyalásán olyan lehallgatott beszélgetéseket ismertettek, amelyekben a Miniszterelnökség hivatalnokai arról egyeztettek a vele, hogy melyik falu pályázata nyerhet és melyik nem.” Megjegyzendő, hogy az említett, a bíróság előtt, Boldog István ügyében elhangzott állítás alapján Hadházy korábban valóban érdeklődött a fenti, konkrét esethez hasonlókról a Miniszterelnökségnél, ám a tárca a válaszában nem említett “utasításokat”, csak “megkereséseket”, ami azért nem ugyanaz. Vélhetően ezt mérlegelte az Integritás Hatóság is, hiszen a tárca csak annyit közölt, hogy “a választókerületüket érintő ügyekben a Miniszterelnökséget rendszeresen keresik meg egyéni választókerületben egyéni mandátumot nyert országgyűlési képviselők, a megkeresésekről a Miniszterelnökség nyilvántartást nem vezet”. Hadházy a posztjában érzékeltette a különbséget: “Az még csak-csak elképzelhető lenne, hogy a pályázati lehetőségek ELŐTT konzultáljon velük a kiíró hatóság, szerintük milyen irányba kellene fejleszteni a térséget. De a pályázatok meghirdetése után a döntést csak és kizárólag az objektív szempontok szerint lenne szabad meghoznia a független támogató hatóságnak.” Hozzátette: “A legnagyobb jóindulattal talán elfogadnánk ezeket valamiféle 'lobbitevékenységnek', de ez akkor is csak olyan módon lehetne elfogadható, ha ezeket a megkereséseket szigorúan dokumentálnák és pontos feljegyzések lennének arról, hogy ki, mikor és mit akart 'kilobbizni'. (...) Ha valami, ez igazán rendszerszintű probléma.”

A cégnek nem is volt engedélye az üzemeltetésre.

Malévos vezetőket ítéltek el hűtlen kezelésért első fokon

https://hvg.hu/kkv/20231123_Malevos_vezetoket_iteltek_el_hutlen_kezelesert

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/malevos-vezetoket-iteltek-el-hutlen-kezelesert-elso-fokon

HVG

2023.11.23 10:21

bíróság, állami vállalat, állami/önkormányzati szerződések, tanácsadás, gazdálkodás, hűtlen kezelés, pénzmosás, ítélet/döntés, közlekedés, repülőtér

hvg.hu

Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át. Egy éven belül már a harmadik főigazgatóját fogyasztja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, vagyis a kínai Fudan Egyetem egyelőre nem is létező budapesti kampuszának fenntartására még 2021-ben létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. A cégbíróságra tavaly december 22-én leadott, idén január 8-án jogerőssé vált változásbejegyzési kérelem szerint az eddigi főigazgató, Szilas Andrea Cecília nemcsak ebből a vezető pozíciójából távozott, hanem az alapítványtól is, mivel egyúttal megszűnt a kuratóriumi tagsága is. A távozó főigazgatót a kuratóriumban és az operatív vezetői poszton is Harsányi Péter váltja, aki tavaly év eleje óta a Fudan Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját betöltő Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója. Harsányi neve onnan lehet még ismerős, hogy 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, így hírműsorokban is sokat szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatási intézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz, a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is. Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is. Az egyetemfenntartó Fudan Alapítványnak nincs mit fenntartani, mivel az egyetem nem is létezik, bár a tervek szerint 2023 őszén indult volna az oktatás. A kormány a beruházási stopra hivatkozik, noha a 450 milliárdos projektet nem is költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték. Harsányi elődje, Szilas Andrea Cecília alapítványos pályafutása rövid volt, hiszen csak tavaly március végén került oda, méghozzá rögtön a főigazgatói pozícióba. A sinológus-közgazdász végzettségű, kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet is volt. Nagykövetként idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes képviselő fiára, ezután helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó volt. Fudanos megbízatása mellett volt, és jelenleg is van egy állami állása: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. De Szilas Andrea Cecília azzal is bekerült a hírekbe, hogy a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították. Szilas Andrea Cecília tavaly tavaszi érkezésével egyidőben egyébként távozott a Fudan Alapítvány kuratóriumból a kezdettől fogva, 2021-től tag Horváth Levente, aki a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdája és fő támogatója volt – ezért is került be a testületbe. Horváth amúgy a kínai Fudan Egyetemen végzett, volt sanghaji főkonzul, majd Budapesten egyengette a Fudan hazai terjeszkedését. Amikor 2019-ben Orbán Viktor és a Fudan elnöke erről tárgyalt, a hivatalos fotón Horváth Levente látható a kormányfő balján, míg Szilas Andrea Cecília a jobbján: A Harsányi előtt 9 hónapig regnáló Szilas elődje még rövidebb ideig, alig 7 hónapig volt főigazgató. A kormányalakítás után, amikor a Fudan-beruházás Csák János tárcájához került, 2022 őszén lett az operatív vezető Szabó László, aki azelőtt a gyógyszeriparért felelős miniszteri biztos volt. Szabó neve azonban inkább onnan lehet ismerős, hogy 2014-ben államtitkár lett a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban visszatért és a kormányközeli Mediaworks Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan hirtelen távozott, miután bezuhant az olvasottság. A legtovább az első főigazgató volt pozícióban az alapítványnál. Bertáné Bényi Krisztina korábbi helyettes államtitkár 2021 őszén került oda, majd egy év után, Szabó kinevezésével sem vált feleslegessé: főigazgató-helyettessé fokozták le, és ma is ott van. A férjéről nemrég itt írtunk: Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt. Annak ellenére, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs nagyon mit, a Fudan Egyetemért Alapítvány elég sokba kerül az adófizetőknek. Már az alapítása utáni első 4 hónapban 55 millió forint közpénzt égetett el, a 2022-es teljes évben csak fizetésekre 123 milliót költött: Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett. Ide tartozik, hogy Gulyás Gergely miniszter tavaly ősszel közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. A döntés alapján hamarosan megszűnik például Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagsága is: Gulyás Gergely elmondta a hvg360-nak, miért bukja el Kocsis Máté felesége a jól fizető állást, amit neki köszönhet Nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás - mondta a hvg360 megkeresésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is közölte, hogy a döntés alapján megszüntetik a forráshiány miatt elhalasztott Dél-budai Centrumkórház projektcégét is.

A Fővárosi Törvényszék a Malév korábbi igazgatósági elnökét és az egyik volt vezérigazgatót is bűnösnek találta egy több száz milliós vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelési ügyben. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosabb büntetést akar.

Több mint ezermilliárd forint agrártámogatást osztottak ki tavaly, bőven jutott pénz Mészárosnak és Csányinak is

https://hvg.hu/gazdasag/20230711_agrartamogatas_Meszaros_Csanyi_EUs_penzek

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-ezermilliard-forint-agrartamogatast-osztottak-ki-tavaly-boven-jutott-penz-meszarosnak-es-csanyinak-is

HVG

2023.07.11 10:50

támogatás, mezőgazdaság, klientúra, átláthatóság, élelmiszeripar, EU

hvg.hu

A Hankook Tire nagyjából 210 milliárd forintos beruházással 450 új munkahelyet hoz létre Rácalmáson, ahol a dél-koreai vállalat kifejezetten tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz fog abroncsokat gyártani - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban. A Hankook már jelen van Rácalmáson, az új üzemben évente mintegy 800 ezer nagy teherbírású gumiabroncsot állítanak elő a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz. A kormány támogatást nyújt a projekthez, ennek mértékét majd csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra – mondta Szijjártó. Úgy tűnik, a Hankook Rákay Philip kormányközeli producer/influenszer/médiaszemélyiségtől vásárolt földet az új beruházáshoz. A 24.hu azt írta, 917 millió forintra értékelték azt a 42 hektáros ipari területet, amit Rákay Philip kormányközeli producer szerzett meg nemrégiben Rácalmás külterületén. A portál szerint a földdarab közvetlenül a Hankook szomszédságában van, a megafonos influenszer pedig az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Rákay a portálnak cáfolta, hogy akkumulátorbontó épülne a területen. A terület egy részét a Hankook viszont azonnal megvette, ami pedig nem került rögtön az abroncsgyártóhoz, arra elővásárlási jogot szerzett.

Az összeg rekord, a legnagyobb nyertesek továbbra is a legnagyobb gazdálkodók.

A romák esélyteremtésére nyújtott pályázati pénzből disznóvágást rendeztek Farkas Flórián szülőfalujában

https://m.hvg.hu/itthon/20240123_romak_tamogatas_Sztojka_Cikosz_disznovagas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-romak-eselyteremtesere-nyujtott-palyazati-penzbol-disznovagast-rendeztek-farkas-florian-szulofalujaban

HVG

2024.01.23 6:44

pályázat, támogatás, rendezvényszervezés, választások

hvg.hu

Szerdán számolt be róla Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, hogy Rogán Antal államtitkárának családjához köthető, illegális gumilerakatot talált Zalában, ahol több ezer tonnányi gyúlékony abroncsot tárolnak. Most egy újabb telepre bukkant, ezúttal Devecseren. Erről a Facebook-oldalán számolt be a politikus. „Benkő Ádám, Rogán államtitkárának testvérének cége még 2016-ban kezdte Devecserre hordani a gumikat, aztán egy idő után az önkormányzatnak elege lett és eljárást indított ellenük, azonban csakúgy, mint Zajdán, itt is felszívódtak a környezetszennyezők” – mondja a videóban Tompos Márton, miközben az otthagyott abroncshegyeket mutatja be. A Momentum politikusának elmondása szerint az önkormányzat arról tájékoztatta, hogy az otthagyott hulladék 90 százalékát ők már elhordták. „Egészen elképesztő, hogy ezek szerint, amit most látunk, már csak a teljes hulladék 10 százaléka” – teszi hozzá Tompos, miközben drónfelvételeket mutat a lerakatról.

A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, aminek egy részét disznóvágásra fordították.

Elutasították Hadházy panaszát a gyanús pénzosztásokról, inkább nem vizsgálódik az Integritás Hatóság

https://hvg.hu/itthon/20240129_Elutasitottak_Hadhazy_panaszat_nem_vizsgalja_az_Integritas_Hatosag_a_kepviselok_beleszolasat_palyazati_ugyekbe

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elutasitottak-hadhazy-panaszat-a-gyanus-penzosztasokrol-inkabb-nem-vizsgalodik-az-integritas-hatosag

HVG

2024.01.29 10:40

EU, támogatás, pályázat, háttér, átláthatóság

hvg.hu

Harmadszor is megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivataltól, írja a Népszava. Az első két alkalommal a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület közös beadványa nyomán kaszálta el az engedélyt a bíróság, a harmadik esetben a civilek már egyedül tiltakoznak, miután a kormányhivatal néhány hét után arra jutott, hogy megépülhet a százszemélyes szálloda, az óriásparkoló, az óriáskikötő és a 26 házas apartmana a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján. Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke azt mondta a Népszavának, ezúttal is a Győri Törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, de egyelőre nem tűztek ki tárgyalást. Major arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentmondanak egymásnak a kormányhivatal által ismét kiadott környezetvédelmi engedély és a Fertő tó partjára időközben újra kiírt közbeszerzés adatai. Az új közbeszerzés szerint 77 helyett már 47 hektáros lenne a vízitelep, jóval kevesebb épülettel. A fejlesztést két ütemre tagolnák, az első ütemből kikerült például a tóparti, 100 személyes szálloda ötlete, helyette a második ütemben, távlati lehetőségként számolna az építtető szállodával. A Népszava szerint az óvatosabb tervezés arra utal, hogy a kormány is érezheti: könnyen gigantikus pénztemetővé válhat a beruházás.

Gyakran érkeznek “megkeresések" állami (EU-s) pályázatok ügyében a térség országgyűlési képviselőihez, Hadházy Ákos ezt akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de ők nem indítanak eljárást.

Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál

https://hvg.hu/itthon/20240123_Ujabb_foigazgatocsere_a_nem_letezo_Fudan_Egyetemet_fenntarto_alapitvanyanal

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-foigazgato-csere-a-nem-letezo-fudan-egyetemet-fenntarto-alapitvanynal

HVG

2024.01.23 5:15

oktatás, támogatás, juttatás, alapítványok, média, hitelezés, klientúra, választók lekenyerezése, rokonok, háttér, átláthatóság

Lengyel Tibor

Üzletszerűen elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás a nyíregyházi kórház egyik korábbi osztályvezető főorvosa és egy gyógyszerforgalmazó cég orvoslátogatója ellen – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Az 54 éves főorvos a kórházban kezelt daganatos betegeinek rendszeresen a 42 éves orvoslátogató által képviselt társaság készítményét írta fel. Cserébe dobozonként juttatást kapott, és több millió forint bevételhez jutott. A banki műveleteket és a szükséges dokumentációt is együtt intézték. A nyomozók a főorvost és az orvoslátogatót január 15-én állították elő, mindkettőjüket gyanúsítottként hallgatták ki, szabadlábon védekezhetnek. A rendőrök lefoglalták a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó iratokat és elektronikus adatokat is. A közlemény szerint a nyomozás folytatódik, így várható, hogy a gyanúsítottak száma nőni fog.

Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.

Hatalmas ázsiai gumigyár épül Rácalmáson, adófizetői pénzből Rákay Philiptől vett földön

https://hvg.hu/kkv/20231123_Hatalmas_azsiai_gumigyar_epul_Racalmason_adofizetoi_penzbol_valoszinuleg_Rakay_Philip_foldjen

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-azsiai-gumigyar-epul-racalmason-adofizetoi-penzbol-rakay-philiptol-vett-foldon

HVG

2023.11.23 10:37

támogatás, vegyipar, közlekedés, klientúra, ingatlan, állami/önkormányzati szerződések

hvg.hu

A Belügyminisztériumnak (BM) ki kell adnia a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amelyet a tárca tíz évre titkosított – döntött kedden másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, amiről a 24.hu számolt be. Ahogy arról korábban a hvg.hu is írt, a Belügyminisztérium nettó 278 millió forintért kötött szerződést a nemzetközi Boston Consulting Group tanácsadócég magyar leányvállalatával „tanulmány és vezetői összefoglaló készítése a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” címén. Ebben egy átfogó tanulmányt kértek az egészségügy helyzetéről és átalakításáról, annak tartalmát azonban tíz évre titkosította a tárca. Közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a BM-et, kikérve a tanulmányra vonatkozó, BCG-vel kötött szerződést, illetve magát a feltehetőleg több száz oldalra rúgó tanulmányt is. Elsőfokon a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben elutasította a K-Monitor keresetét, ami ellen azonban fellebbezett a szervezet, így az ügy másodfokon folytatódott. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes Belügyminisztérium a tanulmány kiadásának megtagadását az első fokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben. „Így megismerhetővé válik, hogy milyen szempontok alapján szervezi át a kormány az egészségügyet” – mondta Molnár Noémi Fanni, az ügyben felperes K-Monitor ügyvédje, aki szerint a jogerős ítélettel szemben a BM várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért. Ha így lesz, tavasszal zárulhat le az ügy.

A Hankook Rácalmáson bővít, a kormány egyelőre nem árulja el, mennyi munkahelyteremtési támogatást ad a projekthez.

Újabb, Rogán államtitkárához köthető, illegális gumilerakatot mutatott meg a Momentum

https://hvg.hu/itthon/20230706_Ujabb_Rogan_allamtitkarahoz_kotheto_illegalis_gumilerakatot_mutatott_meg_a_Momentum

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-rogan-allamtitkarahoz-kotheto-illegalis-gumilerakatot-mutatott-meg-a-momentum

HVG

2023.07.06 17:41

környezetszennyezés, rokonok, klientúra, átláthatóság

hvg.hu

Orbán Gáspár, a miniszterelnök századosi ranggal szolgáló, állami pénzen külföldi elit akadémián taníttatott katona fia is részt vesz a csádi magyar misszió szervezésében. Ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelentette be az Indexnek adott, csütörtök este megjelent interjúban. A Direkt36 péntek délben tett közzé egy cikket, amely szerint a Le Monde című francia napilappal hetek óta dolgoztak egy Orbán Gáspár csádi részvételéről szóló oknyomozó anyagon. Az újságírók tucatnyi, csádi és nigeri hivatalos magyar látogatásokon készült videón és fotón próbáltak beazonosítani egy titokzatos fiatal embert, aki látványosan kerülte a kamerákat, így a legtöbb képen még a főbb vonásai sem voltak láthatóak. Az egyik ilyen videó tavaly decemberben készült, és a csádi diplomácia osztotta meg. Ezen az látható, hogy ahogy a férfi belenéz a magyar küldöttséget filmező kamerába, majd annak hátat fordítva szinte oldalazni kezd, miközben a zsebéből egy kék maszkot húz elő. Egy vágás után később ugyanez az alak már az arcát maszkkal eltakarva sétál végig az elnöki palota folyosóin, majd a tárgyalóteremben készült felvételeken ismét maszk nélkül jelenik meg. Az alak nem más, mint Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár. Ezt a Dikrekt36 és a LeMonde két különböző arcfelismerő applikációval is ellenőrizte. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a csádi katonai misszió indítását Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly októberben jelentette be. A parlament heteken belül megadta rá a jóváhagyást, amely alapján a közép-afrikai Csádi Köztársaságba induló, 200 fős magyar katonai kontingens a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet”. Arról, hogy miért lehet veszélyes a magyar katonák csádi missziója –, amellyel a miniszterelnök Brüsszelben is jó pontot szerezhet –, ebben a cikkben írtunk részletesen. Azt a kezdetektől fogva sokan találgatták, hogy mit akarhat Magyarország Csádban, főleg úgy, hogy kiszivárgó információk szerint sem örvendett osztatlan népszerűségnek a kockázatos és költséges terv. A Direkt36-hoz ugyanakkor eljutott az az információ, hogy miniszterelnök 31 éves, Afrikához személyesen kötődő fiának meghatározó szerepe van a misszió elindításában, ezért az oknyomozó műhely közérdekű adatigénylést küldött négy minisztériumhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi Orbán Gáspár szerepe. Az erre érkező válaszokban: a Honvédelmi Minisztérium (HM) csak annyit közölt, hogy Orbán Gáspár „tiszti rendfokozatban és beosztásban a Magyar Honvédség állományában szolgál”, de még a pontos rendfokozatot sem árulták el; a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tagadta, hogy Orbán Gáspár munkát végezne a számukra. A Direkt36 és a Le Monde a magyar kormányzati szervek tagadó vagy elzárkózó válaszai után kezdte el tüzetesen átvizsgálni a csádi és nigeri kormányzati Facebook-oldalakat, és így sikerült beazonosítanunk Orbán Gáspár szerepvállalását mind magyar katonai, mind külügyminisztériumi delegációkban. Kiderült, hogy a miniszterelnök rejtőzködő fia az egyetlen olyan szereplő, aki 2023 májusától 2024 januárjáig a legalább hat, az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén részt vett. A Le Monde-nak egy, a csádi hatóságokhoz közel álló forrás azt is elárulta, hogy eleve Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette. A francia lap a csádi misszióról kedden készített interjút külügyminisztériumi vezetőkkel, Azbej Tristannal és Máthé Lászlóval, akiknek megmutatták az Orbán Gáspárról készült felvételeket, és megkérdezték tőlük, hogy valóban a miniszterelnök fia látható-e rajtuk, illetve hogy milyen minőségben vett részt a delegációkban. A magyar politikusok arra hivatkozva nem válaszolták meg ezt a kérdést, hogy a katonai személyekkel kapcsolatos információk nem nyilvánosak, annak ellenére, hogy Orbán Gáspár az összes beazonosított felvételen civil ruhában jelent meg. A külügy számára tehát szerdán világossá vált, hogy a miniszterelnök fiát a külföldi újságírók beazonosították a csádi delegáció tagjaként. Másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott egy hosszú interjút, amelynek utolsó kérdése a korábbi témákhoz nem kapcsolódva Orbán Gáspárról szólt. A honvédelmi miniszter erre válaszolva közölte, hogy a miniszterelnök fiát a „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt” az alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelték át, hogy részt vegyen a csádi misszió előkészítésében. Tette mindezt annak ellenére, hogy a Direkt36 közérdekű adatigénylését néhány nappal korábban azzal hárította el, hogy „a csádi katonai misszióval kapcsolatos adatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése értelmében nem nyilvánosak”.

Úgy tűnik, a Zala vármegyei Zajda mellett Devecseren is volt egy hatalmas, környezetpusztító járműabroncs-lerakata Benkő Tamás János közigazgatási államtitkár testvérének.

Harmadszor is megkapta az engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás, pedig az adatok se stimmelnek

https://hvg.hu/ingatlan/20240123_kornyezetvedelmi_engedely_Ferto_to_gigaberuhazas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmadszor-is-megkapta-az-engedelyt-a-ferto-tavi-gigaberuhazas-pedig-az-adatok-se-stimmelnek

HVG

2024.01.23 5:08

engedély, építőipar, idegenforgalom, környezetszennyezés, közbeszerzés, civilek, választók lekenyerezése

hvg.hu

Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal.

Az engedély továbbra is 77 hektárra szól, miközben a projekt frissített közbeszerzése már csak 47-re, és sokkal kevesebb épülettel.

Dobozpénzt kapott a rákos betegeknek felírt gyógyszerekért a nyíregyházi főorvos, elkapták

https://hvg.hu/itthon/20240123_Dobozpenzt_kapott_a_rakos_betegeknek_felirt_gyogyszerekert_a_nyiregyhazi_foorvos

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dobozpenzt-kapott-a-rakos-betegeknek-felirt-gyogyszerekert-a-nyiregyhazi-foorvos-elkaptak

HVG

2024.01.23 14:20

vesztegetés, egészségügy

hvg.hu

Az ország 26. leggazdagabb emberét eddig elkerülte a rivaldafény, mivel mindenki az üzlettársát, Szíjj Lászlót vizslatta. A versenyszerűen lovagló Varga Károly pályája a Közgéppel most újabb lendületet kaphat. A tőke nemzetinek mondott újraelosztásának új kedvezményezettjei lettek az elmúlt években. Nagyobb hatalomhoz és vagyonhoz jutott Jászai Gellért, valamint az Origo hírportál átjátszásával már bizonyított Száraz István is. Jászai elsősorban az informatikai ágazat ekebelezésével, Száraz pedig a média és a vendéglátás területén szolgálja a kormányfő legszűkebb körének érdekeit.

A rendőrség vesztegetéssel gyanúsítja az osztályvezetőt, és a vele együttműködő gyógyszercégi orvoslátogatót.

Nyilvánosságra kell hoznia a BM-nek az egészségügy átalakításáról szóló titkos dokumentumokat

https://hvg.hu/itthon/20240123_belugyminiszterium_fovarosi_itelotabla_boston_consulting_group_egeszsegugy_atalakitas_dokumentum

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyilvanossagra-kell-hoznia-a-bm-nek-az-egeszsegugy-atalakitasarol-szolo-titkos-dokumentumokat

HVG

2024.01.23 19:37

államtitok, egészségügy, tanulmányírás, ítélet/döntés, bíróság, adatigénylés

hvg.hu

240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálta kezébe venni saját védelmét, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times.

A jogerős ítélettel szemben a Belügyminisztérium várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért, így tavasszal zárulhat le az ügy.

23,7 milliót kapott Navracsicséktól a volt Fidelitas-alvezér alapítványa

https://index.hu/belfold/2014/01/09/23_7_milliot_kapott_navracsicsektol_a_volt_fidelitas-vezer_alapitvanya/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/237-milliot-kapott-navracsicsektol-a-volt-fidelitas-alvezer-alapitvanya

Index

2014.01.19 18:22

civilek, klientúra, támogatás

Janecskó Kata

A veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány kétszer is kapott idén támogatást a veszprémi Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tárcájától. A civil szervezet rendezvényeinek rendszes szereplői fideszes politikusok, például az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, az általuk állítandó emléktáblát maga a miniszter fogja felavatni. Csütörtökön közzétették a kormányzati portálon azoknak az ötmillió forintnál nagyobb támogatásoknak a listáját, amelyeket Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ítélt meg a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, nem alapfeladatok ellátására. A lista szerint a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány 8 700 000 forintot kapott tavaly novemberben-decemberben "az Alapítvány 2013. novemberében induló és 2014. áprilisa közötti időszakban tervezett programjainak támogatására". Az alapítvány 2013. január-február hónapban is kapott 15 milliót "kezdeményezett szakmai programjainak megvalósításához kapcsolódó kiadásaira". A Városi Nyilvánosságért Alapítvány honlapján nem derül ki semmi arról, mit csinált az alapítvány november óta, de még arról sincs információ, hogy az egész 2013-as évben bármikor mit csinált. A Rólunk menüpontban ez áll: „Az alapítvány meghatározott célja elősegíteni Veszprém városában a vélemények és gondolatok szabad áramlását. Bővíteni a nyilvánosság csatornáit oly módon, hogy a különböző információk és vélemények minél több városi polgárhoz eljuthassanak. Szervezésben lebonyolításban épp úgy kivesszük a részünket, mint a mások által rendezett események közvetítésében és népszerűsítésében.” A rendezvények menüpontban 4 eseményt sorolnak fel, a legutóbbi 2012 novemberében volt. A honlap egy másik részén találtunk egy linket, amely egy 2012. decemberi konferencia programjára mutat. Ennél frissebb rendezvényről nincs információ. A honlapon ezen kívül található még három darab fotó a Veszprémi képek link mögött, a Veszprémi videók és a Látványosságok link üres oldalra mutat, míg a Történelem link Veszprém Wikipédia-oldalát hozza be. A honlapján az alapítvány Vermes Gábort nevezi meg kapcsolattartóként. Ő az alapítvány elnöke. Vermes Gábor korábban a veszprémi Fidelitas alelnöke volt. A civil szervezetek bírósági névjegyzékében csupán egy 2011-as pénzügyi beszámoló érhető el az alapítványról. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány nevére az MTI archívuma 2009 óta egyetlen találatot sem ad ki. Az alapítvány neve a veszprémi vehir.hu hírportál cikkeiben viszont viszonylag gyakran feltűnik. A lap archívuma alapján az elmúlt években a következő események kötődtek az alapítványhoz. 2013. április 13., május 16. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány kezdeményezésére öt kategóriában három héten át lehetett jelölteket állítani és szavazni a mindennapokhosei.hu weboldalon. A közönségszavazás nyerteseit díjátadó ünnepségen jutalmazták. Az est fővédnöke, Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, a házigazda Porga Gyula polgármester volt. 2013. október 11. A Pannon Egyetemen tartott nemzetközi konferencián, melyet a KIM támogatott, a Városi Nyilvánosságért Alapítvány kuratóriumának elnöke bejelentette a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak kiírt pályázat eredményét. A pályázatot Navracsics Tibor támogatta. 2013. október 22. Bejelentik a városházán, hogy nemzetközi futsal-tornát rendeznek a hétvégén. A rendezvényt a Városi Nyilvánosságért Alapítvány is támogatja. 2013. november 26. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány jótékonysági gyűjtést kezdeményezett, melyhez csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat. Az adománygyűjtő akció helyszíne a dózsavárosi Penny Market parkolója volt, ahol sátrakban várták a felajánlásokat, tartós élelmiszert, játékot. "Az alapítvány jóvoltából minden nap hatvan főnek tudnak majd meleg italokat és szendvicseket biztosítani" – írta a vehir.hu. A kéthetes akcióban hétköznaponként 16-19 óra között, valamint szombatonként 10-13 óra között várták a felajánlásokat. A lap december 14-én megírta, hogy véget ért az akció, 100 kg élelmiszer, 20 nagy doboz ruha, 12 doboz játék, 2 doboz írószer gyűlt össze. A záró sajtótájékoztatón beszélt Dr. Mihalovics Péter, a városrész önkormányzati képviselője és a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki megdicsérte az alapítvány munkatársait. 2013. december 7. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány az 1956-os Néma nőtüntetésen résztvevő hős nők előtt tisztelgett december 6-án a Szabadság téren felállított emlékplakettnél. Beszédet mondott Talabér Márta fideszes országgyűlési képviselő, koszorút helyezett el a Városi Nyilvánosságért Alapítvány, a Fidesz, valamint a Fidelitas veszprémi csoportja, Veszprém Város Önkormányzata, a KDNP veszprémi csoportja, a Munkástanácsok, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, illetve az 56-osok szövetsége. 2013. december 20. Bejelentik, hogy a meggyilkolt Marian Cozma emlékére emléktáblát helyezne el a Virágh Benedek utca járdáján a Városi Nyilvánosságért Alapítvány. A bronzból készült, a járda szintjén elhelyezett emléktáblát február 13-án avatja majd fel Navracsics Tibor. A hír szerint az emlékművet részben saját forrásból, részben közadakozásból hozzák létre. A Blikk hétfőn arról írt, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter zömmel a saját választókerületéhez, vagyis a Veszprémi 1-es számú körzethez tartozó szervezeteket támogatja a tárca szabadon használható keretéből. Navracsics Tibor választókerületében 25 település található, a Blikk összesítése szerint közülük húszan nyertek valamilyen formában támogatást 2013 első tíz hónapjában, összesen több mint félszáz alkalommal. Nem alapfeladatok ellátására megítélt, 5 milliónál nagyobb összegű támogatást 2013-ban az Index számításai szerint összesen 30-szor osztott ki a KIM. A csütörtökön nyilvánosságra hozott táblázatokban „a megvalósulás helyére vonatkozó adatok” rubrikában a 30-ból 23 esetben Budapest szerepelt, 3 esetben Veszprém, 1-1-szer pedig a Veszprém megyei Zirc és Zánka. Budapesten és Veszprém megyén kívüli település csak 2 volt, 1-1 alkalommal bukkant fel Sopron és Lajosmizse.

23,7 milliót kapott Navracsicséktól a volt Fidelitas-alvezér alapítványa - A minisztériumi keretből támogatott alapítvány rendezvényein rendszeres szereplő a miniszeri biztos, emléktáblájukat Navracsics avatja majd.

Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást

https://index.hu/gazdasag/2013/03/28/zsarolassal_magyarazza_a_titkolozast_a_kormany/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsarolassal-magyarazza-a-kormany-a-milliardos-titkolozast

Index

2013.03.28 16:24

állami/önkormányzati szerződések, átláthatóság, zsarolás, közbeszerzés

Szabó András

Akár az is elképzelhető, hogy a több tízmilliárd forintos útdíjtenderre mindössze egyetlen céget hív meg a kormány. Legalábbis erre utal az a hétfőn megjelent, Orbán Viktor kormányfő által aláírt kormányrendelet, amely előírja: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni az útdíjtendert. Így a 42 milliárd forintos közbeszerzés végén nem lesz nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés. A megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj egyfajta zöldadó lenne, amelyet a tehetforgalom fizetne. Az új rendszer kiépítésére az állami sztrádakezelő (Állami Autópálya Kezelő Zrt.) tavaly szeptemberben irt ki közbeszerzést. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal tavaly decemberben a Getronics lett a győztes. A cég azonban januárban piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronics versenytársai ezt kommunikációs fogásnak minősítették, szerintük valójában az történt, hogy a cég rájött, az előírt határidőn belül, a kormány által megszabott pénzből nem lehet megvalósítani a projektet. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a Getronics helyére lépjen. 75 milliárdos tét A Getronics visszalépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint ugyanis a teherforgalom július 1-jétől fizetné az útdíjat. Ebből az egyébként is ingatag helyzetben lévő költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert. Konkrétumokat azonban továbbra sem lehet tudni, a kormány februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a beszerzést, ennek egyes részletei pedig a hétfői rendeletből derültek ki. Eszerint az új tendert egy 2011-es, a titkosított beszerzésekről szóló jogszabály szerint kell lebonyolítani. Ez lehetővé tesz egy úgynevezett könnyített eljárást, amelynek során a kormánynak törekednie kell arra, hogy legalább három céget hívjon meg a tenderre, de az is elegendő, ha csak egy ajánlatot kér be. Minden a legnagyobb titokban A jogszabály azt is szigorúan szabályozza, hogy milyen cégek jöhetnek szóba: kizárólag azok közül lehet válogatni, melyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) speciális listáján. Erre az úgynevezett „a minősített jegyzékre” azok a cégek kerülhetnek fel, amelyek titkosszolgálati átvilágításon estek át. A lista nem nyilvános. Ráadásul a titkosított beszerzésről a kormánynak nem kötelező beszámolnia. Így kérdés, hogy a fontosabb beszállítók neve, a beruházás pontos költségei nyilvánosságra kerülnek-e. A részletek – milyen konstrukcióban építik ki a rendszert, hogyan történik az üzemeltetés – viszont titkosak maradnak. A kormány ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor beruházót kerestek a fővárosi Kossuth tér felújításához. A minősített eljárást azzal magyarázták, hogy a nyilvános közbeszerzés olyan információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel. A Napi Gazdasága múlt héten arról írt, hogy 14 milliárd forintos ajánlatával a KÉSZ Zrt. nyerte meg a tendert. Szintén titkosított beruházás lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése. Az épületeknek ugyanis lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert itt folyik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, így indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot. Mi jelent kockázatot? Az útdíj esetén viszont nem derült ki, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok indokolják a titkosítást. A jogszabály szövegében mindössze az olvasható, hogy „az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzésről van szó. Erről megkérdeztük a tendert felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is, keddi megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők, illetve az ügyet közelről ismerő szakértők ezt azért is furcsállották, mert a tavaly szeptemberi kiírás során még nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatról. Az akkori tenderen annak ellenére indulhatott a Synergonnal közösen a China International Telecommunication Construction Corporation, hogy Kína nem tagja a NATO-nak. Forrásaink az eljárás titkosítását azért is nehezményezték, mert a többi uniós tagállamban kivétel nélkül nyílt közbeszerzés keretében választották ki az útdíjrendszer kiépítőjét. Szerintük a titkosítás mellett egyedül az szól, hogy a kormány így gyorsabban le tudja bonyolítani a tendert. Az ügyet ismerő kormányközeli forrás az Indexnek a Getronics alvállalkozóinak feltételezett megzsarolásával indokolta a titkosítást. Mivel az útdíjrendszer bevezetése milliárdos állami bevételekkel jár, a forrás szerint a kormány úgy érezte, a piaci magatartás a költségvetési érdekeket is veszélyeztette. A titkosítás mellett tehát azért döntött a kormány – szól a kormánypárt kommunikációjába is illeszkedő érvelés – , mert nem akarták, hogy a korábbi nyomásgyakorlás megismétlődjön. Távolról sem egyértelmű azonban, hogy a zsarolási szálat mennyire veszi komolyan a kormány. Az ügyben eddig csak Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szólalt meg. A miniszter egyik februári parlamenti válaszában azt írta, hogy a győztes cég visszalépése miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak. A GVH megkeresésünkre azt írta: az ügyben érkezett hozzájuk panasz, jelenleg vizsgálják, hogy indítsanak-e eljárást. Az ORFK pedig azt közölte, nem nyomoznak a Getronics visszalépése miatt. A kampány miatt pörgetik? A kormányközeli forrás szerint nem valószínű, hogy egyetlen kizárólagos beszállítóra támaszkodna a kormány. Ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi koncepciótól eltérően nem egy komplex rendszert vásárol az állam, hanem a rendszer részeit (kamerák, licencek) darabonként vásárolják meg. Szerinte a különböző cégek ennek érdekében komoly lobbiba is kezdtek, január óta 40-50 cég jelezte a kormányzatnál, hogy alkalmas lenne ilyen jellegű munka elvégzésére. A darabokból a rendszert a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. rakja össze. Az állami tulajdonban lévő NISZ a Kopint Datorg jogutódaként infokommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szervek, intézmények számára. Az Indexnek piaci szereplők, az ügyet ismerő szakértők azt is problémának nevezték, hogy a kormányfő ragaszkodik a július 1-jei bevezetéséhez, holott ilyen rövid idő alatt nem lehet kiépíteni a rendszert. Orbán szavahihetősége miatt azonban politikai kérdés lett az ügyből – mondták. Szerintük azért ragaszkodik Orbán a júliusi határidőhöz, mert szeptemberben indul a választási kampány, a miniszterelnök pedig szeretné, ha a rendszer indulása miatti problémák addigra lezárulnának. A használatarányos útdíj bevezetése a legtöbb uniós országban nehézségekkel, sztrájkokkal járt, többek között a fuvarozók áremelkedése miatt, és meglódította az árakat is (egy februári számítás szerint az e-útdíj bevezetése 0,3 százalékkal növelné az inflációt). Minden forrásunk egyetértett abban, hogy július 1-jére nem fog kiépülni a teljes 6300 kilométeres szakaszra a teljes rendszer. Arról viszont csak találgatni tudtak, hogy milyen megoldásokban gondolkodhat a kormány. Ezek között említették, hogy egyelőre csak az autópályákon fog működni a rendszer, a főutakon nem, illetve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a jelenlegi matricás rendszert terjesztenék ki valamilyen formában.

Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást - Nem lesz nyilvános, hogy az útdíj kiépítésre az állam kivel, milyen szerződéseket köt. A kormány szerint a korábbi zsarolási kísérletek miatt kell titkolózni, a piaci szereplők szerint ez kamu.

Luxus hétvégéket, golfklubtagságot kért a főosztályvezető a pályázóktól

https://hang.hu/belfold/vadat-emeltek-egy-miniszteriumi-foosztalyvezeto-ellen-148443

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/luxus-hetvegeket-golfklubtagsagot-kert-a-foosztalyvezeto-a-palyazoktol

Magyar Hang

2022.11.16 15:25

ajándék, átláthatóság, idegenforgalom, önkormányzat, pályázat, rokonok, sport, támogatás, ügyészség, utazás, vesztegetés, közigazgatás

Magyar Hang

Egy minisztérium főosztályvezetője, egy szállodatulajdonos, egy uszoda ügyvezetője és egy polgármester ellen emeltek vádat hivatali vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a minisztériumi főosztályvezető magyar állami forrású támogatásokkal kapcsolatos előkészítő, koordináló tevékenységet végzett. Munkája miatt rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosával, egy budapesti uszoda ügyvezetőjével és egy vidéki polgármesterrel. A vádirat szerint a főosztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyökért cserébe több alkalommal biztosította a támogatást kérő szervezetek vezetőit arról, hogy – hivatali pozíciójából eredő lehetőségeit kihasználva – segíti az államtitkársághoz benyújtott támogatási kérelmeik elfogadását. A támogatások gördülékeny intézéséért cserébe 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600 ezer forint értékű futópadot. Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető – az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével – maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének. A nyomozás során az ingyenes juttatásokat bizonyító okiratokon kívül lefoglalták a futópadot és 26 millió forint készpénzt is. A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emelt vádat a főosztályvezető és további öt ember ellen, akik közül hárman a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek vezetői, míg további két ember a vesztegetés elkövetéséhez nyújtott segítséget.

Egy minisztérium főosztályvezetője, egy szállodatulajdonos, egy uszoda ügyvezetője és egy polgármester ellen emeltek vádat hivatali vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken.

Körözést adtak ki KGBéla ellen

https://hang.hu/belfold/ezuttal-koltsegvetesi-csalas-miatt-adtak-ki-korozest-kgbela-ellen-148731

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korozest-adtak-ki-kgbela-ellen

Magyar Hang

2022.11.22 15:01

magánokirat-hamisítás, adócsalás, kémkedés, bíróság, ítélet/döntés

Magyar Hang

Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselő KGBélaként vonult be a köztudatba, hiszen az Alkotmányvédelmi Hivatal vádjai szerint Oroszországnak kémkedett (az EU bomlasztását elősegítő dokumentumokat adott át egy orosz ügynöknek). Noha már 2014-ben feljelentették, csak évekkel később kezdődött a nyomozás, ami évekig tartott, de Kovács eközben folyamatosan tagadta, hogy kém lenne. Végül két hónappal ezelőtt a Kúria harmadfokon öt év fegyházra ítélte Kovácsot kémkedésért, költségvetési csalásért és magánokirat-hamisításért. Az ügy azért kaphatott viszonylag nagy nemzetközi sajtófigyelmet, mert a Jobbik abban az időben oroszbarát és nyugatellenes párt volt, így egy orosz kém a soraikban beleillett az összképbe. Kovács az ügy kipattanása után kilépett a pártból. Az ítéletet azonban nem várta meg, még előtte Oroszországba távozott, ahol (talán érdemei elismeréseként) állítólag a híres moszkvai kémegyetemen, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében kapott állást. A rendőrség talán a külföldre menekülés hírére reagálva, két hónapos késéssel ma adta ki elleme az elfogatóparancsot, vette észre a 444.

Az orosz kém köszöni szépen, jól van, éppen egy kényelmes moszkvai állásban tölti jól megérdemelt pihenését.

Csizi Péter állami cégvezetőként elhalmozta megrendelésekkel (egykori) pécsi szomszédait

https://hang.hu/magyar-hang-plusz/csizi-peter-draga-szomszedok-allami-milliok-haverok-allami-cegek-157709

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csizi-peter-allami-cegvezetokent-elhalmozta-megrendelesekkel-egykori-pecsi-szomszedait

Magyar Hang

2023.09.15 17:35

klientúra, állami vállalat

Szabó Zsolt László

Elárasztotta megrendelésekkel közvetlen pécsi szomszédait Csizi Péter helyettes államtitkár előző munkahelyén, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Kézmű, Főkefe és Erfo Nonprofit Kft.-k ügyvezetőjeként – derítette ki a Magyar Hang. A három állami vállalat havi nettó 2-6 milliókat juttatott különböző megbízásokkal cégenként(!) az egyik pécsi vállalkozónak éveken át. A másik vállalkozó „túlélte” Csizit: a cége 2023-ban is szerződésben áll az állami társaságokkal. A szerződésekből kiderült az is, hogy az állami cégcsoport dolgozott a Mészáros Lőrinc-féle 2rule márka termékeinek előállításán. Pécs egyik polgárias jellegű városrésze az Ispitaalja. Az elit ugyan nem itt lakik, de jó környéknek számít: orvosi magánrendelők, ügyvédi irodák és más kisebb vállalkozások működnek a környéken. A felújított padokkal, sétánnyal, szökőkúttal tarkított Köztársaság tér a városrész ékessége. A térre néző épületek egyikében birtokolt lakást Csizi Péter. A Fidesz országgyűlési frakciójából kiszorult politikus 2018 és 2022 között irányította ügyvezetőként az országszerte nagyjából tízezer személynek munkát adó Kézmű, Főkefe, Erfo Nonprofit Kft. vállalatcsoportot. Ezek állami tulajdonban állnak, az előző kormányzati ciklusban a kimúlt Emberi Erőforrások Minisztériumához, ma pedig a Belügyminisztérium alá tartoznak. • Milyen szerződések révén lett Csizi szomszédja tulajdonában álló Hess & Partners Kft.-nek ráhatása a három állami cég működésére? • Mennyiért kapott a H & P Kft. tanácsadásra és mennyit átvilágításra? • Hogyan csorgatták az uniós pénzt is? • Miket vásárolt az állami cégcsoport Csizi szomszédjának cégétől? • Hogyan vonták be a szomszéd másik érdekeltségét is az üzletbe? • Miért helyezett bírósági eljárást kilátásba a készülő cikkünk miatt Csizi egykori szomszédja? • Adott-e Csizi Péter magyarázatot arra, hogy miért a közvetlen szomszédai cégeit árasztotta el megrendelésekkel? Mit reagált a helyettes államtitkár, és mit az érintett cégvezetők?

A Kézmű, Főkefe és Erfo Nonprofit Kft.-ből álló állami vállalatcsoport a Mészáros Lőrinc-féle 2rule márkák készítésébe és az uniós pénzek pénzek elköltésébe is bevonták Csizi Péter pécsi szomszédjának cégét.

Milliós jutalmakat kaptak a tankerületi vezetők

https://hang.hu/belfold/millios-jutalmakat-kaptak-a-tankeruleti-vezetok-148485

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/millios-jutalmakat-kaptak-a-tankeruleti-vezetok

Magyar Hang

2022.11.17 15:08

oktatás, adatigénylés, juttatás

Magyar Hang

Milliós jutalmakkal zárták a tavalyi évet egyes tankerületi vezetők – tudta meg tíz hónapos „jogi huzavona” után a Momentum parlamenti képviselője, Tóth Endre. A politikus három tankerületi igazgató jutalmairól posztolt, megállapítva, hogy mind jelentős összegeket vihettek haza. A Külső-Pesti Tankerület vezetője, a korábban fideszes önkormányzati jelölt Rábel Krisztina például 1 590 000 Ft-ot kapott. „Ő volt az, aki egy iskola igazgatóját szerette volna postásként használni a tanárokat kirúgással fenyegető levelek kikézbesítéséhez. Végül nem sikerült elkerülnie a személyes találkozást a tiltakozó tanárokkal” – írta Tóth Endre. Eközben a Dunakeszi Tankerület igazgatója, Szabóné Forgács Gabriella 1 050 000 forintos jutalomban részesült. Utóbbi volt az a képviselő szerint, aki ügyfélkapun keresztül intette meg a tiltakozó pedagógusokat. A Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát elküldő Marosi Beatrix pedig tavaly nagyjából 512 222 Ft-os jutalmat kapott. De ő tavaly novemberben még csupán helyettes volt. „Mivel a tavalyi év végén még csak helyettes vezető volt, így az általunk megkapott tételes listában nem szerepelt, viszont a tankerület 9 vezető munkatársa által kapott összjutalom átlagában becsülni tudtuk a motivációs elismerése összegét” – írta a képviselő. Marosi akkori felettese, Beleznay Tamás eközben 1 100 000 forintos jutalmat vihetett haza. „A 2021 év végi jutalmak összegeit látva meg is dőlt a kormány azon állítása, hogy nincsen pénz a pedagógusok béremelésére. Akad itt pénz, csak rosszul és igazságtalanul költik el” – közölte Tóth Endre, hozzátéve, hogy pénteken a Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella részére megállapított jutalom összegét fogja publikálni.

A Momentum képviselője tudta meg a tavaly év végi jutalmak összegét.

Vesztegetéssel gyanúsítanak egy Pest megyei polgármestert

https://hang.hu/belfold/vesztegetessel-gyanusitanak-egy-pest-megyei-polgarmestert-149015

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vesztegetessel-gyanusitanak-egy-pest-megyei-polgarmestert

Magyar Hang

2022.11.29 16:15

önkormányzat, vesztegetés, ingatlan, közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés

Magyar Hang

Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsít a Budapesti Regionális Ügyészség egy Pest megyei polgármestert – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A hír érdekessége, hogy a hatóság sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezte meg. Közleményükben azt írták, kedden hallgatták meg a polgármestert és két társát előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. A gyanú szerint 2017-ben egy ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek vannak, amelyek tulajdonosai a második világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel. A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, a pénzt átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba, a többi tulajdonost pedig törölte. A polgármester nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető – írta a Központi Nyomozó Főügyészség.

A büntetőeljárás érdekében sem a településvezetőt, sem a települést nem nevezik meg.

Egymilliárdnál is több pénz ment el tavalyelőtt a tankerületeknél dolgozók jutalmazására

https://magyarnarancs.hu/belpol/egymilliardnal-is-tobb-penz-ment-el-tavalyelott-a-tankeruleteknel-dolgozok-jutalmazasara-255712#

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardnal-is-tobb-penz-ment-el-tavalyelott-a-tankeruleteknel-dolgozok-jutalmazasara

Magyar Narancs

2023.01.23 0:00

juttatás, oktatás

Bod Tamás

Megszerezte a Momentum oktatáspolitikusa azokat az adatokat, amelyek mutatják, mennyit fizettek 2021-ben a tankerületek dolgozóinak „motivációs elismerésként”, azaz év végi jutalomként. Tóth Endre korábban a tankerületi vezetők jutalmazásáról publikált adatokat, ezeket a Narancs.hu több cikkben közölte tavaly novemberben. A képviselő most azt tette közzé Facebook-oldalán, hogy mekkora jutalmat kaptak a tankerületi vezetők és helyetteseik, a középvezetők és a tankerületi dolgozók összesen. A tankerületek és Klebelsberg Központ (KK) munkatársainak 2021-ben kifizetett jutalmak összesen 1 milliárd 149 millió forintot tettek ki, amelynek közel 10 százalékát, 110 millió forintot a 60 igazgató és a KK vezetője kapta meg. „Összesen 2325-en kaptak jutalmat. Ebből is kitűnik, hogy míg a csúcsvezetők súlyos milliókat vittek haza, addig az egyszerű tankerületi dolgozók jutalmai szerényebbek voltak (persze a pedagógusoktól eltérően legalább kaptak valamennyit). Átlagosan tankerületenként 17,5 millió forint lett szétosztva. Volt tehát pénz bőven, de az nagyon igazságtalanul lett kiosztva: a pedagógusok semmit nem kaptak, az egyszerű tankerületi dolgozók pedig aprópénzt az óriási vezetői jutalmakhoz képest” – írta posztjában Tóth Endre. A momentum politikusa megjegyezte, „az igazság feltárásának hatására” tavaly már nem osztottak jutalmat a tankerületek, bár szerinte a tanároknak mindenképpen járt volna. Az irreálisan magas összegű jutalmakkal kapcsolatban lapunk a múlt héten arról számolt be, hogy a Gyulai Tankerületi Központ 2021 végén csak saját vezető és beosztott munkatársainak osztott motivációs jutalmat, összesen 21 millió forint értékben. A közös bérkeret ellenére a tankerülethez tartozó intézményekben dolgozó vezetők és tanárok egyetlen fillért sem kaptak. Szintén a múlt héten arról is írtunk, hogy „képmása megsértése miatt” sérelmei orvoslását várja Tóth Endrtől Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, aki ugyancsak milliós jutalmat vett fel tavalyelőtt. Az ellenzéki politikus ugyanis a közszereplő hivatalnok egy, az interneten bárki számára elérhető felületén található fotóját használta fel egy közlemény illusztrációjaként. A tankerületi vezetőkkel tavaly ősszel több cikkben foglalkozottt lapunk, ezek itt olvashatók:

Bőven egymilliárd forint felletti összeggel jutalmazták 2021 végén a hatvan tankerület vezetőjét és beosztottjaikat. A legtöbb helyen a tanárok azonban semmit sem kaptak.

A Club Aliga felújított kikötőjének engedélyét is visszavonatták a civilek

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-club-aliga-felujitott-kikotojenek-engedelyet-is-visszavonattak-a-civilek-260834

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-club-aliga-felujitott-kikotojenek-engedelyet-is-visszavonattak-a-civilek

Magyar Narancs

2023.08.07 0:00

Balaton, civilek, engedély, ítélet/döntés, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, önkormányzat, támogatás

Fónai Imre

Megnyílt a Club Aliga felújított kikötője – adta hírül Facebook-oldalán június első napjaiban Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője. Ennek a kikötőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyét támadta meg az Aligai Fürdőegyesület (AFE), melynek nyomán a hatóság most úgy döntött: a kiadott engedélyt visszavonja, s az eljárást folytatja. Az egyesület vasárnapi fórumára, ahol ez az információ elhangzott, várták Witzmann Mihály mellett Takács Károly polgármestert és a Club Aliga fejlesztőjének képviselőjét is, de egyikük sem ment el. Ott volt ellenben két ellenzéki képviselő, Molnár Zsolt (MSZP) és Tordai Bence (Párbeszéd), valamint Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettes, s a Balatonföldváron az ottani e-kikötő ellen hasonló harcot vívó civil szervezet elnöke, Herényi Károly is. Államiból magántulajdon „Nagyon csúnya ügy ez is. Azt vettük észre, hogy az állami tulajdon átment magántulajdonba – mondta Bukovszki András, az AFE alelnöke. – Állami tulajdonú volt a két mólószár, amit elbontott a Club Aliga fejlesztője. Az északi mólót nagyhajókikötővel, közterülettel, parti sétánnyal, horgászhelyekkel – »csak« ezek tűntek el a felújítással, úgy, hogy vasbeton cölöpökön álló felépítmény került a helyükre, s az építmények a kiadott vízjogi engedélyben írtak szerint már a Club Aliga-tulajdonos Pro-Mot Hungária Kft. tulajdonába kerültek. Hogyan tűnhetett el az állami vagyon és változott át magántulajdonná? Ráadásul mindez az adófizetők pénzén, hiszen egymilliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő a projektre. Az északi móló tehát megszűnt közterület lenni, azt le is zárták (ami köztulajdon, az tehát víz alá került). A déli oldalon van egy keskeny sáv, amit megnyitottak a köz számára, de az meg nem közterület, vagyis bármikor lezárható, ha úgy támad kedve a tulajdonosnak. Az AFE ezt nem hagyhatta ennyiben, természetesen ez esetben is kértük, hogy a képviselő-testület is álljon mellénk és közösen adjunk be keresetet a kikötőengedély ellen, de ez ezúttal sem történt meg, magunknak kellett kiharcolnunk.” Az ügyben Gurmai Zita MSZP-s országgyűlési képviselő a közelmúltban írásbeli kérdést tett fel, amire Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egyebek között azt válaszolta: az állami tulajdon nem tűnt el, a kikötő területe és felépítményei továbbra is a közvagyon részét képezik. Bukovszki András szerint ezt a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság hatósági osztálya által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély első oldala cáfolja, ahol az áll: „a vízi létesítmények az engedélyes Pro-Mot Hungária Kft. tulajdonát képezik”. Ismert, megírtuk: az AFE korábban a tervezett magasparti társasházak, majd a kikötőépület építési engedélyét „torpedózta” meg a Club Aligában. Az egyetlen fejlesztés a nyár elején átadott kikötő volt a Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő érdekeltségébe került hajdani pártüdülőben, de most az egyesület a kikötő engedélyének a visszavonását is elérte. Hazugságon érte a hatóság a polgármestert? A vasárnapi fórumon a balatonvilágosi strandra tervezett vízi élménypark ügye is újra előkerült, mégpedig egészen különös aspektusban. Ahogyan a Narancs.hu is megírta, július 26-án a balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta korábbi hozzájárulását a vízi létesítményhez (először fordult elő, hogy a polgármestert leszavazta a többség), ennek ellenére augusztus 2-án Takács Károly polgármester azt írta az engedélyt kiadó hajózási hatóság megkeresésére: az önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata „nem kerül, illetve került visszavonásra és/vagy felülvizsgálatra”. A hatóság azonban lakossági ügyféli tájékoztatás alapján, illetve a sajtóhírekből is úgy értesült, hogy ez megtörtént, ez pedig – írja a hatóság – „a polgármesteri nyilatkozatban foglaltakkal ellentétes, így megállapította, hogy a létesítéshez elengedhetetlenül szükséges önkormányzati hozzájárulás kétséget kizáróan nem igazolt, így a vízi létesítmény már megvalósított kitűzését elbontani rendeli”. „A polgármester egyszerűen hazudott a hatóságnak – mondta a fórumon Horváth Bence, az AFE kommunikációs vezetője. – Így működik nálunk az önkormányzat, ilyen szembeszélben kell dolgoznunk, de összefogással lám, sikereket tudunk elérni”. Bukovszki András szerint „a polgármester ezzel a nyilatkozattal feltette a koronát eddigi teljesítményére. Példátlan lehet a hazai gyakorlatban, hogy egy hatóság egy ügyfél tájékoztatása, illetve a sajtó híradása alapján hoz döntést a polgármester teljesen nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatával szemben. Takács Károly ezek után már egyszerűen egy közhiteltelen ember; amikor a falu sorsa, a Balaton-part megmaradása a tét, egyszerűen belehazudik a hatóság szemébe és még mindig nem mond le? Most, ezek után legalább kérjük meg, hogy szíveskedjen ezt megtenni és jelezzük a kormányhivatalnak, hogy visszaél a választóktól kapott bizalommal!” Veres Lászlóné, az AFE előző elnöke is úgy vélte, „meg kell próbálni lemondatni a polgármestert, vagy legalább az ezt korábban kezdeményező három képviselő mellett még egy képviselőnél elérni, hogy szavazza meg a testület feloszlatását, mert nagy a veszély. A polgármester asztalfiókjában hever a Club Aliga-fejlesztők levele, amiben kezdeményezik a Club Aliga közcélú területeinek használatát garantáló, a Pro-Mot akkori tulajdonosai és az önkormányzat között létrejött 2013-as településrendezési szerződés hatályon kívül helyezését. Ha ezt meg tudja szavaztatni a szokásos három emberével, akkor mindent elveszítünk, akkor haszontalanná válik a három évtizedes küzdelmünk, melynek során volt olyan tüntetés a Club Aliga megnyitásáért a köz számára, melyen velünk demonstrált a korábbi polgármester, sőt, Bóka István, a település akkori (fideszes) országgyűlési képviselője is.” Bukovszki András szerint „a jövő évi önkormányzati választásig nyilván »át akarja verni« a fejlesztő a tíz éve kötött szerződés hatályon kívül helyezését, mert a végső célja az, hogy kizárja a »pórnépet« a területről és lezárhassa, akár csak a Rákosi-időkben. A polgármesterre, a képviselő-testület többségére nem számíthatunk, közel kétszáz fős a tagságunk, de legyünk 3-400-an, minél többen és mutassunk erőt, hallassuk a hangunkat!” A vasárnapi fórumon belépési nyilatkozat kitöltése mellett petíciót lehetett aláírni, melyben követelik a Club Aliga-fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet visszavonását, s ezzel együtt a 2013-as szerződésben közcélúnak megjelölt területek bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba közterületként. Bejelentették azt is, hogy két képviselőjelöltet indít az AFE a jövő évi önkormányzati választáson Balatonvilágoson. Takács Károly polgármesternek kérdéseket küldtünk a hajózási hatóságnak írt nyilatkozata, valamint a fórumon elhangzottak kapcsán. Amint válaszol, közölni fogjuk. A Narancs.hu Club Aliga-tárgyú cikkei itt érhetők el. A Balaton körüli NER-es projekteket pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze:

A Club Aliga nemrég átadott kikötője vízjogi üzemeltetési engedélyének visszavonását is elérte az Aligai Fürdőegyesület – jelentették be vasárnap a civil szervezet balatonvilágosi lakossági fórumán, amelyen Takács Károly polgármester lemondását is követelték.

Átadták, mégis zárva van "Attila király fapalotája" Zsadányban

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/atadtak-megis-zarva-van-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban-260931

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atadtak-megis-zarva-van-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban

Magyar Narancs

2023.08.10 0:00

EU, idegenforgalom, választók lekenyerezése, támogatás

Bod Tamás

Az Európai Unió által finanszírozott azon roppant kevés beruházás közé tartozik az „Attila király palotája – interaktív kiállítótér és turisztikai központ fejlesztése Zsadányban” című projekt, amely egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember fantazmagóriájára, azaz hazugságra épült. Végül, ha több ütemben is, és igencsak elhúzó kivitelezéssel, de sikerült az uniótól és a magyar költségvetésből valamivel több, mint 116 millió forintot lehívni a totálisan képtelen ötlet megvalósításához. Egyetlen történelmi adat sem támasztja alá a korábban rendőrként, de immár közel negyedszázada polgármesterként dolgozó Dudás Árpád „elméletét”, miszerint Attila hun uralkodó fővárosa az időszámításunk utáni 400-as évek első felében kizárólag Zsadányban lehetett. Korábban hasonló témájú cikkeinkben megírtuk, hogy régészek, történészek szerint minderre a legapróbb bizonyíték sem áll rendelkezésre. Attila egy nomád nép élén állva, nem király, hanem fejedelem volt, valamint a vándorló életmód miatt a hunoknak nem volt fővárosa, legfeljebb ideglenesen létesített fejedelmi szálláshelye. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az ún. fapalotáról, annak faanyagáról, méretéről, belső elrendezéséről, díszítéséről semmit nem tudnak a régészek, akkor teljes a kép. Most mégis sikerült ennek a „mását” megépíteni. Ahogy már korábbi cikkeinkben is fogalmaztunk: a zsadányi „fapalota” mérete igencsak meglepő. Legfeljebb egy nagyobbacska faházról van szó, amelynek hasznos alapterülete – amint az a pályázati dokumentációból kiderül – nem éri el a 140 négyzetmétert. A projekt átadása június elején volt. A Békés Vármegyei Hírlap és online kiadása, a Beol.hu lelkesen beszámolt az eseményről, meg sem kérdőjelezve, hogy Attila kapcsán a projektnek és a mögötte lévő ötletnek, az ehhez kapcsolódó elgondolásnak nincs létjogosultsága. A propagandalap cikkéből megtudhatjuk, miről szól a „fapalota fogadótermében” látható kiállítás. Mint kiderül, „helyet kapott itt egy, Attilát ábrázoló, 195 centiméter magas szobor, Kiss István alkotása. A vitrinek egyikébe pedig azokat a könyveket pakolták be, amelyeket Dudás Árpád polgármester sokat forgatott, és amelyek segítenek megfejteni azt, hogy a hun király fővárosa Zsadányban és térségében lehetett.” Magyarán arra költöttek csaknem 120 millió forintot, hogy megépítsenek egy „fapalotának” nevezett faházat, kiállítóhelységébe pedig felállítsák azt a vitrint, ami azt mutatja meg, hogy a falu vezetője az elmúlt években mit olvasott – félre – Attiláról. Ez azért kiállításnak kicsit soványnak tűnik. A kiállítóhely anyagának „egyediségéhez” és „fontosságához” jól illeszkedik az érdeklődés. A turisztikai szezon kellős közepén, kedden délelőtt, alig két hónappal a megnyitó után kerestük fel a „fapalotát.” Azt nem vártuk, hogy annyi érdeklődő lesz, hogy aznapra már nem sikerült jegyet vásárolnunk, mint ahogy ez egy világhíres látványosság esetében általában előfordul, de az, hogy egyetlen érdeklődőt sem találtunk, meglepő volt. Az pedig még inkább, hogy a nevezetes tárlat zárva volt, és semmilyen tábla vagy információ nem volt arról, hogy mikor van nyitva „Attila király fapalotája”. A projekt leírásában szerepelt, hogy a sok hátránnyal küzdő és szegény település így felkerülhet a turisztikai térképre, amely új távlatokat adhat a településnek. Ez jól hangzik ugyan, csak éppen a valóság mutat mást: egy értelmetlen beruházás miatt kerülhet a köztudatba Zsadány neve. A nyitva tartásról és a „fapalota” iránti érdeklődésről, pontosabban annak elmaradásáról szerettünk volna érdeklődni Dudás Árpád polgármesternél, ám nem értük el a település vezetőjét.

A "nyitás" után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén mentünk el a Békés megyei településre, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor Attila király fővárosa volt. E blődli révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban nem látogatható.

Állami ingatlanok társadalmi szervezeteknek: Az utolsó tégláig

https://magyarnarancs.hu/belpol/allami_ingatlanok_tarsadalmi_szervezeteknek_az_utolso_teglaig-61359

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-ingatlanok-tarsadalmi-szervezeteknek-az-utolso-teglaig

Magyar Narancs

2001.12.12 19:57

civilek, támogatás, ingatlan, privatizáció

Bod Tamás

az osztogatást ún. pályázati rendszer keretei között az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága vezényelte le. A pályázaton nyerhető ingatlanrészek jelentős része olyan szervezetek birtokába jutott, amelyek baráti közelségből figyelik az ún. polgári kormány működését. Az ellenzék a Fidesz újabb zsákmányszerző akciójának tekinti a döntéseket, míg a kormánypártiak azzal védekeznek, hogy arányosan osztották az osztanivalót, és különben is: senkinek sem lehet megtiltani, hogy a politikusi mivoltában rejlő közéleti érdeklődését a civil világ szabadcsapataiban kamatoztassa. És hallani azt a mind gyakoribbá váló dacos fideszes dumát is, aminek a lényege - lapunk értelmezésében - a következő: igen, büdös tolvajok vagyunk, de eddig tik lophattatok, úgyhogy mi a bajotok, he?Fontos helyen dolgozó rokonokra, pártbeli harcostársakra és rejtett összefüggésekre bukkant a sajtó, miután nyilvánosságra kerültek az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának ingatlanelosztási döntései. Az ellenzék és a kormánypárti oldal persze egymást vádolja. Az előbbi szerint túl sok ingatlan jutott a jobboldali pártok közelébe, az utóbbi pedig azzal érvel, hogy ez nyúlfarknyi juss ahhoz képest, amit az éber szocialisták nyúltak le a rendszerváltás utáni egyetemes zűrzavarban. Ma már ott tartunk, hogy a legfőbb ügyészhez fordult az egyik döntnök, továbbá egyre több helyi bíróságon támadják meg az eredményeket; vagyis szép lassacskán botránnyá dagadt az ügy azután, hogy az Index.hu június elején (elsőként) hírt adott az osztogatásokról. Sok az eszkimó Az Országgyűlés felhatalmazásával a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által tavaly júniusban meghirdetett ingatlanszerzési pályázatra húszezer beadvánnyal 1500 társadalmi szervezet jelentkezett, 1741 meghirdetett ingatlanelemre. A civil szervezetek szabadidőközpontokra, több ezer négyzetméteres belterületekre, irodákra, sörözőkre és vendéglőkre, komplett, összkomfortos lakásokra, lőterekre, miegyebekre nyújthatták be igényeiket. A pályázati rendszer viszonylag új fogalom az egykori állami tulajdonú ingatlanok történetében (lásd keretes írásunkat), de mindenképpen alkalmas arra, hogy legálisan és civilizáltan lehessen elhajtani a veszteseket, mondván, nincs apelláta: megmérettél és könnyűnek találtattál. Megjegyzendő, hogy a KVI-nek lényegében fogalma sincs az ingatlanrészek valódi forgalmi értékéről: a kincstárnokok könyvértéken számolnak, ami köszönő viszonyban sincs az ingatlanszakértők becsléseivel. A budapesti ingatlanok négyzetméterenkénti ára például 200 és 500 ezer forint között mozog; ennek tudatában még egy kamráért is érdemes vért ontani. Ez még akkor is igaz, ha többnyire nem teljes ingatlanokról volt szó, hanem ingatlanrészekről, amiket a már fent említett állandó bizottság hat párt - hat szavazat alapon felállított ingatlanjuttatási albizottsága osztott szét. Az albizottság elnöke Halász János (Fidesz), aki mellett Szászfalvi László (MDF), Bognár László (MIÉP), Zuschlag János (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ) és Dögei Imre (FKGP) pártdelegált dolgozott. A bizottság csak jóváhagyta eme albizottság döntéseit; információink szerint a két társaság sohasem került összetűzésbe. A töredékek töredéke A Legfelsőbb Bíróságon (LB) bejegyzett 38 ezer szervezet töredéke pályázott; ezért is furcsa, hogy a töredékben szereplő kormány közeli töredék ma már gazdagon kistafírozva utasítja vissza a korrupció vádjait. Ez tényleg súlyos vád, bár hozzá kell tenni, hogy mind a KVI magas beosztásban dolgozó munkatársa, mind az albizottság néhány képviselője megerősítette: többen és többször keresték meg őket, hogy szervezetüknek némi kedvezményeket csikarjanak ki. A megkérdezett döntnökök azt azonban nem ismerték el, hogy egyetlen esetben is komolyan kezelték volna e kéréseket. A mundér becsületét védő nyilatkozatokat viszont nekünk sem érdemes komolyan kezelnünk; lapzártánk idején éppen arról szól a fáma, hogy a Budapesten kiosztott legértékesebb ingatlanrészeket olyan szervezetek kapták meg, amelyek legfeljebb a Szerda reggel című kormányfői interjúkötet átolvasása után értelmezhetők függetleneknek. Az Andrássy út 124. szám alatti épület ingatlanrészeit például - ezekre 370 pályázat érkezett - három szervezet kapta meg. Legnagyobbat a Magyar Ház Alapítvány hasított 26 irodával, összesen 440 négyzetméteren. Az alapítvány azon kívül, hogy könyvkereskedelemmel foglalkozik, és az albizottság egyik tagja "egyértelműen MIÉP közelinek" titulálta, a Magyar Demokrata című hetilap kiadója. Az alapítvány a Magyar Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül Budapesten, Egerben, Miskolcon, Kaposváron és Pécsen könyvesboltot is működtetett; a kft. Bencsik András és Seszták Ágnes, a Demokrata-vezérkar közös vállalkozása. A Magyar Ház Alapítvány munkatársainak szomszédságába költözik az 1999-ben Csurka István által alapított Bocskai István Szabadegyetem is, amely viszonylag új MIÉP-találmány azzal a régi ars poeticával, hogy a "keresztény nemzeti középosztály" kialakulását minden erővel segíteni kell. A két civil szervezet mellé harmadiknak a Független Ifjúság, a Független Kisgazdapárt szakadár ifjúsági tagozata költözik, de mivel az ő életük ebben a történetben szorosan kapcsolódik minden kisgazdák nagyasszonyához, Torgyánné Cseh Máriához, sorsukkal később foglalkozunk. (Egyébként majdnem a szomszédban, az Andrássy út 125-ben írják hétről hétre a Heti Válasz című lapot is; az épületet az életkezdési segélyként kiutalt állami másfél milliárd forintból újították fel.) A döntések értelmében a Rózsadomb árnyékába telepeszik a Századvég Politikai Főiskola Alapítvány, a Bimbó utca 7-be, egy 700 négyzetméteres ingatlanba. Az alapítvány politikai orientációjának jelzésére legyen elég annyi, hogy az iskolát Stumpf István jelenlegi kancelláriaminiszter alapította, és 1998-ig igazgatta is. A Századvég egyébként - több más karrier mellett - a Bibó István Szakkollégiumból indult; a hasonló nevű kiadványt többek között Orbán Viktor és Kövér László szerkesztette egykor. A budapesti ingatlanok közül a Pesti Barnabás utcai ingatlanrészeket - 400 négyzetméteren - a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kapta. A fővárosi ingatlanrészek iránt óriási volt a kereslet. Mint említettük, a legtöbben az Andrássy út 124. adottságait szerették volna kamatoztatni, de a Századvégnek adott Bimbó utca 7-re is több mint 200 pályázat érkezett. A Pesti Barnabás és a Szoboszlay utcai ingatlanokért szintén kilométeres sorok álltak. A vidéki ingatlanok közül a szegedi Kossuth Lajos sgt. 29. volt a legmenőbb, bár a beadványok száma így sem ért a budapestiek nyomába. Feltűnő viszont, hogy az albizottság vidéken apró termekre darabolta a tulajdonjogot, míg a fővárosban erről szó sem volt: a legértékesebb ingatlanrészek egy kézbe kerültek. Vidéki ingatlanok Az egy héttel ezelőtti budapesti ingatlanosztásokra már mindenki figyelt. A vidéki ingatlanrészeket azonban még úgy osztotta el az albizottság, hogy arról sem tőlük, sem a KVI kötelékéből nem szivárgott ki információ. A döntéseket zárt ajtók mögött, tavaly decemberben és idén februárban hozták. Az albizottság koncepciója szerint az egész procedúrát március végéig be kellett volna fejezni, és hivatalosan csak azután hozták volna nyilvánosságra az eredményeket. E sorok írója már tavaly decemberben úgy tudta, hogy lezsíroztak mindent, pedig akkor még csak az első zárt ülésen voltunk túl. Ezt mindenki tagadta: a KVI a labdát Halász albizottsági elnök felé rúgta, ő pedig bele a Dunába: addig nincs tájékoztatás, amíg nem lesz teljes a lista. A pártok közötti paktum létét légből kapott feltételezésnek tartották; aztán a lista nyilvánosságra kerülése után alaposan megváltozott a helyzet. A teljes egészükben elosztott vidéki ingatlanrészek új tulajdonosai között ugyanis feltűnően sok olyan szervezetet találunk, amelyek valamilyen ponton kapcsolódnak a kormánypárti körökhöz. A legnagyobb visszhangot kiváltó döntések a Független Női Szövetség nevéhez fűződnek, amely 36 ingatlanrésszel - garázsokkal, termekkel, irodákkal, lőterekkel (!) - lett gazdagabb az ország 24 városában. Az ügyben egyedül nyilatkozó Korényi Attiláné, a szövetség alelnöke egyáltalán nem tartotta túlzottnak a győzelmet, hiszen "a szövetségnek tizenötezer tagja van, akik főként karitatív célok miatt" szövetkeztek Torgyánné Cseh Mária vezetése alatt. Azt persze nem lehetett tudni, hogy a kabai lőteret hogyan fogják beilleszteni a karitatív profilba, mint ahogyan azt sem, hogy a Szentgotthárdon és Zalaegerszegen elnyert három üzlet milyen célokat szolgál majd. Az azonban biztos, hogy István József (a testületbe elsőként delegált kisgazda) halála után egy kevésbé jó érdekérvényesítő képviselő, Dögei Imre került az FKGP előretolt csatársorába, "akinek hiányosságai megakadályozták, hogy még ennél is több ingatlanrésszel gazdagodjanak" a független nők - mondta egy, az ügyet jól ismerő képviselő. Halász János egyébként a "notórius pályázók" közé sorolta a Független Női Szövetséget, amely szinte a létező összes ingatlanelemre beadta a pályázatát. A vidéki lista közlése után kirobbant botrány óta az albizottságban visszavettek a tempóból: az Andrássy 124-re már a Független Ifjúságot (FI) hozták ki győztesnek (a vidéken megszerzett hat irodája mellé lehet írni a pestieket), holott - információink szerint - eredetileg az is a nőknek volt beígérve. A FI egyébként már nem szimpatizál Torgyánnal, így Dögeit vélhetően megtévesztették az emlékei. Polgárok, körök, képviselők A vidéki győztesek között vannak olyan civileknek mondott körök, egyesületek, amelyeket vagy közvetlenül a pályázat beadási határideje előtt jegyeztek be, vagy vezető tisztségviselőik a helyi politikai grémium tagjai is egyben. Példaként itt van mindjárt a békési tájrész, ahol négy olyan polgári kört is találunk - egyenként tíz-egynéhány taggal -, amelyek vezetői a békési Fidesz és Fidelitas kismiskái. A Kőrösvidéki Polgári Kör Békéscsabán, Gyulán és Mezőkovácsházán is nyert ingatlanrészeket. Az egyesület vezetője, Fehér Ibolya tavaly még a Fidelitas regionális csoportjának sajtófőnöke volt. Az elnököt Erdős Norbertnek hívják, aki elnökségén kívül annak a Tessedik Sámuel Ifjúsági Egyesületnek az elnöke, amely tavaly januárban alakult sebtiben. A Polgárok Békéscsabáért Egyesület szintén Fidesz közeli egyesületnek vélhető, hiszen elnöke Kiss Tibor, aki szintén a helybeli Fidesz-alapszervezet tagja. Az egyesület nem egész egy éve alatt elérte, hogy mostantól hat ingatlanelemmel legyenek gazdagabbak, köztük egy oktatóteremmel és egy gépkocsijavító-műhellyel is. A közeli Eleken majdnem egy időben jegyezték be az Elán Kulturális Egyesületet is, amely két irodát és egy "kamrát" kapott az egykori állami vagyonból. Sokkal egyértelműbb Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő győzelme, aki a feleségével együtt létrehozott Patrióta Edelényi Régiófejlesztési Alapítvány nevében nyert egy komplett épülettömböt. Az LB iratai szerint az alapítvány magánalapítvány; amúgy mindent megnyertek, amit megpályáztak. Molnár Oszkár a "nem éltem vissza a képviselői poszttal" típusú szófolyammal védekezik, ezért alaptalannak nevezett minden politikai befolyással kapcsolatos elképzelést. Országgyűlési képviselő igazgatja a Keresztény Társadalmi és Kulturális Közéletért Alapítványt is Kecskeméten, amely a helyi viszonyokhoz képest jelentős ingatlanrészhez jutott; Ivanics István 1992-től tölti be az alapítvány kuratóriumi elnöki tisztséget: 1994-től a KDNP, 1997-től pedig a Fidesz képviselőcsoportjában politizál. (Ivanics a nagypolitikában is megmerítkezett: a cementipar privatizációját vizsgáló parlamenti albizottság elnökeként a múlt héten Medgyessy Péter ex-pénzügyminiszterről pattant vissza véres fejjel - a szerk.) Kelemen András MDF-es képviselő nem esett át metamorfózison, viszont fia, Kelemen Kartal a Magyar Fiatalok Társasági Klubja Kulturális Egyesület élén ügyesen lavírozott: hét településen öt irodát, tizenhárom raktárt, valamint egy kétszobás, komfort nélküli lakást nyert szervezetének; no meg ráadásként egy szombathelyi 272 négyzetméteres éttermet is, amelyet viszont nem ad olcsón a város, és ahol a híradások szerint még senki sem találkozott az egyesület nevével. Az egyesület székhelye egyébként Debrecenben van bejegyezve, de ez a juttatáskor nyilván nem sokat számított; ennél alighanem érdekesebb volt az, hogy Kelemen Kartal 1996-tól 1998-ig az Ifjúsági Demokrata Fórum (az MDF ifjúsági szervezete) ügyvezető elnöke volt, 1999-ben pedig a Magyar Ifjak Világfóruma Anyaországi régiójának elnökévé választották. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tagszervezetei sikeresek voltak: például Kunszentmiklóson a Kiskunsági Ifjúsági és Kulturális Egyesület (KIKE) hat irodát nyert, amelyekben egy esős napon húsz tagot tudna felsorakoztatni a vezetőség. A KIKE tagja a MVSZ-nek, valamint az Ifjúsági Demokrata Fórummal is szoros barátságot ápol. Az LB iratai szerint az egyesület képviselője az a Bodi Szabolcs, akit 1998-ban a város MDF-es alpolgármesterévé választottak. Az MVSZ-en kívül meg kell említeni még egy országos tömörülést, a Magyar Polgári Együttműködési Egyesületet, amelynek keretében több szervezet is sikeresen szerepelt. A "polgári Magyarországért" született szervezet jelenlegi elnökségében többek között Elek István miniszterelnöki főtanácsadó, Debreczeni József publicista, Kövér László, Martonyi János, Nemeskürty István is helyet foglal. (Ez a szervezet szervezi a miniszterelnök februári vigadóbéli monológját is.) A Fiatalok Jászberényért Egyesület, a Polgári Egyesület Vásárosnaményért, a Jobb Makóért Egyesület, valamint a Hajdúnánási Szellemi Műhely is tarolt a helyi civilek között. A lista ismeretében annyit elmondhatunk, hogy a győztesek vezérkarában több önkormányzati, a helyi politikai életben fontos szereplőt találunk. A legkirívóbb eset azonban a márciusi időközi választások után újra híressé vált Dabas városa, ahol kizárólag a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete nyert ingatlanrészeket. Az LB iratai szerint az alapítvány képviselője Kőszegi Zoltán. Kőszegi Dabas város polgármestere Ám ez ne tévesszen meg senkit: Kőszegi a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesületének színeiben nyerte el posztját. Azt nem tudjuk, hogy Dabason mi lesz az ingatlan sorsa, az azonban biztos, hogy Hódmezővásárhelyen sakkcentrumot akar kialakítani a Radnai József Alapítvány - A Sakkozás Jövőjéért Szervezet a megnyert nagyteremből, raktárból és irodából álló ingatlanban. Az alapítvány vezetője Rapcsák András, aki 1999. október elsejéig maga is tagja volt az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának. Ennél azonban fontosabb az, hogy Rapcsák az ötödik táblán játszik Vásárhely NB II-es sakkcsapatában. A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete felülvizsgálatot kér a parlamenti bizottságtól, mert a létavértesi csoportjuk által kilenc éve használt ingatlant az a Létavértesi Fitness és Szabadidősport Egyesület nyerte meg, amelynek vezetője Bertóthy Tamás, a helyi önkormányzat fideszes képviselője. Érd belterületén egy 40 milliós ingatlant kapott az az Összefogás Egyesület, amely a helyi jobboldali támogatókat egyesíti. Az Összefogás vezetője, T. Mészáros András, a Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke. Az egyesület mellett az épületben megbújhat továbbá a Független Női Szövetség és a helyi Vöröskereszt is. Bizottsági balhék Az albizottság azért vigyázott a látszatra, így a vidéki ingatlanrészek nyerteseit a Magyar Máltai Szeretszolgálat vezeti, amely könyvértéken 80 millió forint értékű vagyonhoz jutott. A látszat a romaszervezetekre igaz a legjobban: a Kalyi Jag Roma Egyesület szinte egymaga reprezentálja a kisebbséget. Információink szerint az egyesület Béki Gabriella szívügye volt, aki ezt tekintette a kölcsönös jóllakatásban a saját darabnak. Ez utóbbi mondattal arra utalunk, hogy az albizottság tagjairól többé-kevésbé tudni lehetett: kiket nyomtak a pályázaton. Halász Jánost például többször is összefüggésbe hozták a Human Bridge Service Alapítvánnyal, illetve olyan debreceni szervezetekkel, amelyek a helyi szocialisták szerint túlnyerték magukat. Az albizottság fideszes elnöke elmondta, hogy mivel debreceni képviselő - természetesen "a törvényi feltételek betartása mellett" -, lobbizik a földijeiért. Halász egyébként a döntések utáni viharban arról is tájékoztatta a közt, hogy minden döntés szinte egyhangúlag született, így nem érheti szó a ház elejét. A kijelentés a Fidesz-frakció egyik termében tartott sajtótájékoztatón hangzott el, ám egy héttel később az albizottság szocialista tagja, Zuschlag János már lemondásra szólította fel az elnököt, és egy "az MSZP nem hajlandó részt venni az albizottság munkájában" mondattal befejezettnek tekintette az albizottsági működést. Példáját Béki Gabriella szabaddemokrata képviselő is követte, aki Magyar Bálint képviselőtársával együtt a múlt héten már az albizottság döntései alapján kötött törvénybe ütköző szerződések semmissé tételét kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyésznél. Zuschlag János szerint a döntések "a kormánypártok zsákmányszerző politikájának újabb bizonyítékai". Halász János visszautasítja a vádakat, és a köz megnyugtatására kijelentette: ellenőrizni fogják, hogy mire használják a szervezetek a megnyert ingatlanokat. Halász ezt azért tartja fontosnak, mert így elkerülhető, hogy az egyesületek csupán pénzkereseti forrást lássanak az ingatlanokban. Az albizottság elnöke azt hangoztatja, hogy a bizottság pontos szempontrendszer alapján bírált, és többnyire teljes konszenzussal. Ennek némileg ellentmond az ellenzékiek viselkedése; de tegyük rögtön hozzá, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták csupán a botrány kirobbanása után határolódtak el látványosan. "Az albizottság nem mérlegelt pártpolitikai szempontokat, és azt gondolom, hogy a jobboldali csoportoknak kicsi az aránya az egészhez képest" - fejtette ki e sorok szerzőjének Halász János; vagyis a nyertesek között "nem voltak felülreprezentálva" a kormánykoalíció szellemiségéhez kötődő csoportok. Az általános védekezési retorikában helyet kap az a hivatkozás is, hogy 1997-ben a mostaninál jóval nagyobb mennyiségű és területű ingatlanokat juttattak pályázat nélkül "civil" szervezeteknek. "Akkor 334 ingatlant 165 szervezet között osztottak el a szocialisták" - mondta Halász a már említett sajtótájékoztatón. Az albizottság a nyilatkozatok ellenére sem kerülheti el az a látszatot, hogy egy évvel a választások előtt revánsot vett a szocialistákon, és kistafírozta a hozzá közel álló csoportokat. És még mindig nincs vége: a Balaton-parti ingatlanok és a pesti ingatlanok egy része ezután jön. Például a több száz millió forintos, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által használt tihanyi és balatonszéplaki üdülőt is ki kell osztani. Igaz, a Fidesz PR-érzékenységét jelzi, hogy felkínálták a lehetőséget: osszák el az újságírók egymás között az üdülőket, oszt´ legyen béke és csönd, ahogy az a családi kézikönyvekben elő vagyon írva. Barta Balázs A törvényi szabályozás

az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága vezényelte le. A pályázaton nyerhető ingatlanrészek jelentős része olyan szervezetek birtokába jutott, amelyek baráti közelségből figyelik az ún. polgári kormány működését.

Vajon mire költhették Karácsonyék a félmilliárd forintnyi „mikroadományt”?

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/vajon-mire-kolthettek-karacsonyek-a-felmilliard-forintnyi-mikroadomanyt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajon-mire-kolthettek-karacsonyek-a-felmilliard-forintnyi-bmikroadomanytr

Magyar Nemzet (MNO)

2023.11.24 0:00

hamis magánokirat felhasználása, kampányfinanszírozás

-

A 2022-es magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról szóló titkosszolgálati jelentésből derült ki, hogy a Karácsony Gergely által létrehozott 99 Mozgalom több mint félmilliárd forintnyi adományt kapott ismeretlen forrásból. A nemzetbiztonsági beszámoló szerint a mozgalmat 2021. május 15-én alapította Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A pártokon átívelő magyarországi politikai mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson, mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés dolgozott a Wallis nevű cégnél, amelynek Bajnai volt a vezérigazgatója 2000 és 2005 között. A titkosszolgálati összefoglaló szerint a mozgalom Facebook-oldala az ellenzéki előválasztást követően néhány héttel inaktívvá vált. A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a 99 Mozgalom összesen 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől. A megrendelések több mint kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A fedezetet a mozgalom saját forrásból biztosította. A szervezet számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható, aki a számla felett önállóan rendelkezett. Valutában összesen 918 ezer euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban. Perjés Gábor tizenkilenc részletben fizetett be összesen 506 millió forintot – tartalmazza a nemzetbiztonsági beszámoló. A 99 Mozgalom gyanús mikroadományai miatt több feljelentés is született. Miután az OTP mint a szervezet számlavezető bankja vizsgálatot indított az ügyben, megállapították, hogy az adománygyűjtő ládákban elhelyezett bankjegyek nagyrészt újak és gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A pénzintézet ezután büntetőeljárást kezdeményezett hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai házkutatást tartottak Tordai Csaba – Karácsony jelenlegi jogi főtanácsadója – ügyvédi irodájában. A nyomozati cselekmény során bizonyítékokat foglaltak le a hatóság munkatársai. Ezt követően a NAV házkutatást tartott Perjés Gábor törökbálinti otthonában is, ahová egyébként a 99 Mozgalmat korábban bejegyezték. Perjés a Magyar Nemzetnek nem árult el részleteket a történtekről, a párbeszédes politikus az ügyvédjéhez irányított bennünket, ám azt nem mondta meg, hogy ki a jogi képviselője. De nézzük, mi is történhetett, illetve a jelenleg zajló büntetőeljárások eredményeiről eddig mit lehet tudni! Karácsonyék a 99 Mozgalom megalapítása után adománygyűjtésbe kezdtek. A pénzt állítólag 30×30×30 centiméteres, kocka alakú zárt adományládába helyezték az azon található nyíláson keresztül. Karácsonyék állítása szerint ezzel a módszerrel gyűlt össze az az 506 millió forint, amelyet Perjés Gábor készpénzben befizetett a már említett OTP-s számlára. Az is biztosra vehető, hogy a ládák felnyitásáról szóló jegyzőkönyveket Tordai Csaba ügyvédi irodájában vették fel. Ezzel összefüggésben eddig kiderült, hogy két szocialista kötődésű személy egy jegyzőkönyvet aláírt, amit az érintettek el is ismertek. Igen ám, de sajtóinformációk szerint nem egy, hanem tíz láda felnyitásáról készült jegyzőkönyv, és mindegyik okiraton az említett két MSZP-s munkatárs neve szerepel. Ők azonban kilenc jegyzőkönyv aláírását nem ismerték el, így ezeket a magánokiratokat Tordai irodájában minden bizonnyal meghamisították. Karácsonyék azon állítása tehát, hogy a több mint félmilliárd forint mikroadományokból gyűlt össze, az OTP fent már ismertetett vizsgálatának eredményét és a többi körülményt figyelembe véve nem lehet igaz. A kérdés, hogy valójában honnan és kiken keresztül érkezett a kampánytámogatás Karácsonyékhoz. Az is tény, hogy a 99 Mozgalom számlájára befizetett pénzek teljes egészében a baloldal kampányát lebonyolító Bajnai-féle DatAdatnál landoltak. Nem árt megismételni azonban azt, ami a nemzetbiztonsági jelentés tartalmazott, vagyis hogy Karácsony Gergely már nem is volt kormányfőjelölt-aspiráns, amikor a 99 Mozgalom a DatAdattal különféle szolgáltatásokra szerződött. Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy a kétfordulós baloldali előválasztás első körét 2021. szeptember 28-án zárták le. A másodikként végző Karácsony október 8-án jelentette be, hogy visszalép Márki-Zay Péter javára, vagyis kiszáll a versenyből. Ehhez képest Perjés Gábor október elejéig mindössze három alkalommal vitt pénzt a bankba, és összesen 44,4 millió forintot fizetett be. Perjés a következő nem egész egy évben, 2022 szeptemberéig újabb 16 alkalommal állított be az OTP-hez, és betett a mozgalom számlájára összesen 462 millió forintot. Ha lehet hinni Karácsonyéknak, ezeket a pénzeket már úgy adták össze az állítólagos mikroadakozók, hogy Karácsony Gergely nem is akart miniszterelnök lenni. Egyelőre rejtély, hogy az akkor már „csak” főpolgármester Karácsony és társai egyáltalán mire adtak Bajnaiéknak félmilliárd forintot. Azt a nemzetbiztonsági szolgálatok már jó ideje kiderítették, hogy a Korányi Dávid – Karácsony volt tanácsadója – által létrehozott Action for Democray nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül az országgyűlési választások előtt több mint négymilliárd forintnyi kampánytámogatás érkezett külföldről a baloldal megsegítésére.

Karácsony Gergely már nem is volt kormányfőjelölt-aspiráns, amikor az általa létrehozott 99 Mozgalom mintegy félmilliárd forintos megbízást adott a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoportnak, tehát egyelőre rejtély, hogy a főpolgármester és társai mire költötték ezt a hatalmas összeget. Az már kiderült, hogy a mozgalom által összegyűjtött 506 millió forint nem mikroadományokból jött össze, ám az érintettek hallgatnak a pénz valódi forrásáról, mint ahogy arról is, hogy Karácsony főtanácsadójának, Tordai Csabának – akinek ügyvédi irodájában hamis okiratokat foglaltak le – pontosan milyen szerepe volt a történtekben.

A baloldal ismert ügyvédjéhez vezethetnek a több száz milliós bűnügy szálai

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/a-baloldal-ismert-ugyvedjehez-vezethetnek-a-tobb-szaz-millios-bunugy-szalai

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-baloldal-ismert-ugyvedjehez-vezethetnek-a-tobb-szaz-millios-bunugy-szalai

Magyar Nemzet (MNO)

2023.11.13 0:00

NAV-vizsgálat, kampányfinanszírozás, pénzmosás, adócsalás

-

Bizonyítékokat foglaltak le Bajnai és Karácsony bizalmasánál Az adóhatóság a fenti hírek miatt feltett kérdéseinkre pontosan azt írta, hogy „a NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában”. Ebből pedig nem következhet más, mint hogy a 99 Mozgalom homályos finanszírozásával kapcsolatban történhetett a házkutatás Tordainál. Ismert, a tisztázatlan forrásból származó, több mint félmilliárd forintnyi támogatás ügyében hamis magánokirat felhasználása, pénzmosás és költségvetési csalás gyanúja miatt van folyamatban büntetőeljárás. A történtek kapcsán számos, sokszor ellentmondásos nyilatkozat hangzott el. Egyre erősebb azonban a gyanú, hogy mikroadományokról szó sem lehetett. De vegyük sorban időrendben, hogy mi is történt! Titkosszolgálati jelentés buktatta le az ellenzéket A Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusban hozta nyilvánosságra a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A mozgalom azért jött létre, hogy támogassa Karácsonyt a 2021-es ellenzéki előválasztáson mint az MSZP, a Párbeszéd és az LMP együttes miniszterelnök-jelöltjét. A mozgalom hivatalos képviselője Perjés Gábor, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek. Perjés félmilliárd forintot fizette be készpénzben a szervezet bankszámlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Kis ládikáktól a gazdag magyarokig és külföldiekig A tetemes mennyiségű pénz forrása egyelőre nem ismert, Karácsony Gergely először azt állította, hogy mikroadományokból jött össze a félmilliárd forint, majd gazdag magyar és külföldi adakozókról beszélt, de közben kiderült, hogy teljesen életszerűtlen az adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodás. Idén június 7-én az Index podcastműsorában azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…” Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja. A főpolgármester pénzembere is mellébeszélt Perjés Gábor ugyan alig nyilatkozott az ügyben, de amikor megtette, ő is tartotta magát a mikroadományok meséjéhez. Június 27-én a HVG-nek azt mondta: „a bankkártyás és átutalással történő adománygyűjtés mellett a 350/2011. (XII. 30.) korm. rendelet 10. §-a szerint, zárt adománygyűjtő láda útján is gyűjtött folyamatosan mikroadományokat. A zárt adománygyűjtő láda rendszeres felnyitását követően annak tartalmát a jogszabályi követelményekkel összhangban az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára.” Tordai Bence szerint nincs itt semmi látnivaló Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke még július 11-én azt próbálta elmagyarázni az ATV-ben, hogy semmi probléma nincs a félmilliárdos adománnyal. „Vannak magyar emberek, akiknek vannak különböző külföldi devizákban megtakarításaik. Nyilván olyanok áldoznak nagyobb tételeket a kampányra, akik nem a napi megélhetéstől vonják el ezt a pénzt. […] Nem, nem kínos. Épp most mondtam, hogy sem jogilag, sem morálisan nincsen ezzel probléma. Úgyhogy nem, nem kínos” – ismételgette Tordai. Arról is beszámoltunk korábban, hogy az ügyben több feljelentés született, amelyek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást . A NAV később pénzmosás elkövetésének gyanújára is kiterjesztette a vizsgálatot. Feljelentést tett az OTP Bank Figyelemre méltó esemény a félmilliárdos botrányban, hogy szeptemberben az OTP Bank is feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hamis magánokirat felhasználása miatt. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett. Ezek egyike, hogy a jegyzőkönyvek szerint az adományt alapvetően külföldön élő magyar személyektől gyűjtik egy nagyjából 30×30×30 centiméter nagyságú adománygyűjtő ládába. Ezekbe a Perjésék által leadott jegyzőkönyvek állítása szerint 2-3 ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 bankjegyet préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).” Megdőlt a ládikák meséje A feljelentés döntő megállapítása így hangzik: álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését. A hitelintézet belső ellenőrzési vizsgálata mindemellett azt is megállapította, hogy a jegyzőkönyvek többségén a forint bankjegyeken kívül csak 50 eurós és 100 eurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú a 100 eurós bankjegyek száma. A megállapítások között az is szerepel, hogy csak egyetlen esetben volt angol font is a bankjegyek közt, és abból is kizárólag 50 fontos bankjegyek. Összefoglalva: a feljelentés szerint az adománygyűjtő ládák története hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek. Bajnaiékig érnek a botrány szálai A dokumentum arra is kitért, hogy a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó – a szerk.) részére történő átutalások összegével. Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról”. A feljelentést a NAV a korábban elrendelt nyomozás részeként vizsgálja.

Fordulat történt a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom félmilliárd forintos, tisztázatlan eredetű támogatása ügyében indult nyomozásban. A hírek szerint az adóhatóság munkatársai a büntetőügyben házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le. Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel.

Házkutatást tartott a NAV Karácsony pénzhordó emberénél

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/hazkutatast-tartott-a-nav-karacsony-penzhordo-emberenel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazkutatast-tartott-a-nav-karacsony-penzhordo-emberenel

Magyar Nemzet (MNO)

2023.11.21 0:00

kampányfinanszírozás

-

A Magyar Nemzet információi szerint a főpolgármester pénzemberének törökbálinti otthonához is kiszállt az adóhatóság, amelynek munkatársai a 99 Mozgalom bűnügyével összefüggésben tartottak házkutatást. Ismert, néhány nappal ezelőtt ugyanebben az ügyben Karácsony Gergely jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában is házkutatást tartott a NAV, ahol okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le egy ügyész jelenlétében. Karácsonyék bűncselekménygyanús adománygyűjtése egy tavaly nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentéssel lepleződött le. A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A pénz több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz. Az ügyben Tényi István és a mozgalom számlavezetője, az OTP feljelentése alapján költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt van eljárás. Fontos körülmény, hogy a bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.

Perjés Gábornál, Karácsony pénzhordó emberénél is házkutatást tartott a 99 Mozgalom finanszírozása ügyében eljárást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Korábban a főpolgármester jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában is volt házkutatás ugyanebben az ügyben.

Bűncselekménygyanús mikroadományok: Karácsony főtanácsadójának megingathatatlan a városházi pozíciója

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/11/buncselekmenygyanus-mikroadomanyok-karacsony-fotanacsadojanak-megingathatatlan-a-varoshazi-pozicioja

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/buncselekmenygyanus-mikroadomanyok-karacsony-fotanacsadojanak-megingathatatlan-a-varoshazi-pozicioja

Magyar Nemzet (MNO)

2023.11.29 0:00

kampányfinanszírozás, önkormányzat

Munkatársunktól

Hetek óta keressük Karácsony Gergelyt és körét a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom bűncselekménygyanús pénzügyei miatt folytatott nyomozás körülményeivel kapcsolatban, ám eddig semmilyen választ nem kaptunk a kérdéseinkre. Legutóbb arról érdeklődtünk a fővárosi önkormányzat sajtóosztályánál, hogy a nyilvánosságra került információkat követően miért nem függesztették fel Tordai Csabát a jogi főtanácsadói pozíciójából. Egymásra utalva Ez már csak azért is indokolt lenne, mert Tordai tulajdonképpen maga is belekeveredett a bűnügybe. Sőt, a félmilliárd forintnyi „mikroadomány”-ügy egyik kulcsfigurája lehet, hiszen a hatósági vizsgálat szerint az ő ügyvédi irodájában hamisíthattak meg több, az adománygyűjtés körülményeiről szóló jegyzőkönyvet. Ennek ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy bár Tordai tekintélyét kikezdte botrány, a városházi pozíciója megingathatatlan. A főváros ügyeibe belelátó forrásunk szerint Gyurcsány Ferenc egykori államtitkára olyan nélkülözhetetlen támasza Karácsonynak, hogy az elmozdítására semmi esély. Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy még 2020 őszén – vagyis a Városháza-gate kirobbanása előtt egy évvel – a 444.hu felületén a Direkt36 is foglalkozott Tordai Csaba és Karácsony Gergely évtizedekkel ezelőttre visszanyúló kapcsolatával. Mint írták, Tordai nemcsak Karácsony egyik legközelebbi munkatársa, hanem egyúttal az egyik legrégebbi barátja is. Már az egyetemen közel hozta őket egymáshoz a politika iránti érdeklődésük és később, a 2002-es választás idején is dolgoztak együtt a Medián közvélemény-kutató cégnek. A portál cikke szerint a bizalmi viszony a későbbiekben is megmaradt, s 2019-ben a főpolgármesteri mandátumot nyerő Karácsony jóval nagyobb befolyási kört testált Tordaira, mint ami a jogi főtanácsadói titulusból kikövetkeztethető lenne. – Valójában ő az egyik legbefolyásosabb ember a Városházán. „Csaba a pecsétőr” […] Karácsony aláírása előtt mint „főjogász” mindent ellenőriz jogi szempontból – közölte a Direkt36, amely szerint a főtanácsadó kulcsszerepet játszik az olyan nagy horderejű projektekben is, mint például a fővárosi parkolás átalakítása. És ha már Városháza-gate, akkor fontos megemlíteni, hogy az üggyel összefüggésben nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula, baloldali üzletember úgy jellemezte Tordai szerepét, hogy bár „nincs úgymond hivatali tisztsége, de minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja a Gergő a szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.” Tordai tevékenységéről egyébként az egyik nyilvánosságra került felvételen Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök is említést tett. Úgy fogalmazott: Gyakorlatilag két ember üzemelteti ma a Városházát, ő az egyik. A kampányra nem költhették a félmilliárdot Emlékezetes: egy júniusi nemzetbiztonsági jelentés rögzítette, hogy Karácsony mozgalmának számlájára 506 millió forint érkezett, döntően euróban és angol fontban. Ezt az összeget a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor fizette be készpénzben, összesen 19 alkalommal. Bár a mozgalom a főpolgármester 2021. októberi előválasztási kampányát volt hivatott elősegíteni – Karácsonyék állítólag erre gyűjtötték a pénzt –, azonban Perjés az utolsó befizetést tavaly szeptemberben tette, vagyis közel fél évvel az országgyűlési választás után. Tehát a kampányra nem költhették a félmilliárdos összeg egészét, de megbukott Karácsonyék mikroadományokról szóló magyarázata is. Ugyanis szeptemberben az OTP, a 99 Mozgalom számlavezetője egyebek megállapította, hogy Perjés döntő többségben 50 és 100 eurós címletű bankjegyeket fizetett be, amelyek nem egy esetben újak, gyűrődésmentes voltak, összetapadtak, sorszámuk követte egymást, s leginkább csomagokban érkezhettek. Ráadásul a bank szerint bele sem fértek volna a gyűjtőládikákba a jegyzőkönyvekben szereplő összegek. Az OTP ezt követően feljelentést tett, de Tényi István feljelentése nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már júliusban elrendelte a nyomozást költségvetési csalás, majd pénzmosás gyanújával. November elején értek el az ügy szálai Tordai Csabáig, akinek az ügyvédi irodájában tartott házkutatás során különböző iratokat foglaltak le az adónyomozók. Az adománygyűjtő ládák tíz jegyzőkönyvén az MSZP két munkatársának neve szerepelt, ám a szocialista párt csak egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, a többin így nem szerepelhetne a munkatársaik neve. Vagyis az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak. Tordai elérhetetlen Néhány napon belül házkutatást tartottak Perjés Gábor törökbálinti házában is, ahova a 99 Mozgalmat bejegyezték. Bár Perjést és Karácsonyt sikerült személyesen elérnünk, egyikük sem kommentálta a hatósági eljárást. Tordai Csaba pedig teljesen elérhetetlenné vált lapunk számára, sőt a munkahelyén, a Városházán sem volt fellelhető az elmúlt hetekben.

Bár Tordai Csaba ügyvédi irodájában hamisíthatták meg a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom félmilliárdos adománygyűjtésének a jegyzőkönyveit, a főpolgármester mégsem függeszti fel a jogi főtanácsadóját a városházi pozíciójából. Forrásunk szerint Tordai nélkülözhetetlen támasza Karácsonynak, ezért elképzelhetetlen, hogy meginogjon a pozíciója.

Negyven rendbeli csalással is vádolják az Amnesty International Magyarország Igazgatójának testvérét

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/12/negyven-rendbeli-csalassal-is-vadoljak-az-amnesty-international-magyarorszag-igazgatojanak-testveret

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyven-rendbeli-csalassal-is-vadoljak-az-amnesty-international-magyarorszag-igazgatojanak-testveret

Magyar Nemzet (MNO)

2023.12.07 0:00

csalás, ügyvédek, NAV-vizsgálat, adócsalás

Munkatársunktól

Megközelítőleg negyvenrendbeli csalás miatt áll bíróság előtt Vig Mór, akit a közelmúltban sok száz milliós számlagyár irányítása miatt vett őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – értesült a Magyar Nemzet. A II. és III. Kerületi Bíróságon lévő eljárás tényét a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya is megerősítette lapunknak. Úgy tudjuk, az okirat-hamisítás és ügyvédi visszaélés vádjával is zajló ügyben februárban döntés is született, Vig Mórt pedig két év börtönbüntetésre ítélték, aminek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztették. Az ítéletet a Fővárosi Törvényszék nemrég hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy a sértettek tekintetében a polgári jogi igényről nem döntött az elsőfokú bíróság, amit pótolni kell. Információink szerint az ügy sértettjei többmillió forint kártérítést szeretnének. Sok száz milliós számlagyárat is „menedzselhetett” az Amnesty-vezér testvére Emlékezetes, Vig Mórt a napokban többek között költségvetési csalással gyanúsította meg az adóhatóság. A NAV múlt szerdán név említése nélkül számolt be arról, hogy a bíróság letartóztatott egy praxisától eltiltott budapesti ügyvédet. A jogász olyan gazdasági társaságot működtetett, amely az adócsökkentés érdekében több száz millió forint összegben fogadott be valótlan tartalmú számlákat. Ezek mögött tényleges gazdasági tevékenység nem mutatkozott, a dokumentumok elszámolásának célja egyértelműen az adóelkerülés volt. A NAV emberei 33 fővárosi helyszínen kutattak és – két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve – dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint nem kis mennyiségben készpénzt foglaltak le. A hatóság üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás elkövetése és más bűncselekmények miatt folytat eljárást a 37 éves férfi ellen. Bizalmi állásokban Az exügyvédről nem sokkal később kiderült, hogy nem más, mint az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvére. Vig Dávid jól ismert a magyar közéletben, a Soros-hálózat fontos magyarországi láncszeme, hiszen milliárdos összegek felett rendelkező, illetve komoly külföldi támogatást kapó, a tőzsdespekuláns befolyása alatt álló szervezeteknél volt bizalmi állásban. Vig vezette korábban a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját, de ami ennél is fontosabb, hogy Vig az Amnesty International Magyarország igazgatói pozíciója előtt öt évig, 2011 és 2016 között Soros György alapítványánál, az Open Society Foundations (OSF) Emberi jogi programjának büntető igazságszolgáltatási csoportjában dolgozott. Az OSF az, amely több mint tízmilliárd forinttal tőkésítette fel magyarországi hálózatát. Ide köthető az Amnesty International hazai szervezete is, amelyről tudható, hogy nem egy esetben a hazánk elleni külföldi támadásokhoz kreált muníciót. A szervezet nekiment a bírósági hivatalnak és lépten-nyomon kritizálta az igazságügyi rendszert, továbbá hathatós intézkedéseket követeltek a korrupcióellenes harccal összefüggésben. Utóbbinak persze Vig testvérének letartóztatása után van némi pikantériája, pláne úgy, hogy a legújabb információk szerint közös cégük is van, amit szintén vizsgálnak a hatóságok.

Sok rendbeli csalással is vádolják az Amnesty International Magyarország igazgatója, Vig Dávid testvérét, akit több száz milliós számlagyár működtetése miatt egy hete tartóztatott le a bíróság – tudta meg a Magyar Nemzet. Vig Mórnak mindezek mellett okirat-hamisítás és ügyvédi visszaélés miatt is felelnie kell.

Több helyszínen is házkutatást tartott a NAV a 24.hu tulajdonosának félmilliárdos adócsalási botránya miatt

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/12/tobb-helyszinen-is-hazkutatast-tartott-a-nav-a-24hu-tulajdonosanak-felmilliardos-adocsalasi-botranyaban

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-helyszinen-is-hazkutatast-tartott-a-nav-a-24hu-tulajdonosanak-felmilliardos-adocsalasi-botranya-miatt

Magyar Nemzet (MNO)

2023.12.15 0:00

média, NAV-vizsgálat, adócsalás, hűtlen kezelés, EU

Munkatársunktól

Több helyszínre is kiszállt, majd házkutatást tartott és bizonyítékokat foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a büntetőeljárásban, aminek egyik érintettje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából. Mint írták, „az ügyben a nyomozó hatóság több helyszínen tartott kutatást, ezek során tárgyi bizonyítékokat – okiratokat és elektronikus adatokat – foglalt le”. A vádhatóság a nyomozás érdekeire tekintettel további információkat nem közölt. Ismert, a 24.hu tulajdonosát és két társát tavaly különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, miután az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban Vargához köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését. Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint. A NAV mellett az OLAF is vizsgálódott A nyomozást megelőzte, hogy Budai Gyula fideszes képviselő 2021-ben elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz fordult a Central Médiacsoport vezetőjének ügyében. A NAV-nak megküldött feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a szálak a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozásához vezetnek. A tízéves futamidejű tőkealap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, aminek mértéke ötmilliárd forint volt és hetven százalékban uniós forrásból állt. A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A cég részvényeit a nem sokkal az eladás előtt alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. 459 millió forintért vette meg. Kár érhette az unió költségvetését A feljelentés szerint az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-hoz eljuttatott dokumentumban az is szerepelt, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. egymilliárd forintos értéke jelentősen, több mint félmilliárddal meghaladta a vevő által fizetett árat, emiatt érhette kár az EU költségvetését. Borítókép: Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport vezetője (Forrás: Centrálmédiacsoport.hu)

Több helyszínen is házkutatást tartott, majd bizonyítékokat foglalt le az adóhatóság abban a büntetőügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Vargát és két társát költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítja a NAV.

Lecsapott a hatóság egy gyanúsítottra az Eötvös Gimnázium korrupciós bűnügyében

https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/01/lecsapott-a-hatosag-egy-gyanusitottra-az-eotvos-gimnazium-korrupcios-bunugyeben

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lecsapott-a-hatosag-egy-gyanusitottra-az-eotvos-gimnazium-korrupcios-bunugyeben

Magyar Nemzet (MNO)

2024.01.08 0:00

befolyással üzérkedés, oktatás

Munkatársunktól

Hangfelvétel a bizonyítékok között Ahogy arról lapunk is beszámolt, hónapokkal ezelőtt felvetődött annak a gyanúja, hogy vesztegetési pénz kellett ahhoz az iskolában, hogy azokat a diákokat is felvegyék az elit iskolák között számontartott intézménybe, akiknek nem sikerült a hivatalos felvételi. Egy hangfelvételen arra is utaltak, hogy a korrupt beiskoláztatási rendszert ráadásul az igazgató és az iskolához tartozó alapítvány vezetője működtethette. Kenőpénzt kérhettek Ismert, a Metropol által közreadott hangfelvételekből arra lehetett következtetni, hogy Moss László igazgató és a gimnáziumhoz tartozó alapítvány vezetője, Kálmán Gábor a nyolcszoros túljelentkezés ellenére is fenntarthatott iskolai helyeket az írásbelit egyébként elbukó gyerekek felvételére. Ehhez a hangfelvétel szerint állítólag minimum félmillió forintot kellett befizetniük a tehetős szülőknek. A botrányos felvétel annak a gyanúját is felvetette, hogy nem egyszeri esetről volt szó, mert már évtizedek óta fogadhattak el kenőpénzt azoktól a módosabb szülőktől, akik a rosszul sikerült felvételi ellenére is az Eötvösbe szerették volna csemetéjüket járatni. Azt mondtad, hogy nem mi vagyunk az első kísérleti nyulak ebben a helyzetben, és itt zárójelben jelezném, hogy igaz, amit mondtál, mert a mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették. Van ilyen három a körünkben, hol saját gyermek, hol unoka – mondta egy édesapa a hangfelvételen, amire az iskolaigazgató jobbkeze, Kálmán Gábor végig helyeselt. Az alapítvány vezetője végig azzal nyugtatgatta az apát, hogy ez már nem az első olyan alkalom, hogy Moss László igazgató a saját hatáskörében vesz fel szóbeli nélkül több olyan gyermeket, akinek korábban nem sikerült a felvételije. Az iskola a botrány kirobbanása után közleményben tagadta a vádakat, ezért a legújabb információk miatt újra kíváncsiak voltunk a gimnázium álláspontjára. Arra kérdeztünk rá, hogy hallottak-e a gyanúsításról, és ha igen, tudják-e, kiről van szó. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Befolyással üzérkedés bűntette miatt egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki az ügyészség az Eötvös Gimnáziumot érintő korrupciós ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az iskola körüli botrány azért robbant ki, mert egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint hosszú évek óta lehetővé tették, hogy kenőpénz fejében az intézménybe kerülhessenek a felvételin sikertelen, de tehetős szülők gyerekei.

Öt év fegyházbüntetésre ítélte kémkedés miatt a Kúria a volt jobbikos Kovács Bélát

https://mandiner.hu/belfold/2022/09/kovacs-bela-jobbik-itelet-kuria-kemkedes

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ot-ev-fegyhazbuntetesre-itelte-kemkedes-miatt-a-kuria-a-volt-jobbikos-kovacs-belat

Mandiner

2022.09.27 10:25

kémkedés, ítélet/döntés, adócsalás, magánokirat-hamisítás, bíróság, EU, titkosszolgálat

Baranya Róbert

Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést ma meghozott, jogerős ítéletében a Kúria. A legfőbb bírói fórum bűnösnek mondta ki Kovács Bélát az Európai Unió Intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében valamint magánokirat-hamisítás vétségében, ezért öt év fegyházbüntetésre valamint tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet szerint a volt politikus büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat csak feltételesen. Az ítélethirdetésnek a minősített adatok miatt csak a rendelkező része volt nyilvános, így az indoklást már zárt ajtók mögött ismertette a bíróság. A jelenleg Moszkvában élő politikus – hasonlóan a másodfokú eljáráshoz – nem volt jelen az ítélethirdetésen. Nyolc éve kezdődött az ügy Az egykori politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat is emelt ellene az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás valamint három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt. A főügyészség közlése szerint a polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogatott. A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A volt jobbikos képviselő végig tagadta bűnösségét. Első fokon részben felmentés A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptemberében első fokon felmentette Kovácsot a kémkedés vádja alól, ugyanakkor a többi bűncselekményben bűnösnek találta, így költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év – három évre – felfüggesztett szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. A bíró a szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.

A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt.

Házkutatást tartott az adóhatóság a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél

https://mandiner.hu/belfold/2024/01/hazkutatast-tartott-az-adohatosag-a-lanchid-felujitasat-vegzo-a-hid-zrt-nel

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazkutatast-tartott-az-adohatosag-a-lanchid-felujitasat-vegzo-a-hid-zrt-nel

Mandiner

2024.01.11 12:48

építőipar, adócsalás, NAV-vizsgálat

-

A magyar építőipar meghatározó szereplőjénél, az A-Híd Zrt.-nél tartott házkutatást múlt év végén a nyomozó hatóság – értesült több forrásból a Mandiner. A cég neve többek között onnan is ismerős lehet, hogy ők végezték a Lánchíd felújítását. Az A-Híd Zrt.-nél zajlott házkutatással összefüggésben kerestük a rendőrséget, az ügyészséget és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is. Az adóhatóság válaszában az építőipari vállalkozás nevére nem tett utalást, ugyanakkor lapunknak küldött tájékoztatásában nem cáfolta a házkutatás tényét. Sőt, válaszukból az is kiderült, hogy a hatósági intézkedés a több százmilliós számlagyár-ügy miatt letartóztatott Vig Mór elleni eljárás keretében történt: „Tájékoztatjuk, hogy egy praxisától eltiltott budapesti ügyvéd tevékenysége miatt elrendelt nyomozás során a pénzügyőr nyomozók 33 fővárosi helyszínen kutattak és foglaltak le bizonyítékként dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint készpénzt. A témában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023. november 29-én adott ki sajtóközleményt, amelyet kérünk tekintsen irányadónak” – írta az A-Híddal kapcsolatos kérdésünkre a NAV. A jogász november vége óta letartóztatásban van, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága több százmilliós számlagyár működtetése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsította meg. Nemzetközi csalás, korrupció, erőszak

A hatósági intézkedés a sok százmilliós számlagyár ügyébe belebukó, jelenleg is letartóztatásban lévő egykori ügyvéd, Vig Mór elleni eljárás keretében történt – tudta meg a Mandiner.

Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt

https://media1.hu/2023/07/25/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tobb-mint-21-milliard-forint-ment-el-kommunikaciora-rogan-antal-hivatalabol-harom-honap-alatt

Media1

2023.07.25 0:00

hirdetés, klientúra, közbeszerzés

Tarr Péter

30 darab kommunikációs szerződést kötött a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) állami cégek és minisztériumok megbízásából az idei második negyedévben – derül ki a Media1 által a Közbeszerzési Értesítőben megtalált és áttanulmányozott 92 oldalas beszámolóból. A szerződések összértéke csaknem 13 milliárd 130 millió forint. Kivétel nélkül mind a harminc esetben a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula két cége, az ugyanazon a budapesti címen működő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. volt a nyertes ajánlattevő. Mint arról a Media1 a múlt héten elsőként beszámolt, az NKH július 20-án is közzé tett már két negyedéves beszámolót, amelyekből az derült ki, hogy április és június között a turizmus, az országimázs és a divat népszerűsítésére is kiosztottak összesen 8 milliárd 428 millió forint közpénzt Balásy cégeinek, valamint a Mediátor reklámügynökségnek. A Media1 által most megismert legújabb szerződések és a keretösszegek (csökkenő sorrendben) a következők: „2023-2025. évi komplex kommunikációs, rendezvényszervezési feladatok ellátása az MVM Csoport részére” nettó 4 milliárd 601 millió forintért; „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása (Miniszterelnöki Kabinetiroda)” nettó 3 milliárd 150 millió forintért; „A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – III. ütem” nettó 1 milliárd 483 millió forintért; „A World Athletics Championship Budapest 2023 kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére – II. ütem.” nettó 1 milliárd forintért; „Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. részére, 2023-2024” nettó 500 millió forintért; „Az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt. és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) 2023. évi tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása” nettó 320 millió forintért; „Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére, 2023-2024” nettó 252 millió forintért; „Mobilfizetést népszerűsítő kampány komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. számára, 2023” nettó 247 millió forintért; „Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2023” nettó 204 millió forintért; „Kommunikációs ügynökségi, gyártási feladatok ellátása az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére, 2023” nettó 169 millió forintért; „A Diákhitel Központ Zrt. 2023. évi kommunikációs tevékenységével és médiakampányaival összefüggő komplex kommunikációs feladatok ellátása” nettó 161 millió forintért; „Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. számára, 2023” nettó 150 millió forintért; „Az MTVA kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása, 2023” nettó 110 millió forintért; „A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 2023. évi kommunikációs, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatainak ellátása” nettó 109 millió forintért; „Komplex kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, 2023” nettó 90 millió forintért; „Piackutatási és utasszámlálási feladatok ellátása a MÁV-START Zrt. részére, 2023” nettó 75 millió forintért; „Médiaügynökségi és gyártási feladatok ellátása a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. részére, 2023. II. ütem” nettó 65 millió forintért; „Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. részére” nettó 59 millió forintért; „Komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” nettó 50 millió forintért; „Kommunikációs ügynökségi és filmgyártási feladatok ellátása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére, 2023” nettó 50 millió forintért; Valamint szerepel még a negyedéves beszámolóban 10 kisebb kommunikációs és médiaügynökségi szerződés többek között az az Igazságügyi Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, az ORFK, a Volánbusz, a Szépművészeti Múzeum és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem számára, amelyek keretösszege nem éri el az 50 millió forintot. A szerződéseket április 3. és június 26. között írták alá. A megbízásokat elnyerő New Land Media és Lounge Design több estben is jelezte, hogy a teljesítés során alvállalkozókat is bevonnak majd, de csak a rendezvényszervezés területén. Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak Súlyos milliárdokba került az adófizetőknek a kormány Európa jövőjéről szóló kommunikációs kampánya Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!) További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is. Borítókép: Rogán Antal a Parlamentben 2023. április 12-én. Fotó: YouTube

A legújabb állami megbízásokat kizárólag a NER kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula cégei kapták a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.

Újabb százmilliókat nyertek Balásy Gyula cégei sportesemények kommunikációjára

https://media1.hu/2023/10/03/ujabb-szazmilliokat-nyertek-balasy-gyula-cegei-sportesemenyek-kommunikaciojara/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-szazmilliokat-nyertek-balasy-gyula-cegei-sportesemenyek-kommunikaciojara-2

Media1

2023.10.03 18:42

rendezvényszervezés, közbeszerzés, klientúra

Tarr Péter

Az idei karate VB rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatait és a jövő évi ritmikus gimnasztika EB előkészítését is a NER-kedvenc Balássy Gyula cégei végezhetik – derül ki a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség honlapjáról, ahol a múlt héten frissítették a közbeszerzési szerződések nyilvántartását. A Media1 által megtalált lista legújabb tételei szerint a Budapesten október végén megrendezésre kerülő 2023. évi WKF Felnőtt Karate Világbajnokságra 1 milliárd 348 millió forintot költhet el a Rogán Antal által vezetett minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) jóváhagyásával az állami rendezvényszervező cég. A közbeszerzést a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. közösen nyerte el. A kft. tulajdonosa Balásy Gyula, a zrt.-ben pedig minősített többségű befolyással rendelkezik a New Land Media Kft., amelynek szintén Balásy a tulajdonosa. Ugyanez a két cég, a Lounge Event és a Visual Europe készíti elő több mint 124 millió forintért a 2024. évi Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokságot is, ami előre jelezheti azt is, hogy az újabb budapesti sporteseményt is ők rendezhetik majd jövőre, de ennél nyilvánvalóan jóval nagyobb összegért. Ezek mellett szeptember 19-én a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség kötött egy 450 millió forintos vállalkozói keretszerződést is a Lounge-Visual párossal rendezvényszervezési és kommunikációs feladatok ellátására „kiemelt nemzetközi sportesemény utólagos hatásainak és eredményeinek bemutatása érdekében”. Ezt az összeget még október végéig teljesen el is költhetik. Mint arról a Media1 is beszámolt, Balásy cégei szervezték augusztusban a budapesti atlétikai VB-t is több tízmilliárd forintért. Az állami rendezvényszervező vállalat legújabb listájából egyébként az is kiderül, hogy még az álláshirdetéseik megjelentetését is a már említett New Land Media Kft.-re, valamint a Lounge Design Kft.-re bízták 1 millió 380 ezer forintért. Mindkét cég ugyanarra a budapesti címre van bejegyezve, és az utóbbinak is Balásy Gyula a tulajdonosa. Az utolsó pillanatban kihúzatta magát Balásy Gyula, a kék kormányplakátos médiavállalkozó a legbefolyásosabb médiavezetők toplistájáról Több mint 21 milliárd forint ment el kommunikációra Rogán Antal hivatalából három hónap alatt Ismét milliárdokat osztott ki Rogán Antal hivatala a NER-kedvenc Balásy Gyula cégeinek Jövőre még többet költene a kormány az állampapírok reklámozására, amit eddig rendre Balásy Gyula cégeire bíztak Elromlott a Ferrari, ezért érkezett Lamborghinivel Balásy Gyula, a magyar lakosság rettegésben tartásából súlyos állami milliárdokat kereső milliárdos (Videóval!) További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is. Borítókép: Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Fotó: YouTube / 444.hu

Ismét a kormány kedvenc médiavállalkozója kapott megbízásokat a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől.

Megveszi a honvédelmi miniszter médiatechnológiai cégének 75 százalékát a kormányközeli 4iG

https://media1.hu/2022/10/05/4ig-honeycomb-honvedelmi-miniszter-eladas-felvasarlas-mediatechnologiai-ceg-szalay-bobrovniczky-kristof/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megveszi-a-honvedelmi-miniszter-mediatechnologiai-cegenek-75-szazalekat-a-kormanykozeli-4ig

Media1

2022.10.05 14:34

média, hirdetés, informatika

Szalay Dániel

Tőzsdezárás után, nem sokkal ezelőtt érkezett a hír ma a Media1-hez, melyben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelenti, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport többségi 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A Honeycomb rendelkezik a Brisk nevű szoftver és az erre épülő médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk egy automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló, és fájltovábbító rendszer: a szoftveren keresztül fogad be televíziós reklámszpotokat számos hazai tévécsatorna, például idén február óta a TV2 Csoport és sok egyéb szereplő, így a Network4/DMC, a Discovery és az állami az MTVA – lásd erről a Media1 korábbi írását. Idén februártól csak a kormányszóvivő férjének cégén keresztül adhatnak le tévéreklámokat a TV2 hirdetői A 4iG a Media1-nek küldött közleményében azt írja, hogy a Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarország mellett egyes kelet-közép-európai országokban. (Nem nevezték meg, hogy mely országokban.) A közlemény szerint az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival. Hozzátették: A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat. A honvédelmi miniszter médiatechnológiát áruló, milliárdos éves forgalmú cégéről van szó – nem mondják el a vételárat Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjeként is ismert, májusi miniszteri kinevezését követően, az összeférhetetlenségi aggályokra reagálva ígérte meg, hogy megválik vállalkozásaitól. Az, hogy Szalay-Bobrovniczky a tape delivery szolgáltatás nyújtó Honeycomb tulajdonosaként viselkedett, tavaly decemberben egy Media1-nek küldött e-mailje is lebuktatta, ugyanis egy, a Honeycombbal kapcsolatos kérdéscsokrunkra adott választ ő hagyta jóvá, és azt – feltehetőleg véletlenül – nekünk is megküldte. A mostani tulajdonosváltás érdekessége, hogy a 4iG sajtóközleményében nem egyértelmű, kinek a 75 százaléknyi üzletrészét is veszi meg a tőzsdén is jegyzett kormányközeli cég és mekkora összegért, ezért a Media1 kérdést intézett a 4iG sajtóügynökségéhez ezzel kapcsolatban. Válaszukként elküldött befektetői közleményükből kiderül, hogy az ügylet a Honeycombot tulajdonló CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalainak 75 százalékára vonatkozik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a CREALIVE-nak a VBPS Kft.-n keresztül tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Arra a 4iG nem adott választ, mekkora összeget emészt fel a milliárdos forgalmat produkáló cég felvásárlása. Azt írták erre vonatkozó kérdésünkre, hogy a vételár nem publikus. Szalay-Bobrovniczky Kristófnak van más médiához kapcsolódó cége is, hiszen a V4NA nevű kormányközeli hírügynökség kisebbségi tulajdonosaként is ismert, utóbbit idei vagyonnyilatkozatában is szerepeltette. A versenyjogi jóváhagyást követően gazdát cserélő Honeycomb cégről itt érhetők el a Media1 előző írásai. A kormányszóvivő férje is gazdagodik az RTL Magyarországnak és több más tévétársaságnak leadott reklámszpotokból Néhány hete jelentették be, hogy az állam és a 4iG közösen megveszi a Vodafone Magyarországot is. Frissítés Hírünket frissítettük azzal az információval, hogy az adásvételt a CREALIVE Kft.-vel kötötték meg a Honeycomb eladásáról. További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is. Borító: A 4iG székháza Budapesten a Montevideo utcában. Fotó: 4ig

A nemrég a DIGI-t és az Antenna Hungáriát is felvásárló 4iG lesz a Honeycomb, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a televíziós reklámpiacon érdekelt, milliárdos forgalmat produkáló, úgynevezett tape-delivery szolgáltatást nyújtó médiatechnológiai cégének új, 75 százalékos tulajdonosa.

Újabb négymilliárddal tolja meg a kormány a gödi Samsung gyár bővítését

https://merce.hu/2021/09/07/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-negymilliarddal-tolja-meg-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-boviteset

Mérce

2021.09.07 12:20

környezetszennyezés, engedély, támogatás

Kiss Soma Ábrahám

Ez a cikk több mint 2 éves. Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni. A kormány ezúttal az elektromos infrastruktúra fejlesztését finanszírozza, így az óriásgyár és az ipari park energiaellátása biztosabb lehet. A gödi Samsung gyár különösen sokba kerül a magyar államnak: tavaly áprilisig már 42 milliárd forintot kapott a cég a központi költségvetésből, Mészáros Lőrinc cége pedig 10 milliárdért fejleszt vízközműveket. Azt, hogy az elektromos infrastruktúra fejlesztését melyik cégre bízzák, egyelőre nem derült ki. A kormánynak olyannyira fontos a beruházás, hogy Gödön mutatták be a különleges gazdasági övezetek pilot-projektjét. Ennek keretében az érintett övezet kikerül az adott település, esetünkben Göd fennhatósága alól, és az iparűzési adót sem a város kasszájába fizeti be – noha egy részét visszautalja a településnek a kedvezményezett megyei önkormányzat. A kormány további 108 millió euróval kívánja támogatni a cég gyárbővítését, ami miatt az Európai Unió is vizsgálódik. A Napi szerint az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A környező infrastruktúra fejlesztése azonban nem direkt támogatás. A miniszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, és a napjainkban zajló technológiai váltással, a villamos autók rohamos terjedésével az akkumulátoripar különösen fontos tényezőt jelent. Hogy ezt a kormány komolyan gondolja, már a fent említett támogatásokból is látszik. Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a multinacionális cégeknek nyújtott támogatásokból elsősorban a cégek profitálnak, a kirívóan alacsony, elvileg kilenc százalékos, gyakorlatban 3-4 százalék körüli társasági adó mellett vajmi keveset csorgatnak vissza a közösbe. Ráadásul a kormány politikájának, a munkajogi szabályozásoknak hála az ipari munkaerő ára is igen alacsony Magyarországon, így a társadalom gyakorlatilag nem profitál ezen fejlesztésekből. A nagy cégek támogatására elköltött összegekből a kormány vélhetően meg tudna valósítani olyan programokat is, melyek a társadalom érdekét jobban szolgálva hoznak létre munkahelyeket, például szövetkezeti alapon, fenntartható iparágakban, ahelyett, hogy a kizárólag a tulajdonosok érdekeit szolgáló multikat támogatná. A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának ismeretében ennek lehetősége a politikai fikció kategóriájába esik. A gödi Samsung ráadásul helyiek és az ellenzék szerint nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket sem, így Dorosz Dávid a törvények betartása mellett a helyiek kompenzálására tett határozati javaslatot. A A javaslatcsomag a helyiek életminőségének javítását, a gyár okozta környezeti károk és az oda érkező dolgozók okozta lakhatási nyomás enyhítését és a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítás okozta gazdasági károk kompenzálását célozza meg. A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni. Turbinazajban megtartott sajtótájékoztatóján Szijjártó miniszter beszélt arról is, hogy az Eximbank mikro- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelkeretét 150-ről 300 milliárd forintra emelik, hogy növeljék a szektor versenyképességét, valamint bejelentette, hogy Pátyot összekötik az M1-es autópályával, hogy javítsák a település és az ipari park közlekedését. Azt is megtudhattuk, hogy felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületének építését, így a tárlat egyes részei már 2023-ban megnyithatnak. Gyors bejelentkezése után a miniszter felszállt egy szürke katonai luxusrepülőre, és elment Lengyelországba meglátogatni kollégáját, hogy régiós kérdésekről egyeztessenek.

Ezúttal az elektromos infrastruktúrát kell bővíteni a gyár zavartalan működése érdekében.

Ellenzéki delegált leplezte le a számlálásnál ügyeskedő kollégáját Budafokon

https://merce.hu/2022/04/19/ellenzeki-delegalt-leplezte-le-a-szamlalasnal-ugyeskedo-kollegajat-budafokon/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ellenzeki-delegalt-leplezte-le-a-szamlalasnal-ugyeskedo-kollegajat-budafokon

Mérce

2022.04.19 20:38

választások, csalás

Fazekas Lázár Benjámin

Ez a cikk több mint 2 éves. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője számolt be róla a Facebook-oldalán, hogy (a végül általa megnyert) budafoki körzet egyik szavazó körében a voksok összesítésénél az egyik szavazatszámláló lebukott, amint egy érvényes szavazatot „javított át” érvénytelenre. A politikus posztja szerint, a szavazatszámlálás vége felé az egyik idős hölgy egyszer csak előkapott egy tollat. Tóth megjegyzi, aki volt már szavazatszámláló az pontosan tudja, hogy a toll tiltott eszköz, nem lehet senkinél a voksok összesítése közben. „Egy gyors iksz a Fideszre is, így már érvénytelen az ellenzéki pártok közös listájára leadott eredeti szavazat. De mire befejezné a gyors mozdulatot, már tudja, hogy elbukott. Az ellenzéki delegált hangos tiltakozó szavai meglepetésként érik. Minden szem rászegeződik a teremben. Nem tudta észrevétlenül elcsalni egy választópolgár akaratát” – írja Tóth. Az eset a Budafoki Hermann Ottó Általános Iskolában, a válszatókerület 23-as számú körében történt. Tóth az eset miatt kifogással élt a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (OEVB), ami a bemutatott jegyzőkönyvek alapján helyt adott a képviselőnek. Bár a vonatkozó törvény alapján pénzbírságot nem szabnak ki a szavazat-érvénytelenítésen kapott biztosra, de, mivel az ügyében a bűncselekmény gyanúja is felmerül, ezért a helyi választási bizottság felkérte a választási irodát, hogy tegyenek feljelentést az ügyben az illetékes rendőrségnél. „Az urnában még hat darab két iksszel érvénytelenített szavazat volt. Tettenérés híján róluk már soha nem fogjuk megtudni, hogy hat választó fejezte ki ilyen zavarosan a véleményét, vagy az önkormányzat által delegált hölgy követett el sorozatszavazatgyilkosságot. Budafok-Tétényben tehát történt választási csalás, még ha nem is volt olyan nagyságrendű, hogy veszélyeztesse az ellenzék helyi győzelmét” -írja Tóth. És valóban, bár a bizottság döntése alapján tény, hogy legalább ebben a szavazókörben csalás történt, ezzel együtt az is kijelenthető, hogy a 2022-es országgyűlési választás nem ezen múlt – ezt jól mutatja az is, hogy az ellenzék nem élt kifogással a választás végső eredménye ellen. Ezzel együtt megerősítést nyert a civil szervezetek több hónapos munkájának eredményeként létrejövő széleskörű megmozdulás, aminek köszönhetően ezalkalommal minden egyes szavazókörben ült legalább két ellenzéki számlálóbiztos is. Hiszen, amint arról itt is írtunk korábban, ez négy évvel ezelőtt nem volt így, és az akkori választásokról a mostaninál jóval nagyobb számban kerültek ki visszaélésekről szóló beszámolók.

Az urnazárás után egészítette ki érvénytelenre a szavazólapot egy idős hölgy. A helyi OEVB helyt adott a képviselő kifogásának.

2023-ban is milliárdokat locsoltunk el sztrádákra, a vasút meg csendben lerohad

https://merce.hu/2023/12/21/2023-nem-a-magyar-vasut-eve-volt/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2023-ban-is-milliardokat-locsoltunk-el-sztradakra-a-vasut-meg-csendben-lerohad

Mérce

2023.12.21 0:00

közlekedés, gazdálkodás, vasút

Kiss Soma Ábrahám

Melyek voltak a 2023-as év legfontosabb mondatai? Ahogy közeleg az év vége, 12 idézettel elevenítjük fel azokat az eseményeket, amelyek leginkább meghatározták a Mérce szerkesztőségének hónapjait, és amelyeket a jövő év során is figyelemmel fogunk követni. 2023 nem a fenntartható tömegközlekedés éve volt, de a vasúté legalábbis biztosan nem. Mint emlékezhetünk, Lázár János februárban adta meg az alaphangot az év során várható fejleményekhez, mikor kerek perec közölte: az ország 7. legforgalmasabb, 110-es számú Mátészalka-Debrecen közötti mellékvonalán nem lesz pénz felújításra, így az elkövetkezendő években is lefuthatja a csiga a vonatot. „Jelen gazdasági környezetben a 110-es számú vasútvonalon korszerűsítési céllal beruházást nem lehetséges végrehajtani rendelkezésre álló szabad forrás hiányában.” Akkor még legfeljebb csak sejtettük, hogy nem ez lesz az évben az utolsó alkalom, hogy Lázár miniszter a közösségi közlekedésen, és ezzel vidékiek tömegeinek az életminőségén spórolna az államnak. De arra azért talán kevesen számítottak, hogy a nyáron egyik hétről a másikra fogja leállítani a vasúti közlekedést tíz mellékvonalon egy kisebb műszaki hibából fakadó baleset farvizén – a kerek szám a háttérben megbúvó előzetes kutatások, elemzések és számítások komolyságát is demonstrálja. Az akkor is elég komolyanvehetetlen módon „elképzelhető, hogy átmeneti” „módváltásnak” csúfolt vonalbezárások azóta beértek, immár a pótlóbuszok többségét is megszüntették. Sőt, azóta bezártak egy határmenetet: az új menetrendi évben immáron nem közlekedik a Mátészalka és Nagykároly közötti vonat sem, vagyis megszűnik az Észak-Partium és Kelet-Magyarország közötti közösségi közlekedés. A vonatok ekkortól kezdve csak a magyarországi Tiborszállásig járnak, pótlás nincs. Ezzel érdemes kontrasztba állítani, mekkora csinnadrattával jelentette be Lázár miniszter a szabadkai vasút újraindítását, ahol sajnos nehéz nem arra gondolni, hogy elsősorban az ellocsolható milliárdok jelentették a politikai motivációt. A vonalbezárások mellett szembesülhettünk az elmúlt évek vasútfejlesztési és -fenntartási sóherságának számos következményével is – miszerint hiába a csilivili mintaprojektek, mint az emeletes motorvonatok Budapest környékén, ha közben az egész rendszer hajmeresztő tempóban rohad szét a szemünk láttára. Nehéz lenne belekötni az állításba, hogy a járműállomány – a már említett új motorvonatoktól és néhány más kivételtől eltekintve – általánosságban kritikus állapotban van, lassan örülhetünk ha az InterCityn nem az elővárosi Fecske vagonokban zötykölődünk órákon át, hanem az egész éves retroprogramon jut hely a jó öreg fülkés kocsiba, miközben a minisztérium még a korábban tervezett beszerzéseket is visszamondta. Bár a bécsi kirakatvonal évtizedes elhanyagoltság miatt szétrohadt szakaszát végül sikerült felújítani, a menetrendváltással a MÁV kénytelen volt hozzáigazítani az elméletet a gyakorlathoz: a pályák ugyanis olyan szinten vannak lepusztulva, hogy jellemzően nem az 50-60 éves mozdonyok miatt kell lassan járni a vonatoknak. Miközben pályafelújításra évi pár tízmilliárd forint jut, ami kivált a jól ismert „alkotmányos költségek” mellett aligha elegendő arra, hogy legalább a ‘80-as évek színvonalára lehessen hozni az infrastruktúrát. Idén például a 42 milliárdos keretből rögtön el is ment 35 milliárd az említett bécsi vonalra. Az egyébként, hogy a vasútra ennyire nincs pénz, különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az autópályákba – egyébként elődeihez hasonlóan – úgy borítja bele a pénzt a NER, mintha nem lenne holnap. Ugyanis a tárgyalóasztal mellett hiába tűnik jó ötletnek, nem kifejezetten jövőálló gondolat, hogy húzzunk ki még egy kövér csíkot Magyarország közúti térképére. Nemcsak azért, mert nincs mindenkinek autója, de azért sem, elektromobilitás ide vagy oda, ha fenntartható és hozzáférhető közlekedési rendszert akarunk építeni, annak alapja a vasút kell, hogy legyen. Jól tudta ezt Lázár miniszter is, aki bő egy éve még azzal házalt, hogy a kötött pálya híve. Hitelesebb lenne, ha nemcsak akkor hinne ilyen bőszen, amikor projektalapon lehet ellocsolni pár tízmilliárdot a tanyasi villamosra, hanem akkor is, amikor a társadalmi érdek szolgálatában működtetni kellene a rendszert. Igaza van Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkárnak, mikor arról beszél, hogy adóforintokat a jövőben autópályák helyett csak vasútra szabadna költeni. Ami pedig még a napjainkig is tömegek által használt vasút lezüllésénél is hangsúlyosabb: a koncepció jól látható és teljes hiánya. Magyarország jelenlegi kormánya se lenyelni, se kiköpni nem tudja ezt a kétségkívül bonyolult, egyszersmind hatalmas tartalékokat és lehetőségeket rejtő infrastruktúrát, és ránézésre nincs is nagyon érkezése hozzá, hogy bármit kezdjen vele. Az elmúlt év egyetlen értékelhető fejlesztése a vármegye- és országbérletek bevezetése, amelyek után persze nem kompenzálták a vasúttársaságot a kieső bevételek miatt. Átfogó koncepció helyett pénzszivattyúzásra optimalizált projekteket és kapkodást találunk, miközben épp csak aziránt nem érdeklődnek, hogy hogyan jut majd el az utas A-ból B-be, és hogy ne azért szálljon ennek érdekében vonatra, mert nincs kocsija, hanem mert kényelmes és elérhető alternatíva. Mert ez nem csak pénzkérdés, jó példa erre a Komárom-Esztergom vagy a Székesfehérvár-Komárom vonal, ahol a csehszlovák motorvonatok hamisítatlan retro-hangulata és a pálya megkérdőjelezhető sebessége ellenére is megtöbbszöröződött az utasszám pusztán amiatt, mert épeszű menetrendet vezettek be. Ezt igazán megtehették volna a többi, „kihasználatlan”, bezárásra ítélt vonalon is, leginkább a politikai akarat hiányzott hozzá. Hisz ha mást nem, azt már évtizedek óta tudjuk Magyarországon, hogy ahol elment az utolsó vonat, ott nem egyszer a vidék jövőjét és reményeit is magával vitte. Rögvest máshogy csengenek Lázár miniszter szavai, miszerint „most a vidék jön”. Ahogy a különböző szakmákat bemutató interjúsorozatunk keretében nyilatkozó vasutas epésen megjegyezte: bármelyik kollégája „komplexebb fejlesztési tervet tudna javasolni, mint Lázár János”. Bár a miniszternek láthatóan egyébként sincsenek ez irányú ambíciói.

Átfogó koncepció helyett pénzszivattyúzásra alkalmas projekteket és kapkodást találunk.

Így vált köddé az Európai Bizottság 1,5 milliárdja egy romos ház miat

https://metropol.hu/aktualis/2023/01/ujabb-zugloi-botrany-karacsony-gergelytol-horvath-csabaig-igy-valt-kodde-az-europai-bizottsag-15-milliardja-egy-romos-haz-miatt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-valt-kodde-az-europai-bizottsag-15-milliardja-egy-romos-haz-miat

Metropol

2023.01.16 0:00

EU, gazdálkodás, ingatlan, önkormányzat

E. Zs.

Nem akkorra és nem is ott, nem építés, hanem csak felújítás, nem 14 új lakás, hanem csak 5, nem annyiból, hanem több száz millióval többől. Igazi iskolapéldája lett a zuglói Karácsony-féle mintaház-beruházás annak, hogyan kell egy olyan uniós projektet elbukni, amelyhez a pénz közvetlenül Brüsszelből érkezett a baloldali többségű önkormányzathoz – mondta Borbély Ádám lapunknak. Az egész baloldal azért rohangált Botka Lászlótól kezdve Karácsony Gergelyen át Brüsszelbe, hogy a magyar kormányt kihagyva, az önkormányzatok közvetlen forrást kapjanak az Európai Uniótól. Ez a projekt is azt mutatja, hogy eleve bukásra ítélt az ellenzéki megközelítés, és az érkező források legjobb helye az állami, kormányzati szinteken van. Azokkal szemben ugyanis adottak az átlátható működési feltételek, az önkormányzatok esetében viszont nem – mutatott rá a fideszes zuglói képviselő, hozzátéve: „Még úgy sem, hogy a baloldal kirakatpolitikát folytat. Karácsony Gergely például üvegzseb-kezdeményezéseket írt alá, a magát korrupcióellenes Grál-lovagnak kikiáltó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos pedig a baloldalhoz köthető ügyekben csak akkor aktív, amikor a saját politikai érdeke úgy kívánja”. Karácsony Gergely zuglói mintaházára a 14. kerületi önkormányzat és konzorciumi partnerei 2018-ban nyertek el az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjától 1,5 milliárd forintot. Az E-Co Housing elnevezésű beruházás több mint 4,5 millió eurós, közel 1,5 milliárd forintos támogatásából egy 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású házról és a majdan beköltözők lakóközösséggé kovácsolásáról szólt. A beruházás záró határideje 2022. október 31-e volt, de a ház nincs kész, a lakók beköltözésének időpontja is távoli ábránd... Ráadásul menet közben nemcsak a határidő módosult, hanem a helyszín is. A Gizella úton épített 25-30 bérlakás helyett a Mexikói úton újíttatnak fel egy bérházat, ahol viszont kilenc bérlő már él, így végül a 25-30 lakás helyett, miután csak 14 található az ingatlanban, 5 épül újonnan. Tavaly tavasszal csaknem 160 millió forintot, év végén pedig 360 millió forintot szavazott meg a baloldali többségű testület önrészként azért, hogy be tudja fejezni a határidő-módosításokon és területváltáson átesett projektet. Borbély úgy véli, a zuglóiak évekig nyögik majd Szabó Rebeka és Karácsony Gergely elbukott projektjének a terhét, amely összesen 690 millió forintba került eddig a kerületnek, és amelyért cserébe szerény öt darab lakást kapnak. A projekt hamar léket kapott, mert az Európai Bizottság pénzét eltapsolták, úgynevezett soft projektekre. Ezek tanulmányok, kutatások, közösségi programok, marketing...tehát a pályázatban szereplő ilyen jellegű tételek. Ezeket a soft forrásokat Karácsony Gergelyhez és a Párbeszédhez közelálló szervezetek kapták meg, ezt mindenki látja és nem is titkolják. Alkalmatlanságukról tanúbizonyságot téve, úgy csúsztak ki a határidőkből, hogy közben emelkedtek az építőipari árak, egy kapavágás sem történt a Gizella úti telken, sőt hajléktalanok lepték el azt. Így telt el talán több év is a projekt időtartamából. Még a koalíciós társak, a helyi szocialisták is azt a kérdést tették fel a testületi ülésen, hogy hol vannak azok a partnerszervezetek, akik gyakorlatilag a pénzt felvették a munkáért, de ettől függetlenül a projekt nem tudott megvalósulni – tájékoztatott a fideszes képviselő. A helyi szocialistákon kívül az LMP és a Momentum is tragikusnak tartja a „citromdíjas” ügyet A legutóbbi zuglói testületi ülésen Rózsa András Momentumos alpolgármester is szóvá tette, hogy a kerület tragédiája a Karácsony-féle „mintaház” projekt. Sőt, Vida Attila LMP-s képviselő tavasszal is úgy fogalmazott: „Megpörgettünk 1 milliárd 100-200 millió forintos EU-s pénzt, és megpörgettünk még hozzá minimum 160 millió forintos önkormányzati pénzt. Tudom, ezt a zuglói citromdíjas projektet megörököltük” – célzott arra, hogy a projekt felelősei, Karácsony Gergely és Szabó Rebeka már messzire „szaladtak” Zuglóból. Azóta szavazta meg a baloldali testület az újabb 360 milliót, de ezt már a 2023-as költségvetésből veszi el azért, hogy toldozza-foldozza az ügyet. Lesz-e valaha felelős? Horváth Csaba javaslatára felállítanak majd ugyan Zuglóban egy ideiglenes, 5 fős értékelő bizottságot, de a projekt valódi felelősei, Karácsony Gergely, az akkori zuglói polgármester és Szabó Rebeka egykori alpolgármester pedig a projekt eredeti felelőse, már nincsenek Zuglóban, nem lesznek számonkérhetők. Jelenleg a baloldal éppen versenyezik a felelősség maszatolásában, de nem fogják bevállalni, hogy eltapsolták azt a támogatást, amit közvetlenül Brüsszeltől kaptak, és amihez a hozzá nem értés és a határidőcsúszások miatt 690 milliónyi önrészt is hozzátettek. Közben a Hadházy Ákosnak nevezett, korrupcióellenes Raszputyin is mélyen hallgat az ügyről – mondta el lapunknak a zuglói Fidesz–KDNP-frakció vezetője, hozzátéve: „A projektnek helyben Szabó Rebeka alpolgármester volt a felelőse. Mi sem mutatja jobban a baloldal jelenlegi helyzetének abszurditását, hogy egy ilyen káros teljesítmény után, miután eltapsolták az unió pénzét és az eredetileg tervezett projekthez képest valami egészen más valósul meg, ez az alpolgármester egy parlamenti párt társelnöki székhez és országgyűlési mandátumhoz juthatott és onnan »oszthatja« az észt”. Ilyen luxuslakást vehettek volna belőle A Metropol megnézte, milyen lakást lehet vásárolni Budapesten körülbelül 100 millióból. Olvasóink nem fognak meglepődni, ennyi pénzből nyilvánvalóan luxusba költözhet az ember. Csillaghegyen, Budapest egyik legfelkapottabb kerületében egy újonnan épülő társasház középső szintjén, 74 nm alapterületű és 9,5 nm erkéllyel rendelkező délkeleti fekvésű lakás kerül 112 millió forintba. A 30 cm téglafalazat +15 cm kőzetgyapotos hőszigetelő rendszer kiváló páraáteresztést és egyben korszerű hőszigetelést biztosít a lakásban, a fűtést hőszivattyú szolgáltatja padlófűtéssel kiegészítve. A hűtésről helyiségenként mennyezeti hűtés gondoskodik. A meleg vizet és a ház elektromos igényét napelem biztosítja. Az ingatlan okosotthon-kiépítéssel, riasztó-előkészítéssel rendelkezik, amely alacsony energiafelhasználást biztosít. A lakáshoz tartozik egy teremgarázshely és tároló. Érzik a különbséget, ugye?

Karácsony Gergely mintaprojektje helyett előbb egy koszos telek, aztán egy romos ház...

Lesz miből jachtozni: az Orbán-kormány segítségével Mészáros Lőrinc köre leszedi a sápot az útdíjból

https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-meszaros-utdij-befizetes-dij-fuvar-busz-autopalya.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lesz-mibol-jachtozni-az-orban-kormany-segitsegevel-meszaros-lorinc-kore-leszedi-a-sapot-az-utdijbol

mfor

2024.02.01 8:15

közlekedés, fuvarozás, autópálya, tőkealap, közbeszerzés

Vég Márton

Megfogalmazás kérdése, hogy mi történt: egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap megerősítette a jelenlétét a magyar útdíjpiacon, avagy a felcsúti milliárdoshoz köthető magántőkealap állami és kormányzati segítséggel sápot szed az útdíjból? Mindenesetre a Prime Tech Magántőkealap éppen akkor lett a Kupon Kft. többségi tulajdonosa, amikor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) állami nagyvállalat leszerződött a céggel egy kulcsfontosságú feladat teljesítésére. A NÚSZ január 1-jén közölte, hogy az útdíj utólagos díjfizetési lehetőséget fizetési közreműködőn keresztül biztosítja az ügyfelei részére. Ez a bizonyos közreműködő pedig éppen a Mészáros-féle magántőkealap által frissiben megszerzett cég lett. A NÚSZ Zrt. megkötötte első szerződését a fizetési közreműködői tevékenységre vonatkozóan a Kupon Portfolió és Kereskedelmi Kft.-vel (Kupon Kft.), mely 2024. január 1-én kezdi meg tényleges működését - közölték. Hogy mi is pontosan a fizetési közreműködő, azt pedig kormányrendelet és miniszteri rendelet határozza meg, de a NÚSZ Általános Szerződési Feltételei is pontosítják. Idén januárig úgy volt, hogy a fuvarozók az útdíjat előre és utólag is fizethetik a NÚSZ-nak, de az állami nagyvállalat úgy döntött, hogy januártól az utólagos díjfizetési feladatot már nem látja el és kiszervezi. A szigorú feltételeknek pedig eddig csak a Kupon Kft. felelt meg, így jelenleg a díjfizetők az utólagos fizetési kötelezettséget kizárólag a fizetési közreműködőn keresztül teljesíthetik a NÚSZ Zrt., mint egyetemes útdíjszolgáltató felé. Persze a NÚSZ még mással is leszerződhet, de a Kupon Kft. hatalmas előnyre tett szert, amiből remekül kereshet. A fizetési közreműködői átalány-költségtérítés alapja a közreműködésével beszedett útdíj általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, mértéke az alap 1,9 százaléka - olvasható a vonatkozó kormányzati rendeletben. Tehát a Kupon Kft. az utólagosan fizetett útdíj közel 2 százalékát teheti zsebre. A forgalom pedig garantáltan növekszik. Eddig ugyanis úgy volt, hogy az elektronikus útdíj kizárólag a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik. Ennek megfelelően a 3,5 tonna össztömeg alatti járművek és autóbuszok az e-matricás rendszer szerint közlekedhetnek. Az eredeti tervek szerint február 1-jétől viszont már nem lehetett volna autópálya-matricát vásárolni az autóbuszokra, ugyanis ezekre a járművekre is a tehergépkocsikra vonatkozó, kilométeralapú, használatarányos útdíjfizetés szabályai lesznek érvényesek. A szakmai érdekképviseletek nyomására azonban a buszok egységes díjtarifája helyett kisbusz és nagybusz kategóriák bevezetésével differenciált tarifatábla várható, ennek előkészítése miatt április 1-ig csúszik az új rendszer, amelyben már a főútvonalak (autóutak és főutak) használatáért is fizetniük kell a buszvezetőknek. A NÚSZ Zrt. adatai szerint a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj-bevétel 2022-ben meghaladta a 355 milliárd forintot. Ez az összeg 12 százalékkal magasabb a 2021-es ugyanilyen adatnál. A megszolgált útdíj több mint 54 százalékát külföldi felségjelzésű, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek úthasználata után fizették be. Az érintett magyar vállalkozások jelentős része pedig eddig utólag fizette be az útdíjat. A Prime Tech Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal december 15-én hagyta jóvá, hogy a Prime Tech Magántőkealap egyedül irányítást szerezzen a Kupon Kft. felett. Az eladó pedig a Videoton-vezér Lakatos Péter által is tulajdonolt Bravogroup volt. Hivatalosan január 16-tól ők az új gazdák. A Kupon Kft. fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. Eddig sem volt kicsi: 2022-ben 82,6 milliárd forintos árbevétellel zárt. Ha pedig ez még nem lenne elég, akkor a Prime Tech a Setech Flotta Kft. tulajdonosa is lett, amelyet szintén a Bravogroup-tól szerzett meg. A Bravogroup még 2021-ben büszkélkedett el azzal, hogy érdekeltségébe került a flottakövetéssel és útdíjbevallással foglalkozó Setech Flotta Kft. többségi tulajdona. A fuvarozók és a magánfelhasználók a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felé kötelesek téríteni az útdíjat, amely éves szinten 300 milliárd forintos piacot jelent. Ennek az útdíjfizetési ökoszisztémának a szereplői az úgynevezett bevallási közreműködők, akik saját fejlesztésű, akkreditált informatikai rendszereik és GPS-eszközeik segítségével szolgáltatnak adatot a befizetendő útdíj meghatározásához. A Setech Flotta több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen - olvasható a bejelentésükben. Nos, a céget mostanra átadták a Mészáros-féle magántőkealapnak. Ha pedig ez még mindig nem lenne elég, akkor extra információ, hogy a NÚSZ belföldi pótdíjbeszedési közreműködője nem más, mint a Kertész és Társa Ügyvédi Iroda, amely az említett Kertész Józsefet jelenti és ezzel a kör bezárult. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Mészáros Lőrincnek már nemcsak az autópálya-koncessziók, hanem az E-útdíj is termeli a bevételt. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) - mint tulajdonosi joggyakorló - döntése értelmében 2022. június 15-étől Bozóky Alex váltotta elődjét, Bartal Tamást a NÚSZ vezérigazgatói tisztségében. Az új vezérigazgató kiemelt célja, hogy tovább növelje a társaság nemzetstratégiai súlyát.

Ha a fuvarozók az útdíjat utólag szeretnék befizetni az államnak, akkor ezt már csak egy Mészáros Lőrinchez köthető cég segítségével tehetik meg.

Lassan minden alapítványi tulajdonban lesz Magyarországon

https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-minden-alapitvanyi-tulajdonban-lesz-magyarorszagon.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-minden-alapitvanyi-tulajdonban-lesz-magyarorszagon

mfor

2024.01.28 8:47

tőkealap, élelmiszeripar, sport, alapítványok

Vég Márton

Még egy magyar milliárdos döntött úgy, hogy egy alapítványban nagyobb biztonságban érzi az elmúlt évtizedekben összegyűjtött vagyonát. Kisvárda pedig amúgy is a NER egyik emblematikus városa, ezért igazából nem lehet azon egy percet sem csodálkozni, hogy a helyi NB1-es focicsapatot is főszponzorként támogató Master Good csoport tulajdonosa tavaly november 10-e óta a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítvány. Szép nagy vagyonról van szó. A Forbes listája szerint Bárány László és családjának becsült vagyona 88,2 milliárd forint, amellyel a 15. leggazdagabb magyarok. A lap szerint a Master Good csoport az ukrán határ mellé vitte Nyugat-Európát: a vállalat kisvárdai csirkefeldolgozójának 15 milliárd forintos bővítése az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari projekt volt. A cég pedig átadta az első Magyarországon kívüli üzemét is, meg sem álltak Ázsiáig. Ugyanazt csinálják ott, mint a rendszerváltás után a nyugati cégek Magyarországon. Az MNB kötvényprogramján keresztül közel 30 milliárd forint friss tőkéhez jutottak. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig a Bárány család a 21. helyen szerepelt 80 milliárd forintos vagyonnal. Bírósági adatok szerint a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítványt tavaly szeptember 1-én létesítették és november 15-én jegyezték be. A Bárány család életét négy generációra kiterjedően határozza meg a baromfitenyésztés, ezáltal Magyarország egyik legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája. Az Alapítók úgy képzelték, hogy a szerteágazó családi vállalkozásaikat a legelőnyösebb módon egységbe rendezik, hogy az egységként képes legyen szolgálni a Bárány család céljait, jövőbeli terveit. Az Alapítvány célja tehát az Alapítók vagyonának generációkon át történő örökítése, a vagyonuk védelme, továbbá a családtagok juttatásban részesítése és céljaik meghatározott mértékű pénzügyi támogatása - szól az alapítvány céljának leírása. Egészen elképesztő bővülésen ment keresztül az elmúlt években a Master Good, amit biztosan nem hátráltatott, hogy Bárány László jó kapcsolatot épített ki a térség fideszes országgyűlési képviselőjével és volt miniszterrel, Seszták Miklóssal. A csirkefeldolgozó cég 2022-ben hatalmasat ment: 162,6 milliárd forintos forgalmat értek el jelenős exporttal, amelyből 15,3 milliárd forintos profit lett, miközben a saját tőke 38,5 milliárd forintra hízott. Tehát az új alapítványnak a jövőben vélhetően egyre nagyobb vagyont kell majd megvédenie. A magyarországi csirketermelés- és feldolgozás mintegy 40 százalékát adják. A NER-es bekötést úgy a legegyszerűbb kimutatni, hogy a Master Good a kisvárdai NB1-es focicsapat főszponzora, ez pedig biztos jele a kormányzati beágyazottságnak. Megállíthatatlanul ömlik is a közpénz: a hvg.hu összesítése szerint a cégcsoport 2015-ben 438 millió, 2016-ban 3,56 milliárd forint vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre, majd 2018-ban a kormány 3,4 milliárd forinttal támogatta a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházását. Tavaly nyáron pedig a kormány újabb ötmilliárdot odatolt húsüzembővítésre: Master Good által három éve megvett SáGa Foods hús- és húskészítmény továbbfeldolgozó üzeméről van szó. Bárány László egyébként 2021 óta a Nyíregyházi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja is. Mostanában nagy divat a vagyonkezelő alapítvány. Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad.

Most éppen a hazai csirkefeldolgozás legnagyobb szereplőjének NER-es bekötésű tulajdonosa bízta tekintélyes vagyonát egy családi alapítványra.

Felszállásra kész a NER magánrepülős flottája

https://mfor.hu/cikkek/makro/felszallasra-kesz-a-ner-maganrepulos-flottaja.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felszallasra-kesz-a-ner-maganrepulos-flottaja

mfor.hu

2024.01.25 9:40

repülőtér, közlekedés, tőkealap

Vég Márton

Ezentúl még könnyebb dolguk lehet a NER politikusainak és milliárdosainak, ha menetrend szerinti járat helyett inkább egy kényelmesebb magángéppel szeretnének utazni. Történt ugyanis, hogy az állami, kormányzati, fideszes rendezvényeket és intézményeket őrző és védő Valton-Sec Zrt. bevásárolta magát a Jet-Solution Kft. nevű cégbe. Az elérhető információk szerint a társaság flottája 9 darab üzleti repülőgéppel rendelkezik. A Jet-Solution Kft. eddig kizárólag Ploveczki Tamáshoz tartozott, de január 8-i bejegyzéssel kisebbségi tulajdonosként betársult mellé a Valton. A Jet Solution különféle rugalmas charter szolgáltatásokat kínál az európai régión belül és kívül. Világszerte hozzáférünk az üzleti repülőgépekhez! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és hagyja ki a sort! Órákon belül egyedi árajánlat kérhető! Kérjük, adjon meg minél több információt - szól a bemutatkozásuk. Az biztos, hogy a Jet-Solution Kft. egyik Cessna Citation I. típusú gépe a HA-FIT lajstromjelet viseli a cég oldalán elérhető fotók alapján. A gépről elérhető egy YouTube-videó is, amelyen éppen Ferihegyen landol 2020 nyarán. A leírás szerint a Cessnát feltehetően 1971 és 1985 között gyártották és legfeljebb hat utas szállítására alkalmas. Volt miből vásárolnia a Valtonnak, hiszen a nettó árbevétele 2021-ben 14 milliárd, 2022-ben már 18 milliárd volt. Jól megy mostanában a tehetős magánutasokat szállító cégnek, így nem csoda, hogy megtetszett a Valton tulajdonosainak, akiknek eddig is volt már érdekeltségük más magánrepülős társaságban. Gyorsan szárnyal a Jet-Solution: eleve csak 2020 decemberében kapta ezt a nevet, előtte gyerekek napközbeni ellátásával foglalkozott és Szamóca Kft.-nek hívták. Bizonyos Muha Attila csinált belőle Jet-Solution Kft.-t, de ő 2021 nyarán eladta Ploveczki Tamásnak. Míg 2020-ban nulla forint bevétel volt, 2021-ben nagyon beindult a biznisz: 3,8 milliárd forint bevételt repültek össze, amiből 53 millió forintos profit lett. A következő évben pedig rátettek egy lapáttal: 6,5 milliárd forintos forgalom mellett 295 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A 6,5 milliárd forintból 5,5 milliárd export értékesítés volt, tehát a megrendelő külföldi lehetett, belföldről csak 963 millió forint folyt be. Most pedig megérkezett a Valton. 2023 elején a Válaszonline azt írta meg, hogy az állami rendezvényeket biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került. Mindaddig a céget 89 százalékban Varga Lajos birtokolta, a maradék 11 százalék pedig Sarka Kata férjéé, Bessenyei Istváné volt. A többségi tulajdonrészt megszerző Prime Multi Magántőkealapot tavaly januárban alapították, és a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő menedzseli. A Prime Multi Magántőkealap és Varga Lajos megalapította a Prime Multi Zrt.-t, amibe Varga beletett 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedést, vagyis a Valton 89 százalékát. Nyilvános adatbázisokban viszont az látszik, hogy a Valton-Sec többségi tulajdonosa változatlanul Varga Lajos, aki eddig is szívesen reptetett politikusokat.

A Fidesz kedvenc örző-védő cége bevásárolta magát a Jet-Solution Kft.-be, így végre több Cessna repülőgép közül válogathatnak a NER prominensei is.

Sarka Kata kiszállt az egyik cégéből – nem akárki az új tulajdonos

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sarka-kata-kiszallt-az-egyik-cegebol--nem-akarki-az-uj-tulajdonos.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sarka-kata-kiszallt-az-egyik-cegebol-n-nem-akarki-az-uj-tulajdonos

mfor.hu

2023.08.24 15:39

klientúra, ingatlan

Kollár Dóra

A BLTN Expansion Kft,-t 2021. augusztus 6-án jegyezték be 3 millió forintos alaptőkével, a tevékenységi köre szerint a cég ingatlan adásvétellel foglalkozik, többségi tulajdonosa az alapításkor pedig a Reál-boltlánc mögött álló Reál Hungária Kft.-ben is érdekelt Ráthonyi-család érdekeltségei közé tartozó Alaszka Investments Kft. volt, míg Sarka Kata kisebbségi részesedéssel jelent meg a vállalkozásban. A BLTN Expansion alapítása óta nem bonyolított forgalmat, árbevétele nullás, míg eredményként minimális veszteséget, 700 ezer forint körüli mínuszt termelt mindkét működési évében. A cégnek kötelezettségei gyakorlatilag nincsenek, a veszteséget pedig egyelőre finanszírozza a tőke. Vajna Tímea vőlegénye viszi tovább a céget A céginformációs adatbázis szerint Sarka Kata és az Alaszka Investments július 28-án szállt ki a cégből, a tulajdonos pedig az a Ráthonyi Zoltán lett, aki egyébként az Alaszka Investments Kft.-ben is cégjegyzésre jogosult, nem mellesleg pedig Vajna Tímea vőlegénye. Ráthonyiék érdekeltségébe tartozik az a Buno Investments Kft. is, amely a Buno Kft. társtulajdonosa – ez az a cég, amely Vajna Tímea utolsó magyarországi érdekeltségét, a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a 2022-es évben 1,6 milliárd forintos árbevételt és 201 millió forintos adózott eredményt elért vállalkozás zsíros osztalékot fizetett, 156 millió forintot szavaztak meg a tulajdonosok, az 51 százalékot birtokló AV Investments Kft. (Vajna Tímea egyébként ebben a cégben érdekelt) és a 49 százalékot jegyző Buno Investments Kft. Sarka Kata még mindig több cégben aktív A BLTN Expansion Kft. tehát a múlté, az üzletasszony cégbirodalma továbbra is megmaradt. A Rogán-Gaál Cecíliával közös Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, a Rakonczai Piano Live, a Magyarország Szépe verseny és a FemCafe Inspiráló Nők Estjének lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak. Szintén Rogán-Gaál Cecíliával közös az a Top News Hungary is, amely 2021-ben brutális, 1,3 milliárd forintos osztalékot fialt, 2022-es beszámolóját azonban cikkünk írásáig nem adták még le, a május végi határidő ellenére. Sarka Kata nevéhez köthető végül az ingatlan adásvétellel foglalkozó Smart Development Kft. is, ebben a cégben ügyvezetőként tevékenykedett, a vállalkozás tulajdonosa pedig a Seychelles-szigeteken bejegyzett SMT DEV Ltd. A Smart Development 2022 szeptembere óta végelszámolás alatt áll.

Az üzletasszony július végén búcsúzott el a 2021-es bejegyzésű vállalkozásától.

Mészáros Lőrinc izgulhat: boszniai nagybevásárlását vizsgálja az osztrák versenyhivatal

https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-izgulhat-boszniai-nagybevasarlasat-vizsgalja-az-osztrak-versenyhivatal.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-izgulhat-boszniai-nagybevasarlasat-vizsgalja-az-osztrak-versenyhivatal

mfor.hu

2023.11.16 11:46

építőipar, mezőgazdaság, tőkealap

Vég Márton

Szépen lassan összeérnek a szálak Mészáros Lőrinc külföldi vásárlásai és itthoni cégalapításai között. Például júliusi hír volt, hogy a felcsúti gazdagemberhez köthető Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. társaság felvásárlásáról. A bosnyák cementgyártó az építőiparhoz szorosan kötődik, és a régióban kiváló piaci pozíciót ért el. Összesen 50 százalékos részesedése van a Vijenac mészkőbányában, amely más üzemeknek és építőipari vállalatoknak is szállít adalékanyagot. A betonüzemek Szarajevóban és Banja Lukában találhatók. Azt pedig lapunk írta meg augusztus közepén, hogy Talentis International Construction Investments Kft. névre keresztelte el új cégét a felcsúti milliárdos, vagyis ismét kilépett a nemzetközi piacra. Akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit és hol fognak építeni. Ez a két szál most összeért, ugyanis az osztrák versenyhivatal november 7-én közölte, hogy vizsgálja a fúziót, amelynek keretében a Talentis International Construction Investments Kft. venné meg az osztrák befektetőktől a boszniai cementgyárat. A gazdasági ügyben december 5-ig lehet bármilyen érintett félnek kérelmet beadni az osztrák versenyhivatalhoz, amely ugyanúgy működik, mint a magyar Gazdasági Versenyhivatal. Ebből következik, hogy az üzlet lezárása a végéhez közeledik, és Mészáros Lőrinc hamarosan ténylegesen tulajdonosa lesz a Lukavac Cementnek. A Lukavac Cement 1974-ben kezdett termelni, majd 2001-ben egy osztrák befektető sikeresen lebonyolította a privatizációs folyamatot. A teljesen új előfűtősor megépítése után az éves termelési kapacitásunk elérte a 700 ezer tonna klinkert és több mint a 900 ezer tonna cementet - szól a gyár bemutatkozása. Majd 2014-ben kibővítették tevékenységüket, és új szegmensként bevezették a készbetont a termelésben, emellett saját gyártást indítottak a szarajevói és banjalukai betongyárakban.A „Vijenac” mészkőbánya a Lukavac Cementgyáron kívül más gyárakat is ellát mészkővel, valamint kőaggregátumokat biztosít betonhoz és alsó aszfaltrétegekhez. Hasonló történet, hogy nyáron derült ki: a felcsúti milliárdos és a tulajdonát képező Talentis Agro Zrt., valamint az MKB Magántőkealap együttesen 100 százalékos tulajdonrészt szereznek a Rabo d.o.o. vállalatban. A magyar határtól kevesebb mint 25 kilométerre, a Baranja Régió szívében található Knezevi Vinogradi (Hercegszőlős) ad otthont a Rabo komplexumnak és gyümölcsöseinek, amelyek évente több mint 8000 tonna almát és nektarint termelnek. Mint lapunk megírta, igazán magabiztos angol nevet választott Mészáros Lőrinc az új cégének, amivel belevágott az almatermesztésbe is: Apple Heaven Kft. Egy horvát ügyvédi iroda híréből lehetett összerakni a teljes képet, miszerint konkrétan az Apple Heaven lesz a tulajdonosa a legnagyobb horvát gyümölcsösnek. Mészáros Lőrinccel tehát zajlik az élet. Lett például egy új magántőkealapja is: november 1-től bukkant fel nyilvános adatbázisokban a Status Talent Magántőkealap. Erről egyelőre csak annyit tudni, hogy a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő Status Capital Zrt. az új befektetési alap kezelője. Még homály fedi, hogy milyen céllal jött létre, de előbb-utóbb összeérnek a szálak. Jelenleg így összesen 7 magántőkealap tartozik a Status Capital Zrt.-hez.

Ha az osztrák versenyhivatal is áldását adja, akkor már az utolsó akadály is elhárulhat a boszniai cementgyár megvásárlása elől. Mészáros Lőrincnek lett még egy magántőkealapja.

Megkapja a ZalaZone-t a Széchenyi István Egyetem

https://mfor.hu/cikkek/makro/megkapja-a-zalazone-t-a-szechenyi-istvan-egyetem.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megkapja-a-zalazone-t-a-szechenyi-istvan-egyetem

mfor.hu

2023.11.15 11:55

k+f, oktatás, tudomány, alapítványok, ingatlan

Kormos Olga

„Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításai” között mazsolázgatva elég érdekes változások várhatóak. Ahogy a november 14-én beadott törvényjavaslat indoklásában írják, az indítványok az innováció jegyében születtek, többek között azért, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye között lesz, ezért támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását is. Tehát többek között a következő változások várhatóak: A győri Széchenyi Egyetemért Alapítvány céljai megvalósítása érdekében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, tulajdonátruházás formájában, tőkeemelés céljából megkapja a ZalaZONE Zrt.-t, de egy egervári ingatlan is ingyen hozzájuk kerül. A szintén modellváltó Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány a Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant (magát a főiskola épületét) és az ingatlanon folyamatban lévő beruházás során beszerzésre kerülő ingóságokat kapja meg a fejlesztések megvalósulását követően. Létrejön a Magyar Kultúráért Alapítvány, amely a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-vel együtt vagyonjuttatásként megkapja az Ózdon álló Digitális Erőművet és a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot. Mivel az új alapítvány a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. jogutódja, ezzel egyidőben közfeladatai ellátásához annak ingatlanjai, állami tulajdonú ingóságai és egyéb javai is az alapítvány tulajdonába kerülnek. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény is kiegészül: meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket, azaz üzletrészeket adnak ingyenesen az Alapítvány tulajdonába, nevezetesen 100 százalékban idekerül a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. Ezen túlmenően a javaslat arra is kitér, hogy annak érdekében, hogy 2030-ra 9000-re emelkedjen az 1 millió főre jutó kutató fejlesztők száma, és megduplázódjanak a szabadalmak, a kormány erősíteni akarja a kooperatív doktori képzéseket, továbbá az egyetemek hatáskörébe utalja - a megfelelő finanszírozási keretet biztosítva - az Új Nemzeti Kiválósági Program és kooperatív doktori program lebonyolítását. Az is újdonság lesz, hogy a felsőoktatási intézmények önköltséges részismereti képzés céljából újabb képzési jogviszonyt is létesíthetnek majd a hallgatókkal, s ezekről a részismereti képzések eredményéről úgynevezett "mikrotanúsítványt" állíthatnak majd ki. Sőt, a technikumi képzésben résztvevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel. Egy új egyetem is létrejött, ugyanis a Sárospataki Református Teológiai Akadémia eleget tett az alkalmazott tudományok egyetemévé válás törvényi feltételeinek, így 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább. A Magyar Kutatási Hálózatot HUN-REN-re módosítják, melyet ezentúl már nem főtitkár, hanem vezérigazgató irányít.

Rengeteg meglepetést tartogatnak azok a törvénymódosítási javaslatok, melyeket Csák János kulturális és innovációs miniszter terjesztett be november 14-én. A legrelevánsabb érdekesség, hogy a ZalaZone Zrt. a Széchenyi Egyetemhez kerül, az ózdi Digitális Erőművet a vadonatúj Magyar Kultúráért Alapítvány kapja meg, egy főiskolát pedig egyetemmé neveztek át.

Felvásárlási lázban ég egy orosz-magyar cégcsoport Magyarországon

https://www.napi.hu/ingatlan/szalloda-felvasarlas-marcali-balaton-siofok-rahimkulov-zentai-turizmus-epites.712061.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felvasarlasi-lazban-eg-egy-orosz-magyar-cegcsoport-magyarorszagon

napi.hu

2020.09.01 13:35

idegenforgalom, klientúra, narancsvidék, Balaton

Domokos Erika

Június közepén új tulajdonosa lett a Somogy megyei Marcaliban a városi fürdő és szabadidő központ melletti félkész gyógyszálló épületének, illetve az azt tulajdonló Marcali Szálloda (MSZ) Kft.-nek. A vevők - fele-fele arányban - Rahimkulov Ruszlan Megdetovics Greennovatív Energetikai Fejlesztő Kft.-je és üzlettársa, Zentai Péter Peter's Consulting Kft.-je - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az üzletemberek 2015 óta számos közös vállalkozást visznek, társasházakat építenek, irodákat és turisztikai ingatlanokat vásárolnak fel, fejlesztenek és hasznosítanak. Marcaliban a tervek szerint befejezik és üzemeltetik majd a szállodát - derül ki az MSZ Kft. eddigi kisebbségi tulajdonosának, a helyi önkormányzatnak a közleményéből és a többségi befolyással rendelkező Ferrobeton cégcsoport jogi képviselőjének lapunknak küldött tájékoztatásából. Tőkeerős befektető fejleszt Az orosz származású, Magyarországon élő Rahimkulov Ruszlan az orosz dollármilliárdos, a magyarországi üzleti életben évtizedekig aktív Megdet Rahimkulov fia. (A már Moszkvában élő Megdet két fiával, Ruszlannal és Timurral együtt vezeti családi cégüket, a 96,5 milliárd forint saját tőkéjű Kafijat Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-t, amelyben ő már nem, csak két fia a tulajdonos. A társaság 6,89 százalékos részesedéssel bír az OTP Bank Nyrt.-ben, a birtokolt közel 19,3 millió darab OTP-részvény értéke jelenleg 208 milliárd forint.) A negyvenes évei elején járó Rahimkulov Ruszlan egyre bővülő vállalati befektetési portfólióval rendelkezik, a cégadatok szerint több tucat vállalkozása van közvetlenül vagy közvetve, az ingatlanos és turisztikai cégek mellett zömmel villamosenergia-termeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó, naperőmű parkokat üzemeltető társaságokba szállt be a közelmúltban. Családi szállodát terveznek Marcaliban az új tulajdonos jelentős infrastrukturális és kapcsolódó beruházásokat is végre kíván hajtani a hotel környezetében; az is felmerült, hogy duplájára növelik a szálloda kapacitását, hogy esetlegesen később ne működés közben kerüljön sor a bővítésre - mondta Sütő László polgármester a helyi Tavi TV-nek. A beruházó cég képviselője, Zentai Péter arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a tervezett szállodakomplexum a térség egyik meghatározó turisztikai attrakciója kíván lenni. Az elképzelések szerint 2023-ban egy legalább négycsillagos, családi üdülésre alkalmas szálloda nyithat. A beruházók további területeket is vásárolnának a hotel környezetében annak érdekében, hogy egyéb szórakozási lehetőséget kínáljanak a családoknak, például kalandpark, állatsimogató létesülhet. Frissítés: "A cégcsoport tervei között egy nagyszabású, komplex, átfogó turisztikai fejlesztés szerepel, amelynek lényeges és központi eleme a szálloda épület magas színvonalon történő megvalósítása. A cégcsoport elhivatott a 12 hónapos Balaton koncepció támogatása mellett, és fejlesztési terveit is e köré a koncepció köré építi. A projekt, annak komplexitására való tekintettel, még kialakítás alatt áll, így erről egyelőre nem kívánunk bővebben nyilatkozni" - tájékoztatta lapunkat a marcali turisztikai beruházással kapcsolatban a fejlesztő cégcsoport jogi képviselője. A Balatonhoz közeli kisváros szállodájának építése tíz évvel ezelőtt állt le, akkor az épület 56 százalékos műszaki készültséget mutatott. A projektcég addig önerőből és uniós-magyar támogatásból finanszírozta a beruházást, a gazdasági-pénzügyi válság következtében azonban megváltoztak a körülmények, a hitelek drágultak, a külföldi többségi tulajdonos (CEE) kiszállt a cégből (a lépést befolyásolta a CEE-tulajdonos izraeli üzletember halála is). A bajt tetézte, hogy határidő túllépés miatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerződést bontott MSZ Kft.-vel, és visszakérte az elköltött mintegy 400 millió forint uniós támogatást, a cég ellen végrehajtás indult. (A fürdő- és szállodafejlesztés több éves történetéről lentebb bővebben olvashat.) A beruházás megvalósítását eddig politikai hátszél sem segítette. A félkész ingatlan megvásárlása iránt többen is érdeklődtek az elmúlt években, helyiek szerint Mészáros Lőrinc is megnézte az épületet, de adásvételre nem került sor. A júniusi eladáskor a 841 millió forint saját tőkéjű MSZ Kft. 74,4 százalékos tulajdonosa a beruházás legnagyobb alvállalkozója, a Ferrobeton Szerkezetépítő Kft. volt, a helyi önkormányzatnak 10,6 százaléka, a dunaújvárosi HEPA Műszaki és Gazdasági Szolgáltató Kft.-nek 15 százaléka volt. Jelentős cégcsoport formálódik Az elmúlt néhány évben Rahimkulov Ruszlan és Zentai Péter több üzleti és turisztikai ingatlanokat megvásárló, fejlesztő és hasznosító cég tulajdonosává vált - derül ki a cégadatokból. Köztük van egyebek mellett - az úgynevezett Nádor Grouphoz tartozó - Nádoroffice Invest Kft., amely üzemelteti például a XVII. kerületi "Keresztúri bevásárlóközpont és piacot" és tulajdonosa a római parti házakat építő és forgalmazó Nádor Property Kft.-nek, valamint az 1,1 milliárd forint saját tőkéjű Nádor Hotels Kft.-nek. Az utóbbi cég februárban megszerezte Noszvajon a négycsillagos Oxigén Family Hotelt és a ráckevei Duna Relax wellnesshotelt (volt Kék Duna hotel). (A hotelfelvásárlásokról a 24.hu adott hírt júliusban, megemlítve, hogy az eladó - egy luxemburgi cégen keresztül - Farkas József üzletember volt, aki korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi vadászatait finanszírozta.) Farkastól átvették - a Szaktudás Hotel Kft.-n keresztül - a noszvaji Tündérkert hotel hasznosítását is, az ingatlant az államtól bérlik. A cégcsoport tagja az egykori Csepel Művek területén irodaházat fejlesztő és hasznosító CS.K. Irodaház Kft., valamint a társasházakat építő iDOM Házépítő Kft. - ennek a gazdasági társaságnak van egy harmadik tulajdonosa is, Rahimkulov 2017-ben szállt be. A két üzletember 2018-ban lett közvetett tulajdonosa a VII. kerületi, Rákóczi úti egykori Otthon áruház (korábban Divatcsarnok) ingatlanát hasznosító, Otthon Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-nek, a cég tárgyi eszközeinek értéke 257 millió forint volt az utolsó elérhető, 2018-as mérlegében. Közös vállalkozásuk a siófoki Balaton Colors Beach Hotelt (volt Oázis hotel) felújító és működtető Újhely Bau Kft., a budapesti, Bécsi úti Symbol rendezvényközpontot birtokló és üzemeltető Symbol-BP Kft., és a siófoki négycsillagos Residence Balaton hotelt tulajdonló és működtető Residence Balaton Kft. A Symbol rendezvényközpont volt tulajdonosának érdekeltségébe tartozott a siófoki Palace diszkó is (Barna Sándor, Discoland Kft.), amit 2018-ban zártak be. Ennek helyén épít négycsillagos hotelt wellnessrészleggel és étteremmel a Palace Garden Hotel Vendéglátó Kft., amelynek székhelye (III. kerület, Péter utca) és e-mailes elérhetősége megegyezik Rahimkulov és Zentai Nádor-cégeiével. Az üzletemberek tulajdonosként nem szerepelnek a Palace Garden cégadataiban, jelenleg két munkatársuk, a Nádor Property és az iDOM Házépítő ügyvezetői vannak közvetett tulajdonosnak bejegyezve a cégjegyzékben. Az ötszintes hotel beruházója az építéshez a Kisfaludy-program szálláshelyfejlesztési pályázatán 792 millió forint állami támogatást nyert el. (A szálloda kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljáráson csak egy ajánlat érkezett, a budapesti Omnion Kft.-é, közel nettó 1,3 milliárd forint vállalási árral.) Frissítés: "A Palace Garden Hotel fejlesztési projektben Rahimkulov Ruszlan úr nem vesz részt. A beruházás várható befejezése 2022 szeptembere. A projekt megvalósításához szükséges, a támogatást meghaladó források várhatóan banki hitelből kerülnek biztosításra" - válaszolta lapunk megkeresésére a Nádor Group jogi képviselője. Alacsony vételár, magas fejlesztési költség A marcali befejezetlen szállodaberuházás könyv szerinti értéke 1,43 milliárd forint volt a MSZ Kft. 2019-es mérlegében. Az önkormányzat sem kivásárolni nem tudta a tulajdonostársakat, sem egymilliárdot költeni a szálló befejezésére. A projektcégben lévő 10,6 százalékos üzletrész értékesítésére - az érdeklődök feltűnésével - márciusban írt ki pályázatot az önkormányzat, amit a Greenovatív és a Peter's Consulting tulajdonában lévő Nádoroffice Invest nyert meg, 22,8 millió forintos ajánlattal - derül ki a marcali képviselő-testületi és polgármesteri határozatokból. Az alacsony vételárat indokolhatja, hogy az orosz-magyar vevők a MSZ Kft.-vel együtt annak kötelezettségeit is megszereztek. A cég 2019-es mérlegében a kötelezettségállománya 588 millió forintot tett ki, ebből az uniós támogatás visszafizetésének kötelezettsége 403 millió forint. A Ferrobeton többségi üzletrészének vételára üzleti titok, de a cégcsoport annyit közölt a Napi.hu-val, hogy "ez idő szerint nem tekinthető a projekt megtérülő beruházásnak, mivel a ráfordítások lényegesen magasabbak, mint a vételár". A Ferrobeton százmilliót jóval meghaladó összeget költött az épület elkészült elemeinek befedésére, szigetelésére és az őrzés-védelemre, Sütő László polgármester az adásvételről szóló közleményében külön megköszönte a cégcsoportnak, hogy "az elmúlt több mint tíz évben megóvta az épületet és megértve a város érdekeit támogatta az értékesítést". Több mint két évtizedes álom vár megvalósításra A kisváros vezetése a gyógyvízzel is rendelkező fürdővel együtt tervezte - annak egész éves és rentábilis működtetése, valamint a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében - a gyógy- és wellness szálloda építését. Szakmai befektetőként a Danubius Hotels Zrt.-t sikerült bevonni a projektbe, a cég befolyása az 1997-ben létrehozott MSZ Kft.-ben 90 százalékos volt. A fürdő és szálloda egyszerre történő megvalósításához azonban az első Orbán-kormány idején futó Széchenyi-terv keretében, 2001-ben nem sikerült támogatást szerezni. Kettéválasztották a beruházást, majd 2002-ben a városi önkormányzat fürdőépítési pályázatát már támogatta a kormány 362 millió forinttal. Közel egymilliárdos beruházással, többféle kültéri medencével (köztük 50 méteres versenymedence) rendelkező fürdő nyílt meg 2003-ban, később fedett tanmedence (ppp-s konstrukcióban, 2008-ban), majd gyógyvizes medence és élménycsúszda is épült (mintegy 246 millió forint, fele-fele arányban uniós-magyar és önkormányzati forrásból) - derül ki a fürdő honlapjáról. Pech után pech jött A projektcégből 2008 elején távozott a brit hátterű Danubius Hotels, helyét az izraeli ingatlanfejlesztő Central European Estates (CEE) hollandiai bejegyzésű cége vette át. A beruházók a szálloda építésére 2008-ban 572 millió forint uniós és magyar támogatást nyertek el az Új Magyarország fejlesztési terv dél-dunántúli turisztikai kiírásán. Az akkori tervek szerint 3,2 milliárd forintos beruházással egy 116 szobás, négycsillagos gyógyászati és wellnessközpont épült volna 2011 tavaszára (a befejezési határidőt később egy évvel kitolták). A kivitelezésre 2009-tól 2011 elejéig - a Somogyi Hírlap információi szerint - mintegy 1,8 milliárd forintot költöttek a beruházók, nagyrészt önerőből, hitelt nem vettek fel, a megítélt uniós támogatásból pedig mintegy 400 milliót használtak fel addig, amíg le nem állt finanszírozási problémák miatt az építés. (Ekkor a szálloda műszaki készültsége 56 százalékos volt.) A munka folytatásához 2011 nyarán 1,7 milliárd forintos hitelszerződést kötöttek a Magyar Fejlesztési Bankkal, de a pénzt nem hívták le; a CEE a drága hitelek miatt nem folytatta a beruházást, tulajdonrészének eladása mellett döntött - közölte a polgármester az MTI-vel 2012-ben. (2011 szeptemberében elhunyt a CEE izraeli tulajdonosa, az örökösök később minden magyarországi ingatlanérdekeltségüktől megváltak.) Ekkor került képbe az építkezés egyik alvállalkozója által is képviselt befektetői csoport, a Ferrobeton Szerkezetépítő Kft., amely 2013-ban előbb kisebbségi, majd többségi részt szerzett a MSZ Kft.-ben. (A vállalkozás tulajdonosa a beton- és vasbeton-elemek előregyártásával foglalkozó, dunaújvárosi Ferrobeton Zrt., amely az ír központú CRH-csoport tagja.)

A Balatonhoz közeli kisváros, Marcali félkész gyógyszálló épületét is megvásárolta Rahimkulov Ruszlan és Zentai Péter gyorsan bővülő cégcsoportja, amely a lakóházépítések és ingatlanhasznosítás mellett a turisztikai fejlesztésekben is fantáziát lát.

Egy liter víz, ötven kilométer száguldás

https://nepszava.hu/3214582_schadl-volner-ugy-vizuzemu-auto-k-szabolcs-per-korrupcio-targyalas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-liter-viz-otven-kilometer-szaguldas

Népszava

2023.11.07 15:25

bűnszervezet, lobbi, pályázat, támogatás, végrehajtás, vesztegetés

Batka Zoltán

Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát. Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá. A tárgyalás hasonló hangulatban folytatódott, a bíróság a korrupciós ügy mellékszála, a vízüzemű motor fejlesztését vizsgálták, ennek szellemében hallgatták meg az autóvilágot forradalmasító találmány egyik fejlesztőjeként bemutatott kiskunhalasi K. Szabolcsot. Sajnos a bíróság kérdéseiben nem tért ki a tagbaszakadt, legalább 120 kilós, elsőre leginkább verőembernek tűnő K. Szabolcs autómérnöki, fizikusi szakértelmére. Pláne, hogy amikor a vízüzemű motor fejlesztésének a részleteiről kérdezték, akkor úgy válaszolt, hogy nem emlékszik. – mondta K. Szabolcs. K. Szabolcsra amúgy jellemző volt a tudományokban elmélyült emberre jellemző alázat és szerénység: egy ponton úgy igazította ki a bírónőt, hogy a vízüzemű motor amúgy nem az ő találmánya, hanem „a” Nikola Tesláé. Ők társával továbbgondolták, majd befejezték, ami akkor félbemaradt. A Völner–Schadl duó körülbelül egymilliárd forint pályázati pénzre számított A korrupciós ügynek ez a mellékszála arról szól, hogy a vád szerint Schadl György, a 2017-ben megszerezte a K. Szabolcs, N. Csaba találmányát, a „belsőégésű Otto- Motorból átalakított vízüzemű motor” terveit. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar akkori elnöke megalakította az Aqua Energy Solution Zrt-t, ahová apportként bevitték a vízüzemű motor terveit. A zrt. megpróbált a Völner-Schadl duó segítségét kérve pályázati pénzeket megszerezni. Az ötlet az volt, hogy az Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkára, Völner Pál ismeretségi körébe tartozó bányavállalkozásnak, a Calmit Hungária Kft.-nek jelentősen megemelték a szén-dioxid kvótáját, azért úgy gondolták, hogy a vízüzemű motort hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósíthatóságának vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni. Autókat, kishajót és kisrepülőt foglaltak le Schadl Györgytől, a bíróság jövő héten meghallgatja Süli Jánost A vád szerint Völner Pál vállalta, hogy lobbizik a körforgásos gazdasági fejlesztésekért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárnál, Steiner Attilánál, és eléri, hogy írjanak ki egy pályázatot „csökkentett szén-dioxid-kibocsátással járó építőanyag gyártására”, de megkeresi az ügyben Süli János paksi bővítésért felelős minisztert is. A vádirat szerint a Völner–Schadl duó körülbelül egymilliárd forint pályázati pénzre számított. K. Szabolcs és N. Csaba, valamint a Calmit Hungária Zrt. vezetője, S. K. Béla által kijelölt szakemberek megkísérelnek összeállítani egy olyan anyagot, mely alkalmas arra, hogy Steiner Attilánál Völner Pál el tudja érni a pályázat kiírását. Mint a vádirat leszögezi: hogy valójában volt-e a reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem. „Albániától Kínáig jöttek megnézni a motort” A hatalmas termetű, a bírót gyakran félbeszakító és a figyelmeztetés ellenére többször is „hölgyemnek” nevező K Szabolcs bíróság előtt elhangzott története úgy hangzott, hogy ő és N. Csaba a keceli Pintér Műveknél dolgozott a kutatásfejlesztési részlegen. Az ottani találmányai nem valósultak meg, de jóban maradtak Pintér Csabával. Ezt követően K. Szabolcs és N. Csaba Kiskunhalasról folytatta Nikola Tesla életművének kiteljesítését, majd 2015 körül jelezték a régi barátnak, a harmadrendű vádlott R. Róbertnek jelezte, hogy van egy ilyen találmány. Elmondása szerint R. Róbert megkérdezte tőle, hogy működik-e a motor, amire ő igennel felelt, R. Róbert visszakérdezett, hogy ez biztos-e, erre pedig ő ugyanezzel a szóval válaszolt. R. Róbert ezután éveken á összesen 185 millió forinttal támogatta a kutatás-fejlesztést, és a motort is R. Róbert kecskeméti tanyáján fejlesztették. Ezen a ponton a bíró rákérdezett, hogy készült-e erről valamilyen szerződés-e, ám K. Szabolcs szerint R. Róbert becsületszóra adta a pénzeket. K. Szabolcs szerint 2016-2017 körül, amikor R. Róbert kifogyott a pénzből, finanszírozóként belépett Schadl György, aki megvásárolta a találmányt, majd utána már ő adott fizetést K. Szabolcsnak. Ez havi félmillió forint volt. – 2018-ig volt nálunk volt a garázsban a gép, vagy a Robi tanyáján, majd utána a Gyurinak a barátjának nem tudom kinek a telephelyén – írta le a helyzetet a fejlesztő. Szerinte a világ minden részéről jöttek megcsodálni a vízüzemű motort. fizikusok, kémikusok, biológusok Albániától, Kínáig. – Több alkalommal paksi úriemberek vizsgálták meg, környezettanulmányt csináltak ki-ki a saját nyelvezetén. Őket a cég hozta be, így a két pekingi fizikusnak is a cég intézte a beutazást – tudósított K. Szabolcs a bírónőnek a vízüzemű motor fejlesztéséről. Ha akartak se tudtak volna segíteni - Azon kívül, hogy megnézték a külföldi látogatók, írogattak papírokat? - Kérdezte a Tóth Erzsébet, arra célozva, hogy volt-e bármilyen utóélete ezeknek a látogatásoknak. - Én is ugyanazt csináltam, amit ön! - mondta önérzetesen K. Szabolcs a bírónak – én is mind az 53 alkalommal megkérdeztem őket. Érdekes módon mind néhány órán át vizsgálgatták a találmányt ám végül nem mondtak semmit. ( Másutt viszont K. Szabolcs úgy emlékezett, hogy a „bajor műszaki minisztériumot”” nagyon is érdekli a találmány.) A vízüzemű motor K. Szabolcs szerint „egy liter vízből ötven kilométert tett meg 160 kilométer per órás sebességgel. A bíró kérdésére K. Szabolcs elmondta, hogy Steiner Attila államtitkár is látta a találmányt a Calmit Zrt. lábatlani bányájában, de a találmányt egy érdi telephelyen megtekintette Süli János paksi bővítésért felelős miniszter is a Paksi Zrt. részéről. Ajánlatot azonban sehonnan nem kapott. Ők is a Schadl György révén kerültek oda? - kérdezte a bírónő. – Száz százalékig igen – mondta K. Szabolcs. K. Szabolcs szerint ő is többször is találkozott személyesen Völner Pállal, ám szerinte senki sem ígért neki semmilyen segítséget. – Nem bírtak segíteni, de nem is tudtak volna – mondta K. Szabolcs, aki a vallomása elején még lendületesen, meglehetősen magabiztosan nyilatkozott, ám a végére a bíró keresztkérdéseire érezhetően megtört, egyre többször nyilatkozott úgy, hogy nem emlékszik. Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat Mint ismert, az ügyészség azzal vádolja a Magyar Bírói Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnökét, Schadl Györgyöt, hogy bűnszervezetet tartott fenn, a jól fizető posztokra saját embereit neveztette ki, akik az irodájuk nyereségének jelentős részét visszaadták neki, amiből ő összesen több mint 900 milliót kaszált ebből. Az ügyészség szerint a végrehajtókat Völner Pálon, az Igazságügyi Minisztériumi volt államtitkára közreműködésével neveztette ki, aki ezért Schadl-től havi 2-5 milliós apanázst, összesen 83 millió forintot kapott. Az ügyészség Schadl Györgyre 10, míg Völner Pálra 8 év börtönbüntetést kért.

Szórakoztató mellékszálon folytatódott a Schadl–Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per. A fejlesztők Kiskunhalason teljesítették ki Nikola Tesla életművét.

Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz miatt

https://nepszava.hu/3216141_agrarminiszterium-hutlen-kezeles-kozpenzmilliardok-nagy-istvan-svajci-bankszamla

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/svajcban-is-feljelentest-tesz-hadhazy-akos-az-agrarminiszteriumnal-eltuntetett-kozpenz-miatt

Népszava

2023.11.21 15:29

állami vállalat, állami/önkormányzati szerződések, hűtlen kezelés, közokirat-hamisítás, offshore, vesztegetés

nepszava.hu

„Pénzmosás miatt bejelentést teszek a svájci hatóságnál, miután a Direkt36 kiderítette, milyen úton kerülhetett Nagy István miniszterhez az Agrárminisztérium intézményétől ellopott 2,2 milliárd fele. A pénz ugyanis a miniszter akkori kabinetfőnökének, jelenlegi államtitkárának apja offshore cége számláján landolt” – írja Facebook-posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, hozzátéve: „nem nagyon bízik” Polt Péter legfőbb ügyészben, és a svájci ügyészektől nagyobb hatékonyságot remél. A Direkt36 Telexen kedden megjelent cikke, amire Hadházy is hivatkozik, Nagy Jánosnak, az agrártárca korábbi helyettes államtitkára és társai – a 2,2 milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatti – büntetőperének szeptemberi tárgyalását idézi fel, amikor a vádlottak védői le akarták állíttatni a bíró iratismertetését, sikertelenül, és kiderült. hogy a vád szerint feleslegesen kifizetett 2,2 milliárd forint közel felének mi volt az útja. – Az iratok szerint a pénzt megkapó ügyvédi irodák – amelyek vezetői szintén vádlottak Nagy János mellett – egy budapesti cégen keresztül egy svájci bankszámlára utaltak jelentős összegeket. Ez a számla egy panamai offshore cég tulajdonában volt, amely a bíró által ismertetett iratok szerint egy magyar milliárdos üzletemberhez, Nobilis Kristófhoz köthető – olvasható a cikkben, s emlékeztettek: Nobilis Kristóf egyik fia, Nobilis Márton a miniszter kabinetfőnöke volt a pénzmozgások idején, jelenleg pedig ugyanennél a tárcánál államtitkár. Az ügyészségre hivatkozva a tényfeltáró cikk szerzői azt is írták, hogy a nyomozók nemrég három embert hallgattak ki, akiket pénzmosással gyanúsítanak, de neveket nem közöltek. Továbbá Hadházy Ákor egy korábbi, másfél hónappal ezelőtti posztjában is beszámolt arról a fejleményről, hogy Nagy János ügyétől elkülönítettek egy külön nyomozást pénzmosás gyanújával. Megkezdődött az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárának korrupciós büntetőpereNem ismerte be bűnösségét az agrártárca korrupcióval vádolt volt helyettes államtitkár

Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető.

„Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat

https://nepszava.hu/3217048_balatonaliga-tarsadalmi-konzultacio-club-aliga-beruhazas-ner

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bez-aliga-trianonjar-leszavaztak-nem-kerdezhetik-meg-a-helyieket-es-a-nyaralotulajdonosokat

Népszava

2023.11.28 15:40

Balaton, civilek, engedély, építőipar, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, környezetvédelem, ingatlan

Vas András

Leszavazta az Aligai Fürdőegyesület (AFE) társadalmi konzultációs javaslatát hétfői, estébe nyúló ülésén a balatonvilágosi képviselő-testület. A polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő nem járult hozzá, hogy megkérdezzék a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről, a várható – a partszakaszt, a táj- és településképet teljesen átrajzoló – változásokról. Az AFE Balatonakali példája alapján próbálta elérni, hogy a helyi közösség véleményt mondhasson az aligai nagyberuházásról: mint arról beszámoltunk, az északi parti település vezetése október elején kérte meg az állandó lakosokat és a nyaralókat, hogy véleményezzék a tervezett kikötőépítést, s miután a többség elutasította a beruházás ötletét, a kivitelező is visszalépett a projekttől. – mondta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Azt szerettük volna, hogy az így született közakarat alapján döntsön a képviselő-testület a beruházás támogatásáról vagy elutasításáról. Össze is állítottuk a kérdőívet, ám miután leszavazták a kezdeményezésünket, most saját erőnkből kellene levezényelni az egész procedúrát, ami nem lesz könnyű, de nem adjuk fel, mert mindenképpen szembesíteni akarjuk a beruházó érdekeit kiszolgáló faluvezetést a helyiek véleményével. Az AFE, valamint a polgármester és a hétfős testületből vele tartó három képviselő harca immár évekre nyúlik vissza. Lapunkban folyamatosan beszámoltunk róla, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amely az elmúlt években többször is gazdát cserélt: Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségéből előbb Jellinek Dánielhez került, majd tavaly március óta a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. A Pro-Mot a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly állami támogatással – több ütemben 10 milliárd forintot ítélt meg a cégnek a kormány, mely ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól – 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani. A hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták – s mint arról a Népszava anno elsőként beszámolt – eladták: a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez. Mivel azonban a civilek a bíróságon rendre sikerrel akadályozták meg a különféle engedélyek kiadását, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Takács Károly polgármester a település Facebook-oldalán óriási sikerként tálalta a változtatásokat, kiemelve saját szerepét a történtekben. A civilek szerint viszont a módosítás katasztrofális következményekkel járhat. – jelentette ki Bukovszki András. – Hiszen mindez azt jelenti, hogy az Aliga II-n nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként épülhetnek magáningatlanok, méghozzá nem a helyi építési szabályozás, hanem a kormányrendeletben többszörösére megemelt beépítési mutatók alapján. Ráadásul a módosítást a folyamatban lévő közigazgatási ügyekben is alkalmazni kell, vagyis a jövőben a bírósági út is járhatatlannak tűnik. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet intézményét a jogalkotó nem erre hozta létre, ezért az AFE az Alkotmánybírósághoz fordul, és minden lehetséges módon követeljük a jogalkotók szándékával ellentétes kiemelt Kormányrendelet hatályon kívül helyezését. Az AFE szerint ugyanis a módosítás lehetővé teszi a Pro-Motnak a Club Aliga 80 százalékos beépítését, s hogy a magasparttal párhuzamosan – melyet akár a felére is legyalulhat – 18-27 méter magas, 6-7 emeletes luxusapartmanházakat emelhessen, nagyvárosias környezetet kialakítva az üdülőövezetben. A helyiek és a nyaralók elveszítenék parti sétányukat is, lezárhatnák előlük a kikötő nagy részét, elvesznének a horgászhelyek, a közparkok, a közutak, tovább csökkenne a strand területe, végleg lezárhatják a magaspartról a Deák utca végétől a tóhoz vezető lépcsősort, s így csak hatalmas kerülővel lehet majd lejutni a Balatonhoz – összességében a település elveszítené jelenlegi partszakaszának cirka 80 százalékát. Milliárdos ígéretet tett a Club Aliga fejlesztője Balatonvilágosnak, ha a kedvéért átírják a településrendezési szerződéstClub Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivataltClub Aliga: félrenéz az önkormányzat, látszatra sem akarja képviselni a helyiek érdekeit

Az egész település életét, arculatát átrendezi a kormányzati hátszélben futó projekt, mégsem engedik, hogy helyi társadalmi konzultációt tartsanak az ügyről.

Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületet

https://nepszava.hu/3218687_balatonvilagos-club-aliga-per-aligai-furdoegyesulet-pro-mot-kft-pecsi-torvenyszek-hasznalatbaveteli-engedely

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-pert-nyert-az-aligai-furdoegyesulet-a-ner-kozeli-ceg-nem-hasznalhatja-az-uj-molokat-es-a-kikotoepuletet

Népszava

2023.12.14 15:43

bíróság, ítélet/döntés, civilek, építőipar, ingatlan, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, környezetszennyezés, Balaton

Vas András

Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a Fővárosi Kormányhivatal, illetve közvetve a Club Aligát beépíteni akaró Pro-Mot Kft. ellen. A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a kikötő használatbavételi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hivatalt, ami azt jelenti, hiába épültek meg az új mólók és a kikötőépület, a Pro-Mot ezeket nem használhatja. A civilek a kikötő vízjogi engedélyét is megtámadták, ebben az ügyben a jövő év elején várható ítélet. Az AFE emellett újabb, ráadásul meglehetősen váratlan sikert is elkönyvelhetett, a balatonvilágosi képviselő-testület hét eleji, rendkívüli ülésén ugyanis a civilek számára is meglepő módon célba ért javaslatuk, hogy a település kérjen ügyféli jogállást a rendszerváltás előtt a pártvezetők által használt, tavaly parti luxustelkekre felparcellázott és milliárdokért értékesített Aliga II. egyik ingatlana ügyében, amelyre építési engedélyt kért új tulajdonosa. „Ez Aliga Trianonja” - Leszavazták, nem kérdezhetik meg a helyieket és a nyaralótulajdonosokat a Club Aliga területén zajló építkezésekről – Felkészültünk rá, hogy a polgármester és a rendre vele szavazó három képviselő leszavazza az indítványunkat – mondta lapunknak elégedetten Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – Előzetesen komoly vita kerekedett, melynek végén, hogy nyoma legyen, kik azok, akik szerint nem kell harcolni a partunkért, melyet le akarnak zárni a helyiek és a nyaralótulajdonosok elől, név szerinti szavazást kértünk, s az egyik, rendre ellenünk voksoló képviselő véletlenül igennel szavazott… Az ügyféli jogállást első körben elutasította a kormányhivatal, s a település vezetése nem is akart belépni az ügybe. Így viszont, miután a döntés értelmében csatlakoznak az engedélyezési eljárásokhoz, minden építési engedélykérelembe, s ezáltal az építési tervekbe is beleláthat majd az önkormányzat, és mivel több képviselőjük ül a testületben, így a civilek is. Pénzt kérnek az istentiszteletre igyekvő hívektől Balatonaligán, ahol egy kis templom éppen a NER-közelbe került területen fekszik – Ez óriási segítség, hogy alkalomadtán bíróság előtt tudjuk megtámadni az engedélyeket, amelyek veszélyeztetik a szabad partszakaszunkat – tette hozzá Bukovszki András. Az AFE a part melletti Kádár-szigetért is küzd, amelyről, mint nemrég kiderült, az egyik új telektulajdonos – egészen pontosan két, szomszédos ingatlané – bérleti szerződést írt alá a vízüggyel, noha a sziget a tómederhez tartozik, s mint ilyen, közterületnek számít. Lapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, a helyi civilek hogyan próbálják megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását, melynek következtében az AFE szerint a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A Club Aliga tulajdonosa a Pro-Mot Kft., amelynek több Fidesz-közeli oligarcha kezén át került jelenlegi tulajdonosához, a NER új csillagának számító, a leginkább az új zuglói városközpont építésével a hírekbe került Balázs Attilához,. Ő kihasználva, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházássá minősítette a jelenleg éppen Aligaligetnek nevezett projektet, mentesítve ezzel a Balaton-törvény és a helyi szabályozás előírásai alól, a 46 hektáron luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani, míg a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t felparcelláztatta és milliárdokért értékesítette. Nem mellékesen, miután a civilek rendre sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon, a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, amely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik. Vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért. Milliárdos ígéretet tett a Club Aliga fejlesztője Balatonvilágosnak, ha a kedvéért átírják a településrendezési szerződéstClub Aliga: félrenéz az önkormányzat, látszatra sem akarja képviselni a helyiek érdekeit

Megsemmisítette a NER-közeli aligai kikötő használatbavételi engedélyét Pécsi Törvényszék,  ez azonban csak részsiker a területért küzdő egyesület számára.

Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját

https://nepszava.hu/3206012_dezsi-csaba-andras-luxusauto-berles-gyor-szolgalati-auto

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dezsi-csaba-andras-allitja-nem-tudta-mennyiert-berlik-a-szolgalati-autojat

Népszava

2023.08.21 19:42

gazdálkodás, önkormányzat, gépgyártás, közlekedés, állami/önkormányzati szerződések, túlárazás

O. A.

Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája. Csaknem havi egymillió forint közpénzből bérli Győr a város fideszes polgármesterének luxusautóját Mint a dokumentumokból kiderült, a magyar Audi-gyár városában stílszerűen az önkormányzat három Audi A6-ost, polgármesteri hivatala pedig egy A6-ost, egy A8-ast és egy Q3-ast bérel, s a többmilliós keretből csak Dézsi Csaba András polgármesteri luxusautója, az A8-as bérlése 930 ezer forintot visz el havonta. A szolgálati autók kérdése azután került reflektorfénybe, hogy – amint arról lapunk is megemlékezett – a júliusban Budapesten két napon át koncertező német metálbanda, a Rammstein zenéjét kedvelő polgármester szolgálati Audi A8-asával hajtott megcsodálni az egyik előadást. Akkor nem derült még ki, hogy Dézsi Csaba Andrásnak mennyibe is kerül pontosan, hogy hivatali szolgálati autóját magáncélokra is használja, a város jegyzője csak annyit árult el, hogy főnöke fizet érte. A győri önkormányzati lap szerint rendben van, hogy Dézsi Csaba András polgármester a szolgálati Audijával ment a Rammstein budapesti koncertjére Ugyan a dokumentumok pontosan nem árulják el, de az egy hónapnyi titkolózás után közzétett szabályzatból kiszámítható, hogy Dézsi polgármester legfeljebb 28 777 forintot fizet havonta az Audi A8-as magáncélú használatáért. Dézsi András Csaba a hírre végül hétfőn délután szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben reagált: Majd így folytatja: Majd a fideszes városvezető ígéretet tett arra, hogy ezen túl a Városháza saját tulajdonában lévő, már az előző ciklusban beszerzett, konkrét személyhez nem rendelt, s eddig a kollégák által éppen az adott feladatokhoz használt autóval fog járni. Lázár Jánoson keresztül üzent Orbán Viktor, hogy Dézsi Csaba Andrást támogatja a Fidesz Győrben

A fideszes városvezető most reagált a múlt hét közepén megjelent hírre, miszerint csaknem havi egymillió forint közpénzből bérli Győr a polgármester luxusautóját.

Ötéves csúszással lezárták a MÁK 15 milliárdos projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdok kellenek

https://nepszava.hu/3206708_magyar-allamkincstar-informatika-nyugdijrendszer-projekt

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oteves-csuszassal-lezartak-a-mak-15-milliardos-projektjet-de-a-nyugdijrendszerhez-ujabb-milliardok-kellenek

Népszava

2023.08.28 20:00

informatika, közbeszerzés, nyugdíj, klientúra

Szalai Anna

„A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon. A megújulás - úgy tűnik - nem terjedt ki a nyugdíj igazgatóság rendszereire, holott az Állami Számvevőszék már 2019-ben jelezte, hogy ezek az informatikai rendszerek sérülékenyek, mivel „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”. Egy, a rendszert jól ismerő, a kincstártól nemrég távozott alkalmazott véleménye szerint az elavult szoftver könnyen feltörhető, célzott kibertámadásnál problémák lehetnek. Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték. A 2021 szeptemberéig a „21. század családtámogatása és nyugdíja” néven futó kiemelt projektet még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) indította el 2016-ban. (A főigazgatóságot 2017-ben tolták be a MÁK-ba.) A projekt költségét akkor valamivel több mint 10 milliárd forintra becsülték, ám a dátum és az összeg is folyamatosan emelkedett. A MÁK honlapja szerint egyébként az ünneplés ellenére sincs vége a projektnek, a zárás hivatalos dátuma ott szeptember vége. A befejezetlenségre utal az idén már másodszor kiírt – az elsőt visszavonták – tender, amelynek célja az államkincstár több, nyugdíjellátáshoz kapcsolódó informatikai rendszerének továbbfejlesztése. Az utolsót 3,7 milliárdos keretösszeggel írták ki, ami kicsit soknak tűnik úgy, hogy éppen most fejeztek be egy nagyszabású, sok milliárdos informatikai fejlesztést, amelynek része volt a családtámogatási és nyugdíjbiztosítási ügyek digitális megújítása is. Az, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjügyi területek üzemszerű működésének biztosításához további fejlesztésekre van szükség, a MÁK elnöke számára sem lehetett titok, hiszen idén augusztus 2-án kelt – lapunk birtokába jutott – levelében maga adott ki referenciaigazolást a fentebb említett tenderen induló egyik cégnek, a kincstár bejáratott szerződéses partnerének, a New Age Software (NAS) Kft-nek. Ebben 2020 januárja és 2022 decembere közötti időszakra összesen 1,39 milliárd forint értékű munkát igazolt. Mint írja: „a 2004-es szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt”. A gond csak az, hogy a Népszavához került ellenőrző táblázat szerint az igazolásban igazolt feladatok közül többről azt állították a MÁK főosztályai, hogy azokat nem látta el a cég, vagy nem nyilatkoztak róla, a táblázatban üresen maradt az adott tevékenységre vonatkozó sor. Az szja-bevallások káosza csak a jéghegy csúcsa, egymást érik a rendszerhibák az állami informatikai fejlesztéseknél A NAS Kft-vel a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött 2004-es határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést egyébként többször is módosították, így a kincstár volt alkalmazottjától származó információink szerint ma már nehezen követhető, hogy pontosan mi is a cég feladata, mire számlázik. A szerződéses árak felülvizsgálatát 2020-ban határozott hangú levélben kérte a NAS ügyvezetője, aki többek között nehezményezte, hogy a kincstár befagyasztotta az általuk nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjakat az új rendszer bevezetéséig. Bartakovics István ügyvezető igazgató ezzel szemben azzal érvelt, hogy „az élet addig is megy tovább, a jogszabályváltozásoknak meg kell felelni, (…) a nyugdíjaknak meg kell érkezniük”. Erős érv. Meghallgatásra is talált. A cég díját 2021-ben nettó 484,3 millióban, tavaly pedig 603,7 millióban határozták meg, de az elnöki igazolás szerint ennél is többet kaptak a munkáért. A vállalkozói keretszerződés szerint „a tevékenység során létrejövő szellemi alkotások tulajdonjoga a megrendelőt (vagyis az államkincstárat) illeti meg”. A NAS idén júliusban kelt levelében viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „nyugdíjigazgatási szervek számára készült rendszerek tekintetében kizárólagos joggal” rendelkeznek. A Népszava birtokában lévő számlák, átadás átvételi jegyzőkönyv szerint a MÁK már 2015 óta használja és saját tulajdonként szerepelteti a könyveiben a rendszereket. 2015-ben például 150 millió forintos értékkel szerepelt. A fejlesztésre és üzemeltetési támogatásra viszont kizárólagos jogosultságot szerzett a NAS. Erre a kiszolgáltatott helyzetre hívta fel a figyelmet 2019-ben az ÁSZ. (Kérdéseinket a MÁK-nak is feltettük, de lapzártánkig nem válaszoltak.) A MÁK egyébként még az ÁSZ jelentés évében benyújtotta a fejlesztésekhez szükséges beszerzési igényeit a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), ám az nem javasolta a végrehajtását és felvetette azok átdolgozását. Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke – aki amúgy a NAV elnöke és kormánybiztos is – egyúttal azt is jelezte 2019. decemberi levelében, hogy a tanács fokozott figyelemmel kíséri a MÁK informatikai fejlesztési projektjeit. Ez érthető, hiszen ezek a rendszerek elengedhetetlenül szükségesek a nyugdíjszámításhoz, a nyugdíjak kifizetéséhez. Az már furcsább, hogy Vágujhelyi szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy az NHIT „nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jelenleg is üzemelő (…) rendszerek üzemeltetésének biztonságát az elkövetkező évek fejlesztései ne veszélyeztessék”. A jelenlegi rendszert üzemeltető NAS Kft. egyik ügyvezetője és tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. A kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-nek 2003-tól 2010-ig elnök-vezérigazgatója és egy ideig tulajdonosa is volt az Államkincstár adattárházáért felelős kormánybiztos, Vágujhelyi Ferenc. A céget jelenleg Lévai Tibor vezeti és a Trabzon Holding Kft.birtokolja, amelynek tulajdonosai Vágujhelyi mostohatestvérei, Lévai Tibor és Lévai Tamás. Mindez azt jelenti, az adóhatóság elnöke így olyan állami informatikai területet felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi éppen akkor volt a NAV informatikai elnökhelyettese, amikor Tiborcz Pétert kinevezték a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál (Vágujhelyit 2021-ben nevezték ki aztán elnöknek). Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés. A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő A NAV Népszavának küldött levele szerint „nem teremt és nem is teremthet összeférhetetlenségi helyzetet a NAV elnökének kormánybiztosi kinevezése. Vágujhelyi Ferencnek sem a Pénzügyminisztérium államtitkáraként, sem kormánybiztosként semmilyen hatásköre vagy informális befolyása nincs a Magyar Államkincstár gazdálkodására, a szállítók kiválasztására, így összeférhetetlenség sem merül fel”. Az NHIT elnöki szerepével kapcsolatban semmit nem írtak. A NAV egyébként egy másik Trabzon-leánnyal, a User Rendszerház Kft.-vel kötött két szereződést konzorciumi partnerként, először Vágujhelyi 2021-es kinevezése után, egyet pedig tavaly. A MÁK azóta háromszor is nekifutott a nyugdíjrendszer fejlesztését célzó közbeszerzésnek. A 2021-ben és 2023 áprilisában meghirdetett tendereket visszavonták, az idén júliusban kiírt tender határidejét egyre halasztják. Közben a pályázati kiírásból kikerült a GovSys és az eNYUFIG rendszer. Ezeknek üzemeltetés támogatására és fejlesztésére két külön közbeszerzést indítanának. A tender kiírást a július 24-i vezetői ülésen „az elnök úr kérte” a MÁK informatikai területért felelős elnökhelyettes, Budainé Kovács Zsuzsanna közlése szerint, aki megkérte a referenciaigazolást a Nas Kft-nek. A sikeresen lezárt, csaknem 15 milliárdos informatikai projekt után tehát újabb milliárdokat költenek a MÁK informatikai rendszerfejlesztésre, hogy az biztonsággal működjön.

Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték.

Csigalassú szuperlézer

http://nol.hu/belfold/20120811-nem_terul_meg_a_valasztasig-1324857

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csigalassu-szuperlezer

NOL (Népszabadság)

2012.08.11 15:07

k+f, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, pályázat, tudomány, EU, támogatás, közbeszerzés, engedély

-

Szabó Gábor lézerfizikus, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kissé pikírten azt nyilatkozta akkor az MTI-nek: a kormánynak minden formális vizsgálat nélkül is lehetősége van kideríteni, mitől csúszik a tudományos nagyberuházás megkezdése, mivel a tervek szerint 60 milliárd forintba kerülő lézerkutató központot egy olyan, Budapesten működő projektcég menedzseli, amely 90 százalékban állami tulajdonban van. (A maradék 10 százalékon osztozik az SZTE és Szeged város önkormányzata.) A korábbi tervekhez képest lassan egy év késésben van a beruházás elindítása –miközben az Európai Unió költségvetési ciklusa miatt 2015 végére be is kellene fejezni. Emiatt azonban a kormány csak a saját háza táján keresheti a felelőst. Bár a kormányszóvivői iroda közleménye hangsúlyozta, hogy „a kormány számára kiemelt fontosságú és nemzetközi vonatkozásai miatt rendkívüli jelentőségű fejlesztés megvalósítása elsődleges nemzeti érdek”, korántsem biztos, hogy e szöveg a tényleges helyzetet tükrözi. Az előzmények tükrében inkább kommunikációs blöffről, annak a szándéknak az elkendőzéséről lehet szó, hogy a kormány más célokra akarja elvonni a beruházásra szánt európai uniós támogatás egy részét. Hosszas kutatás után sem találtunk olyan illetékest, aki érdemben, névvel nyilatkozott volna. Lehrner Lóránt, a nagyberuházást menedzselő projektcég, az ELI-HU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője kérdéseinket azzal hárította el, hogy a közeljövőben nyilatkozatot adnak ki az ügyről. Több forrásból származó háttérinformációink szerint az ELI ügyében az Orbán-kormány megalakulásától kezdve ellentétes álláspontot képviselt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fellegi Tamás, majd Németh Lászlóné által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Hatvanmilliárd forint elég nagy összeg ahhoz, hogy az állandóan megtakarítható forrásokat kereső NGM figyelmét felkeltse. Ugyanakkor a lézerberuházás az egyik legígéretesebb projekt, amely az európai gazdasági térség fokozódó lemaradását hivatott mérsékelni a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás nem csupán Magyarország ügye: összesen három ilyen, egymást kiegészítő központ épül, Szegeden kívül Prágában és Bukarestben. A program 2006 óta tartó előkészítésében egy 14 uniós tagország által alakított konzorcium vett részt. A szegedi beruházás leállítása egyrészt veszélyeztetné a prágai és a bukaresti központ megvalósulását is. Másrészt olyan mértékű és jellegű presztízsveszteséggel járna, amelyet nem lehet a „gazdasági szabadságharc” paneljeivel kommunikálni. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy az EU nálunk fejlettebb országai vagy azok cégei, bankjai kivisznek értéket az országból, hanem éppen arról, hogy a 2004-től csatlakozott közép- és kelet-európai félperiféria országai bizalmat kaptak: ők is képesek megvalósítani és működtetni a világ tudományos élvonalába tartozó kutatóhelyeket. Az ELI jelentőségét nem is vitatja senki – mégis nehezen illeszthető az Orbán-kormány gondolkodásába és politikai gyakorlatába. A lézerközpont hosszú távú befektetés a rövid távú érdekekre koncentráló, kapkodó politizálás idején. Ha elkészül is 2015-re, első eredményei majd csak 2016–2020 között jelennek meg, miközben a kormánypártok minden lehetséges forrást a 2014-es újraválasztásuk szolgálatába kívánnak állítani. A beruházás Szegedre került, mert Bor Zsolt és Szabó Gábor nevével fémjelezve a szegedi egyetemen működik a világ egyik legjobb lézerfi zikus iskolája. Ugyanakkor Magyarországon Szeged az egyetlen nagyobb város, ahol nem fideszes a polgármester, hanem MSZP-s, aki rá adásul a párt országos választmányának elnöke: Botka László. Nem véletlen, hogy már a 2010-es helyhatósági választások előtt azt találta mondani Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki a Fidesz ügyvezető alelnökeként kampányolt Szegeden Botka ellen, hogy Szegednek nem lézerközpontra, hanem munkahelyekre van szüksége. Ez a pökhendi kijelentés sok szavazatot hozott Botkának. Kósa Lajos ellenérzését az is motiválhatta, hogy Debrecen végül nem kapta meg a másfél milliárd euróba kerülő nemzetközi neutronkutató központ felépítésének lehetőségét – helyette a svédországi Lundot választották az európai döntéshozók. Nincs szó arról, hogy ha a szegedi lézerközpont elbukna, akkor Debrecen mégis megkaphatná a neutronkutatót – az a kérdés már 2009-ben eldőlt. Debrecen kudarca azonban erősítette Szeged esélyeit – mint amikor a sportversenyek bírái egyik ítéletüket egy másikkal igyekeznek kompenzálni. Csakhogy Magyarországon köztudomásúan a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” mentalitás érvényesül, ezért azok a politikusok és tudománypolitikusok, akik a debreceni nagyberuházás megvalósulásában voltak érdekeltek, enyhén szólva kevésbé támogatják a szegedit. Van még egy probléma a szegedi lézerközponttal: az, hogy nem Budapestre kerül. Az Európai Unió támogatási rendszere jelentős mértékben még mindig a területi és társadalmi felzárkózást, kiegyenlítést szolgálja. Azok a térségek kapnak a kohé ziós alapokból támogatást, ahol a regionális GDP az uniós átlag 75 százaléka alatt van. Magyarországon a Budapestet is magába foglaló központi régió egy főre jutó GDP-je az Európai Unió átlagának 109 százaléka, önmagában a fővárosé pedig 136 százaléka. A Szegedet is magába foglaló Dél-Alföld régió GDP-je ugyanakkor nem éri el a 42 százalékot – ezzel az Európai Unió 271 régiója közül a 20 legfejletlenebb közé tartozik. Ezért szóba sem jöhetett, hogy – az első szándék szerint – ez a beruházás is Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóintézet területén valósuljon meg. Illetve szóba jöhetett volna, de akkor nem 85 százalékos uniós támogatással, hanem 100 százalék magyar önerővel lehetett volna csak finanszírozni. A 15 százalékos magyar önerő nem sok – mindössze néhány kilométernyi autópálya ára. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ELI-programban részt vevő országok nem kapnak külön uniós pénzt a beruházásra, hanem a saját, hétéves keretükből kellett elkülöníteni a megfelelő összeget. A csehek 260, a románok 280, a magyarok 200 millió eurót ajánlottak fel erre a célra. Ez a felajánlás még a Bajnai-kormány időszakában született. Abból a keretből – a gazdaságfejlesztési operatív programból – azonban, ahonnét ezt a pénzt elvennék, más célokat is lehet támogatni. Többek között a kis- és középvállalkozások fejlesztését, amitől az Orbán-kormány a foglalkoztatás bővülését reméli még a 2014-es választások előtt. A jelenlegi kormány mindeddig ellentmondásosan és következetlenül foglalkozott az ELI ügyével. Közvetlenül a hatalomra kerülésük után majdnem egy évre befagyasztották azt az egymilliárd forintot, amit a Bajnai-kormány a projekt előkészítésére elkülönített. Mivel az új kormány elődje gyanús örökségének tekintette az ELI-t, meg akarta vizsgálni – de nem jutott rá ideje, mert energiáit még gyanúsabbnak tartott ügyek vizsgálata kötötte le. Botka László 2010 őszén kétszer is interpellált a lézerközpont ügyében. Először azt a választ kapta Fónagy Jánostól, az NFM parlamenti államtitkárától, hogy vizsgálják az ügyet, másodszorra azt, hogy támogatják. 2011 tavaszán az Orbán-kormány valóban hozott egy határozatot, amelyben nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak minősítette az ELI-t. Ez azzal járt volna, hogy például a közbeszerzési eljárások során számos könnyítést és mentesítést kaphatnak a normál ügymenethez képest. Amikor kiírták a közbeszerzési pályázatot a tervezésre, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozzájárult, hogy speciális épületnek nyilvánítsák a lézerkutató épületét, mivel eddig ilyet senki sem tervezett Magyarországon. Később azonban az engedélyt visszavonták, az eljárás elnyúlt, újabb 4-5 hónapot elvesztegettek. Ez annál furcsább, mivel Lehrner Lóránt, az ELI-HU Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese volt előzőleg. Az ügyet ismerő forrásaink szerint nincs szükség semmilyen széles körű vizsgálatra. Arra volna inkább szükség, hogy a kormány még augusztusban határozatot hozzon a projekt támogatásáról, mert akkor szeptemberben – közel egyéves késéssel – be lehetne adni Brüsszelben a pályázati dokumentációt. Így is nagyon feszített ütemben kellene a munkát végezni, hogy 2015 végére elkészüljön a beruházás. Többen attól tartanak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság köztes megoldást választ: elvonnak egy jelentős összeget az ELI-nek szánt pénzből, s azt esetleg a kisvállalkozók támogatására csoportosítják át. Ugyanakkor legalább az építkezést elkezdik, hogy a 2014-es választási kampányra valamilyen szerkezetkész épületet fel lehessen avatni Szegeden, a volt szovjet laktanya területén kijelölt helyszínen. Csakhogy, ha a beruházás lelkét jelentő lézertechnikai berendezésekre nem lesz elég pénz, akkor a beruházás nem lesz kész időben. 2014-től új vagy legalább más összetételű kormány lehet Magyarországon, és az euróválság miatt az új uniós költségvetési ciklus körül is nagy a bizonytalanság. Ha pedig ez a tudományos próbaprojekt kudarcba fullad, az arról győzi meg az Európai Unió döntéshozóit, hogy a keleti perifériára nem érdemes semmilyen tudásközpontot telepíteni. Szeged Mercedese Szeged gazdasági kitörését várják sokan a szuperlézertől. A tervek szerint közvetlenül mintegy 200 munkahelyet teremt a beruházás, de a világ minden részéből jönnek majd ide fizikusok kutatni. Az ELI tízhektáros területe mellett hatvanhektáros tudományos parkot terveznek, ahová vállalkozások sora települhet be. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora korábban elmondta: a lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piacon Európa általános versenyhelyzete kedvező. Ez egy 270 milliárd eurós piac, amely a válság idején is évente 7,5 százalékkal nő. Az élenjáró lézertechnika idevonzza a világ vezető kutatóit, de nagyon sok kis- és középvállalkozás is megél a központ mellett benépesülő tudományos parkban. A 245 millió euróból létrejövő beruházás 600 milliós eurós jövedelemgeneráló ha tással bír majd. Fenntartási költsége évente 15 millió euró lesz. Lengyel Imre, az SZTE Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézetének professzora szerint 100 kutatói hely kétszer annyi fejlesztői és 600 kiszolgálói munkahelyet is teremthet. Más forrásunk szerint a hazai gazdaság legnagyobb szereplői egyelőre nem érdeklődnek: a nemzeti nagytőkének idegen a kutatás-fejlesztés területe; eddigi tapasztalataik alapján nem látják át, hogyan lehetne pénzt kivenni ebből a beruházásból. (T. I.)

Senki sem érti, miért akar széles körű vizsgálatot indítani a nemrég alakult Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI (az Extreme Light Infrastructure angol elnevezés rövidítése) késése ügyében. "Jelenleg nem látszik megnyugtatónak a projekt előrehaladása, nem tűnik biztosítottnak a jövője" – állt a kormányszóvivői iroda augusztus 3-án kiadott közleményében.

Csányi Sándor földjeiért hússzor többet fizetett Szeged, mint a gazdáknak

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/23/csanyi-sandor-foldjeiert-husszor-tobbet-fizetett-szeged-mint-a-gazdaknak/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csanyi-sandor-foldjeiert-husszor-tobbet-fizetett-szeged-mint-a-gazdaknak

orszagszerte.atlatszo.hu

2023.11.23 0:00

adatigénylés, ingatlan, mezőgazdaság, önkormányzat, támogatás, túlárazás

Segesvári Csaba

22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál. A Szeged környéki földvételek az elmúlt időszakban akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, a város mellé települhet a kínai BYD elektromos járműgyár. Most pedig közérdekű adatigénylés segítségével derítettük ki, hogy a szegedi önkormányzat hússzor többet fizet hektáronként Csányi Sándor területeiért, mint amit a gazdáknak hajlandó adni a kisajátítás során. Szegeden is szeretnek titkolózni „Még mindig nem lehet a köznek pontosan tudni, milyen – vélhetően kínai– ipari gigaberuházáshoz készíti elő a terepet Szeged városvezetése az Orbán-kormánnyal karöltve az M43 autópálya és a Liliom lakókert között kijelölt 300 hektáros új iparterülettel. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó egyik adatperünk során viszont további érdekes «adatok» merültek fel” – az idézet a 6792 Másik Oldal Facebook-oldalról származik. A poszt szerzője tavasz óta próbálta kideríteni, mi érkezhet Szegedre, mert óriási beruházásra utaltak a jelek. Közérdekű adatigényléssel viszont nem jutott előrébb. Perre is mentek, ahol az ellenzéki alpolgármester Nagy Sándor (Momentum) „először titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem kívánt a bíróság színe elé lépni, amikor a bíróság «papírt» kért a titoktartási kötelezettségről, annak becsatolását viszont már megtagadták.” Októberre kiderült, a kínai BYD érkezhet a város mellé. Az mfor.hu információ szerint BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani. A g7.hu megírta, már meg is indultak a földkisajátítások Szegeden. A lap emlékeztetett, bár nem kapott országos figyelmet, a folyamat a nyáron odáig jutott, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására. A delmagyar.hu azt írta, közel háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet. Miközben a szegedi közéletben meghatározó téma lett a gyár érkezése, az önkormányzati szeged.hu-n BYD-re keresve nincs érdemi találat. Arról viszont írtak az ellenzéki exminiszterelnök-jelölt Botka László posztjára hivatkozva, hogy „nem épül akkumulátorgyár, sem más, vegyipari tevékenységet folytató üzem” a város közelében. Azonban Botka László, aki legutóbb az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként lett polgármester, részleteket nem árult el. Csányi földjei kontra gazdák A 24.hu arról írt, hogy keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot. A hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada, negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó. A kisajátítások hírére közadatigénylést adtunk be az önkormányzatnak, amire egy linket és egy felsorolást küldtek, de abban jelentős földvásárlás nem szerepelt, pedig azokat is kértük. Vagyis az önkormányzat kibújt a pontos válaszadás alól. Így jeleztük, birtokunkban van egy tulajdoni lap, mely szerint a város jóval az adatigénylésünk előtt tulajdonosa lett a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Zrt. földjének. Csányi Sándor nemrég a Pick Szegedet birtokló Bonitás 2002 Zrt. részvényeit bepakolta az alapító, az alapító házastársa és egyenesági leszármazottai mint kedvezményezettek javára létrehozott Unity Vagyonkezelő Alapítványba. Hektáronként 32 millióért vették öt éve, 88,7 millióért adták el A közadatigénylésünkre válaszul helyrajzi számokat és egy összeget kaptunk, amit ezután feltöltöttek a honlapra. A tulajdoni lapok szerint Szeged városa idén ősszel összesen 97 hektár beruházási területet vásárolt saját használatú utakkal a Pick Szeged Zrt.-től. A vételárként megadott 22 830 352 euró mintegy 8,6 milliárd forintnak felel meg. Ez hektáronként 88,7 millió forintot jelent, amit több mint hússzorosa annak, mint amit a 24.hu-nak nyilatkozó gazdáknak ajánlottak. Hogy a többiek földjéért mennyit adott az önkormányzat, nem tudni, hiszen adatigénylésünkre érdemben nem válaszoltak, csak a Pick Szeged Zrt. számait tudtuk meg. Emiatt az adatvédelmi hatósághoz fordultunk panasszal. A Csányi Sándor cégcsoportja által most a szegedi önkormányzatnak értékesített földeket 2018-ban vette meg a Csányi egyszemélyes tulajdonában álló Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft., majd adta tovább az Immopick Kft.-nek, ami beolvadt a Pick Szeged Zrt.-be. Forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament.hu-n ma is elérhető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója szerint a 100 hektárt 32 millió forint/hektáros áron, összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg az Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft.. Újra írtunk a szegedi önkormányzatnak, amiben arra kérdeztünk rá, hogyan állapították meg az árakat, a gazdáknak valóban 3,8-4 millió forint/hektár árat fizettek-e. Valamint, hogy mi indokolta, hogy a Pick földjéért jóval többet fizettek. A Pick Szeged Zrt.-t tulajdonló Bonafarm Csoportnak is írtunk, hogy igaz-e, hogy 88,7 millió forintos hektáronkénti árat fizetett nekik az önkormányzat, valamint azt is megkérdeztük, hogyan és mikor állapodtak meg a vételárban. A Bonafarm Csoport úgy válaszolt, „Általában a szerződéseinkkel kapcsolatos információkról nem szoktunk nyilatkozni, mivel azok üzleti titoknak minősülnek, de most kivételt teszünk ebben az esetben. Az Ön által írt vételárat megerősítjük és egyúttal jelezzük, hogy részben közművesített ipari telekről van szó”. Az önkormányzat pedig azt írta, „az iparterület ára nem összehasonlítható a mezőgazdasági területtel.” Úgy folytatták, „a kérdésében szereplő Pick-terület értékét az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező magyarországi ingatlanos cég állapította meg. E terület értékét növeli az elhelyezkedése (közvetlenül az autópálya-csomópont mellett terül el), valamint az, hogy megtörtént a művelésből való kivonása, a terület jelentős részén pedig már a lőszermentesítési és régészeti munkálatokat is elvégezték, így az azonnal hasznosítható iparterületként.” Megnéztük az ingatlanok besorolását a város hatályos szabályozási tervében, ahol a területeket Gipe, azaz egyéb ipari terület jelzéssel látták el. Az önkormányzat a következőket mondta el a gazdákhoz tartozó földekről: „a mezőgazdasági területek értékét a vonatkozó törvény alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kirendelt értékbecslő határozza meg. Ebben semmiféle mérlegelési jogköre, ráhatása nincs az önkormányzatnak. Attól, hogy Szeged város önkormányzatának tulajdonába kerülnek a területek, még nem válnak ipari beruházásra alkalmas területté, hiszen ehhez még több milliárd forintot kell rákölteni. Így a mezőgazdasági terület értéke természetesen nem tartalmazza sem a művelésből való kivonás, sem a terület ipari célú hasznosításához szükséges, több milliárd forintba kerülő munkák – lőszermentesítés, régészeti feltárások több körben, elektromos távvezetékek kiváltása stb. – költségeit, amelyek nélkül nem hasznosítható ipari parkként a terület.” A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerint inkább szántó, mint sem A Google Earth műholdképeit is kikerestük a frissen vásárolt Csányi földekről. Ezeken a Google Earth képeken úgy tűnik, hogy 2018-től szántóként használták a területeket, a műholdképeken könnyen követhetőek a munkagépek nyomai, a vetés változása. Ahogy az is, hogy egy alállomás is épülni kezdett az egyik részben. Földeket művelnek a műholdképek alapján 2018-2022 között , tervezte: Segesvári Csaba Hogy ez szántó vagy sem, talán a mepar.hu (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) segít. Eszerint a 01379/12 helyrajzi számú terület támogatható terület. A 01387/1 terület nagy része is támogatható, 3,1 hektár az, ami nem felel meg a támogatásnak. A 01385/9 terültre is támogathatóságot ír Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer. Vagyis a rendszer szerint támogatható, vagyis inkább mezőgazdasági terület, mint ipari, legalábbis most. Ez a „Mit jelent egy blokk támogatható területe?” leírás szerint „Az Európai Unió által finanszírozott támogatásra jogosult területek közé tartoznak azok a területek, amelyek a tényleges mezőgazdasági művelés szempontjából: szántóföldi hasznosításúak, gyümölcsültetvények, szőlőültetvények, rét, legelő hasznosításúak, konyhakertként művelt területek. Az is újabb kérdéseket vet fel, hogyha 2018-ban az állam 30 millió forint/hektárért adta el ezeket a területeket, akkor most miért gondolja a szegedi önkormányzat, hogy 4 millióért lehet közeli földeket venni. Segesvári Csaba Címlapkép: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az OTP csoport 2017-es eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen 2018. március 2-án (fotó: Illyés Tibor/MTI).

Iparterület, ezzel magyarázza a szegedi önkormányzat, miért fizetett hússzor többet hektáronként a Csányi Sándor tulajdonában álló területekért.

2 milliárdból felújított épületet alakítanak át 1,4 milliárdért az MCC-nek Szegeden

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/12/12/2-milliardert-felujitott-epuletet-alakitanak-at-14-milliardert-az-mcc-nek-szegeden/

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/2-milliardbol-felujitott-epuletet-alakitanak-at-14-milliardert-az-mcc-nek-szegeden

orszagszerte.atlatszo.hu

2023.12.12 0:00

építőipar, klientúra, közbeszerzés, támogatás

Segesvári Csaba

Három éve áll befejezetlenül az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden, ahová az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolását végző Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni. Pénzhiány miatt a kétmilliárdos beruházás azonban torzó maradt. Most további 1,4 milliárdból az épületben oktatási központot hozhat létre a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. 2020-ban vonultak le a munkások az egykori Bartók Művelődési Ház építkezéséről, az abbamaradt beruházás pedig azóta is sorsára vár. De úgy tűnik, az épület nem marad torzó – a közpénz-százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) most hirdette ki a közbeszerzés eredményét. Az alapítvány vezetője Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. A MCC által kiírt, felújítás utáni átalakításról szóló 1,4 milliárd forintos tendert a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. nyerte el. A hányatott sorsú épületet a felújítás után átalakítják 250 nap áll rendelkezésre az országosan védett műemlék épület (volt „Iparkamara”; volt „Bartók Művelődési Ház”) belső funkcionális átalakítására és fejlesztésére. A közbeszerzési kiírásból az is kiderül, hogy mi mindent módosítanak. Többek között a főlépcső két oldalán található „Nobel-díjas apartmant” átalakítják reprezentatív tanteremmé. Megvalósul a magasföldszint belső összekötése a szuterén szinttel és az előcsarnok vizuális összenyitása a Deák Ferenc utca felé eső térrel. A Deák Ferenc utca felé eső négy darab két fős kollégiumi szoba helyett egyterű iroda lesz, a galériaszinten tárgyaló és dolgozói szekrények, irattár épül. Minimális változások mellett megmarad a kollégiumi funkció, közlekedő bővítésével új közösségi teakonyha készül. A tetőtérben a kollégiumi szobák helyett tantermek, hozzájuk kapcsolódó vizesblokk megépítése, a belső udvar felé pedig nagyobb üvegfelület nyitása vár a kivitelezőre. A kollégiumra elfogyott a pénz Az, hogy „Nobel-díjas apartman” épült ott, vagy éppen kollégiumi szoba, az egy korábbi közpénzköltés eredménye. Megírtuk, hogy 2020-ban félkész torzó lett az épületből, miután a kormány 2 milliárd forintot adott a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítványnak, hogy diákoknak tudósközpontot hozzanak létre. Akkor a munkákat a korábbi fideszes kormánybiztos, Nemesi Pál cége, a FerroÉp Zrt. nyerte el, de a munka félbeszakadt. 2020-as cikkünkből többek között az is kiderül, hogy a felújítás már 2019 júliusában megakadt, ekkor szerződést módosítottak. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az állt, hogy akkor azért hosszabbították meg két hónappal a szerződést, mert olyan műszaki megoldásokat találtak bontás közben, amivel a terv nem számolt. Nem részletezték, mi volt az, csak annyit írtak, ez „nem érinti a szerződés ellenértékét”. A második módosítás decemberben történt, eszerint az első számlát – amiben meg nem nevezett pótmunka is szerepel – csak részben fizették ki, a megrendelő alapítvány 185 millióval volt adós, és a második számla 230 milliója sem lett kifizetve. A szerződésmódosítás része, hogy a „Megrendelő kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező munka pénzügyi fedezete Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított pályázati forrásból részben rendelkezésre áll, illetve rendelkezésre fog állni.” Nem így lett. A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány akkor azt írta az Átlátszónak, hogy „az 5 évvel ezelőtt megítélt támogatás összege a jelentősen megemelkedett építőipari árak miatt nem tudta, illetve nem tudja fedezi a felújítás teljes költségét, ezért az épület 60-70%-nak megfelelő kivitelezést lehetett megvalósítani.” Jött az újabb építőipari üdvöske A BUILD IT Mérnökiroda Zrt. tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: 2021-ben 3,1 milliárd, 2022-ben 7,4 milliárd, 2023-ban pedig 6,6 milliárd forint bevételt ért el. Az MCC projektben a Build It Zrt. alvállalkozója lesz a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., amelynek többségi tulajdonosa a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt üzlettársa, Paár Attila. Nem ez lesz első alkalom, hogy a páros együtt fog dolgozni, a Tisza-kastély felújítását is közösen végzik. A BUILD IT Mérnökiroda Kft. egyébként sem ismeretlen a piacon. Nyertek már nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon, de ők kapták meg szintén Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását nettó 580 millió forintért. Továbbá részt vettek a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáiban, és ők nyerték el a móri piac építését is kétmilliárdért. Segesvári Csaba Címlapkép: Átlátszó montázs, az egykori Bartók Művelődési Ház Szegeden (forrás: Nemzeti Tudósképző Akadémia/YouTube) és Orbán Balázs/Facebook

Az épületbe korábban a Nemzeti Tudósképző Akadémia kollégiuma szeretett volna beköltözni.

A kormány szerint elképzelhetetlen, hogy sportoló nemzetté váljunk nyomtatott Nemzeti Sport nélkül

https://rtl.hu/belfold/2023/06/27/kormany-nyomtatott-nemzeti-sport-sportolo-nemzet

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-szerint-elkepzelhetetlen-hogy-sportolo-nemzette-valjunk-nyomtatott-nemzeti-sport-nelkul

Rtl.hu

2023.06.27 9:17

állami/önkormányzati szerződések, gazdálkodás, média, sport

rtl.hu

Két hete a Híradóban arról számoltunk be, hogy a kormány csaknem másfél milliárd forintot szán arra, hogy a tavaly állami tulajdonba vett Nemzeti Sportra tízezer példányban előfizessen és azt sportkluboknak, közintézményeknek ossza szét. A DK-s Vadai Ágnes írásban kérdezte Orbán Viktort, hogy miért közérdek a digitális világban, hogy a piacról megélni képtelen Nemzeti Sportot az adófizetők pénzéből nyomtatott formában fenntartsák. A választ a miniszterelnök helyett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adta meg, ugyanis az ő tárcájához tartozik a lapot kiadó Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. A Kormány célkitűzése, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon, és mindez elképzelhetetlen írott offline sport ismeretterjesztés és értékmegőrzés nélkül – írta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint a márka értékének megőrzését szolgálja az „alternatív népszerűsítési rendszer kialakítása”, melynek keretében közintézményekben, sportszervezeteknél ingyenesen elérhetővé válik az újság.

Ezen úgy lehet segíteni, hogy az állam 1,3 milliárd forintért előfizeti az újságot tízezer példányban.

Minden harmadik külföldi útjára különgéppel repült Orbán Viktor

https://rtl.hu/belfold/2022/12/05/orban-viktor-utazas-szallas-koltseg-airbus-kulongep

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/minden-harmadik-kulfoldi-utjara-kulongeppel-repult-orban-viktor

Rtl.hu

2022.12.05 14:17

utazás, túlárazás, adatigénylés, juttatás, átláthatóság, gazdálkodás, rokonok, repülőtér

Lőrincz Tamás

Hivatalos látogatásai miatt több mint száz napot töltött külföldön 2020 januárja és 2022 augusztusa között Orbán Viktor kormányfő – tudta meg az rtl.hu. Ezeken az utakon összesen több mint 220 millió forintot költöttek a miniszterelnök, valamint az őt kísérők szálláshelyeire, és csaknem 140 millió forint ment el az útiköltségre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésre adott tájékoztatása szerint a több mint 70 út során a delegációk tagjai összesen 15 millió forintnyi napidíjat számoltak el. A szállásokra általában nagyjából 100 és 200 ezer forint közötti összeget (vagy kevesebbet) költöttek fejenként, azonban akadt néhány kiugró eset is. Idén januárban például 29-e és 30-a között Párizsban tárgyalt a kormányfő, az összesen 7 fős delegáció szállására pedig 5,2 millió forintot számoltak el, ami fejenként csaknem 750 ezer forint. Ezen az úton egyébként Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnökkel tárgyalt a kormányfő. A januárban Párizsba utazó delegációból Orbán Viktoron kívül senkit sem neveztek meg, a külügyminisztérium tájékoztatásából csak annyi derült ki, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda három munkatársa, valamint három biztonsági őr kísérte el a miniszterelnököt. Az rtl.hu megkereste Havasi Bertalant, a kormányfő sajtófőnökét, hogy megtudjuk, mi eredményezte a fejenként a 750 ezer forintos kiadást, ám a kérdéseinkre – miszerint pontosan melyik hotelben szálltak meg, valamint hogy miért pont arra esett a választás – nem érkezett válasz. Nagyobb kiadást jelentett a májusi brüsszeli út is, ahol 6,2 milliót költöttek a 12 fős delegáció szállására (fejenként több mint 500 ezer forint). Ez ráadásul egynapos út volt, az adatok alapján a kormányfőnek még aznap tovább kellett utaznia Londonba. Minden harmadik út a „nem kormánygéppel” A külügyminisztérium adatai szerint a költségek néhány esetben irreálisan alacsonyak voltak, az pedig a tárca tájékoztatásából nem derül ki, hogy pontosan milyen kiadásokból álltak össze a különböző tételek. (A külföldi utakra vonatkozó adatigénylések tapasztalatai ráadásul azt mutatják, hogy gyakran csak jóval később jelennek meg egyes tételek a hivatalos elszámolásban. Ilyen például az idén port kavart bécsi út is, amelynek kimutatása a tárca jelzése alapján is hiányos lehet még.) A februári brüsszeli látogatás során például mindössze 137 ezer forintot számoltak el útiköltségként, pedig összesen 15 ember ment a belga fővárosba. A rendkívül alacsony összegek hátterében több dolog is állhat: a szállások esetében például előfordulhat, hogy egy egynapos út során anélkül bérelnek és használnak „bázisként” egy-két szobát, hogy a delegáció tagjainak ott kellene aludniuk. Ilyenkor kevesebb szobát is elég kivenni, hiszen aznap úgyis visszatérnek Magyarországra. Az útiköltségek esetében az is torzíthatja az adatokat, hogy Orbán Viktor igen gyakran állami tulajdonban lévő repülővel utazik külföldre. A kormány ugyan rendre tagadja, hogy az Airbus A319-s repülőt „kormánygépként” használná, azonban a külügyminisztérium által közölt adatok szerint Orbán Viktor a vizsgált időszakban a külföldi utak mintegy harmadában – összesen 24 alkalommal – ezzel a repülővel utazott külföldre. A többi esetben a tárca vásárolt repülőjegyeket. Azt a minisztérium nem árulta el az rtl.hu kérdésére, hogy a kormányfő pontosan mely utakra ment a különgéppel, de két hete még Kassára is azzal repült a visegrádi országok találkozójára. (Igaz, ekkor a Honvédelmi Minisztérium egy másik repülőjével.) Legutóbb múlt héten vette igénybe a kormányfő az Airbus A 319-es gépet, ekkor a 350 kilométerre lévő Mariborba utazott, miközben kormányzati autókonvoj is ment Szlovéniába. Időnként elkíséri a felesége is A miniszterelnök kísérete általában 15-20 főből áll, de tavaly novemberben például több mint ötvenen utaztak vele Isztambulba (ott volt például az MTVA vezérigazgatója is), míg akadt olyan prágai út is, ahol csak 6-7 fős volt a delegáció. Orbán Viktort időnként elkíséri egy meg nem nevezett családtagja is, a korábbi utak alapján ő feltehetően a felesége lehet. (A jogszabályok, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság állásfoglalása alapján a tárca nem köteles megnevezni a családtagot.) A delegációnak gyakori tagja Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa, Rahói Zsuzsanna főtanácsadó, valamint az áprilisi választás óta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója, illetve Máté János, a Miniszterelnöki Programiroda vezetője. A miniszterek közül a vizsgált időszakban gyakori útitárs volt Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy István agrárminiszter is, de volt, hogy Kocsis Máté frakcióvezető, Pintér Sándor belügyminiszter vagy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kísérte Orbán Viktort. Amíg nem volt köztársasági elnök, Novák Katalin is gyakran együtt utazott a miniszterelnökkel, ám megválasztása óta egy közös látogatásuk sem volt. Hozzá hasonlóan Altusz Kristóf sem kíséri már Orbán Viktort, feltehetően azért, mert a tanácsadó a köztársasági elnök diplomáciai segítője lett. A londoni utak különlegessége, hogy az utolsó két esetben nem számoltak el szállásköltséget, azaz vagy valaki mindig vendégül látja a delegációt, vagy van egy állandó épület, ahol nem kell fizetni semmit sem. Az rtl.hu erre vonatkozó kérdéseire a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt.

Összesen csaknem 380 millió forintba kerültek a miniszterelnök külföldi útjai 2020 januárja óta – tudta meg az rtl.hu. Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos tárgyalásokra minden harmadik alkalommal a "nem kormánygépként" használt, állami tulajdonban lévő Airbus A319-es géppel repült. A szállásokra 100 és 200 ezer forint között költöttek fejenként, de a miniszterelnök idei párizsi útján ennek többszörösét költötték erre.

Indul a kastélyok magánkézbe adása, Lázár János jelentette be

https://rtl.hu/hirado/2023/12/17/kastelyok-magankezbe-kerulhetnek-vallalatok-otp-mol-richter-lazar-janos

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/indul-a-kastelyok-magankezbe-adasa-lazar-janos-jelentette-be

Rtl.hu

2023.12.17 15:43

kastély, privatizáció

Major Eszter

Indul a kastélyok ingyenes magánkézbe adása. Lázár János vasárnap bejelentette, hogy nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a MOL-nak és a Richternek, valamint más, nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy fogadjanak örökbe néhány kastélyt. Erre az a törvény ad lehetőséget, amit kedden szavazott meg a parlament kormánypárti többsége. A DK szerint ami történik, elfogadhatatlan.

Lázár János bejelentette, hogy nagy magyar vállalatoknak felajánlják, hogy fogadjanak örökbe néhány kastélyt.

Rogán Antal kabinetfőnökének cége szerezte meg a végrehajtói kar irodaházát

https://rtl.hu/belfold/2022/01/20/rogan-antal-nagy-adam-hadhazy-akos-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-irodahaz-ingatlanvasarlas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-antal-kabinetfonokenek-cege-szerezte-meg-a-vegrehajtoi-kar-irodahazat

Rtl.hu

2022.01.20 12:52

ingatlan, hűtlen kezelés, vagyonosodás

rtl.hu

Néhány napja derült ki a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt és Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét érintő korrupciós ügy nyomozati irataiból, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere kabinetfőnökének egyetemi vizsgáit Schadl György „könnyítette meg” befolyásával élve a Pécsi Egyetemen. Nagy Ádám más módon is kapcsolódik Schadl Györgyhöz és a végrehajtói karhoz a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által megszerzett bizonyítékok szerint. Hadházy Facebook-oldalán csütörtökön azt írta, tavaly október elején a Rogán Antal kabinetfőnöke által alapított, 2020-ban 33 milliós bevétellel rendelkező Nadan Kft. megvásárolta a végrehajtói kartól (pontosabban az annak tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.– től) a budapesti Szegedi út 35-37. alatt lévő 1800 négyzetméteres, a képviselő szerint minimium 500 millió forintot érő ingatlant. Hadházy szerint az ingatlanvásárlás azért is „érdekes”, mert Nagy Ádám köztisztviselői fizetése „nem lehet 5-600 ezer forintnál több” és a kabinetfőnök a felügyelőbizottsági tagságaival sem kereshet papíron havi félmillió forintnál többet. A képviselő emlékeztetett: Schadl György tavaly november óta ül letartóztatásban, az ingatlanügylet pedig tavaly októberben történt.

A Nagy Ádám alapította, 33 milliós bevételű cég vette meg a félmilliárdot érő, 1800 négyzetméteres ingatlant – állítja Hadházy Ákos a hozzá került bizonyítékokra hivatkozva.

Állami támogatások segítik az I. kerület fideszes civil szervezeteit

https://www.szabadeuropa.hu/a/elso-kerulet-egyker-varnegyed-fidesz/32219975.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatasok-segitik-az-i-kerulet-fideszes-civil-szervezeteit

Szabad Európa

2023.01.19 16:49

civilek, média, önkormányzat

Keller-Alánt Ákos

Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat pedig a Fidesz kerületi irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a nyomtatott Egyker megjelenése után nem sokkal felfüggesztette a kerületi képviselő-testület, ahol ősszel került többségbe a Fidesz. Egy másik, állami támogatásokból működő, Fidesz-közeli alapítvány székhelyén pedig bárki alhat, ha lefoglalja az egyik nagy szálláshely-közvetítő oldalon. A tavaly őszi időközi választás előtt új kiadvány jelent meg az I. kerületi lakosok postaládájában. Az időközinek nagy jelentősége volt, mert a fideszes Fazekas Csilla győzelmével kisebbségbe került a testületben a párbeszédes polgármester, V. Naszályi Márta (vele készült interjúnkat itt olvashatják), az időközi eredményéről még a miniszterelnök is megemlékezett. Az Egyker című lap hivatalosan nem pártkiadvány, de a helyi hírek mellett a kormányt és a helyi Fidesz politikusait támogató cikkeket közöl. A lap online formában már korábban is létezett (a Facebook-oldal 2021 júliusában, a weboldal egy évvel később indult be), de az első nyomtatott lapszám kiadása épp az időközi kampányára esett, címlapján a Fidesz jelöltjével. Az Egyker nem az Origóhoz hasonló propagandában utazik, de kormánypárti elköteleződése egyértelmű. Már első aktív facebookos napjukon megosztották Orbán Viktor aktuális bejegyzését, a Fidesz akkori országgyűlési képviselőjét, Böröcz Lászlót támogató vagy éppen Karácsony Gergely főpolgármestert kritizáló bejegyzéseket – a helyi hírek közé keverve. Az online és a nyomtatott kiadvány témáinak felépítése is hasonló a mai napig. Az Egyker nyomtatott kiadását információink szerint amúgy önkéntesek terjesztik, de az biztos, hogy a decemberi számot a Fidelitas önkéntesei dobták be a postaládákba – a fideszes képviselők karácsonyi üdvözletével együtt. Felfüggesztette a fideszes többség az önkormányzati lap kiadását Az Egyker felbukkanása után nem sokkal, ősszel felfüggesztették a helyi kerületi lap, a Várnegyed kiadását. Az immáron kormánypárti többségű képviselő-testület ugyanis nem hagyta jóvá a lap költségvetésének növelését, amire a hirtelen megnőtt nyomdaköltség kifizetése miatt lett volna szükség. A Várnegyed azóta elektronikusan érhető el. Novemberben a fideszes többségű testület visszahívta posztjáról a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. nem sokkal korábban kinevezett vezetőjét is arra való hivatkozással, hogy bevonják a cégbe a Várnegyed önkormányzati lap kiadását. Így a szerkesztőség összetételéről majd a fideszes többség által kinevezett új cégvezetés dönthet. Mivel a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. leváltott vezetője még felmondási idejét tölti, egyelőre nem tudni, mi lesz a Várnegyed szerkesztőségének, illetve a lap sorsa. Állami támogatásból Az Egyker kiadója a Fideszhez sok szálon kötődő Budai Polgári Kör Egyesület, amely ráadásul legalább 2021-ben jórészben állami támogatásból működött. Az egyesület a választások előtti évben 22,3 millió forintos bevételből gazdálkodott, ebből pedig 17,5 milliót tett ki az akkor még kizárólagos állami tulajdonban lévő Antenna Hungária támogatása – derül ki az egyesület beszámolójából, illetve a cég szerződéslistájából. (Az egyesület 2022-es beszámolója még nem érhető el, az Antenna Hungária pedig már nem köteles közzétenni szerződéseit, mert tavaly óta a kormányközeli nagyvállalkozó, Jászai Gellért 4iG informatikai holdingja a többségi tulajdonos. A 4iG legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy komoly állami segítséggel vásárolta fel a Vodafone magyarországi üzletágát.) Az állami támogatásból a Budai Polgári Kör 2021-ben főleg kulturális és közösségi eseményeket szervezett. Ősztől, a választások közeledtével azonban elindultak a közéleti programok is, ahol csak kormányközeli vendégek voltak a meghívottak, például Rákay Philip és Varga Judit. A programok 2022-ben is hasonlók voltak, olyan vendégekkel, mint Gulyás Gergely vagy Orbán Balázs, akikkel a Fidesz helyi fontos emberei, Böröcz László (országgyűlésiképviselő-jelölt és miniszteri biztos), illetve az ősszel mandátumot nyerő képviselő, Fazekas Csilla beszélgetett. Az egyesület székhelye 2021 novemberéig a Fidesz kerületi irodájának címe volt, és rendezvényeiket a mai napig az ott található Polgári Szalonban tartják. A Budai Polgári Kör egyik alapítója maga Pokorni Zoltán volt, de a vezetőségben megfordul Nagy Gábor Tamás, a kerület előző, fideszes polgármestere is. Tavaly őszi képviselővé válásáig Fazekas Csilla állt az egyesület élén. Az egyesületet azóta Bauer Eszter vezeti, akivel év végén címlapinterjút is közölt az Egyker, amelyben elmondja, hogy egyik kedvenc programja a Bayer Zsolttal folytatott beszélgetés volt. Kérdéseinket elküldtük az Egykert kiadó Budai Polgári Kör Egyesületnek is, de nem reagáltak megkeresésünkre. FRISSÍTÉS: Egy más nézőpontokat is megjelenítő platform E-mailben feltett kérdéseinkre több mint egy hét elteltével, de válaszolt a Budai Polgári Kör elnöke, Bauer Eszter és az Egyker felelős kiadója, dr. Molnár Gábor. A válaszokat írásunk megjelenése után kaptuk meg, ezekkel frissítjük a cikket: Az Egykert azért indították el, mert a kerületi önkormányzat által kiadott, Várnegyed című lapot nem tartották függetlennek. „Az önkormányzat jelenlegi vezetése szigorúan meghatározta a tematikát és az interjúalanyok körét az elmúlt pár évben. Az I. kerület jelenlegi polgármestere cenzúrázta a tartalmat, előfordult például, hogy számára kedvező szavazathoz kötötte volna egy képviselő cikkének megjelenését.” (V. Naszályi Márta polgármester a Szabad Európának adott korábbi interjújában tagadta a cenzúrával kapcsolatos vádakat.) Az Egyker elindításával a kiegyensúlyozottabb tájékozódás lehetőségét szerették volna biztosítani a kerületi lakosoknak egy „más nézőpontokat is megjelentő” platformmal. Arra a kérdésre, hogy az Egyker szerkesztősége függetlenül működik-e az egyesülettől, illetve a Fidesztől, azt válaszolták, hogy az Egykert az egyesület tagjai szerkesztik. „Az egyesületünk polgári értékrend mentén működik, de politikai pártoktól függetlenül” – tették hozzá. Az egyesület bevételeire vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogy a Budai Polgári Kör Egyesület nagyobb részt támogatóik, segítőik adományaiból működik. Ezen túl civil szervezetek számára meghirdetett állami és önkormányzati pályázaton nyert támogatásokból finanszírozzák a működést, ezek aránya hozzávetőlegesen 25-30 százalék a Budai Polgári Kör szerint. Az Egyker megjelentetésével hosszú távon terveznek. Arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolatuk a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvánnyal, annyit válaszoltak, hogy rendezvények megvalósításában folytattak szakmai együttműködést. Másik szervezet tervezte a lapkiadást? A jelek viszont arra utalnak, hogy egy másik alapítvány tervezte az Egyker elindítását. Az egyker.hu webcímet ugyanis egy másik szervezet, a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány jegyezte be. Ezt az alapítványt 2021 elején hozták létre, alapítói között van Botka Gábor János és Böröcz-Milaj Elisabeta. Botkáról az Átlátszó írta meg, hogy korábban egy olyan alapítványt vezetett, amely az állami MVM-től kapott 4,5 millió forintos támogatást kirándulásokra költötte, és hogy egy azonos nevű férfi korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Dunakeszin. A HVG szerint 2013-ban aláírásonként száz forintot fizetett a rezsicsökkentési kampányban az aláírásgyűjtőknek. Böröcz-Milaj Elisabeta pedig a Külügyminisztérium alá tartozó Hungary Helps program vezérigazgatóititkárság-vezetője (arra vonatkozó információt nem találtunk, hogy rokona-e Böröcz Lászlónak). A Fejlődő Városokért Alapítvány kuratóriumi elnöke ma már egy ifjú mérnök, Csák Dániel, és a vezetőség tagja lett Bauer Eszter, aki az Egykert kiadó Budai Polgári Kör Egyesületet is vezeti. Az alapítvány fő célja „a Budapest szívében élők naprakész tájékoztatása”, ehhez képest az alapítvány tevékenységének alapítása óta annyi nyoma van, hogy két eseményt szervezett a választások előtti kampányidőszakban: A Szabadság téren egy Polgári Adventet 2021. december 18-án, valamint egy Pest-Buda Polgári Bált 2022 februárjában – a budai várban nemrég újra felépített Királyi Lovardában. Mindkét esemény fővédnöke Böröcz László volt, a bálon pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott köszöntőt. Az alapítvány beszámolója szerint a programok megszervezését az állami Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatása tette lehetővé. Érdekesség, hogy az alapítvány székhelyére van bejegyezve Csák Dániel mérnökirodája is, de a munkát aligha itt végzik, mert a hivatalos iratokban megadott címen lévő lakás szálláshelyként foglalható a Booking.com oldalán.

Függetlennek látszó, valójában kormánypárti lapot kapnak az I. kerületi lakosok. Az Egyker mögött álló egyesület legalábbis 2021-ben állami támogatásokból működött, programjaikat a Fidesz irodájában tartják. Az önkormányzati lap kiadását a kerületi fideszes többség felfüggesztette.

Mészáros Lőrinc ezermilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el csak az elmúlt három évben

https://www.szabadeuropa.hu/a/meszaros-lorinc-ezer-milliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-csak-az-elmult-harom-evben/32696741.html

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-ezermilliard-forintnyi-kozbeszerzest-nyert-el-csak-az-elmult-harom-evben

Szabad Európa

2023.11.23 23:40

tőkealap, közbeszerzés, összeférhetetlenség

Wiedemann Tamás

Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. Még mindig az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést a kormányközeli üzleti körök, de úgy tűnik, a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forintnyi közbeszerzés landolt az állam kedvenc kommunikációs ügynökségének tulajdonosánál. „Több mint 2500 cégről és az általuk 2019 és 2021 között elnyert mintegy 34 ezer közbeszerzésről, valamint a nyertes cégek végső tulajdonosairól érhető el információ a felületen” – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a projektet bemutató sajtótájékoztatón. Martin József Péter szerint a magyar közbeszerzési rendszer a korrupció melegágya, mivel kormányközeli szereplők nyerik a megbízások túlnyomó részét. Idén májusban mutatta be a TI a Tenderbajnokot, erről itt írtunk. A mostani elemzés a legfrissebb adatokat tartalmazza, miután a májusi még nem foglalta magában a 2022-es céges beszámolókat és a 2021-es közbeszerzési adatokat. Májusban a Szijjártó Péter külügyminisztert megjachtoztató Szíjj László volt a bajnok, különböző cégein keresztül 914 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el 2018–2022 között. A második helyen Mészáros Lőrinc szerepelt 633 milliárd forintnyi elnyert tenderrel. A legújabb, 2019–2021-es időszakban helyet cserélt a két kormányközeli vállalkozó: Mészáros cégei 1141 milliárd forintnyi közpénzt, míg Szíjj László vállalatai 842 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el a vizsgált három évben. Utóbbi azért bukott ennyit, mert Mészárosra szállt át a ZÁÉV Zrt.-ben lévő tulajdonjoga, így a cég által elnyert közbeszerzések is Mészárost gazdagították. Mészáros Lőrinc cégei a megelőző három évben a közbeszerzések összértékének 8,9 százalékát nyerték el, míg Szíjj László érdekeltségei 6,6 százalékot. A harmadik helyen Kis-Szölgyémi Ferenc érdekeltségei szerepeltek. A takarítás Mészáros Lőrincének nevezett vállalkozó rengeteg, takarítással kapcsolatos közbeszerzést nyert el az elmúlt három évben, összesen 585 milliárd forint értékben. A negyedik helyet az állami cégek, szervezetek fő kommunikációs ügynökségét tulajdonló Balásy Gyula kapta, miután 295 milliárdnyi közbeszerzést szerzett. A cégek rangsorát a Szíjj László vezette Duna Aszfalt Zrt. nyerte, ők kapták a legtöbb közbeszerzést, az eljárások értéke elérte az 580 milliárd forintot. Két cég járt szorosan a nyomában: Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je több mint 532 milliárd forintnyi közbeszerzéssel és Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je 511 milliárd forintnyi megbízással. Zeisler Judit, a TI projektmenedzser elmondta, hogy a politikai vállalkozók mellett az adatok számos, radar alatti szereplő jelentőségére és közhatalmi összefonódására rávilágítanak. Elemzésük szerint a vizsgált tulajdonosok két százaléka (127 személy) legalább egy közhivatalt tölt vagy töltött be. Milliárdos nagyságrendben nyertek közbeszerzést volt rendészeti és közigazgatási államtitkárok és kormánybiztosok is. A Tenderbajnok legújabb adatbázisa a magántőkealapok közbeszerzéseket elnyerő érdekeltségeire is kitért. Ez azért problémás, mert az Alaptörvény szerint csak átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozások indulhatnak közbeszerzéseken. A magántőkealapok egyik jellemzője, hogy titokban marad a valódi tulajdonosok kiléte, mert nem kell a hatóságok előtt felfedni. Zeisler Judit szerint ezáltal nem teljesül az Alaptörvény 38. cikkének előírása, amely azt szabályozza, hogy a közpénzek elköltése átláthatóan történjen. „A közbeszerzési szabályok igen megengedők. A pályázat során, az átláthatósági nyilatkozatban elég csak a magántőkealap vezetőjének nevét megadni. A részvényesek, vagyis a tulajdonosok személye titokban maradhat” – tette hozzá. A vizsgált vállalkozások közül 22 cégben 15 magántőkealap volt közvetve vagy közvetlenül tulajdonos 2022-ben. A magántőkealapok által tulajdonolt vállalkozások összesen 608 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, ami az összes vizsgált tender értékének 4,8 százalékát teszi ki. A magántőkealapok kezelői között feltűnnek Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégek is a tulajdonosi adatokban nevesített oligarchák mellett. A Transparency International Magyarország Tenderbajnok projektjének célja, hogy nyilvánosan elérhető információk – közbeszerzési, céginformációs és tulajdonosi adatok, valamint közhatalmi pozíciók és sajtómegjelenések – összekapcsolása révén nagyobb átláthatóságot teremtsen a közpénzek elköltésének módjáról. A projekt két jelentős problémára hívja fel a figyelmet: a közbeszerzési piac koncentrációjára és az összeférhetetlenségek gyanújára. Ez a két tényező nagyban befolyásolja a közbeszerzési verseny élénkségét, vagyis azt, hogy mely szereplők férnek hozzá kiemelkedő mértékben közbeszerzési megbízásokhoz, és milyen előnyökhöz juthatnak egyéb pozícióikból fakadóan.

Mészáros Lőrinc lett az ország tenderbajnoka, Szíjj László ezüstérmet kapott. Az építőiparban nyerték el a legtöbb közbeszerzést a kormányközeli üzleti körök, de a propaganda is egyre jövedelmezőbb: közel háromszázmilliárd forintnyi közbeszerzés landolt az állam kedvenc kommunikációs ügynökénél.

Valaki elnézett egy nullát: nem 700, hanem 70 ezer Moderna-vakcinát venne a kormány kétmilliárdért

https://telex.hu/techtud/2023/12/14/covid-moderna-vakcina-vasarlas-kozbeszerzes-nngyk-muller-cecilia-takacs-peter-pfizer

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valaki-elnezett-egy-nullat-nem-700-hanem-70-ezer-moderna-vakcinat-venne-a-kormany-ketmilliardert

Telex

2023.12.14 16:20

covid-19, közbeszerzés, állami/önkormányzati szerződések, háttér

Bolcsó Dániel

Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam. Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal: bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, a jelek szerint egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer (kedvezménnyel együtt 92 ezer) adagról van csak szó. De akad itt még sok más érdekesség: Az államtitkár azzal indokolta, hogy a Modernától vásárol vakcinát a kormány, hogy a konkurens Pfizer nem is tett ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt, így nem érhette váratlanul a kormányt, hogy erre csak a Modernától érkezett ajánlat. A kormány épp perben áll a Pfizerrel, mert az ukrajnai háborúra hivatkozva nem akar fizetni a szerződésben rögzített régebbi vakcinaszállítmányért. A közbeszerzési iratok szerint azonban a Modernától most ennél drágábban venne vakcinát – a beszerzés sürgősségét pedig részben épp az ukrajnai háborúval indokolja. Már szeptemberben azonosították itthon a világszerte leginkább figyelt vírusvariánst, az XBB.1.5-öt, csak ezt elmulasztották közölni. Decemberben teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon. 70 lehet az a 700 Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó. Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány. Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán. Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A közzétett dokumentumokban azonban a hírekben megjelentnél egy nagyságrenddel kisebb mennyiségről van szó. Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”. A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint. Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ. Csak a Moderna tett ajánlatot a Moderna vakcinájára Takács Pétertől azt is megkérdezte a Népszava, hogy miért a Modernát választották, ha korábban a Pfizertől szereztük be a vakcinát. Az államtitkár válasza: a Moderna adta a legkedvezőbb árat, a Pfizer nem is adott ajánlatot. Ez azért különös állítás, mert a közbeszerzést jobban megnézve látható, hogy az kifejezetten a Moderna vakcinájára szól, amelyre a Pfizer ha akart volna, se tudott volna ajánlatot tenni – és feltételezhetően épp emiatt nem is hívták meg a meghívásos eljárásba. A közbeszerzés tárgya ugyanis így szól: „Anduzomerán hatóanyag tart. COVID-19mRNS oltóanyag”. Az anduzomerán konkrétan annak a hatóanyagnak a neve, amely a Modernának az XBB.1.5 variánshoz adaptált oltóanyagában található. A Pfizer–BioNTech párosnak az XBB.1.5 elleni vakcinájában lévő hatóanyagot raxtozinameránnak hívják. Tehát Takács szerint azért a Modernától rendel vakcinát a kormány, mert a Pfizer nem tett ajánlatot, de eleve arra a vakcinára kértek ajánlatot, amelyet a Moderna gyárt. Erről az állításról is megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot. Arra is rákérdeztünk, hogy felmerült-e, hogy a Pfizer vakcinájára is kérjenek ajánlatot a korábbi szerződéstől függetlenül, közbeszerzés keretében. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. Friss vakcina kellett, a Pfizerét mégse kérték „A vírus változékonysága miatt szakmai szempontból megalapozott döntést kellett hozni annak érdekében, hogy a [...] kockázati csoportok a legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák, tehát a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni” – írta a közbeszerzés sürgősségének indoklásában Müller Cecília tisztifőorvos. Érdekesség, és jellemző a magyar járványügyi adatközlésre, hogy ebből a közbeszerzési eljárás során született levélből derül csak ki, hogy az épp legjelentősebb variánsnak számító XBB.1.5-öt mikor azonosították először Magyarországon: szeptember 11-én. Erről azóta sem közölt semmilyen nyilvános információt az NNGYK, a honlapjukon a legutóbbi kapcsolódó hír egy előző variáns, az EG.5 (avagy Eris) azonosítása volt, augusztus 25-én. Arról, hogy mi az az XBB.1.5 variáns, és miért fontos lépés, hogy a gyártók előálltak az ehhez adaptált vakcinákkal, október eleji cikkünkben írtunk részletesen. Ahogy már akkori cikkünk alapján is látszik, maga a döntés, hogy friss vakcinát szerezzen be a kormány, szakmailag valóban megalapozott, már az ősz elején is ezt hiányolták a szakértők. Az más kérdés, hogy itthon a mai napig nemhogy a legfrissebb, de az eggyel korábbi változatból sem lehetett kérni, noha korábban maga a tisztifőorvos is azt nevezte a legjobbnak. Pedig a kormány elvileg új szerződés és közbeszerzés nélkül is kérhetett volna a legújabb változatokból: két éve, miután nehezen követhető kommunikációs fordulatok után visszaszállt abba az uniós beszerzésbe, amelyből korábban kimaradt, olyan szerződést kötött a Pfizerrel, amely a mindenkori legújabb vakcinatípusra is érvényes volt. A Pfizer–BioNTech XBB.1.5-höz adaptált vakcináját idén augusztus 31-én engedélyezte az EU, a Modernáét szeptember 15-én, tehát még előbb is elérhetővé vált a szerződés hatálya alá tartozó vakcina, mint amire a mostani közbeszerzés irányul. Az más kérdés, hogy mint a múlt héten kiderült, a kormány már egy évvel ezelőtt jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben rögzített vakcinákat, és január óta a két fél perben is áll emiatt. Bár a kormány szerint az EU „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra” ezeket a vakcinákat, ezt az Európai Bizottság sokadjára is cáfolta, hiszen ők a tagállamok felhatalmazásával tárgyalták le a keretmegállapodást, amelyen belül a tagállami szerződés részleteit már a tagállami kormányok egyeztették a céggel. Tény, hogy a Bizottság előbb 2022 májusában, majd 2023 májusában is módosításokat tárgyalt le a tagállamok nevében és hozzájárulásával a Pfizer-BioNTechkel. Ezek eredményeként a korábban letárgyalt mennyiség csökkenthető; hosszabb időtávon érhető el, azaz később is lehet kérni a szállításokat (a májusi megállapodástól számított négy éven belül); ha mégis szükségessé válna, az eredetileg szerződött mennyiségig lehet plusz vakcinát kérni; és továbbra is hozzáférhetők a legújabb vakcinaváltozatok, amint megkapják a hatósági engedélyt. Az, hogy a magyar kormány és a Pfizer milyen feltételekben állapodott meg, és ezt melyik fél hogyan akarta, vagy lett volna hajlandó módosítani, nem nyilvános. A kormány mindenesetre a jelek szerint úgy döntött, hogy akár a pert is vállalja a Pfizerrel, hogy ne kelljen fizetnie, és ehelyett most a Modernát keresi meg új vakcináért. Drágábban adják darabját, mint azt, ami a Pfizertől nem kellett Azt viszont épp a Pfizer-per nyilvánosságra került részleteiből lehet kikövetkeztetni, hogy milyen áron juthatott volna hozzá Magyarország a Pfizer–BioNTech-féle vakcinához: a kormány 3 millió adagot nem akar kifizetni összesen nagyságrendileg 60 millió euró értékben. Ez alapján ez a vakcina adagonként 20 euró, azaz nagyjából 7600 forint lenne. A Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzési eljárásból kiderül, hogy 72 727 adag oltóanyag összesített nettó ára 1 999 992 500 forint, ami adagonként 27 500 forintot jelent. Ha a plusz 27 százaléknyi rabattal is számolunk, akkor ugyanez 21 700 forintra jön ki. Hangsúlyozzuk, hogy mivel a kormány a pontos feltételeket nem árulja el, csak következtetni tudunk, de a nyilvános adatok alapján az látszik, hogy a most beszerezni kívánt vakcina egységára közel háromszoros. Ezek persze csak az egységárak, összességében jóval több pénz kifizetésétől táncolna vissza a kormány a Pfizer-perben, hiszen sokkal nagyobb mennyiségről is van szó, ami feltehetően az alacsonyabb egységárat is részben indokolja. A bizottsági szerződésmódosításokból annyit lehet tudni, hogy a mennyiség csökkenthető és a szállítás időben elnyújtható lett volna. Az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét feltételeket azonban már a gyártó és a tagállami kormányok boltolják le maguk között, azt pedig sem a kormány, sem a Pfizer nem hozta eddig nyilvánosságra, hogy pontosan milyen feltételekről tárgyaltak, és melyik fél mit ajánlott, mit vállalt volna. Mire pedig az Európai Bizottság idén májusban az újabb módosításokat letárgyalta, már javában tartott a per a kormány és a Pfizer között. Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy valóban ilyen árkülönbség van-e a két vakcina között, és ha igen, milyen ok(ok)ból döntöttek inkább a Pfizer-szerződés nem teljesítése és a Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzés kiírása mellett. Ha válaszolnak, beszámolunk róla. Sürgősen kell vakcina, mert háború Térjünk még vissza a közbeszerzés sürgősségére, mert a legtöbb érdekes és eddig nem ismertetett részletet emiatt árulta el a magyarországi vakcinahelyzetről az NNGYK. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról a közbeszerzési törvény 98. § (2) e) pontja ezt írja: „Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.” Müller Cecília tisztifőorvos a közbeszerzési hatóság elnökének címzett november 20-i levelében indokolta a vakcinabeszerzés módját, illetve kérte a hatóság elnökét, hogy „állapítsa meg a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottságát”. Azt, hogy a vakcinabeszerzés rendkívüli sürgősségű, és ezt előre nem láthatták, Müller Cecília az ukrajnai háborúval indokolta. A háború miatti veszélyhelyzetet jövő májusig meghosszabbító törvényre utalva a tisztifőorvos azt írta, „a hivatkozott jogszabály alapján a vis maior helyzet külön hivatkozás nélkül fennáll” – magyarul: a helyzet rendkívüliségét az alapozza meg, hogy törvény mondja ki, hogy rendkívüli helyzet van. Külön csavar a történetben, hogy a periratok szerint a kormány tavaly novemberben a háborúra hivatkozva jelezte a Pfizernek, hogy mégse venne több vakcinát. Az NNGYK tehát ugyanazzal a veszélyhelyzettel indokolja a Moderna-vakcinák beszerzésének sürgősségét, amelyre hivatkozva nem akarja kifizetni a Pfizer vakcináit. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hiánypótlási felhívást küldött Müller Cecíliának, amelyben több ponton ízekre szedte az országos tisztifőorvos érvelését, és részletesebb indoklást kért több állításáról is. Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetet nem is fogadta el mint a vakcinabeszerzés sürgősségét indokoló körülményt, és azt kérte Müllertől, hogy „tényszerűen jelölje meg és támassza alá, hogy Ajánlatkérő álláspontja alapján konkrétan melyik körülmény minősül a rendkívüli sürgősséget indokoló körülménynek”. Müller erre a november 24-én küldött válaszában egyrészt azt írta, hogy azért kell sürgősen vakcina, mert a járványhelyzet ezt indokolja; másrészt azért megjegyezte, hogy a törvényileg kihirdetett veszélyhelyzetet álláspontja szerint nem lehet vitatni. Tényleg lehet előnye a Modernának Voltak azért a háborús veszélyhelyzetnél relevánsabb, szakmailag is legitimnek tekinthető érvei is Müller Cecíliának: a könnyebb logisztika és a gazdaságosabb kiszerelések. A beszerezni kívánt vakcinamennyiség indokaként ezt írta: „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”. Itt a Pfizer–BioNTech-vakcina nevesítése nélkül hivatkozik arra, hogy a Moderna vakcináját egyszerűbb kezelni, mert nincs szükség -90 és -60 fok között hűtve tárolni, elég -50 és -15 fok között. Müller azt is kiemelte, hogy a Moderna oltóanyaga esetében nincs szükség a szállításhoz szárazjégre, ezért „az oltóanyag szállítása is megoldható gazdaságosan”. Mindez valóban így van. Ahogy arról még az első oltások megérkezése előtt írtunk, a körülményes tárolás és szállítás miatt valóban logisztikai kihívás az mRNS-vakcinák, és ezen belül is különösen a Pfizer oltóanyagának a kezelése. Még úgy is jogos érv ez, hogy a Pfizer vakcináját ebben a mélyhűtéses állapotban két éven át el lehet tartani, míg a Modernáét csak 9, bizonyos feltételek mellett 12 hónapig. A közbeszerzési eljárásban az NNGYK 6 hónapos tárolást szabott meg feltételként. Kovács László egyik kérdése arra vonatkozott, hogy másik vakcina miért nem jöhet szóba a járványhelyzet kezelésére. Müller válaszában feltűnik egy második legitim érv: „Az andozumerán hatóanyag tartalmú vakcina az egyetlen olyan rendelkezésre álló COVID-19 elleni védőoltás, amelynek ugyanaz a kiszerelése (más mennyiségben ugyan) alkalmazható 6 hónapos kortól minden korosztályban. Ezáltal ez a vakcina alkalmazható a leggazdaságosabban. […] Más hatóanyagtartalmú vakcinák esetében a 3 korcsoportnak (6 hó-4 év, 5-12 év, 12 év felett) 3 különböző termék beszerzése szükséges. Eddig Magyarországon nem állt rendelkezésre olyan vakcina, amely a 6 hónapos-4 éves korosztályban alkalmazható lenne.” Ez is kimondatlanul a Pfizer-vakcina elleni érv, még úgy is, hogy a Pfizerrel már élő szerződés keretében minden korosztályra vonatkozó kiszerelést rendelhetett a kormány. Az utolsó idézett mondat egyébként azért érdekes, mert az, hogy a 6 hónapos és 4 éves kor közötti gyerekeknek eddig nem volt itthon vakcina, tény, de ez azért volt így, mert a kormány nem kért ilyet a Pfizertől. Hiszen az uniós engedélyt már 2022 októberében, azaz több mint egy éve megkapta erre a korosztályra a Pfizer (és a Moderna) vakcinája, és a szerződés erre is kiterjedt. Az 5-11 éveseknek szánt kiszerelésből még kért a kormány, ezzel már 2021 decemberében meg is kezdődött az oltás itthon is. Amikor a tisztifőorvos észreveszi, hogy járvány van Müller a levélben a beszerzés rendkívüli sürgősségét és az ilyen esetre vonatkozó eljárásrend alkalmazását járványügyi érvekkel is indokolja, de az erre előadott információk a járvány alakulásáról valójában hónapokra előre láthatóak voltak. Mintha az országos tisztifőorvos 2023 novemberének végén rácsodálkozott volna arra, hogy jön a téli járványszezon, illetve hogy vannak kockázati csoportok, amelyeket fokozottan védeni kell. A közbeszerzési hatóság elnöke sem értette, miért most kér sürgősségi kivételt az NNGYK, amikor már szeptembertől elérhető az új Moderna-vakcina, és a járványhelyzet is hónapok óta világos képet mutat. „Kérem, hogy részletesen mutassa be, hogy milyen körülmények miatt nem tudott Ajánlatkérő felkészülni a tárgyi oltóanyag korábbi beszerzésére – különös tekintettel Ajánlatkérő azon nyilatkozatára, hogy »a légúti megbetegedések döntő többsége az őszi/téli légúti szezonban, jellemzően január-február hónapban fordul elő«, valamint tekintettel a WHO 2023. május 18. napján keletkezett ajánlására” – írta. Müller Cecília válasza szerint attól tartottak, hogy ha túl korán rendelnek a legfrissebb vakcinából, az egy új variáns miatt időközben idejétmúlttá válhatott volna: „Az engedélyt az ajánlatkérő által beszerezni kívánt termék 2023. szeptember 14-én kapta meg az EMA-tól, az Európai Gyógyszerügynökségtől. A SARSCoV-2 vírus azonban változékony, előfordulhatott volna olyan nagy változás a vírusban, amely egyéb vírus variáns dominánssá válását okozta volna a cirkuláló vírusok közül, amely ellen ezen adaptált vakcina hatékonysága olyan mértékben csökken, hogy az alkalmazása nem biztosít megfelelő védelmet.” Kiderült, milyen és mennyi vakcina van itthon: régi és kevés „Kérem, hogy térjen ki arra, hogy jelenleg Ajánlatkérő milyen raktárkészletekkel rendelkezik a releváns oltóanyagok tekintetében és azok miért nem alkalmasak a jelenlegi beszerzési igény kielégítésére” – írta a hiánypótlási felhívásban Kovács László. Bár viszonylag szűk lehet a járványhelyzet iránt érdeklődők és a közbeszerzési dokumentumokat olvasgatók külön-külön sem túl népes táborának keresztmetszete, aki beletartozik, erre az egyszerű kérdésre felcsillanhatott a szeme. A kormány és az NNGY ugyanis hosszú ideje semmilyen részletet nem árul el erről. Most azonban Müller Cecília világosan leírta, hogy november végén hogy álltak a hazai vakcinakészletek: „Jelenleg a bivalens eredeti/Omikron BA.1 variánsú vakcina áll rendelkezésre az oltópontokon és az NNGYK disztribútoránál, mindösszesen 81 126 adag mennyiségben, amelynek felhasználhatósági ideje 2024. 04. Az 5-12 éves korosztály számára 50 040 adag 2023. 11 hónapi lejáratú és 40 300 adag 2023. 12. hónapi lejáratú eredeti Vuhani variánsú oltóanyag található a készletben.” Több tanulság is levonható ebből a válaszból: A tisztifőorvos megerősítette, amit eddig csak kikövetkeztetni tudtunk, mert nem árulták el: hogy csak a régebbi adaptált vakcinából van itthon – annak ellenére, hogy maga Müller beszélt korábban arról, hogy a mindenkori legújabb variáns elleni vakcinát érdemes beszerezni, sőt ezt ugyanebben a közbeszerzési eljárásban érvként fel is használta. A periratok szerint a kormány 2022 novemberében jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben lefektetett 3 millió vakcinát, a gyártó pedig januárban indított emiatt pert – mindez magyarázhatja, hogy miért apadtak el mostanra ennyire a készletek, és az a kevés vakcina is miért régebbi típusú. Ugyanitt az is kiderül, hogy még ebben a hónapban teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon, és részükre már eddig is csak az eredeti változatból volt itthon raktáron, amely az újabb variánsok ellen már jó ideje keveset ér. Újra megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ha Müller Cecília szerint is „a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni”, akkor miért döntöttek korábban mégis úgy, hogy a Pfizer BA.5-höz adaptált vakcinájából nem rendel Magyarország, csak a korábbi, BA.1-hez adaptált változatból. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Egyszer már szakított a kormány a Modernával A Moderna-vakcina kétoldalú beszerzése azért is érdekes fordulat, mert a kormány korábban emlékezetes módon szakított a céggel. Még 2021 elején épp a Telex írta meg, hogy a kormány az uniós vakcinabeszerzés keretében elérhető Moderna-vakcináknak csak a felére tartott igényt: Magyarországnak lakosságarányosan kétszer annyi járt volna a közös keretből, mint amennyit a kormány lehívott. Ez egyébként az adott helyzetben lehetett legitim döntés. Az ügy inkább azért kapott nagy visszhangot, mert a kormány egyáltalán nem hozta nyilvánosságra ezt a döntését, majd a nyilvánosságra kerülése után egy ideig egymásnak ellentmondó indokokkal magyarázta, miközben épp azért ostorozta az EU-t, amiért szerintük nem biztosítottak elég vakcinát a tagországoknak. A Koronavírus Sajtóközpont 2021 februárjában azt közölte, hogy a kormány azért nem látta szükségét további Moderna-vakcinák beszerzésének, mert „a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani”. Még nem dőlt el November 30-án tették közzé az ajánlat elbírálásának összegzését, ebből kiderül, hogy az eljárás eredményes volt, az egyetlen érvényes ajánlatot a Moderna-vakcina leszállítására a Moderna tette, így a nyertes ajánlattevő a Moderna. A feltételek között az NNGYK kikötötte, hogy a betárolási határidő – azaz amíg a gyártónak le kell szállítania a vakcinákat – a szerződéskötést követő 15 nap. Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor köthető meg a szerződés. A történetnek ugyanis még nincs teljesen vége, mert a Közbeszerzési Hatóság elnöke december 5-én jogorvoslati kérelemmel fordult az eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB). Müller az eredeti indoklásában azt írta: „A beszerzendő oltóanyag legkésőbb 2023. december 15. napjáig áll rendelkezésre. Ezt követően 2023-ban már nem lehet az oltóanyagot a gyártótól igénybe venni.” Cikkünk írásakor, december 11-én még nem zárult le a közbeszerzési eljárás. Ezek szerint ha a KDB döntési folyamata még néhány napig elhúzódik, akkor a Takács Péter által már tényként kezelt beszerzés akár meg is hiúsulhat, vagy később valósulhat meg. Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy ilyen esetben ugrana-e a megállapodás, vagy csak csúszna a megkötése, ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Takács Péter államtitkár azt mondta, azért a Modernától vásárolnak, mert a Pfizer nem adott ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt. Több más érdekesség is kiderül a közbeszerzési iratokból, például hogy egységáron többet adna a kormány a Moderna vakcinájáért, mint amennyit a Pfizernek nem akar kifizetni.

Süli János a bíróságon: Mindenképp emlékeznék rá, ha Schadllal ebédeltem volna

https://telex.hu/belfold/2023/11/09/schadl-gyorgy-volner-pal-vizuzemu-motor-targyalas-per-birosag-suli-janos-steiner-attila-kovacs-pal-tanumeghallgatas

https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/suli-janos-a-birosagon-mindenkepp-emlekeznek-ra-ha-schadllal-ebedeltem-volna

Telex

2023.11.09 14:17

pályázat, bánhidai erőmű

Presinszky Judit

A Schadl-Völner-ügy nem csak végrehajtók kinevezéseiről és állítólagos kenőpénzekről szól, vannak mellékszálai is. Az egyik ilyen a paksi ügylet, ezt kezdte el tárgyalni kedden a bíróság, és most csütörtökön is ezt folytatja, tanúkihallgatásokkal. A vád szerint a volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár, Völner Pál vállalta, hogy a végrehajtói kar volt elnökének, Schadl Györgynek az egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást. A cég papíron vízüzemű motorral kísérletezett, amit a tervek szerint a paksi atomerőműhöz használhattak volna. Völner a vádirat szerint Palkovics Lászlót és Süli Jánost próbálta behálózni ahhoz, hogy segítsék Schadl ötletét pályázathoz jutni. A bíróság csütörtökön Kovács Pál volt államtitkárt, Steiner Attila államtitkárt és Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert hallgatja meg, akik személyesen tekintették meg a találmányt. Süli János arról beszélt, őt évek óta érdekelte a „hidrogénes ügylet”, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Szerinte ez a projekt „többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”. Kovács a vallomásában azt mondta, ő látott fantáziát a motorban, egyszer egy ebédre is összefutottak volna Schadllal, de dugó így, így ő beült a végrehajtói kar volt elnökének kocsijába, ott beszélgettek a projektről. Kovács állítása szerint ő csak 2021-ben találkozott először Schadllal, de a végrehajtói kar volt elnökének naptárában 2018-ra ez volt felírva: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. Kovács szerint ez biztos nem ő volt. Steiner Attila pedig azt mondta, Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot az Innovációs- és Technológiai Minisztériumnál, és ha igen, milyen feltételekkel. A vízüzemű motort nem Schadl György találta fel, hanem egy bizonyos K. Szabolcs és N. Csaba. K. Szabolcs kedden a bíróságon arról beszélt, a motor valójában Nikola Tesla találmánya, ők csak „megcsinálták, ami elmaradt”. Az eszköz lényege, hogy a vizet 12 voltos árammal hidrogénre és oxigénre bontja, a motor pedig csak a hidrogént égeti el. Állítása szerint ők a motort még a magyar államnak is eladták volna, majd egy nevet is bedobott: „Orbán Győző, a miniszterelnök testvére is eljött hozzánk három alkalommal”. A munkájukat előbb R. Róbert, azaz Gazdi, Schadl György szintén vádlottak padján ülő jó barátja finanszírozta nekik, majd maga a végrehajtói kar volt elnöke. Ő a vád szerint pályázati pénzekhez akart jutni, Völner Pál segítségével. Ezután jött a képbe a két akkori államtitkár, Kovács Pál és Steiner Attila, valamint Süli János egykori paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is. Ők mind személyesen tekintették meg a találmányt, a vízzel menő autót. Völner szerint azért ők nézték meg a motort, mert ők szakemberek, és fontosnak tartotta, hogy élőben, működés közben lássák a dolgot, hogy legyen valamilyen fogalmuk róla. Akkor a Sülit kell nekiereszteni Palkovicsnak A nyomozás alatt több beszélgetést is lehallgattak Schadl és Völner között, az egyik épp erről a találmányról szólt. A fideszes exállamtitkár egy ponton azt mondta Schadlnak, hogy Süli várja a pályázat beadását, csak az akkori innovációs miniszter, Palkovics László tűnik a keményebb diónak. Völner: Beszéltem Süli úrral, ő továbbra is azt mondja, hogy szeretettel várják a dolgot. Steiner Attilát elcsíptem tegnap, azt mondta, ilyen pályázatot írnak ki, meg olyat, meg energiatárolást. Schadl: Csak hogy mikor? Völner: Jó, de ez nem energiatárolás, a te projekted. Mondtam, hogy nekem olyan kellene, hogy tudod, hogy gyorsreagálású alternatív energiatermelés, merthogy abból van kevés. És igen, mondta, hogy igen, igen. De mondtam, hogy írhatná ki. Ezzel el vagyok egy kicsit akadva. Lehet, hogy Ádámnak is szólhatnál, hogy kicsit így… Nem tudom, hogy tudnának-e ők is egy kicsit ők is megágyazni a dolognak. Schadl: Kedden elutazik, de mondom neki mindenképpen. Völner: Majd ha visszajön, nem olyan, csak mondom, valamit majd valahonnan bele kell rúgni az ügybe. Mert mondom, én leülök a Palkoviccsal is, csak mondtátok, hogy ő azért nem teljesen pozitívan áll hozzá. Schadl: Igen. A Süli nem rugdalja a történetet? Völner: Jó, akkor majd mondom, hétfőn majd elkapom. De akkor a Sülit üssem, hogy a Palkovicsot most már ültesse le egy székbe… Schadl: Ha szabad, akkor igen. Völner: Jó. Csak azért gondoltam, megbeszélem veled, mert kicsit úgy érzem, hogy… akarják, de senki nem csinál semmit. Akkor a Sülit kell nekieresztenem a Palkovicsnak, hogy akkor csináljon már valamit. Együtt ebédeltem vele direkt kedden vagy hétfőn, már nem tudom, hogy átrágjam vele ezt a történetet, mondom, hogy a részéről minden oké. Ők ketten biztos vannak olyan viszonyban, hogy fel tudja vele méretni az esemény fontosságát. Te sem tudsz akkor jobbat? Schadl: Nem. Az nem derül ki az iratokból, hogy Palkovicsot kihallgatták-e az ügyben. A bíróságra nem idézték be, sőt, eddig egy szót sem ejtettek róla a perben. Sülit viszont tanúként meghallgatták már a nyomozás alatt is. Igaz, őt nem szóban kérdezték, csupán pár kérdést tettek fel neki írásban, amire az egykori tárca nélküli miniszter elég szűkszavúan és lényegre törően válaszolt. Azt vallotta, csak munkakapcsolatban volt Völnerrel, az igazságügyi minisztériumot „érintő szabályozási kérdésekben”. Állítása szerint Völnertől hallott először Schadl találmányáról, és elismerte, hogy azt élőben is megnézte 2018 augusztus 7-én, mert ezt szakmai feladatának gondolta, de a találmány az „ipari hasznosíthatósága miatt” is érdekelte őt. Schadl a teremben erre a dátumra felhúzta a szemöldökét, és a bíró is megkérdezte Sülit, hogy honnan emlékszik ennyire pontosan a dátumra? Ő erre úgy felelt, a titkárnője a nyomozás alatt megnézte a naptárában. Ez azért érdekes, mert az alatta dolgozó államtitkár, Kovács Pál úgy vallott a bíróságon, hogy 2021-ben vitte magával Sülit megtekinteni a találmányt. Mindenesetre Süli szerint őt a „hidrogénes ügylet” már akkor is évek óta érdekelte, ezért ha szembe jött ilyen találmány vele, akkor úgy volt, hogy „nézzük meg, nem kellett engem győzködni”. Ő pedig azt tanulta a munkájában „a régi motorosoktól, hogy a leghitelesebb információ a helyszínen van”. Szóval megnézte a találmányt Törökbálinton, a bemutatón ott emberek „mentek vele egy pár kört”, de tudta, hogy további vizsgálatok kellenek, mert ő már korábban is látott olyat, hogy valamilyen eszközt még az előző este töltöttek fel hidrogénnel. Ezután szerinte „persze, hogy említették” a témát egymás között Völner Pállal, volt, hogy kormányülésen, volt, hogy a Parlamentben. „Mindig beszéltünk róla, hogy nem kéne a gyereket kiönteni a fürdővízzel, de hogy milyen pályázat és hogy, ilyen mélységben nem beszéltünk róla. Hangsúlyozom, hogy ez többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsük”. Süli szerint viszont Völnerrel is „az merült fel, hogy feladatkörömmel egyeztetve van-e az ipari hasznosítás szabályozott elősegítésére lehetőség”, de „a lehetőségeink konkrét támogatást nem tettek lehetővé, így nem is jutottunk az ügyben tovább”. Süli úgy emlékszik, hogy többször nem találkozott Schadllal, „talán telefonon beszéltünk még egyszer a találmányról”. A saját naptárában sem talált erre utaló bejegyzéseket. Schadl naptárában viszont 2018. október 1-jére ez volt beírva: „Völner + Süli ebéd”. Süli a bíróságon erről azt mondta, nem emlékszik arra sem, hogy leütöttek volna egy ebédet, arra sem, hogy együtt ebédeltek volna. „Mindenképp emlékeznék rá, hacsak nem tudatmódosítót ebédeltünk” – summázta Süli. Arról a beszélgetésről, amiben Völner azt mondta Schadlnak, hogy Sülit kell ráereszteni Palkovicsra, Süli a bíróságon azt mondta, „ilyen direkt kérésre nem emlékszik” Völnertől. „Egyébként Pál közelebb ült Palkovics úrhoz a kormányülésen, mint én, ha akarta volna, megkérdezi tőle, azt hiszem, egy szék volt köztük”. Dugó volt, ezért beült Schadl kocsijába Kovács Pál abban az időben Süli János alatt dolgozott a paksi bővítéséért felelős államtitkárként. A bíróságon előbb azt mondta, neki nincs takargatnivalója, ezért engedi, hogy a sajtó fotózza. Majd arról beszélt, Völner Pált már legalább 2010 óta ismeri, mert mindketten a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztak. Kettejük kapcsolatát barátságnak nem mondaná, de szerinte kifejezetten jó kollegiális kapcsolatban voltak, és vannak még most is. Szerinte ő Völner kezdeményezésére ment el megnézni a vízzel hajtott motort 2021 tavaszán. Ott ismerte meg Schadl Györgyöt, Völner mutatta be őket egymásnak. Mint a nyomozás alatt mondta, „sok ilyen felkérés érkezik a kormányhoz, és én létrehoztam egy kisebb csoportot, aminek az a feladata, hogy ezeket a projekteket megnézik, beszélnek a feltalálókkal, és ha arra érdemesnek találják, akkor igyekszünk felkarolni őket”. Kovács a találkozásnál találkozott a fejlesztőkkel, és tetszett neki a projekt. Látta a motort működés közben, és szerinte az „valóban úgy nézett ki, hogy képes vízzel meghajtani a gépkocsit. Ezután még két kollegámat is megkértem, hogy nézzék meg, akik szintén láttak benne fantáziát, de a probléma ott volt, hogy nem láthattuk az úgynevezett fekete dobozát, illetve a szerkezet belsejéhez sem fértünk hozzá. Így nem lehetett eldönteni, hogy valóban nóvumról van-e szó, vagy esetleg egy már létező technológia átvételéről. Tudtuk ugyanis, hogy hasonló motorral próbálkoznak Japánban is”. Következő bemutatóra már magával vitte Süli Jánost is – ez azért érdekes, mert Süli a vallomásában azt mondta, ő 2018-ban tekintette meg a találmányt, nem 2021-ben. Kovács a megtekintésről úgy vallott, ezt a találmányt „érdemes megnézni, mert tényleg van benne fantázia”. Kovács szerint Sülinak szintén tetszett a motor. Kovács szerint ha a kocsik valóban tudnának menni vízzel, akkor „az biztos, hogy nagyon komoly áttörés lenne mindenhol”. Egy beszélgetésben pedig felmerült, hogy a találmányt a leállított Százhalombattai Erőműben is lehetne hasznosítani áram- vagy hőtermelésre. A bíró azt kérdezte tőle, miért pont ő ment ki a helyszínre, miért nem csak azok a kollégái, akik szerinte értettek is hozzá. Kovács szerint mivel Völner őt kérte erre, „természetesnek” érezte, hogy akkor ő megy ki személyesen megtekinteni a motort. Kovács szerint bár szóba kerültek, hogy milyen támogatási lehetőségek vannak, de csak az „ötletelés szintjén”. De azért szerinte neki és Sülinek csak annyi volt a szerepe, hogy szakmai véleményt adjanak, mivel „a Paks 2 projektben semmilyen módon nem tudtuk volna hasznosítani ezt a motort, illetve ilyen jellegű támogatást sem tudtunk volna nyújtani”. A megtekintéseken kívül az akkori államtitkár telefonon is beszélt Schadllal, amikor is egyrészt egy esetleges estebédről egyeztettek, majd a végrehajtói kar elnöke megköszönte az államtitkárnak, hogy az események „ütőerén tartja az ujját.” Amikor Kovácsot kihallgatták a nyomozók, ő erre a beszélgetésre nem emlékezett, pedig ő hívta Schadlt. Azt pedig nem tudta értelmezni, Schadl mit értett az ütőeres mondata alatt, az esetleges estebéd pedig szerinte nem történt meg. A bíróságon ezekbe nem mentek bele jobban. Azt viszont elismerte, hogy külön is találkozott Schadl Györggyel, bár a pontos dátumra nem emlékezett. A bíróságon és a nyomozás alatt is azt mondta, azt beszélte meg Schadllal, hogy a minisztériumban, vagy egy minisztériumhoz közeli étteremben találkoznak majd. „De mivel dugóba került, ezért végül én beültem a kocsijába, és menet közben ejtettünk pár szót a projektről. Itt is arról érdeklődött, hogy milyen pályázati lehetőségei lehetnének, és gondolom, azért engem kérdezett, mert tudta, hogy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezem, és látom a pályázati lehetőségeket is”. Szerinte viszont ő semmi konkrétumot nem tudott mondani erről a végrehajtói kar volt elnökének. Mindezeken kívül Schadlnak fel volt írva a naptárába még egy 2018 júniusi napra a következő szöveg: „Hold utca Kovács Pali + Völner Pali”. A bíró rá is kérdezett Schadlnál és Völnernél is, van-e más Kovács Pál nevű közös ismerősük, mindketten úgy feleltek, nincs. Ez azért érdekes, mert Kovács a vallomásaiban azt mondta, ő csak évekkel később, 2021 környékén ismerte meg Schadlt, amikor megtekintette a találmányt. Közben pedig Süli is azt vallotta, ő is 2018-ban találkozott Schadllal. A bíró ezután arra volt kíváncsi, akkor ki ez a Kovács Pali? „Lehetett a tanú érintve ebben az üzenetben, vagy sem?” – kérdezte. Kovács erre úgy reagált, akkoriban ő nem is Budapesten tartózkodott, hanem Pakson. „Én biztos nem voltam”, mondta. Schadl György is reagált: „Hogy én 2018-ban nem ebédeltem az államtitkár úrral, az 600 százalék. Tuti, hogy nem a tanúról van szó”. Végül azt mondta, ő nem tudja, hogy ez a vízüzemű motoros téma hogy jön ehhez a korrupciós ügyhöz. Ő kétszer látta a találmányt, kétszer működött, „nincs kétsége” benne. Abban semmi kivetnivalója nem volt, hogy Völner szólt neki ennek a létezéséről. Schadl kérdésére azt is mondta, hogy ő nem érezte, Schadl és Völner között korrupciós kapcsolat lenne, és hogy Völner emiatt nyomná nála ezt a projektet. Völner Pál végül minderre úgy reagált, „ha valaki belemagyarázza, hogy ez csalás, szélhámosság volt, hogy különböző érdekek szerint jártam el, azt sajnálom”. Völner érdeklődött nála, hogy terveznek-e kiírni pályázatot Steiner Attila korábban Varga Judit alatt volt államtitkár az Igazságügyi minisztériumban (itt ismerkedett meg Völner Pállal), majd utána az azóta már megboldogult Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozott, körforgásos gazdaságfejlesztésért, klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkárként, Palkovics László alatt. Jelenleg az az Energiaügyi Minisztérium energetikáért- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Steiner szerint az első feladat, amit Palkovicstól kapott 2021 elején, hogy dolgozzák ki az ország hidrogénstratégiáját, a téma még a kormányülésre is bekerült, májusban pedig el is fogadta. Ő maga már korábban is hallott már olyat, hogy vizet használnak a mobilitásban. Azt is mondta, már 2018 környékén is ismerte Kovács Pált és Süli Jánost, de állítása szerint ők nem beszéltek neki semmilyen hidrogénes projektről. Völner pedig emlékei szerint „arról érdeklődött, milyen pályázatok vannak”, de csak általánosságban. „Emlékezetem szerint az volt az érdeklődésének a tárgya, hogy tervezünk-e kiírni széndioxid-kibocsátás csökkentése témakörében pályázatot, és ha igen, milyen feltételekkel. Mivel én még ekkor csak pár hónapja voltam államtitkár ennél a tárcánál, ezért még én sem voltam teljesen tisztában az összes pályázati lehetőséggel, de általánosságban tájékoztattam Völner urat a pályázatok kiírásának menetéről. Nem emlékszem arra, hogy konkrét kérdéssel állt volna elő ezen témában, inkább csak általánosságban beszélgettünk” – vallotta. Ugyanakkor szerinte Völnernek mint egyéni képviselőnek még feladata is volt, hogy tudjon arról, milyen pályázatok vannak. 2021 január-február környékén Völner megkereste azzal is, hogy van itt ez a találmány, ami ígéretesnek tűnik, így azt Steiner is elment személyesen megnézni, hogy „első kézből legyen információm”. Főleg azért, mert ez a terület főnökét, Palkovicsot „rendkívüli módon érdekli”. Ő úgy nagyjából háromnegyed órát volt Törökbálinton, ahol a találmányt tárolták, Schadl György is ott volt, és akkor szerinte látszott, hogy ez egy működő koncepció. Steiner állítása szerint amikor Völnerrel beszélgettek, akkor nem került szóba sem Schadl Görgy, sem Süli neve. Ráadásul Völner szerinte saját maga is tudott volna beszélni Palkoviccsal mondjuk a kormányüléseken erről a témáról, de Steiner nem hallotta Palkovicstól, hogy őt megkereste volna Völner.

A volt tárca nélküli miniszter szerint Schadl vízzelhajtottautó-projektje többre érdemes, mint hogy 100 százalékig elfelejtsék. Nem is kellett győzködni arról, hogy megnézze. A miniszter és volt államtitkára máshogy emlékezett arra, mikor találkozott Süli először Schadllal, aki megköszönte az egykori államtitkárnak, hogy a vízes autó ügyében az események "ütőerén tartja az ujját".